Nemzet, 1886. március (5. évfolyam, 1257-1287. szám)

1886-03-05 / 1261. szám

Az V. honvéd-kerületbeli. A 65. sz. honvéd-zászlóaljban Fejérvármegye Székesfehérvár-város s. j. 22, székesfehérvári s. j. 44, sárbogárdi s. j. 38, adonyi s. j. 29, összesen 134. A 66. sz. honvéd-zászlóaljban Tolnavármegye dunaföldvári sorozó járásban 42, simontornyai s. j. 31, dombóvári s. j. 61, összesen 134. A 71. sz. honvédzászlóaljnál Veszprém várme-­­gyében enyingi sorozó járásában 34, veszprémi s.­­ 41, devecseri s. j. 50, veszprém-városi s. j. 13 ösz­­szesen 138. A 72. sz. honvédzászlóaljnál Győr vármegyé­ben Győr-város sorozó járásában 11, sokoró­aljai s. j. 19, Győr vármegye pusztai s. j. 23, tósziget és csiliz­­közi s. j. 21, Veszprém vármegye pápai s. j. 26, zir­­czi s. j. 25, pápa­városi s. j. 9 összesen 134. A 73. sz. honvéd-zászlóaljban Moson várme­gyében a nezsideri s. j. 33, a rajkai s. j. 18, a magyar­óvári s. j. 26, Sopron vármegyében a kapuvári s. j. 29, a csornai s. j. 28, összesen 134. A 74. sz. honvéd-zászlóaljnál a Sopron városi s. j. 17, Sopron vármegyében a soproni s. j. 32, a nagymártoni s. j. 18, a kismártoni s. j. 26, a pulyai s. j. 15, a csepregi s. j. 24, a kis­márton-városi s. j. 3, a ruszt-városi s. j. 1, összesen 136. A 75. sz. honvédzászlóaljnál Vasvármegyében szombathelyi sorozójárásban 24, kőszegi s. j. 15, sár­vári s. j. 20, kis-czelli s. j. 31, felső-eőri s. j. 31, kő­szeg-városi s. j. 5, szombathely-városi s. j. 9, össze­sen 135. A 68. sz. honvédzászlóaljnál Baranya várme­­gyében pécs­ városi sorozójárásában 22, pécsi s. j. 29, siklósi s. j. 23, pécsváradi s. j. 28, hegyháti s. j. 33, összesen 133. A 69. sz. honvédzászlóalj ál Bárannya várme­gyében szent­lőrinczi s. j. 18, Somogy vármegyében kaposvári s. j. 40, szigetvári s. j. 38, nagyatádi s. j. 33, Kaposvár városban 6, összesen 135. A 70. sz. honvédzászlóaljnál Somogy várme­gyében marczali s. j. 32, lengyeltóti s. j. 22, tahi s. j. 27, igali s. j. 25, csurgói s. j. 29, összesen 135. A 76. sz. honvédzászlóaljnál Vasvármegyében. Vasvári s. j. 20, körmendi s. j. 21, németujvári s. j. 24, szentgotthárdi 38, muraszombati s. j. 32, össze­sen 135. A 77. sz. honvédzászlóaljnál Zalavármegyében. Keszthelyi s. j. 21, kanizsai s. j. 22, tapolczai s. j. 26, pacsai s. j. 19, sümegi s. j. 27, nagykanizsa-városi s. j. 11, Fiume-város és kerületére a népesség arányához képest 11, összesen 137. A 78. sz. honvéd védzászlóajnál Zalavármegyé­ben. Alsó-lendvai s. j. 29, letenyei s. j. 20, perlaki s. j. 18, novai s. j. 11, Csáktornyai s. j. 26, zalaegerszegi s. j. 26, zalaegerszeg-városi 5, összesen 135. A VI. honvéd kerületben. A 28. sz. honvéd zászlóaljnál Torda-Aranyos me­gyében maros-ludasi s. j. 23, Maros-Torda vármegyé­ben régeni alsó s. j. 33, Szászrégen városban 7, Ko­­lozs megyében mező-örményesi s. j. 16, tekei s. j. 20, mócsi s. j. 25, összesen 124. A 30. sz. honvéd zászlóaljnál Kolozs várme­gyében Kolozsvár városban 18, gyulai sorozó járás­nál 18, Bánffy-hunyadi s. j. 34, almási s. j. 19, kolozs­vári s. j. 22, Kolozs városban 3, nádasmenti s. j. 14, összesen 128. A 19. sz. honvédzászlóaljnál Hunyadvármegye brádi sorozójárásában 12, algyógyi s. j. 14, hátszegi s. j. 14, maros­illyei s. j. 18, szászvárosi s. j. 13, vajda­hunyadi s. j. 14, kőrösbányai s. j. 10, puji s. j. 4, dévai s. j. 13, zsillyi s. j. 3, szászváros-városi s. j. 4, dáva-városi s. j. 2, vajda-hunyad-városi s. j. 2, hát­szeg-városi s. j. 1, összesen 124. A 20. sz. honvéd zászlóaljnál Alsó-Fejér vár­megye magyar-igeni s. j. 23, alvinczi s. j. 31, gyula­­fehérvár-városi s. j. 9, kisenyedi s. j. 19, Szeben vár­megye szászsebesi s. j. 17, szerdahelyi s. j. 16, polyá­­nai s. j. 3, szászsebes-városi sorozó jár. 6, össze­sen 124. A 21. sz. honvéd zászlóaljnál Alsó-Fejér vár­megye vizakna-városi s. j. 5, Szeben vármegye szelis­­tyei s. j. 12, központi s. j. 23, borczai 12, újegyházi 12, nagy-szeben-városi 14, Nagyküküllő vármegye szent-ágothai s. j. 23, bólya-berethalmi s. j. 27, össze­sen 128. A 25. sz. honvéd-zászlóaljnál Kisküküllő vár­megyében a dicső­szentmártoni s. j. 25, a balavásári s. j. 24, a radnóthi s. j. 20, a hosszúaszói s. j. 21, az erzsébetvárosi s. j. 2, Nagyküküllő vármegyében a keresdi s. j. 11, a megyes­városi s. j. 4, a segesvár­­városi s. j. 7, összesen 124. A 26. sz. honvédzászlóaljnál, Csik vármegyében felcsiki s. j. 42, Gyergyó-szentmiklósi s. j. 37, Gyer­­gyó-tölgyesi s. j. 12, Csikszereda-városban 1, Udvar­hely vármegyében udvarhelyi s. j. 29, Szék.