Nemzet, 1885. szeptember (4. évfolyam, 1076-1105. szám)

1885-09-11 / 1086. szám

Lászlóra, Dreher Antal szt. lászlói uradalma meg­tekintése, visszatérés Martonvásár állomásra. 6:54 órakor este : indulás Marosvásárról. S­z­e­p­t. 20 á n. 3'47 órakor reggel : érkezés Hegyes­halomra. Albrecht főherczeg m.-óvári uradalma meg­tekintése, éjjeli szállás emitt Féltő tony­ban. Szept. 22-én 9.28 órakor délelőtt: indulás vasúttal Kisbérre. 12.20 órakor délben: érkezés Kisbérre, a m. kir. kis­béri ménesuradalom megtekintése, éjjeli szállás ugyan­itt. Szept. 22-én délelőtt: Kisbér megtekintésének folytatása, délben: az exursió vége. Elindulás: vagy 12-30 órakor délben Kisbérről, érkezés Budapestre 6 24 este vagy 2.05 délután, érkezés Bécsbe 8 óra­kor este. A kirándulásban részt venni jelentkeztek eddig: Ausztriából Bauer H., Salm gróf uradalmi in­tézője. Beer Lajos, országyűlési képviselő. Czecz- Lindenwald Károly. Gróf Dürckheim-Montmartin Otto. Dr. Eder Károly, Mayr báró jószágigazgatója. Faber Alfred, birtokos. Fleischer Gyula, Seilern gróf uradalmi igazgatója. Górski László lovag, föld­­birtokos. Hirschmann, tiszttartó. Hochegger, jószág­felügyelő, a »Wiener landw. Zeitung é tejgazd. szak­­tudósitója. Hulimka, földbirtokos. Kaltenegger, csá­szári tanácsos, az osztr. földmiv. minisztérium kikül­döttje. Kamman, birt., Kintzel A., Kisielenski, birt., Kneiszl József, plébános. Laise János, földbirtokos. Lindelof báró. Morgenbrenner Hippolit. Ostaszewski Kázmér lovag, birtokos. Ostaszewski Szaniszló lovag birtokos. Bogoysky Witold lovag, földbirtokos és polgármester. Dr. Rothauer Miksa. Schütz Cosmas, a karinthiai gazd. egyesület vezértitkára. Skibniewsky Braniszló lovag. Skibniewsky Győző lovag. Dr. Zako­­tinski Clemens lovag. Németországból: Bittrich, földbirtokos. Boysen, a schleswigholsteini gazd. egyesület vezértitkára. Báró Carnstein, Brandenburg és Alsó-Lausitz orsz. gazd. egyesületének vezértitkára. Dettweiler, a hes­­seni gazd. fogyasztási egyesületek szövetkezetének elnöke. Dr. Eisbein, igazgató. Feser, kir. bajor mű­egyetemi tanár, Bajorország tejgazd. consulense. Frank, kir. kormánytanácsos. Geiss, nyugm. kapi­tány, a »Nordd. Alig. Ztg.« mezőgazd. tudósítója. Giessmann Oszkár, bérlő. Jodlbauer. Kühne, birtokos. Dr. Lintner, Martiny, felső gazd. tanintézeti tanár. Dr. May, kir. tanár, a bajor gazd. egyesület vezértit­kára. Dr. Miaskovsky, az államtudományok egyetemi tanára. Otto, Lajos bajor herczeg gazd. tanácsosa. Dr. Oemler, a nyugatporoszországi gazdák közp. egye­sületének vezértitkára. Pettersen, Oldenburg herczegi gazd. tanácsos, a »Milchzeitung« szerkesztője. Soxh­­let, az orsz. közp. gazd. kisérleti állomás főnöke. Dr. Steiger Ottó, földbirtokos. Wahl Alfréd, technicus chemicus az orsz. közp. gazd. kisérleti állomásnál. Svájczból: Anderegg tanár, a svájczi gazd. egyesület vezértitkára. Gsell W. Francziaországból: Com te de Reilbac, Yicomte Rougome de Chauteloup, a »Journal d’agriculture pratique« képviselője. Angliából: Fred Ballard Esq. J. A. Harrel Esq. D. L, az angol, skót és ír gazd. egyesületek tagja. James Long, a »The Field« és »Agricultural Ga­zette« tudósítója. Svédországból: Bendix Károly, Svédhon kiáll. képviselője. Magyarországról mint kalauzok részt vesznek a kirándulásban: Bertha György, Vasmegye közg. elő­adója. Békessy László, felső gazdasági tanintézeti tanár. Gamauf Vilmos, az erdélyi gazd. egyesület vezértitkára. Günther, gróf Schönborn uradalmi igaz­gatója. Horváth Bertalan, Teleki Miksa gróf örökö­sei uradalmainak kormányzója. Hencs Árpád, felső gazd.­ tanintézeti tanár. Lónyay Géza. Ren­ner Gusztáv, a m. k. ménesuradalom igazgatója. Dr. Rodiczky Jenő, a f. gazd. tanintézet igazgatója. Tannert Ingolf, bérlő, Tanárky Gyula, Eszterházy herczeg ny. gazd. tanácsosa. T­áviratok: Laibach, szept. 10. Stefánia főherczegné délelőtt Adelsbergbe érkezett és megtekintette a fé­nyesen kivilágított barlangot, hol két óra hosszáig időzött. Reggeli után a trónörökösné visszatért Mira­­mareba. A lakosság a fenséges asszonyt mindenütt lelkes tüntetéssel fogadta. Klagenfurt, szept. 