Nemzet, 1885. április (4. évfolyam, 927-955. szám)

1885-04-01 / 927. szám

neje és apró árvái állnak körül. Sírnak fölötte! És pedig azok, kiket legjobban szeretett, kiknek életét egyetlenegy rózsás mosolylyá akarta volna változtatni. Szegény Tihanyi!* Tihanyi, családi néven László Miklós, született 1849-ben Nagy-Bajomban, hol atyja kereskedő volt. Már kora gyermekkorában nagy hajlamot érzett magában a színi pálya iránt, atyja azonban előítélettel viseltetvén e pálya iránt, minden áron le akarta beszélni fiát e szándékáról. Ő azonban, habár titokban is, folyton szőtte a terveket, mintha már ekkor érezte volna, hogy e pályán fog teremni számára a babér. Tanulmányai elvégezte után Bécsbe ment, hol katonai kötelességeit teljesítette. A színi pálya iránti előszeretete itt még jobban fokozódott, annyira, hogy midőn katonai kötelezettségének eleget tett, már el volt határozva, hogy tehetségét, iparkodását e pályának szenteli. Hazajött s némelyek szerint Debreczenben, mások szerint Kassán kezdte meg színi pályáját. Mint vidéki színész eleinte kisebb, később nagyobb szerepeket játszva, bejárta Magyarországnak csaknem összes vidéki színpadait. Mi 1867 végén Székes-Fehérvárott ismertük meg először, hol Kocsisovszky Jusztin társaságánál László Miklós név alatt, meleg barátságban a vele egykorú s színi pályájának szintén kezdetén álló Halmi Ferenczczel, volt főtámasza, szintúgy mint Halmi Ferencz, a vidéki magyar színpadokon ekkor először föllépő operettnek. A két fiatal színész azonban már ez időben nagy becsvágyat ápolt s Halmi Ferencz dicsősége legfényesebb napjaiban is szeretettel gondolt vissza a »Sturm- és Drangperiode« ezen napjaira. Tihanyi ezután hosszabb ideig tartózkodott Győrben, hol a közönségnek szintén kedvencze volt. Budapestre a Népszínház megnyitását megelőző időben, ha jól tudjuk Bokodi szintársulatával került a budai arénába, hol egyszerre feltűnt és a szervezkedő Népszínházhoz azonnal szerződtették. A népszínháznak fennállása óta állandó s egyik leghasznavehetőbb tagja volt, s már a megnyitó előadáson is közreműködött. Rövid idő alatt itt is a budapesti közönség állandó kedvencre lön. Midőn a népszínház Bécsben vendégszerepelt, a bécsi kritika az idehaza kevésbbé méltányolt kiváló színész előnyeit szinte tüntetésszerű elismerésben részesítette. Nem régen nősült, Pecze Teréz volt tánczosnőt véve el, kitől két gyermeke, egy fia és egy lánya született, s kiben ő atyai szeretetének egész hevével s melegével csüggött. Baja, mely férfi korának delén, 36 éves korában döntötte sírba, már régibb keletű. Nemrégiben hosszabb ideig betegeskedett s hiánya ez idő alatt nagyon érezhető volt a népszínház színpadán. Bajából azonban látszólag felépülve, újult erővel s friss kedvvel játszta szerepeit. Tegnapelőtt, vasárnap, kezdett ismételten panaszkodni, hogy rosszul érzi magát s az első felvonás végeztével át is adta szerepét Komáromi Jenőnek. Tegnap még annyira jól érezte magát, hogy maga ment el a színház orvosához, ki azonban baját nem tartva súlyosnak, megnyugtatta betegét. Tihanyi azonban folyton roszszabbul lett, ugyannyira, hogy ma délután már nem volt képes felkelni ágyából s folytonosan kínairól s fájdalmairól panaszkodott. Hat óra tájban Evva Lajos, a népszínház igazgatója és többen a népszínház tagjai közül meglátogatták, a beteg azonban már ekkor alig tudott beszélni, és alig egy negyed óra múlva Evva karjai között kiadta lelkét. — Halálozások. Dulka Sarolta asszony haláláról, kinek elhunytát már esti lapunkban jelentők, a következő gyászjelentést vettük: Udvardy Gyula akadémiai festő, saját és gyermekei Margit, Flóra és újszülött fia, valamint idb. Bellaagh Imre és neje szül. Korcsek Leopoldina, ifj. Bellaagh Imre, Bellaagh László és az egész rokonság nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen neje, illetve édesanyjuk, leányuk és nővérük Udvardy Gyuláné szül. Dulka Sarolta asszonynak, f. márczius hó 30-án, élte 35-ik, boldog házassága 12-ik évében, súlyos szenvedés után történt gyászos kimúlták A drága halott hült tetemei f. é. ápril hó 1-én d. u. 3 órakor fognak a halottas házban (IV. ker., Koronaherczeg utcza 17. sz., Szerviták bérháza) a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és innen a kerepesi út melletti temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra elhelyeztetni. — Id. Fahrbach Fülöp imert karmester Bécsben ma meghalt 70 éves korában. Lanner és az idősb Strausz halála után Fahrbach volt Bécs