Nemzet, 1884. december (3. évfolyam, 809-837. szám)

1884-12-21 / 828. szám

nyánszky Ádám gyű­jtőivén: Leschinger F. 50 kr, Schäffer Ferencz 1 írt, Muttnyánszky Ádám 50 kr, Wechselmann Ignácz gyűjtőivén: A Wechselmanni Ig­­nácz 50 írt, Marlen Fü­löp 2 írt, Georg Daur 3 írt, Marie Blochmann 1 írt, Ign. Graf 3 írt, Spindler Emil 2 írt, Vuk Alajosné 5 írt, Lőwy Jolán 1 írt, Hirschler Hermin 2 írt. Összesen 774 írt. A III-dik közlés összege: 1835 írt 28 kr. Főösszeg: 2609 írt 28 krajczár. — Árverés a zálogházban. A budapesti kir. zá­logházak belvárosi intézetében mindazok a tárgyak, melyek 1883. deczember havában elzálogosittattak és az árverési napig kiváltás vagy átiratás által rendbe nem hozattak, nevezetesen a ruhanemüek 1885. évi január 7-én és a következő napokon, az ékszerek pe­dig ugyanazon hó 26-án és a következő napokon elár­­vereztetnek. A ruhanemüekkel együtt azok a prémes ruhák és fél bársony­nyal prémezett vagy más szövetek­ből készült ruhanemüek is, melyek 1884. évi szeptem­ber havában zálogosittattak el és csak három hóra vétettek át, eladandók lesznek. — Zavargás a brennbergi munkások között. A brennbergi kőszénbányában kitört munkás zavargás­ról, melyet már röviden említettünk, lapunknak a kö­vetkezőket írják. Múlt szombaton a bányászok a brennbergi korcsmában nagyobb számmal gyűltek össze leginkább a félhónapi fizetésekről beszélgetve. Schmidtsberger József stupai (Krajnában) illetőségű munkás — különben családos ember — oly izgató beszédeket tartott, hogy a munkások fejszékkel és ké­sekkel felfegyverkezve, egy a bányászat tulajdonát képező házba hatoltak, a­hol munkások laknak és ott minden ingóságot összevertek, szétszakítottak, sőt még a szoba padlózatát is összetörték. A bányafelügyelő­ség kérelmére, miután nagyobb mérvű zavargástól tarthattak, a városi kapitányság rendőröket kül­dött ki a bányába, hogy a fizetések kiszolgáltatá­sánál jelen legyenek. Ez alkalommal Schmidtsberger Józsefet és Berder Jánost felbujtás miatt letartóztat­ták. A felbujtók legtöbbnyire Salgó-Tarjánról valók. Schmidtsberger neje a kapitányságnál elbeszélte, hogy férje 14 napi munkaidőre a neki járó 9 frt he­lyett csak 6 frtot kapott, s tulajdonképen ez szolgált okul a munkások zúgolódására és zavargására. Je­lenleg a brennbergi bányászok közt a nyugalom ismét helyre van állítva, miután az elégedetlen elemek — zsám szerint 46-an — a szolgálatot elhagy­ták és nagy­részt Grünbach am Schneebergbe és Pécsre mentek. Schmidtsbergert kitolonczolták az országból, Berder Jánost pedig a kir. törvényszéknek adják át. — Sikkasztás. Hasbach Dániel, egy bécsi fes­­tékáru-nagykereskedő budapesti képviselője ezelőtt három nappal lakásáról eltűnt. Levelet hagyott hátra, melyben feleségének tudtul adja, hogy zilált pénzügyi viszonyai miatt öngyilkosságot fog elkövetni. A Has­bach által képviselt bécsi nagykereskedő czég is érte­sülvén az ügynök eltűnéséről, egyik megbízottját rög­tön a fővárosba küldötte, így aztán constatálták, hogy Hasbacff 4000 forintnyi összeget sikkasztott el. Has­­bach több külföldi kereskedőháznak is volt megbí­zottja s igy valószínű, hogy az általa elsikkasztott pénzek tetemes összegre rúgnak. — Fővárosi krónika. Baleset. Spanner István, 28 éves napszámos tegnapelőtt délután a budai Ganz-féle gyár udvaráról hat társával egy hengert szállított be a gyárba. Munka közben, egy fordulónál a nehéz vashenger a kocsiról lebillent, ráesett a Spanner bal lábára s ezt annyira összezúzta, hogy sérültet be kellett szállítani a Szent-János kórházba. Lopás. Özvegy Macher Rudolfnénak II. ker. Lipót­­utcza 25 szám alatt levő földszinti lakásába tegnap este 7 óra t­ájban ismeretlen tettes az ablakon keresztül behatolt s on­nan 50 frt értékű ágy- és ruhaneműt ellopott. Elgázolás. Filch Ádám liptói születésű 35 éves napszámost tegnap este 6 órakor az Eötvös­ utczában Vámos János fuvaros teherkocsija elgázolta s fején és jobb karján oly súlyos sérüléseket ejtett, hogy vértől elborítva kocsin szállították be a Rókus kórházba. Szobatűz. A kőbányai ó-hegyen 6 szám alatti levő Kaltenecker-féle házban, egy Lenner nevű lakos szobájában tegnap déli 1 — 2 óra közt tűz ütött ki, mely a szoba összes bú­torzárát elhamvasztotta. Fővárosi ügyek. — A főváros közgyűlése egyéb tárgyak elinté­zésén kívül több választást is fog hétfőn megejteni, nevezetesen öt tagot választ a közigazgatási bizott­ságba, újjá alakítja az igazoló választmányt (8 tag), és betölti az árvaszéki ülnökök sorában megürült két fizetéstelen helyet. A közgyűlési tagok részére készí­tendő ajánló czédula megállapitása végett a 45 ös bizottság Királyi Pál elnöklete alatt ma ülést tartott s az igazoló választmányba egyhangúlag a régi tago­kat (Dobos Ferencz, Morlin Imre, Horánszky Nán­dor, Harrer Bál, Magyar Gyula, Mérő János, Nyiri Lajos, Schweiger Márton) jelölte