Nemzet, 1886. január (5. évfolyam, 1198-1228. szám)
1886-01-14 / 1211. szám
Fejér, Heves, Moson, Pest-Pilis-Solt és Kis-Kun, Szatmár, Temes, Torontál és Zalamegyékben. Illetékességi kérdésben beérkezett 1885-ben 583 felterjesztés. Az Amerikába való kivándorlás tetemesen csökkent, mi leginkább a minisztérium által a határállomásokról való visszautasítás iránt kibocsátott meghagyások szigorúbb foganatosításának és annak köszönhető, hogy maguk az északamerikai egyesült államok a bevándorlás korlátozása iránt szigorú rendelkezéseket léptettek életbe. Az egyleti élet terén, különösen az új alakulások tekintetében egészen élénk mozgalom észleltetek. Ugyanis az 1885. év folyamán 471 új egylet alakult, e közt casinó, nép- és társalgó kör 45, tűzoltó egylet 72, képző- és népnevelési egylet 14. Színi előadási engedély adatott 1885- ben 71 szinigazgatónak, és pedig magyar nyelvre 42, német nyelvre 25, román nyelvre 1, szerb nyelvre 3. Egyéb előadási engedély 659. A belügyminisztérium, mint a kihágási ügyekben harmadfokban ítélő hatóság 1885-ben 4500, megfelebezett kihágási ügyben ítélt. Ebből majdnem 50°0 magára a fővárosra esett. Legnagyobb számmal voltak a hatóság elleni (424), hajtási (335), kimutatási (250) borbélyügyi (153) állatrendőri (196), közegészség elleni (116), mezőrendőri (177), részegség miatti (105) verekedési (213), vadászati (193) kihágások. A belügyminisztérium 1885. évi tevékenységének kimagasodó pontját képezi a megyei nyugdíj intézmények létesítése. E nagy fontosságú kérdésben a belügyminisztérium 26 megyével folytatott tárgyalást, s ezek közül 9 megyében lesz a nyugdíj szabályzat véglegesen megállapítva és helyben hagyva 17 megyében pedig vagy közel van a tárgyalás a befejezéshez, vagy csak némely módosításoktól van függővé téve a szabályzat helyben hagyása. A belügyminisztériumban 63 megyének 171 rendes és 133 rendkívüli, összesen 404 közgyűléséről szerkesztett jegyzőkönyvben 28058 közgyűlési határozat lett felülvizsgálva. Területrendezési kérdés 135 községre nézve 29 megyével és 3 városi törvényhatósággal tárgyaltatott, s ezek ez idő szerint is folyamatban vannak. A községi vadászterületek köteles bérbeadására vonatkozólag bekívánt adatok 18 törvényhatóság kivételével a többitől beérkeztek, s felülvizsgáltattak. A vadaknak csak is azok jogos szerzését bizonyító igazolványok melletti szállítása, eladása és vásárlása a törvényhatóság területére rendeltetett el. Vadirtási díj 3 megye területére engedélyeztetett. Vadászbérleti és vadászterületi vitás kérdés 41 nyert elintézést. A megyei tisztviselőknek 11 fegyelmi ügye került felfolyamodás folytán a belügyminisztérium utolsó fokban ítélő fegyelmi tanácsa elébe, s ezek közzül csak egy vonatkozott hűtlen pénzkezelésre. Hivatalvesztésre szóló ítélet 3 hozatott. Honosítási eset volt 1885-ben 128 Elbocsátási » » » 448 A belügyminisztérium kezelése alá tartozó alapok és alapítványok a központi állampénztárban kezeltetnek, s ezek állása 1885. decz 31-én a következő volt: Bankértékekben 37,563 frt 59 kr. Kötelezvényekben 1.583,240 frt 70 kr. Összesen 1.620,804 frt 30 kr. A megyék, városok, egyházak és más hatóságok által kezelt azon alapok és alapítványok összege, melyeknek 1884. évi számadásai 1885-ben a belügyminisztériumban felülvizsgáltattak 3.453,928 frt 58 krra ment. Sajnos, hogy a hatóságok a számadások felterjesztésében a legszigorúbb elbánást érdemlő pontatlanságot követnek el. Mert a minisztérium nyilvántartása szerint az ilyen alapok és alapítványok összege legalább is 15 millió értéket képvisel. A nemzeti mivelődésért mindent. A büszke kócsag, ha fehér tollára szenny esik, egy perczig sem kiván tovább élni. A pelikán madár ellenben, szív-vérével táplálja szeretteit. Most melyik példát kövessük, miután a »Budapesti Hírlap« hajdan erős Pest vármegyét s egykor nagy magyar alispánját (ipsissima verba) Földváry Mihályt, korommal bemázolta ? Gyertyát gyújtunk neki, hogy a sötétben, a hol tapogat, lásson. Szathmár