Nemzet, 1886. április (5. évfolyam, 1288-1316. szám)
1886-04-01 / 1288. szám
Paris, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A »Bud. Corr.« jelentése: Az itteni rendőrség ismét számos belga socialistát fogott és utasított ki. — Brüsselből érkező hírek szerint, a strike folyton terjedőben van. — Ma Brüsselben több munkásnőt tartóztattak le, kik német anarchista lapokat kísérlettek becsempészni. Montevideo, márcz. 30. A felkelők sok pénzzel rendelkeznek és külföldről, különösen az argentiniai köztársaság által segélyeztetnek. Az uruguay-i kormány minden intézkedést megtett a lázadás elnyomására, a harcz kimenetele azonban bizonytalan. A kormány köriratot fog a hatalmakhoz intézni, melyben az argentiniai köztársaság magatartását azok tudomására hozza. Argentinia és Uruguay közt a viszonyok feszültek. Brüsszel, márcz. 31 (Eredeti távirat.) A franczia és német agitátorok ellen, akiknek legtöbb részük volt a zavargások előidézésében,nagy az elkeseredés. A kormány elrendelte, ezeknek kinyomozását és kiutasítását Belgiumból. Több lap híreszteli, hogy Bismarck herczeg az itteni kormánynak nemzetközi szerződést ajánlott volna az anarchismus ellen. E hír azonban egyáltalán nincs megerősítve. Brüssel, márcz. 31. A »N. Fr. Presse« jelentése: A socialista »Le Peuple« közli a munkáspárt főtanácsának manifestumát. A manifestum munkát követel a foglalkozás nélkül maradt munkások részére közmunkák elrendelése által, továbbá közgazdasági reformokat, a munkának védelmét a tőke által való kizsákmányolása ellen, a hitel szervezését, a bányáknak az állam által való átvételét, az adórendszer módosítását, végre az általános szavazatjogot.Ha a kormány - mondja a manifestum — és a kormányzó tőkepénzesek vonakodnak orvosolni jogos panaszainkat és ezután is mint a páriával fognak bánni a munkással, vájjon nem jogosan folyamodik-e a munkás az általános strikehoz ? A strike és az egyesülés joga fönáll és jogunk van azt kiterjeszteni az ország minden részében valamennyi iparágra. A munkásokra nézve elérkezett az az idő, hogy megmutassák, hogy megunták az igavonást. A képviselőház tegnapi ülésére megjegyzi az a lap, hogy ez alkalommal is kitűnt, hogy a képviselőház és a kormány nem hallja meg a munkások följajdulását. Tournay nyugodt. Remélni lehet, hogy egyezség jön létre a strikeclók és a kőbánya-birtokosok közt. Egyik kőbánya-birtokos hír szerint revolvert használt és több munkást megsebbesített. Namur vidékét ide-oda kalandozó csoportok nyugtalanítják, amelyek pénzt zsarolnak és csak a túlnyomó katonai erő elől menekülnek az erdőkbe. Brüsszel, márcz. 21. A »N. Fr. Presse« jelentése: A sociális harcz jellege, melyet a munkások zavargása első napokban öltött, mindinkább tűnni kezd. A még előforduló egyes erőszakoskodások inkább helyi természetűek. A tournayi kőbányákban és mészégetőkben fenyegető strike oka kizárólag a munkabér kérdése, de ez is el fog intézketni rövid idő alatt, ha a munkaadók a bért valamivel megjavítják. A csapatmozgalom folyton tart, nevezetesen Namur felé, ahol meg akarják akadályozni a lázadók kihágásait. Egyetlen sötét pontot képez a genti munkások izgatottsága. A socialista »Booruit« fekete szegéllyel jelent meg és »Vér! Vér! czímű vezérczikket közöl. Anseele socialista néptribun is rendkívül izgatja a munkásokat beszédeivel, amelyekben folyton nyugodtságot ajánl ugyan, de a munkások szenvedéseit rikító színben tünteti föl. HÍREK. Márczius 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő: Orsz. földhitelintézet Kolozsvárit. — Hírek. Közgazdaság . Közlemények. — Színházak — Nyílt tér. — Személyi hírek. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter és gróf Széchenyi Pál földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter tegnap délután Bécsbe utaztak. — Brennerberg Mór, szeben megyei főispán több hét óta tartó betegsége — mint Nagyszebenből távirják — aggasztó aránlatot vett. — Angol fölolvasás Vámbéryről. A napokban Glasgowban Dunlop tanácsnok, nyilvános fölolvasást tartott e czím alatt: »Vámbéry Ármin élete és művei«. A fölolvasást a »North British Daily Mail« részletesen ismerteti igen rokonszenvesen. Dunlop azon kezdte, hogy az ő figyelmét a jeles magyar tudósra és művére először egy, amerikai hívta föl Odessában Vámbérynek Közép-Ázsiáról irt műve akkor már megjelent s az amerikai, aki hivatalos minőségben lakott Oroszországban, e műve után ismerte Vámbéryt. Dunlop kifejti, hogy amit