legkedveltebb karmestere a táncztermekben és számos tánczzenedarabja lett közkedveltté. Egy operáját is adták 1845-ben Bécsben. Irodalommal is foglalkozott s számos zenészeti iratot tett közzé. Fia ifj. Fahrbach Fülöp, mint katonai karmester, Budapesten ismeretes. — A nagyhéti ájtatosság a lipótvárosi plébánia templomban úgy tartatik mint az előbbi években. Nagy csütörtökön kezdete 10 órakor, nagypénteken 9 órakor, nagyszombaton 7 órakor. A feltámadás este 7 órakor lesz. Husvétvasárnapon és hétfőn a nagymise 10 órakor. Az egyetemi templomban ma délután fél hatkor tartották meg az orsz. m. kir. zeneakadémia növendékei Koeszler János tanár vezetése és számos főrangú hölgy közreműködése mellett Liszt Ferencz Krisztus Oratóriumának stabat mater speciosa és Boldogságok czimű részleteiből a főpróbát. Az előadás holnap, szerdán este fél 6-kor fog az egyetemi templomban megtartatni. Nagyszerdával kezdi a keresztény világ Jézus szenvedése és halála emlékének megünneplését, mert Judás e napon adta el Jézust. A holnapi mise bevezető része, továbbá a leczke előtti, a felajánlás és átvétel utáni könyörgések mind Jézus kinszenvedésére vonatkoznak. E napon olvastatik a »passió« neve alatt Jézus szenvedése története Lukács evangélista előadása nyomán. Ugyanekkor szokott tartatni, többnyire csak székesegyházakban és templomokban az első úgynevezett »sötét« vagy »zörgő« zsolosmákból álló délesti isteni tisztelet. Sötétnek azért nevezik, mert hajdan éjjel tartattak, miután Jézus elfogatása is éjjel történt. Zörgőnek pedig azon riadástól, melylyel az e napi, a nagycsütörtöki s a nagypénteki zsolosma végződik. A három nap zsolosmái közül a három első szakasz Jeremiás prófétának Jeruzsálem elpusztulásáról s a keserves rabságra jutott zsidó nemzet ínségéről szóló szivreható siralmait foglalja magában. Ezen isteni tisztelet alatt két oldalon egy-egy háromszögű gyertyatartón hét-hét sárga s annak csúcsán egy fehér, összesen tizenöt, a főoltáron pedig hat, a gyász jeléül szinte sárga viaszgyertya ég. Amazok közül minden zsoltár végeztével egy szál eloltatik, az oltáron égő gyertyaszálak pedig a zsoltárt befejező, s »Benedictas« kezdetű végének minden második verse után egyenként altatnak el. Ezen gyertyák némely egyházi írók szerint arra valók, hogy a jelen levő híveknek a zsoltár haladását mutassák, mások szerint pedig a viaszgyertyák a tanítványokat jelentik, kik Jézus elfogatásakor tőle gyáván elfutottak. A háromszög csúcsán levő fehér gyertyaszál, mely a többiek eloltása után is égve marad, Jézust jelképezi, ki sírja rejtekéből halhatatlan fénynyel lépett ki. Az országos bányászati és kohászati egyesület alapszabályainak megvitatása czéljából összehívott értekezlet szerdán április hó elsején este hat órakor a k.vasműigazgatóság helyiségében (vámpalota 83) folytatja tárgyalásait. A régészeti társulat nagyérdekű ülést tartott ma az akadémia kis termében. Havas Sándor terjesztette elő az Árpád sírjának fölfedezésére irányuló kutatások eredményét, mely szerint Fehéregyháza, a ma Kis-Czellnek nevezett remetehegyi magaslat táján, illetőleg ennek az esztergom-bécsi útra hajló lejtőjén keresendő. Havas Sándort Budapest főváros közönsége bízta meg az 1882. febr. 8-iki közgyűlésen azzal, hogy római régészeti ásatásai között Fehéregyháznak esetleg még fönnálló romjait is igyekezzék fölfedezni, és Fejéregyháza hollétéről Nagy Lajos királynak 1355-ben kelt, az óbudai birtok becserélése alkalmából készített határjáró okmányból merítette meggyőződését. A határjáró okmány egyes pontjait nyomrólnyomra követve jutott az előadó a fennebb közölt eredményre. Az előadót, ki ásatásait folytatni fogja, zajosan megéljenezték. Herman Ottó a magyar halászatban mutatkozó ősmaradványokról értekezett és a legváltozatosabb alakú halászati eszközök nagy tömegét mutatta be, melyeknek czélját laikus ember első látásra aligha volna képes meghatározni. Tárgyával összefüggésben érdekes adatokat sorolt föl az előadó a magyar korcsolyákról, evezőkről, nádvágókról, melyeknek szerkezetéből ethnográfiai következtetéseket vont le. A felolvasásokat választmányi ülés követte. — A magyar történelmi társulat f. évi április hó 20-án d. u. 5 órakor, az académia Kisfaludy-termében választmányi ülést tart, melyen Óváry Lipót felolvasást tart »Magyarország belügyeiről a mohácsi vész előtt « — Őszi hadgyakorlatok. A közös hadügyminisztérium ez évre is nagy őszi hadgyakorlatot tervez és habár annak terjedelmére és a