Nemzet, 1886. március (5. évfolyam, 1257-1287. szám)

1886-03-26 / 1282. szám

szállították.­­ Az ü­llői-úti új kórház előtt Braun Vilmos 17 éves kárpitos segéd, a fölötti kétségbeesé­sében, hogy két hónap óta munkát nem kapott, mellbe lőtte magát. Azonnal a kórházba szállították, hol a golyót azonnal kivették testéből. A fiatal­ember csak­hamar eszméletre tért, sebe nem veszélyes. — Pasteur a gyógyításainak eredményéről, mint Párisból jelentik, f. hó 23-kán maga tett jelen­tést az intézetére felügyelő bizottságnak. E jelentés szerint, a gyógyított betegek száma 580. A kutyák ál­tal megmart egyének állapota rendes. A beoltás ren­desen folyik. De ama 19 orosz közül, a­kiket farkasok martak meg, egyik az ebdüh jelei közt meghalt. En­nek a betegnek görcsös rohamai voltak az utóbbi na­pokban és folyton szomjazott; de ha megkínálták őt vízzel, nem tudott inni. Csak narancs-gerezdeket fo­gadott el. Düh­ rohamai nem voltak veszedelme­sek környezetére nézve, hanem inkább folytonos bánkódásban és érzelgésben nyilvánultak. Az orvos­nak rendesen térdelve mondott köszönetét, megcsó­kolta kezét, túlzó háladatosságot nyilvánított és áj­­tatoskodóvá lett. Társainak hangulatában szintén rendkívüli az ájtatoskodás. A bonczolás alkalmával a halánték közelében a csont és a hús közt egy farkas­fogat találtak. Az ábrázata borzasztóan össze volt marczangolva. Gyomrában megemésztetlenül találták meg a narancs-gerezdeket, a­mi szintén annak jele, hogy düh következtében halt meg. Arra nézve, várjon a farkasok által megmart többi emberek megment­­hetők-e, úgy nyilatkozott Pasteur, hogy ezt majd hat­van napi gyógykezelés után mondhatja meg, vagyis április végén. Eddig semmi sem zavarja a meggyó­gyulásukba vetett reményt. Ha a farkasok által meg­mart többi 18 orosz, vagy nagyobb részük megment­hetők, akkor az egynek halála bizonyos tekintetben szerencsés esetnek volna mondható, mert a többiek­nek meggyógyulása azt bizonyítaná, hogy a dühödt farkasok által megmart emberek meggyógyíthatók, ámbár határozottan nyilvánulnak náluk a betegség jelenségei. Különben, mondta végül Pasteur, az oltás egyetlen egy esetben sem bizonyult károsnak. Char­cot és dr. Pichet kijelentették, hogy teljesen osztják Pasteur nézeteit. Fővárosi krónika. Rejtélyes halál. Lambrecht József 5 napos csecsemő holtestét kiről azt jelentették, hogy a szülei által beadott sashajtó következtében meg­halt, ma délelőt bonczolták fel és ekkor kitűnt, hogy a csecsemő agyhüdösben múlt ki. Agyonzuzva. Kissinsy József szombathelyi születésű 55 éves kocsist ma délelőtt 9 órakor Kőbá­nyán a részvényfőzde épületében, amint malátával meg­rakott kocsija mellett haladt, saját szekere úgy odaszo­­ritotta a falhoz hogy menten szörnyethalt. Mulatságok. — Művészestély. A f. hó 27-én tartandó mű­­­vészestély műsora ez : 1. »Mesterdalnokok« nyitány, két zongorára (Wagner R. előadják Bausch K., Sza­­badosi K., Gosztonyi B. és Szabolcs B. 2. »Prolog« írta (Ábrányi Emil), szavalja Szacsvai Imre. 3. a) »Kis furulyám szomorú fűz ága«­­a Petőfi-Hubay albumból (Hubay Jenő), b) »Ballada« az »Abence­­rage« dalműből (Sárosi Ferencz), énekli Odry Le­hel. 4. a) Nocturne, b) Fonódal (Popper D.) előadja Popper Dávid. 5. Nagy Anna »Hamlet« dalműből (Thomas), énekli Wilt Mária. 6. »Hármas« (Men­delssohn), előadják Deutsch V., Hubay J. és Popper D. 7. »A bálét« költemény, irta (Ábrányi Emil), sza­valja Grill-Csillag Teréz. 8. a) Romance (uj) (Ru­binstein), b) Valse-Caprice (uj) (Wieniawsky H), előadja Hubay Jenő. 9. a) »Lengyel dal« (Chopin), b) Shakespeare — reggeli zene­­— (Schubert), c) Keringő, Vég Jánostól (először uj) (Liszt F.), elő­adja Deutsch Vilmos. 10. »Jung Werner« dala a » Sackingenis trombitás a dalműből (uj) (Nessler), énekli Ney Dávid. 11. a) Nem hallom már az iharfa nótá­ját, b) Hej mióta szeretlek, c) Ablakomon egy kis vája (br. Bánffy György), d) Mikor én a dalos ma­­dárt hallgatom (Szentirmay Elemér), előadja br. Splényi-Blaha Lujza. 