Nemzet, 1885. február (4. évfolyam, 869-895. szám)
1885-02-23 / 890. szám
lád által sokszor segélyben részesült fiatalember, aki Romániában néhány évet töltvén, miután ott túlzó vágyait el nem érhette, visszajött s most Erdély határán, saját édesanyja hazája ellen conspirál. Felemlíti, hogy Szlaviciut az esküdtszék felmentette s ezután élénken színezi a nemzetiségi kérdést. Németalföldről a vizáradás folytán kivándorlóit népe s II. Géza király a Szepességben s Erdély egy részében letelepítette s most a vendégszeretettel és kiváltságokkal felruházott bevándorlottak, esküdtszéki határozattal sanctionálják azon felhívást, hogy a románoknak szövetkezni kell a szászokkal a magyar nemzet kiirtására.Ez a hálátlanságnak legrutább neme. Ezen események fölötti lelkiállapot közepette keresett meg engem Tiszti Lajos, hogy az ellene indított sajtóügyben képviseljem. Elfogadtam a képviseletet. — Elfogadtam, mert hazafias érzületem azt sugallja, hogy alkalom nyílt a magyar nemzet előtt, ünnepélyesen tiltakozni az ellen, mintha a görö köly vallásu szerb és román ajkú polgárok értelmisége és zöme a a »Tribuna«-ban megjelent czikket magáévá tenné: elfogadtam , mert jelen ügy sokban hasonlít »Tribuna« üzelmeihez, s az esküdtszéknek egyszersmind alkalma nyílt a n.szebeni határozatra a hazafiatlanság bélyegét reá sütni. És önök verdictje az ország határán túl messze földön hirdetni fogja a magyar nemzeti ügy fényes diadalát, és e diadalnak értéke annyiban emelkedni fog, hogy az esküdtszéki határozat Arad megyében hozatott, ahol szintén különféle vallású és fajú népek a legnagyobb egyetértésben élnek, egymás vallását, nyelvét és jogait becsülve, a közös haza hatalmának, tekintélyének és integritásának elérésére törekesznek. A védő ezután áttér az incriminált czikkre. Elmondja, hogy ezt akkor írta vádlott, midőn a nemzetiségi párti Moldován János képviselőnek szándékozott felléptetni. Moldovánt vádlott notórius hazaárulónak nevezte, ki a Schmerling és Bach kormány egyik tendentiosusan kiválasztott embere volt, a ki Világos községében terjeszte az egyenetlenség üszkét s elérte, hogy az annyi századokon egy községet képező Világos ketté vált, a román rész Siria elnevezést nyert. Történt, hogy egy utas Világosan áthaladván, a Siria feliratú táblák által zavarba jővén, a jegyzőnél Világos községe után kérdezősködött. A néptribun a folyosóra vezette az idegent s pipaszárával a világosi romokra mutatott. Mennyi gúny, megalázás, mennyi megvetés, mennyi gyűlölet volt e néma jelenetben kifejezve. A magyar nemzet elleni izgatás.. tetőpontját Pápa György főispánsága alatt érte el. Üldözőbe vetetett akkor minden, ami magyar és bár megtörtént, önök közül is még emlékezni fognak reá s magam még mindig elkeseredéssel gondolok vissza azon napokra, midőn a megye román lakossága hosszú kocsisorokban, fekete-sárga és román zászlókkal, közepette Moldován János kimagasló alakja, Popa György ablaka előtt tüntetett, a román nemzet és császári házát éltette, a magyar nemzet ellen gúnyos nyilatkozatokat szórt és az ismert hazafias alakok ablaka előtt tüntetett. Felemlíti, hogy Moldován még az alkotmányos élet hajnalán is mindannak opponál, ami magyar. Megtagadja az alkotmány létét. Elfogatási parancs adatik ki ellene. Erre Bécsbe siet és salvus conductussal tér vissza. Az alkotmányos megyei határozatokat ignorálja a felsőbb rendeletek végrehajtásának ellenszegül és azokat ezen felirattal küldi vissza: »Nu precep ungurestye.« Részletesen elmondja ezután, hogy az első képviselőválasztásoknál, mint túlzó nemzetiségi agitátor minő szerepet játszott, mint szította gyűlöletre a lakosságot, mint hegyszéki elnök hivatalos pénzeket hűtlenül kezel, emiatt hivatalától elcsapták, részt vett a függetlenségi harcz alkalmakor a Buttyin vidékén elesett rablógyilkos részére emelt szobor leleplezésénél, ahol a banketten egyik elvtársa poharat emelt s lázító beszéde után azt kiürítvén, felkiáltott: »így folyjon ki minden magyar ember vére !