10. Ma, mint a hadgyakorla­tok másodikan­apján­ az északi fél megszakított barcz után átlépte a Gurk folyót s a déli felet Klagenfurt­tól délre igyekezett leszorítani. Négy és fél órai barcz után, mely Rheinländer hadosztályának a Glan folyó felé Klagenfurttól északra való visszavonulásával végződött, a gyakorlat d. u. 1 órakor megszakittatott. A király ő felsége több helyről követte a gyakorla­tot. Ő felsége kíséretében voltak: Albrecht, Vilmos és Rainer főherczegek, továbbá Kuhn b. táborszer­nagy, Welsersheimb gr. honvédelmi miniszter és Beck b. táborszernagy, a vezérkar főnöke. A gyakor­laton igen nagy számú közönség volt jelen. A kiváló társaság mintegy 100 fogaton követte ő felségét min­denfelé. Az idő várakozás ellenére gyönyörű volt. A gyakorlat megkezdése előtt ő felsége Rheinländer had­osztálya fölött a Klagenfurt közelében levő gyakorló­téren rövid szemlét tartott, mire a csapatok elfoglal­ták állásaikat s a gyakorlat reggel 8 órakor megkez­dődött. D. u. 1 órakor ő felsége Blasendorfból, hol a gyakorlat megszakittatott, ismét visszatért Klagen­furtba. Klagenfurt, szept. 10. A férfi-dalegylet ő felsége tiszteletére a közönség tömeges részvétele mellett ma este serenádort rendezett, ő felsége a várkastély ab­lakában megjelenvén, a néptömeg által lelkesen üd­vözöltetek. A király végighallgatta a dalegylet éne­keit, melyek nagyobbrészt karinthiai dalokból állot­tak s az egylet tisztviselőinek elismerését nyilvánitá. Végül a dalkar az »Oesterreich mein Vaterland« kez­detű dalt énekelte el, mely zajos Hoch kiáltásokkal fogadtatott, mi mindaddig tartott, mig a király lát­ható volt. Bécs, szept. 10. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A télen Bécsben osztrák-magyar női kézimunka-kiállítás lesz, különös tekintettel a házi iparra és nemzeti iparra. Tanácskozások folynak a magyar országos kiállításon látható nagyszerű női kézimunka-kiállítás tárgyai­nak a bécsi kiállításra való megnyerése iránt. Bécs, szept. 10. (Eredeti távirat.) Azon tanácskozások alapján, melyeket az idén, ta­­vaszszal Budapesten az osztrák és magyar kormányok képviselői folytattak az új tengerészeti szabályzatra vonatkozólag, az osztrák kormány törvényjavaslatot dolgozott ki, mely a reichsratb első ülésszakában fog beterjesztetni. A javaslat ugyanazon elveken alapul, melyeken a hasonló magyar törvény. Bécs, szept. 10. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« e bő 6-ról kelt madridi híre szerint a spanyol kormány erélyes intézkedéseket tett a Né­­metország felleni irányuló ellenséges tüntetések megúju­­lása­ ellen. Az ezen ok miatt elfogottak száma meg­­üti a 250-et. Azon madridi hírlapokat, melyek szán­­dékosan dolgoztak a helyzet elmérgesítésén, tömege­­sen elkobozták, s a vidékre küldetésüket megakadá­lyozták. A békülékenység politikája mellett egyetlen­egy hang sem emelkedett a sajtóban, s még a conser­­vativ lapok is csak annyiban fogadták meg a kormány intelmét, hogy némák maradtak. Hogy a madridi za­vargásokat a republicánusok szervezték, onnan is kitűnik, hogy a király ellen irányuló pamphleteket terjesztettek, melyeknek azonban nem volt semmi hatása, sőt Alfonz királyt mindenütt tiszteletteljesen és lelkesedéssel fogadták, ahol csak megjelent. Az eseményekben mindenesetre nagy része van a Danovas­­minisztérium népszerűtlenségének. A nyugalom hely­reállításához nagyban hozzájárult a német követ, gróf Solms, ki minden alkalmat megragadott megnyug­tató biztosítások kijelentésére. Ha a köztársaságiak­nak nem sikerül bonyodalmakat teremteni, vagy vá­ratlan eseményeket előidézni, akkor a helyzet legfőbb veszélye elmúlt. Berlin, szept. 10. A hivatalos lap közzé­teszi a birodalmi cancellárnak Varsónban, aug. 31-ikén kelt s a madridi német követhez intézett rendeletét, továbbá a Karolina-szigetek fölötti fenható­­sági jogokra vonatkozólag 1885. év márczius havában kibocsátott s már is­mert német és angol jegyzékek szövegét. A rendelet a következőket tartalmazza: Benomar gróf augusztus 19-ikén felolvasta a spanyol kormánynak a Karolina- és Pelen szigetekre vonatkozólag, az ottan tanúsított eljárás ügyében kibocsátott jegyzékét s a szigetcsoportra, mint spa­nyol területre igényt emel, fenhagyván, hogy a spa­nyol fenhatóságra vonatkozó bizonyítékokat pótlandja. Azon reményének ad kifejezést, hogy a császári kor­mány el fog állni oly cselekménytől, mely Spanyol­­ország érdekeit sérti. Nevezett szigetcsoportokon, azon feltevésben, hogy senki tulajdonát nem képezik, ré­gebb idő óta nagy számban léteznek német kereske­delmi telepek. Ezen eset nem állana, ha e szigetek a spanyol gyarmati birtokok egy részét képezték