12. a) Coerbub, b) Theisslose, c) Freischütz, előadja az »Udel«-féle férfi négyes Bécsből. Irodalom, színház és művészet. — A kir. operaházban ma »Az afrikai nő« ke­rült színre, »Nelusco« szerepében L­a s a 11 e János úrral. Az ünnepelt vendég ezúttal másodszor ját­szotta nálunk e szerepet s miként első ízben ma is elragadta a közönséget játékával és hangjával egy­aránt. A színházat zsúfolásig megtöltő előkelő kö­zönség nyilt jelenetekben ismételten­ hívta a művészt. Mellette Turollak. a. (Selica) osztozott az est jelentékeny sikerében. Vasco de Gamat Hajós úr énekelte. A negyedik felvonás ragyogó kiállítása szemkápráztató látvány volt. — Lassale J. ur fellépései iránt oly nagy az érdeklődés, hogy a m. kir. operaház intendantúrája törekedett Lassale urat vendégszereplésének folyta­tására megnyerni. Lassale ur engedve a felszólítás­nak, belgiumi útját néhány napra elhalasztotta és vasárnap is fel fog lépni Rigolettoban, mely előadás felemelt árakkal, de bérletfolyamban fog megtartatni. Ezen előadásra az előjegyzések az intendaturai hivatalban és a hajós-utczai nappali pénztárnál elfogadtatnak. — Szombaton bérletszü­netben »Sába királynője« kerül szinre Turolla Emma kisasszonynyal. — Az orsz. szinésziskola, növendékei ez idei ha­ladásának bemutatása végett f. hó 30-án a várszínház­­ban drámai előadást rendez. Szinre kerül »Denise« Dumas Sándor színműve öt felvonásban. Fővárosi ügyek. — Társaskocsiügy. Miután a jelenleg forgalom­ban levő társaskocsik száma a nyári, ligeti társas­kocsiközlekedés kielégítésére nem elégséges, a köz­gyűlés, mint tudjuk, a rendes helyi közlekedésen kí­vül, nyári, ligeti társaskocsi közlekedést is létesített, s felhatalmazta a tanácsot arra, hogy a régi jogosult társaskocsitulajdonosoknak rendes társaskocsijaikon kívül nyitott társaskocsikra ideiglenes engedélyeket adjon. Úgy értesülünk, hogy eddig 31 társaskocsitu­lajdonosnak 45 társaskocsira adott a tanács ideigle­nes engedélyt, s ezt a 45 társaskocsit a követ­kező négy gyári útvonalra osztotta be , vagy mint 1. az Academia-utcza (végpont), Arany János, váczi és Andrássy-utak, városliget (Arena-út, vég­pont) átvonulva 15 társaskocsit, 2. a gyapjú-utcza (végpont) váczi út, Andrássy-út, városliget (Arena­­ut, végpont) útvonalra 11 társaskocsit, 3. a Múzeum­­körút, Károly-körút, király-utcza, városliget (Arena­­ut végpont) útvonalra 10 társaskocsit, a 1. a Sebes­­tyén tér (végpont), Sebestyén-utcza, kigyótér, korona­­herczeg-utcza, szervita-tér, Károly-utcza, Király­­utcza, városliget, Hermina és Gizella-utak, »erdei szalonka« (végpont) útvonalra 10 társaskocsit. A nyári útvonalakon a közlekedés április 1-én veszi kezdetét s október 31-ig tart. Az Andrássy-úton köz­lekedő társaskocsik útjelző táblája és lámpája zöld szinü, a Király-utczán át közlekedőké vörös szinü lesz. Az állomáshelyekről legalább­­minden 5 percz­­kor egy kocsinak kell indulnia s minden társaskocsin kocsisnak s kocsivezetőnek kell lennie. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottsá­gok e hő 26-án a következő új helyrajzi házszámok alatt összeírt adókötelesekre vonatkozó III. oszt. ^ 5 A A •* 4- A ' ■ ' * 4 4 *■ • A i * i i ■ I • ‘ kereseti adójavaslatokat fogják tárgyalni, kik az 1885. év folyamán nyitottak uj- vagy fióküzletet, u. m. az I.—II. ker. (a vízivárosi) 2251—2500, a IV. ker. (belvárosi) 504—527 ; az V. ker. (Lipót­városi) 1061—1238; a VI. ker. (Terézvárosi) 3544—3612; a VII. ker. (erzsébetvárosi) 4542— 4625; a VIEL ker. (józsefvárosi) 6216—6436; a IX—X. ker. (ferenczvárosi) a 9415—9440. uj hely­rajzi számig összeírt adókötelesek adóját. KÖZGAZDASÁG. A magyar földhitelintézet közgyűlése. A magyar földhitelintézet ma tartotta évi közgyűlését gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt. Megjelent összesen 53 alapító, nagy adós és vidéki megbízott, kik 108 szavazattal rendelkeztek. A földhitelintézet nagy termében összegyűltek közt volt látható: Haynald Lajos érsek, Szlávy József koronaőr, Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gr. pénz­ügyminiszter, gr. Tisza Lajos, gr. Szapáry Géza és István, gr. Zichy Nándor, Pallavicini Ede őrgróf, Somssich Pál stb. Küldöttek által képviselve voltak Bács, Bereg, Heves, Komárom, Jász-Nagy-Kun- Szolnok, Pest-Kis-Kun, Szabolcs, Tolna, Somogy, Temes és Veszprém vármegye intézeti tagjai. Buda­pest főváros részéről Toldy József főügyész jelent meg. A kormánybiztos Peterdy Gábor min. 6. ta­nácsos az elnök mellett foglalt helyet. Az elnöki asztal mögött, déli növények által körítve egy állványon gr. Lónyay Menyhértnek Benczúr Gyula által festett arczképe volt elhelyezve. Elnöklő gr. Dessewffy Aurél a határozatképes­séget constatálván, a jegyzőköny­vitelével dr. Csengery Lorándot bízta meg, s bemutatta gr. Ló­­nyaynak az intézet kegyelete jeléül festetett, most elkészült arczképét. Az elnök által fölolvasott évi jelentés a követ­kezőleg hangzik: A múlt 1885-dik év folytán beérkezett intéze­tünkhöz összesen 816 jelzálogos