Nemzet, 1885. február (4. évfolyam, 869-895. szám)
1885-02-23 / 890. szám
léseinket, és ugyanazon tanok hatalma folytán nem üzünnnk meg a jövőben hit alattvalók maradni. Oroszország nyugodt lehet az iránt, így valaha újra fellázadjunk; a mi hitünket illeti, bizony felismerjük, hogy nagyon-nagyon síká voltunk forradalmi katholikusok, úgyszólván eretnekek, de a mai naptól kezdve római katholikusok és nem forradalmárok leszünk. Békében akarunk dolgozni és békésen fejlődni a szellemi és anyagi téren, amit önök oroszok, 1772- től 1839-ig és 1855-től 1864-ig, tehát félszázadnál tovább nem akadályoztak, de nagyon sajnáljuk, hogy összeesküvéseinkkel magunk ellen fegyvereztük fel önöket. Keményen elítéljük a galicziai és pozeni lengyel lapok minden kifakadását Oroszország ellen, és nem ismerjük el a velük való solidaritást. Anathemát mondunk a koronázás ellen kiadott tiltakozásra, melyet csalárd módon tettek közzé a nép — kivált a varsói — nevében, a lembergi »Gazeta Narodowaban«. Nem a függetlenségről ábrándozunk mi, hanem csupán nemzetiségünkről, melyet a régi Lengyelország bukása után egyedül önök oroszok tiszteltek, becsültek és fejlődését előmozdították. Önök nem akartak bennünket kiforgatni sem lengyel, sem katholikus voltunkból, ezt kiáltjuk mi, hadd hallja meg a világ, és ha ez irányban történt valami ellenkező, ezt is önmagunk okoztuk. Több mondanivalónk nincs, a kibékülés részleteit elintézni nem a mi dolgunk, hanem a mi császárunk czárunk nagylelkűségének és az orosz szív szláv jóságának a dolga. A mindenható áldása lebegjen mindezen!« Budapest, febr. 22. (Arab okmány Gordon haláláról.) Az angol hadügyminisztérium a péntek reggeli angol lapokban Wolseley tábornoknak következő táviratát közölte: 75. sz. Backenburg tábornoktól vettem a következő tudósítást: »Kerbekan, febr. 11. Következőkben közlöm a fordítását egy okmánynak, a melyet a »Cornwall herczeg« könnyű gyalogság egy katonája egy szamár nyeregkápájában talált, mintegy 400 yard távolságban az állástól, melyet tegnap elfoglaltunk. »Másolata egy levélnek, mely a berberi főkormányzótól jött: »Isten nevében stb. Mohammed Kheir Abdullah Khog Falitól, Berber főemirjétől barátjának Abdul Magid Abi El Dekaléknek és összes embereinek. Értesitlek benneteket, hogy ma, a déli imádság után, levelet kaptunk a hű Abdullah Eben Mohamed Khalifától, melyben elmondja nekünk, hogy Khartum bevetetett hétfőn az 1302. évi Habi hó 9-ik napján az El Haui oldalán, a következő módon: A mahdi megkérte derviseit és csapatait, hogy nyomuljanak előre az erődítések ellen és bevonult Khartumba egy negyedóra múlva. Megölték az áruló Gordont és elfogták a gőzösöket és hajókat. Isten dicsővé tette őt. Legyetek hálásak és dicsérjétek az istent kimondhatatlan kegyéért. Tudatom ezt veletek. Mondjátok el a csapatoknak.« Az okmány Rabi 13-ról van keltezve és kézhez érkezett pénteken, Rabi hó 20-án. Rabi hó 9-ik napja január 26-án volt. Táviratok: Róma, febr. 22. A Stefani-ügynökség jelenti Massallahból f. hó 19 ki kelettel. Ferrari kapitány Suakimból ide érkezett és néhány nap múlva Abissiniába utazik. Ugyancsak a Stefani-ügynökségnek jelentik Perimből. A soai szultán tudatta az assabi olasz biztossal, hogy Bianchi olasz utazó és társai gyilkosainak kipuhatolása és megbüntetése végett külön expeditiót fog szervezni. A szultán egyszersmind megelégedését nyilvánító, hogy az olaszok Beilust megszállották. Róma, febr. 22. A »Rassegna« és a »Popolo Romano« megcáfolják azt a hírt,mintha Olaszország előkészületeket tenne, hogy a Vörös tengerre negyedik expeditiót küldjön. Konstantinápoly, febr. 22. Hivatalos communiqué jelent meg, mely azon trade átadását tudatja, melynek értelmében Hirsch b. ajánlatai mellőztetnek és a »Banque Ottomane «-et fogadtatnak el, azzal a kikötéssel, hogy azokra az ottomán törvények hatálya kiterjesztetik. A communiqué megjegyzi, hogy azon differentiák, melyek egyrészt a kormány s másrészt Hirsch b. és a vasútüzleti társaság közt föntorognak, választott bíróság ítélete alá terjesztetnek. A választott bíróság tagjaivá a kormány részéről Vahan effendi, igazságügy minisztériumi államtitkár és Rizabej, a semmitőszék tagja neveztettek ki. A porta egyúttal fölhívja Hirsch bárót és a vasútüzleti társaságot, hogy egy hó leforgása alatt nevezzék ki képviselőiket a választott bíróságba. Páris, febr. 22. Az anarchisták által rendezett nemzetközi munkásgyűlés ma tartatott meg a Tivoli-teremben. A