Nemzet, 1884. szeptember (3. évfolyam, 720-748. szám)

1884-09-11 / 729. szám

szép és intenziv védelmi küzdelme következtében azzal végződött, hogy e hadtest az egész hosszú vonalon el­foglalt hadállásait teljes sikerrel fenn tudta tartani s ennek következtében a harczot a legközelebbi napon, azaz holnapután ugyanazon pontokon fogja újból felvenni, noha az eredeti feltevés szerint a hadgyakor­lat 3-ik napján a küzdelemnek sokkal inkább délre eső helyen kellene megtörténni. 12 órakor, miután egyhangúlag kimondatott, hogy a pozsonyi hadtest az egész vonalon erélyesen tartotta magát, az ütközet félbeszakíttatott, ő felsége a neusiedl­i erdő déli oldalán egyenesen Ebenthalba ment, Milán király, K­á­l­n­o­k­y gróf külügyminisz­ter és a külföldi tisztek az erdőn keresztül Peter­­bergre nyargaltak, hogy innen a honvéd hadosztály mozdulatait megfigyelhessék, és innen együttesen Ebenthalba tartottak, honnan ő felsége Milán király­­lyal kocsin Stillfriedbe, innen pedig külön udvari vo­nattal Bécsbe tért vissza. Holnap pihenő tartatik és ezért a csapatok legnagyobb részének megengedte­tett az elszállásolás, holnapután reggel azonban visz­­szatérnek mai állásaikba. Délután a fővezérlet hadiszállásán több óráig tar­tó tanácskozás volt, melyben a döntnökök is részt vet­tek. Holnap délelőtt mindkét hadakozó fél hadtest-, hadosztály- és dandárparancsnokai, valamint a vezér­kari főnök, illetve a dandárok vezérkari tisztjeinek együttes jelenlétében beható megbeszélés fog tartatni, ebben ezenkívül részt fognak venni a hadtestek tüzér­ségi főnökei, a gyalogság és vadászok ezred- és egyéb önálló csapatparancsnokai, a lovassági és tüzérségi osztály ama parancsnokai, kik önállólag detachirozva voltak. Fiume, szept. 10. A montenegrói fejedelem »Sy­­billa« nevű yachtja a fiatal herczegekkel ma ideér­kezett. Róma, szept. 10. A tegnap jelentett gyanús eset halállal végződött. — Salernoban egy betegségi és egy haláleset fordult elő. Róma, szept. 10. Tegnapról kelt orvosi jelentés szerint Aquilában 1 betegedési, Bergamo­­b­an 4 betegedési és 4 haláleset, Campobasso­­ban három betegedési, Casertában hat betege­dési és 4 haláleset, Cremonában három betege­dési és egy haláleset, Cuneoban tizenhat betege­dési és 25 haláleset, Genuában 21 betegedési, Speziában 27 betegedési, a speziai kerületben 13 betegedési, továbbá 30 haláleset fordult elő, mely utóbbiak közül Speziába húsz és a környékre hét ju­tott. Massában 6 betegedési és 8 haláleset, Ná­­polyban 750 betegedési és 358 haláleset fordult elő, ezek közül nyolc­vanhatan már előbb estek cholerabetegségbe. A nápolyi kerületben harminc­hárman bete­gedtek és tizenketten haltak meg, Parmában ki­­lenc­ betegedési és 3 haláleset, Perugiában egy betegedési és Reggio Emilióban két betegedési eset fordult elő. Madrid, szept. 10. Az egészségügyi intézkedé­sek végrehajtása fölött szigorúan őrködnek. A chole­­rára vonatkozólag érkező hírek teljesen megnyugta­tók. Alicante-ben újabb halálozás nem fordult elő és környékén csak szórványosan fordulnak elő egyes be­tegségi esetek. BOCS, szept. 10. (Eredeti távirat.) Mi­után Svájczban két hét óta choleraeset nem fordult elő, a Buchsban, Lindauban és St.­Margarethenban a Svájczból jövő utasokra nézve elrendelt orvosi vizsgá­lat megszüntettetett. Páris, szept. 10. Megcsúfolják azon hírt, mintha Párisban kitört volna a cholera. Cholera­eset egész Párisban nem fordult elő. Színházak. NEMZETI SZÍNHÁZ. Csütörtökön, szeptem­ber 11-én: a színház zárva. NÉPSZÍNHÁZ. Csütörtökön, szeptember 11-én: »Metusalem herczeg.« Operette 3 felvonásban. írták Wilder és Delacour. Fordította Verő György. Zené­jét szerzette Strauss János. FŐVÁROSI SZÍNKÖR. Budán, a Krisztina­városban. Tolnayné Dömjén Rózsa ju­talomjátéka. Benedek Gyula ur. a népszín­ház tagjának vendégfelléptével. Csütörtökön, szep­tember 11-én: »A Stomfay család.« Színmű 4 felvo­násban. Irta Csiky Gergely. A szinlapokat esti kiadásunkban teljesen közöljük. HÍREK. Szept. 11.