« Moldován János és társai hangos »setreasca«-val reszkettették meg a levegőt. Ilyen hazaárulót az esküdtszék — úgymond — nem rehabilitálhat. Az aradi hazafias esküdtszék nem engedheti meg, hogy a Hóra-Kloska, Axentie és Janka rémes korszaka újólag lejátszassék a történet lapjain. Nem akarjuk, hogy ily jellemű egyének hatalma újra megszilárduljon s a hazának különféle nemzetiségű lakossága elhagyva csendes tűzhelyét és foglalkozását, egymás ellen fegyvert ragadjon; nem akarjuk, hogy a virányos mezőkön a pacsirta mélabus danája és a szelíd pásztorsíp helyett a testvérharczi tárogatók, kétségbeesett özvegyek és árvák jajkiáltása reszkettesse meg a levegőt; nem akarjuk, hogy a tiszta kék eget, a verőfényes napot a felgyújtott falvak és városok lángjai és komor füstje borítsa el; nem akarjuk, hogy az alkotmányos törvényhozás által hozott rendeletek és intézmények helyett a testvéries egyetértés felbontása mellett a rut magánérdek és anarchia lépjen életbe. Nem, soha nem! Lebegjen örökre e haza minden fajú és vallásu lakossága fölött a béke angyala. Kérem a 1. esküdtszéket, hogy védenczemet egyhangúlag felmenteni méltóztassék. Barabás Béla vádló válasza és Nikolics Döme védő viszonválasza után az elnök rövid foglalatját nyújtotta a tárgyalásnak s az esküdtekhez fölteszi a kérdéseket. Az esküdtszék hosszas tanácskozás után így hozta meg a verdictet: 1. Foglaltatik-e rágalom az incriminált czikkben ? 10 igen, 2 nem. 2. Foglaltatik-e becsületsértés ? 7 igen, 5 nem. 3. Tiszti Lajos-e a czikk szerzője? 12 igen. 4. Vétkes-e a becsületsértés vétségében ? 2 igen, 10 nem. 5. Vétkes-e a rágalmazás vétségében ? 2 igen, 10 nem. A vádlott tehát fölmentetett s a vádló 50 frt költségben elmarasztaltatott. A vádló képviselője semmiségi panaszt jelentett be. A vadkerti lázadási bűnper tárgyalásának tegnapi napjáról a reggeli lapunkban közléttek kiegészítéséül még a következőket közöljük: Pecznik Márton vádlott tagadja, hogy segített volna Freit kiszabadítani és hogy lázított az urak és zsidók ellen. Schnell Sándor vádlott (a vadkerti suth. lelkész fia) oly kihívóan viselte magát, hogy az elnök rendreutasítja. Vádlott előadja, hogy mikor Salamon járásbiró úr felszólította, hogy a népet oszlassa szét elment oda s a kérést teljesítette is. Kir. ügyész: Ön azt mondja, hogy egyáltalában be nem folyt az eseményekre. Én nem értem, miért kérte önt a járásbiró, hogy oszlassa szét a népet ? S miért oszott szét a nép az ön egy szavára, ha ön velök semmit nem tett ? — V.: A követválasztások alatt a pártok izgatottak s hamar mondanak ki valamit. Reám, mint ellenpárti vezérre is kimondták, hogy az események intézője voltam. Szétoszlatni pártvezéri tekintélyem befolyásának sikerülhetett. Én mindenkire reáparancsoltam, hogy menjenek haza Mire azt mondták, csak egy kicsit reájuk ijesztettünk, menjünk tovább. Én ezt nem engedtem meg. Aztán hazamentem. Kir. ügy.: Ön beismeri, hogy vezér volt, s hogy tekintélye is volt, mit ténye bizonyít, midőn a járásbirónak engedve, elment és a népet szétoszlatta ? De, hogy 200 emberből egyet fel nem ismert volna, lehetetlen. Önnek kötelessége azokat, kiket megismert, megnevezni, nehogy ártatlan vádlottak megbüntettessenek. V.: Én senkit sem ismertem fel. Burghardt: Hát azokat, akik mondták, hogy csak ijesztettünk . .. V.: Hátulról mondta valaki, hogy ki, nem tudom. Müller Endre vádlott (lutheránus tanító) azt állítja, hogy nem lázította, de békítette a népet. A zavargásokat, szerinte,a szolgabiró hajdúja kezdte. Arról, hogy ki volt a boltok s a zsinagóga előtt, semmit sem hallott, szerinte Müllernél senki sem volt, és arról, hogy az ablakok be voltak törve, mit sem tud. A népet Somogyi izgatta, midőn a zsandárnak azt mondta, ütni kell ezeket, mire aztán a kalocsaiak neki bátorodtak. E.: Honnét tudja?—V.: Arra mentem. E.: Tehát volt arra ? —V.: Igen, de a másik oldalon mentem. — Kir. ü.: Ezeket jobb lett volna, ha a megtámadottak mondták volna el, nekem feltűnik, hogy ön adja elő most ezeket először. — V.: Ők nem tudják. Jó Henrik vádlott (lutheránus tanító) az elnök azon kérdésére, hogy valami történt e a boltok előtt, azt feleli, hogy »igen«, de Müllerhez azért mentek be, mert a zsidóasszony ahelyett, hogy pénzért szivart adott volna, őket essentiával leöntötte. Vionya Mihály vadkerti földmives kihallgatása következőleg folyt le: Elnök: Volt-e büntetve ? V.: Nem. Két hét előtt ítélt el 6 hónapra a kalocsai törvényszék hamis esküért. — E.: Ön vádoltatik, hogy a szolgabirónak nem engedelmeskedett ? — V.: Én mindig otthon voltam, mire tanúm is van, Meszes István s Horváth Gábor. — E.: Hát Frittmant miért fenyegette. V.: Tagadom. — E.: Miért mondta: neki mondd, hogy boros voltál ? — V.: Nem mondtam neki. — É.: Halott-e valamit Bergl, Müller s a zsinagóga előtt történtekről ? — V.: Nem. — Védő: Azzal terhelik, hogy ön a háza előtt beszédet tartott volna a népnek ? — V.: Nem igaz.