gyűlésen mintegy 4000 ember vett részt, köztük több képviselő. Az angol munkások és békebarátok küldöttsége, melyet Burt az angol parlament tagja vezetett, feliratot nyújtott át, mely az angol és franczia munkások egységes eljárását kívánja. Burt tiltakozott mindama személyek eljárása ellen, kik a két nemzetközi meghasonlást óhajtanának előidézni, és kijelenté, hogy itt az idő, hogy minden nemzetközi differenczia az igazságosság és nem a hatalom útján oldassák meg. Több anarchista heves beszédet tartott, ami tiltakozásokra és verekedésre adott alkalmat. Néhány csendzavarót ki kellett utasítani a teremből. A gyűlés végül határozatot fogadott el, melyben többek közt minden háború- és hódítási politika ellen tiltakozik és rokonszenvét nyilvánítja valamenynyi nemzet munkásai iránt. Kairó, febr. 22. A khedive rendeletet bocsátott ki, melylyel Richthofent Németország képviselőjévé nevezi ki az államadóssági pénztár ellenőrző bizottságába. Győr, febr. 22. (Eredeti távirat.) Vásunk országgyűlési képviselője, Baross Gábor közlekedésügyi miniszteri államtitkár, kit városunk lakossága tegnap oly lelkesült tüntetéssel fogadott ma mondta el köszönő beszédét a neki nyújtott képviselői mandátumért a választópolgárok előtt. Ez alkalomból a redoute nagy terme egészen megtelt választóközönséggel s a karzat is telve volt Győr város előkelő hölgyeivel. Jelen voltak: Batthyány Lajos gróf győrmegyei, s Radó Kálmán vasmegyei főispán, továbbá Nogál Károly püspök, Wintéri Antal nagyprépost, Karsay Sándor superintendens, Lajta Ferencz polgármester, a megyei és városi tisztikar és a kir. törvényszék tagjai, Káróczy Lajos, Dr. Kovács Pál a szabadelvű párt elnöke és a város intelligentiája. Midőn Baross Gábor a küldöttség élén a teremben megjelent, a nagyszámú közönség szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta, melynek csillapultéval Kautz Gusztáv, a szabadelvű párt végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte Győr város választópolgárai nevében. Baross Gábor megköszönve mindenekelőtt a szíves fogadtatást, egy egész óráig tartó beszédben először is köszönetet mondott a polgárság bizalmáért. Ezután a jelen ülésszak alatt elintézést nyert országos ügyeket és ezek közt különösen a költségvetést fejtegette, melyből azt a tanúságot vonta le, hogy Magyarország mind pénzügyi, mind culturális, mind pedig különösen közlekedési téren nagy haladásnak indult. Reflectálva az országos szabaddvűpárt nemzetfentartó és biztosító elveire, kiemelte Tisza Kálmán miniszterelnök érdemeit. A miniszterelnök felemlítésénél a jelen volt közönség lelkes éljenzésben tört ki. Eszéde végén Baross megemlékezett az épen tárgyalás alatt lévő főrendiházi törvényjavaslatról is, fejtegetvén annak előnyeit és nagy horderejét. A beszéd, melyet gyakori lelkes éljenzés szakított félbe, nagy hatást keltett. A szónoknak a közlekedési viszonyokról és a vízszabályozási törvényről mondott szavaiból azon meggyőződést meríthették a győriek, hogy a kormáng nagyfontosságú országos intenzióival Győr város érdekei is találkoznak. Különösen nagy lelkesültséggel fogadtatott a Kemény Gábor b. közlekedési miniszter által beadott a Rába-szabályozásról szóló törvényjavaslat ecsetelése, melyet országos érdek is indokol. Úgy Győr város mint a megye részéről Batthyány Lajos gr. főispán vezetése alatt legközelebb küldöttség fog menni a miniszterhez, hogy köszönetet mondjon az életkérdéssé vált ügy felkarolásáért. A Baross Gábor államtitkár tiszteletére adott diszkomán, mely a Lloyd nagy termében tartatott meg, egymást érték a lelkes felköszöntések, melyek között különösen nagy hatást keltett Radó Kálmán vasmegyei főispáné, aki Baross Gábor jeles tulajdonait méltányolva, éltette mint Győr város képviselőjét, akire — úgymond — valóban büszkék lehetnek a győriek. Barcza Géza hangsúlyozva az országos szabadelvű párt érdemeit, Győr város polgáraira emelte poharát, kik a várt zászlaját oly szép győzelemre segítették. Kautz Gusztáv Batthyány Lajos főispánt éltette, ki alig egy év alatt lovagias jellemével s a közügyek iránt tanúsított élénk érdeklődésével kivívta mindenkinek szeretetét és tiszteletét, és ugyancsak Kautz emelt poharat Radó Kálmán főispánra, kívánva, hogy mint rábaszabályozási kormánybiztos lelje mielőbb örömét a létesülendő mű sikerében. Baross Gábor ma d. u. 5 órakor tért vissza Budapestre, Sebő Imre képviselővel együtt. HÍREKFebruár 22. — Hivatalos. Kinevezések: Az