kölcsönkérvény 18.754.200 forint kölcsönösszeg erejéig. Megszavaz­tatott 614 kölcsön 14.403,700 forint erejéig, papirér­­tékre szóló záloglevelekben. Tényleg folyóvá tétetett 455 kölcsönvevőnek 9.965,200 forint. Az intézet keletkezésétől 1885-dik év végéig en­gedélyezett kölcsönök összege, nem tekintve az eddig történt törlesztésekre, papirértéke szóló kölcsönökben 129.612.200 forint tesz, mely 9886 adós fél között oszlott meg, érezértéke szóló kölcsönökben pedig 87 félnek 12.033.880 forint adatott ki. A papirértékű zá­loglevelekben kiadott kölcsöneinek összes száma 9644, ebből az 1000—2000 forintot meg nem haladó kölcsö­nök száma 4920-at tesz, ezek a kisebb birtokokra esnek. A múlt évi deczember 31-én tényleg fennállt kölcsönök összege, a törlesztések levonásával 86.074,201 frt 47 krt tesz, melynek fedezetére a 33.212,750 frt 99 krt tevő mellékértékekkel együtt 238.926,443 forint 52 kr értékű jelzálog van lekötve. Forgalomban levő érczpénzértékű zálogleve­leink összege az év végén 6.254,760 frtot tett, a pa­pirértékű záloglevélforgalom pedig 82.433,100 frtot, leszámítva a 631,680 frtnyi érczértékű és 3.087,500 f­rtnyi papirértékű már kisorsolt zálogleveleket is, melyek az év végéig beváltás végett pénztárunknál se nem mutattattak. Összes forgalom tehát 88 millió 687,860 frt. A forgalomban levő 79.345,600 forint papirértékű záloglevél feloszlik: 17.242,100 forint 5Vs°/p, 26,585,600 frt 5% és 35.517,900 frt 41/ss% záloglevélre. A beperlés alatt álló részlethátralékok összege a múlt év végén, a 86 millió fontot meghaladó jelzá­­logi követelések után összesen 462,091 forint 52 k­ra rúgott. A rendkívüli teljes és részletes törlesztések összege 399 adós részéről 4.473,719 forint 87 krt tett, a­miből azonban jelentékeny rész az intézetünknél föl­vett új kibocsátású kölcsönök által, conversió útján, eszközöltetett. Üzleteredményi számlánk eredménye az év végén 337,229 frt 95 kr. tiszta eredményt tüntet fel, mely egész összegében a tartaléklaphoz csatoltatott. Ezzel együtt az intézetnek alapíttatása ideje óta tartalékba helyezett saját szerzeménye 6.491,824 frt 19 krra emelkedik, megjegyezve, hogy mérlegünk aktív téte­leinek felállításánál régi gyakorlatunkat követvén, a tartalékalap értékpapírjait azok dec­ember 31-ei ár­folyama szerinti valódi értékeknél 547,693 frt 80 krral kisebb összegben, az intézet házát s a felszere­lésekét pedig azok becsértékénél tetemesen kisebb ér­tékkel vettük fel. Jelzálogos kölcsöneink folyóvátételére vonat­kozólag van szerencsénk jelenteni, hogy a most lefolyt éven át is a hazai földbirtok részéről intézetünkhöz forduló minden jogosult hiteligénynek nemcsak fenn­akadás nélkül meg tudtunk felelni, hanem a kedvező viszonyok folytán, a kölcsönügyleteket folyvást javuló feltételek alatt bonyolíthattuk le, mert zálogleveleink könnyen és folyton növekvő árfolyammal voltak el­adhatók, s intézetünk jelzálogos kölcsönei, — mint már azelőtt is, több év óta — a hazai földbirtokosok által hozzáférhető minden hitelforrás között a legelő­nyösebbek maradtak. Ezt részint az intézetünk által kibocsátott zá­loglevelek belső értéke felől folyvást szélesebb körök­re terjedő kedvező felfogásnak, részint pedig a ka­matláb általános alá leszállásának és a zálogleveleink eladása iránt velünk összeköttetésben álló Magyar Általános Hitelbank részéről, már múlt évi jelenté­sünkben is kifejezett várakozásunkat igazoló tevé­kenységnek lehet tulajdonítani. És ezzel évi jelentésünket be is zárhatnék, ha ebben csupán az 1885. év eredményeire akarnánk szorítkozni. Szükségesnek tartjuk azonban már most előre is részletesen említést tenni azon, a folyó 1886 év üzlet­körébe eső, nagyobb hitelműveletről, mely­nek kezdeményezésére igazgatóságunk, a felügyelő bizottság jóváhagyásával, magát épen a legutóbbi időben elhatározta; értjük legrégebbi és legmagasabb kamatozású jelzálogos kölcsöneink végleges conver­­sióját s ezzel kapcsolatosan még forgalomban lévő b1/a°/o-OS zálogleveleink teljes beváltását és a 4°/0-os záloglevelek kibocsátásának megkezdését. A legutóbbi napokban 41/a9/0-os zálogleveleink árfolyama, a fentebb már említett áremelkedés kö­vetkeztében, megközelítette az al­pári árat, a­minek megközelítése által pedig minden sorsolás alá eső ér­tékpapír elveszti azon tulajdonságát, hogy árfolyamá­nak emelkedése a kamatláb általános lejebb szállásá­val helyes arányban lépést tarthasson. Ezen a hátrá­nyon csak kisebb kamatozású papírok kibocsátása által