-Udvar­­hely-városban 3, összesen 124. A 27. sz. honvéd-zászlóaljban Maros-Torda­­vármegye alsó-marosi sorozó járásban 28, felső-marosi s. j. 24, nyárád-szeredai s. j. 25, keresztúri s. j. 37, Marosvásárhely város s. j. 11, összesen 125. A 22. sz. honvéd-zászlóaljban Nagyküküllő­­vármegye kőhalmi sorozó járásban 34, Fogarasvár­­megye törcsvári s. j. 24, sárkányi s. j. 18, fogarasi s. j. 23, alsó-árpási s. j. 26, összesen 125. A 23. sz. honvédzászlóaljnál, Udvarhely várme­gyében homoródi s j. 20, Brassó vármegyében felvi­déki rumánok nélküli s. j. 10, felvidéki rumán s. j. 5 alvidéki s. j. 17, hétfalusi magyar s. j. 13, hétfalusi rumán 21, Brassó­ városi s. j. 23, Háromszék várme­gyében miklósvári s. j. 18, összesen 127. A 24. sz. honvédzászlóaljnál Háromszék vár­megyében sepsi s. j. 30, orbai s. j. 25, kézdi s. j. 41 sósmezői rumán s. j. 1, S.-Szt.-György városban Kézdivásárhely városban 3, bereczk-városi magyar s­j. 1, bereczk-városi rumán s. j. 1, Csik vármegyében kászon­alc­iki s. j. 20, összesen 125. A VII. honvéd kerületben. A 79. sz. honvéd zászlóaljnál krapinai alispán­­ságban szentkereszti sorozó járásában 25, pregradai s. j. 17, klanjeczi s. j. 17, zlatári alispánságban zla­­tári s. j. 29, Varazsd­ városában 6, varazsdi alispán­­pánságban ivaneci s. j. 9, vinicei s. j. 8, varazsdi külső s. j. 10, varazsd-topliczai s. j. 5 összesen 126. A 80. sz. honvédzászlóaljnál károlyvárosi alis­pánságban károlyvárosi külső s. j. 11, modruspataki s. j. 10, a jászkai alispánságban jászkai s. j. 11, Zág­ráb város s. j. 9, a zágrábi alispánságban zágrábi külső s. j. 28, szamobori s. j. 14, szentiváni s. j. 24, a zlatári alispánságban stubiczai s. j. 20. Összesen 127 A 83, honvédzászlóaljnál jászkai alispánságban pokupskói sorozójárásban 20, sziszeki alispánságban sziszeki külső s. j. 20, nagygoriczai s. j. 26, Sziszek város s. j. 4, belovári alispánságban garesniczai s.­­ 11, Ivanics­ város s. j. 1, krizsi alispánságban ivanics kolostori s. j. 28, kutinai s. j. 16, összesen 126. A 87. sz. honvédzászlóaljnál Carlopago városi sorozó járásban 1, a gospicsi s. j. 46, az udbinai s.­­­ 17, a gracsáczi s. j. 33, az ottocsáczi 8. j. 29, össze­sen 126. A 88. sz. honvédzászlóaljnál Fiumei alispán­­ságban Buccari város sorozó járásban 3, a Zengg vá­rosi s. j. 1, a Grobnik-breljini s. j. 30, a vinodoli s. j. 15. Delniczei alispánságban a csabári s. j. 4, a delni­­czei s. j. 15, a verbovszkói 8. j. 7, az ogulini s. j. 18 a brinjei s. j. 27, a Károlyvárosi alispánságban a szeverini s. j. 5, összesen 126. A 89. sz. honvéd-zászlóaljnál a károlyváros városi s. j. 5, a zavalje-korenicai s. j. 31, a szluini s.­­ 61, a rakováczi s. j. 30, összesen 127. A 81. sz. honvédzászlóaljnál, belovári alispán­ságban grubisnopoljei s. j. 33, pakráczi alispánságban pakráczi s. j. 13, daruvári s. j. 15, verőczei alispán­ságban verőczei s. j. 26, vocsini s. j. 10, szlatinai s. j. 17, novszkai s. j. 12, összesen 126. A 90. sz. honvédzászlóaljnál Verőcze alispán­ságban glinai sorozó járásában 34, verginmosti s. j. 20, Kostajnica-város s. j. 3, Petrinya-város s. j. 4, pretinjai s. j. 26, dubicai s. j. 24, dvori s. j. 15, össze­sen 126. A 82. sz. honvéd zászlóaljnál diakovári alispánság diakovári s. j. 14, eszéki alispánság eszéki külső s. j. 18, Eszék város s. j. 11, Bród város s. j. 3, garcsini s. j. 13, vinkovcei s. j. 17, zsupanjei s. j. 20, vukovári alispánság vukovári s. j. 31, összesen 127. A 91. sz. honvéd zászlóaljnál Pozsega város s. j. 3, pozsegai alispánság velikai s. j. 17, cerniki s. j. 6, bektezsi s. j. 6, diakovári alispánság nasici s. j. 16, eszéki alispánság valpói s. j. 23, dolnji-miholjáczi 16, ujgrad­iskai s. j. 20, oriováczi sorozó jár. 19, össze­sen 126. HÍREK. Márczius 4. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Bismarck és a lengyelek. (Irta: Baradlay Richard.) — Tárcza : Pasteur jelentése. — A történelmi társulat ülése. — Fővárosi ügyek. — Egyesületek és társulatok. — Törvényszéki csarnok. — Közgazdaság. A Gazda­körből. — Közlemények. — Naptár. — Időjárás. — Szinházak. — Az academiai nagyjutalomért (200 arany) és a Marczibányi-mellékjutalomért (50 arany) ez évben a nyelvtudomány körébe tartozó munkák pá­gáznak. A főtitkári hivatal már egybeállitotta az 1879—1885. év közben megjelent idevágó munkák czimjegyzékét s a birálat teljesítése végett átadta az első osztálynak. Az osztály, bírálókat, Hunfalvy Pál elnöklete alatt, Szarvas Gábort és Joannovits Györ­gyöt jelölte ki. A jutalmat a májusi nagygyűlésen ítélik oda. — Grant Sarolta: Dublinből