Nemzet, 1885. szeptember (4. évfolyam, 1076-1105. szám)

1885-09-01 / 1076. szám

Magyar Iskola-Egyesület elnökéhez küldendő. " A tárgyalások menetén fölmerülő kérdések s véle­mények fölött a congressus nem szavaz, határozatot eyalas menetet — ""nak elnöke a tár­áén összefoglalja, g /l 63 er'"J. ~ rovi’ ' elnök­, négy másodemn^COngres308 .^f^a áll egy választása közfelkiáltással, vagy 20 tag" ind­ítványra titkos szavazás útján történik. 10. A szólani kívánók a jegyzők valamelyikénél előzetesen jelentkezni tartoz­nak. 11. A tagok csakis a följegyzés sorrendjében szól­hatnak. 12. Az elnök a szólók fölött a szokott par­lamentáris fegyelmet gyakorolja. 13. A congressus jegyzőkönyveit a congressus által kiküldött két tag hitelesíti. 14. A congressus tanácskozásai, illetőleg jegyzőkönyvei ki fognak nyomatni s annak idején a congressuson résztvett egyesületeknek meg fognak küldetni. 15. A tárgyalandó indítványok a congressus napját 8 nappal megelőzőleg a Magyar Iskola-Egye­sület elnökéhez írásban nyújtandók be.­­ A franczia vendégek látogatása alkalmából egy obscurus párisi néplapban »pikáns« leírások jelentek meg, melyeknek írója az egész magyarországi utazásról csak azt találta feljegyzendőnek, hogy a csárdást­ sokan úgy tánczolják, mintha cancan volna és hogy bizonyos nyilvános fürdőinkben a nyilvános házakhoz méltó szokások is uralkodnak. A bellevillei kurta korcsmák kedvencz lapjának expectoratioit a magyarok erkölcstelenségéről nem tartottuk érde­meseknek a felemlítésre, de miután egyes laptársaink nagyon tragikusan vették a dolgot, megszomorodott kollegáink vigasztalására registráljuk, hogy a »Mot d’ordre« illető írója most is elégtételt szolgáltat »a megsértett magyar nemzet«-nek ; elismeri, hogy azért írta ama czikkeket, mert »a láz« hat napon keresztül megtörte, enerválta, és ezért azok a czikkek nem adták híven vissza gon­dolatát; elismerni kegyeskedik, hogy a magyar ha­ladó párt bámulatos bizonyságait adta életrevalósá­gának és erélyének, sőt annyira megy, hogy Magyar­­országot elnevezi »la France de l’Europe Orientál­nak , csak azt a szemrehányást teszi nekünk, hogy »a nagyon is zajos fogadtatás túlzásaival zavarba hoztuk vendégeink eszméit, nem engedtünk nekik időt a gon­dolkodásra«, holott a kérdéses czikkek írója azt óhaj­totta volna, hogy »néhány nap szenteltessék azon haladás komoly tanulmányozásának, melyet a vendé­geknek nem constatálniok, csak megsejteniük le­hetett.« — »Tortúra« a fővárosi rendőrségnél. A Wel­linger János fodrász kínoztatása ügyében, a vizsgálat ma délelőtt befejeztetett s az eredményről dr. Farkas VI. ker. kapitány jelentést tett Török János főkapi­tánynak. Ezen jelentés alapján a rendőri sajtóiroda az alábbi közleményt teszi közzé: Wellinger János fodrász, f. hó 27-én este 9 óra után az alkotmány­ ut­­czában saját előadása szerint 10—12 tót napszámos elöl, kik előtte gyanúsaknak látszottak, menekülni akarván, elesett s e közben térdén és állán magát megüté. E tót napszámosok őt a földhöz nyomták, de hogy ütötték-e, nem tudja, óráját azonban nem vették el. E miatt Wellinger az arra menő 90. számú lovasrendőrt felszólitó megtámadói üldö­zésére, ez azonban egy marhaszállitmányt ki­sért a Margithidhoz s igy hivatalos kiküldetésben lévén, őt más rendőrhöz utasitá, mire Wellinger, sa­ját vallomása szerint azt kiáltá utána: »Gyalázat, hogy ilyen hitvány haszontalan ember van a rendőr­ségnél , mutassa a számát, majd feljelentem.« E sza­vakra a lovas rendőr visszatért s a részeg és garáz­dálkodó Wellingert a, 618. sz. gyalogrendőr őrizetére bizta, maga pedig a marhákat a hidig kisérte, honnan visszatérve, átvette Wellingert s a VI. ker. kapitány­sághoz kisérte be. Itt az őrszobán rövid kihallgatás után Wellinger állítása szerint azért, mert nem akarta megígérni, hogy hallgatni fog arról, hogy két rendőr megtagadta megtámadóit üldözni, tényleg pedig azért, mert részeg állapotban a rendőrt szi­dalmazta és közbotrányt idézett elő, elzárták. To­vábbi vallomásában maga Wellinger is beismeri, hogy mielőtt elzárták, a rendőrök több ízben figyelmeztet­ték, hogy ha csendesen viseli magát, haza bocsátják, de ő daczosan és kihívólag folyton azt hangoztatta, hogy »csak zárjanak be, én mindnyájukat fel fogom jelenteni.