volna, miután ez utóbbiakon belől a külkereskedelemnek nehézsé­gekkel kell küzdenie, melyek az ottani letelepedések­nek gátul szolgálnak. A Karolik­a-szigeteken letelepült német alatt­valók, kik szorgalmas munkával, jelentékeny áldoza­tokkal és személyes biztonlétük veszélyeztetésé­vel megnyitották e szigeteket a külvilággal való forgalom részére, ismételten kérelmezték, hogy e szigetek a német birodalom védelme alá he­lyeztessenek, é­s bizonyára nem indítványozták volna ezt és ott egyátalán le sem települ­tek volna, ha lehetségesnek hiszik vala, hogy e szige­tekre Spanyolország, mint spanyol területre emelhet igényt és azokra a spanyol gyarmati kormányzati rendszer kiterjeszthető. Ezen indítványok alkalmából hivatalos uton kipuhatoltatott, hogy a kérdéses területeken a túl­nyomó német érdekeken kívül csak angol érdekek képviselték, de spanyol érdekek nem. A kormány haladéktalanul visszautasítja vala ez indítványokat, ha gondolhatta volna, hogy Spa­nyolország ott igénnyel bír, vagy ilyet csak tá­maszt is. Ily föltevésre azonban hiányzott minden alap. A szigeteken semmi sem volt, mi azt jelezte volna, hogy ott valamely idegen hatalmasság gyakorol ural­mat. Egészen a folyó évig egyetlen idegen hatalmas­ság sem gyakorolt ott souverainitási jogokat, vagy ilyenekre nem is támasztott igényt. A jegyzék ezután a hong-kongi spanyol consul­­nak 1874-ben tett ama kísérletére utal, hogy hivata­los cselekményeket végezzen a Karolina-szigeteket illetőleg, mely kísérlet az ismert német és angol jegy­zékek által 1875. márczius havában tiltakozás mel­lett visszautasíttatott. A két kormány jegyzékei a spanyol külügyminiszter által leendő megtekintés és figyelembe vétel végett ismét ide csatoltatnak. A jegyzék ezután következőleg folytatja: Ha a spanyol kormány azon véleményben volt, hogy e szi­geteken valamely szuverainitási jogokkal bír, azokat az egyedüli érdekelt két hatalmasság érintett nyilat­kozataival szemben akkor kellett volna jeleznie és ér­vényesítenie. A spanyol kormány azonban válasz nél­kül hagyta a tiltakozást, mert elismerte és nem vitat­hatta annak jogosultságát és azóta sem tett semmi olyan lépést, mely azt a szándékot tanúsította volna, hogy Spanyolország ott szuverainitási jogokat gyá­­loljon, avagy kereskedelmi telepek létesítése vagy más intézmények által megvesse lábát a szigeteken. Még kevésbé értesíttetett a császári kormány a szigetek tényleges birtokba vételéről, mint ezt a ha­gyományos szokás és a hatalmasságoknak a legutóbbi berlini értekezleten történt megállapodása megkívánta volna. A császári­ kormány tehát jogosan tekinthette a szigeteket függetleneknek és gazdátlanoknak, euró­pai értelemben véve, és teljesen jóhiszeműleg cseleke­dett, midőn elrendelte, hogy az ottani német kereske­dők a birodalom védelme alá vétessenek, mint ez minden más gazdátlan területen megtörténhetett volna. A mennyiben azonban eljárása összeütközésbe jönne, mások tényleges jogaival, a császári kormány mindenkor kész volt és jelenleg is kész azokat tiszte­letben tartani, minélfogva hajlandó Spanyolország igényeinek barátságos tárgyalások útján való meg­vizsgálásába bocsátkozni és várja azon nyilatkozatot, melyet a spanyol kormány Spanyolország jogc­ímeit illetőleg kilátásba helyezett. Azon esetben, ha ily barátságos után egyetértés elérhető nem volna, a császári kormány hajlandó lesz a vitás kérdést mindkét féllel barátságos viszonyban álló hatalom elbírálása alá bocsátani. A kérdés, mely a két hatalmat a Carolina-szi­­getek fölötti fenhatósági jogok gyakorlására feljogo­sítja, nem azt jelenti, hogy a császári kormány annak megoldására nézve kísértetbe jöhetne arra nézve, hogy politikájának engesztelékeny és különösen Spa­nyolország iránt barátságos hagyományaitól eltérjen. E rendelet másolata Solms gróf követ által e hó 4-én la Granjában a spanyol külügyminiszternek átadatott. Madrid, szept. 10. Egész Spanyolországban csend uralkodik. Mint a »Correspondentia« jelenti, a király el­nöklete alatt ma tartandó minisztertanács a fölött fog határozni, hogy mily módon adandó elégtétel a német lobogó megsértéséért. Hivatalos táviratok jelentik, hogy az »Iltis« gőzös parancsnoka, mely e hó 7-én Manilába érkezett, a német consullal és a Philippinek kormányzójával értekezett s aztán Singapore és Hongkongba ment. A »Velasco« spanyol hajó Yapba érkezett, hol a spanyol kormányzó visszamaradt. Páris, szept. 