jelentik, hogy ott múlt hó 25-én halt meg 85 éves korában Grant Sa­rolta kisasszony, néhai Grant mérnökkari ezredes lánya. Grant kisasszony negyven évvel ezelőtt angol gouvernantja volt a mostani belga királynénak. Grant kisasszony az 1849. forradalom idejében Magyaror­szágban tartózkodott és barátságos viszonyban állt Batthyány Lajos gróffal és Guyon tábornokkal és több más magyar előkelő férfiakkal. — Halálozások. Schmidt István győri bíró szerdán reggeli 3 órakor elhunyt. — Rill Jánosné szül. Jerney Erzsébet, ma délután 4 órakor, 71 éves korában Módoson elhunyt. — Műkedvelői előadás. Sikerült műkedvelői előadást rendezett február 28-án a dobsinai fiatal­ság. Két egyfelvonásos színdarabot játszottak: San­­deau »Marcel«-jét és a »Regény vége« czímű vígjá­tékot Szépfaluditól. Játszottak: Szontagh Ella, Remenyik Emma és Fábry Vilma, továbbá Klein Soma, Láng Gusztáv, Margitay Tihamér, Tors Ist­vánná, Fehér Camilla, Láng Gusztávné és Margitay Tihamér és Láng Gusztáv. — Villamos világítás Nyitrán. Mint a Pozs. La­pok írja, Nyitra város új polgármestere, Kostyál Pál volt alispán, gyökeres reformokat tervez a városban, így többek között alkudozásokat indtott a bu­dapesti Egger-czéggel, hogy a várost esetleg villamossággal világítsák. — A kanyaró Pestmegyében. Taksonyköz­­■ é­g­b­e­n az iskolás gyermekek közt fellépett a kanyaró, minek következtében az ottani iskolákat bezárták. — Az unitáriusok budapesti egyházközsége f. hó 7-én délelőtt 11 órakor a budapesti ágostai hit­vallású egyház Deák­ téri temploma mellett levő nagy imatermében egyházi szónoklattal egybekötött isteni tiszteletet tart.­­ Szénmérgezés czím alatt tegnap esti la­punkban közlött hírünket a következőkkel egészít­hetjük ki : A rendőrség tegnap tévesen közölte a szeren­csétlenül járt három napszámos egyikének nevét, ami onnan eredt, mert közelebbről senki sem ismerte őket s neveiket is csak a munkások névsorának felolvasása utján állapíthatták meg, minthogy közülök a tegnap említett három napszámos hiányzott. Ma délelőtt a Rókus-kórházban magához tért a baleset harmadik áldozata és kihallgatása alkalmával előadta, hogy Hahn Józsefnek hívják, bobróczi (Liptó megye) szüle­tésű 19 éves napszámos. Tegnapelőtt éjjel a hajós­­utc­a 21. számú ház egyik első emeleti szobájában egyedül lefeküdt, de minthogy nagyon fázott, átment a mellette levő, szárító kályhával sűtött meleg szo­bába, hol már két munkástársa , Szivák András és Kuszina István mélyen aludtak, úgy hogy fel sem tudta őket költeni. Ő is lefeküdt és nemsokára el­aludt. Nagyon bámult ma délelőtt, midőn eszméletre térve, fehér ágyban találta magát és midőn a történ­teket elmondták neki, alig akart annak hitelt adni. Felgyógyulása most már biztosra vehető. Szivák és Kuszina holttesteit ma délelőtt bonczolták a Rókus­­kórház halottas házában, hol szénéleg mérgezés által okozott halált constatáltak. A szerencsétleneket hol­nap délután 2 órakor fogják a Rókus-kórház halottas házából eltemetni. — A Szamos áradása által károsult községek lakóinak fölsegélésére a tanács, mai ülésén 200 frtot szavazott meg. Ez adomány jóváhagyása a legköze­lebbi közgyűléstől fog kéretni. — A Csepel-sziget megvédése érdekében a pesti alsó járás szolgabirája értesíti a megye alispánját, hogy a Csepel-szigeten a dunabalparti községi védmű­­vek megerősítése és gondozása iránt a szükséges in­tézkedéseket már megtette. A sziget községeit első­sorban védő államköltségen készült tököl­újfalusi véd­­gát azonban, melyet a folyammérnökséghez intézett, több rendbeli értesítés daczára kiépítése óta nem ja­vítottak, oly rongált állapotban van, hogy árvíz ese­tén a gátszakadás elkerülhetetlennek látszik, a­mi könnyen végzetessé válhatik. Ennélfogva a szolga­­bíró kéri az alispánt, hogy sürgős felterjesztést intéz­zen a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez, a gát megrongált részeinek kijavítása iránt. — Blondin Amerikában. Blondin a híres kötél­­tánczos Amerikába akar visszatérni, hogy ott valami különös mutatványokat produkáljon. Amerikai ügy­nökétől azonban arról értesült, hogy a Niagara át­­úszását és más hasonló mutatványokat a törvény el­tiltotta. A kötél alá hálót kell alkalmaznia és ez ter­mészetesen az előadás érdekességét nagyban rontja. Blondin Londonban él, 61 éves, a legutolsó években vagyonának legnagyobb részét szerencsétlen vállala­tok által elfecsérelte. Az a gondolata támadt, hogy egy amerikai kirándulása által vagyoni viszonyait rendbe hozza, de most ügynöke azt mondja, hogy te­kintettel az