« Ittas állapotban lévén, a börtönben oly éktelen dörömbölést és kiabálást vitt véghez, hogy mi­után egy fél óráig tűrték a zajt, nehogy az egész ut­­cza éjjeli nyugalmát megzavarja s borzasztó kiabá­lással háborítsa s nehogy magát összetörje, bilincset akartak rá tenni, ez alkalommal ellenszegült, az őr­parancsnok kezét összekarmolta, Kun Sándor rendőr ujját megharapta, de végre nagy küzdelem után sikerült a bilincset kezére tenni, de ekkor vi­szont lábaival dörömbölt, az ajtót ütötte és oly huzamosan féktelenkedett, hogy lábait is meg kellett kötözni. Wellinger még ekkor is őrültséggel határos féktelenséggel térdével verte az ajtót, annyira, hogy a vele együtt bezárt bérkocsis fenyegette, ha békével nem lesz s aludni nem hagyja. Reggel kihall­gattatván, kijelenté, hogy a rendőrök ellen itt ma pa­naszt nem tesz, hanem másutt fog magának igazságot keresni. A tárgyalás befejezte után, tekintettel bün­tetlen előéletére, botrányos részegségben elkövetett kihágás miatt 2­árt pénzbüntetésre ítéltetett, mely ítéletben meg is nyugodott. Másnap pedig dr. Apa­­ticzky rendőrorvosnál megjelent s orvosi látleletet kért, ki őt panaszával a VI. kerületi kapitányhoz utasítá s figyelmeztette, hogy ott azonnal vesz­nek fel jegyzőkönyvet, ő azonban azt vála­szolta, hogy most már oda nem megy és tény­leg sem a kerületi kapitányságnál, sem a fő­kapitány előtt panaszt nem emelt. Ez a tényállás, mely megállapítja azt, hogy az állítólagos botrányból annyi a való, hogy egy részeg, botrányt okozott em­ber bekísértetvén, a rendőrségnél kihívó és sértő vi­seletet tanúsított, miért letartóztatták. A börtönben őrjöngéssel határos zajt ütött, és kézzel-lábbal az aj­tót ostromolta, minélfogva — miután rajta a csitítás nem fogott — előbb kezet, később pedig lábai meg­köttetvén, megfékeztetett. A rendőrök annyiból jár­tak el helytelenül, a­mennyiben a részeg botrányoko­zót megkötözték a­nélkül, hogy erről előbb intézke­désül a felügyeletet tartó biztosnak jelentést tettek volna. A biztos egyebekben a rendőrök vallomását teljesen megerősíti. A rendőrök e szabálytalanság miatt a főkapitány által fegyelmi eljárás alá vo­nattak. — Öngyilkosság a budai várban. Megdöbbentő öngyilkosság hire terjedt el ma a kora hajnali órák­ban szerte a fővárosban s a hir való volt. Ráth Já­nos, magánzó, a széles körökben ismert vidám öreg ur, pisztolylövéssel vetett véget életének. A város­szerte élénk részvétet keltett esetről egyik kőnyoma­tos értesítő a következő részleteket közli: Ráth Já­nos, ki jelenleg 65 éves volt, ismert polgára a fővá­rosnak, melynek 30 év óta majdnem minden neveze­tes mozgalmában résztvett. Előbb kereskedő volt s virágzó üzlettel birt, melyet azonban 8—10 évvel ez­előtt, megrongált egészsége miatt, kénytelen volt föl­adni. Azóta csekély tőkéjének kamataiból nejével és két kis gyermekével visszavonulva élt csendes magá­nyában s minden öröme két serdülő gyermekében összpontosult. Öt hóval ezelőtt költözött át a várba, hol a disztér 11. sz. alatti házban két szobás lakást bérelt. Itt érte az a csapás, hogy fölserdült fia 19 éves korában váratlanul elhalt. A gyengélkedő öreget nagyon megviselte e szerencsétlenség s azóta egész viselete megváltozott. Komor, szótalan lett, mihez nagy mértékben hozzájárult kis tőkéjének foly­tonos fogyása is. Szenvedélyes lutrizó lett s a játék­ba annyira belemerült, hogy a csekély pénzösszeg, mely fölött még rendelkezett, csakhamar elfogyott s a háznál a nyomor ütötte fel tanyáját. A jólelkü öreg, ki családját polgári jóléthez szoktatta, nem tudta elvi­selni e csapást s ez adta kezébe a gyilkos fegyvert. Pár­kot észleltek rajta, melynél 1 '*Un­fcr7fíPXPs­anlá­fejteni. Tegnap este látszólag nyugodtan tért aludni s ma hajnali három órakor irányozta homlokának a gyilkos golyót. Neje és leánya a dörrenésre fölébred­tek s az öreg ágyához rohantak, hol ez vértől patakzó koponyával élettelenül feküdt. Az előhivott orvos már csak a halált constatálhatta. A rendőrséget korán reggel értesítették az esetről s csakhamar megjelent a helyszínen Laszner Gusztáv I. ker.­kapitány s ki­hallgatta a házbelieket. Az öngyilkos levelet nem ha­gyott hátra s e helyett zsebeiben nagy mennyiségű lottó szelvényeket találtak, melyek szomorú magyará­zatát adják a végzetes esetnek. — Egy sikkasztó elfogatása. Esti lapunkban már említettük Jordán Béla elfogatását. Az esetről a következő részleteket jelentik: Midőn Blaschek Ist­ván m. k. államvasuti vonatvezető szombat este Bécs­­ben a Kärntnerstrassen ment, egy rosszul öltözött egyénben Jordán Bélát, a vasút volt pénztárnokát ismerte meg. Azonnal elfogatta, mert tudta, hogy f. é. februárban 1300 frt elsikkasztása után megszökött Magyarországból s ezért üldöztetik. Az elfogott, ki Újvidéken áruszállítási pénztárnok volt, azt vallotta, hogy a rábízott pénzből m. ég October havában 1300 frtot elloptak. Akkor