Vámbéry már 20 év előtt megjósolt az orosz terjeszkedésről és az indiai viszonyok alakulásáról, az mind beteljesedett. Dunlop visszatérve Odessából Glasgowba, belemélyedt Vámbéry műveinek tanulmányozásába, és érdeklődése a szerző iránt csak fokozódott, midőn néhány évvel később Budapestre jővén, személyesen megismerkedett vele. Dunlop különösen kiemelte azt a nagy rokonszenvet, melylyel Vámbéry az angol nemzet iránt viseltetik, majd azon lelkes fogadtatásról emlékezett meg, melyben Vámbéry legutóbbi angolországi útja alkalmával részesült. A felolvasó tüzetesen ismertette Vámbéry életét, útját, melyet különösen mint dervis tett meg. Az előadás élénk tetszést keltett s végül a felolvasónak Fletscher inditványára köszönet szavaztatott. — Samaritán Colonia. Ma d. u. 5 órakor Takács Endre Erzsébet kórházi főorvos szép számú hallgatóság előtt tartotta mag felolvasását a betegápolásról az académia Kisfaludy-termében. Holnap, ápr. 1-én a társulat helyiségében, a lánczhíd-téren Budán Elischer Gyula tr. kórházi főorvos német előadást tart. Egy elsülyedt hajó felrobbanása a Tiszán Mint a »Szegedi Híradó« írja, a Tiszán tegnap dynamittal felrobbantottak egy, Szeged közelében elsülyedt kőszénhajót. Délután 4 órakor egy búvár többször alámerült a vízbe s elhelyezte a töltényeket, ami hat óráig tartott. A robbantásnál, ami villamosság segélyével történt, geniekatonák dolgoztak( Tompa dörrenés hallatszott, a föld megreszketett s a robbanás helyén abban a pillanatban mintegy két öt magas, tűzfénytől világított hullámtorony ugrott fel. A dynamit a hajót derékban törte ketté, s a hullámverődés eloszolta után tömegesen bukott fel a viz tetejére a sok deszka a hajó tört roncsaiból. A további munkálatokat — a hajó többi részeinek eltávolítására valószínűleg emelőgépek segítségével végzik. — Egy tanuló vérengzése. Szegeden egy 17 éves Pfaffenrath János nevű keresk. iskolai tanuló kétszer rálőtt kosztadó gazdájára, Adók Antalra, aztán magát sebesítette meg. Mint a Szeg, Híradó írja, Adók híven követte a reábízott fiú atyjának utasításait mindig kellő szigort alkalmazott a fiúval szemben, mit különben annak makacs, durva, akaratos természete szükségessé is tett. Ez nem tetszett a fiúnak, elkeserítette. Hozzájárult még ehhez, hogy Adók pár pár nappal ezelőtt nem írta alá a fiú bizonyítványát, amelylyel az négy ok nélkül elmulasztott iskolai napot akart igazolni, mivel csakis henyélésből maradt el az iskolából. Adók kihallgattatása ma délelőtt történt a közkórházban. Az életveszélyesen megsérült is ember az éjjelt elég nyugodtan töltötte, s bár keveset aludt, 11 óra tájban elég nyugodt volt arra, hogy röviden elmondja az esetet.— Háromnegyed lehetett nyolc óra, amikor halotta, hogy a fiú a folyosón veszekedik a háziasszonynyal, Simonnéval és Baszler nevű tanulóval. Kiment, hogy csitítsa a fiút. Pfaffenráth ahelyett, hogy csillapodott volna, vele is feleselni kezdett, még pedig oly sértő hangon, hogy Adók belökte őt a szoba ajtaján, így akarva véget vetni a lármának. .A fiú erre még hangosabban kezdett lármázni, Adókot laczibetyárnak, gazembernek nevezte s ki akart szaladni az utczára. Adók utána szaladt s az udvarra vezető lépcsőn utolérte. Ekkor a fiú megfordult, elővette a zsebből kis forgópisztolyát s Adókra lőtt. Ez az első lövés jobb mellébe hatolt s a jobb hüvelykujját is szétzúzta. Pfaffenrath ekkor az udvar végére szaladt s ott magára lőtt. Öt-hat perc múlva ismét visszajött s akkor lőtt másodszor Adókra, a kit ez a övés a balmellén talált.. A fiú is úgy adta elő a véres tett lefolyását, mint Adók, azzal a különbséggel, hogy Adók őt arcul ütötte, mikor a folyosón feleselt vele. Arra a kérdésre, hogy miért követte el a borzasztó tettet, minduntalan azt felelte : ő nem tudja, h hogy történhetett, ő nem akarta. S hogy miért lőtt hát másodszor is Adókra, szintén csak azt felelte, hogy ő nem tudja, hogy eshetett.