elkerülhetetlen hálóra, nem akar jönni. — Az eltűnt milliók. Az elhunyt Montl­art her­­czegnő örökségéből eltűnt milliókat buzgón keresik mind e mai napig, s újabban ez iránt Lubomirska Cecilia herczegnőt hallgatta ki a vizsgáló­biró. A herczegnő ugyanis állítólag birtokában volt azon pénztár egy másik kulcsának, melyben az örökség készpénzben állott, s e kulcsot állítólag maga az el­hunyt herczegnő adta át neki. Lubomirska, mihelyt Montl­art herczegnő, kitől még életében ajándékba kapta a myslanicei birtokot, öngyilkosságot követett el, azonnal Myslenicébe utazott, ott maradt mind­addig, amíg a teljes leltárt föl nem­ vették. A vizs­gálat ezen újabb fordulata, valamint maga a sok zsa­rolási eset is a legnagyobb feltűnést keltő Myslenb­en.­­ A decazevillei zavargásokat illetőleg jelen­tik, hogy a legközelebbi napokban komoly tudósítások várhatók. Úgy látszik, hogy a bányák birtokosai és a munkások is el vannak határozva, hogy nem enged­nek. Rendkívül aggasztó hatást gyakorolhat erre a villongásra az ultraradicális elemekből álló párisi köz­ségtanács magatartása. A tanács ugyanis munkásügyi bizottságához utasította a következő indítványt, ame­lyet Vaillant, Joffrin, és Chabert ismeretes intransi­­gens tagjai terjesztettek elő. »Tekintve, hogy a deca­zevillei előkelő bányabirtokosokat, mert tulajdon­képen ők idézték elő a munkások zavargását, valamint őket terhelik azon következmények, a­melyek zsarnokságukból és kihívásaikból szár­mazhatnak, nyilvánosan szégyenpadra kell állí­tani ; továbbá, hogy nem kevésbé szükséges segíteni a munka nélkül maradt bányászokat, a­kik éhen halnak és biztosítani őket a párisi nép rokonszenvéről és testvériességéről: elhatározza a tanács, hogy 10.000 frankot bocsát a decazevillei szünetelő munkások ren­delkezésére, a­mely összeg az 1886. évi költségvetés tartalékából fog kiutal­vány­oztatni.« A másik javas­lat, a­melyet ugyancsak a tanácsosok terjesztettek elő, még tovább megy és követeli, hogy szüntesse meg a parlament ama bányák concessióját, a­melyeknek az Aveyron társaság lett birtokosává, fossza meg birtok­jogától e társaságot és mondja ki törvényben, hogy ezek a bányák ismét a nemzet elidegeníthetlen tulaj­donává lettek. — Skobeleff babérjait egy moszkvai katonai körben tartott felolvasáson erősen megtépdelték. A felolvasó a következőket beszéli az annyira ünnepelt nemzeti hősről: Wessely pasa, Plevna eleste után a Sipka szorosban állott. Radetzki, két tábornokának, Swiatopolsk-Mirskinek és Skobelevnek elrendelte,­­ hogy "Wessely­t egyidejűleg támadják meg, míg ő ma­gának csak egy kis csapatot tartott készletben. Svia­­topolsk-Mirski azonnal támadott, de a törökök rop­pant dühvel és erővel szegültek ellene. Skobeleff, ki akkor szintén megindítá, a törökök támadására csapatait, nem volt rábírható, Swiatopolsk kö­nyörgései daczára sem, hogy segítségül menjen. .Az én embereim még nagyon fáradtak« — ezt fe­lelte. Radetzki kénytelen volt segítségére sietni a szorongatott Swiatopolsknak, hogy megállítsa a Wessely csapatait, s csak akkor lépett közbe Skobeleff is, könnyedén aratva katonai dicsőséget. Sviatopolsk- Mirski a leghevesebb szemrehányásokat téve Skobe­­leffnek, s Radetzki is azt mondá: »Ön e győzelemért megérdemelné, hogy hadi törvényszék elé állítsák!« — A furfangos pék. Olvasóink talán még emlé­keznek arra a Leskovac József nevű pékre, aki a Szarcsevics-per tár­gy­alásakor, ítélethirdetés után botrányt okozott, szidta a törvényszéket és az államügyészt, úgy, hogy négy hónapi súlyos börtönre ítélték. Leskovac az első napon a börtönben úgy viselte magát, mint egy dühöngő, összetört min­dent, de másnap aztán lecsillapult. Csak legutóbb kezdett ismét garázdálkodni mindenfelé, törni, zúzni, úgy, hogy megfigyelés alá kellett helyezni. Csak az a különös, hogy ezt a másik dühöngést épp akkor kezdte el cselekedni a furfangos pék, a­mikor a leg­felsőbb törvényszék elrendelte megfigyeltetését. — A sikerült sajtó­hiba. Szorgalmas újságolva­sók ép olyan jól tudják, mint az újságírók maguk, hogy ha egy lapban minden czikk féloldalt szalad is törekvésében, ami sajtóhibát tartalmaz, az okvetlenül sikerül; még­pedig, természetesen, a lehető legbo­­londabbul, így történt, Bradford philadelphiai nyom­dájában, hogy az időjóslásba nov. 12-ke helyett aug. 12-ére jósolt a sajtóhiba rettenetes vihart, hó­fúvással. A tévedést csak akkor vették észre, a­mikor néhány százezer példány e kalendáriumból szét­ment. Az illető szedőt, és a kalendárium főszedőjét azonnal elcsapták. S megtörtént az a hihetetlen dolog, hogy aug. 12-én csakugyan rettentő jégziva­tar volt, amely hóeséssel végződött. A sajátságos jóslat tudvalevő lett, s mindenki kapkodott a Bradford kalendáriuma után, amely e naptól fogva nagyon híressé vált. A főszedő fizetését megkétszerezték s az elcsapott szedőt dúsan, megjutalmazva helyezték vissza a régi állomásába.