nem jelentette fel az esetet, s elhatározta, hogy sajátjából fedezi a hiányzó össze­get. Időközben megvizsgálták a pénztárt s miután Jordán addig a hiányzó pénzt elő nem teremthette, elkezdte a számadásokat meghamisítani. Február vé­gén elhatározta, hogy miután a kárt nem volt képes megtéríteni, odahagyja Újvidéket. Törökországban, Szerbiában és Romániában csavargott s június végén Bécsbe érkezvén, Michalski Micsiszláv név alatt élt folyton koldulással tengetve életét. Állításai azonban nem felelnek meg a tényeknek. Jordán az 1300 frtot elsikkasztotta és hogy vétkét palástolja, meghamisíta a könyveket s csak akkor szökött meg, mikor félt a felfedezéstől. A bűnös most 39 éves, Sóvárt született Magyarországon és nős. — A reichenbergi »czéczó.« Prágából távirják mai kelettel: Scholze, 24 éves kereskedősegéd és Raab János 16 éves ifjú, kik a reichenbergi ablak­­­beveréseknél vezérszerepet játszottak, tegnap erősza­koskodás és csoportosulás előidézése miatt a kerületi törvényszék elé állíttattak. Megállapították, hogy a kihágásokban csak a nép alsóbb rétegei, többnyire éretlen ficzkók vettek részt.­­ Az őrültek házában, Philadelphia lakosságát nagy izgatottságba hozta az őrültek házából való kibocsátása egy hölgynek, ki életének 27 évét töl­tötte az őrültek között anélkül, hogy elméjének a legkisebb baja is lett volna. Brinckle Adriennét — igy­, hívják a szerencsétlent — ugyanis atyja, ki hír­neves orvos volt, húszéves korában, kissé különözködő hajlamai miatt az őrültek házába záratta. A miss ekkor, midőn a szomorú ház ajtait bezárták mögötte, ifjú volt, úgy mondják, hogy Philadelphia legszebb hölgyei közé tartozott. Most, midőn elhagyja az őrül­tek házát, mint megőszült, megöregedett asszonyság lép ki abból. Mindez a következőkép történt. Har­­mincz év előtt dr. Brinckle Vilmos, volt Philadelphia legkeresettebb orvosa. A legmagasabb körökben megfordult, s leányát Adriennét a város divat­királynőjének tekintették , mert öltözékei min­dig a legdrágábbak s a legizletesebbek voltak, különczködése és szeszélyessége pedig közmond­á­sos volt. Mindez azonban megváltozott, midőn az orvos vagyona egy részét elvesztette. A leány en­nek daczára folytatta régi életmódját, sőt meg nem engedett eszközökhöz is folyamodott, hogy hajlamai­nak megfelelően élhessen, így egy alkalommal drága zongorát s igen diszes bútorokat vásárolt, és eladta azokat, mielőtt még ki lettek volna fizetve. Az orvos ekkor, hogy háza becsületét megmentse, a leányt az őrültek házába rántta, hová 1858-ik julius havá­ban fel is vették. Ily módon a szép hölgy meghalt a világ számára s halott is maradt 27 évig. Megmen­tése csak a véletlennek köszönhető. Midőn ugyanis ez év június havá­­n a mentőházak és javító in­tézetek bizottsága megkezdő előmunkálatait, a Washingtonban megtartandó 12-dik nemzetközi congressushoz, a bizottság egy tagjának valaki elmesélte a szép Brinckle kisasszony esetét, s kö­vetelte szabadon bocsátatását. Erre egy bizott­ság felkereste a harrisburgi őrültek házát s kije­lentette, hogy a hölgyön az elmebetegség legkisebb jelei sem vehetők észre. Ennek következtében a sze­rencsétlent, ki már minden reményről lemondott, sza­badon bocsátották. Mint volt lehetséges, hogy egy atya teljesen épeszű leányát az őrültek házába zá­rassa, s még halála óráján se gondoskodjék megmen­téséről, mindenki előtt megfejthetlen rejtély marad. A szerencsétlen nő New­ Yorkba ment egy barát­nőjéhez. — Kitiltott lapok. A Belgrádban megjelenő »Belgradski Dnevnik« és »Novi Belgradski Dnevnisk, valamint a Cettinjében megjelenő »Crnogorka« czí­­mű hírlapoktól a magyar kormány a postai szállítás kedvezményét a magyar korona országainak összes területére nézve megvonta és utasította a postahi­vatalokat, hogy a nevezett hírlapokra se előfizetése­ket el ne fogadjanak, se azok példányainak továbbítá­sát és kézbesítését ne eszközöljék. — Fővárosi krónika. Csaló. Takó Józsefné szül. Horváth Anna szolnoki lakosnőt egy előtte ismeretlen asszony felcsalta a fővárosba azzal, hogy itt helyet szerez számára. Ut­­czáról­ utczára vezette czéltalanul, majd pedig egy kávémérésbe hitta be, ahol Takónénak ruhacsomagját magához véve, egy másik ajtón megszökött. • — Elgázold s. Mihály­ik Berta 56 éves özvegy nap­számosnő tegnap délután az utczán egy hasábfát akart feldobni egy szekérre, de oly szerencsétlenül, hogy a szekér elütötte, a kerekek alá került és mind a két lábán súlyos zúzódásokat szenvedett. — Őrültek. Tegnap ismét három szerencsétlen el­mezavart egyént vittek be a Rókus kórház megfigyelő osztá­lyára ; Magyar Márta 20 éves hajadon cselédet a reáltanoda­­utczából, Hrencsin Márton 55 éves nős vasgyári tisztet Nagy Boszáról (Gömörmegye) és Zavaczkin Frigyes 38 éves nős gé­pészt Ó-Budáról. — A részegség következménye. Tingár Mihály 31 éves kőműves legény ma éjjel ittas állapotban botor­kált haza s a dob­utczában oly szerencsétlenül esett el, hogy koponyáján súlyos zúzódást szenvedett s eszméletlen állapotban maradt a kövezeten. Mig ott feküdt, zsebéből ezüst óráját és 5 frtnyi készpénzét ismeretlen tettes kilopta. Ma hajnalban egy rendőr találta meg s a Rókus kórházba szállította.