— A fiú sérülése jelentéktelen, fölgyógyulása alig fog pár napot igényelni. — Annál súlyosabbak azonban az Adókon ejtett sebek, a melyek a mellcsont két oldalán, egymástól alig hatméternyire, hatoltak a mellkasba; mindamellett bíznak fölgyógyulásán. — A Duna áradása. Daczára a Bécsből és Linzből jelzett folytonos apadásnak, Budapesten a Duna vize még mindig emelkedik. Tegnapról mára 21 cm-rel emelkedett és ma a vízállás 4 m. 75 cm. Ha a víz ma is ily mértékben emelkedik, akkor a budai oldalon holnap már el kell zárni a zsilipeket. A főváros a legmesszebb terjedő intézkedéseket tette netán bekövetkezhető árvízveszély eshetőségére. A Duna jobb partján, az óbudai töltés mentén fennálló átereszeket a Duna jelenlegi vízállásának megfelelő magasságban elzárták, hogy a víz az átereszekbe ne folyhasson. A belvizek és szenyvizek levezetésére tavaly épült főcsatorna a kavics-utczában találja lefolyását. Itt már négy gőzgépet és a hozzájuk tartozó szivattyúkat teljesen felszerelve helyezték el, hogy bármely pillanatban működésbe hozhatók legyenek. A II. ker. Margit-rakparti és az I. ker. várkertökparti csatornatorkolatok, melyek vasszerkezetű zsilipelzárással vannak felszerelve, szintén minden pillanatban elzárhatók és a csatornák tartalmának kiszivattyúzása az ugyanott már felállított összesen 7 gőzgéppel ás szivattyúval minden percben megkezdhető. A pesti oldalon ma rendelték el a gőzgépek és szivattyúk kiszállítását a Ganz-féle szivattyútelephez, a volt Discher-féle ház elé négyet, a vámháztérre ötöt, a borárus térre kettőt és végre a liliom-utcza sarkához egyet. Mindezen csatornák vasszerkezetű elzáró zsilipekkel vannak ellátva. A budai oldalon tett intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére a mérnöki hivatal három fővárosi mérnököt küldött ki, kik feladatuk teljesítését még a mai folyamán valószínűleg meg is kezdik az esetben, ha a Duna áradása tovább tart. A Pozsonyból és Komáromból érkezett jelentések szerint a Duna a felső vidékeken a tegnapi nap és az éj folyamán emelkedett, ami megmagyarázza azt a körülményt, hogy míg Linczben és Bécsben a víz apad, addig itt emelkedik. Illetékes körökben nem is félnek annyira a linczi és bécsi emelkedéstől, mint a pozsonyi és komáromitól, mert a hirtelen beállt olvadás a folyók medreit egészen megtöltötte és ha ehhez még erősebb esőzések járulnának, akkor a veszély alig volna kikerülhető. Mindazonáltal, ha a Duna áradása tovább tart, a linczi és bécsi jelentések folytatását táviratilag fogják kérni, mert a Duna ezen részét is figyelembe kell venni. Az idevonatkozó szabályrendelet szerint a fővárosban a zsilipek akkor zárandók el, ha a víz a zéruspont fölötti 5 métert eléri. A budai, alantabb fekvő oldalon jelenleg is e rendelet értelmében fognak eljárni, de a pesti oldalon az idén valószínűleg kivételt fognak tenni és a zsilipeket csak a legnagyobb szükség esetén, az utolsó pillanatban fogják elzárni, mert ha könnyen előfordulható záporeső esetén a csatornák megtelnének, kétszer annyi gőzgép sem volna képes azokat kiszivattyúzni. A Duna az esti órákban elérte a 490 cmf. magasságot. Tán már az éjjel 5 méternyi lesz. A tanács minden intézkedést megtett a zsilipek elzárására, ami ha az éjjel nem, reggel mindenesetre bekövetkezik. A Keywest Floridai kikötőváros leégett. Mint New Yorkból jelentik az 5000 lakost számláló városnak több mint száz épülete elpusztult. Több házat, hogy a pusztító elemnek terjedése megakadályoztassék, a kikötőben horgonyzó hadihajókról robbantottak szét. — Gyanús öngyilkosság. Kraft Ede brandenburgi születésű 65 éves asztalost ma délelőtt Üllői-út 69. sz. alatti lakásának padlásán fölakasztva találták. A helyszíni szemlét felvevő vizsgáló bíró előtt azonban a körülmények oly gyanúsaknak tűntek föl, hogy hivatalos bonczolást kért. Kraff különben részeges ember volt, s mint beteg leánya vallotta, a tett elkövetése előtt vele összeveszett. Fővárosi krónika. Járványok a fővárosban Tegnap 7 himlős, 3 kanyaros és 4 hagymázas beteget szállítottak be a barakk-kórházba. A hagymázasok a nyár-utcza 6 számú, nádor-utcza 49 számú, Luther-utcza 6 számú és a Teleky-tér 8 számú házból valók. A két első lakás túltömött s kiüritések iránt az illető kerületi orvosok már intézkedtek. Megtébolyodott. Mischl József fővárosi születésű 38 éves és róm. kath. vallásu ácson az utóbbi napokban elmebetegség tünetei mutatkoztak s ezért bevitték a Rókus-kórház megfigyelő osztályába. (Hirek folytatását lásd mellékletünkön. Irodalom, színház és művészet. — »A tücsök«, Birch-Pfeifer Saroltának e meglehetősen elavult színműve ma új betanulással került színre a nemzeti színházban. E darabot tudvalevőleg nem annyira saját becse, mint inkább kitűnően játszható czímszerepe tartotta fönn a repertoireon, úgy hogy ma is a közönség nagy és általános érdeklődése mellett adták elő. A czímszereppel Cs. Csillag Teréz asszony próbálkozott meg, s kísérlete sokban szépen sikerült is. Az első felvonás volt a legkevésbé