­­ — Személyi hírek. Gróf Sanminiatelli Fabio budapesti olasz főconsul két heti távollét után tegnap visszatért a fővárosba, s a követség vezetését újból átvette. — Dr. Navratil Imre egyetemi tanár s a Rókus kórház II. sebészeti osztályának fő­orvosa szabadságáról visszatért és átvette osztálya vezetését, melyet távollétében dr. Móczár alorvos kezelt. — Barabás Miklós festőművészünk a na­pokban meghívás, folytán Szegedre utazott. — H­o­c Il­m­­i­t­h Ábrahám a veszprémi hitközség, érdemes fő­rabbija ma ünnepelte meg veszprémi működése huszo­nöt éves jubileumát. A hitközsége hó 13-án ünnepélyt rendez tiszteletére. — Haberhauer János tanács­nok rövidebb időre szabadságoltatván, távollétének ide­je alatt az adó- és illetékügyi osztályt Mátray Jó­­zsef tanácsjegyző vezeti. — József főherczeg és családja — a »Fiume« jelentése szerint — ez évben valószínűleg már novem­ber hóban érkezik Fiuméba. Ennek folytán a »Villa Giuseppe« minden részében erősen folynak a munká­latok, s miután a főherczegi család itt időzése alatt, több főúri vendég ideérkezése van kilátásba helyezve, a főherczegi udvar részére még a »Villa Giuseppe« tőszomszédságában fekvő Chiachich-féle villát is al­kalmasint ki fogják bérelni. — Udvari ebédek a malaczkai kastélyban. Ő felségének Malaczkán tartózkodása alkalmából, a herczeg Pálffy-féle kastélyban, két udvari ebéd ada­tott. Az első udvari ebédre hivatalosak voltak gróf Széchenyi Pál kereskedelmi miniszter, Jekelfalussy miniszteri tanácsos, gr. Eszterházy István főispán, Pálffy-Károlyi Geraldine grófnő és leányai, Margit és Paula grófkisasszonyok, továbbá fiai herczeg Pálffy Miklós tartalékos huszárhadnagy, a­ki ő felsége mel­lett parancsőrtiszti szolgálatot végez és gr. Pálffy Sándor. A második udvari ebéden, szeptember 5-én jelen voltak: Károly­ Lajos főherczeg, gr. Károlyi Alajos nagykövet, gr. Széchenyi Pál miniszter, Je­kelfalussy miniszteri tanácsos, Schott alispán, Bacsák kir. tanácsos, Nagy szolgabiró, Csőrén plébános, Zad­­redszky polgármester és a Pálffy-család fentebb em­lített tagjai valamennyien. — Jókainé Laborfalvi Róza mellszobra javára Szegeden műkedvelő előadás volt. Szigeti József »Viola« czimű népszínművét adták elő s a szereplők közül különösen sok tapsot arattak Boros Sarolta, Kunfalvy Erzsi, Szücsné, Makróczyné, Szekula József, Csényi Gyula, Pap Pista, Oroszi Lajos, Makróczy stb. A népszínmű előtt Zarkavölgyi Andor hatással sza­valta el ifj. Szmollény Nándor alkalmi Prológját. Előadás közben Jókai Mórtól a következő sürgöny érkezett Szekula Józsefhez: »Kérem fogadja ! s adja át a műkedvelő uraknak, hölgyeknek, szintúgy a Pro­lóg­­.szerzőjének legmélyebb hálánk kifejezését. Be­tegségem akadályozott a leutazásban. Udv Szeged­nek !« Jókai és neje Keméndyhez is sürgönyt menesz­tettek, köszönetet mondva fáradozásaiért. — Az olasz király és a cholera. Az olasz la­pok tele vannak Umberto király dicsőítésével, ki Nápolyban a cholerabetegeket meglátogatta s kinek e merész tette különösen az alsóbb néposztályok kö­rében igen megnyugtató benyomást tett. Épp akkor, midőn a király elhatározta, hogy Nápolyba fog menni, meghívót kapott a pordenonei versenyekre; a király az utóbbit e szavakkal tette félre: »Pordenone­­ban mulatnak, Nápolyban halnak; én Nápolyba megyek!«! — Esküvő. Jekelfalussy Andor kir. táblai biró leányát, Corát, tegnap délelőtt vezette oltárhoz a ferenczvárosi kath. templomban Wohlenhoffer Emil lovag, a Rodich gyalog-ezred századosa. Nász­nagyok voltak Jekelfalussy Lajos kir. tanácsos és Ágoston József főmérnök, nászasszonyok pedig Je­kelfalussy Rózsa és Ágoston Józsefné; nyoszolyó lány volt Jekelfalussy Hana, és vőfély Asbóth Jenő. Az ünnepélyt fényes lakoma követte. — Eljegyzés: Babics József zsombolyai ura­dalmi jogigazgató Pozsonyban eljegyezte Bacsák Sa­roltát, — benefai Bacsák Pál kir. tanácsos és a her­czeg Pálffy-javak kormányzójának leányát. — A királyi József műegyetem 1884—5. tanévi rectora és tanácsának beiktatása alkalmából szept. hó 14-én d. e. 10 órakor a műegyetemi könyvtár ter­mében (földszint B. 2. szám) közülést tart, melynek tárgyai: Dr. Szily Kálmán lelépő rector zárjelentése. Kriesch János e. i. rector megnyitó beszéde. — A czeglédi polgármester. Mint lapunknak jelentik, a Czegléden, Földváry alispán elnöklete alatt tegnap tartott közgyűlésen Gubody Ferencz válasz­tatott meg polgármesterré 26 szavazat többséggel. — Öt ember vízbefulása. Bécsből írják mai ke­lettel : Mannswörth mellett kisasszony napján öt em­ber fulladt a Duna habjaiba s három a legnagyobb életveszélyben forgott. Mannswörth mellett ugyanis egy kotrógép működött, mely mellé az »Antonie« nevű csavargőzös rendeltetett. E kis gőzös a nevezett nap délelőttjén egyszerre elkezdett sülyedni s egész legénysége a habokba esett: egy kapitány, egy gé­pész, egy sütő gyerek és öt matróz. A partról azonnal többen segítségekre siettek, de csak hármat s ezek között a kapitányt sikerült megmenteni, a többiek a vízbe fuladtak. A legénység, a