ki. A közigazga­tási bizottsági kijelölésnél egy kis eszmecsere folyt. Ugyanis Török József a VI-ik­ kerület nevében a Terézváros részére is helyet kért a közigazgatási bi­zottságban s az egyik kilépő tag helyére Stern Adolfot ajánlotta. Wahrmann Mór emelt szót az ellen, hogy még ide is a particularismust hozzák, mikor annak a közigazgatási bizottságban semmi értelme sincs. Többen kiemelték ennek ellenében Popper szorgalmát, hogy az üléseken mindig jelen van, és nincs rá ok, hogy a régi tagok közül bárkit is mellőzzenek. Ekkor titkos szavazás útján újra kije­löltettek: Ballagi Mór, Királyi Pál, Cséry Lajos, Gombár Tivadar, Popper Ármin. (Stern Adolfra 3 szavazat esett.) Az árvaszékhez ülnökökül a biz. ta­gok közül kilépett Stern Bernát és Takácsy Miklós helyett . Böhler Vilmos és Hoffman Lipót jelöltet­tek ki. A 45-ös bizottságba egy megürült helyre a III. kerületből Békés Imre hivatik be s bizottsági pénztárnokul Mérő János választatott meg.­­ A jogügyi bizottság tegnapi ülésén a kőbá­nyai sertéstrágya elhordása kérdésében mondott véle­ményt. Az előadó Rózsavölgyi Gyula jegyző ismer­tette a Gerlóczy alpolg. elnöklete alatt közgyűlésileg kiküldött ad hoc bizottság javaslatát, hogy a kőbányai sertéstrágya közegészségi szempontból egy azon őzéi­ből épülő vasút által minden 24 órában a főváros határától legalább 8—9 kilométernyire elszállittassék. A vállalat a város által szabad versenyen ajánlati tár­gyalás útján adassék ki, a trágya is a vállalkozóé lé­vén. Ezek ellen a kőbányai sertésszállás tulajdonosok protestáltak, azt vitatván, hogy a trágyához, mint érté­kesíthető anyaghoz joguk van s a szabad verseny őket ettől elütné. Különben a fővárosnak az elhordásra ki­szabott minden föltételének alávetik magukat. A jogi bizottság­ hosszas vita után azt határozta, hogy a fen­­forgó körülményekkel szemben nem tartja jogosult­nak azt, hogy az ad hoc bizottság által javasolt intéz­kedések által a szállástulajdonosok tulajdonjoga kor­­látoztassék. — Utcza keresztelések. A közmunkatanács a X. ker. elöljáróság egy régebbi kérvénye folytán s újabb parcellázások következtében több névtelen ut­­czának a következő neveket adta : a közp. pályaud­varhoz közel a köztemető útról benyúló utczának : Juranics-utcza, mellette a köztemető falánál elnyuló útnak Mosonyi-utcza, a légszeszgyár felé egynek : Bestetich-utcza, a magyar államvasút mentén a kő­bányai indóházhoz vezető útnak kolozsvári utcza, a köztemető és losonczi pályaudvar közti útnak Salgó­tarjáni utcza, egy kőbányai térnek Liget-tér, s a térrel szomszédos utczának Állomás-utcza.­­ A fővárosi közmunkák tanácsa f. hó 1- án báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen tárgyaltatott a főváros javaslata a kere­­pesi út, Rottenbiller utcza, köztemető út és csömöri út ütköző pontján egy tér létesítésére és a kerepesi útnak az evangélikus templomtól kezdve 15 ölve ki­szélesítésére vonatkozólag. A tért illetőleg a tanács a műszaki osztálya által készített tervet fogadja el, mely a fővárosétól abban különbözik, hogy a sarkok nem ivalakban vágatnak el, az ivalakok sem szépé­szeti szempontból, sem az illető telkek beépí­tése szempontjából kívánatosaknak nem mutat­kozván. Különbözik továbbá a tanács által el­fogadott terv a fővárosétól az által is, hogy a Rottenbiller utczának ez utóbbiban szándékolt tölcsér­­szerű kiszéles­ítése mellőztetett, mert a mellett, hogy erre forgalmi szempontból szükség egyáltalán nincsen, az szépnek se mondható. A kerepesi út szándékba vett kiszélesítését a tanács is pártolja, minthogy azon­ban a bővítés a kocsiforgalom érdekében szükséges, a tanács egyúttal az út keresztszelvényét is megálla­pítja, oly formán, hogy mindkét oldalon a járda 4.42 mtr, a közúti vaspálya sincs és a járda közti terület 3 mtr, a középút pedig 10.75 mtr szélességgel bírjon. Az út ilyképeni beosztásának az volt fő indoka, hogy a közúti vaspálya és a járda között akkora terület legyen, hogy a házakhoz a kocsik kényelmesen közle­kedhessenek és ne zavarják, mint eddig, a forgalmat. Miután azonban ezen beosztás szerint a járda széles­sége a forgalomhoz arányítva minimálisnak tekin­tendő, ennélfogva kimondta a tanács, hogy a kerepesi út ezen részében a járdát korcsmai vagy kávéházi czé­­lokra elfoglalni nem szabad. Az új kórház közelében levő nagy- és kis sertéstó lecsapolásának a főváros által bemutatott tervét a tanács nem tartja kielégítő­nek, mert nézete szerint nem elegendő ezen tava­kat csupán lecsapolni, hanem közegészségi szempont­ból szükséges azokat feltöltés által egészen meg­szüntetni. Ha azonban e feltöltés a költségek miatt ezúttal eszközölhető nem volna, ez esetben a nagy tó vizei agyag­csöveken a kórházi nagy csatornába és nem az illatos árokba vezetendők, mert a külső soroksári úti csatorna, hova az illatos árok torkol, mindezen vizeket nem képes