— Védő: Azt is mondják (a vádlottak), hogy ittak magánál ? V.: Nem igaz. Barna Péter vádlott igen kurtán felelget az elnök kérdésére, természetesen tagadólag, mikor szembesítik Faragó Ferenczcel, aki terhelőleg vallott rá, erélyesen hazudtolják egymást. Eifert Jeremiás az elnök azon megjegyzésére, miszerint »tanú van rá, hogy zászlónyéldarabokkal verekedett«, azt feleli, hogy nem is látott zászlónyelet. Következik Frittmann Imre vadkerti vádlott. — E.: Ön vádolva van, hogy a zavargásban részt vett, s a szolgabirónak nem engedelmeskedett ? Ott volt ? Mit tett ? — V.: Ott voltam, de nem tettem semmit, a szolgabirót nem is láttam. — E.: Látott valakit ? V.: Láttam embereket, de kit, azt nem tudom . — Kir. ügyész: Testvére azt állítja, hogy maga reá azt mondta, hogy üssük agyon, mert Gajáry-párti! — V.: Ha józan esze volna, nem beszélne ilyent. A vádlottak kihallgatása után a bíróság intézkedett még a beidézendő tanuk iránt és ezzel a tárgyalás d. u. 21/2 órakor elnapoltatok. Hamis játékos a törvényszék előtt. Sopronból írják lapunknak, hogy az ottani törvényszék előtt f. hó 21-én érdekes végtárgyalás folyt le. Bizonyos Fischer Lőrincz állott a bírák előtt, kit a bécsi rendőrség mint rovott előéletű s veszedelmes embert, területéről kiutasított. Fischer főfoglalkozása az volt, hogy három társával a vidéki városok vásárait látogatta s a gazdákat hamis kártyajátékkal megkárosította. A soproni augusztusi vásáron igy Binder János parasztot csalta be egy kocsmába, hol három czinkostársával a »Hol a zsinór vége?« név alatt ismert játékba sodorta s ily módon 100 forinttól megfosztotta a hiszékeny parasztot. A rászedett Binder a kocsmában oly lármát csapott, hogy egy rendőr a városbiróhoz vezette, hol aztán kisült, hogy csalók áldozata lett. Hasonlóképen szedte rá Fischer Róth Tóbiást is, de ez a kicsalt 200 írtját erővel visszavette a hamisjátékostól. A törvényszék (elnök dr. Hérich-Tóth János) Bognár kir. ügyész és Berecz védőügyvéd beszédének meghallgatása után, Fischert csalásban vétkesnek mondván ki, két évi fogságra, mert pénzbírságra, politikai jogának elvesztésére s fogságának kiállása után az országból való kiutasításra ítélte. A csalás új módja. A múlt hónap egyik napján egy fiatal ember állított be a szép utcza 32. számú házában lakó özv. General Istvánnéhoz, ki előtt a bejelentő hivatal egy kiküldöttjeként mutatta be magát, az asszonynál levő bejelentő czédulák előmutatását követelte. Az özvegy asszony szótlanul engedelmeskedett a parancsnak. Az ismeretlen figyelmesen szemlélgette a czédulákat, melyeket azonban csakhamar tűzre hányt, az állítva róluk, hogy helytelenü vannak kiállítva. A halálra rémült asszony, ki attól félt, hogy büntetéspénzeket kell majd fizetnie, ötven krajczárt csúztatott a férfi kezébe, ki megengesztelődve távozott. Midőn azonban hasonló módon a házmesternétől is kicsalt néhány hatost, a dolog gyanús színben tűnt fel, minek következtében a bejelentő hivatal kiküldöttjét a rendőrségre szállították, hol napfényre került a turpiság. A csaló, Hirschler Bernát kereskedősegéd a büntetőtörvényszék előtt igyekezett magát tisztázni, de a bíróság kétrendbeli csalásban bűnösnek mondta ki a vádlottat és őt e miatt 1 évi fogházra és 100 frt pénzbírságra ítélte. Egyesületek és társulatok. — Az orsz. m. képzőművészeti társulat közgyűlése márcz. 8-án délelőtt 11 órakor lesz a műcsarnokban. A közgyűlés tárgyai a következők : 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. A választmány jelentése a lefolyt évről. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1884. évi zárszámadásokról. 4. Az 1885. évi költségelőirányzat megállapítása. 5. Tiszteleti tag választása. 6. A választmánynak alapszabályszerű kiegészítése. 7. A folyó évi zárszámadások megvizsgálása. 