sütő gyereket kivéve, ki a hajó­fenéken volt elfoglalva, a habokba ugrott, mikor a hajó sülyedni kezdett, de még­sem meneked­­hetett meg. A hajó elsülyedésének okát még nem le­hetett kideríteni. A megmentettek kocsin Kaiser­­­­lbersdorfba vitettek. A kapitányt Pöttingernek hív­ják, négy éve vezette már az »Antonie« csavargőzöst, mely 40 lóerővel működött. Rudolf trónörökös e sze­rencsétlenség idején éppen Mannswörth környékén vadászott s szemtanúja volt a catastrophának. — Házias leány, Klára vőlegénye­. Nos, hol búj­jál Klárika, hogy nem is látni ? — A kis Feri •­ Klárika künn van a konyhában. — A vőlegény: Ah, szép do­­og. Bizonyosan főz ? — Feri: Hm, hm. — A vő­­e­g­é­n­y: Derék lány, jó asszony lesz belőle. Hallod-e Feri, mi lesz ma ebédre ? — Feri: Dióstorta. — A vőlegény: Ah, s azt bizonyosan Klárika süti ? — Feri: Ő csak segít. — A vőlegény: De mikép? — Feri: Feltöri a diót a fogával. — A vőlegény (más hangon): Vagy úgy! — A brüsseli zavargásokról távirati tudósítá­saink kiegészítéséül közöljük a következő részleteket: 1830. óta Belgiumban utczai csatározás nem volt, s a békés polgár átengedhette magát annak a hiedelem­nek, hogy a választások a vitázó pártok huzakodásá­nak teljesen véget vetettek. A szept. 7-iki tüntetésre a clericalisok minden rendelkezésükre álló eszközt megmozgattak. 1/112 órakor a résztvevők indulásra ké­szen állottak, s a menet eleje a déli vasúttól hullám­­zani kezdett előre. Egy csapat lovasrendőr nyitott utat a menet előtt a sűrü néptömegben, mely várako­zásteljesen gyűlt össze a boulevardokon. Valamenyiük előtt járt az összes clericalis egyletek választmányá­nak elnöke N­o­t­h­o­m­b államminiszter, több képvi­selő kíséretében, közöttük de Merode, de Smedt és de Borchgrave »függetlenek.« Alig indult meg a me­net, midőn a néptömeg, mely már délelőtt a gyüle­kező helyre sietőknél is szerzett gyakorlatot, elkez­dett fütyülni, s fütyült szakadatlanul egész délután, messzi túlhangozva a zenekarok zaját. Az ablakokból majdnem mindenünnen a sza­badelvűek kék lobogója lengett alá, a nézők kék kendőket lobogtattak. A parasztok, a­kikkel el­hitették, hogy a fővárosban ujjongással fogják őket fogadni, nagyon savanyú arczet vágtak ehez a fogadtatáshoz. A tőzsdeépületig még minden simán folyt le. Itt-ott tánczoltak is a clericálisok, s daczo­­san mutogatták föliratos tábláikat föl az ablakokba. A nemzeti lobogó, melyet a clericális vörös zászló helyett vittek, bizonyította volna azt, hogy a tüntetők »mint az alkotmány és a királyság védői« akarnak tekintetni, s ehez képest fogalmazvák a feliratok is. A tőzsdénél a szabadelvűek mindinkább jobban tö­mörülő tömege összébb-összébb szorult, s végre ketté­törte a menetet. Egy csapat csendőr lovagolt a mel­­lékutczákban ; ezek azonnal megjelentek a boulevar­dokon, hogy szabad utat nyissanak. Ezt a tüntetők sa­ját maguk ellen intézett merényletnek hitték, rögtön szétfutottak mindenfelé, ott hagyva lobogóikat, melyet a tömeg nyomban szerteszét tépett. S még mielőtt a csendőrök feladatukat teljesíthették volna, a távolban már botok látszottak a tömeg fölött — a csata megkezdődött, s harapózott vissza­felé egész a déli vasutig. Vadul tolongtak előre a sza­badelvűek s két óra hosszáig rettenetes vere­kedés hullámzott az utczákon. Mihely a liberálisok valahol előnyomultak, egyes csoportok úgy védekez­tek ellenük, a­mint éppen tudtak, lobogókkal, hang­szerekkel, melyeket csak kiszakítottak kezükből, da­rabokra törtek, s úgy hajigáltak vissza rájuk. Nagyon sok embernek beverték a fejét. A rendőröknek foly­tonos föl és alá nyargalással csak nagy nehezen lehe­tett egy keskeny úrszalagot kiszabadítaniok, hol aztán a hírmondók vergődtek át a tömegre. A rendőrök és a gyalog csendőrök időről időre el-elfogtak egy za­vargót, a­kit aztán a nézők, ha az illető kék virágot viselt, kiszabadítottak. A polgári őrség egyik tisztje kivont karddal kényszerített egy csendőrt arra, hogy foglyát, egy verekedő fiatal liberálist, bocsássa szabadon. Minden pillanatban várható volt, hogy ka­tonaság fog közbelépni. A belügyminiszter ismételve intézett kérdést a polgármesterhez, hogy ne alkal­mazzanak-e katonaságot, de ezt, mint veszélyest mel­lőzték. Végre aztán sikerült a rendet úgy, ahogy helyreállítani. A menet azonban többé rendbehozható nem volt. Azon az útón, melyen a királyi palotáig kellett vonulniok, még számos verekedés fordult elő, sok ablakot, lámpát, boltkirakatot bevertek. A me­­­net vezetői csak nehezen tudtak eljutni