igazságügyminiszter, fogalmazókká : a marosvásárhelyi kir. ítélő táblához : Jakabos Vilmos ottani segédfogalmazót, és a marosvásárhelyi kir. főügyészséghez : Gyárfás Lajos Csíkszeredai kir. járásbirósági aljegyzőt ; továbbá Wiplinger Róbert esztergomi kir. járásbirósági joggyakornokot, a tatai kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte át. — Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Rohn József budapesti I. k. állami elemi és polgári-iskolai tanulóképezdet rendes ideiglenes tanárt, ezen állomásán véglegesítette. — Névváltozások: Singer Lipót nagykőrösi illetőségű ugyanottani lakos kiskoru Jakab, Géza, Salamon, Árpád és László gyermekei vezetéknevének »Székely«-re, Brück Izsák nagykörű illetőségű ugyanotani lakos kiskorú Béla fia vezetéknevének »Barta» ra és kiskorú Eisenbarth Sándor pápai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Egresiére kért átváltoztatá a, belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Alapszabályok. A mosony-szt.-jánosi betegsegélyző egylet alap-Zabalym, a belügyminisztérium által a bemutatási záradékkal elláttattak. — Az ügyvédi kamarákból. A kassai ügyvédi kamara lajstromából dr. Lukonich Sandor homonnai ügyvéd elhalálozván, kiterültetett, k irodája részére dr. Toronszky Elek homonnai ügyvéd neveztetett ki gondnoul, a pozsonyi ügyvédi kamara lajstromából pedig Kuklenik József bazini ügyvéd, saját kérelmére kiterültetett. — Fős a Kolozsmegyei Ajtón nevű községben uj postahivatal lép életbe. — József főherczeg tűzoltói jelentése. A főherczeg még Fiuméban is gondol tűzoltósága ügyeivel. E hó 17-én este 8 órakor ugyanis tűz ütött ki Belcsuthon, mely Járóka János és Pergi Jánosné házait hamvasztotta el, de az alcsuthi főherczegi tűzoltók csakhamar localizálták. A parancsnok rögtön jelentést tett erről József főherczegnek, ki viszont az orsz. tűzoltószövetkezetet értesítette a lefolyt részről. — Károlyi Alajos gróf, londoni nagykövetünk kedden érti meg diplomatiai működésének negyven éves jubileumát. A gróf, ki az aranygyapjas rend vitéze, i. é. aug. 25-én ünnepli 60 ik születésnapját. — A magyarországi hírlapból nyugdíjintézet részéről dr. Fala Miksa elnök, Visi Imre alelnök és dr. Heltai Ferencz titkár ma délben meglátogatták Haase Frigyest és Lesser Szaniszlót, a német színház igazgatóját. A nyugdíjintézet nevében kifejezték köszönetüket úgy a jeles művésznek, mint az igazgatónak, kiknek a nyugdíjintézet jelentékeny tőkeszaporodása köszönhető. Haase Frigyes és Lesser igazgató kijelentették, hogy mindig teljes készséggel állanak a hírlapírói nyugdíjintézet rendelkezésére, amely kijelentést a nyugdíjintézet képviselői köszönettel és örömmel fogadtak. A tegnapi, művészi tekintetben fényesen sikerült előadás jövedelmeként 1727 frt 80 kr kézbesíti etett a nyugdíjintézetnek, amelyet Haase Frigyes és Lesser Számoló igazgató egyenlő részben ajánlottak fel. Fogadják a nemeslelkű adományozók ezen az uton is a hírlapírók nyugdíjintézete köszönetét. — A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Nabhinger Nemez Szt-Ferencz-rendi zárdafőnöknek és helyettes plébánosnak, a ki a boldogasszonyi róm. kath. iskolai épület építésére 200 irtot másfélévi kamataival ajándékozott, ezért köszönetét nyilvánította. — A Seiler-árvák egyikét, a kis Seiler Blankát — mint a »Budapesti Hírlap« írja — örökbe fogadja Milley Jozefa, egy posta-ellenőr özvegye Nagy- Szebenben. — Muzeum egylet alakítása Serajevoban. Egy muzeum-egylet létesítésén fáradoznak egy idő óta Serajevoban, mely működését Bosznia és Herczegovina területére terjesztené ki. Úgy tervezték, hogy az egylet már az idei országos kiállításon részt is vesz, de oly lassúsággal megy az alakulás, hogy a nagyon is fiatal egylet még nem volna képes méltóképen részt venni a kiállításon, e szándékról tehát lemondtak. Az egyleti titkárok egyike az őszszel körutat tett a prozori és travniki kerületekben az egylet érdekében s e kiküldetést meglehetős siker koronázta. Nevezetesen a rómaiak előtti korból is találtak leleteket, melyeket Brankovics a prozori kerület elöljárója szolgáltatott át az egyletnek. A legérdekesebb leletekről másolatokat készíttettek s ezeket fölküldték Szombathy J.