vármegye átirt Pestmegye közönségéhez, azzal a hazafias lélekkel, melyet Kölcsey láng-szelleme sugárol, hogy kövessük a példáját s az 1883. évi XV. tcz. 9. §-a értelmében, vessünk ki mi is 1 °/c pótadót a megyénk kebelében levő községekre, közmivelődés czéljából, meg kell hoznunk ez áldozatot, ha megyénk is, mint az ő megyéjük »az ország azon törvényhatóságai közé tartoznék, hol lelketlen izgatok békés magyar testvéreink érzelmeit megmételyezni elég vakmerőek«, — de meg kell hoznunk akkor is, »ha aggodalom e tekintetben otthonunkban nem emészt«, mert »az ő czéljuk, a mi ügyünk is«. Erre mi nem azt feleltük, hogy midőn a magyar közművelődés alapját, a nagy Széchenyi István gróf, és nemes Károlyi György gróf, a magyar tud.academia alapításával letették, amaz egy egész évi jövedelmét, emez 50.000 forintot ajánlott fel nagylelkűleg, hanem hogy a megye pótadója ki van merítve az utolsó krajczárig, most közmivelődési egyletet — fájdalom — nem alapíthatunk, de a szent ügyet, hazafias tudomásul, és előírt kötelességül veszszük, s jobb időkre, magunknak feljegyezzük. Hogy pótadónk ki van merítve, erről, főszámvevőségünkben, mindenki meggyőződést szerezhet magának. Ugyanis, az általános jövedelmi pótadó (melyet az állam vet ki s mely mintegy 1 2 millió forint), a fegyveradó (25—30 ezer frt) a hadmentességi adó (70—80 ezer frt) levonásával, 2.972,850 frt 69 kr, egyenes államadó az, amely után (26,104 frt 7 kr kivételével, melyet pótadó-mentesek fizetnek) az 1883. évi XV-ik t. ez. 9. §-a értelmében, 3°/0-t meg nem haladható pótadót vethetünk ki. Ugy de a betegápolási alapra kivetettünk már 2°/0 pótadót, a nyugdíjalapra, ugyanannyit, a katona-beszállásolási alapra l°/0-ot — úgyhogy, ha a folyó évre, betegápolási alapra l°/0-t fizetnénk is, a törvény szerint kivethető 3°/0 pótadót, már egy százalékkal felülhaladtuk, ami körülbelül 29,467 frt 461/a kr. Éppen elegendő összeg arra, hogy a »Budapesti Hírlap« az országba, mint egy vadon erdőbe, bele kiáltsa: »Pestvármegye szive megszűnt a magyarság ügyéért dobogni!« Notandum, azé a Pestmegyéé, mely 1878. vagyis Földváry Mihály alispánsága óta és mindenkor az ő initiatívájára, jótékonysági és közmivelődési czélokra, szabad rendelkezése alatt álló, u .n. nemesi pénztárából, 67,673, szóval hatvanhétezerhatszázhetvenhárom forintot utalványozott ki; ezek közt, hogy csak néhányat említsek : az erdélyi közmivelődési egyletnek 500 frt. Néptanítóknak, a magyar nyelv sikeres tanításáért évenként 3—400 forintot. Jászkunok története kiállítási költségeire 500 frt. Kossuthfalvi iskolaházra 100 frt. Országos kisdedóvó egyletnek 189 frt. Tóth József tanfelügyelőnek tanítók segélyezésére 100 frt. Országos képzőművészeti társulatnak 1100 frt. Szeged városának (1879. év) 3000 frt. Czeglédi női ipariskola igazgatójának 250 frt. Szent-István, első királyunk emlékszobrára 1000 frt. Tóth Kálmán jeles lyrai költőnk emlékszobrára 100 frt. Czeglédi színház építésére 100 frt. Női háziipar segélyezésére (Czegléd) 100 frt. Székely művelődési egyletnek 40 frt. Pestmegye által alapított állattenyésztési egyletre 5000 frt. Lókiállításra 1000 frt. Földmivelési minisztériumnak iparczikkek bevásárlására 500 frt. Beregdmegyei, Selmecz-Bélabánya, Temesvári közmivelődési egyleteknek 210 frt. Dobokamegyei színház, torontáli színházügyi bizottság, országos színész-egyesület 100 frt. Országos kiállítási iparczikkek beszerzésére 400 frt. Felvidéki magyar közmivelődési egyesületnek 100 frt. Szegény gyermekkórház 500 frt. Kisfaludy Károly emlékszobrára 100 frt. Tűz és árvízkárosultaknak 1956 frt. Grahova szerencsétlen lakosainak 100 frt. És ezzel még felét sem soroltam fel azon összegeknek, melyek Földváry Mihály által, jótékony és közmivelődési czélokra kiutalványoztattak. Aki meg akar felőle bővebben és tüzetesen győződni, megmutatják neki a megyeházán, a házipénztárban, ahol azt is megtalálja, hogy a kiskun alap és nemesi pénztárból, a megyei tiszti nyugdíjra 