­­ A svábhegyi villákat az idei nagy hó igen megrongálta. A »szép kilátás«-nál a havazás és eső­zés annyira megrontotta a talajt, hogy egyes nyara­lók alapzata engedett, és a falakban veszélyes repedé­sek keletkeztek.­­ Kettős gyilkossági kísérlet s öngyilkosság történt Brassóban február 27-én esteli 9 óra körül, az ó-brassói evang. (szász) iskolaépület előtt. Az eset­ről a »Brassó« következőket jelenti: Simon Károly brassói csizmadia segéd, már hosszabb idő óta szerel­mi viszonyt folytatott Luis Rozina pinczérnővel. Ez megunván Simont, Teutsch Gyulával kezdett viszonyt. E hűtlenségért Simon bosszút forralt és midőn Teutsch s kedvese az iskolaépület nagytermében ren­dezett tánczvigalomra mentek, megleste őket s a mi­kor meglátta, utánuk sietett s a készen tartott revol­verből egy lövést hűtlen kedvesére, a másodikat Teutschra, a harmadikat pedig magára irányozta. Luis Rozina jobb arczán nyert könnyű sérülést, Teutsch Gyula hátán, szintén nem veszélyesen, mig ő maga hirtelen összerogyott s alig két óra múlva meghalt. — A m. kir. távírdák deczember havi forgalma a következő volt: Feladatott díjköteles távirat 1885- ben 184,911, 1884-ben 182,52­5,.Feladatott közérdekű és szolgálati távirat 1885-ben 11,193, 1884-ben 11,861. Beérkezett külföldi távirat 1885-ben 54,771, 1884- ben 58,248. Összesen 1885-ben 250,875, 1884- ben 252,634. Brutto bevétel a föladott táviratok után 1885- ben 123,060’70, 1884-ben 120,04­70. — Egy gazdag város pusztulása. Brassóból a következő sorokat írják lapunknak : »Kevés város van Magyarországon, mely oly kiterjedt birtokkal s oly óriási vagyonnal bírna, mint Brassó. Fekvőségei mesz­­sze benyúlnak Fogarasmegye területébe és több ottani községek regalejoga Brassó városáé. Kevés város lesz általában, mely 399,213 frt 93 kr évi jövedelmet mu­tathat fel, nagyobbára fekvőségek után. Mindazonál­tal s épen ez a szomorú, ez a gazdag város évről-évre hanyatlik, pusztul. Még csak 1884- ben tényleg befolyt a város pénztárába 487515 frt 51 kr. A következő, 1885-ik évre már 399,742 frt 59 kr van előirányozva, tehát egy év alatt 88,301 frt 57 l/fl krral kevesebb. A folyó, 1886. évre még ennél kisebb az előirányzat. Ezzel szemben pedig aránytalanul növekednek a kiadások. Tiszta képet a városi költségvetésnek nyerni nem lehet, mert a ren­des deficiten kívül (ez évben éppen 48000 frt), a vá­ros minden törvényhatósági közgyűléstől átlag véve 26 ezer frtnyi póthitelt kér. Hogy mindazonáltal egyéb viszonyaink a legr­endezetlenebbek, hogy vá­rosi közigazgatásunk rossz, daczára az óriási hivatali apparátusnak, hogy ezen 30000 lakossal bíró városnak nincs vize s a mi van, az rossz, részben még mosásra sem használható ; hogy világításunk — a belváros kivételével — le­hető rossz ; hogy egyes belvárosi utczák kivételével kövezetünk nincs s a város mindazonáltal még a saját adózó polgáraitól is oly magas kövezeti vámot szed (egy ló után 3 kr) mint Erdélyben egyetlen vá­ros sem; hogy addig, mig a kövezetvári bérlő kezé­ben volt, csak 2 kr. járt egy-egy ló után s mióta a város házilag kezeli, ezt is felemelte; hogy ez által a város nagyszámú bérkocsi-tulajdonosaira — kiknek háromnegyede magyar — csaknem elvisel­hetetlen adót vetett, mert a pályaudvarra háromszor hajtva naponként — minden egyéb fuvar nélkül is — egy-egy bérkocsis rendes állami s községi pótadója mellett, évenként 65 frt 70 kv kövezet adót fizet, holott más városokban a kövezetvám a város terheit viselő polgárságot külön nem terheli, hanem csak a vidé­kiektől szedetik, minderről, habár egytől-egyik mé­lyen belső életünkbe vágó sérelmek ezek, ma nem kívánok szólni. Csak azért szólalok fel ismételten Brassó város borzasztó vagyonkezelése ellen, mert újabb s újabb indokolt panaszok emeltetnek a város ellen, mikről eddig tudomásunk nem volt. Brassó vá­ros pénztára annyira jutott, hogy nem képes rendes kötelezettségeinek eleget tenni. Ezen közel négyszáz­­ezer féz évi rendes jövedelemmel bíró város pénztárá­ban hetek s hónapok óta nincs annyi pénzkészlet, hogy tisztviselőit, bijnokait s szolgaszemélyzetét fizet­hesse. Városunk tisztviselői stb. a hónap elején nem kaphatják ki fizetéseiket, mert a városi pénz­tár üres. Gyakran csak