lehet czélszerűen segíteni, a­mint ezt magunk­nak is alkalmunk volt, a hazai földbirtokosok érdeké­ben, teljes eredménynyel ismételten tapasztalni, mi­dőn kölcsöneink engedélyezésében S^/q-os zálogle­veleinkről előbb az 5°/0-osokra, ezekről pedig később a 41/a°/0-osokra tértünk át. A viszonyok érett megfontolása után elhatároz­tuk, azon javaslatot terjeszteni felügyelő bizott­ságunk elé, hogy mostantól kezdve kiadandó jelzá­logos kölcsöneink 40/°-os záloglevelekben engedélyez­tessenek, mely kölcsönök után a kölcsönvevő, mindent beleértve, évenként 5°/0-ot tartozik fizetni, 41 éven át. Hogy ezen 4°/0-os záloglevelek árfolyamának további fejlődését saját korábban kibocsátott, de ma­gasabb kamatozású zálogleveleink versenye ne gátol­hassa, szükségesnek láttuk a magasabb kamatozású záloglevél-kölcsönök engedélyezését felfüggeszteni, s ezzel elérni azt, hogy a magasabb kamatú zálogleve­lekből többé mit se kelljen a pénzpiac­ra vinnünk. Mielőtt azonban a 41/a°/0-os zálog­levelek ki­bocsátását véglegesen fölfügesztettük volna, jónak láttuk azokat még egy hasznos szolgálatra, t. i. régi kölcsönvevőink évi járadékainak lejebb szállítá­sára fölhasználni. E czélra a 41/a°/0-os záloglevelek, mint eddig kibocsátott zálogleveleink között a leg­alacsonyabb kamatozásúak, mihelyt árfolyamuk any­­nyira emelkedett, hogy a név szerinti értékét meg­közelítő áron elhelyezhetők legyenek, kiválóan alkal­masaknak mutatkoztak, sőt az árfolyamok emelkedése a mondott műveletre s azzal kapcsolatosan az 51/2°/o-os záloglevelekből még forgalomban levő ösz­­szegek bevonására intézetünket úgyszólván fölhívta, s arra bizonyos mértékig kötelezte is. Mint a közgyűlés tagjai bizonyára emlékezni fognak, már több év óta volt szerencsénk közgyűlési előterjesztéseinkben évről-évre jelentést tenni arról, hogy első és legdrágább kölcsöneinkből újabb, olcsóbb kölcsönök engedélyezése által mily összegek fizettet­tek vissza és hogy ezzel kapcsolatban 51/2°/0-os zálog­leveleinkből a megfelelő összegek a forgalomból visz­­szavonattak. Ily kölcsön-conversiókat azon földbirto­kosok, a kik telekkönyvük állásánál fogva tehették, örömest és megelégedéssel vittek keresztül, bár ehhez új kötelezvény kiállítása és az új kölcsönnek újabb telekkönyvi bekebelezése volt szükséges; azok ellen­ben, akik ezen körülményes eljárást végrehajtani nem bírták, vagy akiknél az azzal járó kötelességeket és baj­lódást az elérhető megtakarítás meg nem érte — pedig a kisebb adósoknál természetesen többnyire ez volt az eset, — a kamatleszállítás kedvezmé­nyéből kizárva maradtak, mert a zálogleveleink név­értéke és árfolyama között létezett különbség, a con­versió keresztülvitelének más módozatát eddig meg nem engedte. Minthogy ez utóbbi akadály megszűnt és azon óhajtást, hogy 51/2°/0-os záloglevelekben adott leg­régebbi kölcsöneink kamatlába lehetőleg megköny­­nyíttessék, teljesen jogosultnak kell elismerni, köte­lességünknek tartottuk felhasználni a kínálkozó al­kalmat és legrégebbi jelzálogi kölcsöneink conversió­­ját ezen sorozatba tartozó adósaink javára, kivétel nélkül, egy csapással végrehajtani, még­pedig oly módozattal, melyhez az adósok saját hozzájárulása nem kívántatott meg. Ezen művelet még forgalomban levő 51/2°/0-os zálogleveleinek bevonását tette szükségessé. Erre nézve azonban teljes megnyugvással ki­emelhetjük, hogy bár első­sorban intézetünk tagjainak vagyis a jelzálogos adósoknak érdekeit tartottuk szem előtt, mindamellett egyáltalában meg nem sértettük azon, az intézet szervezeténél fogva főleg az igazga­tóságot és a felügyelő bizottságot illető kötelességet sem, hogy hitelezőinknek — a záloglevelek tulajdo­nosainak — érdekeit is gondosan megóvjuk. Mert nem is szólva arról, hogy az intézet tag­jainak érdekében, mind alapszabályainkban, mind ma­gában a záloglevelek szövegében a felmondási jog vilá­gosan fenn van tartva: a záloglevelek birtokosai pusz­tán méltányosságot tekintve is, bizonyára nem vár­hatták, hogy a kérdéses záloglevelek a most uralkodó kamatviszonyok között továbbra is forgalomba fog­nak maradhatni. Az eddig élvezett 51/4°/0-os kamatozásnak — habár csak a még hátralevő rövid időre is — elveszí­tése, a záloglevelek birtokosait talán érzékenyen érint­hette, de azért méltányosan nekünk szemrehányást tenni nem lehet, mert a kamatnak ezen leszállítása csak a hosszabb idő óta fejlődő általános kamatviszo­nyok következménye, melyekkel nekünk is számol­nunk kellett. Áttérve azon módozatokra