befogadni. — A ’ z’odmaniczky-utcza gyár- és szivutcza közti részé­nek végleges burkolására és rendezésére, a­z I. ker. virányos dűlőben levő árok rendezésére, a gyepmes­teri telep és a központi rendőri hivatal közt létesí­tendő telephon vezeték, továbbá Nicholson W. E. és társa külső váczi úti telepét a gyár­ utczai irodával összekötő telephonvezetésekre, az összekötő vasúti híd világítása czéljából lerakott légszeszcsövek átfektetésére és ,a VIII. ker. Csokonai­ utcza lég­­szeszvilágitására, a kőbányai gőztéglagyár X. ke­rül. óhegyi agyagbányájának vízmentesitésére, a m. kir. államvasutak kőbányai úti főműhelytelepének csatornázására és az I. ker. karthausi völgyben vízveze­téki csőfektetésre vonatkozó tervek ellen észrevétel fenn nem forog. Elintézést nyert Deutsch Bernát, Bauer Fe­rencz, Csonka Simon és Kéler Napóleon felfolyamo­dást is. Kéler Napóleonnak VI. Vörösmarty utczai telkén kétemeletes lakház építésére az engedély meg nem adatik, mivel az utczai szárny alatt pinczelaká­­sok terveztetnek s mivel ezek érdekében az udvar oly mélyen hagyatik, hogy árvíz, felhőszakadás vagy zá­poreső alkalmával az elöntés veszélyétől lehet tartani, ellenben megadat­ik az építési engedély a követ­­kezőknek: Gráf Ferencznek III. ker. kis czelli-ut 8. sz. a. háztető helyreállításra. A m. kir. államvasutak ü­zletvezetősége IX. ker. egy külön álló iroda építésére. Basel Salamon VIII. ker Má­­ria Terézia-tér 6211/18. sz. a. fekvő te­rén egy földsz. told­­dalékra. Deutsch Bernátnak V. ker­­váczi-ut 58/488. sz. a. egy földsz. toldalék építésére. Egyházi Ágostonnak VII. ker. csö­möri út 4353. sz. a. egy földsz. műhely építésére. Fried József­nek X. ker. Bánya téri 8452/3 sz. a. egyemeletes bérházra. Haggel­macher Henriknek Vill. kér. ösz-utcza 13/5399. sz. a. jégverem átalakításra..Hauberl Jánosnak II. ker. Kapás-ut 59. és országút 4. sz. a. némi átalakításokra. Konta és Haszmann V. kér. váczi-ut 1390. sz. a. munkás ház kibővítésére. Nichol­son W. Fülöp VI. kér. váczi-ut 2930/34 sz. a. ideiglenes szin építésére. Orova Jónás III. ker. Lajos-utcza 162—164. sz. a. némi átalakításokra. Fóliák Mórnak VIII. ker. József-utcza 6158—6—150. sz. a. földszintes ház építésére. — A főváros heti statisticája. A fővárosi statisticai hivatal kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 267 gyermek, elhalt 224 személy; a születések tehát 43 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 186 törvényes, 81 törvénytelen; nemre nézve 146 fiú, 121 leány. Halva született 25 gyermek, köztük 16 törvényes, 9 törvény­telen. A halottak közt volt 109 finemű, 115 nőnemű. — Egy éven aluli gyermekek száma 60.­­ Az összes elhal­tak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 15. Ez év 50. hetében élve született összesen 13,879 gyermek, el­halt 12,214 egyén. A születések többlete tehát 1665. Születé­sek arányszáma 1000 lakosra : 33­3. Halálozások arány­száma 1000 lakosra általában 28­0, az egy éven felüli lakosoknál 280. — Az elhaltak kora: 0—1 éves 60; 1—5 éves 23 ; 5—20 éves 13 ; összesen 20—30 éves 27; 30—40 éves 14; 40—60 éves 40; 60—80 éves 39 ; 80-on túl 7, ismeretlen korú —. Halálozások kerületen­­kint: I. kerület 24, II. [[kerület 14, III. kerület 12, IV. kerület 9, V. kerület 12, VI. ker. 37, VII. ker. 23, VIII. ker. 41, IX. ker. 18, X. ker. 8, egyéb kórházi halott 25, katona —. Betegforgalom a városi közkórháziakban : Szt. Ró­kus : állapot a múlt hét végén 1451, szaporodás 419, csökke­nés 404, állapot e hét végén 1466. Szt. János kórházban : ál­lapot a múlt hét végén 206, szaporodás 38, csökkenés 57, álla­pot e hét végén 187. Összesen: állapota múlt hétvégén 1657, szaporodás 457, csökkenés 461, állapot e hét végén 1653. — Összehasonlító statistica. A f. u. november hó 30-tól deczember 6-ig terjedő XLIX-ik héten : Budapesten szüle­tett 291, meghalt 196, Debreczenben született 29, elhalt 30, Pozsonyban született 35, elhalt 36, Kecskeméten született 39, elh. 13, Aradon szül. 40, elh. 23, Temesvárott szül. 41, elh. 29, Nagyváradon szül. 21, elh. 20, Kassán szül. 25, elh. 21, Sz.-Fehérváron született 21, elhalt 27. Egyesületek és társulatok. — A csángó-magyar egyesület igazgató választ­mánya ma d. u. 5 órakor Somssich Pál elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Apponyi Albert gr., Prónay Dezső dr., Kerkápoly Károly, Kamer­­■mayer Károly, Gerlóczy Károly, Rákosi Jenő, Kirá­lyi Pál, László Mihály. Somssich Pál elnök bejelenti, hogy a pénztárnoki állás rendezése most már elodáz­­hatlanul szükséges. Addig is, míg erre alkalmas em­bert találnak, ő fogja átvenni az iratokat. A szám­­vizsgáló bizottságot pedig föl kell hívni, hogy az iro­mányokat vizsgálják át. Jelenti továbbá Somssich, hogy ő és Kerkápoly a nemzethez intézendő felhívás ügyében ott voltak Jókainál, a­ki arra készség­gel vállalkozott, s a felhívás