10. P­­­d­a­­­marquis, spanyol kép­viselő, a spanyol közoktatásügyi miniszter atyja, a »Gaulois« egyik munkatársa előtt igy nyilatkozott: Spanyolország helyzete nagyon veszélyes volt. A kor­mány erélyes közbelépése nélkül Salamanca tábornok pronunciamentot bocsátott volna ki a hadseregben. Most már azonban nincs mitől tartani. A spanyol­német conflictust elintézettnek lehet tekinteni. Páris, szept. 10. Madridi hírek szerint, melyek Bayonneből sürgönyileg érkeztek ide, a katonák a madridi kaszárnyákban fellázadtak tisztjeik ellen. Az eseménynek itt mi jelentőséget sem tulajdonítanak. Bécs, szept. 10. (Eredeti távirat.) A »Pol Corr.« belgrádi levele szerint a szerb kormány a legveszedelmesebb rablót kézrekerítette. A lakosság mindenütt segélyére van a kormánynak a rablók ül­dözésében, igy húzván keresztül a radicalisok terveit. Hasonló áll Usicza lakosságáról, hol a radicalismus­­nak s az általa pártfogolt brigantaggiának fő székhe­lye van. Jakovljevics képviselő gyilkosai perének vég­tárgyalása szeptember végén lesz, hogy nyilvános, vagy titkos lesz-e a tárgyalás, még nem tudatik. Berlin, szept. 10. A nemzetközi távirda-értekez­let ma hat óra hosszáig tartó teljes ülésében befejezte a javaslatok, szabályzatok és mellékletek első olvasását India, Japán és Brazília végleg nyilatkoztak a ten­geralatti forgalomnál életbe léptetendő tarifaleszállí­­tásokra vonatkozólag. A távolra beszélés ügyét illető­leg Németország indítványai csekély módosítások­kal elfogadtatták. A második és az utolsó olvasás va­lószínűleg hétfőn történik. Holnap külön ülés lesz melyen a kábel-társulatoknak a tengeralatti forga­lomra nézve eszközlendő tarifa-leszállításokra vonat­kozó végleges nyilatkozatai fognak előterjesztetni és tárgyaltatni. Belgrád, szept. 10. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelenti: A király távollétében a minisz­tertanács fog kormányozni. Ezen régensség hatáskö­rét és competentáiját egy e hó 11-kén vagy 12-kén megjelenendő királyi proclamatio fogja megálla­pítani. A kormány még nem határozta el, hogy ki lesz az új belgrádi polgármester, de legnagyobb valószí­nűség szerint dr. Danics Jánosra, vagy Gyorgyevics ügyvédre esik a választás. Páris, szept. 10. A radicálisok szakítása Bris­­s­o­n­é a­­ teljes. Camille Pelletan a következőket írja a »Justice«-ben: Ferry beszédei Bissonéval szemben még radicalisak. Ez utóbbinak beszéde valóságos had­üzenet a cabinet radicalis barátjai ellen, melyben oly személyek figuráinak, kik velünk együtt megegyeztek a rue cadeti programmban, s most ellenkező pro­gramoira szavaznak. London, szept. 10. Palermóban tizen­­kilencz choleraeset történt. A cholerának Belgiumban való kitörését a lapok élénken beszélik meg. Gladstone köszvényrohamokban szenved. Kopenhága, szept. 10. A »Biitz« német jelzőgő­zös a múlt éjjel a kobbergrundeni (a Kattegatban) világító hajótól háromnegyed mértföldnyire összeüt­között az »Aukland« angol gőzössel, mely azonnal elsülyedt. A­rról, hogy az »Aukland« személyzetével mi történt, még semmit sem tudni. Róma, szept. 10. Miután­ Palermóban cholera­­esetek constatáltattak, minden olasz kikötőben Paler­­móból érkező szállítmányok tekintetében hétnapi vesz­tegzár rendeltetett el. Toulon, szept. 10. Tegnap 7 ember halt meg cholerában. Madrid, szept. 10. Spanyolországban tegnap összesen 521 ember halt el cholerában. Páris, szept. 10. A »National« szerint Paler­­moban tegnap húsz személy betegedett meg cholerá­ban, hat pedig meghalt. Pozsega, szeptember 10. Angyelics patriarchát ideutaztában mindenütt lelkes ovátiókban részesítet­ték. A bródi pályaudvaron Bratel polgármester üd­vözölte a patriarchát. Pleterniczán és más helyeken számos egyházi és világi küldöttség jelent meg, me­lyek a lakosság zsi­­ó kiáltásai közt beszédekkel üd­vözölték a főpapot. Angyelics patriarcha kíséretével Blazskóban Kussevich főispánhoz szállott. Pozsega, szept. 10. A honvédcsapatok ma átkel­tek a Dráván. A csapatok mindenütt kitünően halad­tak s alig fordult elő betegedési eset. Pozsega valóságos táborhoz hasonlít. A város már befejezte az előkészületeket a fogadtatási ünne­pélyekre. A város elején épült diadalkaput boltozat koronázza, melyben ő felsége mellszobra van elhe­lyezve. A mellszobor fölé császári, jobbra tőle magyar nemzeti s balra horvát lobogók vannak kitűzve; a mellszobor alatt pedig a magyar és horvát czimerek láthatók. A bosnyák küldöttség tagjai nagyrészt már itt vannak, s ma este megérkeztek: Mihalovics bibornok­­érsek s a zágrábi, sziszeki, bródi és zimonyi küldött­ségek is. — József főherczeg és Fejérváry b. honvé­delmi miniszter holnap érkeznek meg. Ma este 50 kocsi szállítmány érkezett a királyi konyha részére. Fiume, szept. 