és feltételekre, melyek mellett ezen műveletet létesíteni elhatároztuk, legyen szabad mindenekelőtt általánosságban megjegyez­nünk, hogy a ránk háruló felelősséget teljesen érezve és nyugalommal el is vállalva, oly megoldásra töre­kedtünk, a­mely jelzálogos adósaink érdekeinek és a záloglevélbirtokosok méltányos várakozásának is le­hetőleg megfeleljen. Ha az alapszabályainkban letett alapelvektől és az igazgatóság által gondosan szem előtt tartott óvatos eljárástól, melynél fogva minden koc­káztatás­­sal járó üzlettől szigorú következetességgel tartózko­dunk, eltérni nem akartunk, nem volt szabad,­­ azon reményre támaszkodva, hogy majd a conversió czéljából kibocsátandó mintegy 1­z0 millió forintnyi 41/2°/6-os záloglevelekre vevők fognak találkozni,­­­a visszavonandó ugyanannyi 51/g°/0-os záloglevelek névérték szerinti kifizetésének kötelezettségét ma­gunkra vállalnunk. Ennek elvállalása szembeszökő ellentétben állott volna intézetünk jellemével és alap­elveivel. Ennélfogva mindenekelőtt az 51/2°/0-os zá­­oglevélbeli adósaink javára kibocsátandó 41/g/°/0-os záloglevelek egész összegének fix áron eladása volt biztosítandó. Ez megtörtént. A kölcsönengedélyezé­­sek alapján kibocsátandó zálogleveleink átvétele iránt velünk különben is állandó összeköttetésben álló ma­gyar általános hitelbank, — a melyről készséggel kell itt elismernünk, hogy intézetünk czéljait és természetét kellőleg szem előtt tartotta és tartja, — késznek nyilatkozott 41/a°/0-os zálogleveleink­nek ezen rendkívüli és most utolsó kibocsátá­sát, nem egészen 16 millió forint összeg ere­jéig, fix áron és al­pali átvenni, a kamatnyere­­ménybeli oly részesedés fejében, mely az átvett összeg 2°/0-ának felel meg. E szerint a U/aVo OS zálogleve­­eknek minden 100 forintnyi névértékű összegéért 98 f­orintot kapunk készpénzben s minden további levo­nás nélkül, e mellett azonban még köteleztük a neve­zett bankot, hogy az 51/a°/0-os záloglevelek tulajdono­sainak, a­kik zálogleveleiket 41/a°/0-osokra névérték­űn becserélni hajlandók, 1­0/0 bonifikátiót tartozik engedni és azonkívül minden költséget, melylyel e művelet jár, sajátjából viselni. Most tehát a még forgalomban levő 51/2°/0-os zálogleveleket felmondhatjuk, s folyó évi ápril 30-ikán­­ fogjuk sorsolni, mi­által azok f. évi november 1-jén a beváltásra esedésekké lesznek, mely napig még az 51/a°/6-os kamatot fizetni kötelezve vagyunk. Ugyanezen határidőtől kezdve fogjuk régi jel­zálogos adósainkat az e művelet által elért kamat­megtakarítás élvezetében részesíthetni. Hogy ezen megtakarítást teljesen jelzálogos adósaink javára engedjük át és az egész műveletből az intézet javára semmi nyereményre nem töreked­tünk és nem törekszünk, az egyszerűen megfelel inté­zetünk feladatának s további igazolást nem kíván; teljes bizalommal reméljük tehát, hogy ezen elhatá­rozásunk a közgyűlés egyhangú helyeslésével fog találkozni. A mutatkozó l°/0-os kamatmegtakarítás — tekintettel az 51/30/0-os záloglevelekben adott kölcsö­nök időkorára és azon kamatlábra, mely annak idején a törlesztési táblázatok kiszámításánál alapul vétetett — átlag véve 1/a%-át fogja tenni azon eredeti köl­csönösszegnek, mely után az annusitásokat jelenleg az adósok fizetik. Erről az érdekelteket annak idején egyenként fogjuk értesíteni. A közgyűlés e jelentést általános helyesléssel vette tudomásul , miután a felügyelő bizottság jelen­téséből az ügykezelés mintaszerűségéről meggyőző­dött, a fölmentvényt egyhangúlag kiadta, mire a közgyűlés véget ért. Közlemények. A gazdakörből. Márczius hó 25. A gazdakör igaz­gatósága ma délután 5 órakor Somssich Pál elnök­lete alatt ülést tartott, melyen jelen voltak: Károlyi Sándor gr., R­á­t­h Károly, Andaházy Pál, S­z­t­á­­ray Antal gr., Karsay Albert, dr. Csillag Gyula, Miklós Gyula és Ödön, M­á­d­a­i Izidor, Hoffmann Jakab, Tarnóczy Gusztáv, Kop­­pé­l­y Géza, Huszár István, Fenyvessy Adolf. Az 1886. évi márczius hó 11-diki ülés jegyzőkönyvé­nek hitelesítése után, elnök indítványára a magyaror­szági hírlapírók nyugdíjintézetének 100 főt szavazta­tott meg. Bemutattatik a bpesti mészáros ipartársulat elnökének átirata, melylyel a gráczi mészáros ipar­társulat azon megkeresését küldi át, mely szerint az állati zsiradékok és a fagygyu behozatali vámjának eltörlése ellen teendő lépések megtételét kéri. Tudo­másul vétetett s a gráczi ipartársulat az iránt fog megkerestetni, hogy az osztrák kormányhoz ezen ügyben intézett beadványának másolatát küldje