­­— Leharapta a nyelvét. Stukusa Jakab 24 éves napszámost az éjjel egy rózsa-utczai kávémérésben két társa megtámadta, megverte és kidobta az utczára. Stukusa oly sze­rencsétlenül esett a kövezetre, hogy a nyelvét ketté harapta s most egy szót sem tud kiejteni. Ápolás végett bevitték a Rókus kórházba.­­ A dohányutczai zsidó templom­ban már régebb idő óta vakmerő tolvajbanda űzi garázdál­kodásait, melynek tagjai az isteni tiszteletek alatt működnek. Mint ájtatos hívők állnak be a padokba , álkulcscsal kinyitják egyik vagy másik ülés szekrényét, a fehér átvetőt magukra öltik s a szekrényban lévő imakönyvekből imádkoznak. Mikor az istentiszteletnek vége van, eltávoznak, de az imakönyveket és a szertartási talárt is magukkal viszik, mintha sajátjuk volna. Ily esetek az utóbbi idő alatt sű­rűen ismétlődtek, anélkül, hogy a templomfelügyelőknek sikerült volna a tetteseknek nyomára jutni, mivel a fel­ügyelők 1600 ülésnek tulajdonosait nem ismerhetik s igy a tulajdonosok távollétében bárki kinyithatja a fiókot,, ha hozzá kulcsa van, anélkül, hogy ez valakinek feltűnnék. Az esetről különben jelentést tettek a rendőrségnek is, mely most a templomfelügyelőkkel együtt vigyázza a tetteseket. fővárosi ügyek — Ideiglenes járványkórház. A tillői-úti új­vá­rosi kórház megnyitása lehetővé tett, hogy a barokk kórház ideiglenes járványkórházzá nyilváníttassék, miáltal egy régóta hangoztatott egészségügyi szük­ségnek van elég éve. A fővárosban ugyanis alig múlik el év, amelyben kisebb nagyobb mértékben valamely­kol vajmi nehezen tudná betegeit az egészségügyi kö­vetelményeknek megfelelőleg elhelyezni. Most leg­alább a barakk kórház szabaddá tétele által el van érve az, hogy a járványos betegek a többi betegekkel nem lesznek egy helyiségben, mely intézkedés már most életbe lépett, amennyiben a Rókus-kórház igazgatósága, tanácsi végzés alapján elrendelte, hogy a barokk kórházba ezentúl csakis heveny fertőző, méhrákos és üszkös betegek utasítandók, illetve kül­dendők. Irodalom, színház és művészet . A budai színkörnek ma este ismét zajos estéje volt. A nézőtér minden zugában zsúfolásig megtelt. Pálmay Ilka és F. Hegyi Aranka asszonyok, továbbá Kassai Vidor és Kiss Pista vendégek közreműködése mellett »A nap és hold« került színre jó és össze­vágó előadásban. Pálmay Ilka mint Manola, F. He­gyi Aranka mint Beatrice és Kassai mint Kalabazász herczeg jeles alakításait ismerjük már a népszín­házból, s itt is nagy tetszést arattak. Zajonghy mint Miguel és Fenyéri mint Don Degomér szintén ügyesen alakítottak s az előbbi szép énekével tűnt ki. Legnagyobb tetszésben részesü­l a Pálmay Ilka és F. Hegyi Aranka asszonyok által előadott »Füle­müle« kettős dal. — A nemzeti színháznál a mai nappal minden szabadságidő lejárt. A betegek is felüdültek, s most már a teljes számmal együtt levő személyzet remél­hetőleg egész erővel kezdi meg tervszerű működését. — E hó 7-én lép fel Prielle Cornelia szabadság ideje után először »Denise«-ben. 8-án Grillné Csillag Teréz hosszas betegsége után először »Bozóti Mártá«-ban; 9-én Nagy Imre másfél havi rekedtség után »Hamleti­ben. 13-án adatik először: »Antonius és Cleopatra« ezt követi az újdonságok sorában Jókai »Fekete gyé­­mánt«-ja október 2-án; még ugyanazon hónapban kerül színre Csiky »Sötét pont« czímű drámája és november közepén »Endre és Johanna« történeti színmű Rákosi-tól. További újdonságok »Zilah her­czeg« Clarettetől, »Szakítás« Dreyfus-tól, »Martin herczegnő« Meilhac-tól, »Névtelen levél« Cohen-től, »Ősz és tavasz« Hetényi és Hevesi-től; uj betanulás­sal »Seigliere kisasszony« Augier és Sandeau víg­­játéka, »Egy pohár víz« Scribe-től, Shakspere »IV. Henrik«-je Lévay fordításában. Még a tél folyamán kerül színre Teleki »Kegyencz«-e egész uj sceniro­zással és Goethe »Faust«-ja. Molnárné levelet intézett a nemzeti színház igazgatóságához, melyben tudatja, hogy egészsége helyre állván, szeptember közepén újra elfoglalja helyét