megtartás helyére vonatkozólag végleges határozatok még nem hozattak, valószínűleg az, ez évben Csehország észak-nyugati részében — Prága és Eger között — fog megtartatni. Azonkívül még Felső-Ausztriában, Stájerországban és Szlavóniában is nagyobb gyakorlatok lesznek a melyeknél valószínűleg ő felsége szintén meg fog jelenni. — Karagyorgyevics Sándor herczeg Temesvárott halálos betegen fekszik; a herczeg már 80 éves lévén, fölgyógyulása nagyon kétséges. Miután a legrosszabbtól tartanak, a herczeg táviratilag atyja haldokló ágyához hivatott. — Temetés. A főváros zsidó intelligentiájának nagy részvéte mellett temették el ma d. u. 3 órakor dr. Bacher Vilmos zsidó rabbiképző intézeti tanár nejét. A halottas háznál dr. Kohn, a zsidó egyházközség papja mondott néhány meleg búcsúztató szót. A temetésen a 23. ezred tisztikara teljes díszben jelen volt, mert az elhunyt bátyja ez ezredben szolgál. — A zugliget. A budapesti közúti vaspályatársaság a zugligeti vonalon a rendes forgalmat április hó 25-én indítja meg, mely időre az épülőben levő második vágány teljesen elkészül. A húsvéti ünnepek alatt a zugligeti vonalon a Szép Honáig reggel 7 órától este 9 óráig külön vonatok fognak közlekedni. — A dalmaszínház és a kocsiközlekedés. Az operai előadások alkalmával a kocsiközlekedésre nézve a rend fentartása és a szerencsétlenségek kikerülése czéljából Török János főkapitány a következő intézkedéseket léptette életbe : Az előadás kezdetével a színház főbejáratához a hajtás a dalszínház utcza felől és csak lassú lépésben engedtetik meg. Előre hajtani vagy a sorból kitérni semmi körülmények között nem szabad. A főbejárótól eltávozó kocsik, amennyiben az előadás végeztéig ott maradnak, a következő helyeken állomásozhatnak: a miniszterek és államtitkárok kocsijai a hajósutcának a sugárúttól a Lázár utcza felé eső részében, a magánfogatok a sugár-uton a hajós-utczától a nagymező-utcza felé eső baloldali részen, a kétfogatu bérkocsik a sugáruton a hajós-utczától a nagymezőutcza felé eső jobboldali részen, és az egyfogatu bérkocsik a hajós-utczának a sugár-uttól a szerecsen-utcza felé eső részében. A szinházi tagok kocsijai a hajós-utczai bejárót elhagyva, a szinház mögött a Lázár-utczában foglalnak helyet, az elhajtás a hajós-utczában levő kaputól a sugárút felőli részről csakis a Lázár-utczán, vagy a hajós-utczán a váczi körút felé van megengedve. Az előadás végeztével fuvarkeresés végett megjelenő kétfogatu bérkocsik a sugárútnak a dalszínház utczától befelé, a színház felőli részén és az egyfogatu bérkocsik a dalszínház utczának a sugárút és szerecsen utcza közötti részében várakozhatnak, s ezen helyüket csakis akkor hagyhatják el, ha a kocsi vendég kocsijukat elfoglalta. A főbejárathoz való felhajtás csak esős időben, a megrendelt kocsik eltávozta után engedtetik meg. Az előadás végeztével a színház főbejárójához a hajtás a hajós utcza felől s szintén csak lassú lépésben történhetik. A kocsis köteles elővigyázattal hajtani s a közönséget hangos kiáltással kitérésre birni, s csak akkor hajthat el helyéről, ha hivatik. A kocsis a rendőri közeg figyelmeztetésének engedelmeskedni s intésére fegott megállani tartozik. Jelen rendelet áthágása kihágástképez s a kihágásról szóló büntető törvénykönyv 78, esetleg 120 §-a alapján büntettetik. Valóságos ostrom alatt állott tegnap és ma délelőtt az eskütéri tűzoltó főparancsnoksági iroda, hol húsz tűzoltót és hetven utczaseprőt vettek fel. Ez állásokra mintegy 500 ember jelentkezett. Miután azonban egyelőre 90-nél többet nem lehetett fölvenni, a jelentkezők négyötödét elbocsátották. A kőbányai nagy szerencsétlenséghez az esti lapokban közlöttekhez a következőket jelenthetjük: Tóth László, kinek telepén a megrázó szerencsétlenség történt, Kőbánya leggazdagabb sertéskereskedője. Két nagy sertéstelepe van, az egyik a régi, a kőbányai utón, a másik az új, a részvény sertelepeken túl a m. államvasút mellett. Ez új telepen történt a catastropha. E telep ugyanis, épp úgy, mint a másik, daráló gépekkel van összekötve, melyek a szerencsétlenség színhelyéül szolgáló kútból szívták magukhoz a vizet. A kút mintegy két láb átmérőjű vaslemezzel volt két év óta lezárva, de mert kétség merült fel a kút vízbősége iránt, ezért akarta azt a telep ispánja alaposan megvizsgálni. E vizsgálat idézte elő azután a szerencsétlenséget, mely bizonyára nagyobb lett volna, ha közvetlen utána a szomszédból elesietett Kovács József ácsmester és Vastag