meg. Zichy Nándor gróf felolvasása következtében el­határoztatott, hogy egy lótenyésztési és egy állat­­tenyésztési bizottság küldessék ki, melynek tag­jai a legközelebbi ülésben fognak kijelöltetni. Végre új tagokat felvetettek: B­­­a­s­­­n­i Domokos és Peregriny Ferencz. Ez után dr. Csillag Gyula értekezett a kisebb királyi haszonvétek megváltásáról. Szerző nagyfontosságú értekezésében, melyet holnap egész terjedelmében fogunk közölni, a földesúri ital mérési jognak teljes kárpótlás mellett minél előbb való megszüntetését kívánja. A megváltást az állam vinné keresztül, ép úgy mint a földtehermentesítést, a községek által való megváltást szerző ellenzi. A regale­váltságból eredő államadósság törlesztése czél­jából az államkincstárt megillető külön engedélyille­ték és évi állam adó volna kivetendő az italmérési üzletekre, oly módon, hogy ez fedözze az adósság utáni kamatot és törlesztési részletet. A szab­ királyi városok és a regaletulajdonnál biró 10.000 lakosnál nagyobb községek regáléi nem vál­tatnának meg, de ezentúl ezek is az enge­­délydíj alakjában szednék be jövedelmüket. Soms­s­­­c­h Pál elnök indítványára ezen nagyfontosságú s részletesen kidolgozott javaslatok feletti nyilvános tanácskozás legközelebbi csütörtökre halasztatott. A magyar jelzálog hitelbank ma tartotta Széll Kálmán elnöklete alatt újjá­alakulása óta 5-ik köz­gyűlését. Beck Nándor vezérigazgató felolvasta az igazgatóság évi jelentését, melyből kitűnik, hogy a lefolyt évben tényleg 2.477,500 frtnyi jelzálogos köl­csön lett folyósítva, mi­által az összes eddigi jelzálo­gos kölcsönök 21.596,150 frtra emelkedtek. Különös gondot fordítottak az intézet vezetői a községi köi­es0nökre, melyek a legutóbbi évben folyósított 10.839.200 írttal már 23.620.700 frtnyi összegre rúgnak. Ezzel szemben a záloglevél kibocsátás 20.995.000 frtra és a nyeremény kötvények forgalma 17.410.000 frtra rúgott. A lefolyt évben elért tiszta nyereség 1.091.027.26 frtot tesz ki, miből a következő levonásokat javasolt az igazgatóság. A rendes tartalék alap javára 83,686,38 frt, a külön aranyárfolyam tar­talékalapba 41,843 frt 19 frt, végül a II. különös tartalékalap megalkotására kerek 100,000 forint. A nyugdíjalap dotatiójára 15,000 frtot, az igazgatóság jutalmazására 41,843 frt 19 kr és új számlára átvi­telként 32,202 frtot szánt. A nyereségből fenmaradó 776,360 frt 50 krt pedig a részvényesek közt oszta­lékul kiosztatni javasolja olykép, hogy minden 200 aranyforinttal befizetett részvény után 30 frt arany­ban, mint 100 arany forinttal befizetett részvény után 15 frc aranyban esik, a­mi 6°/0-os kamatoztatásnak felel meg. Bálint Ferencz részvényes — bárha az igazgatóságnak buzgó és sikeres működését elisme­résre méltónak találja — nem látja indukálva azt, hogy az igazgatóság egy különös (Il-ik) tarta­lékalapra 100,000 forintot javasol fordítani és a részvényesek érdekeivel megegyeztethetőbbnek találja, ha a közgyűlés ama 100,000 forint­nak új számlára való átíratását határozza el, mi­által a részvényeseknek a jövő évre már is szép eredményt biztosít. — Széll Kálmán elnök nem tartja elfogadhatónak Bálint indítványát, mert az intézet jelenleg akként van consolidálva, hogy a rész­vényeseknek, előre látható eseményeket kizárva, jövőre is szép eredményt biztosít, másrészt az intézet üzleti életének fejlődése, de különösen a kibocsátott zálog­levelek nagy összege szükségessé teszik, hogy az inté­zet tartalékalapja ama fejlődéssel lépést tartson. Az elnök e felvilágosításával szemben Bálint Ferencz részvényes indítványát visszavonta. A közgyűlés az előterjesztett igazgatósági jelentés, valamint a nyere­ség felosztására vonatkozó indítványt jóváhagyván, úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizott­ságnak a kért fölmentvényt megadta. Ezután Geiger Zsigmond részvényes indítványára az eddig működött igazgatósági­ és felügyelő bizott­sági tagokat közfelkiáltással újból megválasztották. E szerint igazgatósági tagok: Széll Kálmán, Beck Nándor, Frölich Frigyes, Hegedűs Sándor, Matuska Péter, dr. Máyer Arthur, Minkus Jenő és Wahrmann Mór. Felügyelő bizottsági tagok: Iernuszt Sándor, Visontai Kovách László, Kubinyi Árpád és Schön Vilmos. — Széll Kálmán elnök az igazgatóság ne­vében köszönetét fejezi ki az igazgatóság, irányukban eddig tanúsított bizalomért, s ígéri, hogy a kötele­zettségének továbbra is meg fog felelni. Reméli, hogy buzgó működésük által az intézet — mely különben közgazdaságunk emelkedésének