3 rendes és 2 póttagból álló bizottság választása. — A budapesti szabósegédek betegsegélyző egylete ma délután 3 órakor Vesp és Sándor elnöklete alatt a Buzalka helyiségében gyűlést tartott, melynek tárgya a munkaközvetítés ügyének megbeszélése volt. Jancsó Endre felkéri a megjelenteket az egylet nevében, hogy az összes szaktársak egyesüljenek az egyletbe való beiratás által, hogy ily formán ■ a munkaközvetítés keresztül vihető legyen. A munka közvetítésének kérdése a befejezett beiratások után fog behatóan tárgyaltatni. — A zenetanárok országos egyesülete ma tartotta meg ez évi rendes közgyűlését a Ferencziekhazárában, Hajnald Lajos kalocsai bibornokérsek díszelnök elnöklete alatt, ki pontban 10 órakorérkezett meg és Ságh József, Berecz Ede és id. Ábrányi Kornél által fogadtatván, a terembe lépésekor harsogó éljenzéssel üdvözöltetett. A díszelnök emelkedett hangú beszéddel nyitotta meg az ülést, mire Telbisz Jenő titkár olvasta fel a titkári jelentést, mely tudomásul vétetett. A pénztárnoki jelentés szerint a bevétel 3008 frt 49 kr volt, melyből a kiadások levonása után a jövő évre maradt 1655 frt 42 kr. A jelentés szerint a díszelnök az egyesületnek 1000 frtot adományozott. Ezután a választások ejtettek meg. Elnök lett egyhangúlag Ságh József, alelnökök: Berecz Ede és Goll János, titkár Telbisz Jenő, pénztárnok Schwaiger Miklós, ellenőr Sojer Zsigmond, jegyző Hinczinger Gusztáv, ügyész Parail Ferencz. — A természettudományi társulat választmánya az 1885. évre az egyes szakosztályok szerint a következőleg alakult meg. Álattanra: Frivaldszky János, Horváth Géza, Kriesch János és Margó Tivadar. Növénytanra: Dietz Nándor, Jurányi Lajos, Klein Gyula és Staub Mór. Ásvány földtanra: Kremer József Sándor, Lóczy Lajos, Semsey Andor és Szabó József. Természettanra : Fröhlich Izor, Schenzl Guido, Schuller Alajos és Stoczek József. Vegytanra: Lengyel Béla, Say Móricz, Than Károly és Wartha Vincze. Élettanra: Mihálkovits Géza, Müller Kálmán, Plósz Pál és Thanhoffer Lajos. Sport — A magyar velocipéd-club ma délután tartotta alakuló értekezletét a »Herkules« testgyakorlati közlöny szerkesztőségében, élénk részvét mellett. Az értekezlet a clubot megalakítottnak jelentette ki, az alapszabályokat megállapította; a velocipéde kivásárlása, versenyszabályok kidolgozása s az egyenruha és egyleti jelvény megállapítása végett bizottságokat küldött ki. A club nemcsak a velocipédezést, hanem a rokon testgyakorlatokat is fölkarolja s tagjai közé nőket is fölvesz; az alapító tagok 50 frtot fizetnek egyszersmindenkorra, a rendes tagok 5 frt beiratási dijat s évi 2 frt tagdijat; pártoló tagok lehetnek ezen kívül évi 2 frt fizetéssel mindazok, kik a velocipédezést nem űzik ugyan, de a club czéljait előmozdítani hajlandók. A velocipéd-club nem lesz vetélytársa a budapesti vasparipa- és kerékpár-egyleteknek, miután más társadalmi körben igyekszik terjeszteni a velocipédezés sportját, mint amelyből a létező egyletek veszik tagjaikat. A club ideiglenes hivatalos irodája a »Herkules« szerkesztőségében (VIII. nagykörututcza 13.) van, ahova minden levelezés intézendő. Még az alapszabályok belügyminiszteri megerősítése előtt fogja első kirándulását tartani a club f. hó 28-án d. u. 3 órakor a városligeti korcsolya-csarnoktól Gödöllő felé. Mulatságok. — Calico-bál Déván. A dévai reáliskola önképzőköre javára e hó 17-én tombolával egybekötött zártkörű Calico-bált rendezett, melyen jelen voltak: a két bálanyán, Téglás Gáborné és Pogacsnik Miksánén kívül: Barcsay Béláné, Barcsay Jánosné, Darvas Móriczné, Gyárfás Ferenczné, Hajduczky Józsefné, Furka Ferenczné, König Pálné, Kun Róbertné, Jónás Ferenczné, Isekutz Pálné, Isekutz Gergelyné, Kamprák Józsefné, László Ignáczné, Lövenhard Sámuelné, Réthy Lajosné, Rigó Gyuláné, Papp Györgyné, Petkó Lázárné, Horváth Simonné, Rekutcs Jánosné, Barcsay Lujza, Barcsay Judith, Gyárfás Gabriella, Gyárfás Etelka, Isekutz Edz, Isekutz Teréz, Kenderessy Ida, Koncz Ilka, László Ilka, Lázár Anna, Jancsik Berta, Furka Róza, Mihályi Ilona, Ocsvay Piroska, Oblatek Vilma, Pogacsnik Ida, Pánkl Vilma, Papiu Laetitia, Szénássy Berta, Schoket Nina, Zára Mari stb. A négyeseket 70 pár tánczolta. A tombolatárgyak gyűjtésével Jancsik Berta, Pogacsnik Ida, Papiu Lukréczia, Mihályi Ilona, Isekutz Teréz, László Ilka, Osvay Piroska, Isekutz Eliz, Ebergényi nővérek Verespatakról, Berg Tivádárné, Kudrosik foglalkoztak. A tiszta jövedelem körülbelül 200 frt, melyben 50 frt 50 kr. felülfizetés. Naptár. Hétfő, február 23. Nap kél 6 ó. 54 p., nyug. 5 ó. 35 p. — Hold kél 1 u. 31 p. d. e., nyug. 1 ó. 56 p. éjfél után. Rém. Kath Dami. Páter püspök e. a. Prof. Derült. Görög-orosz : (februári1.) Balázs vértanú. Zsidó: (adar 8.) Esőünnep. A képviselőhöz Ülése d. e. 10 órakor. A magyar tudományos akadémia összes ülése