Mihály vasúti őr erélyesen el nem állják a telepről összecsődült munkások útját, kik vesztükre valamennyien a kútba akartak menni. Vastagot azután kötélen leeresztették a kútba s sikerült is neki Oroszkyné holttesttét kihozni. A bátor ember másodszor is leereszkedett s ekkor lett rosszul. Lakására vitték mindjárt, hol most már teljesen veszélyen kívül van. A többi holttestet a rendőrség és a munkások vállvetve csákányokkal emelték ki. A kutyázmérgezést először is Bereczky kérorvos constatálta a hullákon s később Apaticzky kér, halottkém is. Az esetnek hamar hire terjedt Kőbányán s a szállás előtt nagy népcsoportosulás volt mindaddig, mig a halottakat be nem szállították a Rókus hallottasházába. Egy másik helyi tudósító a következően írja le az esetet: Az utóbbi időben beállott kutapadás miatt a sertésszállás kútjaiban megfogyott a víz. Az ispán Pap István aggódva a víz hiányán, számítgatta már hosszabb idő óta, hogy mennyi időre lesz még elég a kút vízállománya. Ma délelőtt meg akarta mérni a víz magasságát, fölbontatta a kutat s ólommérőjét a vízbe bocsátotta, de míg lehajolva állt, kabátja felső zsebéből a mérővessző kihullott és beleesett a vízbe, azonban miután a felszínen maradt, föl akarta hozatni azt. Oroszky Lajos 24 éves etető munkás ajánlkozott a mérő fölhozására s azonnal két létrát hoztak elő, melyet összekötve lebocsátottak a kútba, mely 6—7 méter mélységű s 1 méter 30 cméterig van megtelve vizzel. Oroszky belépett a nyíláson, mely az öntöttvas külfedőn van s körülbelül 60 cm. átmérőjű, de midőn a létra nyolczadik fokára lépett, a fennlevők észrevették, hogy karjaival kapkodni kezd s pár pillanat múlva teste összecsuklott s a vízbe zuhant. Pap István azt hitte, hogy egyensúlyt vesztett s megmentésére gondolt s habozás nélkül belépett a kútba s a rendevők csak azt látták, hogy élettelenül zuhant le a létráról. Az eset hire azonnal elterjedt a szálláson. Midőn Pap fiatal felesége, szül. Ádám Teréz az esetet meghallotta, szivrenditő jajgatással rohant a kúthoz s mielőtt megakadályozhatták volna, a létrára lépett s maga is követte férjét a halálba. Ezután a százakra felgyűlt embercsoportból még két munkás lépett a kútba. Először Balog József czeglédi napszámos munkás, majd még Jankó Mihály dunaföldvári 29 éves munkás, ki csak 3 hét óta dolgozik a szálláson s mindkettőt hasonló sors várta a gyilkos levegőben. Ekkor már egész Kőbánya összefutott a borzasztó eset hallatára, a munkások fejvesztve futkostak a kút körül s nem akadt ember, ki megfejthette volna a szerencsétlenség okát. Sőt egy Valentics Lajos nevű napszámos még le akart szállni s csak erőszakkal tarthatták őt vissza. Később mégis megkisérlették a lemenést s Vastagh Mihály vasúti váltóőr vállalkozott is rá, de előbb derekára kötelet erősítettek s igy lépett óvatosan a létrán lefelé. A midőn feje a kutban eltűnt, ő is összecsuklott s elalélva húzták ki a kötélnél fogva. Ekkor érkezett meg a rendőrség Paupera kapitánynyal élén s azonnal felvették a helyszíni szemlét s intézkedtek a szerencsétlenek kimentését illetőleg. Hosszú nyelű csáklyával sikerült egyenkint kiemelni a holttesteket. Vastagh Mihályt pedig hosszú fáradozás után sikerült életre hozni s lakására szállítani, ahol még most is ápolják. Időközben megérkeztek dr. Apaticzky Kálmán és dr. Bereczky Endre orvosok is és megvizsgálták a holttesteket. Constatálták, hogy a halál valamennyinél egy pillanat alatt beállott s még mielőtt a vizbe estek volna, elhalt lélegzetük. Pedig valamennyi erőteljes ember volt, különösen, az ispán, kit szálas, nagyerejű legénynek ismertek valamennyien, feleségét pedig szorgalmas, tisztességes munkás asszonynak. A holttesteket megmosták s kiterítették. Pap István és nejét csinos kispolgári lakásukban terítették ki; szívrendítő volt látni Pap atyjának fájdalmát, midőn gyermekeinek holttestéhez megérkezett. A holttesteket a rendőrség, mely időközben jegyzőkönyvet vett fel az esetről, délután 2 órakor szállította be a Rókus kórházba. Az ezrekre menő tömeget pedig, mely nem akart eloszlani a rémes eset színhelyéről, rendőrök által oszlatta szét. A délutáni órákban megérkezett Csery Kálmán vizsgálóbíró is, ki Paupera kapitány kíséretében megjelent a helyszínén, részletesen kihallgatta az eset szemtanúit, különösen pedig Pap Józsefet, az elhunyt ispánnak öcscsét. A kutat ezután fölbontották. A nagy 4 méter átmérőjű kutöböl négyszögű gránitkockákkal van falazva. Mélysége 6 — 7 méter, a víz pedig