már eddig egyik is ha­talmas tényezője, — az eddiginél még magasabb ál­lást fog elfoglalni. — Posch Gyula részvényes indítványára, Széll Kálmán elnöknek, valamint az igazgatósági tagoknak sikeres működésükért egyhan­gúlag köszönetet szavaztak, mire a közgyűlés vé­get ért. A mátrai vasút részvénytársaság ma délelőtt 11 órakor tartotta alakuló gyűlését gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt. Elnök mindenekelőtt constatálja, hogy 1.151.800 frt részvénytőke képviseletében 79 szavazattal bíró részvényes van jelen. A napi­rend első tárgya, az engedélyesek jelentése az alap­tőke elhelyezéséről. A jelentés előterjesztése előtt engedélyesek bemutatják a társaság tervezetét, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott; bemutattatott továbbá az engedélyesek jelentése s a törzsrészvény­könyv, melyekből az alakuló közgyűlés meggyőződött arról, hogy a törzsrészvényekből 14,528 db, 1.452.000 frt névértékben elhelyeztetett s egyesek részéről a ma­gyar orsz.banknál 279,709 frt készpénzben lefizettetett. A közgyűlés elhatározta, hogy a megválasztandó igazgatósági tagok a vasút építésének tartalma alatt díjazásban nem részesülnek. Ezután az igazgatóság tagjaiul m­egválasztottak: gr. Károlyi Gyula, gr. Gyürky Ábrahám, gr. Nemes Vincze,Beretvás Endre, Lederer Sándor, gr. Szapáry István, báró Bourgoing Ottó, Hahn Samu, Biedermann Albert, Szokoly Gyula, Mezey Mór, Frölich Gusztáv, Kuncz Jenő, a felügyelő bizottság tagjaiul Hajdú Sándor, Körmendy Imre és Hartenstein Zsigmond. A moratórium megszüntetése Bulgáriában, So­­phiában székelő főconsulunk távirati értesítése szerint, Bulgáriában az ottani kormány m. é. november 15/3-án kelt és­ november 30/18-án kihirdetett ukáza értelmében fennállott moratorium f. hó 19-én meg­­szüntettetett. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, bar­átok­ tere, thenaeum-épü­let. Budapesti áru- és értéktőzsde. Márczius 25. Gabonaüzlet. A mai magánforgalomban követ­kező jegyzések fordultak elő: Szokványbuza tavaszra 8.49—8.50 forinton szokványbuza őszre 8.51—8.52 frjon, tengeri má­jus—júniusra 5.66—5.67 forinton, szokványrat ta­vaszra 6.56—6.57 forinton. — Zab őszre 6.40—6.41 forinton. Káposztarepcze aug.—szeptemberre 1077/* 11 írton. Értéküzlet. A mai ünnepi forgalom igen szi­lárdul folyt le. Jegyzünk: Aranyjáradék 103.821/a—103.97*/1. Papirjára­­dék 95.521/2—95.60. — Osztrák hitelbankrészvények 302.40—302.70. — Magyar hitelbankrészvények 308.75. Leszámítoló bankrészvények 92.50. Jelzá­logbank —. •—.—. Zárlati jegyzések: Aranyjáradék 103.97­/a. Papírjáradék 95.57$/B. Osztrák hitelbankrészvény 302.50. Magyar hitelrész­vények —.—. Leszámítoló bankrészvények —.— Jelzálogbank —.—. Dijbiztositások. Holnapra 2—2.50 frt, nyolcz napra 5.50—6 frt,egy hóra 12—13 frt. NAPTÁR. — Péntek, márczius 26. Nap kél 5 ó. 55 p., nyug. 6 ó. 18 p. — Hold kil 1­ó. 25 p. éjjel, nyug. 9 ó. 47 p. d. e. Rím. kath.: Jézus gyermekségének emlékezete. — Prot.: Manó. — Görög-orosz: (márcz. 14.) Sándor. — Zsidó: (rendor 19.) Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4-ig. A fővárosi középítési bizottság ülése d. u. 5 órakor (új­városháza). Országos képtár az academia palotájában d. e. 9-től d. u. 1-ig. Vöröskereszt-egylet Erzsébet kórháza Budán, megtekint­hető d. e. 10-től fél 11-ig. Nemzeti múzeum : régiségtár d. e. 9—1-ig. A m. kir. technológiai iparmúzeum (Kerepesi­ ut 9.) (Be­­leznay-kert) nyitva van: d. e. 9—12-ig, d. u. 3—5-ig. Az időjelző-intézet távirati jelentése márcz. 25-én reg. 7 órakor. Rövidítések: cs. : szélcsend; t. = tiszta; d. = derült; */* =* de felhős; */# =­­« felhős; »/* = */* felhős ; b. = borult; e­ = eső; h. = hóeső ; j. = jég; k. = köd ; z. = zivatar; g. = gőz; v. = villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában : A nagy légnyomás (775—777) Oroszország felől kiterjed a kontinens többi részére is (765.) Kevés hóváltozás mellett, az idő csendes, de­rült, száraz. Hazánkban: Északkeleties mérsékelt szelek­kel, a nomersekiet keveset változott, a légnyomás mindenütt, kevéssel még felebb szállt.­­ Az idő több­nyire derült, csendes, enyhe, száraz. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Többnyire csendes, derült időt várhatni. Y7gnyör aTMSzer7r77T^ömér^"^eapa^T,Fent^ Állomások 100+ erTq—18)1 fék C«, |dékfy» set Arad......................... 73.3 DK 3 4.5 — '/. Besztercze................... 74.3 K 3 1.3 — 1. Beszterczebánya ... 72.8 K 2 H—0.6 — t Budapest................... 