a nemzeti színháznál. — A népszínházban holnap, kedden »Az áren­dás zsidó« kerül színre F. Hegyi Arankával. Szerdán »Hoffmann meséi«-t adják. Törvényszéki csarnok. Az ujvásártéri rablógyilkosságal vádolt Végh Ágnes már fölépült betegségéből, minek következté­ben ma a kerepesi úti fogházból a Fortunába szállí­tották, hol Benke vizsgálóbíró hosszasabban kihall­gatta. A vizsgálóbíró még szabadságidejének meg­kezdése előtt befejezi ez ügyben a vizsgálatot. Sajtópör: Roth Ignácz budapesti kereskedő a »Budapester Tagblatt« ellen, egy e lapban »Meg­fenyített rágalmazó« cz. megjelent közleményért saj­­tópert indított. Nyomozás. Staeker Ottó Lajos okirat hamisí­tással vádolt mérnök Budapestről, Klein N. sikkasz­tással vádolt kereskedő­tanoncz Budapestről, Hadrava József csalás és okirathamisítással vádolt zugirász Szakolczáról, Csíki Endre lopással vádolt állítólag orvosnövendék és segédjegyző M. Szigetről megszök­tek, miért is most nyomozzák őket. Kiállítási hírek. — A főváros kiállítási bizottságának vigalmi albizottsága ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt főkép a lengyelek fogadtatása tárgyában ülést tartott, melyen a lengyel egylet több képviselője is részt vett. Mint tudva van, a lembergi, krakói, tar­­novi stb. vendégek itt tartózkodásának tulajdonké­­peni programmját a lengyel egylet állította össze s azt az ülésen be is mutatta. E legnagyobb részt is­meretes sorozatból fölemlítendő, hogy a Hatvannál találkozó krakói és lembergi csapat­­­számra nézve a hölgyekkel együtt mintegy háromszázan — gyorsvo­nattal a magyar államvasút központi pályaházához szeptember 6-kán (vasárnap) délután 3­0x­ 44 óra­kor érkezik Budapestre. A bizottság kimondta, hogy az érkezőket Budapest főváros nevében Ráth Károly főpolgármester elsőül üdvözli, azután jön a lengyel egylet és a cseh egylet üdvözlete, végre egy leányka bokrétát nyújt át és kis leányok virágokat szórnak. A lembergi és krakói polgármesterek a fő­város vendégei lesznek, a többiek elszállásolása az egylet által történik. A bizottság kimondta még,hogy szeptember 7-én délután 2 órakor a főváros banket­tet rendez a lengyelek tiszteletére, valószínűleg a ze­necsarnokban. A főváros részéről Ráth Károly a királyra, Gerlóczy a vendégekre mond áldo­mást , mindketten magyarul, a­mint a fogad­tatásnál is magyar lesz az üdvözlet. A len­gyelek válaszai is történjenek anyanyelvükön, ez a bizottság óhaja. — A lengyelek ugyan­is — több közlés szerint — készek akár lengyel, akár franczia válaszra, csak németre nem. Szept. 7-én este a kiállítás területén a lengyelek s más, testületi­leg itt időző vendégek tiszteletére nagy kivilágítás lesz s késő órákig két katonai zenekar játszik. A fő­város részvéte a fogadtatással s bankettel be lesz fe­jezve. A vendégek azonban, ha városi intézete­ket megtekinteni akarnak, mindenütt a legna­gyobb előzékenységre fognak találni. Gerlóczy a lembergi polgármestert levélben­ értesítendi, hogy a főváros örvend a lengyelek látogatásán. Az az óhaj talált a bizottságban kifejezésre, hogy a lengyel vendégek ne öltözzenek át nemzeti öltönybe a jövetelkor, hanem jöjjenek úti öltözetben. Mikor ezt a lengyel egylet képviselői teljesíthetetlennek nyilvá­nították, a bizottság elhatározta előre kimenteni ma­gát, hogy a fogadtatásnál díszmagyarban nem jelen­het meg, mert ily öltözködés csak a király jövetelekor van divatban. Ezután a bizottság tudomásul vette a csaszlaui gazdasági egylet levelét, melyben tudatja, hogy holnap szeptember 1-én reggel 8 órakor 300 tagja érkezik a központi pályaudvarnál fővárosunkba. Ők, miután zenekarral jönnek, kérik, hogy a vasúttól a Kerepesi útón át az Erzsébet térig s másnap d. e. a sugárúton át a kiállításig zeneszóval mehessenek. A levél a főkapitánysághoz tétetett át. Bejelentetett, hogy a morva országos iparegylet Brünnből szeptem­ber 5-én esti 8 órakor jön a kiállítás megtekintésére. Ezek is több százan lesznek. Végre elhatároztatott, hogy a közgazdasági congressus tagjai tiszteletére ok­tóberben a főváros díszebédet ad.­­ A nagyatádi gazdasági körnek mintegy 300 tagja ma este a magyar államvasutak 20 kocsiból álló kü­lönvonatán a fővárosba érkeztek a kiállítás megte­­­kintése végett. A zöld gályákkal és lobogókkal földi­­szített különvonat 6 óra 49 perczkor robogott be a magyar államvasutak központi pályaudvarába, hol a nagyszámú közönség lelkes éljenzéssel fogadta őket. A vendégek fogadására a perronon meg­jelent Zichy Jenő gróf kiállítási elnök, a fővá­rosi somogyi kör fogadó bizottsága és nagy­számú közönség. Az értekezletet a gazdasági kör el­­épjtó,­­ J-Matellacio bizottsága : Széchenyi Aladár gr., Tallián Gyula, Hirsch Adolf, Somogyi Gyula, Boér Sándor, Melles Dávid, Rothmeyer Imre, Schönbeck Ignácz, Horváth János, Hunor Gábor, Prinke Sándor és Barakonyi Károly vezetik. Holnap reggel 9 órakor a kiállítás főkapuja előtt gyűlnek össze s innen testületileg vo­nulnak be a kiállítás megtekintésére. — Időleges kiállítás. Kőbányán a nemzetközi sertés kiállítást szept. 