30.000 frtot utalványozott ki. És mégis a »Budapesti Hírlap« nem átallja azt mondani, hogy: »kiveszett Pest vármegyéből minden lélek, rá nem ismerhetni, alispánja három párti, közgyűlése semmi«. Hát igaza van! Nem Pest vármegye az, mely Kossuth egyik legbecsesebb levelét őrzi, melyet valaha száműzetéséből írott! Nem Pest vármegye az, mely a futó homok megkötése, a földjavítás és mezőgazdái érdekében, csak az imént, egy vicinális vasútra 100.000 forintot megszavazott! Nem Pest vármegye az, mely most folyó közgyűlésén, alispánja felhívására, épen a magyar nyelv sikeres tanítása érdekében, a néptanítók évenkinti jutalomdijját felemelte. Hogy volna ez Pest vármegye, mikor Földváry Mihályra hallgat, kire mind a három pártja hallgat, és osztatlan tiszteletében részesíti! Hanem abban aztán, nincs a »Budapesti Hírlap« érdemes czikkezőjének igaza, midőn a megye (szerinte) »idegen ajkú« községeit, magyartalansággal vádolja.Hát Pestmegyében nincs »idegen ajkú« annál kevesebb, nem magyar érzelmű község! Nem jól nézett bele a »magyar korona országaiban az 1881 év elején megejtett népszámlálás« könyvébe, pedig mindenütt, és különös előszeretettel, csak a tótokat, németeket, és szerbeket kereste. Először is kihagyta Kecskemét városát (pedig annak is gróf Szapáry István a főispánja) és 44887 magyar lakosa közt csak 161 német és 58 tót találtatik. Aztán mellőzte Budapest fővárosát, melynek 360,551 lakosa közt, 119,902 német, és 21,581 a tót. De bezzeg, szemünkre veti a fővárosidegen ajkú környékét, melyről majd később fogok említést tenni. Kihagyta 5 iskolaév eredményét, pedig ebből kellett volna a magyarosodásra következtetést vonnia, ha már ő Excellentiája gróf Szápáry István főispán szerepkörébe vágott s derék tanfelügyelőnket — akinek távolról sincs ez az ambitiója — Pest megye alispánjának candidája. Végre, az érdemes czikkező úr, nem akarván, vagy nem lévén kit magyarosítania, az »idegen ajkú« községekben nem nevezi meg, bányán legyenek azok, akik »anyanyelv szerint« is magyarok. Mert az országos statistikai kimutatás, honnan idézeteit, praedilectióval összekeresgéli, nem azt mondja, hogy a czikkíró által felhozott községek »idegen ajkuaknak« vallották magukat, hanem, hogy ezen községek lakosai, néhol túlnyomó számmal, német, tót, oláh, ruthén, horvát, szerb, egyéb hazai és külföldi anyanyelvűeknek vallották be magukat, amiből nem következik, hogy magyarul is ne tudnának. És a dolog így is van ! Például, a czikkíró úr, Törtelén 470 szerbet hoz fel, de arról megfelejtkezik, hogy ezek magyarul is beszélnek és hogy Törtelén e magyarul beszélő szerbeken kívül 999 tiszta magyar lakosság is van. Ilyenek t. i. ilyen egyoldalúak a többi adatai is. Pomázon csak a 817 szerbet említi, de a 980 magyart kihagyja. Dusnokon 1236, Szent-Istvánon 1401, Szent- Endrén 743 szerbet felemlíti, de az 1584, az 1553, a 995 magyart kihagyja, így bánik el a tótokkal és németekkel is. Csak néhány példát említek. Alberti községben van 2192 magyar, czikkiró, csak az 1132 tótot említi. Aszódon (ahol Petőfi tanult) van 1486 magyar, czikkiró csak a 752 tótot említi (pedig, ha csak már a Petőfi emlékéért is, a magyarokat nem kell vala kifelejteni.) Pilisen, ahol legtöbb (2479) tót van, az 1243 magyart kihagyja. Új-Pesten, a 2809 németet hozza csak fel, a 7403 magyart kifelejti. Bán a 416 németet említi, az 1688 magyart kihagyja. Vadkerten a 635 német mellett van szava, de a 3078 magyar, rá nézve nem létezik. Soroksáron, ahol legtöbb (5477) német van, az 1163 magyar előtte említésre sem méltó bagetell szám. És igy megy ez tovább. Czikkiró, Pest megye alispánját »kötelesség-mulasztással« vádolja, micsoda erős szót használjak én, az ilyen eljárásra? Azt, hogy a czikkíró, elfogult. Úgy gondolom, hogy parlamentáris nyelven van a szó, viszonozva. Mert nincs Pest vármegyének 208 községe közt egyetlenegy is, ahol magyarok ne volnának, ahol, bár más anyanyelven beszél is a túlnyomó rész, magyarul ezek is ne