-hez, a bécsi anthropologiai társulat titkárához, hogy kritikai és ismertető megjegyzéseit tegye meg ezekre nézve, mit Szombathy meg is tett s a leletek között sok igen érdekeset talált. — Eljegyzés: W id mann Lipót Tisza-Igarról jegyet váltott Schwartz Szidónia kisasszonynyal, id. Schwartz Lipót leányával Nagy-Abonyban. — A budapesti zsidó egyházközség ma délelőtt 10 órakor a dohány utczai templom épületében Wahrmann Mór elnöklete alatt rendes közgyűlését tartotta. A közgyűlés által kiküldött zárszámadási bizottság jelentése felolvasottnak tekintetik, miután minden tag kinyomatva kézhez kapta. A jelentésnek helyeslő tudomásul vétele után az igazgatóságnak a felmentvény megadatott. Ezután az eddigi számvizsgáló bizottság 1885. évre is kiküldetett. Harsányi Adolf zsidó gymnasium felállításának szükségét hangoztatja, mert a fennálló gymnasiumokban a zsidó tanulók a beiratások alkalmával sok boszantásnak vannak kitéve, kéri tehát, hogy a közgyűlés elvben mondja ki annak felállítását. Az elnök a feladat teljesítésére a talaj előkészítését helyesli, de az előtte szóló indítványához nem járulhat, mert elvből gymnsiumot építeni nem lehet, ahhoz anyag is szükséges. Ha a község nagy alapítványokkal fog bírni és a reá háramló elodázhatlan feladatoknak teljesen meg tud felelni, akkor lehet beszélni egy ily intézet felállításáról. Miost egy fiú és egy leányiskola felállításán kell fáradozni és nem illusórius dolgokon, kéri a közgyűlést az indítvány elvetésére. Kármán Mór óhajtaná, hogy a hitközség az ország hitközségeire nézve hangadó legyen a tanügyi és vallási kérdésekben, de tovább megy és azt követeli, hogy minden tevékenykedésnél az országos szempont lebegjen ez elöljáróság szemei előtt. A benyújtott jelentésben nem találja azt fel, mit egy fővárosi hitközségtől elvár és ezért »szégyenteljes« jelentésnek mondja, kívánja, hogy felébredjen a tudat, ne csak anyagi érdekekre, hanem szellemi kötelességek teljesítésére vonatkozólag is. Tenczer Pál, Weisz Bertalan, Stern Adolf ellenezték ez álláspont elfoglalását. Az elnök kijelenti, hogy ő nem az ország valamennyi hitközségének elöljárója, hanem csak a budapesti hitközségnek, ennek folytán csak ennek keretén belül ismerheti el az általa elvégzendő kötelességeket. És elvégre is, ő minden szellemi működést anyagi áldozattal lát egybekötve, ha anyagilag az elöljáróság abba a helyzetbe jut, hogy kifelé is költekezhet hitsorsosai helyzetének javítása érdekében, akkor a reform terére lépni lehet. Kármán azon megjegyzésére, hogy az elöljáróság szégyenteljes jelentéseket adott be, azt akarja hinni, hogy Kármán ezt csak felhevültségében mondta s nem volt szándékában ily szót használni. E után az indítványt elvetették. Az előterjesztett évi jelentésből közöljük a következőket: A szertartás terén a lefolyt évben legfontosabb intézkedése volt a hitközségnek, a középtanodai ifjúság számára berendezett istentisztelet, melynek elseje múlt év szeptember 11-én tartatott meg az elöljáróság és nagyközönség jelenlétében. A hitoktatás rendezésében és újjászervezésében igen fontos lépéseket tett s kapcsolatban a fővárosnak fontos határozataival a hitoktatásra nézve, mely a hittant teljesen egyenrangúvá teszi a többi tantárgyakkal, végre remény van arra, hogy a hitoktatás minden kívánalomnak meg fog felelhetni. Az első lépés volt e tekintetben, hogy a hitoktatásra állandó szaktanítókat alkalmazott a hitközség, mégpedig egyelőre 12 tanítót, kik a próbaelőadások után el is foglalták helyeiket a hitközségnél. A középtanodai zsidó tanulók hitoktatása is lényegesen javul, s a tanerők száma itt is egygyel szaporíttatott. A hitoktatási intézmény kiegészítéseképen életbe lépett az idén a héber iskola, melyet heti 6 órán át 30 tanuló látogatott.Ez intézmény évről-évre egy osztállyal fog kibővíttetni, míg a 4 évfolyam megalapítva nem lesz. Az elemi iskolai intézmény statisztikájára nézve a jelentésből átveszszük, hogy a fiúiskolát az elmúlt évben összesen 529 fiú látogatta, köztük 292 tandíjmentes. Tankönyvekkel elláttatott 231 tanuló, téli ruhában részesült 183 gyermek.A leányiskolába járt összesen 435 lány, köztük 278 tandíjmentes, 140 leány teljes ruházattal, 183 iskolakönyvekkel láttatott el. A talmud-iskolába járt 85 gyermek, köztük 28 tandíjmentes. A közép és felsőbb iskolákba járó tanulók közül 9955 látogatta a hittani tanfolyamokat. A jótékonysági ügyosztály az elmúlt évben kettős tevékenységet fejtett ki. Havi segélyben részesült az egész éven át 84 egyén, 3396 forintnyi összeg erejéig. Ideiglenes segélyben részesült 896 egyén 3211 frt 80 kr. erejéig. A tél folyamán 130 tételben 1103 frt osztatott ki. A húsvéti ünnepek alkalmából pedig 958 szegény és 150 