10. Az »Adria« magyar tenger­társaság »báró Kemény« nevű gőzöse búza, árpa és lisztből álló teljes rakomány­nyal ma reggel Dublinbe és Glasgowba indult. Az »Adria« által megrakandó gőzösök és pedig az »Aleppo« Liverpool és a »Ca­lypso« Hull és Newcastle ús számáralma ide érkeztek. Bécs, szept. 10. Az őszi lóversenyek harmadik napja a következő eredménynyel folyt le: Handicap: 800 frt.Táv: 1600m.Teraphincanterben győzött, második Engerfeld. Tot. 5:11. Veronica-verseny. 1500 frt 3 évesek számára. Táv. 1600 méter. Osborne küzdelem után másfél hosszúbelső, Wahrsagerin 2-ik, utána két hoszszal, Equity 3-ik, majd Mondschein és Chartreuse. Tot. 5:26. Két évesek handicapja. 1000 frt, 1000 méter. Blaskovich Ernősp. ménje Pajzán küzdelem után 2 hoszszal első, Henckel H. Matuti­­na-ja 2-ik, utána *­, hoszszal Bilanz harmadik. Tot. 5:48. Őszi verseny. 1000 frt, 2000 méter. Schossber­ger Nándor 6 é. p. m. Pierrot első egy hoszszal. Gyöngyvirág 2-ik két hoszszal, utána Attala 3-ik, Va­­lerianus 4. Helenist 5. Tot. 5:17. Gátverseny 1200 frt. az elsőnek, 200 frt a 2-iknak. Táv: 4200 méter Fairy Q­u­e­n cauterben nyerve első, Lictor 2-ik, Busch­­müller 3-ik. Bettelstudent kitört. Tot. 5:21. Akadály­­verseny. 1000 frt az elsőnek, 200 frt a 2-iknak. Táv. kb. 4000 méter. Mr. C. Wood id. sg. Keréltje Bihar canterben 15 hoszszal első, Fränkel A. főhadn. Persimat-je 2-ik, utána 20 hoszszal Babette 3-ik, Dart 4-ik. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, szept. 10. (Eredeti távirat.) Mindkét tőzsdén teljes forgalomszünet. Bécs, szept. 10. (Magyar értékek zárla­ta.) — Magy. földteherm. kötv. 103.—. Erdélyi földteherm. kötv. 101.50. 5 és fél száz. magy. fölőh.-int. zálogl. 102.90. Erdélyi vasut-részvény 183.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 109.25. Magy. nyer. k.sorsjegy 118.50. Szőlődézsmaválts. kötv. 98. -. 6 száz. arany-járadék —.—. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 123.50. 4 száz. arany-járadék 99.35. M. orsz. bk.-részv. —.—. Magy. vasuti­ kölcsön 148.40. Magy. hitelb.-részv. 288.25. Alföldi vasut-részvény 184.50. Magy. é.-kel. vasut-r. 175.75. 1889. m. k. v.áll. els. kötv. 98.50. Tiszav. vasut-rész. 251.50. Magy. resz.-és váltób. részvény 81.25. Kassa-Oderb. v.-részv. 148.75. 5 száz. papír-járadék 92.10. M. jelzál.-hitelb.-részv. —.— Adria m. teng. gözh. részv. —.—. Török dohány — Északi vasút részv. —.—. Árutőzsde. Berlin, szept. 10. (Eredeti távirat.) Szilárd hangulat, de árak inkább névlegesek, a forga­lom csekély. Osztrák kiviteli vaspályák és egyes né­met vaspályák értékei élénken keresve, valamint bá­nyaértékek is. Zárlat nyugodt. Berlin, szept. 10. (Zárlat.) Búza szept.—októberre 153. — , ápril—májusra 166.50. — Bors szept.—októberre 136.—, ápril —májusra 146.—. — Zab szeptember-októ­berre 128.50, ápril—májusra 132.—. — Olaj szept. —októ­berre 45.20, ápril—máj. 47.80. Szesz szeptember—októberre 41.60, ápril—májusra 42.60. — Irányzat : Búza, rozs szilárd, zab csendes, olaj szilárd, szesz javul. Stettin, szept. 10. (T­e­r­m­é n­y ü z­l­e t.) Búza szept. —októberre 155.50, ápril—májusra 167.50. — Rozs szept.—októberre 133.—, ápril—májusra 143. — .— Olaj augusztusra 45.50, szept.—októberre 47.—. — Szesz kész szállításra 41.—, aug.—szept. 40.60, szept.-okt. 40.40, nov. —decz. 41.80. Köln, szept. 10.­ (Termény üzlet.) Búza no­vemberre 16.50, márcziusra 17.—. — Bors novemberre 13.90, márcziusra 14.60. —Olaj kész szállításra 14.80, októberre 14.50. Boroszló, szept. 10. (Terménytőzsde.) Búza 15.40. — Bors 13.60. — Zab 20.40. — Kepcze —.—. Ola j —■—.1— Tengeri —'—.