1-én délelőtt 9 órakor nyit­ják meg és a nemzetközi tenyészmarha kiállítást a kiállítás területén p­otban 12 órakor. — Fölolvasás: Dr. Havass Rezső szeptember 2-án esti x/47-kor az orsz. kiállítás zenecsarnokában fölolvasást tart a következő tárgyakról: a) A buda­pesti és antwerpeni kiállítás összehasonlítása b) a »Magyar földrajzi társaság« kiállításának ismer­tetése. — Vasúti személyforgalom. A magyar állam­vasutak vonatain tegnap 5299 személy érkezett a fő­városba, elutazott 2641; az osztrák-magyar államvas­pályán érkezett 3085, elutazott 2358 utas; a déli vasúton érkeztek 873-an elutaztak 532-en. Összesen érkeztek 9257-en, elutaztak 5531-en. — A kiállítás látogatottsága. A kiállítást teg­nap, vasárnap, aug. 30-án, az állandó jegyekkel ellá­tottakon kívül, daczára a felette kedvezőtlen időjárás­nak, 11,143 személy látogatta és pedig 50 kros jegygyel 1, 30 kros ünnepi jegygyel 9916, 20 kros esti jegygyel 151, 20 kros tanuló és munkásjegygyel 454, 20 kros katonajegygyel 504, napi szabadjegygyel 117 személy.­­ Bezárólag vasárnapig, f. hó 30-ig valamennyi elárusító helyen eladott beléptijegyek száma hivatalos kimutatás szerint a következő : 5 frtosjegy eladatott 215, 1 frtos 8726 db, 50 kros 415,913, 30 kros vásár- és ünnepnapi jegy 379,425, 20 krajczáros esti jegy 161,338, 20 kros katonajegy 33,319, 20 kros tanuló és munkásjegy 160,872, 12 frtos állandó bérletjegy 1076, 8 frtos állandó bérletjegy 12,107, 5 frtos havi bérletjegy 236, 2 frt 50 kros mérsékelt havi jegy 45 darab. Ezekért be­folyt összesen 513,651 forint 30 kr. — Rendőri hír a kiállításról. Ügyetlen tréfa. A kiállítás területén ma este kétszer jeleztek tüzet. Egyszer a panoráma épületéből, másodszor az állatkiállítások csoportjá­ból, hol a takarmányfélék állanak. A tüzőrség azonnal talpon volt, azonban mindannyiszor meggyőződött, hogy a tűzjelzés alaptalan, de egyszersmid gyanú merült fel az iránt is, hogy a tűzjelzést tréfából tették. A vizsgálat ez irányban megindi­­tatott. közgazdaság. Közlemények. Magyarország áruforgalmáról 1885. év április havában hivatalos összeállítás szerint a következő adatokat közölhetjük: Behozatal: Ausztriából 2103 darab és 800,051 métermázsa, más államokból 24,452 db és 507,922 mm., tehát összesen 26,555 db és 1.307,973 méterm. Kivitel: Ausztriába 241,013 db, s 1.634,414 mm. más államokba 2.801,735 db, s 531,138 mm., tehát összesen 3.042,748 db és 2.165,552 mm. Csőd. A budapesti kereskedelmi és iparkamara hivatalosan értesittetett, hogy a Pyrgosban telepített Cardara Demeter ruhakereskedő fizetéseit beszüntette. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — augusztus 31. Az üzlet változatlan. — Magyar, ura­sági öreg, nehéz 45.----46.—, fiatal nehéz 48.------48.50, közép 48.50 — 49.—, könnyű —.----49.—. Erdé­lyinehéz 45.—46.— közép 47.-----48.—, könnyű 47------48.—. Romániai és bakonyi nehéz —.--------.—, átme­neti közép —..—, átmeneti, könnyű ———.— átmeneti, eredeti nehéz —.— —.— átmeneti, közép --------átmeneti. Szerbiai nehéz —. 47.— átmeneti közép 47.-----48.— átmeneti, könnyű 47.------.48.— átme­neti. Hízó 1 éves----élősúlyban 4°/p levonással —.-------.—, 2 éves —.--------öreg —.-------------.— Makkos sertés élősúly­ban (4 száz. levonással) —.-----.—.— Az árak hizlalt serté­seknél páronkint 40 kgr. és 4 száz. levonással kilogrammon­­kint értendők. Romániai és szerbisi sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, vevőknek páronkint 3 aranyforint vám fejében megtérittetik. Budapask­ ára­­ás áriá­stőzsde. Augusztus 31. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán az üzlet búza iránt még jobban ellany­hult, zab iránt ellenben szilárd hangulatban folyt. Eladatott búza őszre 7.24—7.22 forinton, tavaszra 7.86—7.95 írton, zab őszre 6.17—6.16 írton, ta­vaszra 6.57 írton. J­egyezünk: Szokvány­búza őszre 7.21—7.22 írton, szok­­ványbuza tavaszra 7.84—7.85 forinton. Tengeri jul.—aug.-ra —.------.— írton, tengeri 1886. máj.— jun.-ra 5.40—5.42 forinton. Zab őszre 6.15—6.16 forinton. Zab tavaszra 6.57—6.58. Káposztarepcze aug.