elkészültét az ünnepek utánra helyezte kilátásba. Felhatalmazást kapott még az elnök arra, hogy a Bukovinában levő magyar telepek javára megszavazott 900 frtot az erdélyi ref. missió felügyelő bizottságának felhaszná­lás végett már most utalványozhassa. — Apponyi Albert gr., ki a bizottság utóbbi ülésein egyéb elfog­laltságai miatt nem vehetett részt, kérdést intézett az iránt, hogy a gyoroki csángó telep rossz helyzetéről volt-e szó a bizottságban. Somssich Pál válaszolt a kérdésre, kijelentvén, hogy a bizottság nem foglalko­zott ez ügygyel, mert a kormány, a megye, a püspök és a közönség azonnal segítettek a gyoroki csángó­kon úgy, hogy a pillanatnyi szükségen segitve van. Ő elnöki jogánál fogva már küldeni akart 200 frtot, de a nagy szükséget az említett adományok akkorra már megszüntették. Apponyi gr. a felvilágosítást köszönettel fogadván, az elnök boldog újévet kívánt a tagoknak s berekesztette az ülést.­­ Az országos iparegyesület igazgatósága teg­nap gróf Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tartott, me­lyen részt vett Kostyeri belgrádi egyetemi tanár is, ki a hazai műipari viszonyok tanulmányozása végett időzik Budapesten s kit az elnök az igazgatóságnak bemutatva, szívélyesen üdvözölt. Több új tag felvétele után bemutatták a műiparegylet aláírási ívét, mely a tagok között köröztetni fog. Az alsó-ausztriai iparegy­let által beküldött évkönyv, az egylet évi jelentésével fog viszonoztatni. Egy fővárosi gyáros a munkás be­tegsegélyző egyesülettől felhívást kapott az iránt,­­ hogy összes munkásait írassa be az egyletbe, e felszó­lítás iránt az illető gyáros az egyesület véleményét kérte. Miután hasonló felszólítást több fővárosi gyáros is kapott és miután ezek folytán az ipartörvényben fog­laltak iránt némi fogalomzavar uralkodik, a nevezett egylet felszólítása a gyáripari szakosztályhoz tétetik át, elvi határozatok provocálása és érdemleges intéz­kedés végett. A nyugdíjegyesület beérkezett felhívása az egyesület tagjaival meg fog ismertetni. Az anta­­lóczi vasgyárnak erkölcsi támogatás iránti figyelemre méltó kérelme véleményes javaslattétel végett a gyár­ipari szakosztálynak adatik ki. Az egyesületi diszér­­mek és okmányok tervezetének elkészítésére a mű­ipari szakosztály kéretik fel. Bejelentetett az igazga­tóságnak, hogy Walser Jakab, igazga­tag, a techno­lógiai múzeumban tartott felolvasásáért járó 10 frt­­nyi tiszteletdíjat az egyesület ipartanodái javára ado­mányozta ; ugyane czélra a czipész ipartársulattól 50 frt, a bádogos ipartársulattól 12 frt érkezett be, me­lyekért köszönet szavaztatott. Végül az ez évben tar­tott utolsó ülés alkalmából az elnökség és igazgatóság kölcsönös üdvözleteket cserélt, mire az ülés véget ért.­­ Építési rendszabályok alkotása fölött tanács­kozott a napokban a mérnök és építész egyesület mű- és középítési szakosztálya. Az erre vonatkozó indít­ványt Alpár Ignácz terjeszti el­ő, hivatkozva arra, hogy az építő­ipar gyakorlása szabályozva lévén, szük­séges, hogy építési rendszabályok is legyenek, hogy a qualifikált iparosok tudják magukat mihez tartani. Indítványozza, hogy a fővárosra, a nagyobb vidéki vá­rosokra és az egész országra érvényes rendszabályok külön-külön megalkotása végett a szükséges lépések tétessenek meg. Cziegler Győző megjegyzi, hogy a fővárosi építési rendszabályok most készülnek s nem sokára készen is lesznek. Az indítványhoz hozzászólot­­tak még többen is s végre Ney Béla javaslatát fogad­ták el, hogy az egyesület a minisztériumnál felirati­­lag kérelmezze az általános építési rendszabályok lé­tesítését. — A fővárosi egyletnak a f. hó 22-én tartandó törvény­hatósági bizottsági közgyűlést megelőző értekezlete nem fog megtartatni. — A magyar gazdasszonyok országos egylete Damjanich­­utczai leányárvaházában f. évi deczember hó 24-én d. u. 3-kor a szülőktől megfosztott szegény árvák megörvendeztetésére karácsonyfa-ünnepélyt rendez. — Szegény gyermekek felruházása. A józefvárosi II. magyar asztaltársaság f. hó 16-án este 8 órakor tartotta meg ez évi jótékony estélyét, a­melyen 10 szegény gyermeket ruházott fel teljesen. Az asztaltársaság adományán kívül Mol­­terer Katalin k. a. harisnyával és nadrágtartóval, az elnök neje pedig zseb- és nyakkendőkkel látták el a felruházottakat. A szegény gyermekek szülein k­ívül nagy számú közönség volt jelen az ünnepélyen. A tabáni iskolaszék e hó 21-én, va­sárnap, a szarvastéri elemi népiskola épületében 120 sze­gény tabáni tanulót fog téli ruhával ellátni. A ruhakiosztás d. u. 2 órakor kezdődik s 4 órakor karácsonyfa ünneppel fejeztetik be. — A » Budapesti könyvnyomdászok és betűöntők dalköre« f. hó 25-én a vízivárosi Fáczán helyiségeiben karácsonyi ün­nepélyt rendez. — Az orsz. kisdedóvó egyesület kedden, decz. 23-án d. u. 4 órakor, képezdéje helyiségében (VII. Szegényháztér 7. sz ) tartja szokott karácsonyfa ünnepélyét. Színházak. Budapest, vas­árnap, 1884. deczember 21-én . Nemzeti színház. Évi bérlet Havi bérlet 159. sz. 12. sz. Buborékok. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Csiky Gergely. Személyek : Somlay Ignácz. . Vízvári Szidónia, neje. . Sz. Prielle C. Béla................... Horváth Róbert................ Benedek Gizella................ Fái Sz. Aranka............. Palotay P. Ráday Miklós . . . Szacsvay Szerafin, neje ... Szicsvayné Morosán Demeter Újházi Tamás, fia.......... Mihályi­ Özv. Szereczkyné Lendvayné Chupor Aladár.. Náday Hámor............... Hetényi kezdete 7 órakor. Holnap, hétfőn , bérletfolyamban: A MAMA. A gróf Teleki-alapitványból 100 arany pályadijjal jutalma­zott eredeti vígjáték 3 felv. Irta Szigligeti. A tücsök a hangyáknál. Vígjáték 1 felvonásban. Műsor: Kedd, A Bourdhambault csa­lád ; bérletfolyam. Csütörtök, Az arany ember ; lesz. A nyugdíjintézet javára. Péntek, Pry Pál; bérletfoly. Szombat, Az ember tragédiája; bérletszünet. Vasárnap, Aesopus ; bérletfoly. Magy. kir. operaház. XII. Bérletszünet. TUROLLA EMMA k. a. és PEROTTI GYULA ur ven­dégjátékául : Gioconda. Opera 5 felv. Zenéjét szerzette: Ponchielli Hamilcar. Személyek : Gioconda Turolla E. Badoero Alvise Ney Adorno Laura Bartolucci V. A vaknő Saxlehner E. Grimaldo En o Perotti Gy. Barnabás Láng Zuane, hajós Szekeres Egy barnabita pap Tallián Isépe, utczai Írnok Dalnoki Egy énekes Zsitvai Egy kormányos Takács Kezdete 7 órakor. Műsor: Kedd, A troubadour; Turolla, bérletfolyam. Csütörtök, A rászedett kadi. Coppélia, bérlsz. A nemzeti színház nyugdíjint. javára. Péntek, Faust; Turolla, bérli. Szombat, Bánk bán, bérleti. Vasárnap, Zsidó nő ; Turolla, bérletfolyam. Népszínház. Uj jelmezekkel és kiállítással : MELUZINA a szép hableány. Tündéries látványosság 4 fel­­vonásban, zenével, énekkel, táncz és csoportozatokkal. Treumann után irta Csepreghy Ferencz. Zenéjét Cserny K. Személyek : Oceania M. Csatai Zs. Meluzina Rákosi Sz. Babocska Tóth I. A napsugár Sik G. Róbert Szabó Kunigunda, huga Vidorné Raymond gróf Eőry Dulcibella Klárné Servacz Komáromi Hudri Újvári Vudri Szilágyi A 6-ik képben : Nagy ballet. Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Hétfőn, Meluzina, a szép hab­leány. Kedden, Meluzina, a szép hab­leány. Csütörtökön, Meluzina a szép hableány. Pénteken, A­ gard­steini nagy­­herczegnő. Szombat: A koldusdiák. Várszínház. Bérletszünet. Blaha Lujza assz. mint vendég. Másodszor: Az eleven ördög. Operette 3 felvonásban. Zené­jét szerző Konti József. Személyek : Soubise herczeg Réthey A herczegné Sió I. Tibuli báró Rónaszéki Hermine nővére Cservári I. Letorieres vicomte Blaha L. Pomponius nevelője Mezei Grevin, szabó Kombi Marianne neje Margó C. Desperieres Makó Veronica nővére Timárné Margót, leánya Marczellné kezdete 7 órakor. Hétfő, Jótékony nők : bf. 1-er. Kedd, Eleven ördög ; bérletfo­lyam, Blaha L. a. Csütörtök, Czigány; bérlet­szünet, Blaha L. a. Péntek, Mátyás diák ; bérlet­szünet, Blaha L. a. Szombat, Hevesvérnek; bér­letszünet, először. Vasárnap, Tékozló , bérletszü­net Blaha L. a. Naptár. Vasárnap, deczember 21. Nap kél 7 ó. 47 p., nyug. 4 ó. 10 p. — Hold kél 9 ó. 50 p. d. e., nyug. 8 ó. 15 p. este. — Nap a bak jegyébe lép 10 óra 38 perczkor déelőtt. Csillagászati tél kezdete. Róm. kath. E. 4. Tamás apostol. Prot. E. 4. Tamás apostol. Görög-orosz: (decz. 9.) G. 28. Boldog­asszony foganta­tása. Zsidó : (feb. 3.) Enosz. Igazságügyminiszter fogad d. e. 16-től d. u. 2-ig. A magyar iskolaegyesület rendes évi közgyűlése d. e. 10 órakor az uj városháza közgyűlési termében. Az oroz­ dijnok segélyegylet közgyűlése d. u. 3 órakor a tabáni iskolaépületben. A II. kerületi szegénysorsu iskolás gyermekeket felruházó egye­sület karácsonya-ünnepélye d. u. fél 4 órakor a medve­­utczai iskolában. A budapesti könyvnyomdászok társaskörének felolvasó ülése d. u. 3 órakor. Karácsonyi képkiállítás a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9-től d. u. fél 4-ig. Belépti dij 20 kr. Karácsonyi kiállítás az iparművészeti múzeumban délután 2—8-ig. Gyümölcskiállítás a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében­­a féldész­ KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A balatoni halász­szövetkezet, folyó hó 15-én tartotta alakuló ülését Siófokon. A megjelentek nagy­­ száma igazolja, mily rokonszenvesen fogadtatott az­­ érdekeltek részéről, ezen az országos halászati fel­­­­ügyelő és ifj. Széchenyi Imre gróf által megindított, a­­ Balaton halászatának értékesítését czélzó mozgalom.