________________ H ÍREK Szeptember 10. — Tisza Kálmán kormányelnök holnap, szep­tember 11-én reggel indul a slavoniai hadgyakorla­tokra. A királyi vonattal Barcson találkozik és ez­után ő felsége mellett marad a hadgyakorlatok befe­jezéséig. — A szerb királyi pár budapesti időzése alatt a kormányelnök nem lehetvén a fővárosban, a felséges vendégekkel szemben gróf Széchenyi Pál közgazdasági miniszter fogja őt helyettesíteni. — Budapestre f. hó 17-én tér vissza a kormány­elnök, rö­vid idézésre, hogy aztán egész családjával Kolozs­várra utazzék fia István nászünnepélyére. — Ferdinánd toskanai nagyherczeg tegnap délben Bécsből Budapesten keresztül Gödöllőre utazott. — Báró Fehérváry Géza honvédelmi miniszter tegnap este Pécsre utazott. — Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése szept. 20-ikán fogja beiktatni Szász Domokos uj püs­pököt. 21-ikén az egyházi főjegyző választása lesz, Szász Gerő kolozsvári esperes és Kovács Ödön a jelöltek. — A Petőfi-társaság f. hó 1- án (vasárnap) tartja meg szeptember havi ülését az académia kis­termében, következő tárgysorozattal: 1. Máli, elbeszé­lés, irta Peteley István (vendég) felolvassa László Mihály rendes tag. 2. Bolgár a hóditó kezén. Költe­mény, irta és felolvassa Ábrányi Emil, rendes tag. 3. Rajz, irta és felolvassa Tolnay Lajos, rendes tag. 4. Nápolyi emlék, költemény, irta és felolvassa Kiss József, rendes tag. Ezután zárt ülés lesz. — Kinevezések a rendőrségnél. A belügymi­niszter, mint a »Hircsarnok« írja, dr. Schäff László budapesti ügyvédet, és Seregély Ferencz galgóczi ügyvédet a fővárosi rendőrséghez első osztályú fogal­mazókká nevezte ki.­­ — A lengyel vendégek, Lemberg polgármestere, dr. Mochnaczky és a krakói polgármester, Szlach­­towsky több előkelőbb lengyel vendég kíséretében ma voltak bucsulátogatáson a főpolgármesternél és Gerlóczy alpolgármesternél. Ez utóbbi kíséretében meglátogattak még több városi intézetet, nevezetesen több árvaházat és iskolát. — Temetés. Kovics Károly I kér. rendőrkapi­tány temetése ma délután 4 órakor ment végbe. A temetésen ott voltak Jekelfalusy Lajos min. tanácsos, az államrendőrség főnöke, Máltás Hugó, Gyalokay, Lassner Gusztáv, Alkér Gusztáv, dr. Farkas rendőr­ségi kapitányok, Rózsaffy rendőri főorvos, Magyaro­­vics gör. ker. pap, Paulovics kir. tanácsos, a II. ker. elöljárója, Osztoics az I ker. előjárója stb. — »Nincs hordár !« Már tegnapelőtt (szerdán) este eltűntek a sarkokról, s tegnap csütörtökön, hiába kereste őket az ember, hogy — mert hirtelen el kezd borulni — haza­ugrassza az esernyőért, vagy bízzon rájuk valamely üzenetet. Nincs, hordár nincs! Pedig nem haltak meg, sőt inkább feltámadtak régi alak­jukban, lehántván magukról az uniformist és megje­lenvén polgári öltözetben, még pedig ünneplő ruhá­ban. Tegnap volt egész Izraelben uj esztendő napja, s mert nem is hordár — ha­nem zsidó: utczáink és te­reink e jól ismert és népszerű alakja, mint ilyen, le­tűnik egyszer a nagyvárosi életnek tarka képes lap­járól — mivel hogy ő is embernek érzi magát. Fé­nyes cilinder kalappal a fején, karján a feleségével s maga előtt a gyermekeivel megüli és megsétálja ezt a sátoros napot ő is. Tegnap az operába jegyet vál­tani könnyű dolog lehetett. Itt-ott az utczán virí­tott ugyan egy vörös vagy zöld sipka. De azok mind csak talmi hordárok s tökéletlen »közszolgák” fejét födik. A bezárt boltok hosszú sora, a megcsappant forgalom, a kihalt börze mutatja a zsidó elem kovász voltát a keresztény osztály nehézkes tésztájában. Hát ha még minden zsidó szentelné meg az ő ünne­peit ! De sokan közülük nyitva tartják az üzletet, s papestig dolgoznak a gyárak irodáiban s a bankok polczai és rácsai mögött. A legnagyobb része még buzgó, vallja Jehovát s csak annál erősebben ragasz­kodik hozzá most. Szerencsére ez erősebb ragaszko­dás oka — a vakon űzött antisemitismus lohadóban van, s igy maholnap megérhetjük, — hogy a zsidó újév napján is lesz hordár az utczákon. — A IV. kerületi iskolaszék és tantestület tag­jai, abból az alkalomból, hogy elnökük, Kautz Gyula főrendiházi tag lett, őt ma, első összejövetelük alkal­mával, lelkes ovatiókban részesítették. Midőn Kautz Gyula a gyűlésen ma délután megjelent, az iskola­széki tagok és a tanítótestület képviselői élénk éljen­zéssel fogadták, s aztán Heinrich István iskolaszéki alelnök és fővárosi bizottsági tag szép beszéddel üd­vözölte, elmondva, hogy ő felsége ezen újabb kegyel­mével a polgári erények legszebbikét, a kitartó szor­galmat, a fáradhatlan tevékenységet s lankadatlan munkát méltatta. Mert Kautz Gyula úgy a tudo­mány, mint a gyakorlat terén mindig a munkának volt harczosa, mint tanár és tudós, mint országos képviselő és közgazda, mint író és hazafi, mint az or­szág első pénzintézetének kormányzója és