a királyi pa­lotáig, a­mig többi párthiveik csak akkor tudták a szabadelvűeket kiszorítani, amikor összegyülekezve egy roppant tömeggé, elfoglalták az egész utcza hosz­­szát s igy hömpölyögtek előre. A menet részesei aztán a merre csak tudtak, menekültek a vasutakhoz, melyek mind meg voltak szállva katonasággal, hogy mielőbb haza juthassanak. Az éj aránylag nyugodtan folyt le. Időről-időre a polgári őrség és a csendőrök őrjáratai czirkálják be a várost. — Az élőhalott. Novgorod kormányzóságban egy paraszt verekedés közben kapott ellenfelétől egy akkora baltaütést az oldalába, hogy több bordája be­tört és tüdejét is megsérte. A 100 versenyb­ől elő ki­­hívott orvos a beteg állapotát aggasztónak, sőt re­ménytelennek találta. A beteg, mert ő volt a támadó, nem adta föl az ellenfelét, s így vizsgálatot nem indí­tottak ; az orvos pedig, hogy a fárasztó utat még egy­szer megtennie ne kelljen, mindjárt kiállította a ha­lotti bizonyítványt, és az engedélyt a temetésre, s haza utazott. A kerületi orvosnak azonban sikerült a bete­get megmenteni. Midőn ezt a kerületi elöljáró és az előbbi orvos megtudták, követelték a temetési enge­délyt és a halotti bizonyítványt vissza. A beteg azonban, minthogy olvasni nem tud, s fölöttébb értékesnek tartja a papírokat, egyáltalán nem akarja azokat visszaadni. S így egy élő embernek kezében van a saját halotti bizonyítványa, s jó egészségnek örvend, bár hi­vatalosan el van temetve. — Kiutasított anarchistafsA főkapitány, Rauch Ferencz bádogos segédet, kit Bécsben már ugyan az sors ért, államveszélyes üzelmei miatt a főváros s az ország területéről kiutasította s illetősége helyére Gráczba szállíttatta. — Iskolai értesítés. A Mária-intézet (Soroksári utcza 36.) vasárnapi iskolájába szegény leányok, különösen cselédek felvétetnek s az ellemi tantárgyakban úgyszintén a női kézimunkákban ingyen-oktatást nyernek. A behratás bár­mikor történhetik. — Fővárosi krónika. Eltévedt fiú. Egy Treve József nevű 13 éves fiút tartóztatott le tegnap a rendőrség csavargás miatt. Kihallgatásakor előadta, hogy f. évi május havában nagyanyjával Heiligen-Kreutz bucsujáró helyre m­nt, hol azonban nagyanyjától a tömegben elszakadt s többé nem tudott haza menni. Hosszabb bolyongás után a Dunához ért, hol a tutajosok pártfogásukba vették s tutajukon elhozták Budapestre s azóta itt kéregetésből él. A rendőrség most Bud­­weisba, a fiú illetőségi és születési helyére irt, hogy a fiú szüleit kinyomoztassa s haza küldhesse. Nagy zsebtolvajlás a központi sze­mélypályaudvarban. Tegnap este a vonatok elin­dulása előtt a központi személypályaudvarban Spitzer B. kézsmárki kereskedő kabátját egy ismeretlen tolvaj ügyesen felmetszette s zsebéből egy tárczát, melyben 2500 f­r­t volt, kilopott. Mint értesülünk, ez most már az ötödik na­gyobb zsebtolvajlás, mely rövid pár hét alatt előfordult. Két esetben 200— 200, egy esetben 300 és egy esetben 570 frtot loptak el a zsebtolvajok. Elszalasztott zsebtolvaj. Ma délelőtt 11 órakor a kerepesi-ut és gyöngytyuk-utcza sarkán egy úri nő zsebéből a tárczát, melyben 3 frt volt, egy inasnak látszó fiú kilopta s daczára annak, hogy egy rendőr üldözőbe vette a Stáhly- és vas-utczákon át elmenekült, rab lótámadás a kerepesi uton. Tegnap­előtt éjjel 11 órakor a kerepesi út végén az őrjáró rendőrök női segélykiáltásokat hallottak. Oda sietve, látták, hogy négy férfi egy földön fekvő nőt ütlegelt, miközben zsebeit motozták. Az őrjárat megérkezésekor a jó madarak közül három hirte­len elillant, s a rendőröknek csak Vedeczki Károly rozs­­nyói születésű 22 éves kőmüveslegényt sikerült elfogni. A megtámadott Tar Mariska, könnyű sérülést szenvedett s most odahaza ápolják. A zsebében volt tárczát a támadóknak nem sikerült elrabolni. Elfogott tolvajok. Tegnap a bécsi hajóállo­máson egy a rendőrség által jól ismert négy tagból álló zseb­metsző banda ólálkodott, várva valami jó fogásra, de nem véve észre, hogy egy polgári rendőrbiztos szemmel tartja őket. Az egyik, Feld­mja­n Jaka­b, többször büntetett zsebtolvaj, éppen egy tisztességesen öltözött nőnek a zsebébe nyúlt, mi­dőn a biztos nyakon csípte s a mellette álló Kohn Dáviddal (gúnynevén Bub­rocz) együtt elfogta. A másik két czinkostárs idejekorán megugrott.