73.6 M­ 1.7 — t. Csáktornya................... 72.1 E 1 —0.2 — t. Debreczen.................. 71.9 EK 1 —0.6 — t. Eger........................... 75.5 E 1 —1.4 — t. Eszék..................... — — — — — Fiume........................ 69.7 E 2­5.1 — t. Késmárk...................... 73.1 cs. —8.0 — t. Keszthely...... 73.3 E 1 1.9 — t. Kolozsvár...... 75.2 K 2 —1.6 — t. Magyar-Óvár............... 72.7 cs. 1.4 — t. Akna-Szlatina .... 73.4 K 2 —1.2 — t. Nagy-Enyed... 73.9 K 1 0.0 — t. Nagy-Szeben... 74.0 DK 1 —0.6 — t. Nagyvárad...... 72.9 K 2 4.1 — t. Orsova............. 75.0 K 2 3.6 — t. Pancsova..................... 73.5 — 4.4 — t. Selmeczbánya .... 75.1 N 1 —6.6 — t. Sopron......................... — cs. 1.0 — t. Szatmár-Németi ... 73.7 D 4 1.5 — t. Szeged......................... 72.5 cs. 2.0 — t. Sepsi-Szt-György ... 1­ cs. 5.1 — t. Szolnok......... 74.1 EK 2 2.0 — t. Temesvár...... 75.5 E 3 5.0 — t. Trencsén.......... 71.4 D 1 0.8 — t. Ungvár........... 73.5 EK 2 —0.7 — t. Zágráb............. 72.1 EK 1 3.6 — t. Bécs................ 73.7 DK 1 0.6 — t. Bregenz..................... 67.3 cs. 4.5 — t. Konstantinápoly ... 68.6 E 4 4.1 — t. Lesina........................ 68.6 cs. 8.8 — t. Póla................ 70.1 EK 2 7.0 — t. Prága............. 71.0 K 2 1.4 — t. Sulina............. 72.5 E 4 0.1 — hb Serajevo.......... 70.2 K 1 5.0 — t. Színházak Budapest, pén­teken, 1886. márczius 26-án. Nemzeti színház. Bérletfolyam. FERRÉOL. Színmű 4 felv. Irta : Sardou V. Fordították: Beniczky J. és Kuliffay Ede. Személyek: De Meyran Ferréol Náday Gyenes Bercsényi Vízvári Szigeti I. Latabár Földényi Kőrösmezei Horváth Mészáros Szacsvayné Alszegi I. Lendvayné De Boismartel Lavardin Perissol, esküdt Martial, erdész Maxence Brochat, orvos Ludolpha Du Bosoy Ducoudray Roberte Thérese D’Orbesson assz. De Valtamiers assz. Györgyné Kezdete 7 órakor. Műsor: Szombat, A zalaméai biró , bf. Vasárnap, Liliomfi. — Ősz és tavasz; bérletfolyam. Magy. kir. operaház. Bérletfolyam. LA­SSALLE JÁNOS ur a pá­risi nagy opera tagjának ven­dégjátékául : Teli Vilmos. Opera 4. felv. Zenéjét szerzette Rossini. Személyek: Gessier.............. Tallián Mathild.............. Maleczkyné Teli Vilmos .... Lassalle J. Hedvig, neje . C. Saxlehner E. Gemmy, fia........ Kordin M. Walter.............. Kőszeghy Melchtal............ Ney Arnold..............Broulik E. Rudolf.............. Dalnoki Leuthold............ Fektér Halász................ Pauli Kezdete 7 órakor. Műsor : Szombat, Sába királynője Tu­rolla E., bérletszünet: Népszínház. Először: A CZIGÁNYBÁRÓ. Nagy operetté 3 felvonásban, Jókai után irta Schnitzer Ig­­nácz. Németből fordították Gerő Károly és Radó Antal. Zenéjét szerz. Strauss János. Személyek: Zsupán Kálmán Németh Arzéna Ligeti I. Mirebella Aranyossiné Ottokár, a fia Kiss Carnera gróf Szilágyi Barinkay Sándor Pálmai I. Czipra Margó C. Szaffi, a leánya F. Hegyi A. Gábor diák Gergely Minna Arányi B. Fali ) Újvári Józsi ) V. Kovács Ferkó ) . , Erödi Mihály ) Izsó Jancsi ) nyár Fodor Bécs város polgm. Halász Egy hírnök Imrei Irma Vasváriné Tercsi Berényi G. Aranka Agostoni B. Katicza Galambos B. Pista Varga Gyuri Béni I. Matyi Imreiné Andris Fehér I. Peti Gyöngyösi I. Szepi lámpás fiú Miksai Miska Füredi Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Főszerkesztő: J­ósseti G­ór. Felelős szerkesztő : Tamisi Imre, Nyilt tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem nem felelős a szerkesztőség). alakjáért Intő példa a vevő közönség számára. Nem rég egy ismerősünk, ki vértorlódással, főfájással, erős szívdobogással, étvágytalansággal egybekötött makacs szoru­lásban szenvedett, házi orvosának külön ajánlatára Brandt B. gyógyszerésznek, svájczi labdacsait kérte egy gyógyszertárban. Az illető gyógyszerész, nem tudni, mi okból, nem volt valódi svájczi labdacsa, de a vevőt arra akarta rábeszélni, hogy vásá­roljon az ő saját gyártmányú labdacsaiból, melyek mint a valódi svájczi labdacsok voltak csomagolva, hisz, úgymond, ezek jobbak és olcsóbbak is. Szerencsére a beteg különféle utánzatokra már régebben figyelmeztetve lévén, azonnal ott­hagyta a gyógyszerészt, hogy egy más gyógyszertárban meg­szerezze a valódi Brandt B.-féle svájczi labdacsokat. Ez aztán követésre méltó példa s minden félrevezetés ellen meg leszünk óva, ha arra gondosan vigyázunk, hogy a Brandt B. gyógysze­­rész svájczi labdacsainak czégjegye: egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása: 228 Nt.

Next