—szeptemberre 107/8—11 írton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A ma­gánforgalom berlini javult j­egyzésekre áremel­kedéssel nyílt meg. Jegyezünk : Uj aranyjárad. 98.92 — 99. Papirjáradék 92.31 —92.40. — Osztrák hitelintézeti bankrészvények 288—288.20—287.80. Magyar hitelbankrészvények 288.— —.— Leszámítoló bankrészvények —.­ . — Osztrák-magyar állam­vasuti részvények —.—. — Jelzálogbank —. Közúti vasút — . A délutáni tőzsdén az emelkedés még határozottabban nyilvánult s az árak a legmagasabb pontokon maradtak. Jegyeznek: Uj aranyjáradék 99—99.071/a—. Papirjára­­dék 92.42­/2.— Osztrák hitelbankrészvények 287.80 —288.60. Magyar hitelbankrészvény 288.50. Leszá­­mitolóbank 81.50. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 295.75. — Jelzálogbank —.—. Bankegy­let —.—. A zárlat 5 órakor a nap legjobb árain igen szilárd maradt. Naptár Kedd, szeptember 1. Nap kél 5 ó. 20 p., nyug. 6.­­ 38 p. — Hold kél 10 ó. 16 p. este, nyug. délben. Róm. kath.: Egyed apát. — Prot. : Egyed. — Görög-orosz . (aug. 20.) Sámuel próféta. — Zsidó : (elül. 21.) Közel. Pénzügyminiszter fogad d. u. 3-tól 4-ig. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 3 —4-ig. Az országos kiállítás a vályisligetben d. e. 8-tól d. u. 6-ig Belépti dij 50 kr. Este 6 órától 20 kr. Az országos panoráma a kiállításon a főbejárat közelében, bal­ra, nyitva van reggeli 8 órától esti 7 óráig és ekkortól kezdve 11 óráig villamos világítás mellett. Belépti dij 30 kr. A hazai gépcsarnokban a gépek d. e. 10—12-ig és d. u. 3—6 óráig vannak működésben. A gépek megindítása d. e. 10 és d. u. 3 órakor a kazánházon alkalmazott gőzkürt működésbe hozatala által jeleztetik. A külföldi gépcsarnokban hasonlókép d. e 10—12. és d. n 3—5 óráig működnek a gépek. »Vik­os kereszt-egylet« pavilonjában a látogató­közönségnek szakszerű felvilágosítással szolgálnak, és pedig m i ■ dén csütörtökön d. u. 4-től fél 6 óra között dr. Janny Gyula, Erzsébet-kórházi igazgató ; minden hétfőn - után 4-től fél 6 óra között dr. Farkas László, Erzsé­­bet-kórházi főorvos. A Cottage-kórházban reggeli 8 órától esti 8 óráig, felváltva szol­gálatot tart és a közönség rendelkezésére áll egy­­ tási rendőr-orvos. . .. . szakos^ő^Tyanak alelnöke, minden nap, a vasár- és ünnepnapok kivételével, d. u. 4—6-ig előadást tart a kisdedóvói intézméyről. A mezőgazdasági csarnokban az országos tejgazdasági felügye­lőség gyűjteményes kiállításában a vaj- és sajtkészitő telep, 24 órával előbb történt bejelentés után, az érdek­lődő gazdáknak működésben fog bemutattatni. A központi tejcsarnok pavillonjában egy városi tejcsarnok minta­berendezése, minden kedden,csütörtökön és vasár­­napon délután fél 4-től fogva működésben beírat­­tattatik. Zene a kiállítás területén. Délelőtt fél 11 órakor : Az ipar­csarnokban a XX. csoport területén Schunda Vincze két pedál-czimbalmán Pintér testvérek adnak hang­versenyt. Délelőtt 11 órakor : Az iparcsarnokban az Országh Sándor és fia által kiállított nagy orgonánt játszanak. Délután 1 órakor : A boszniai kávéház előtt a »Hangcsarnok« női zenekarának hangversenye. Műsor : 1. Persiai induló Strausstól. 2. Kakadu-négyes Strausstól. 3. Nyitány tót népdalokból Tittltől. 4. Doktrinen-keringő Strausstól. 5. »Beiss’ aus,« galopp Rosenzweigtól. 6. Egyveleg »A királynő csipkekendőjé«-ből Strausstól. 7. »Auf blumiger Aus« keringő Waldteuffeltől. 8. Gasparone-keringő Millöckertől. Délután 3 órától kezdve, telephon-összeköttetés által egy nagy zenekar hangversenye hallható a panoráma épületében elhelyezett nyilvános telephonállomáson. A zenekar a hangversenyteremben játszik. Délután fél 5 órakor : Az iparcsarnokban az Országh Sándor és fia által kiállított nagy orgonán játszanak. Délután 5 órakor : Az iparcsarnokban a XX. csoport területén Schunda Vincze két pedál-czimbalmán Pintér testvérek játszanak. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Miss Cora fellépése az állatkertben. Tenyész- és hízott sertés kiállítás megnyitása d. e. 9 órakor Kőbányán. Tenyész szarvasmarha kiállítás megnyitása d. e. 12 órakor az állatkiállítás területén. A budapesti borbély-, fodrász- és paróka készítő ipartársulat ülése este 8 órakor. Indiai kiállítás az iparművészeti múzeumban d. e. 9-től d. u 4-ig. Belépti dij 20 kr. Az orsz. magyar iparművészeti múzeum az Andrássy-uton d. e. 9-től d. u. 4-ig. Nemzeti múzeum : régiségtár d. e. 9-től d. u. l-ig. Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Egyetemi könyvtár idegenek számára d. e. 9 órától 12-ig nyitva áll. Országos képtár az académia palotájában d e. 9-től d. u. l-ig. Vörös­kereszt Erzsébet-kórház (Buda, déli pályaudvar közelé­ben) megszemlélhető naponta délelőtt 10 és fél 12 óra között. Nemzetközi képkiállítás (II. sorozat.) a műcsarnokban (And­­rássy­ út 69. sz.) d. e.9-től d. u. 6-ig. Belépti dij 50 kr. A m. kir. technológiai iparmúzeum gyüjteménytára és gépcsar­noka, vásár- és ünnepnapokon d. e. 9 —12-ig, a többi napokon d. e. 9—1-ig és 3—5-ig. Honi iparművészeti vállalat csarnoka (Andrássy­ út 28. sz.) meg­tekinthető egész nap. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­­kert mellett) nyitva egész nap. Egyetemi füvészkert az üllői­ úton délelőtt 7 —12-ig és déluán 2—7-ig. Fővárosi VII. ker. erzsébetvárosi kör könyvtára d. u. 4—6 óráig nyitva. Margitszigeten minden nap népzene és kedden, csütörtökön, szombaton, vasár- és ünnepnapokon katonazene. Hajó­közlekedés minden félórában. Svábhegy, lóvonatú és fogaskerekű vasúti összeköttetés. Indul a Károly-kaszárnyától negyedóránkint, a városmajor­tól reggel 6-tól 10-ig félóránkint, d. u. 3-ig óránkint, azután ismét fél óránkint esti 10 óráig. Színházak. Budapest, kedden, 1885. szeptember 1-én . Színmű 4 felvonásban. Irta Ohner György. Fordította Fái J. Béla. Műsor : Csütörtök, Az ember tragédiá­ja ; bérletszünet. Péntek, Demi monde; bérli. Szombat, Czifra nyomorúság ; bérletfolyam. Vasárnap, Szigetvári vértanuk; bérletfolyam. Magy. kir. operaház. Bérletfolyam. Bianchi Bianca cs. kir. kama­ra-énekesnő utolsó vendég­játékául : Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta K. Angyal I. Zenéjét szerzette Hegyi Béla és Bátor Sz. Személyek : Blum Dávid.... Solymosi Száli, felesége .. Rákosi Sz. Idegen nő.........Vidtorné Betti.................... Hegyi Á. Vidos...............Horváth Rajczi................Narczisz Sáskáné.......... Pártényiné Maszlag Petyi.. Újvári Pataki István .. Tamássy Anna, a felesége Szőcs Kata László, a fiuk... Vidor Eektor..............Szabó Boris....................Aranyosiné Smále vőlegény. Szilágyi Prímás..............V. Kovács Klarinétos........Marton Kezdete fél 8 órakor. Holnap szerdán : Vas János úr mint vendég. Hoffmann meséi. Regényes operette 4 felv. Zenéjét szerzette Jacques Offenbach. Műsor: Csütörtök. Az ördög pirulái. Péntek, ugyanez. Szombat, ugyanez. Vasárnap, Vadgalamb. Fővárosi színkör, Budán a Krisztina-városban. RÓNASZÉKI GUSZTÁV sza­badsága után első fellépte és KISSNÉ HONTI MRRI assz. vendégjátékául­ . A NAGY APÓ. Eredeti népszínmű 3 szakasz­ban dalokkal tánczczal. Irta Szigligeti Ede. Zenéjét szerzi Szerdahelyi. Személyek: Peterdi Mezei Böjti Fenyvesi Ágnes, neje Nagyné Zsuzsi, leánya Laczkó A. Rafaela Kissné H. M. Kis Tamás Fenyéri Anna, felesége Erődiné Gyula Deák Nagy Jancsi Bónaszéki Esztári Lenkey Jakab Komlél Kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán : [PÁLMAI ILKA asszony vendégfelléptével. F­a­t­i­n­i­t­z­a. Operette 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán , bérletfolyamban. Eszményi ballet 2-ik felvonása. Irta Taglioni Pál. Zenéjét Pougni és Hertel. Betanította Campilli Fr. balletmester. Főszerkesztő: CT­ölesei VMIOr. Felelős szerkesztő: "Visi Imre, SATANELLA. Nemzeti szinház. Bérletfolyam. A bálkirálynő. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Berczik Árpád. Személyek : Füleky Belizár Vízvári Nathália, neje Szathmáryné Josefin, leányuk H. Lánczy I. Szabó Elemér Mihályi­ Fodor Tasziló N­áday Temesi Laczi Latabár Gyarmathy Pista Benedek Kereszti Ábris Horváth Pinczér Faludi Ezt követi: A nő-uralom. A gróf Teleki alapítványból 100 arany pályadijjal jutal­mazott eredeti vígjáték 3 fel­vonásban. Irta Szigligeti Ede. Személyek: Szirtfoki Jenő Gyenes Ilon, neje Helvey L. Somkuti Lajos Náday Rózsa H. Lánczy I. Bezegeiné Szacsvayné Kondori Benedek Terka Vizváriné Julcsa J. Gaál I. Vendég Faludi Kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán , bérletfolyamban: Opera 3 felv. Zenéjét szerz. Meyerbeer. Személyek: Michaeloff Péter Ney D. Skavronszky Dalnoki Katalin Bianchi B. Praskovia Ábrányiné Danilovic Pauli Gricenko Kőszeghy Kermeloff Tallián Ismaelof Kiss D. Natália Kordin M. Ekimona C. Saxlehner E. Egy munkás Takács Ezzel: A nürnbergi baba. Víg opera 1 felvonásban. Ze­néjét szerzette Ádám Adolf. Végül: Bécsi keringő. Ballet 3 képben. Szövegét írták Frappart Lajos és Gaul F. Ze­néjét összeállította Bayer J. Betanította Campilli Fr. bal­­letmester. Műsor: Csütörtök, Próféta bérletfoly. Szombat, Troubadour, Oselio Gina k. a., bérletfolyam. Vasárnap, Hunyadi László, bérletszünet. Népszínház. Az árendás zsidó. A vasgyáros. Észak csillaga.

Next