katona részesült segélyben. A hitközség kórházában kezeltetett 831 fekvő és 8216 járó beteg, felekezeti különbség nélkül. A hitközség szegényorvosai által díjtalanul kezeltetett 3790 beteg, tehát összesen 12,837 beteg. A kórházban ingyenes ápolásban részesült 625 beteg. Az összes betegek pedig 15,710 ápolási napot vettek igénybe. A hitközségi nyugdíjintézet vagyona 90,210 frt 39 kr. A fiárvaház vagyona 319,586 frt 09 kr, az izr. orsz. siketnéma intézet vagyona 418,592 frt 39 kr. A népesedési mozgalmakat tekintve az anyakönyvbe jegyeztetett az elmúlt évben 1093 újszülött fiú, 1046 leány, összesen 2139 újszülött. Esketés tartatott összesen 554. Elhalt 1462 egyén. Végül kegyeletesen emlékszik meg a jelentés a hitközség halottjairól is s bemutatván a jövő évi költségelőirányzatot, kéri a közgyűlést a jelentés tudomásul vételére. Ezután az 1885. évre szóló költségvetés minden részleteiben egyhangúlag elfogadtatott. Következett egy választmányi tagnak megválasztatása. A beadott szavazatok szerint Mandl Ignácz 34 szavazattal megválasztatott. Végül a fiárvaház szabályzatai fogadtattak el egyhangúlag s ezzel a közgyűlés véget ért. — Anarchista dolgok. A kölni postahivatal fenyegető levelet kapott, melyben az mondatik, hogy a postaépületet dynamittal a levegőbe fogják röpíteni. — Mannheimban f. hó 20-án letartóztatták Sommer Ignácz lakatost, kit anarchista üzelmek miatt a budapesti és a bécsi rendőrség köröztet. Sommert erős fedezet alatt Bregenzbe szállították és ott átadták az osztrák hatóságoknak. A japáni főerdőmester, Takei úr közelebb tanulmányutat tett hazánkban az erdőrendezéssel megismerkedendő; ez alkalomból Hongma japáni meghatalmazott Bécsből a következő köszönőiratot intézte gróf Széchenyi Pál földmivelési miniszterhez: Gróf ur! Bátorkodom nagyméltóságodnak saját nevemben és a japáni országos főerdőmester Takei ur nevében legmelegebb köszönetemet nyilvánítani a jóakaratért, melylyel nagyméltóságod Takei, urnak magyarországi tanulmányait engedélyezte és megkönynyebbítette, s azért a rokonszenves és vendégszerető fogadtatásért, melyben Budapesten és mindenütt ott részesült, hová őt tanulmányai vezették. Nem fogom elmulasztani értesíteni kormányomat a magyar kormány és a magyar állami erdőtiszteknek ama lekötelező eljárásáról, melyben honfitársamat részesítették, továbbá az osztatlan figyelemről, melynek e lovagias országban tárgya volt. Megragadom ez alkalmat, hogy ismételjem nagyméltóságodnak kitűnő nagyrabecsülésem kifejezését. Hongma japáni meghatalmazott. — Kivégzés a fővárosban. Holnap hétfőn reggel 1/17 órakor egy csendőrt fognak kivégezni a fővárosban : Lakatos Mihály csendőrtizedest, ki a múlt évben Tisza-Roffon Treitler csendőrőrmestert agyonlőtte boszuból. Treitler ugyanis több ízben korholta alattvalóját, Lakatost, hanyagsága miatt s midőn végre azzal fenyegette, hogy föl fogja jelenteni a csendőrparancsnokságnál, Lakatos fölkapta fegyverét s két lövéssel agyonlőtte. A honvéd hadbíróság ezért Lakatost egyhangúlag kötél általi halálra ítélte s ez ítélet holnap fog végrehajtatni rajta, ha csak Graef altábornagytól — ez ügyben legmagasabb fórum — kegyelmet nem kap. A halálos ítélet vádlottat eleinte igen megtörte, később azonban belenyugodott sorsába, melyet megérdemelt. A kivégzés a honvédkerületi fogházban fog végbemenni, Kozarek hóhér közreműködése mellett. — Öngyilkosság. Dunaföldvárott az ottani városi fogyasztási adópénztárnok, ifj. Ősz István, egy 26 éves fiatalember tegnapelőtt magát agyonlőtte. A múlt pénteken egy kiküldött bizottság pénztárvizsgálatot tartott nála s ez alkalommal nagy visszaélésnek jött nyomára. Mig a vizsgálat folyt, Ősz lakására ment s egy hatlövetű revolverrel halántékát átlőtte. A pénztárban több ezer forint hiányt constatáltak, mely összeget a szerencsétlen apródonkint vett ki a pénztárból s könnyelmű társaságban elpazarolta. Be költekezése végre szemet szúrt s ekkor rendelték el nála a pénztárvizsgálatot. A szerencsétlen fiatalembert, kinek atyja a dunaföldvári takarékpénztár általánosan tisztelt hivatalnoka, tegnap közrészvét mellett temették el. A Spanyolországot pusztított földrengések áldozatai részére. február hó 16-tól február 21-ig beküldtek a budapesti spanyol kir. consulatusnak: Simor János herczegprimás 1000 frank, esztergomi főszékesegyházi káptalan 100 frt, sárvári első takarékpénztár 25 frt, muraközi takarékpénztár 20 frt, abaúj-szikszói takarékpénztár 15 frt 20 