­­ A megjelent birtokosok közel 80,000 kat. hold vízte­­­­rületet képviseltek; a bérlők szintén majdnem teljes számban vettek részt. Képviseltette magát továbbá a földművelési ministérium, Landgraf János orsz. ha­lászati felügyelő által, úgyszintén Somogy, Veszprém és Zala megyék alispánjai, ugyanezen megyék gazda­sági egyesületei is. Miután, Széchenyi Imre gróf el­nöki megnyitójában a Keszthelyen tartott értekezlet­ből kiküldött bizottság működéséről beszámolt volna, előterjeszti a Landgraf hal­ felügyelő által tervezett, a bizottság által módosított alapszabályokat, melyek is ezen módosításokkal egyhangúlag elfogadtatván — a minisztérium jóváhagyásának reményében — az elnök a szövetkezetét megalakultnak nyilvánítja. Az ezután megejtett választáson közfelkiáltással megválasztatott elnöknek Széchenyi Imre gróf, alelnöknek dr. Putea­­nyi Géza, igazgatónak Nedeczky Jenő, és még 12 igazgatósági tag. Az ezt követő határozatok közül kü­lönösen egy bir fontossággal, mely bizonyítja, hogy a szövetkezet tagjai nemcsak átérzik, hogy hasonló czél egyedül társulás útján érhető el, ez lévén képes egye­sek önérdekéből kifolyó túlkapásokat ellensúlyozni, — hanem hogy áldozatoktól sem riadnak vissza ezen a Balaton vidékére fontos közgazdasági tényező fejlesz­tésénél. — Elfogadtatott ugyanis azon elv, hogy a birtokosok, vízterület arányában, kát, holdanként 1/a krral, a bérlők pedig, a bérösszeg 2°/0-ével járulnak a közös czél megvalósításánál felmerülő költségekhez. — A szövetkezet ezen jövedelméhez számítva az alapít­ványok kamatjait, úgy mint a pártoló tagok által fize­tett tagsági díjakat, közel 1000 írttal rendelkezik e szép reményekre jogosító szövetkezet.­­ Ez összeg, szemben azzal, hogy a halászati törvényt pótló sza­bályrendelet üdvös paragraphusának kellő érvényt szerzendő, külön halászati őrség felállítása tervez­tetik nem mondható ugyan nagynak, ám­de a föld­művelési minisztérium képviselőjének, kijelentése sze­rint, kilátásunk van reá, hogy a m. kir. kormány — szövetkezetünk hozzájárulásával az állami csendőrség létszámának szaporításával óhajt bennünket támo­gatni — mi annyival inkább kívánatos reánk nézve, mert meggyőződésünk szerint, az e téren mutatkozó roppant visszaéléseket csakis a rendőrség szigora ké­pes alaposan megváltoztatni. — Miután még a szö­vetkezet létesítése körül szerzett érdemeiért Landgraf János hal­­felügyelőt, pártfogásukért pedig az érde­kelt három megye alispánját és Hensch Dezső keszt­helyi gazda­tanárt egyhangúlag tiszteletbeli tagoknak megválasztották, a gyűlés lelkesen megéljenezve tevé­keny elnökét — bezáratott. A »Magyar Nemzetgazda«, Mende Bódog ál­tal oly változatosan szerkesztett közgazdasági szaklap legújabb száma a következő tartalommal jelent meg: Magyarország áruforgalma 1884. első felében dr. Heltai Ferencztől. Rablókereskedelem dr. Kenedi Gézától. Párisi levelek Huszár Imrétől. Különféle. Budapesti értéktőzsde. Bérleti jegyek a magyar államvasutakon.Újév­től kezdve a m. kir. állam­vasutakon a bérleti jegyek kiadására nézve új rendszer lép életbe, mely ily je­gyek összeállításánál a lehető legnagyobb szabadságot engedi meg, a­mennyiben ezen rendszer szerint a m. kir. államvasutak összes vonalaira (ide értve az álla­mosított duna-drávai, I. erdélyi és alföld-fiumei vas­utakat, úgyszintén a piski-vajda-hunyadi, besztercze­­bánya-brezovai és puszta-földvár-békési vicinális vas­utakat) I. és II. osztályú bérleti jegyek tetszés sze­rinti vonalakra, esetleg pedig bizonyos vonalon át tetszés szerinti két állomás közti használatra is fognak kiállít­tatni, azon egyedüli megszorítással, hogy ily jegyek 100 kilométer távolságig csak 1, 2 és 3, azon túl ter­jedő távolságokra ellenben csak 6 és 12 hóra adatnak ki. A bérleti jeg­yek árai a kilométer távolság, illető­leg a nagyobb érvényességi időtartam emelkedésével csökkenő fokozat szerint akként állapíttattak meg, hogy a csoportokba osztott, jelenleg fennálló éves bér­leti jegyek árai az új rendszer alapján történő számí­tásnál sem szenvednek lényeges változást. Ezen bér­leti jegyek a közönség kényelme szempontjából kizá­rólag a m. kir. államvasutak városi menetjegyirodá­jában (Budapest, Mária Valéria utcza, Hungária szál­loda) még­pedig f. évi deczember 20-tól kezdve fog­nak kiadatni, ennélfogva ez iránti megrendelések az említett naptól kezdve ugyanott az er­re nézve előírt s ott díjmentesen kapható nyomtatványon esz­közlendők. A bérletjegy megrendelője által a megrendelés alkalmá­val azon személynek látogatójegy nagyságú fényképe­zett arczképe átszolgáltatandó, a ki részére a jegy ki­állítandó leszen. Vidéki megrendelések azonban a meg­rendelési nyomtatvány mellőzésével, posta utján, az il­lető összeg csatolása mellett s bérmentve, az említett vá­rosi menetjegy irodához czimezve is történhetnek, mely esetben azonban azon személy neve és foglalkozása, ki részére a jegy kívántatik, megnevezendő, annak arczképe csatolandó, valamint azon vonalak, melyek­re a bérleti jegy kiállítandó, pontosan kitüntetendők. A bérleti jegyek kiadására vonatkozó egyéb hatá­­rozmányok a személy dij szabáshoz tartozó 