körülbelül 1,20 méternyi magasságú benne. A gáz még most is benne van a kutöbölben, daczára annak, hogy hosszú ideig nyitva volt az. Ezután gyertyát hoztak elő, meggyujtották s egy zsinegen lebocsátották a kútba. Alig egy fél méternyi mélyen a gyertya elaludt. Háromszor négyszer ismételték a kísérletét hasonló eredménynyel, úgy hogy kétségtelenné vált, miszerint a sertéstrágya által saturált földön keresztül szivárgó víz elegyedett össze a kút vizével és ennek ammomiák kigőzölgése gyűlt meg a kutöbölben. Holnap délelőtt fogják a telep munkásait és a szemtanukat kihallgatni a kőbányai kapitányság épületében. A Fővárosi krónika. Ellopott ezres. Tegnap délután Wälder Jánostól cselédje Scagner Mária egy ezres bankót ellopott. A károsult jelentést tett az esetről a józsefvárosi kapitányságnál, mely ez ügyben Gauss Viktor rendőrtisztviselőt küldte ki, kinek sikerült is a tolvaj cselédet beismerésre birni s ruhájának egy fodrában az ezresbankót megtalálni. Öngyilkossági kísérlet Szántó Julia nevű kofa sósavat ivott, de öngyilkossági szándékát idején észrevették s beszállították a Rókusba. Kiutasítások a fővárosból A főkapitányság legutóbb kelt határozatával Sop Ferencz morva születésű 23 éves napszámost, Neumann Julia komáromi születésű 30 éves napszámosnőt és Braun János pozsonyi szül. 36 éves kocsist a fővárosból kiutasította s illetőségi helyeikre toloncoota. Kifogott holttest. Bánk József gőzhajógépész holttestét ma az óbudai hajógyár belső kikötő öbléből, hová Bánk márczius 21-én éjjel belezuhant, kifogták s beszállították a Rókus-halottasházába. Csavargók. Tegnap délben a budai indóházban a gyorsvonat megérkezésekor az utasokra leső Schőninger János és Baliker József csavargókat Perlmann polgári biztos letartóztatta. Fővárosi ügyek. — A fővárosi nagy kölcsön. A főv. tanács ma tárgyalta a szakosztályi előterjesztéseket, melyek a nagy kölcsön utján fedezendő legsürgősebb munkálatokra vonatkoznak s a következő programmot állapította meg: Csatornázásra 3 millió, a baloldali vízműre 8 millió, a hegyi vizek levezetésére 500,000 frt, iskolai épületekre 776,000 frt, tűzoltósági épületre 300,000 frt, a budai szegényházra 150,000 frt, a központi árucsarnokra 551,151 frt, részleges árucsarnokra 100,000 forint, a marhavásár berendezésére 518,140 forint; sertések számára épülő vágóhídra 291,385 frt; az élelmiszerek vizsgálati állomására 42,000 frt; a budai vágóhídra, esetleg a pesti vágóhíd kibővítésére 150,000 frt, az új városháza épületére 1 millió. Mindezen munkálatoknak öt év alatt kell befejeztetniök, kivitelükre 17 millióra lenne szükség, egyelőre azonban a kölcsön csak 10 millióra terjedne. Az ügyet most a pénzügyi bizottság fogja tárgyalni. A közrendészeti bizottság magad a alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Török János, az új főkapitány, is részt vett. A főkapitányt az elnök a bizottság nevében üdvözölte és ígérte, hogy működésében a bizottság támogatására mindig számíthat. Ezután dr. Schwarczer Ottó interpellálta Horvát Jánostanácsnokot, mint a színházvizsgáló bizottság elnökét, hogy igaz-e, hogy a kir. operaházban két oldalajtót, mely a földszinti közönség rendelkezésére állt, újabban befalaztak s igy két kijáróval kevesebb van ? Horvát tanácsnok tudja,hogy két oldalbejárót csakugyan befalaztak, de csak azért mert a két ajtó, a melyek fölé oda van írva: »kijárat« nem az utczára vezetett, hanem tekervényes folyosóra. Minthogy pedig a közönségnek a szabadba kell menni, a bizottság elhatározta, hogy a két ajtó befalaztassék. Ezután a bizottság tárgyalás alá vette a magyar államvasutak ajánlatát, hogy a város bizonyos pontjairól a szabályoknak megfelelő omnibusokat, (számra nézve 40-et) közlekedtethessen a központi pályaudvarhoz. Az ajánlatot a bizottság elfogadja olykép, hogy a vállalat a vonatok indulása előtt és érkezése után az utazó közönség rendelkezésére álljon. Az omnibusok közlekedhetnek 10 percenkint is, de az indulásoknak a vasúti menetrenddel is összhangozni kell. A viteldíj 10 kr lesz. Ezután Feleki Miklós kérelmére a bizottság ajánlja, hogy a budai színkörhöz néhány omnibus rendeltessék ki a nyári előadásokhoz, amely kocsik a közönséget 30 krajczárjával fogják Pestre átszállítani. Azután hosszas vita folyt a táncziskolák és tánctermek rendezésére vonatkozó szabály fölött és a főkapitány felkéretett, hogy készítsen a kifejtett elvek alapján szabálytervet, mely a jövő ülés tárgya lesz. A fővárosi egylet mai értekezletén