kr, casinoegylet Kisujszállásán 10 frt 50 kr, Vaisz Vilmos kir. tanácsos 10 frt, beregszászi hitelintézet 25 frt, Burchard Konrad brasilia főconsul 20 frt, Láng L. 50 frt, »Budapest« szerkesztősége 1 frt, Első Mokrni takarékpénztár 50 frt, veszprémi takarékpénztár 30 frt, moson megyei takarékpénztár 20 frt, félegyházi takarékpénztár 5 frt, Sanda György 5 frt, répczevidéki takarékpénztár 30 frt, belényesi takarékpénztár 20 frt, ung megyei takarékpénztár 5 frt, boglári takarékpénztár 1 frt, keszthelyi takarékpénztár 25 frank, mohácsi takarékpénztár 10 frt, Schanda György 8 frt 10 kr, udvarhely megyei takarékpénztár 25 frt, oraviczai takarékpénztár 20 frt, összesen: 1025 frank, 505 frt 80 kr. Hozzáadva az eddig kimutatott: 3500 frank, 4615 frt 09 kr, befolyt a mai napig: 4525 frank, 5120 frt 89 kr. — Böjti hangversenyek. A Krancsevics, Pinkus, Sabathiel, Rosé-féle vonós hangszerek kamarai zenetársulata a böjt folyamán bérletben három hangversenyt rendez. Az első estély márczius hó 4-én este 7*/5 órakor lesz a Vigadó kis termében. Erkel Gyula operaházi karnagy és Grünfeld hegedűművész közreműködése mellett a következő műsorral: 1. Scholz B. Négyes (48 mü) Újdonság. 2. Beethoven Hármas (Es-dur 70. mü 2. szám) zongorára, hegedűre és gordonkára. 3. Mendelssohn. Ötös. (B dur 87. mü) két hegedűre, két mély hegedűre és gordonkára. A második hangverseny márczius 18-án s a harmadik április 1- én fog megtartatni. — Lázadás Nyitramegyében. Sasvárról írják a »Pozsv. Lapoknak« . Nyitramegye Kuti községében a múlt évi képviselőválasztások alkalmából is felmerült antisemita színezetű zavargások, párosulva a pánsláv bujtogatók által felszított gyűlölettel, farsang utolsó keddjén komoly lázadásban törtek ki. A felbujtott nép a bírót, jegyzőt, szóval az egész elöljáróságot megtámadta, és midőn a csendőrség az elöljáróság védelmére kelt, a dühös tömeg támadólag lépett fel ellene. A csendőrség eleinte vak, később kemény töltéssel lőtt a nép közé, úgy, hogy többen súlyosan sebesülve maradtak a helyszínen. A nép sebesültjeit magával czipelve hátrább állást foglalt, mig végre az uradalmi erdészek a csendőrséggel egyesülve szuronyszegezve verték széjjel a tömeget. — A nép másnap ismét csoportosult, és azt a Morva- Szent-Jánosról requirált csendőrség sem volt képes eloszlatni. Az alispáni hivatal kénytelen volt katonaságot requirálni. — Magyar tolvajok Berlinben. A berlini lapok magyar tolvajokról emlékeznek meg, kik állítólag nagy bandává szövetkeztek, hogy a berlini s általában németországi színházakban, mulató helyeken, bankokban, vasúti coupékban s minden látogatottabb helyen nagyob mértékben űzzék lopásaikat. E tolvajok állítólag Budapestről utaztak Németországba, s meglehetős úri módon élnek. A budapesti rendőrség az utóbbi években a »Nemzetközi tolvajbanda« magyar tagjainak kipuhatolásával foglalkozott s a berlini rendőrségnek mintegy 30 fényképet küldött föl, oly zsebtolvajokról, kiknek egyike 1884-ben Berlinben mintegy 10.000 márkát keresett lopás útján a színházakban. A napokban is fogtak el a berlini operaházban egy magyar tolvajt éppen a pillanatban, midőn egy úr óráját akarta ellopni; a tolvaj zsebében egy másik színházra ugyanazon estére szóló belépti jegyet is találtak, miből kitűnik, hogy az e fajta theatrális tolvajok egy este több színházat is föl szoktak keresni csupa — műkedvelésből. — Fővárosi krónika. A Dunába ugrott. Szlimák János napszámos tegnap délután a Budai rakpartról a Dunába ugrott s nyomtalanul eltűnt. Vakmerő tolvaj, Degend Jakab szabósegéd tegnap este 7 óra tájban a kerepesi utón egy 42 frt értékű tavaszi felöltőt vitt a hóna alatt hazafelé, midőn egy fiatal ember hátulról a felöltőt karja közül kirántotta s elfutott. Degenda a járókelőkkel üldözőbe vette a vakmerő tolvajt, a ki azonban a mellék utczákban elmenekült. Öngyilkossági kísérlet. Kettinger Gusztáv 26. é. nyomdász-segéd tegnap d. e. 9. órakor Újvilág utcza 6-ik sz. a. levő lakásán gyufaoldattal megmérgezte magát, de tettét idejekorán észrevették s ápolás végett beszállították a Rókus-kórházba. A Gellérthegy bomlása. A Gellérthegyről teg- nap is 7—8 mázsa súlyú szikladarab vált le,s oly erővel görgött alá a meredek lejtőn,hogy a hegy tövében Gellért-rakpart 10-ik sza levő Ottawa Mária tulajdonát képező ház tetejét bezágta. A házatt azonnal kiürítették. Hirtelen halál. Riegel Manó czipész tegnap a fehérvári úti téglagyárban hirtelen meghalt. Véres verekedés. Vidovics