1885. év január hó 1-jével életbeléptetendő IV. pótlékában foglaltatnak, melynek egyes példányai a m. kir. ál­lamvasutak díjszabási osztályában, valamint a városi menetjegy irodában (Mária Valeria­ utcza, Hungária szálloda) kaphatók. Díjszabások. A f. é. deczember hó 3-án beszü­n­tetett hajózásnak újólag történt megnyitása folytán f. é. deczember hó 12-én a Budapest és Bécsre nézve fennállott következő évaddij szabás­ok is és pedig a hajózás legközelebbi beszüntetéséig újra hatályba he­lyeztettek és pedig: 1) a magy. kir. államvasutak helyi forgalmában budapesti és kőbányai pályaudvaraira nézve 1884. évi május hó 1-én érvényt nyert évaddij­­szabás; 2) a Budapest, Kőbánya, Promontor és Bu­dafokra nézve a magyar vasúti kötelékben 1884. évi márczius hó 1-én életbelépett évaddijszabás; 3) a budapest-pécsi és mohács-pécsi vasút állo­másairól, Budapest-Kőbánya és Budafokra nézve 1884. évi augusztus 10-től érvényben volt évad díj­szabás ; 4) a cs. kir. Bosna vasut állomásairól Buda­pest, Kőbánya, Promontor és Budafok állomásokra, 1883. évi április hó 5-én hatályba helyezett évaddij­szabás ; 5) a vukovári átrakodási szolgálatra nézve 1883. évi julius hó 1-jén kiadott díjszabás; és végre 6) a magy. kir. államvasutak s az alföld-fiumei vasút állomásairól a szab. osztrák-magyar államvasut s a Ferdinánd császár északi vasút Bécs állomására nézve 1884. évi márczius hó 1-je óta hatályban volt évaddij­szabás. Az évaddijszabásokhoz kiadott vissztérítési táblázatokban foglalt i. é. november 30-ig érvényben * v°lt viteldijkedvezmények azonban nem hosszabittat­­■ nak meg. Kivételt csakis a gabonára nézve, zimonyi­­ kedvezmények képeznek, me­lyek az im­egalfa pr­­­ofi’)fel­té­telek alatt 1885. mártius végéig érvényesek s melye­ket illetőleg még különösen megjegyeztetik, miszerint a vissztéritmények a mindenkor fennálló díjtételekből, az évaddijszabásoknak hatályon kívül helyezése után tehát a rendes díjszabási tétekből engedélyeztetnek. Budapesti és vidéki közraktárak. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank közraktári vállalatának forgalmi kimutatása 1884. deczember hó 1-től 15-ig bezárólag. Összesen mm. 311,421 44,882 46,504 309,799 Biztositási érték: Készlet 3.267,640 forint, be­raktározás 428,340 forint, kiraktározás 453,230 fo­rint, fenmarad 3.242,750 forint. Naponkinti átlag a beraktározásnál: 2992 mm. és 28,556 forint biztositási érték. Naponkinti átlag a kiraktározásnál: 3100 mm. és 30,215 forint biztositási érték. II. Vidéki raktárak: I. Szegedi közraktárak. Összesen Bizt. ért. imázsa forint 1884. decz. 1-én készlet . . . 10,160 166,550 » » 1—15. beraktároztatott 216 7,800 A készlet tett mindössze . 10,376 174,350 1884. decz. 1—15. kiraktároztatott 6,019 81,850 » » 15-én fenmaradt . . 4,357 92,500 II. Temesvári közraktárak. 1884. decz. 1-én készlet . . . 27,840 226,815 » » 1—15. beraktároztatott 19,487 141,650 ■■■■■■■■■XWMBRMQnHKQS A készlet tett mindössze . 47,327 368,465 1884. decz. 1—15. kiraktároztatott 10,441 78,150 » » 15-én fenmaradt . . 36,886 290,315 III. Barcsi közraktárak. 1884. decz. 1-én készlet . . . 16,598 138,420 » » 1—15. beraktároztatott 6,913 58,500 A készlet tett mindössze . 23,511 196,920 1884. decz. 1—15. kiraktároztatott 5,183 41,240 1884. decz. 15-én fenmaradt . . 18,382 155,680 (*) Újítások ez életbiztosítás terén. A társadalmi élet jelenlegi mozgalmai, azon óriási fejlődés, mely különösen a közgazdasági téren — napjainkban — minden irányban mu­tatkozik , az életbiztosítási üzletre is kihatással van. A foko­zott igények, a komplicáltabb viszonyok egyeseknél, mint családoknál megkívánják, hogy az életbiztosítás rájuk figye­lemmel legyen. Az első m. ált. bizt. társaság különös tekintet­tel van e körülményre, s az életbiztosítási üzletágban két irányban nagyobb mérvű újításokat szándékozik létesíteni, a­mennyiben egyrészt táblázatait három új combinatióval (a XVIII. XIX. és XX. táblázattal) szaporítja, másrészt pedig összes táblázatá­nak feltételeit jelentékenyen módosítja. A XVIII. tábla szerint a tőke egy bizonyos időtar­tam lejárta után fizettetik ki, akár és akkor a biztosított, akár nem. Mindjárt első pillanatra látni, hogy e táblázat igen egyszerű és sokkal ajánlatosabb egyéb kiházasítási biztosításoknál, melyek szerint a gyermek halálával a biz­tosítás megszűnik. A XVIII. táblánál csak egy élet jön szó­ba, az atyáé. A­meddig él, fizeti a lokat, a tőkét pedig bár­melyik gyermekének hátrahagyhatja, s nem szükséges a biztosítás érvényét egyik vagy másik gyermekének életé­től függővé tennie. A XIX- táblázat nem kevésbbé tetszetős mert e szerint esetleg kétszer is kifizeti a társaság a biztosított összeget. Ugyanis ha a biztosított a kikötött idő előtt elhal, a társaság kifizeti az örökösöknek a biztosított tőkét, de ha a le­járati időt eléri, kifiz­eti a társaság a félnek