az illető hónap 15-én, vagy azután jutnak a tisztviselők fizetéseikhez, 15-ike előtt soha. A várossal szerződéses viszonyban álló vállal­kozók néhány száz forintnyi követeléseikre már hó­napok óta hiába várnak, a városnak nincs annyi pénze, hogy azokat kielégíthesse. Ily viszonyok mel­lett nem csodálható, ha a városban az elégü­­letlensége a polgárság között a nemzetiség kü­lönbség nélkül — tetőpontjára hágott. A lakosság fizeti a 22°/0-kos pótadót, fizeti azonkívül az adójának legalább 25°/0-kát kitevő szomszédsági illetékeket, melyek a városi költségvetésbe felvéve sincsenek, nagy terhei daczára nélkülöz sok minden­félét, mit más városok polgáraiknak nyújtanak. Nem csodálható tehát, ha e város lakossága türelmetlenül várja a belügyminiszter azon erélyes intézkedését, melyet Brassó város idei költségelőirányzatának meg­erősítése alkalmával kilátásba helyezett, midőn azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a város va­gyonkezelése körül csakugyan fordulnak elő sza­bálytalanságok.« — A kártyázás statisti­ája. Ausztriában a kár­tyagyártás hatalmas dimensiókat ölt, daczára annak, hogy legutóbb a kártyabélyeget kétszeresen számít­ják. 1880-ban, midőn az uj bélyeg még behozva nem volt, 2.579,983 csomag kártyát készítettek, s öt évvel később, midőn a kettős adó már be volt hozva, 4.306,405 csomagot készítettek. Ebből a kártyából egy harmadot fogyaszt Ausztria, a többi kiviteli czikk s jórészt Magyarországra jó. — Tiltott hús szállítása. Egy gráczi vadkeres­kedő nyílt körleveleket küldözget Magyarországba különösen pedig fővárosunkba, amelyekben őzvadnak, bármely időszakban feldarabolva való szállítására vállalkozik. Az országos vadászati védegylet tudo­mást szerezvén az esetről, az elnökség az összes bu­dapesti vasútállomások főnökeit figyelmeztette az e fajta szállítmányokra, a stájerországi vadászati véd­egyletet pedig, az eset közlése kapcsán, az ill­­ő vad­kereskedő üzelmeinek szemmel tartására kérte fel. — Szobatűz. Ma éjjel 12 óra tájban az ujvilág­­utcza 6. sz. a. ház földszintjén egy szobában a kályha kürtjéből kijövő szikráktól tűz támadt. A tüzet elol­tották. Fővárosi krónika. Elgázolás. Csicsó Mária 6 éves leánykát ma este 6 óra után a kerepesi utón az 1027. számú bérkocsi elgázolta. A kerék a gyermeknek a bal lábán ment keresztül és súlyos sérülést ejtett rajta. A bérkocsist a kerületi kapitányság gyors­haj­tás és vigyázatlanság miatt, bizonyára szigorúan meg fogja büntetni. Baleset: Wagner Károly kocsitoló, ma délelőtt a déli vasút budai pályaházában kocsitolás közben sa­ját vigyázatlanságából két kocsi ütközői közé került, minek következtében súlyos belső sérüléseket szen­vedett. Talált holttest, a kőbánya úti katona te­metőben ma délután egy rongyokba burkolt, két-három hónaposnak látszó holtestet találtak és beszállították a Rókus-kórház hallottash­ázába. Eltűnt műegyetemi hallgató. Szen­­kovics László tisza­szolnoki születésű műegyetemi hall­gató február hó 27-én Lipót utcza 46. szám alatti laká­sáról szó nélkül eltávozott s azóta nem tért vissza. La­kásadójának czimzett leveléből azt lehet következtetni, hogy öngyilkosságot akar véghez vinni, minek követ­keztében a rendőrség elrendelte köröztetését. — Creche-bál. Az Erzsébet királyné ő felsége védnöksége alatt álló első pesti bölcsőde-egylet ren­des évi bálját, a legkedveltebb mulatságok egyikét, ma este tartotta meg az Európa szálloda termeiben. Elite mulatság a szó teljes értelmében s mint mindig, ma is a főváros előkelő köreinek volt találkozója. A mulatság sikerében jelentékeny része van a háziasz­­szonynak, Zichy Nándorné, Zichy Lívia grófnő­nek, a ki e tisztet készséggel vállalta, lekötelező szere­­tetreméltósággal viselte és odaadással buzgólkodott a est sikerén. A rendezőség gyönyörű virágbokrétával fejezte ki köszönetét. Notabilitásaink közül megjelen­tek Széchenyi Pál gr. miniszter, Széchenyi Béla gr., Edelsheim-Gyulay b., Fack Károly országgyűlési kép­viselő stb. A díszes hölgyközönség sor­aiban ott voltak: Kacskovics Zoltánná, Grill Richardné, Tauffer Vil­­mosné, Pólyák Béláné, Pécsy Gáborné, Téry Ödönné, továbbá Ádám Hana, Nyíri Jolán, Ráth Aranka, Juhos Irén, Krivácsy Ilona, Huszár Mariska, Huszár Adrienne, Pekáry Gizella, Schranz Margit, Gyárfás Hana, Gyárfás Etel, Vághy Gizella, Tack Magda és Gábriella, Rupp Lila, Vértessy Betty, Burián Aranka, Schmidt G­zella, Schmidt Erzsi, Gorove Róza, Szé­kely Cornélia, Palotay Piroska, Széll Matild, H. Lánczy Ilka, Krajner Irma, Jakobey Ilona, Kiss Ilonka, Andrássy Szászy Sarolta, Hérics Károlyné, Hideghéty Netti, Trefort Anna, Kegl Ella és Paula.