Medrey Zsigmond szőnyegre hozta az Orczy-kert elzárását a közönség elől, illetve a kert látogatásának csak a belépőjegyekkel levőkre korlátozását. Fölemlíti, hogy ez intézkedés a József és Ferenczváros lakóira mennyire sérelmes akkor, mikor e két városrésznek immár egyéb kiránduló helye nincsen, mert az egész Dunapart is el van zárva hosszú kőfallal. Az egyetemi füvészkertbe sem mehet vásár és ünnepnapokon a közönség s tudomása szerint a budai várkertet sem lehet látogatni. Kamermayer az Orczy-kertre nézve felhozta, hogy meglepetéssel hallja, hogy a belépőjegyek kibocsátása az ő beleegyezésével történt volna. Pedig az intézkedést ő sem helyesli. Egyébként e tárgy a tanács mai ülésén is előhozatott és utasította Kun tanácsnokot, hogy az Orczy-kert jellegére vonatkozólag keresse ki az iratokat és a csütörtöki tanácsülés az iratok alapján a szükséges lépéseket meg fogja tenni. A várkertre nézve Osztoics Mihály I. kér. elöljáró azt a fölvilágosítást adta, hogy a várkertbe akkor, mikor az udvar nincs itt,mindenki, engedély nélkül beléphet.— Bobula János kifogásolta a városligetben az István út építésének módját, amenynyiben az úttestet homokkal töltik föl. Erre Királyi Pál felelt. Majd Weisz B. F. emelt panaszt a kocsik gyors hajtása ellen. Kamermayer azt felelte, a tanács már hetekkel ezelőtt átírt a rendőrséghez, hogy az utczakeresztezéseknél ismét állítsa föl a lovas rendőröket. A sugárúton csak nemrégiben két eset történt, hogy polgárokat gázoltak el. Ezek egyike, Kern István, felgyógyulván, ennek örömére a napokban 500 ftőt küldött a VI és VII. kerületi szegények számára a városhoz. Má 11 - as felszólalására a polgármester megígérte azt is, hogy a városligeti koldulások ellen is lépéseket tesz a főkapitányságnál. Az új utczatisztítási rendszer holnap, ápril elsejétől fogva lép életbe a bel- és lipótvárosban. A söprés a négy új utczatisztító géppel estel 11 órakor kezdődik s reggeli 4 óráig tart. A tisztítás fölött a főfelügyeletet Kempelen Béla főparancsnok gyakorolja. — Adókivetés. A VI. ker. adókivető bizottság április 1-én a 3943—3975 a VII. ker. az 5061— 5080 uj helyrajzi számok alatt összeirt adókötelesek Ill-ad osztályú kereseti adóját fogja tárgyalni. Irodalom, szinház és művészet. — A várszínházban ma »A vöröskereszt egylet ápolónőinek nyugdíjintézete« javára jótékony czélu előadás volt. Daczára a magas helyáraknak, a szinház szépszámú és előkelő közönséggel telt meg. Az előadást dr. Agai Adolf jeles tollú Íróink »In hoc signo« czimü nagyhatású felolvasása nyitotta meg, melyet lapunk tározójában egész terjedelmében kezdünk meg közölni. Midőn Agai úr a színpadra lépett, a közönség zajos tapssal üdvözölte, felolvasását pedig feszült figyelemmel hallgatta végig — és midőn azt befejezte, zajos tapsviharban tört ki, s a felolvasót lelkesen megéljenezte. A felolvasást »Egy nő, ki az ablakon kiugrik« énekes vígjáték követte, melynek előadása a legsikerültebbek közé tartozik. Blaha Lujza asszonyt a közönség lelkes ovátiókkal fogadta, minden dalát zajosan megtapsolta. Mellette legtöbb tapsot arattak Balogh Etel, Nagyné, Benedek Gyula és Beődy. Egyesületek és társulatok. A népnevelők budapesti egyesülete I. évi ápril hó 1-én szerdán d. u. 5 órakor az egyleti helyiségben (Kazinczy-utczai iskolaépület) rendes közgyűlést tart, melyen Hortobágyi Antal »Családi nevelés Rousseau előtt«, Gerley Szeverin pedig »Illem a nevelésben« czimmel tartanak felolvasást. Törvényszéki csarnok. A »Függetlenség« czimszalagjai. A kir. tábla II. büntetőtanácsa, ma délelőtt Horvát Döme elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalta Verhovay Gyulának Thaisz Elek volt főkapitány és Fanda József nyomdász ellen hivatalos hatalommal való visszaélése, illetőleg magánlak megsértése miatt megindított perét. Tomcsányi Mór előadó ismertetése szerint 1884. okt. 7-én a hajnali órákban a Bartalics Imre nyomdájába, Fanda József több biztossal, a főkapitány rendelete folytán megjelentek s a »Függetlenség« czimszalagjait elvitték. Verhovay ez eljárás ellen feljelentést tett a törvényszékhez, az ügyészség azonban, mint alkalmatlant félretenni indítványozta s ez értelemben határozott a törvényszék is. Ezen határozat ellen Verhovay a kir. táblához felebbezett s ez ma következő végzést hozott: A törvényszék által hozott végzést a kir. tábla megváltoztatja s az előnyomozást elrendeli a következő indokolással: A feljelentésben leírt tényállás egyenes és határozott vádat tartalmaz