a biztosított tő­két s a mellett még egy ugyanolyan tőkéről szóló díjmentes kötvényt is ad, melynek összege a biztott halálával kerül kifizetésre. Végre a XX. táblázat a legelőnyösebb életbiz­tosítási combinatiónak mondható, mert alig gondolható igény, melyet ezzel kielégíteni nem lehetne. Ezen táblá­zat szerint feltétlenül kétszer fizet a társaság, és pedig egy íz­ben a kikötött időtartam lejártakor, akár él akkor a biz­tosított, akár nem; másod ízben pedig a biztosított halála alkalmával, ha az a kikötött időtartam lejárta előtt vagy után is következik be. A díjak mind a három táblázatnál a kikötött időtartam lejártáig vagy csak a biztosított előbb bekövetkezhető haláláig fizetendők. Ezen díjszabályokkal nevezett társaság már a napokban megindítja az üzletet. Kü­lönös felemlítést érdemelnek azon módosítások, melyeket az Első magyar általános biztosító társaság szintén a legközelebbi időben akar foganatosítani, s melyek által összes biztosító feleit rendkívüli kedvezményekben fogja részesíteni. Ilye­nek lesznek, hogy az esetben, midőn a fél a díjfize­tést folytatni nem tudja, vagy nem akarja, a biztosított összeg a biztosítás kikötött tartama és a már lejárt idő arányá­ban, melyre a díjak befizettettek, szállíttatik le. Vagyis, ha valaki — például — 1000 frtot biztosított 20 évi tartamra, 5 évi fizetés után 250 frt, 10 évi után 500 frt, 15 évi után pedig 750 frtnyi tőkésített összegről szóló kötvényt kap. Nagy kedvezmény ez a félre nézve, s nagy megnyugvására szolgál­hat a biztosítás megkötésekor, azt tudván, hogy az esetre, ha viszonyai kényszerítenék a díjfizetéseket beszüntetni, azon tőke, a­mely a biztosítás fennállása idejének megfelel, részére okvetetlen megmarad. Ezen módnál még az is igen előnyös, hogy a kiszámítás felette egyszerű, s a fél maga is bármely pere­ben meghatározhatja az őt megillető összeget. Továbbá hogy a biztosítás öt évi fennállása után a társaság a biztosítói összeg kifizetését nem tagadhatja meg, ha a bevallásban a biz­tosított egészségi állapotára vonatkozólag téves adatok fordul­nának elő ; hogy a biztosítás öt évi fennállása után a társaság kifizeti a biztosított tőkét még akkor is, ha a biztosított párbaj­ban — az amerikai párbajt kivéve — vagy annak következté­ben hal el. A második és harmadik pont gyanánt felemlített kedvezményt már eddig biztosított feleire is kiterjeszti a tár­saság. Azt hiszszük, szolgálatot teszünk hazánk közönségének, midőn az életbiztosítási üzlet körében behozott reformokra figyelmét felhívjuk, s teszszük ezt annál szívesebben, mert a reformtörekvéseket, a közönség igényeihez való alkalmazko­dást éppen hazánk ez első biztosító intézeténél tapasztaljuk kiváló mérvben. I. Budapesti vállalat. Készlet Berakta- Kiraktá- Fenma-Az áruk megnevezése roztatott roztatott radt métermázsákban Búza......................... 136,807 19,842 22,593 134,056 Rozs......................... 11,311 5,350 7,023 9,638 Árpa......................... 13,923 3,909 4,134 13,698 Zab......................... 9,066 2,955 931 11,090 Tengeri .... 1,050 793 1,216 631 Repcze .... 33,886 1,031 2,568 32,349 Köles......................... 9,258 302 301 9,286 Hüvelyesek . . . 11,459 1,004 1,073 11,390 Magvak .... 1,541 664 705 1,500 Bükköny .... 246 199 — 445 Liszt és korpa . . 17,645 1,109 3,578 15,176 Szilva és szilvaiz . 16,813 3,088 136 19,765 Gubacs és valenca. 238 -- — 238 Czukor .... 597 5­5 597 Kávé......................... 922 128 84 966 Egyéb gyarmat- és fűszeráruk . . 344 101 113 332 Kézműáruk ... 58 — 1 57 Bor és bőráruk. . 57 —• 3 54 Gyapjú és gyapot . 31 — — 31 Zsir és zsiradék . 43 — 32 11 Olajok .... 49 — 6 43 Vas és vasáruk. . 613 402 136 879 Czement és föld­nemek .... 141 — 2 139 B­or......................... 207 73 — 280 Olajpogácsa ... — 101 101 — Dohány .... 41,419 3,324 1,396 43,347 Fa............................... 8 — — 8 D­ió......................... 90 37 63 64 Különfélék ■ . . 3,572 461 304 3,729 kert mellett) nyitva egész, nap dij nélkül. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9-től dél­után 1-ig. Múzeumban : r­égiségtár d. e. 1-tő d. u. 1-ig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken délelőtt 10—12 és délután 2—4. Technológiai múzeum a Kerepesi­ uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9—12-ig. Akadémiai könyvtár d. e. 9 — 12 ig. Egyetemi könyvtár d. e. 9—12-ig. Állatkert nyitva egész nap. Kiállítási ügyek. Debreczeni népviselet az országos kiállításon. A kiállítás háziipari szakbizottsága már régebben el­határozta, hogy a hortobágyi és debreczeni népvisele­tet bemutatja élethű bábukon, a háziipari csarnok­ban. E népviseletek és a felveendő alakok kiválasz­tására most van a legalkalmasabb időpont, miután úgy a városban, mint a tanyákban ez idő szerint esnek azok az eredeti téli mulatságok, melyeken ünnepi­k.

Next