d. u. 5 órakor. Felolvasó : Török József. A magyar országos méhészeti egyesület méhészeti estélye d. u. 5 órakor a Köztelken. A magyar mérnök- és építészegylet mű- és középítési szakosztályának ülése d. u. 6 órakor. A fővárosi iparosok és iparossegédek márczius 15-iki ünnepélyét rendező bizottság ülése este 8 órakor. (József-körút 46. sz.) Rakodczay Pál szavalatestélye 7 órakor az erzsébetvárosi kör nagytermében. Ney Dávid ballada-estélye fél 8 órakor a Viadóban. Zeneestély Liszt Ferencz tiszteletére a Vigadó kistermében. Liszt Ferencz tanítványainak zeneestélye fél 8 órakor a zeneakadémiában. Az orsz. m. kir zeneakadémia első zeneestélye este 8 órakor. A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. Matejkó képe a műcsarnokban (sugárut 81. sz.) d. e. 9-től d. u. 4-ig. Belépti dij 50 kv. Állatkert nyitva egész nap. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A magyar országos központi takarékpénztár ma délelőtt 11 órakor tartotta XIII. közgyűlését Szitányi Izidor elnöklete alatt. Jelen volt 56 részvényes 516 részvény képviseletében. Az előterjesztett igazgatósági jelentés szerint a lefolyt év teljesen kielégítő eredménynyel végződött s az összes üzletágak forgalma örvendetes gyarapodást ért el. Az összforgalom az intézet fennállása óta ez évben volt a legnagyobb. A pénztári forgalom 159,710,279 frt 24 krt tett, vagyis közel 29 millióval többet mint az előző évben. A betétek összege 600,000 frttal gyarapodott s az év végén 5.783,345 frt volt. Leszámítolt az intézet 26.653 drb váltót 27.477,845 frt 02 kr értékben s ez óriási forgalomban csupán 10.098 frt 33 kr veszteséget szenvedett. A leszámítolási üzlet jelentékeny részét a vidéki pénzintézetekkel folytatott visszleszámítolási üzlet képezi. Értékpapírokra 5.650,455 frt 65 kr előleg adatott, melyből az év folyamán 5.343,057 frt 58 kr fizettetett vissza. A mérleg 169,583 frt 00 kr tiszta nyereményt tüntet fel, melyből az alapszabályok értelmében 3392 frt 66 kr esik a tartaléktőke javára s 20,349 frt 96 kr jutalékokra. A fennmaradó 145,841 forint 42 kr a múlt évről áthozott 10,230 frt 97 krral, vagyis összesen 156,072 frt 39 kr áll a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság indítványra a közgyűlés elhatározta, hogy ez összegből az 5000 drb részvény után osztalék fejében a f. évi május 1-én lejáró 13. sz. szelvénynek már holnaptól kezdve 28 írttal leendő beváltására 140,000 frt fordíttassék, 2000 frt jótékony czélokra adassék, 3000 frt a tisztviselők segélyalapjához s 10,000 frt a nyeremény-tartalékhoz csatoltassék s a fennmaradó 1072 frt 39 kruj számlára vitessék át. A közgyűlés a jelentést egész terjedelmében jóváhagyta, a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadta. Végül az igazgatóságba Hodossy Imre s Mendl István volt tagokat, a felügyelő bizottságba Királyi Pált, dr. Kunz Jenőt és Schweiger Adolfot s a választmányba Atzinger Károly, Brüll Gusztáv, Bubala György, Büchler Sándor, Deutsch Sándor, dr. Dezső Sámuel, Dobos Ferencz, Fuchs Ignácz, Gartner Antal, Kommer József, Kuklay János, Leipniker Gyula, Lovrich Gusztáv, Mérő János, Neustadt Gusztáv, Pászthory Károly, Pfeifer Ignácz, Piatrik Ferencz, Popper Armin, Pucher József, Schön József, Székey Antal, Szilágyi Sándor, dr. Teleszky István, Tottis James, Wagner Sándor, Wallenfeld Károly, Weisz Bertalan, dr. Weinmann Fülöp és Zettner Ede részvényeseket megválasztották s ezzel a közgyűlés véget ért. A budapesti III. ker. takarékpénztár ma délelőtt 1/2 11 órakor tartotta XIII. rendes közgyűlését Falk Zsigmond elnöklete alatt. Jelen volt 19 részvényes 148 szavazat képviseletében. A felolvasott igazgatósági jelentés szerint a lefolyt évben igen kedvező eredmény éretett el. A takarékbetéti üzlet 423,599 frt 41 krral zárult. Leszámítoltatott 3919 darab váltó 2.506,916 forint 93 kr, értékben. A pénztári kezelés 8,416,461 frt 64 kr. összforgalmat mutat föl s a tiszta nyereség 10,502 frt 11 kr. Ebből 2495 frt a tartaékalap növelésére fordittatik, mi által az 8000 frtra, vagyis az alaptőkének 16°/0-ára emelkedik, 2005 frt 52 kr. jutalékokra szolgál, 100 frt jótékony czélra adományoztatik, 5952 frt kerül felosztásra oly módon hogy a 992 db. részvényre darabonként 6 frt, azaz 12°/0 fizettetik ki, végül a fennmaradó 113 frt 38 frt új számlára viszik át. A közgyűlés a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadta, elhatározta, hogy