értenének, vagy éreznének. Az egyetlen, a 209-ik. község: Telki (206 lélek), ahol anyanyelv szerint mind németek, de ez is jó értelmű nép. Amit az érdemes czikkíró, a főváros »idegen ajkú« környékéről mond, azt talán jobban vonatkoztathatta volna a fővárosra, mely környéke által tápláltatik és gazdagodik (tehát ő tehetne érte valamit), mint Pest vármegyére, Pest megye megtette a magáét, mikor a török alatt e helységek elpusztulván, az alattság után újra alapittattak. Bizonyság erre az 1689. évből, a török hatalom alól visszavásárlott jószágok eladásáról szóló királyi leiratok. Pest vármegye, az újon települt községek adóját elengedte. Hogy németeket telepítettek, annak okát mondják meg, akiket illet. Én csak azt akartam kimutatni, hogy Pest vármegyét e miatt vádolni, hogy területén más anyanyelvűek is laknak, félreértés. SZÉKELY JÓZSEF időt szentelt volt Tirynsnek s 1878-ban megjelent »Mykenae«-jében egy fejezet számol be leleteiről, melyek a citadella fennsíkján lemélyített kutató aknáiból felszínre kerültek. A rendszeres ásatást 1884. márcziusában vehette munkába s itt is, mint Trójában műszaki segédeket alkalmazott a technicai felvételekre. Dr. Dipfeld W. ennek következtében »Thryns« tartalmát az építészeti módszer tüzetes leírásával gazdagítja s Adler F. berlini főépitészeti tanácsos ugyanez irányban szintén közreműködött. Eleinte abban a felfogásban éltek mindannyian, hogy a legfelső erődítésnek termetes falazata cyclopsima s csak a gondosabb vizsgálat mutatá ki a nagyon elporladozott felületű mésztuskókon a vésés, idomitás nyomait. Ez anyagért nem is kellő messzire fáradni, mert közvetlenül a hegy lábánál Tiryns és Nauplia közt fejtik még folyvást ezt az anyagot, önként érthetőleg rég megsemmisítvén az eredeti kőbányákat s csak annyit sikerült constatálni, hogy itt nem folyt oly aknamivelet, mint a latomiak Corinthusnál, a baalbeki vagy syracusaiak folytattak s a padosán leváló rétegeket egymásról csak felbontogatták. A mélységben sikerült olyan falrészletekre is ráakadni, melyek világosan megőrizték a kőkoczkák vagy pologyonok közé helyezett agyagos kötőszert. A körfalat apró kamaraféle helyiségek szakítják meg, melyekről jó ideig az volt az általános nézet, hogy istállóul, marhaakolul szolgáltak. Az ásatások rendén ezekről is bebizonyult, hogy fegyvertárakat lehet és kell bennük gyanítanunk. A mocsáros környezet a lehető legkedvezőtlenebb szomszédságul szolgálhatott s a sekélyes tenger sem szolgálhatott itt kikötőül. Minden lehetőség szerint a fennebb már érintett megkapó panoráma mellett az az előny játszhatott még a tirynsi őserőd felépítésébe, hogy valamely idegen támadás visszaverésére, sőt elrettentésére az az alig 50 m. hegyfok legalkalmasabb lehetett. Az ásatások a citadella tömör, falai alatt egy még régibb település emlékeit deríték fel. Kézzel idomított cserépedények (kettősfülü vázák) vizmerítő kannák, tálak, korsók fazekak mellett igen kezdetlegesen formált idolok kőtálformák (dioritból) csontárak s végre egy kékre festett üveggyöngy jutottak innen Schlieman birtokába.* Az edényeken alig mutatkozik cziráda, díszítés. | A tulnyomólag geometricus ormantatioval biró | cserépnemükkel jellemzett második culturéteg korát, | analógiák után a Kr. e. XI. századig vezeti Schliemann, miután Helbig kutatásai 1875-ben kideríték, hogy a dór bevándorlást megelőző időkben phoeniciaiak importálták Peloponnesusba e fazekas árukat , bár meg kell jegyeznünk, hogy ezzel a korkérdés eldöntöttnek nem látszik még. Leginkább barnavörös festéket alkalmaztak, melyre fehéres díszítés következett. Díszítési elem gyanánt az egyenes vonal uralkodott, de a mäander és spiral vonaldísz is ott szerepel már Hattyú, gém , bíborcsiga, női alakok kocsiból hajtó lovagló férfiak, harczosok, paripák stb. megannyi termékei a keramika diszítésnek. Ez edényekkel vegyesen belföldi készítményeket is találtak. Különös említést érdemelnek itt a hazánkban is található fáklyatartók, kereszt- és