szerencsésnek mondható, minthogy itt a művésznő egyénisége csak kevéssé tudott simulni ahhoz a vidám, csapongó, gondtalan, de csupa szív jellemhez, mely e szerepet képezi: a többiben, amidőn Csillag asszony hangjának, sajátos modorának keserűsége már inkább érvényesülhetett, midőn játékába önthetett erőteljesebb fájdalmat, — mindig jobb és jobb volt, s a közönség gyakorta, s zajos tapssal adott kifejezést tetszésének. Szépen, érzéssel teljesen játszott Szathmáryné (Fador), Mihályfi (Landry), Szigeti Imre (Barbeand) és Benedek (Didier). — Az országos színésziskolának érdekes drámai estélye volt ma a várszínházban. Az estély jelentőségét növeli még az a körülmény is, hogy az iskola egyes növendékei jóformán búcsúznak is ez alkalommal az intézettől, melyben kiképeztetésüket nyerték. A vidéki színigazgatók tudniillik várva várják és nagy sietséggel szerződtetik társulataikhoz a színésziskola végzett növendékeit, és nem csak a végzetteket, hanem a harmadéveseket is. A vidéki színigazgatók e feltűnő előzékenységében jó jelt látunk, mert azt jelenti, hogy a vidéki közönség is elkezd fordulni a pusztai naturalizmustól, mely a művészetben — azon ritka esetek kivételével, hol nagy tehetséggel párosul,— mindig némi kontársággal jár együtt. De bármily örvendetes is, hogy a vidéken iskolázott, öntudatos művészetet kezdenek követelni a színésztől, azt mégis csak sajnálattal kell látnunk, hogy az iskolai harmadéves, vagyis tanulmányukat még be nem végzett növendékeit is viszik a vidéki színpadokra. Akik vagy képtelenségből, vagy türelmetlenségből engednek a meghívásoknak, rögös pályájukon tapasztalni fogják, mily kevéssé cselekedtek helyesen, midőn az iskolát a kelletinél korábban hagyták oda. Hiszen most is csak azért keresik őket oly nagyon, mert az iskolát becsülik meg benne. Mért csonkítják tehát meg képességükben azt, mi legbecsesebbnek bizonyul : az iskolai tanulmányt ? A vidéki színészetből kiinduló kereslettel függ öszsze az iskola azon határozata is, hogy ezentúl a negyedévesekre nézve az iskolaév márcz. havával fog végződni. A szerződési év április 1-én kezdődik. Hogy tehát a végzett növendékek ne legyenek kénytelenek a következő év ápril haváig szerződtetésre várni, megrövidítik számukra az utolsó iskolai évet néhány héttel. Ez az intézkedés helyes és czélszerű. A mai estély is azt bizonyította, hogy a negyedéves növendékek, tekintet nélkül az iskolai év még hátralevő rövid részére, bátran színpadra bocsájthatók. Czanyuga Emma k. a. (IV. oszt.) kinek Dumas »Denise«-ében a czimszerep jutott, értelemmel és kellő szabatossággal játszott; jó és szilárd képzettsége mellett tehetsége biztosan fejlődhetik. Hangja minősége iránt ugyan vannak némi kételyeink; de ez iránt felfüggesztjük ítéletünket az évi próbáig. Mert amit mi észlelni véltünk, csak a véletlenség hatása is lehet, és nem akarnák a szép, reményekre jogosító hölgygyel már pályája kezdetén megéreztetni, hogy a critica is menynyire tévedhet. Nagy sikert aratott Kalmár Piroska kisasszony (IV. oszt.) Thauzettené szerepében. Játéka természetes, beszéde jól tagolt és fogékony. A társalgásban könnyen és biztosan mozog. Van ezenkívül némi természetes kelleme is. A, kedves, felejthetetlen Molnárnénkra emlékeztet. És a kezdő színésznőre nézve már ez is kecsegtető. Major Ida kisasszony (IV. oszt.) csinos, üde megjelenésével és játékának finomságával egyaránt hatott. A fejlődés nagy útja áll még előtte, és hogy ez után meg fog maradni, annak biztosítékát láthatni a szép értelemben, mely mai alakításából kiviláglott. Steininger Teréz kisasszony (III. oszt.) az öreg Brissonnét játszotta. Fiatal színésznőnek az öreg asszony szerepe mindig háládatlan feladat. Hogyne ? Hiszen minden természeti képessége és tanulmányainak főiránya ellenkezik a feladattal. Annál nagyobb érdemül tudandó be Steininger kisasszonynak, hogy a kellemetlen szerepben becsülettel állta meg helyét. Volt némi tekintélye és kellő érzékenysége. Hatásos némajátéka is feltűnt. Hoffmann Aranka k. a. (III. oszt.) kit szintén »már visz« Krecsányi igazgató, Poufferrandné rövidke szerepét játszotta. A férfi szereplők kevésbé dicsekedhetnek a mai estével. Funák Andor (IV. oszt.) nem érezte magát kellően bele Andre sok és finom árnyalatú szerepébe. Szakács Andor (III. o.) sokkal nehézkesebb volt, mintsem Thouvain alakjához. Szép hangja mellett csak feltűnőbb volt rideg szegletessége. Bérezi Endre, ki már a nemzeti színház