az osztalék már holnaptól kezdve kifizettessék és a felügyelő bizottság jutalékát erre az évre ismét 360 írtban állapította meg. Végül az igazgatóságba dr. Mezei Mór, Stern Mihály és Augenstein Simon, a választmányba Cristofo Fortunato és Vörösváry Mihály s a felügyelő bizottságba Beck Dénes, Ehrlich Sámuel és Schwarz Ármin rendes, Berger Izidor és Weisz Sándor póttagokut megválasztattak s ezzel a közgyűlés véget ért. A magyar iparosok ált. hitelegylete ma délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az igazgatósági jelentésből kitűnik, hogy a pénztári összforgalom 1.920,629 frt 72 krt tett ki, mely összeg a különböző váltó üzletágak között oszlik meg. Tiszta nyereség 6240 frt 64 kr volt, melyből az alapszabályszerv 1560 frt levonása után 6°/0 osztalékot fognak az 1884. évre, 3°/0-ot az 1883. évről átvitt nyereség fejében kifizetni. A fönmaradó 100 frtnyi összeg a jövő év számlájára vitetik át. A felmentvények megadása után megválasztatták igazgatókká: Horn István, Polták Vilmos, Umbach Rezső, a felügyelő bizottságba Breuer Lipót és Horovitz Ármin és a választmányba 10 rendes és 2 póttag. Ezzel az ülés véget ért. Az orsz. gazdasági egylet iskolatakarékpénztári szakosztálya ma délután Korizmics László elnöklete alatt ülést tartott, melyben a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a beérkezett pályamunkák feletti bírálat jelentetett be. Hét mű érkezett be, melyek közül 3 ugyan a takarékosság elvét szépen fejté ki, de az érdemleges részre kellőleg ki nem terjeszkedvén, a pályadijat kiadhatónak nem vélelmezik; minek folytán a szakosztály a pályakérdés újból kiírását indítványozta. A közoktatási minisztériumtól a subventio emelését, valamint a földművelési minisztériumtól az eddigi segély megadását kérik. A közoktatási minisztérium felkéretik, hogy hívja fel a tanfelügyelőket arra, hogy buzdítólag hassanak az iskolatakarékpénztárak behozatalára. Az ezentúl alakuló iskolatakarékpénztárak első felszerelésének költségeit Weisz Bernát Ferencz ajándékképpen ajánlotta fel, mit a szakosztály éljenzéssel fogadott. Aranyárkeretpótlék. A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél vagy biztosításánál a törvény értelmében szedendő arany-árkeret-pótlék, 1885. évi márczius hóra huszonkét és fél százalékban állapíttatott meg. Díjszabások a m. államvasutakon. Folyó évi február hó 21-én a múlt évi deczember hó 18-án érvényen kivül helyezett következő évad-dijszabások újra hatályba helyeztetnek és pedig: 1. A magy. kir. államvasutak helyi forgalmában budapesti és kőbányai állomásaira nézve 1884. évi május hó 1-én érvényt nyert díjszabás. 2. A Budapest, Kőbánya, Promontor és Budafokra nézve a magyar vasúti kötelékben 1884. évi márczius hó 1-én életbe lépett évad díjszabás. 3. A Mindszent, Csongrád és Szentes állomásokra nézve 1882. évi junius hó 21-én kiadott, most azonban csak a két utóbbi állomásra nézve tekintetbe jövő díjszabás. 4. A cs. kir. Bosna vasút állomásairól Budapest, Kőbánya, Budafok és Promontor állomásokra 1883. évi ápril hó 5-én hatályba helyezett évad díjszabás. 5. A szab. osztrák-magyar államvasut s a Ferdinand császár éjszaki vasút Bécs állomására nézve 1884. évi márczius hó 1-je óta érvényben volt évaddijszabás és végre 6. A vukovári átrakodási szolgálatra nézve 1883. évi julius hó 1-én kiadott évaddijszabás. Az 1—5. alatt felsorolt évaddijszabások érvénye vissza vonásig, legkésőbb azonban a folyó évi hajózás beszüntetéséig terjed, mig a 6. alatt megnevezett vukovári átrakodási díjszabás csakis folyó évi február hó 28-ig marad hatályban s ezen napon végleg érvényen kivül helyeztetik. Megjegyeztetik egyúttal, hogy a mennyiben egyes czikkek és viszonylatokra nézve a magyar vasúti kötelék II. része I. füzetéhez folyó év február hó 10-én megjelent III. sz. pótlékban vagy a nyűgöt magyarosztrák vasúti kötelék folyó év január hó 15-én kiadott I. füzetben olcsóbb díjtételek foglaltatnak, mint a fennebbi évaddij szabásokban, az előbbiek fognak alkalmaztatni. Budapest, 1885. február hó 21-én. Az igazgatóság. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, február 22. (Vasárnapi forg.) Az irányzat csendes. — Osztrák hitelrészvény 305.—, Osztr. államvasut részv. 307.10, Unió bank —.—, 1860. sorsjegy —.—, Angol-osztrák bank részv. 107.—, 20 frankos arany 9.80—, Déli vasút részv. 143.60, Magyar hitelb. részv. 