­­ Weisz Vilmos 15 éves csavargó fiú tegnap egy­ társával V­ise­g­r­á­d Márk ó­budai kereskedő bolt­­j­ából egy rég barchetszövetet ellopott, de tetten érték őket s Weiszot letartóztatták. Társa a zűrzavarban megszökött. Gyermek fosztogatón­é, Szuszki Erzsébet budapesti születésű 29 éves napszámosnő Grosz Mór tököli­­utczai kereskedőnek négy éves kis leányát azzal a biztatásal, hogy mézeskalácsot vesz neki, magához édesgette malom-utcza 46 sz. a. lakására s ott fülbevalóit kiszedte. Az apa csakhamar leánya keresésére indult s meg is találta éppen ama ház előtt, melyben gyermekét kifosztották. Rögtön bement a ház­ba s egy előhívott rendőr által letartóztatta a tolvajnőt, kinél a lopott fülbevalók még meg voltak. Fővárosi ügyek. — A középitési bizottság ma rendkívüli ülést tartott és pedig Gerlóczy alpolgármester távollétében Weber Antal elnöklete alatt. Legsürgősebb tárgya az uj országház környékének szabályozása ügyében ér­kezett közmunkatanácsi átirat volt. A közmunkata­nács, mint tudjuk, a város által készített szabály­ozási tervhez némi módosításokkal járult hozzá, a­melyek az országház előtti tér és hozzá torkoló utczák syn­­metriájára vonatkoznak. Helyesebbnek tartja a tes­tület, ha az akadémia-utcza s létesülendő dunasori házsor nem tölcsérszerüleg, hanem egyenes vonalban megy a térre, ha a Szalay-, Alkotmány-, Báthory­­utczák correcte 28 méter szélesek lesznek, nem 15 ölnyiek, s ha a földunasorból a nádor-utczába új ut­cza nyittatik stb. A közmunkatanács egyéb észrevéte­lei kisebbrendűek. A bizottság némi eszmecsere után a közmunkatanács álláspontját mindenben magáévá tette, hogy a terv minél előbb végkép megállapittat­­hassék s kisszerű eltérések fentartása által eléje aka­dály ne gördíttessék. A többi folyó ügyekből felemlít­hető, hogy a Fényű-féle haltéri ház kisajátítását az első ízben ígért 46.000 főt vételáron a bizottság új­ból ajánlja a miniszter figyelmébe, ki az engedély megadásától vonakodik. A Diós-árok kiépítése és ott új útnak létesítése végett 36 telektulajdonossal kell egyezményt kötni, többen ingyen adták a szabályo­záshoz területüket, a­kiktől pedig nagyobb föld esik el, többnyire négyszögölenkint 2 frt kárpótlást kér­nek, mint a bizottság szintén megadni vél. A bizott­ság elfogadta a Lendvay­ utcza kőolaj világítását 6 egész 8 féléjjeli lámpával, a külső váczi­ úton a váczi temetőtől a Schlick-féle gyárig kavics-járda fekteté­sét 1200 frt költséggel, a vízvezeték bevezetését a bu­dai promontori útra Hofhauser Lajos házáig, mert ott iskola van, a Sándor-utcza és bodzafa-utcza ke­resztezésénél lévő tér világításának javítását, s végre tudomásul vette, hogy a gáz világító ereje a múlt hó­ban Pesten 14­ 30, Budán 15­05 normális gyertya­lángnak felelt meg. Törvényszéki csarnok. A kerepesi úti zavargásokban való részvétel miatt lázadás bűntettével vádolt s a megtartott végtárgyaláson meg nem jelent vádlottakat ország­szerte körözteti a budapesti fenyítő törvényszék. A körözöttek a következők: Czotter Sándor asztalos se­géd, Pfahler Pál kaptafacsináló inas, Heszlein János czipészinas, Hankisz Árpád nyerges segéd, Prohászka Ferencz kártyafestő inas, Kovács Pál péksegéd, Bür­germeister József czipészsegéd, Zattler József bádo­gos segéd, Hegedűs János lakatos segéd, Faltinek Ignácz cserépfedő, Tóth János vasesztergályos inas, Schulek János szabó inas, Kormos János napszámos, Wirth Jakab asztalossegéd, Kischka Péter napszá­mos, Balek János napszámos,­­Glaser János kerék­gyártó segéd, Túli János kovács segéd, Hirch János czipész legény, Schirm Ernő lakatos segéd, Nyikovits Károly asztalos segéd, Lackinger Mihály kőműves segéd, Lőrincz Gyula péksegéd, Fejter András pék legény, Petrovics Pál napszámos, Rózsás István ko­csis, Berlinger József kőműves legény, Török Gábor markotányos, Csenkó Mihály bognár segéd, Német Pál napszámos, Radetzky Antal napszámos, Koschida Gáspár napszámos, Petyeretz János kovács legény, Geress Mihály kovács legény, — összesen 34. Van köztük, szintén lázadással vádolva egy 11 éves inasgyerek is. Elitélt biró, K­r­a­n­i­c­z József szombathelyi törvényszéki biró bűnügyét tárgyalta ma délelőtt a kir. tábla II. büntető tanácsa. Kranicz a szombat­­helyi törvényszék telekkönyvi bírája volt s az ott bivó gyakorlat szerint maga vette fel a felektől a betéti s egyéb pénzeket, melyeket aztán a maga czéljaira használt fel. Előbb fegyelmi eljárást indítottak ellene, ezt azonban később beszüntették s ügyét áttették a fenyitő birósághoz. Sikkasztásai öt esetre vonatkoz­Irodalom, színház és művészet. — Liszt Ferencz király-hymnusa. Liszt Ferencz csakugyan megírta a »Magyar király-hym­­nust«, melynek hire úgy a zenei körökben, mint az egész országban oly általános érdeklődést keltett. A nagyérdekü mű már ki is van nyomatva s a napok­ban fog megjelenni a hazai Táborszky és Porsch ze­­nemükereskedő czég kiadásában. A zenemű díszes czimlapján a nyelére bocsátott nemzeti zászló s a czim kezdőbetűje fölött a magyar czimer látható dics­sugárban. Czime­r , Magyar király-dal. (Szövegét írta ifj. Ábrányi Kornél.) Egy régi magyar dallam után szerző : Liszt Ferencz, s a czim fölött a következő sor olvasható : »Az uj ma­gyar királyi operaház megnyitása alkalmára.