­­ A zsibárusok újonnan alakult ipartársulata ma este vig mulatságra gyűlt össze a régi lövölde nagytermében. A rendező bizottság és az ipartársulat, melynek elnöke Weisz D. az ismert iparos, nemcsak a társulat tagjait hívta meg e mulatságra, hanem a fővárosi képviselet tagjai közül is többeket, különö­sen a Józsefvárosból, hol a zsibárusok mostani telepe van. A tánczmulatságot vacsora előzte meg, melyen "Weisz D. az uralkodóra, majd a fővárosra, Ladányi István Hegedűs Sándorra mondott felköszöntőt. A nagyszámú társaságban ott volt Szilágyi Dezső, He­gedűs Sándor, Komlóssy László, Hűvös József, K. Splényi Ödön, Bobula János és több előkelő fővárosi polgár. A táncz is nagyszámú közönséget egyesített s az újonnan alakított ipartársulat tagjai családjaikkal késő reggelig mulattak.­­ A »Nefelejts társaság« ma este a vigadó ét­termeiben tartotta meg rendes évi bálját. Az életre való kör mulatságai minden évben élénk érdeklődést kentenek s rendesen szép sikerrel folynak le, így a mai is. Közönsége oly szép számmal volt, hogy mind­­a két étterem zsúfolásig telt meg. Balázs Kálmán zenéje mellett a mulatság fesztelenül és kedélyesen folyt le. A hölgyek csinos tánczrendet kaptak. Az első négyest 60 pár tánczolta. Ott voltak: Lugossi Döméné, Kolbné, Body Jánosné, Schundáné, Kálnáné, Gálné (Szeged), Turn Jánosné, Mar­­kosy Mária, Tampary Gézáné, Romeiserné, Lippert Gyuláné, Ries Cecilia, Klaude Rosa, özv. Riegl Ká­­rolyné, Pintér Gyuláné, Fanda Jánosné, Peickert Frigyesné, Zsamatné, Lapsánszki Gyuláné, Lack­­nerné, Tomusháziné, Dillement Frigyesné, Iva­nics Miklósné, Sturm Gáborné, özv. Zichkóné (Jászberény), Loser Mátyásné, Hanell Jánosné, Kurutz Károlyné, Tauser Józsefné, továbbá Gaál Flórné (Szeged), Luptanczky Gizella, Echten Róza, Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban K. H­e­g­y­e­s­i Mari asszony ma este először lépett fel mint szerződött tag. Denise szerepét játszotta Dumas hasonnevű színmű­vében. Hegyesi asszonyról el­mondtuk véleményünket akkor, midőn szerződtetési czélból lépett fel a nemzeti színházban. Éppen mai szerepében volt alkalmunk látni akkor is. Most, hogy a színháznak szerződött tagja, nem szükséges képességeiről mondott vélemé­nyünket ismételnünk, újat pedig nem igen mondhat­nánk róla. Szorítkozunk tehát annak feljegyzésére, hogy a közönség az új tagot rokonszenvesen fogadta és a harmadik felvonás nagy jelenete (Denise André, ké­sőbb Brissot) után többször kitapsolta, Újházival (Brissot) együtt, kinek ez, egész nagy repertoire-já­­ban, egyik legremekebb jelenete. Néma játéka, mely — bármennyire visszásnak tűnjék is fel e kifejezés — valóságos »néma monológ«, ma is nagy ha­tást tett. — A bearni leányt holnap pénteken ismétlik a népszínházban Pálmai I., F. Hegyi Aranka, Vári Irma, Vidor, Kassai, Solymosi, Szabó és Szilágyi­val. Szombaton »A veteránok« s vasárnap ismét »A bearni leány« kerül színre. — Vereschagin kiállítás a műcsarnokban már csak márczius hó 14-ig marad nyitva. A kiállítás bezárásának napja későbbre nem halasztható, mert az összes képgyűjteménynek április hó 2-án már Berlinben kell lennie, ahol Vereschágin kiállítását szintén személyesen fogja rendezni.­­ »Az osztrák-magyar­ monarchia füzeteihez« Hirháger Károly igen szép gyűjtőtáblákat készített. A táblák egész vörös vászonba, szélszerüen kötvék táguló háttal, mely 45 füzet­ig enged. A kötés kiállítása nagyon ízléses és igen csinos. Ára 1 frt 20. — Huszár Adolf síremléke. Az országos ma­gyar képzőművészeti társulat, a következő felhívást teszi közé a Huszár Adolfnak felállítandó síremlék érdekében. Alig múlt el még egy esztendeje, hogy mélyen­­ lesújtva állottuk körül Huszár Adolfnak, a felejthet­­len pályatársnak és kiváló művésznek ravatalát. Erejének teljében, általánosan elismert művészi sike­rek után, a­melyek hírt és tiszteletet szereztek nevé­nek, művészetének folytonos emelkedését tanúsító nagyszabású művek megalkotása közben váratlanul ragadta ki őt körünkből a kérlelhetlen halál. Művészi örökét, megkezdett monumentális alkotásait az ő ma­gasra törekvő művészetének méltó követői, arra ki­válóan képesített pályatársai fogják befejezni. E mű­vek mindenkor fogják hirdetni a hazafias szellemtől áthatott jeles művész maradandó érdemeit. De a nem­zet kegyelete és elismerése kitűnő művésze iránt, a ki nemzeti életünk nagy alakjait örökítette meg az utókor számára, nem engedheti át az enyészetnek azt a helyet, hol földi maradványai nyugosznak. Eötvös, Petőfi