315.75. 1864. sorsjegy —.—, 4 száz. magyar aranyjáradék 98.55. Frankfurt, febr. 22. (Vasára, forg.) Irányzat: csendes. — 4'2/o papirjáradék —.—. 4'2°/o ezüst-járadék 69.25. 6°/o magyar aranyjáradék —. 5% magy. papirjáradék 77.56. Osztrák-magyar bank-részv. 718.—. Károly Lajos vasut-részv. —.—. Erzs. nyug. vasut-részv. —.—. Tiszav. vasút elsőbbs. kötv. —. 4V«0/» földhitel záloglevél —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Magy .országos bank-részvény —.—. 5°/o osztr. papirjáradék —.—. 4% osztr. aranyjáradk —.—. 41/o magy. aranyjáradék 81.31. Osztr. hitelrészvény 258.75. Osztr. államv. részv. 254.25. Déli vasút részvény 118.25. Magyar- Dácsor. vasut-részvény —.—. Bécsi váltóár —.—. Magyar lesz. és váltób. részv. —.—. Magyar jesz. hitelb.-részvény—.—. Árutőzsde. Páris, február 21. Este. (Áru-üzlet.). Búza folyó háza 21.40, márcziusra 21.60, márcziustól négy hóra 21.90, májustól négy hóra 22.60. — Liszt (9 márkás) folyó hóra 46.80, márcziusra 46.60, márcziustól négy hóra 47. — , májustól négy hóra 47.50. — Olaj folyó hóra 64.75, márcziusra 64.75, márcziustól négy hóra 65.25, májustól négy hóra 66.25. — Szesz folyó hóra 47.25, márcziusra 47.25, márczius—áprilisra 47.25, májustól négy hóra 47.25. — Szállítási díj Budapest-Páris 85 frank. Irányzat: búza, liszt, olaj, szesz csendes. New-York, február 21. Finomított kőolaj 70° Abel Test New-Yorkban átvéve 77/8, finomított kőolaj 70° Abel Test Philadelphában átvéve 7.a/4, liszt kész szállításra 330.—, szalonna 90.s/4, vörös őszi búza kész szállításra 90. eu, februárra névleg., márcziusra 90.3/4, áprilisra 92.— imperialquarterenkint. — Szállítási dij imperialquarterenkint Észak-Amerikából az angol kikötőkbe és az ezekkel egy magasságban fekvő egyéb szárazföldi kikötőkbe lx/4. — Zsír Wilcox jegyzése —.—. Fairbans jegyzése —.—. Tengeri kész szállításra 52.*/4. Gyapothozatal —.—. Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 22. Gabonaüzlet. (Vasárnapi magánforgalom.) A délelőtt folyamán csupán egynéhány kötés tavaszi búza adatott el 8.27 forinton. Jegyeznek: Szokványbuza tavaszra 8.27—8.28 forinton, szokványbuza őszre 8.76—8.78 forinton, tengeri máj, —júniusra 5.77—5.79 forinton, zab tavaszra — forinton. Értéküzlet. (Vasárnapi tőzsde.) A mai forgalom alig érdemli meg az »üzlet« nevet, oly csekély volt az érdekeltség. Ennek következtében az árak nem mozogtak s a jegyzések is nagyobbára csak névlegesek. Jegyeznek: Új aranyjáradék 98.55 —98.50 (per medio.) Papirjáradék 94.15—. — Osztrák hitelbankrészvények 305. Magyar hitelbankrészvények 315. — Leszámítoló bank 86.25. Osztrák magyar államvasuti részvények —.—. Jelzálogbank —. Közúti vasút A zárlat 6 órakor semmiféle színezetet nem mutatott s tökéletes csendben történt. Színházak. Budapest, hétfőn, 1865. február 23-án : Nemzeti színház. Műsor: Csütörtök, Don Juan; Wilmé, Bérletfolyam, bérletfolyam. Uj betanulással harmadszor: péntek, 4. philharmoniai hang- Tűz a zárdában. verseny. Rappoldi Ede köz-Vigjáték 1 felvonásban. Bárreműködése mellett, bére után fordította Beleki. Szombat, Hányad: Lazlo . _ ... Wiltné és Perotti, baletz. Személyek : Vasárnap,Hugenották . Wiltné Paul D’Avenay. . . Náday és Perotti, bérletszünet. Jules Mériel........Mihályt! ———— Félix D’Illoy .... Latabár Várszínház. Adrienne..........°o?31/88 T' Bérletfolyam. Ezt követi: A Chatour kastély. Uj betanulással harmadszor : Operette 1 felv. Zenéjét szerző ír Leó Delibes. Kezdyü és legyezd. s k. Vígjáték 8 felvonásban. Irta J . Bayard és Sauvage. Fordította Ducomet.........Makó L. Csepregi Lajos. Lebic.................Arczi . Palmyre.........Margó Célia Személyek: ffippolite.........Rónaszéki Amália.............3. Márkus E. pierret................Marczelné Limberg Edgard Benedek Ezt megelőzi: Matild............. H. Lánczy I. . D'Angiure, báró vízvári Elkényeztetett férj. Karolina, húga . Lendvayné Vígjáték 1 felvonásban. Irta Henrik, gróf . .. Horváth Thiboust fordította Szerdahe- Szolga.............. Szalóki lyi Kálmán. — Személyek: Kezdete 7 órakor. Clapier Hippolite Szimai __ Cesarine, neje Balogh E. Holnap, kedden : Kezdete 7 órakor, bérletfolyamban. Avasgyáros. Holnap, kedden: Színmű 4 felvonásba. Irta Blaha Luiza assz. vendégfellép- Ohner György. Fordította Fái tével bérletszünetben : J. Béla. A tUCSOk. — Énekes franczia életbén a felvo-Másornásban. Irta Bich-Pfeiffer S. Szerda. A jó falusiak , bérleti. Fordította Bulyovszky Lilla ; Csat., Severo Torelli ; bérletsz. zenéjét szerzé Sellei Gyula. Péntek, Demi monde ; bérleti. — Szombat, Idegen nő ; bérleti. Műsor: Vasárn., A hol unatkoznak ; bf. Szerda, Darvinisták; bérleti. Csütörtök, Eleven ördög ; Bla-Magy. kir. operaház; ha l. a. bérletszünet. Bérletfolyam. Péntek, Erdő szépe , bérleti. A .. • ui. Szombat, Eleven ördög . Blaha nürnbergi baba. L. a. bérletszünet. Víg opera 1 felv. Zenéjét szer- vasárnap. Czigány, Blaha L. tette Adám Adolf. a bérletszünet. Személyek: ...... . . 