tagja, egészen színtelen volt Fernand szerepében. Ő elhitte Nádaynak, hogy ez a Fernand csupán léha és ledér. Pedig ez alakban van valami démoni elem is, mely könnyen kisegíthetné a szürkeségből és laposságból az olyan fiatal színészt, ki nem bir Náday könnyedségével és a prestigeével. Csupán Szilágyi Vilmosnak IV. oszt. voltak néhány sikerültebb mozzanatai Brissot szerepében. Meg is tapsolták érte. Taps egyátalán sok volt. Nagyon sok. De hát ez se baj. Hiszen a rokonok, barátok és udvarlók, kik ily alkalommal a színházat megtöltik oly szívesen elismernek minden meglévő és nem levő érdemet. Nincs is kifogásunk lelkesedésük ellen, mely bizonyára tiszta szívből ered. De azért mégis szép volna a rokonoktól, ha rajongásukat nem engednék idétlenné fajulni. Ma két ízben is erővel kitapsoltak egy növendéket nyílt színpadon, mikor még csak négy szó volt hátra az egész felvonásból. A taps dörgött, zúgott, míg az illető növendék végre kijött. Mikor aztán a nagy zaj lecsendesült, a színpadon lévő szereplő még egy mondatot, vagy ,négy szót mondott és a függöny alászállt. És ez kétszer történik így. Kétszer rontotta meg a »jóakarók« tekintélyes és tenyeres csoportja ily módon a felvonások csattanós végét. Ez talán mégsem volt egészen szép tőlük. Nem volnának inkább hajlandók a növendék hölgyek és urak rokonaikat egy-két hétre beíratni a színésziskolába, hogy ott megtanuljanak darabot érteni és kellő helyen tapsolni ? — A nemzeti színház újdonságai. A nemzeti színházban még ez évadban három érdekes újdonság kerül színre Csikynek pályadíjat nyert tragoediája »Spartacus« valószínűleg ápril 9-én; később Blumenthal Oszkár »Egy csöpp méreg« czimü vigjátéka fog előadatni Paulay Ede fordításában és május kezdetén Dóczy Lajos »Széchy Mária«-ja kerül színre. A Karátsonyi-díj bíráló bizottsága által dicsérőleg felemlített »Jó Fülöp« czimü vigjáték szerzője Csiky Gergely és a szerző e művet ma előadásra nyújtotta be a színházhoz. Egyesületek és társulatok. — A m. kir. természettudományi társulat ma d. u. szakülést tartott. Dr. Stoczek József műegyetemi tanár a tatai forrásvíznek Budapestre való vezetéséről értekezett. E forrásvíz levezetése tudvalevőleg élénk eszmét keltett a tudományos körökben, különösen azért, mert kétes volt, vájjon a csatornafalakon való átvezetés következtében a 20 fok meleg víz lehűthető-e legalább 15 fokra. Kutatása eredményét mennyiségtani alapon fejtegette. Közölte azokat az adatokat, melyeket Feszty tervezetében a csatorna méreteire nézve megállapított. E nézeteket összefüggésbe hozta azokkal a tényezőkkel, a melyek a lehűtésre befolyással vannak s ilykép a meleg átbocsátási tényező értékét 4,9 hőegységben állapította meg. Ezt alapul véve a tatai források vize 30 órai ömlés tán 20°-ról 17*15° C.-ra, télen pedig 17*9° C.-ra hűlne le. Ha azonban nem 5000 köbméter vizet vezetnek, amint a tervezik, hanem csak 2500 köbmétert, akkor 16*35° C.-ra hűl a víz. A másik kérdés az, vájjon mennyi ideig kell a víznek a csatorna falaival, illetőleg a talajjal érintkezni, hogy 14° C-ra lehűljön. Erre, ha csak a talaj hűtő hatását vesszük fel, 5 nap és 4 óra szükséges, s e lassú folyás a csatorna lejtősségének csökkentése által elérhető; meg lehet azonban, hogy oly tényezők működnek közre, melyek feleslegessé teszik, hogy a víz folyása ily sokáig tartson. A nagy érdeklődést keltett, figyelemmel hallgatott előadás után Ilosvay Lajos műegyetemi tanár bemutatja a következő eszközöket és készülékeket: 1. a Ward-féle lámpát, mely kis felületeket világít anélkül, hogy a hősugarak hatása észrevehetőleg nyilvánulna. Tudományos vizsgálatoknál, orvosi gyakorlatban is alkalmi készülék. 2. A Schoth-féle orvosi lámpát, melynél a fényt izzó platin szövetkép szolgáltatja. Szénhydrogén gőz és levegő előnyének elégésekor fejlődő hő izzítja a platin szövetet. 3. egy Wiltféle fürdőt, melyben egyesítve van vízfürdő, légfürdő, magas hőmérsékletnél való szűrés és száraz kénesőtartó szekrény; 4. egy Tretscher-féle égető kemenezét, melynél a gőzt előre levegővel lehet keverni, s így tökéletesebb, gyorsabb elégetés árán magasabb hőmérsékletet elérni. A láng hosszát tetszés szerint lehet szabályozni; 5. egy aetheres oldatok bepárologtatására való vízfürdőt; 6. üvegmérő csöveket, melyek oldalukon zománczczal vannak ellátva; csak az osztályvonalak s az ezekkel ellentett oldalak átlátszók, minek következtében leolvasásra alkalmasabbak ; 7. Egy hat elemből álló nagyobb Bunsenféle Chromsay-batteriát; 8. sűrített gázok eltartására készült siphont; 9. tudományos készülékek rajzait felső iskolai használatra; végül egy lapátos szivattyút, melylyel két irányba lehet folyadékot áthajtani s minthogy a keréktok s lapátok ebonitból vannak, savanyu oldatok. E készülék szivattyúzásra is alkalmas. Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. A főváros törvényhatósági bizottságának ma megkezdett rendes közgyűlésén a legfontosabb tárgyát a Podmaniczky utczai közúti vasút ügye képezte. A közgyűlés egyes megoldásokkal elfogadta a tanács előterjesztését, ahol meg vannak határozva a feltételek, melyek mellett a főváros megadja az engedélyt egy gőzerejű közúti vasútra, mely a Ferencz József tértől a Podmaniczky utczán át az Andrássy út városligeti végéig fog vezetni. Ráth főpolgármester tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy Brüll Gusztáv, közelebb elhalt budapesti lakos végrendeletileg 500 frtot hagyott a főváros keresztény szegényei számára. Ez összeg kiosztása iránt az intézkedéseket megtette. Azután bejelentő Stern Adolf és Schwarcz Antal biz. tagok halálát. Mindegyik emlékének meleg szavakkal áldozott. Stern a közigazgatási, pénzügyi, közjótékonysági bizottságok tagja volt. A közgyűlés a gyászoló családokhoz részvétiratot intéz s fájdalmát jegyzőkönyvileg fejezé ki. Stern helyébe Helfer Vilmos, Schwarcz Antal helyébe Biscara Endre lép a póttagok közül. Stern Adolf özvegye jótékony czélra 100 frtot küldött be, mely felerészben a »József«-fiárvaház, felerészben az »Erzsébet «-leányárvaház javára fog fordittatni. A jövő közgyűlésen fognak betöltetni a bizottságokban ama helyek, a melyek Stern halálával megürültek s a közegészségi bizottságban egy hely, mely Zboray Bertalan elhunyta óta van üresedésben. A betegségéből felgyógyult Bachmayer György V. ker. elöljáró letette az esküt. Kammermayer polgármester válaszolt Medvey Zsigmondnak a múlt közgyűlésen tett interpellációjára a közraktári fal bedüléséről. A helyszíni eljárás igazolta, hogy a kerítés bizonyos hosszban, éppen a Csepel rakpart utcza feltöltése következtében meghajolt s lebontatott, bár magától be nem dőlt. Most ideiglenes fakerítés áll helyén. Hogy az ölnyi magas kőfal helyett vasrácsokat alkalmaztassák, ez nemcsak a várostól, hanem a pénzügyigazgatóságtól is függ. Egyelőre be kell várni, míg a mérnöki hivatal az új kerítés tervét bemutatja. A tanács megteszi a kísérletet arra is, hogy vasrácsozatú kerítés létesüljön. Az interpelláló s a közgyűlés köszönettel s megnyugvással vette tudomásul a választ. Következett a napirend. A városligeti drót-szigeti kioszk bérlete Gruber Amáliával a régi feltételek alatt egy évre meghoszszabbitatik. A széchényi téri vendéglő Ruscher Györgynek adatik megint hat évre, évi 800 frt bérért A várbeli városházán két szoba s egy konyha a kerületi kapitányság helyisége bővítésére 200 frt évi bérért átengedtetik. A kőbányai út baloldalán, egy vasúti töltések által elzárt területet a magyar államvasutak részére □ ölenként 2 írtjával eladatnak. E terület mintegy két holdnyi deltát képez. A rongygyűjtő telepek részére kijelölt IX. kerületi területrész az összekötő hídon túl 400 □ öles telkekre felosztatik, s 8 frt □ ölenkénti kikiáltási ár mellett a rongyszedő kereskedők közt nyilvános árverésre bocsáttatik. Zsolnay Vilmos gyárosnak, néhány évvel ezelőtt letett biztosítéka, miután a kerepesi utón szándékolt gyárépítéstől visszalépett, visszaadatik. Nicholson Fülöpnek megengedik, hogy a régi váczi temetőből kihasított két városi telket, miután a gyárat már felépítette, nevére irathassa. Geller Józseffel a könyvkötő munkák iránti szerződést meghosszabbítják. Weszely János rudas fürdői igazgató részére 500 frt jutalom szavaztatik meg. Némi vita indult meg a Paldt-féle házra vonatkozó előterjesztésnél közlekedési érdekekből a várbeli ház kisajátíttatott, azután árverés alá bocsátották, mintegy 70 ölnyi résznek a levágása mellett. A 100 forint négyszögölenkinti kikiáltási árat senki se ígérte meg, most a tanács új árverést kér 50 írttal. Miután Hegedűs F. arra utalt, hogy e ház tőszomszédja a várbeli városháznak, melynek telkével egyesíthető, s tán czélszerűbb volna városi czélra átalakítani vagy újjáépíteni e házat, mint feleáron eladni, a közgyűlés Scheidh és Steiger meghallgatása után azt határozta, hogy az ügyet visszateszi a tanácshoz, hogy mondjon véleményt, volna-e mód a Paldt-féle