Jakab nyárutcza 2- ik sz. a. lakó házmester az éjjel 11 órakor a Stein-féle nyárutczai pálinkamérésben egy Ferencz nevű s egyébként ismeretlen egyénnel összeveszett s ez dulakodás közben úgy szúrta meg késével jobb szeme táján Vidovicsot, hogy a szerencsétlent elöntötte a vér és eszmélet nélküli állapotban beszállították a Rókusba. Törvényszéki csarnok. Az aradi sajtóper. Moldován Jánosnak Tiszti Lajos ellen indított sajtóperéről, melyről mai reggeli lapunk távirata már adott értesítést, a következő bővebb tudósítást hozzuk az »Arad és Vidéke« nyomán. Az esküdtszéki tárgyalóteremben az esküdtszék a következőleg alakult meg. Elnök dr. Avarffy Károly, bírák: Paguba Vazul, Kugler István, jegyző: Dániel Lajos. Az esküdtszék tagjai: Boros Béni, Csontos Imre, Kleiner Ferencz, Eckstein György, Szentpétery Antal, ifj. Kristyám János, Kövesdy Ignácz, Kell Lipót, Szontagh Gyula, dr. Márky Sándor, Reicher Ferencz, Turay Antal. Póttagok: Stoll Károly, Kocsis Lajos. A sajtóbíróság elnöke megnyitván a tárgyalást, felolvastatott a vádlevél. Az incriminált czikk megjelent a megszűnt »Aradi Hírlap« 1884. évi 127-ik számában »Kik veszélyeztetik Aradmegyét ?« czim alatt. A vádló rágalmazást és becsületsértést lát személye ellen fennforogni a czikk több kitételében. Az van ugyanis mondva azokban, hogy Moldován a mérsékelt ellenzék férfiaitól 5000 fot kapott foglalóul a választások idején, hogy Moldovánt a világosi jegyzői állásból elcsapták, hogy Moldován notórius hazaáruló. A kitételekben kíméletlenül van általában megtámadva a mérsékelt ellenzék, s azzal gyanúsítva, hogy a »magyar faló ultrákkal« szövetkezett a személyes boszú kielégítésére. Tiszti elismerte, hogy a czikket ő írta, ennek folytán a vádlevél kéri őt esküdtszék elé idézni s a tárgyalás után rágalmazás és becsületsértés miatt — egy évi fogságra és 1000 frt pénzbüntetésre elítélni. Nikolics Döme védő kéri, hogy az általa csatolt két okmány, mik a vádló ellen bizonyítanak, olvastassanak föl. Barabás Béla vádló ellene van azon okmányok fölolvasásának, de kéri feloldani a vádló erkölcsiségére vonatkozó bizonyítványokat. A törvényszék elhatározza, hogy a védő által előterjesztett okmányok felolvasása mellőztetik, ellenben az erkölcsi bizonyítványul felhozottak fölolvastatnak. Ezzel a bizonyítási eljárás véget ért s a vádló képviselője, Barabás Béla elmondta vádbeszédét, melyben mindenekelőtt felemlíti a miniszterelnök nemrég kijelentett azon személyes véleményét, hogy a mai időben tisztességes ember ügyét az esküdtszék elé nem viszi. E kijelentés, úgymond, ha tapasztalatszerzésen alapul, mélyen elszomorító, mert sejteti a közszabadságjogok eme legszebbikének jövendő sorsát. Neki, a vádlónak más fogalmai vannak az esküdtszéki intézményről. Hiszi, hogy annak a tizenkét független polgárnak ajkáról a lelkiismeret s a tiszta meggyőződés szava hangzik. Ezután reflectálva az inkriminált czikkre, kijelenti, hogy az ostorozó hang jogosult a hazafiatlan demagógok, de indokolatlan Moldovánnal szemben, ki nem izgatott a magyar állam ellen. Kijelenti, hogy vádlott avatatlan kezekkel felbolygatta a nemzetiségi kérdést. Tiszteli a nemzetiségek jogát, míg az a magyar nemzet jogaival összeütközésbe nem jön. A nemzetiségi kérdést nem kortes szempontból kell fölfogni, mint azt vádlott tette, hanem akként, hogy e nemzetiségi követelések és jogok az őket megillető igazság és méltányossággal kielégíttessenek. Ezt az egyedüli helyes álláspontot foglalta el maga hazánk ünnepelt írója, Jókai Mór is ezelőtt három héttel, a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával. A Jókainak felfogásában nyilvánuló helyes állásponttal szemben a vádlott incriminált czikke egész más téren mozog. Szerinte már czime az incriminált czikknek vérig sértő, mert egy megye biztonságát csak rablók, gyújtogatók veszélyeztetik. Ezután formulázza a vádat és vádolja Tisztit a büntető törvénykönyv 261. §-ában körvonalazott becsületsértés vétségével, melyet sajtó útján követett el. Vádolja továbbá a büntetőtörvénykönyv 258. §-ában kifejtett s a 259. § ban megjelölt módon, az inkriminált czikkben közzétett rágalmazás vétségével. Igaz ugyan, folytatja a szóló, hgy e szó »hazaárulás« a büntetőtörvénykönyvben nem foglaltatik, de ennek megvan a maga magyarázata. Mert a hazaárulás kifejezés oly széles és tág fogalom, hogy abban benfoglaltatik minden bűncselekmény, mely a király, az állam, a törvényhozó testület s a haderővel