és Deák emlékszobrai megalkotójának sírem­léke számára kérjük a magyar közönség hozzájárulá­sát. Budapest főváros, a­melynek tévéit az ő monu­­mentáli művei diszítik, ötszáz frtot; szülővárosa Beszterczebánya város közönsége kétszáz frtot sza­vazott meg e czélra; s azért nem kételkedünk bene, hogy a szép példa országszerte visszhangra és követésre fog találni. A gyűjtő­iveket, a befolyt ado­mányokkal együtt társulatunk czímére, lehetőleg f. évi június hó végéig kérjük beküldeni. Az átvett öszszegeket a Magyar Földhitelintézetnél fogjuk gyümölcsözőleg elhelyezni és a hírlapokban is nyug­tázni. Meg vagyunk győződve, hogy az mikor az e czélra szükséges összeg egybegyűl s majdan pályá­zatra szólítjuk fel az elhunyt nagy művész pálya­társait, legkiválóbb szobrászaink odaadó közreműkö­désére bizton számíthatunk. A kegyeletes mű előre­látható sikere szolgáljon ösztönzésül a művészet igaz barátjainak arra, hogy a síremlék mielőbbi létesítését hozzájárulások által biztosítsák. Kelt a választmány­nak 1886 február hó 11-én tartott üléséből. Gróf Károlyi Tibor elnök, Keleti Gusztáv igazgató, Dr. Szmrecsányi Miklós titkár. — Bukott dalművek. Milanóban nemrég az »Edmea« czimü dalművet adták elő, melynek szöve­gét Ghislanzoni írta, — s az tetszett is — zenéjét pedig Catalani, mely azonban annyira nem tetszett, hogy a dalmű határozottan megbukott. — Ugyanaz időben vallott kudarczot az »Isola« czimű Mancinel­­litől a nápolyi San-Carlo-színházban. — A zenekedvelők egyesülete részére, az általa rendezett concertek után, mivel jótékony czélunk, a tanács a szokásos helyi díjak fizetését elengedte. A Budapest­ fővárosi útbaigazító czímmel 47 lapra terjedő füzet jelent meg az Eggenberger-féle könyvkereskedés kiadásában. Tartalmazza az utak, utczák, terek jegyzékét betűrendes sorban, a jelenté­kenyebb középületek, közintézetek, ipari és kereske­delmi telepek szintén betűrendes felsorolását s a fő­város rövid statisztikai áttekintését. Ara 24 kr. — Melles Demeter kereknyei gör. szerk. kath. lelkész és szentszéki tanácsos »Egyháziszet be­szédek« czímű munkájára hirdet előfizetést. Ung­várit Lévai Mór kiadó. A beszédeket Melles Emil kis-dobrai lelkész rendezi sajtó alá, s két kötetben fognak megjelenni. A két kötet előfizetési ára 4 frt,­ de elő lehet fizetni az első kötetre is 2 forinttal Kolb nővérek, Kovács Muezi, Sachse nővérek, Lechner Róza, Bezik Lujza, Müller Teréz, Markoczy Paula, Balogh Etel, Schunda nővérek, Kálna nővé­rek, Pikeniusz Aranka, Body , Mariska, Péchy Mariska, Fanda Anna, Fanda Ágnes, Szimacsek Mariska, Springer Fáni, Szabó Ilona, Bezik nővérek, Tolkusházi Birike, Tauser Irma, Red­ák Irma, Sturm nővérek, Loser Mártha, Antal Irma, Antal Karola, Sapransky nővérek, Segenvein Lenke, Se­­genvein Irma stb. — Operabál. Azon bérlőket, kik a második operabálra páholyaikat előjegyezték, vele mint azon előjegyzőket, kiknek részére az előjegyzések sorend­­je szerint a fenmaradt páholyok fentartattak, az igaz­gatóság felkéri, hogy páholyaikat márcz. 5-én délelőtt 11 óráig a pénztárnál kiváltsák, mert délután 3 órán túl azok másoknak fognak eladatni. Az ez idei orvosbál tiszta jövedelme 910 frt 80 kr. E kielégítő eredményhez a következő felülfizetések járultak: A király 100 frt, József főherczeg őfensége 100 frt, gr. Pejacsavich Tódorné bálanya 100 frt, dr. Lep­­restyné helyettes bálanya 100 frt, dr. M. K. 100 frt, dr. Balogh Kálmán 50 frt, dr. Késmárky Tivadar 56 frt, dr. Török József gyógyszerész 35 frt, dr. Taufer Vilmos 26 frt, dr. Schulek Vilmos 25 frt, dr. Eötvös Loránd dr. 25 frt, dr. Jurányi Lajos 20 frt, Bayer Ar­nold 25 frt, dr. Stiller Bertalan 20 frt, dr. Tirán Ká­roly, dr. Korányi Frigyes, dr. Lumnitzer Sándor, dr. Scheuthauer Gusztáv, dr. Schlauch Lőrincz 15—15 frt dr. Hartl Alajos 12 frt 16 kr, dr. Margó Tivadar, dr.­ Fromm Pál, Neruda Sándor, dr. Navratil Károly, dr. Patrubányi Gerő, dr. Puky Ákos, dr. Haynald Lajos, B. Máthé Domokos, dr. Hőgyes Endre, dr. Plösz Pál, dr. Mihalkovics Géza 10—10 frtot, Wéber Antal 8 frtot dr. Beke Gyula 6 frt 74 frt, dr. Jendrassik Jenő 6 frt, dr. Lechner Ágost, dr. Lenhossek József, dr. Lechner Károly, dr. Thanhoffer Lajos, dr. Bókay János, Jár­­may Gusztáv, dr. Lauffenau­er Károly, dr. Fodor Jó­zsef, dr. Irsay Arthur, dr. Müller Kálmán, dr. Hegedűs János, dr. Ketli Károly, dr. Regéczy Nagy Imre, dr. Szapáry Gézáné, dr. Smat­a, dr Haberern Ján. Pál, dr. Fischkof Rezső 5—5 frtot, dr. Rumbach István 3 frtot, Mészáros János 2 frt 80 kr, osztrák gáztársulat 52 frtot.

Next