ház telkének városi czélra felhasználására s e tárgyban ejtsen meg helyszíni vizsgálatot. A tömötéri korcsma épület 1856-tól számított jövedelmeinek megtérítését a kir. kincstártól a közgyűlés még egyszer feliratilag kéri, s ha e kérelem meg nem hallgattatnék, igényeit per útján érvényesíti. Az adókezelés reformja ügyében érkezett miniszteri leiratot egyelőre tudomásul veszik, a tanácsnak az életbeléptetésre irányuló előintézkedéseit helyeslik, s a kormányhoz felirat megy az annak idején tartott adóügyi enquete jegyzőkönyveinek közléséért. A közjótékonysági bizottság javaslatára számos jótékony intézetnek rendes évi segélyt szavaztak meg. A Dankó-féle szegényházi alapítvány alapító oklevelét jóváhagyták. Végül Radnai jegyző előterjesztette a középítési és pénzügyi bizottságok, valamint a tanács javaslatait a Podmaniczky utczai közúti vasút tárgyában. E javaslatot annak idején részletesen ismertettük. A jegyző előadása után az elnök felolvastatta a különvéleményt, melyet a bizottság kebelében a főszámvevő adott be. Lampl Hugo főszámvevő az elnök felszólítására szóval is támogatja a maga különvéleményét, mely abból áll, hogy az engedély megadásától számítandó negyven év múlva a város ne csak a Podmaniczky utczai vonalat vegye át, de azokat a vonalakat is, melyeket a vállalkozók később fog építtetni. A módosítvány célja az, hogy a város a vállalat egész hálózatát egyszerre kapja; a később építendő vonalak engedélyezésénél természetesen számításba vennék, hogy az engedély tartama nem lesz teljes 40 év; a vállalkozó ezért megfelelő bonificatiót kapna a vonal átadásakor. Wodianer Béla báró ezt a módosítványt kivihetetlennek tartja és a tanács javaslatát változatlanul kéri elfogadni. Zobel Lipót azt kívánná, hogy a vállalkozó köteleztessék az út tisztasága tekintetében. Ráth Károly főpolgármester arra figyelmeztet, hogy a vállalkozó egyelőre fatalapzatot használ, demihelyt a Podmaniczky utcza szilárdabb alapzatot nyer, a talapzatot vasból tartozik előállítani, as 11 Mór pártolja a fő számvevő módosítványát. Rácz Károly azt kívánja kikötni, hogy ha a vállalat a 12.-ik éven túl három éven át, 15 százalék tiszta nyereséget eredményez, a fővárosnak joga legyen a viteldíj leszállítását követelni, továbbá hogy a vállalat tartozik a síneket saját költségén felszedetni, ha a város az engedély lejárta után nem volna hajlandó a vonalat átvenni. Thody városi főügyész ellenzi e két feltétel kikötését, mert a város befolyását a tarifákra a szerződés jobban biztosítja és nem teszi azt függővé a Rácz által említett körülményektől; az az eset pedig nem állhat be, hogy a vállalat az engedély lejártakor a sínek felszedésének költségénél is csekélyebb értéket képviseljen. Szóló azonban két más módosítást ajánl. A tanács javaslata azt foglalja magában, hogy amennyiben a vállalkozó beszünteti az üzemet, végrehajtás útján kényszerítse az üzem folytatására és ha ez nem sikerül, akkor a vonal a város birtokába megy át. Ezt a peres eljárást, mely esetleg évekig is eltarthat, szóló elkerülni óhajtaná és azért azt kívánja kimondatni, hogy a vonal azonnal a város birtokába megy át, ha a vállalkozó az üzemet be találná szüntetni. A javaslat azon pontjához, mely szerint a vállalkozó 40 év múlva a vonal ingó és ingatlan tartozékait tehermentesen tartozik a városnak átadni, azt kívánja hozzáadni, hogy e tehermentesség biztosítása czéljából ki kell mondani, hogy a vállalkozó a vonal ingó és ingatlan tartozékait sem meg nem terhelheti, sem el nem idegenítheti. Heinrich István megjegyzi, hogy már sok feltételt kötöttek ki a különböző bizottságok, azután a tanács, ha a bizottság valamennyi 400 tagja mind kiköt egy-egy feltételt, azután még egy párt kiköt a közmunkatanács is és végül a minisztérium, akkor a vonal nem fog létrejönni. A tanács javaslatát változatlanul kéri elfogadni. Végül még Fülöp Kálmán tett némi megjegyzést. Az elnök feltette a kérdéseket. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát, a Tholdy főügyész által előterjesztett módosítványokkal, Lampl főszámvevő és Rácz Károly indítványait pedig elvetette. Az elnök megjegyzi, hogy a tanács munkálata most műszaki szempontból való felülvizsgálat végett még a közmunkatanács elé kerül. Az idő előrehaladottsága miatt (esti 7 óra volt) a napirend többi tárgyait a holnapi folytatólagos közgyűlésre hagyták. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok április 1-én a következő uj helyrajzi házszámok alatt összeírt azon adókötelesekre vonatkozó III. osztályú kereseti adójavaslatokat fogják tárgyalni, akik az 1885. év folyamán nyitottak új vagy fióküzletet, u. m.: az Y. ker. (I. számú) a még visszamaradt tételeket ; az Y. ker. (II. szám Lipótváros) szintén a még visszamaradt tételeket; a VI. kér. a 3754— 3782. hr. számig; a VII. kér. a 4788—4812. hr. számig; a VIII. kér. a 7013—7263/4. hr. számig; a IX—X. ker. a ferenczvárosi még visszamaradt tételeket. Törvényszéki csarnok. Sajtóper. Medvei Zsigmond budapesti kereskedő sajtóügyi feljelentést tett az »Esztergommegyi Közlöny« szerkesztője, Haán Rezső ellen, ki lapjában »Mi mindent ki nem fundál a zsidó ?« czímmel azt írta, hogy Medves, gépészlakatosok, gőzcséplőgép és lokomobilvezetők számára hamis képesítési bizonyítványokat állít ki a műegyetemi igazgatóságnak hamisított aláírásával és pecsétjével. Börtönegészségügyi intézkedések. Kozma Sándor kir. főügyész utasította dr. Bök kir. ügyészt, hogy rögtön intézkedjék a felügyelete alatt álló fogházhelyiségekben a létszámot apasztani, nehogy a túltömöttség következtében a folityphus, mely mint annak idején megírtuk, a IV—X. ker. fenyitőjárásbiróság fogházában fellépett, nagyobb mérveket öltsön, és esetleg a rendőrség által beszolgáltatott foglyok által becsempésztessék. A kir. főügyész különösen az iránt utasította a kir. ügyészt, hogy a vizsgálati foglyok létszámát, mely egy idő óta szerfelett nagy és 200-at is meghaladja, igyekezzék apasztani, és a szükség nélküli vizsgálati fogságot megszüntetni, úgy, hogy csupán azok tartassanak vissza, akiknek fogva tartása perszerűleg el nem kerülhető. Egyszersmind intézkedett a kir. főügyész az iránt is, hogy a kerepesi úti fogházból 80 egészséges fogoly vidéki fogházakba elszállíttassék. Az egri gyilkosság ügyével foglalkozott ma délelőtt a kir. Curia II. büntetőtanácsa, Ocsvay Ferencz elnöklete alatt. Sümeghy István előadó ismerteti a már többször említett ügy tényállását, Okolicsányi Ödön catasteri becslőbiztost, 1884. szept. 21-én Egerben az esteli órákban Hubert János lyceumi jogtanár vinczellérje ifj. Bota Ferencz és a vele szövetkezett Légrády Mátyás, a Zsendovics ház előtt, midőn az utczán Mórocz Jankával, Hubert nevelőnőjével beszélgetett, hátulról megtámadva, baltával agyonütötte. A kir. ügyész vádat emelt gyilkosság miatt ifj. Bota Ferencz és Légrády Mátyás és a gyilkosságban való részesség miatt ifj. Bota Ferenczné és özv. Vas Imréné ellen. Az egri kir. törvényszék vád alá helyezte ifj. Bota Ferenczet és Légrády Mátyást, továbbá ifj. Bota Ferenczné szül. Kremniczki Máriát, a többiek ellen az eljárást beszüntette. A vád alá helyezettek a vádhatározatban megnyugodtak de a kir. ügyész felebbezett özv. Vas Imréné szül. Urbán Borbála és a meggyilkolt özvegye Okolicsányi Lujza, Hubert János és neje felmentése miatt. A kir. tábla két ízben küldötte vissza az iratokat, formahibák miatt és pótvizsgálatok foganatosítása végett. Harmadizben aztán a kir. tábla a vádhatározatot helybenhagyta. Ezen végzés ellen a kir. ügyész fellebbezett minthogy a kir. tábla a vádhatározatot nem felebbezett részében érintetlenül hagyta s mint főbenjáró bűnt hivatalból nem vizsgálta felül. Elsősorban tehát azon kérdés volt eldöntendő, hogy visszaküldessék-e az ügy a kir. táblához hivatalból való felülvizsgálat végett. Beható tanácskozás után, oly értelemben határozott a Curia, hogy az ügyet nem küldi vissza a kir. táblához és felebbezett részét vizsgálat alá veszi, majd érdemileg tárgyalva az ügyet hosszabb megvitatás után a táblai határozatot megváltoztatta és özv. Vas Imrénét a gyilkosságban való részesség miatt vád alá helyezte, Hubert János és nejére vonatkozólag pedig a beszüntetést helybenhagyta.___________________________ NAPTÁR. Csütörtök, április 1. Nap kél 5 ó. 43 p., nyug. 6 ó. 26 p. — Hold kél 4 ó. 23 p. reggel, nyug. 3 ó. 19 p. d. u. Róm. kath.: Hugó püspök. — Prot.: Tivadarka. — Görögorosz : (márczius 20.) Szobb. vértanuk. — Zsidó : (rendar 25.). A főváros törvényhatósági képviselőtestületének folytatólagos közgyűlése d. u. 4 órakor (új városháza.). A magyar történelmi társulat választmányi ülése d. u. 5 órakor az academia kistermében. Értekeznek: Zsilinszky Mihály és Zichy Antal. A „Hunnia“ csónakázó egyesület rendes évi közgyűlése d. u. 5 órakor saját helyiségében. Vöröskereszt-egylet Erzsébet kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10-től fél 11-ig.