szemben elkövettetik ; midőn a fejlődő büntetőjogi tudomány minden, a hazaárulás keretébe tartozó bűntetteket és vétségeket külön-külön fogalmak alatt képes meghatározni s azokat osztályozni, akkor fölösleges a törvény szövegében használni egy oly szavat, mely a tisztult és szorosan meghatározott fogalmakkal szemben, mint tudományos kifejezés meg nem állhat. De ha a büntető törvénykönyvünkből az egyes fogalmakban nyilvánuló bűncselekményeket egybehasonlítjuk a hazánk történelmi múltján nyugvó s társadalmi életünkben ma is a meglepő felfogással, akkor igenis azt találjuk, hogy a felségsértés, a hűtlenség, a lázadás, az alkotmány, a törvény, s a hatóságok elleni izgatás, mindmegannyian a hazaárulás legsúlyosabb bűncselekményét képezik. Vádlott a magánvádlót, Moldován Jánost hazaárulónak, notórius hazaárulónak nevezte, mindaddig, míg a hazaárulás fogalmában benne rejlő felségsértés, hűtlenség, lázadás a fennálló alkotmány és törvény, valamint a hatóságok elleni izgatást a vádlott a magánvádló ellen büntenyízői ítélettel beigazolni nem tudja, addig ezen hazaárulás kitétellel rágalmat követett el. A szóló ezután cáfolja a vádat, mintha Moldován valaha hazafiatlanságot követett volna el. Moldován 1848—49-ben mint nemzetőr teljesité hazafiai kötelmeit. Jegyző korában Világosan a magyar-román elemek testvéresülésén munkálkodott. A jegyzők egyletében sikerdús működést fejtett ki, tagja a megyei bizottságnak, hegykapitány a világosi promontóriumban s mindez nem lehetne, ha csakugyan olyan lenne, amilyennek vádlott lefestette. Azt, hogy szereti nemzetiségét, nem lehet neki bűnül felróni, pedig ez az egyetlen bűne. Azonban lett légyen ez a Moldován János akármilyen erős nemzetiségű, ez sehogysem lehet bűn, annál kevésbbé nem lehet becstelenség és nem lehet hazaárulás. A szónok beszédét így fejezi be : Midőn, esküdt uraim, a megsértett polgári becsületnek elégtételt keresek, én a vádlott felé nem koszuló kézzel intek, hanem csak védelmi káromat emelem fel, hogy a magánbecsületre mért kíméletlen csapást felfogjam. S épen azért kérem a törvényszéket, hogy az esetre, ha az esküdtszék a lelkiismeret s a meggyőződés szava szerint kimondja vádlottra a vétkest, akkor reá a lehető legenyhébb és legcsekélyebb büntetést kiszabni méltóztassék. Tiszti Lajos vádlott előadja, hogy ő 22 éves birlapirói pályafutása alatt fáradhatatlanul harcolt a szent korona érdekében. Igaz, hogy e közben változtatta politikai nézetét, de ezt távolról sem érdekből tette, sőt inkább ráfizetett. Bántotta szólót, hogy Moldován és fanatikus társai szórták a pénzt a választások alatt s a feletti felindulásában irta az incriminált czikket. Végül kijelenti, hogy családos ember, imádja nejét s gyermekét, de ha innen vesztőhelyre kellene is menni, akkor is azt mondaná,, hogy Moldován hazaáruló. A szónok hangos beszéde miatt az elnök által rendre utasíttatván, befejezi beszédét s kéri fölmentését. Nikolics Döme védőügyvéd azzal kezdi, hogy soha oly nyugodt lelkiismerettel nem állt, mint védő az esküdtszék elé, mint ez alkalommal, mert biztos abban, hogy igazságos ügyet védelmez. Minden habozás, minden anyagi érdek nélkül elvállalta ezt az ügyet, daczára, hogy a vádlott politikai nézetei mások, mint az övéi. De szeme előtt azon magasztos eszme, mely minden magyar embernek, minden igaz hazafinak szentháromsága és életczélja kell hogy legyen és ez: a magyar állam integritásának, a magyar állameszme kül- vagy beltámadások elleni megvédésében összpontosul. — Hálát adok — úgymond— az Istennek, hogy én mint görög keleti vallásu szerb származású egyén oly nevelésben részesültem, s folyton oly baráti és társaskörben forogtam, hol hazámat, annak politikai intézményeit, irodalmát és művészetét lelkesedéssel felkarolni, tehetségemhez képest ápolni, fejleszteni tanultam és másokat hasonló gondolkozásmódra bírni törekedtem. Itt a megtámadott magyar állam integritásának megvédéséről van szó. E sajtópert nem lehet azok közé sorolni, melyek egy krónikskandál szellőztetéséből erednek. Ez világosan magán hordja a politikai jelleget. Reflectál ezután a védő arra, hogy a Nagy- Szebenben megjelenő »Tribuna« nevű zuglóp epébe mártott tollal, lázadásra szító és budító czikket irt a magyar nemzet ellen, és abban nyíltan felhívta a szászokat, hogy egyesüljenek a románsággal a magyar nemzet kipusztítására. A czikk szerzője Szlaviciu Joan, sajnos, aradmegyei világosi születésű és egy magyar nemesi csap