pontdiszszel ékített födök a miénkhez hasonló agyagkorongok s a Pilisből báró Nyáry Jenő által s még inkább Torma Zsófia által Tordoson kiásott emberi alakok párjai. Az idolok egyike pláne ülő helyzetben van ábrázolva (179 lap 91 á.) másoknak csak feje készült el (180 lap.) Még nevezetesebbek e réteg bronztárgyai mint egy sisakos katona szobra, kétélű bronzfejsze, vésők, tálcza mind bronzból. A kőtárgyak sem maradtak ki s a hazánkban annyi helyen ismétlődő szilánkok (itt obsideanból is) mellett orsógyürűk, egy márvány medencze és két haematit sulynebezék jöhetnek nálunk említésbe. Maga a citadella, a hegyalakhoz alkalmazkodva, egy felső és egy alsó várból állott. Ezek mindenikét ellyps alakban épiték s nagyságra sem tértek el egymástól , de a kettő közé egy foktéren még egy összekötő közép erődöt is helyeztek. A hatalmas körfalon, bástyákon belül oszlopos csarnokok szolgálhattak a palota belsejébe, hol ismét oszlopsorok közt tárul fel a férfi terem (megaron) a középen álló oltárral. Ezek előtermeiből a női lakosztályhoz külön átjáró szolgált s a két lakrész közt vala a fürdő elhelyezve,egyetlen monolitból kivésett, hatalmas (200 mázsa súlyú) medenczéjével. E díszes építmények egykori tulajdonosairól vajmi keveset sikerült idáig kinyomozni s a Schliemann által a Kr. e. második évezred végére feltételezett nagy »ázsiai« népáramlás, még magában alig, fejti meg a kérdést, miután a szóba vett nép faji jellegéről sem ad felvilágosítást. Nem épen valószínűtlen, hogy e területi változásokban igen nagy része volt a phrygiai népfajnak, amennyiben a szintén Schliemann által felfedezett mykenei »oroszlántorony« építészeti stylje és technicája phrygiai analógiának bizonyult, s e két, helyzetileg is közel eső királyi várlak műipari termékei annyi rokonságot tanúsítnak. Fennebb érintve vala a faldíszítésben kitetsző egyptomi vonás, de ezt a mondák tanúsága szerint is (Pelops monda) inkább a phrygiaiak telepítették ide át. A jelek oda mutatnak, hogy Mykene, Tiryns, Midea várak ellenséges viszonyban állhatták Argossal s hogy ez utóbbi keletkezett korábban, miután a tartománynév is tőle származik, sőt Argos gyünév alá foglalák korábban egész Peloponesust. Annyi bizonyos, hogy ezek tán a homeri időkben egymástól független törzsfők székhelyei is valának s utóbb épen Mykenet és Thrynst Argos romba dönté. E »catastropha« megtörténte minden kétségen felül áll s csak az időpontra nézve nem nyerünk Schliemanntól felvilágosítást, sőt művének különböző lapjain e tekintetben zavaró ellentétek csúsztak be. S a mit már »Ilios« czimü munkája ellen joggal felhozhattak, hogy a homeri leírásoknak túlságos topographiai fontosságot tulajdonit s egészen zsinórmértékül akarja az alaprajzok reconstructiójánál venni, azt Tirynssel szemben szintén ismételhetjük. Egyátalán nagy hátránya ezen munkájának is a mozaikszerű szerkezet, a leletek leírásából generalizálható következtetések mellőzése. Magában úgy ő, mint előkelő munkatársai (dr. Fabricius Ernő, Helm Otto, Adler stb.) felette sok becses anyaggal járultak a könyv értékes tartalmához, de az egészet összefoglalva, az ethnologiai régészet és műtörténelem módszerével feldolgozva azért nem találjuk. Ennek daczára felette sok haszonnal forgathatják Tirynst hazai achaeologusaink s az a meglepő hasonlatosság minek különösen a keramika a mi praehistoricus terepeink díszítési formatioihoz minduntalan példáit szolgáltatja, reánk nézve specialiter növeli Schliemann újabb műveinek becsét és érdekességét. TÉGLÁS GÁBOR: Táviratok. A szerb-bolgár háború. Belgrád, jan. 13. (A hózivatar miatt elkésve érkezett.) A ó-bitnek újév napja alkalmából Milán szerb király sajátkezű levelet intézett Garasanin kormányelnökhöz, köszönetét fejezve ki neki hazafias és államférfim tevékenységéért és Szerbia, valamint az államiság eszméje és az uralkodó szolgálatában tanúsított önfeláldozásáért. A király továbbá köszönetet mondta hadseregének és az iránta ragaszkodó szeretett