« A mű egyszerre négyféle kiadásban jelenik meg : zongorára két kézre, zongorára négy kézre, zongorakivonat szö­veggel és mint vezérkönyv. Hogy a zenemű nem »ki­­rály-hymnus« hanem »király-dal« czímet nyert, az egyenesen a mester kívánságára történt, ki többek előtt kijelentette, hogy nem akar útjába állani azok­nak, akik már király-hymnust írnak vagy írni szán­dékoznak, s művével versenyezni nem akar. A dal szövegét, melyet, mint jeleztük, ifj. Ábrányi Kornél irt és Neugebauer László fordított németre, alább teljes egészében közöljük : Magyar király-dal. Áldott légyen magyarok királya, Tündököljön az egész világra. Országában a jog és igazság Hirdesse : itt lakik a szabadság ! Isten után a legszentebb : Fölkent koronázott királyunk. Életünket és vérünket Érte készek adni, he vagyunk ! Föl ! ha vész jó magyarok a királyért ! A hazáért, a magyar koronáért! Kárpátoktól Adria partig, Győző tábor harcz­ zaja hangzik : Isten áldd meg fegyverünket ! A király szava szól, keze hiv, szeme int, Ez után sietünk, rohanunk vele mind ! Büszkén zengi ezer ajk, annyi tzáj : Éljen, éljen a király, a király ! Németül. Sei gesegnet König der Magyaren I Mög’ der Erdball Deinen Ruhm erfahren ! Künden mögen es von Deinem Thron’, Wahrheit und Recht : dass hier die Freiheit wohn’. Heilig bist du uns, geweihet, Glanz die Krone Dir verleihet, Unser Blut dir, unser Leben : Freudig sei es hingegeben. Auf ! Magyaren, wenn Gefahr der Krone droht; Für den König, für den Thron frisch in den Tod ! Siegeshymne schmettere, dröhne ; Yon Ost nach Westen brausend töne : Segne Himmel unsre Waffen I Der König spricht, er rufet uns mit Wort und Blick, Nach stürzen wir ihm All’, Keiner bleibt feig’ zurück ; Stolz erklinget tausendstimmig der Sang : Gott erhalte unseren König lang’ I — A népszínházban ma a »Huszá csíny« ke­rült színre, melyben Tóth Antal szerződött tag ezút­tal lépett föl először Mogor szerepében. Tóth se­­hogysem tudta magát a nem neki való szerepbe bele­élni s igy föllépését siker nem koronázhatta. További fellépései után fogjuk csak megítélhetni, mily erőt nyert benne a népszínház. A közönség különben egé­szen megtöltötte a színházat s sűrűen tapsolta Blaha Lujza asszonyt, ki ma is páratlan jó kedvvel játszott s kinek dalait sokszor megujráztatták. — A krisztinavárosi színkörben ma adták elő­ször K­a­r­c­z­a­g­­Vilmosnak a »Debreczeni Hírlap« szerkesztőjének »Gazd’uram felesége« czimü népszín­művét, mely a vidéken már több helyütt színre került. Karczagnak a népszínházban is adták már egy da­rabját s bár ez után a mai nem képez haladást, a te­hetség határozott jelei mutatkoznak benne. Hőse egy makacs, kikapó menyecske, ki családját elhagyja köny­­nyelmüen, de akit hosszas rábeszélés után sikerű visszatéríteni. A cselekmény haladása sokszor meg­akad a fölösleges jelenetekben és dalolásban, a har­madik felvonás különösen vontatott, de egy-két ügye­sen megírt s jól játszható jelenete s különösen egy uő alakja (Fischer Halász Soma) dicséretet érdemel. A közönség jól mulatott a darabon s a szerzőt is zajo­san hívta. A szereplők közül több tapsot arattak Rónaszéki Gusztáv a népszínház tagja, ki vendégként lépett föl, Mezei, Kiss Pista, Kövessi, Pajor Emilia, Tolnayné stb. — Bély Hermin k. a., a hamburgi színház első rendű énekesnője s a nemzeti színház volt tagja, aki a nyári szünidőt a fővárosban rokonai körében tölti, az újonnan alakult német opera­társasággal október elején 3 hónapig tartó vendégszereplésre Amerikába utazik. A kisasszony havonkint tízszer fog énekelni s nak s mintegy 8000 frtra rúgnak. Ez összeget részben visszafizette. A vizsgálat folyamán Széll Ignácz, Vasmegye volt alispánja tett Kranicz el­len följelentést, hogy nevére három váltót hamisított 1200 frt értékben. Kitűnt továbbá, hogy egy kötelezvény alá testvérei nevét irta s arra 1000 frtot vett föl. Kra­­nicz tagadta, hogy a váltókon Széli Ignácz nevét h hamisította volna. A törvényszék azonban szakértők által constatáltatta, hogy a váltókon