polgár, mindig és mindenütt munkássága által tűnt ki. Kéri az ünnepeltet, hogy sokoldalú elfoglaltsága mellett is jövőben se vonja meg áldásos működését azon nemes czéltól, melynek eléréséért az iskolaszék az ő bölcs vezetése alatt oly szép sikerrel küzd. A beszédet a jelenvoltak viharos éljenzéssel fogadták, mire Kautz Gyula néhány köszönő szóval felelt s ezzel az ünnepélyesség véget ért. — Courbet tengernagy végrendelete. Courbet tengernagy márczius 28-án írta meg végrendeletét a Halász-szigeteken, s így szól: »A hajótörést szenve­dők mentésére alakult központi társulatnak hagyom megtakarított pénzemet s más ingóimat. Miután ezt fizetésemből takarítottam meg, s nővéreim, sógornőim és unokahugaim jó anyagi viszonyok között élnek, re­mélem, hogy az intézkedésemet méltányolni fogják.« — Armstrong Eliza elcsábítása. Armstrong Eliza ügyét e hó 8-án tárgyalták Londonban a fenyí­­tőbíróság előtt. Megidézték J­a­r­r­e 11, alias Sulli­van Rebekát, Mr. Stead-et, a »Pall Mail Gazette« szerkesztőjét, Mr. Sampson­t, ugyanazon lap munkatársát, Combe asszonyt, kinek házába a leányt vitték, Mr. B­r­a­m­w­e 11 Boothot és M­o­u­­r­e­r Lujza franczia szülésznőt Mr. Poland ál­lamügyész kifejté, hogy bár a leánynak semmi baja sem történt, de mégis azt, hogy hazulról elcsalták, a törvény bünteti. Stead kijelentette, hogy az egész »próbát« ő rendezte, ő felel mindenért. A leány elbe­szélte, hogy június 3-án Jarrett elcsalta őt szüleitől,­­ másnap Párisba küldték az »üdv hadseregéhez«, hol e bolond secta röpiratait osztogatta az utczán. Mikor Londonba visszatért, Stead rá akarta bírni, hogy legyen nála szobaleány, de ő inkább haza akart menni. A leány anyja bevallotta, hogy beleegyezett leánya elmenetelébe, hogy ez szobaleány legyen Jar­­rettnél, de csak egy hétre. Ezzel a tárgyalást keddre halasztották. — Egy fekete Patti Amerikai lapok szerint a déli államokban valóságos világcsoda tűnt föl, egy szerecsen nő, kinek hangja állítólag bátran kiállhatja a versenyt a világ legelső primadonnáéival. A fekete hölgyet Nellie Cecily B­r­o­k­e-nek hívják, több évig dada volt egy gazdag ültetvényesnél, kinek neje több hónapig oktattatta őt az énekben egy orgonamester által. Már impressáriója is akadt, kitől csak tisztes­séges élelmet, s egy pár rikító szinü ruhát kötött ki. Kérdés, hogy e szerénysége tartós lesz e. — Az orosz parasztasszonyok helyzetéről Orosz­ország egyik népszerű írója, Gljebespenszki meg­döbbentő adatokat hoz nyilvánosságra. Adatait 200 faluból gyűjtötte, melyekben mint békebíró működött. Ezek szerint az orosz paraszt­asszonynak nincs pihe­nése soha. Minden házi és mezei munkát ő végez el, azonfelül nyomorult áldozata az iszákos s többnyire gyári munkával foglalkozó férj kegyetlen zsarnoksá­gának. A gyermekek és az asszonyok borzasztó kín­zásokat kénytelenek kiállani; a férj, illetve apa hajuknál fogva rángatja őket, megkötözi, üti őket szíjjal, bottal, a­hol éri, nem kímélve nejét ak­kor sem, ha áldott állapotban van. Egy fiatal asszonyt hajánál fogva tartotta az anyósa, míg az ura verte a legborzasztóbb módon. Egy paraszt lehúzta gyer­mekeiről a ruhát, hogy eladja, s mikor az anyjuk két­ségbeesetten utána futott, a részeg ember dühbe borultan ütötte főbe ököllel, aztán leteperte a földre, s úgy összetaposta, hogy vérrel elboritottan vit­ték vissza a házba. Egy másik részeges lesza­kította gyermeke függő bölcsőjét s a csecsemőt kidobta télviz idején az utczára. — Egy iszá­kos, erős, hatalmas ember, gyönge, sovány ne­jére rohant, hogy bántalmazza. Az asszony három éves beteg leányát tartotta karjai közt, ki saját ba­járól elfeledkezve, rimánkodva kérte az embertelen apát, hogy ne bántsa az anyját. Ez, bár már vérrel volt borítva, csak a leányt vigasztalta, a­ki egy óra múlva meghalt. Egy iskolamester, aki egy má­sik nővel bűnös viszonyt folytatott, nejét minden­nap bántalmazta. A nő folyton panaszkodott, hogy már mindene össze-vissza van törve, de azért, valahányszor törvényszék elé került a dolog, mindannyiszor megbocsátott durva férjének. A férj­nek szokása volt azt mondani: »Ura vagyok testednek, csak lelkednek nem.« S ezen durvaságok ellen a parasztbiróságoknál nem lehetett orvoslást ta­lálni, mert a parasztbiróságok tagjai szintén ütni szokták feleségeiket. Egy orosz paraszt azon vád miatt állt az ilyen törvényszék előtt, hogy nejét megverte. »No Nikifor, mutasd meg, hogy ütöt­ted ?