Thaisz Elek ellen hivatali hatalommal való visszaélés törvényszegése miatt és semmiféle okot sem szolgáltat a feljelentés tartalma, az eljáró kir. törvényszék által kiemelt azon körülménynek tény gyanánt való elfogadására, mintha Fanda József bűnvádi feljelentést tett volna a fővárosi főkapitányi hivatalnál s mintha ezen följelentés következtében és mint bűnjelek lettek volna a feljelentésben említett czimszalagok lefoglalva, sőt inkább az foglaltatik a feljelentésben, hogy a fentnevezett panaszlottak bűnszövetségi társak és a panaszlott cselekményt jogsértési szándékkal követték el. Ezek olyan ténykörülmények, melyek csak előnyomozás által deríthetők fel. A fölmentett elítélt Operaházunk egyik tagja tavaly azt vette észre, hogy villájából sűrűen lopnak. Több éven át leskelődött tehát fegyverrel, végre észre vett egy ólálkodó embert, rákiáltott, s miután az futni kezdett, rálőtt és sarkon találta. A megsebesített Márkus Sámuel házalónak mondta magát s a novemberi végtárgyalás alkalmával azzal védekezett, ő csak egy gyufát akart meggyujtani a nyaraló ajtaján, midőn pedig rákiáltottak, ijedtében elfutott. A törvényszék mindazáltal Márkust rablás kísérlete miatt öt évi fegyházra ítélte. A kir. tábla e napokban foglalkozott az ügygyel és nem látván fönforogni a rablási kísérlet tényálladékát, Márkus Sámuelt fölmentette. Naptár. Szerda, április 1. Nap kél 5 ó. 40 p.,nyug. 6 ó. 28 p. — Hold kél 8 ó. 38 p. este, nyug. 6 ó. 31 p. reg. Róm. kath.Hugó püspök. Prot. Tivadarka. Görög-orosz : (márcz. 20.) Szobb. vértanuk. Zsidó: (nizán 17.) Második husvétnap. Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5—6-ig. Közmunka és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 5—6-ig. Egyházi zene az egyetemi templomban este 6 órakor. A magyarhoni földtani társulat szűkülése d. u. 5 órakor az akadémia földszinti termében. A budapesti angol kör évi közgyűlése esti 8 órakor saját helyiségében. (Tigris szálló.) A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának ülése d. u. 4 órakor (új városház.) A magyar mérnök- és építészegylet út-, vasút- és hídépítési szakosztályának ülése. Vöröskereszt Erzsébet kórház (Buda, déli pályaudvar közelében) megszemlélhető naponta délelőtt 10 és fél 12 óra között. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) nyitva egész nap. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9-től délután 1-ig. Nemzeti múzeum : képtár d e. 9-r6 d. u. 1-ig. Technológiai múzeum a kerepesi uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9 — 12-ig. Egyetemi füvészkert az üllői utón délelőtt 8—12-ig és délután 2—4-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 4—8-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig Múzeumi könyvtár d. e. 9- d. u. 1. Margitszigetre hajó indul óránkint. Mntkert nyitva egész nap. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A magyar franczia biztosító részvénytársaság (france Hongroise) életbiztosítási osztályához 1885. márczius hóban benyujtatott 458 ajánlat 830,200 frt összegről és kiállíttatott 426 kötvény 802,500 frt biztosított összegről. Folyó év január 1 óta 1323 ajánlat 2.457,955 frt összegről lett benyújtva és 1180 kötvény 2.276,830 frt biztosított összegről kiállítva. Fizetésképtelenség. A jó hirben álló Bleier Dávid utódai rövidáru kereskedői elég, rossz hiresztelgetés következtében a hitelt elveszítvén, ma fizetésképtelenné lett. A passivák 130,000 frtot tesznek ki. Az egyezkedési kísérletek megtétettek s minthogy sok oldalról az egyezkedési hajlam mutatkozik a nevezett czég valószinüleg ki fogja elégíteni hitelezőit. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — márczius 31. Az üzlet változatlan (csendes). — Magyar, öreg, nehéz 43.-----44.—, fiatal nehéz 46.-----46.50, közép 45.-----45.50, könnyű 44.------45. —. Erdélyi nehéz 44.—45—, közép 43.50—44 50, könnyű —.--------.—. Romániai és bakonyi nehéz —.--------. —, átmeneti közép—.--------.—, átmeneti, könnyű —.-----.— átmeneti, eredeti nehéz —.---------.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 44.50—45.— átmeneti, közép 43.-----44.— átmeneti, könkiyű 43.------44.— átmeneti. Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 43.-----36.—, 2 éves —.-------.—, öreg —.------.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással) —.-----.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 klgr. és 4 száz. levonással kilogrammon kk értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint vám fejében megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Márczius 31. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán az irányzat lanyha volt, árak folyton csökkentek. Eladatott búza tavaszra 8.49—8.48 forinton, őszre 8.83—8.82 forinton, tengeri május— júniusra 5.95—5.94—5.93 írton, zab tavaszra 7.22 — 7.21 írton, őszre 7.46 írton. Jegyeznek: Szokványbuza tavaszra 8.48—8.50 forinton, szokványbúza őszre 8.81—8.83 forinton, tengeri máj. —júniusra 5.93—5.95 forinton, zab tavaszra 7.21— —7.23 forinton. Káposztarepcze aug.—szeptemberre 12.88—127/s forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A mai ultimo liquidatio nagyobb nehézségek nélkül folyt le, miután csak egy alárendelt üzér szüntette meg fizetéseit. A roppant hullámzások, melyek főleg a járadékokban közel egy hónapra terjedő üzletek után észleltettek és tehát a tőzsde soliditását a legnagyobb mértékben próbára tették, alkalmat nyújtottak arra, hogy a hazai tőzsde szilárdságát a legkedvezőbb világban tüntessék ki. A délután újra igen kellemes hangulatú üzletet idézett elő, míg a vége felé az alacsony párisi árak rontották meg az emelkedő irányzatot, de a zárlatkor újabb vásárlások ismét felemelték az árakat. Jegyezünk : Új aranyjáradék 97.47/a—97.35—97.85 — 97.57/2—97.70. Papírjáradék 92.10—92.25 — 91.90 —92.20. Osztrák hitelintézeti bankrészvények 297.40 — 299.50—298.40—298.75. Magyar hitelbankrészvények 306.25—307.75—307—307.25. Leszámítoló bankrészvény 83—83.25. Osztrákmagyar államvasuti részvények —.—. Jelzálogbank —.—. Közúti vasút A zárlat 6 órakor szilárd. Jegyeznek: Új aranyjárad. 97.72 */2. Papírjáradék 92.221/g. Osztrák hitelbankrészvények 299.10. Magyar hitelbankrészvény 307.50. Osztrák-magyar államvasuti részvények —.—. Leszámítoló bank 83.25—. Jelzálogbank —.—. Bankegylet —. Dräsche —.—. Színházak. Budapest, szerdán, 1885. április 5-én: Nemzeti szinház. Bérletfolyam. IVÁNFI JENŐ urnak, a győri szinház tagjának fellépteül: A vasgyáros. Színmű 4 felvonásba. Irta Ohner György. Fordította Fái J. Béla. Személyek: Beaulieumarquisné Lendvayné Claire, leánya... Márkus E. Octave, fia.........Horváth Bligny herczeg. Gyenes Préfont báró. . . Hetényi Sophie, neje ... H. Lánczy I. Derblay Philippe Ivánfi Jur Suzanne, huga . Alszegi I. Moulinet........... Újházi Athénais, leánya Szacsvayné Bachelin, jegyző Bercsényi Tábornok.........Egressy Megyefőnök ... Latabár Pontac............... Kőrösmezei Robert............... Pintér Inas...................... Szilágyi Kezdete 7 órakor. Holnap, csütörtökön , bérletfolyamban. IVÁNFI JENŐ urnak, a győri szinház tagjának fellépteül: A Daniseffek. Dráma 4 felv. Irta Newsky (ifj. Dumas és Korvin), forditotta Visi Imre. Műsor : Vasárnap : Az arany ember. Rendkívüli bérletszünet. A munkásosztály nyugdíjintézete javán. Magy. kir. operaház. Zárva. Holnap, csütörtökön : TUROLLa EMMA k. a. cs. és királyi kamara-énekesnő — és PEROTTI GYULA ur vendégjátékául, bérletfolyamban. A Troubadour. Opera 4 felv. Zenéjét szerzette Verdi. Műsor: Vasárnap : István király, lesz. Hétfőn : Bűvös vadász. Turolla E., bérletfolyam. Várszínház. Bérletfolyam. Blaha Lujza assz. m. vendég. A tücsök. Énekes franczia életkép 5 felvonásban. Irta Birch-Pfeiffer S. Fordította Bulyovszky Lilla ; zenéjét szerző Sellei Gyula. Személyek : Barbeaud apó Marió Barbeaud anyó Nagyné Landry ) .. . Szirmai Didier ) 1KleK Benedek Martineau Lenkey Etienne Komiéi Coliin Szabó J. Pierre Behumi Az öreg Fadette Brödyné Fanchon Vivieux Blaha L. a. Manón Erődyné Madelon leánya Balogh E. Susette Lenkeyné Mariette Galambos R. Annette Kocsi E. Kezdete 7 órakor. Holnap, csütörtökön: Blaha Lujza assz. vendégfelléptével bérletszünetben : A csikós. Eredeti népszínmű dalokkal és tánczcal 8 szakaszban. Irta: Szigligeti. Műsor : Vasárnap. Búzavirág, először. Blaha Lassz. bérletszünet. Népszínház. Az ördög pirulái. Látványos bohóság, énekkel, tánczcal és zenével, 3 felvonásban és 15 képben. Személyek : Albert Rákosi Szídi Maglória Kassai Sottines Solymosi Seringuinos Komáromi Babylas Szilágyi Rodriguez Tóth Bernadillo Tamássy Izabella Tóth I. Bohóság istennője Szelényi A. Sára, boszorkány Klárné Bigaro, borbély V. Kovács Marceline Ágostom B. Korcsmárosné Izsóné Kis korcsmárosné Szeleczky E. Orvos Erődi Korcsmáros Sántha Fiatal boszorkány Victorna Badhansok királynéja Bellini E. Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Főszerkesztő: 3ólesti IMTer. Felelős szerkesztő: "Viss Imre.