1 Cornelius Szekeres Népszínház. Donathan, fia Dalnoki A két savoyarde leány. Miller Henrik Saxlehner E. énekes szinmű 5 felvonásban. Berta ^Kordin M. ^ D,Emnery és Lemoine. Zenéjét szerzette Bánfi Sándor. Az opera után: „ ,N , | | * Szemelyek : TM De Sivry asszony M. Csatai Zs. A forrás tündére. j)g Sivry Arthur Jaéry Ballet 3 részben, 4 képben. ír- De Boisfleury Kassai ták : Nuitter és Saint-Leon. D'Elbée herczeg Hagyari Az I. és IV. kép zenéjét szer- Eiiati leánya Fehér I. tette Minkus ; a II. és III-dikét Loustalot Tóth Delibes Leo; betanította Cam- Madeleine Rákosi Sz. pilli Fr. balletmester: Mari Hegyi A. Személyek: Laroque Erődi Naila Coppini Zs. A lelkész Prielle Nouredda Zsuzsanics E. Chonchon Pálmai I. Morgáth Himrer Gizella Fierrot Gergely Zael Müller Kati Jaquot Rónai Djelma Alszeghyné Saint-Jean Narczisz Mozdok Campilli Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. — __ Holnap, kedden : Holnap, kedden : A gerolsteini nagyherczegnő. bérletfolyamban: Operette 3 felv., 4 képben: WILTNÉ assz és kir udvari Zenéjét szerzette Jacques WILINNE assz. c8. Kir. udvari Offenbach. és kamara-énekesnő és PEROTTI GYULA ur vendég- ~ játékául: Műsor : « _ . . Szerd.,Jeanne, Jeannette, Jean-A Troubadour. neton. Opera 4 felv. Zenéjét szer- Csütörtök, Vadgalamb. tette Verdi. Pént, Jeanne, Jeannette, Jean— I neton. Időjárás február 22. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. t a ív I A hó- | I,, , , L* g- iránya és mérséklet | Csapa- Felhő-Állomások nyomi- feje CelaiU8. . déli-*» »| _ __________________' 1 (1—12) fokban !___________ jelek magyarázatai: @ = szélcsend ; Q = tiszta, derült ; 0 = v. felhős; Q) = V» felhős ; ® ■= '/^felhős; @ *» borult; »; = eső ; * = hóeső ; A — jég ; s= köd; CO =■ gőz ; ■í’, zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (772—773) Bécs és Hamburg között, a depressió (757—759) Kiev és Odessa körül van. Az idő Közép-Európában változó, szeles, csapadékokkal, kisebbedő hőmérséklettel. Hazánkban: Északnyugatias és északias erős szelek mellett, a hőmérséklet jóval kisebb, a légnyomás északnyugaton jóval nagyobb lett. Az idő nagyon változó, napos váltakozik borússal, szeles, esőkkel minden részben, a meleget északnyugaton éjjeli fagy váltotta fel, Pancsován égiháborús jelenségek voltak, mellette Temesvárit havazott. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Napos, borússal változó, szeles, északon éjjel fagyos időt várhatni, helyenkint csapadékokkal. Főszerkesztő: TÖlSSzi IMIOr- Felelős szerkesztő: Visi Imre» Arad...................... 65.9 ENY 5 0.9 glO © Besztercze ... — — — — — Beszterczebánya . 67.4 E 4 —5 2 — · Budapest . . . 67.4 NT 5 —2 0 n O Csáktornya ... 69.8 EK 6 —0 2 2 Debreczen . . . 65.8 ENY 4 —3.6 $$ Eger........ 68.6 E 4 —0.2 — ® Eszék....................... — — — — Fiume .... 66.9 K 5 4.7 21 © Késmárk . . . — — — — — Keszthely . . . 70.3E 5—0.6 4 0 Kolozsvár . . . 65.2 j NY 6 O.'J 30 $ Magyar-Óvár . . 71.8 j ENY 2 —2.5 nf Akna-Szlatina . . 62.2 NY 2 10 © Nagy-Enyed . . 63 3 EK 1 50 ~ ® Nagy-Szeben . . 62.9 ' E 1 3.9 2 •: Nagyvárad . . . 67.6 E 8 —3.2 4 © Orsova .... 62.7 ENY 2 7.8 10 Pancsova . . • 66.9 ENY 4 2.1 ^»25 •: Selmeczbánya . . 70.1 ENY 8 —7.6 O Sopron .... — i — — ~ — Szatmár-Németi . 83.7 ENY 6 —0.4 a 1 © Szeged .... — EK 1 — Sepsi-Szt.-György . 64.5 DNY 1 4.4 1 ® Szolnok .... 88.1 E 4 18 © Temesvár . . . 67.2 E 4 1 0 23 Trencsén . . . 71.6 ENY 2 —3.0 20 Ungvár .... 65.8 E 7 —4 5 2 (1 Zágráb .... 70.5 EK 2 17 021« Becs....................... 73.1 E 2 1 —3 2 — | O Bregenz .... 69.7 K 1 . —1 8 1 SS Konstantinápoly . — I — — — Lesina .... 62.7 E 2126 1 0 Pola....................... 63.8 K 6 ! 6.8 — © Prága....................... 75.4 E 2 16.0 1.0 Sulma .... 61.1 ENY 2 ! 4 6 2 © Szerajevo , , . 65.4 @ 8 0 5 •;