népének, melyek a legválságosabb pillanatokban is a haza és az uralkodó iránti kötelességről mindenkor helyes fölfogással bírtak és a politikai pártok közérdekű tevékenységének segélyével hozzájárultak ama nehézségek elhárításához, melyekkel a népnek és a királynak egyaránt meg kellett küzdeni. A király, ki kedves kötelességének ismeri el, hogy mindenkinek benső köszönetét fejezze ki, kéri Gar a sa n in kormányelnököt, tegye közzé e levél tartalmát. Mindazon elítélteknek, kik az 1883-ki lázadásban részt vettek s ez idő szerint a belgrádi pozareváczi és nisi fegyházakban vannak elhelyezve, a király feledni akarva vétségöket, megkegyelmezett. A kézirat e szavakkal végződik: »Az ön őszinte és hálás királya és a hadsereg főparancsnoka, Milán.« Temesvár, jan. 13. (Eredeti távirat.) Egy itteni clég megbízást nyert, hogy a török kormány részére az árra való tekintet nélkül 1000 lovat vásároljon és azokat Sztambulba küldje. London, jan. 13. (Eredeti távirat.) A »Daily News« konstantinápolyi levelezője a Gradban effendi által Sándor fejedelemtől a török kormányhoz vitt javaslatokat következőképen részletezi: A porta elismeri az uniót és ennek a formája később fog nyilvánosságra hozatni. A bolgár hadsereg föltételesen a porta rendelkezésére bocsáttatik. A tributum rendesen fog fizettetni. A portának a vám és vasúti ügyekben való jogai föntartatnak. Sándor fejedelem Konstantinápolyba fog utazni, hogy investiturát nyerjen a szultántól. Belgrád, jan. 13. (Eredeti távirat.) A piroti rögtönitélő bíróság erélyesen megkezdte a működést. Számos elfogatás történt. A bíróság eljárása kiváltképen a piroti bolgár lakosok ellen irányul, akik kemekül szolgáltak a bolgár seregnek és ablakokból lőttek a szerb katonákra. A piroti polgármester elfogatott. Azzal vádoltatik, hogy az Izvor hegység majdnem járhatatlan utain vezetőjük volt a bolgároknak és igy kerültek a bolgárok a szerbek háta mögé. Belgrád, jan. 13. (Eredeti távirat.) A »K. Fr. Presse» jelentése: Az amnestia kérdése ma az orthodox újév napján megoldatott. Milán király kiterjeszti kegyelmét körülbelől 200 politikai bűnösre Köztük van Pera Teodorovics, Paja Mihajlovics, Szavo Mihajlovics, Kosta Theodorovics, Mitosevics volt piroti polgármester. Az amnestia déli 12 órakor hirdettetett ki a várudvaron és a lakosság minden rétege által lelkesedéssel fogadtatott. London, jan. 13. (Eredeti távirat.) A liberálisok a balkáni foederatio eszméjét hirdetik Sophiában, Athénben, Belgrádban és Cetinjében és e foederatioban nagy szerepet szánnak Sándor fejedelemnek. Pétervár, jan. 13. (Eredeti távirat.) A »Novoje Vremja« jelenti, hogy Szerbia és Görögország közt alkudozások indultak meg, Törökország ellen való conspiratio végett és hogy Szerbia uj háború esetében nem Bulgária ellen fog operálni, hanem Ó-Szerbia ellen. Pétervár, jan. 13. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Pr.«jelentése: Sándor czár válasza a bolgár fejedelemtől Kaulbars tábornok által vitt levélre nagyon hidegen hangzott. A czár nem titkolja, hogy Battenberg herczeg orosz-barát érzelmeiben nagyon kételkednek Péterváron. Nem teljesült tehát az optimisták ama nézete, hogy Sándor fejedelem levele el fogja hárítani a kibékülés akadályait. Sándor fejedelem eddigi előzékenységének nincs semmi látható jele. Azt is bizonyosnak tartják, hogy az itteni politikának kevés köze van Sándor czár személyes viszonyaihoz és Oroszország nem fogja ellenezni a bolgár kérdésnek a hatalmak által javasolt megoldását. Pétervár, jan. 13. (Eredeti távirat.) A »Novoje Vremja« vezérczikkben fejtegeti, hogy Oroszországnak előbb vagy utóbb meg kell szereznie Konstantinápolyt, hogy a szláv kérdést úgy nemzeti, mint vallási tekintetben megoldja. Szerbia, Bulgária, Románia és Görögország,amelyeket Oroszország szabadított fel, háladatosságból nem fognak akadékoskodni. BéCS, január 13. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« londoni jelentése szerint az ír kérdést illetőleg még nagy a bizonytalanság, jóllehet a conservativ párt köreiben számos hang hallatszik, amelyek az íreknek adandó autonómia szükségességét, természetesen a londoni központi kormány ellenőrzésének feltétele mellett elismerik. Azt beszélik, hogy Írországban az esetre, ha a parlament vonakodnék az írek által kívánt engedményeket megadni, iszonyú forradalom fog kitörni, a amelyre az előkészületek már állítólag meg is tétettek. Bécs, jan. 13. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A csapatoknál próbaképen alkalmazott Männlicher-féle ismétlő fegyverek átvétele alkalmával kísérletet tétettett ily fegyver elidegenítésére. A hadügyminisztérium ez alkalomból bizalmas uton felszólította a hadtest-parancsnokságokat, hogy elejét vegyék ily kísérlet ismétlődésének. Azt hiszik, hogy valamely külföldi emissarius tett kísérletet ily fegyver elidegenítésére. Bécs, jan. 13. (Eredeti távirat.) Azzal a hírrel szemben, hogy ő felsége felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy új büntető eljárás nélkül indítványozza mindazoknak megkegyelmeztetését, akik őrültek lettek a börtönben, a »Polit. Corr.« communiquéje kijelenti, hogy ily felhatalmazás nem adatott; az igazságügyminiszter azonban több esetben indítványozta a gyógyíthatlan őrültek hátralevő büntetésének elengedését, minthogy a büntetés czélját ily esetekben nem lehet elérni. Bécs, jan. 13. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr. Kairóból megkapta azon egyezmény szövegét, mely múlt év decz. 31-én Anglia, Olaszország és Egyptom meghatalmazottjai közt köttetett s a melyben Olaszország a rabszolgakereskedés elnyomása tárgyában 1877. aug. 4-én létre jött angol egyptomi egyezményhez hozzájárul, s magára veszi az abban körülirt összes jogokat és kötelezettségeket. Bécs, jan. 13. (Ered. táv.) A »Pol. Corr.« athéni levele szerint a pénzügyminisztériumban erélyesen sietteti az előmunkálatokat és tanulmányokat az Ausztria-Magyarországgal való kereskedelmi szerződés megkötése tárgyában. Delyannis miniszterelnök az ügy eddigi hallgatását azzal mentegette Trauttenberg b. osztrákmagyar követnél, hogy úgy ő, mint az illető hivatalnokok a kamarai ülésszak alatt egyéb sürgős teendőkkel voltak elfoglalva. Berlin, jan. 13. Az országos törvényszék büntető osztálya Krőniget, a »Germania« szerkesztőjét, Görtz-Yriesberg braunschweigi miniszternek a »Germania« ismert czikkeiben történt megsértése miatt három havi fogságra ítélte. Bécs, jan. 13. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« római levele állítja, hogy a kormánynak esze ágában sincs ez idő szerint feloszlatni a parlamentet, sőt kilátás van rá, hogy a kamarák mandátumuk teljes lezártáig működni fognak. Berlin, jan. 13. (Eredeti távirat.) A kiutasításra vonatkozó indítványt esetleg holnapután fogja tárgyalni a birodalmi gyűlés. A szesz-monopóliumra nézve hírlik, hogy a bajor kormány csak a szesz-monopóliumnak a birodalmi gyűlésben való elfogadása után akarja megkérdezni a bajor országgyűlés véleményét. Azonban a birodalmi gyűlés képviselői közül többen azt hiszik, hogy Bajorország volumára nézve a szövetségi tanácsban egyenesen a koronához kérdés fog intéztetni. München, jan. 13. A legújabb hírek megerősítik, hogy a kormány a királyi pénztár ügyében a királyhoz előterjesztést intézett s leghatározottabban megcáfolják azt a hírt, mely szerint Frankenstein báró új kormány alakításával bízatott volna meg. A kormány állása megingatva nincs s az nem is szándékszik leköszönni. Páris, jan. 13. Grévy elnök üzenete valószínüleg csak pénteken fog a kamarákban felolvastatni. Határozottan állítják, hogy a kormány nyilatkozata, mely szombaton kerül felolvasásra nem fog említést tenni a megkegyelmezésekről, s kormány azonban hajlandó megkérni Grévy elnököt, hogy megkegyelmezési jogát valamennyi politikai elítéltre nézve alkalmazza. Michel Lujza és Krapotkin hg. teljes kegyelmet nyernének. Hír szerint a politikai foglyok megkegyelmezése holnap fog aláíratni. Páris, jan. 13. A »Temps« méltányolja, hogy Annámban és Tonkingban Paul Bert legyen a residens, de emlékezetbe hozza Gambetta azon mondását, hogy az anticlericalismus nem kiviteli czikk. Salzburgban. 