« kérdezé az elnök. Az erős ember meg­fogta hátánál fogva feleségét, földre teperte, s lábaival taposott rajta, a jelenlevők hangos kaczaja közt. Az ilyen adatoktól hemzseg a békebiró levele, s a föltünés, melyet keltett, mutatja, hogy mennyire nem ismerik ez állapotokat Oroszországban. — Az állatkertben pár nap múlva látható lesz jelenleg a berlini állatkertben tartózkodó, s ott átalá­­nos érdeklődést keltett Somáli Karaván. — A kir. magy. természettudományi társulatnak az orsz. kiállítás tanügyi csarnokában levő könyves szekrényéből, mint említettünk, a közelebb múlt na­pokban 67 kötet könyvet elloptak, a­melyek legna­gyobb részt antiquariusokhoz kerültek, a­honnan tovább adattak. A kiállításbeli rendőrség gyors és erélyes intézkedésének sikerült a tettest elfogni, s az ellopott könyvekből eddigelé 16 kötetet visszaszerezni. A társulat titkársága (V. Eötvös tér 1. sz. II. em. 9 a.) kéri mindazokat, kik kiadványai közül antiqua­­riusoknál, vagy kéz alatt vásároltak, szíveskedjenek őt a vett könyvekről értesíteni, s azokat vételáron a tár­sulat birtokába visszabocsátani. A könyvek részint vörös borjúbőrbe, részint barna bagam­ába vannak kötve, aranyozással ellátva és sarkukon ez áll: »Ki­adja a kir. magy. természettudományi társulat«. — Tűzi lárma a bécsi burgszinházban. A burg­­szinház tegnapi előadásán nyílt jelenet alatt tűzi lárma keletkezett a színpadon, s csak Krastel színész előrelátásának lehetett köszönni, hogy a tömött néző­téren panique nem támadt. A »Maria Magdalena« szomorújáték harmadik fel­vonása alatt Krastelnek egy sötét szobát kellett volna megvilágítani. Meg­­gyújtott egy svéd gyufát, a gyufáról egy szikra a skatulyába esvén, föllobban­totta. A tűz már beleka­pott az asztalterítőbe is. Krastel nem tudván kezével elnyomi a tüzet, hamar kivette zsebkendőjét, s azzal fojta el. Az egész jelenet pár másodpercz alatt tör­tént, s a közönség izgatottsága csakhamar lecsen­­desült. — A szerencsétlen. Veszprém megye Hajmás­kér községében van egy törpe leány, írja a »Győri Közlöny«, ki, daczára, hogy már hetven éves, még nem volt túl a falu határán, mert rokonai, bár sze­gények, még csak az utczára sem bocsátják ki, nehogy az emberek bámulatának s a gyerkőczek gúnyjának legyen tárgya. A kis törpe azonban otthon szorgal­masan fonogat, varrogat s egyéb házi teendőket vé­gez. A többi törpéktől abban is különbözik, hogy feje a rendes emberi fejnél jóval nagyobb, karjai és láb­szárai pedig rendkívül vékonyak. — A budapesti kereskedelmi académia vezérlő bizottsága e hó 9-én tartott ülésében a most meg­nyílt 1885—6-iki iskolaévre 41 tanulónak az egész tandijat, 13-nak pedig a tandíj felét elengedte. Min­den egyes tanfolyam tanulóit négy párhuzamos osz­tályban fogják tanítani s igy a tavalyi 11 osztálylyal szemben ez idén 12 lesz az osztályok száma. — Eltűntek. Fleischer Nándor 16 éves bádo­­gostanoncz m. hó 29-én Majercsik Katalin, máskép Kosár, gubacsi születésű, budapesti illetőségű 18 éves hajadon, ezelőtt hat héttel; Pitrin Ferencz, bácsi születésű 15 éves csizmadia inas aug. 25-ike körül ; Gavenda Ferencz, kecskeméti szül. 31 éves mozdonyvezető aug. 26-án ; Szeleczky János, buda­pesti czipészmester jun. 22-én és Staudl Gyula, tót­megyeri születésű 18 éves lakatossegéd, aug. 15-ike körül eltűnt. — Kitiltott szerb lap. A közlekedésügyi minisz­ter a Szerbiában megjelenő »Zlatibor« czimű hírlap­tól a postai szállítás kedvezményét a magyar korona országainak egész területére nézve megvonta s utasí­totta az összes postahivatalokat, hogy a nevezett hírlapra se előfizetéseket el ne fogadjanak, se azok példányainak továbbítását és kézbesítését ne eszkö­zöljék. — Körözött kerületi főnök. A st. galleni (Svájcz) rendőrfőnökség sürgős átiratot intézett a főkapitány­sághoz, mely tudatja, hogy Walliser-Streng Albert mosnangi (St. Gallen canton) születésű, 43 éves, volt tablati kerületi főnök, onnan »eltávozott« s minden valószínűség szerint egy Berger Babett nevű ugyan­csak svájczi nőszemély kíséretében, de minden bizony­nyal 30—40 ezer frank készpénz társaságában »utazik« s Németországban, vagy Ausztria-Magyar­­országban tartózkodnak. A pénz a mások pénze. Aki felfedezi és elfogatja, a st. galleni rendőrfőnökségtől 500 frank jutalmat kap.­­ Idegrázó eset történt tegnap délután a vá­rosháztéren a »nyolcz mészárszékhez« czímzett ház-

Next