levő »Széli Ig­nácz« és »Kranicz József« aláírások egy kéz által írattak, azt meg maga Kránicz beismerte, hogy a váltók az ő kezéből jutottak egyenesen az illető ta­­karékpénztárakhoz, hol azokat értékesítette. A szom­­bathelyi törvényszék, hivatali sikkasztás, magánokirat hamisítás és váltóhamisítás bűntettében mondotta ki . K­aniczot bűnösnek s 5 é­v­i fegyházra s 5 évi hiva­talvesztésre ítélte, elrendelvén egyúttal a vádlottnak a fogva tartását. Ez ítélet ellen a vádlott és a királyi ügyész is felebbezett, ez utóbbi azért, mert a törvény­szék egy sikkasztási esetre nézve felmentette a vád­­l­ottat. A királyi tábla ma délelőtt a minősítés tekin­tetében helybenhagyta az első bíróság ítéletét, úgy­szintén az 5 évi fegyházbüntetést is, de helyt adott egyszersmind a királyi ügyész felebb­tezésének is, s bűnösnek mondotta ki a vádlottat ab­­ban a vádpontban is, a­melyért az első bíróság nem ítélte el őt. A vádlott fogva tartását is jóváhagyta a tíz­ tábla. Jutalom vagy vesztegetés. A váczi­ körút és fő­út sarkán lévő gyufaraktárban még tavaly nyáron kisebb mérvű tűz ütött ki, melyet az üzletben ügynöki minő­ségben alkalmazott Singer Adolf egy rendőr segítsé­gével hamar elfojtott. Mikor a rendőr távozni készült, Singer fáradtsága jutalmául két forintott adott neki, melyet az el is fogadott, de egyúttal vesztegetés miatt f­eljelentő Singert. A rendőrügy adta elő a dolgot, hogy Singer a két forintot azért adta neki, hogy ne jelentse fel a tűzesetet. A feljelentett ügy a vizsgálat mint a végtárgyalás során határozottan tagadta a vesztegetési szándékot s megmaradt állítása mellett, hogy ő a két forintot fáradtsága jutalmául adta a rendőrnek. A törvényszék mindazáltal vétkesnek mondotta Singert a vesztegetés vétségében s ezért 4 reti fogházra s 50 frt pénzbüntetésre ítélte. Dr. Weisz József védő felebbezésére a kir. tábla feloldotta az ítéletet s pótvizsgálatra, ennek utána pedig új ítélethozatalra utasította a törvényszéket. Ma volt ez ügyben az újabb végtárgyalás, melyen a vádlott iga­zolta, hogy ő csak ügynöke volt a gyufaraktárnak s mint ilyennek nem állhatott érdekében a vesztegetés. Erre dr. Heil Fausztin e t­e­j­t­é a vádat s az eljá­rás beszüntetését inditványozta, melynek a törvény­szék helyt is adott, minden fellépésért 3000 márkát kap. Különben to­vábbra is a hamburgi szinház tagja marad s csupán szabadságot kap e három hónapra. — Molnár László, Pest megye tiszteletbeli al­jegyzője felkért bennünket a következő sorok közlé­sére : »Egy napilap mai színházi rovatában »Magyar hirlapíró, mint színész« czim alatt egy hir van közzé­téve, mely személyemre vonatkozólag jóindulatú, de némi részben téves állítást tartalmaz. Ami a népszín­házban — »Rip van Winkle« czimszerepében — le­endő fellépésemet illeti, ez igaz ugyan, hogy a folyó hóban meg fog történni, de másrészt »a magyar hir­­apiró« czim engem meg nem illethet, miután én a »Budapesti Hírlap«-nak csak külső dolgozó társa vagyok, valójában pedig Pestvármegyében tisztelet­beli aljegyzői állást viselek addig, ameddig erről jó­­szántomból le nem mondok.« Naptár. Csütörtök, szeptember 11. Nap kél 5­6. 33 p., nyug. 6. 6. 19 p. — Hold kél 10­6. 3 p. este, nyug. délben. Róm. kath. Jáczint vértanú, Emil. Prot. Prótus és Jáczint. Gö­rög-orosz : (aug. 30.) Sándor, János, Pál. Zsidó: (elül. 21.) Az országos iparegyesület kertészeti szakosztályának ülése d. u. 5 órakor (újvilág-utcza 14. szám.) »Krisztus a Kálvárián« a műcsarnokban d. e. 9 órától d. u. . 5 óráig. Belépti dij 50 kr. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­­kert mellett) nyitva egész nap dij nélkül. Gyü­mölcskiállítás a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. Iparművészeti múzeum a műcsarnokban d. e. 9-től 1-ig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. Technológiai múzeum a Kerepesi­ uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9— d. u. l-ig. Egyetemi füvészkert az üllői uton délelőtt 8—12-ig és délután 2—6-ig. Múzeumban : természetrajz és népismetár d. e. 9-től d. u. l-ig. Akadémiai könyvtár zárva. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A vetések állása. A földművelésügyi miniszté­riumhoz a mai napig beérkezett hivatalos jelentések szerint az országban a cséplési munkálatok még folyamatban vannak, így különösen némely erdélyi és felvidéki megyében, míg ellenben az ország közép s déli részei nagyobb birtokaiban a cséplés már vége felé jár. A heverő szántás általánosan be van fejezve, sőt sok helyt vetés alá is szántanak és az ősziek vetését is elkezdték már. A r­e­p­c­z­e általáno­san el van vetve, a kedvező időjárás folytán jól kelt s eddig élé rovarok által kárt nem szenvedett. Kapás­növények, kevés kivétellel szépen fejlődnek; a ko­rai tengeri — különösen az ország déli részében — már érni kezd s helyenkint töretik is; a r­é­p­a állása vidékenkint nagyon különböző; a korai burgo­nya kiszedetett, termése — rothadás folytán — csak­is gyenge középnek mondható. A s­z­ő­­­ő elég jól fej­lődött, érése lassan folyik és meleg időjárásra van szükség, hogy a bor jó minőségű legyen. A sarjú­­termés általánosan gyengének mondható, mit rész­ben a többi takarmányfélék bő termése pótol. Na­­gyobb mérvű egérpusztításokról Gömör, Zólyom és Győr megyéből érkeztek panaszok. A tőzsdeügynöki szabályzat reformja. A tőzsde­­tanács holnap tart ülést, melyen határozni fog az ügynökök beadványa fölött. Az érdekelt körök remé­lik, hogy az ügynöki szabályzat 4 §-a oda fog módo­síttatni, hogy az nemcsak az értéküzlet, hanem az áru­üzleti szakra jogosított ügynökökre is fog alkalmaz­tatni, azaz hogy az­ áruüzleti ügynökök is elhallgathat­ják megbízóik neveit. Kőbányai sertésü­zlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — szeptember 10. Az árak emelkednek. — Magyar, uraségi, öreg, nehéz —.--------.—, fiatal nehéz 49.------49.50, közép 49.50—50.—, könnyű, 51.-----52.—. Erdélyi nehéz —.------.—, közép—.--------.—, könnyű 50.50—51.—. Románia és bako­nyi, nehéz-----.----.— átmeneti, közép —.----------.— átme­neti, könnyű - .--------.— átmenti, eredeti nehéz —.---------.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 49.50—50.— átmeneti, közép 49.50—50.— átmeneti, könnyű —.--------.— átmeneti. Hízó 1 éves élőtúlyban 4% levonással —.-----.—. 2 éves —.-----.—. öreg —.-----.—. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 kig. és 4°/o levonással kilogrammonkint érten­dők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmene­ti­t adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint vámfejé­ben megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 10. GabonaÜzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán folyamán eladatott búza tavaszra 8.45, őszre 8.03 forinton, tengeri május—júniusra 5.65— 5.70 írton. Jegyezünk: Szokványbuza tavaszra 8.43—8.45—. — Szok­­ványbuza őszre 8.02—8.04—. — Bánáti tengeri 1885. máj.—júniusra 5.68—5.70. Bánáti tengeri jul. —augusztusra —.-----.—. — Szokványzab tavaszra 6.33 — 6.35. — Szokványzab őszre 6.10—6.12. —Ká­­posztarepere aug.—szeptemberre 121/8—12 .a/8. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) Nemigen élénk üzlet mutatkozott a mai délutáni tőzsdén, sőt mikorra a berlini jegyzések ideérkeztek, az árak gyen­gülést tanúsítottak. Egészben véve a hanyatlás nem volt nagy s jobbára csak hitelrészvényekre terjedt ki, holott járadékok előbbeni magaslatukat megtartot­ták. A kész darabok még mindig hiányoznak a medio liquidatiora. Jegyeznek : Uj aranyjáradék 92.20—92.221/s—92.171/* kész szállításra s 92.171/a—92.121/g.— Papirjáradék 88.5­71/a—88.60. Osztrák hitelbankrészvények 297.40 —296.30. — Magyar hitelbankrészvény csak névlege­sen 296.25—295. Leszámítoló bankrészvény 86 név­legesen. Osztrák magyar államvasuti részvény 301.75. Török dohányrészvény —.—. A zárlatkor (5 óra) jegyeznek: Uj aranyjáradék 92.12 Va, 6 százalékos magyar papirjáradék 88.55—. Osztrák hitelbankrészvények 296.30. Magyar hitelbankrészvények 295.50. — Le­számítoló bank 86—. — Osztrák magyar államvasuti részvény 301.75. Jelzálogbank—.—. Törökdohányr. Főszerkesztő : Tólvai Mór. Felelős szerkesztő : Tzölsl Imre. Nyilt tér. (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) De hát miért jobbak? Hogy miért jobbak mint más szerek ? erre a kérdésre, melyet már oly gyakran hallottunk, midőn a Brandt-féle svájczi labdacsokról volt szó, ez a válaszunk : Hát egyszerűen azért, mert nem mint a keserűvizek, sók, mixtúrák és pilulák rögtön s erőszakosan hatnak, a beleket gyöngítve s ez által még később nagyobb székrekedést okozva,­­hanem azért, mert a svájezi labdacsok kelleténél jobban nem izgatják a beleket, a zsigereket erősítik és lassankint az orvosi szerek használatát általában fölöslegessé teszik. A svájezi labdacsok dobozonkint 70 kijával a magyarországi gyógyszertárakban kaphatók. Vételkor különösen ügyelni kell arra, hogy minden do­bozon rajta legyen a szokott jelző, a fehér kereszt vörös mező­ben, s Brandt Richard névaláírása, 1049

Next