13. (Eredeti távirat.) A tartománygyűlésben a mai ülés megnyitásakor Chorinsky országos marsal felolvasta az uralkodó család birtokai igazgatóságának levelét, amely tudatja, hogy ő felsége a tartományi képviselet kérésére és hogy kiváló jóakaratát bizonyítsa Salzburg iránt, Gastein birtoknak 550,000 írton való megvásárlását szentesítette. Róma, jan. 13. A pápa a pénteki consistoriumban tartandó beszédében érinteni fogja azon közvetítői szerepet, melyre őt Németország és Spanyolország a Karolinaszigetek ügyében felkérte. Róma, jan. 13. A pápa a vallás helyzete ügyében hosszabb encyclicát, küldött a német püspököknek és ezenkívül egy külön példányt Bismarck herczeg birodalmi cancellár számára. Az encyclica nevezetesen a papnövendékek nevelésének kérdésével és ama kiváltságokkal foglalkozik, amelyek a gyarmatokon működő hittérítőket illetik meg. London, jan. 13. (Eredeti távirat.) Hatzfeld gróf itteni német nagykövet a Samoas affairet illetőleg kielégítő nyilatkozatot tett az angol kormánynál és pedig abban az értelemben, hogy Németország nem törekszik annectálásra. London, jan. 11. (Eredeti távirat.) A Pol. Corr. jelentése : A hatalmak közt a bolgár-ruméliai kérdés rendezésére irányuló, már jelzett javaslatok ügyében pourparler-ek folytak, melyet sikerre vezettek. Hire jár, hogy a szultán hozzájárulása után a konstantinápolyi nagyköveti conferentia ismét össze fog ülni, hogy ama javaslatokat formális határozatokká emelje. A conferentián Olaszország készül megtagadni az initiativát s formulázni a megfelelő indítványokat, melyekhez a többi hatalmas hozzájárulnának. Cortier. elutazásának elhalasztását ezzel a körülménynyel hozzák kapcsolatba. London, január 13. Az alsóház ülése. Elnök kijelenti, hogy a ház minden tagja köteles az alkotmányszerű esküt letenni, s ő nem akadályozhatja meg Bradlaugh-ot, hogy az esküt letegye. Ami a törvényes kötelezettségeket és az abból folyó következményeket illeti, azokért egyedül Bradlaugh a felelős. Erre Bradlaugh letette az esküt. London, jan. 13. Mint aStandard értesül, Carnavon lord a hó vége felé le fog mondani Írország alkirályi méltóságáról. Kopenhága, jan. 13. A folkething mai ülésén Berg elnök az ellene hozott ítélet megerősítése következtében letette az elnöki tisztet, azonban újból megválasztatott. Bergre a balpárt szavazott. Brüssel, jan. 13. (E re de ti távirat.) Brialmont tábornok kijelentette, hogy a bukaresti katonai bizottság vezetését nem fogadja el, miután a bizottság a bukaresti erődítések építésében franczia rendszert fogadott el. Madrid, jan. 13. (Eredeti távirat.) A régens királyné hódoló táviratot kapott Carthegena város polgármesterétől. Madrid jan. 13. (Eredeti távirat.) Merry de Val brüsseli spanyol követ kineveztetett bécsi követté. Augusto Conte eddigi bécsi követ, mint valóságos államtanácsos visszatér Madridba. Pétervár, jan. 13. Mihály nagyherczeg czári rendelettel az 1886. év tartamára is a birodalmi tanács elnökévé neveztetett ki. Egy másik rendelet fölmenti Durnovo titkos tanácsost a belügyminiszter helyettesének tisztsége alól és a birodalmi tanács tagjává nevezi ki őt. Gagan ir herczeg titkos tanácsos, a rjabani kormányzó, a belügyminiszter helyettesévé neveztetett ki. A birodalmi nemesség földhitelintézete öt újabb fiókintézetet állított föl a vidéken. Konstantinápoly, jan. 13. A Triesztből érkező szállítmányok ezentúl csak orvosi vizsgálatnak, a Velenczéből jövő szállítmányok pedig nem öt napi, hanem két napi vesztegzárnak vettetnek alá A Spanyolországból érkező szállítmányok ellen elrendelt vesztegzárt tíz napra emelték. Kolozsvár jan. 13. Az erdélyrészi magyar közművelődési egyesület ma reggeli 9 órától esti 9-ig egy órai szünettel folyton ülésezett. A tegnapihoz hasonló lelkesedéssel végig jár-