Nemzet, 1886. július (5. évfolyam, 1377-1407. szám)

1886-07-03 / 1379. szám

meg. Az erről szóló oklevél, valamint a főváros üd­vözlő feliratát az elnökségnél már készítik. — A városligeti színkört a szinházvizsgáló bi­zottság tűzbiztonsági szempontból megvizsgálta s azt teljesen rendben találta. — A Ferencz József lovassági laktanya gondno­kává a tanács Schramm Vilmos cs. és kir. őrna­gyot nevezte ki, mint tegnap röviden közöltük. Schramm még tényleges szolgálatban van és Pétervá­­radon térparancsnok. Pályázó társai Reinprecht Sán­dor, Danczinger János és Buday József voltak. A­kik Schramm Vilmos őrnagyot ismerik, mondják, hogy a tanács jól választott. — Ingatlanok forgalma a fővárosban. A lefolyt héten a következő ingatlanok kerültek átiratás alá : Wendauner József és neje V-ik kerület Visegrádi­­utcza 17. sz. a. telke 4500 írtért, Yuck M. és fiai czégre. — Scath Ferenczné VIII. ker. Madách­ utcza 30. sz. a. 1. tel­ke 1/10-ed része árverés utján 120 frtért, Rendessy Ödön­re — Kk. Weber Károly részei X. ker. Köb. Ó-hegyen 1. telkei 641 frt 43 krért, Weber Istvánra. — Purczel Lé­­nárdné hagyatéka IX. ker. Páva-utcza 2. sz. a. és IX. ker. Mester-utczában 1. telkek örökség utján Purczel Lő­­rincz és társaira. — Selmich Ignácz II. ker. Kapás-utcza 42. sz. a. fele része 1050 írtért, Lenner Máriára. — Riemer Venczel I. ker. Lovas-ut 56. sz. ház és telek 7000 írtért, Tóth Mártonra. — Karner Katalin II. ker. vérhalomi dű­lőben 1. szöllő 250 írtért, Nieszner János és nejére. — Hell Ferencz és Teréz II. kér. Rézmáli dűlőben 1.­­ szöllök 1600 írtért, Cherd­y Károlynéra. — Kaiser Antal és Mária I. kér. Németvölgyben 1. szöllö 800 írtért, Paulos Mihály és nejére. — Stadtmüller Mátyás és neje III. ker. Solmár­­völgyben 1. szöllö 200 írtért, Weber János és nejére.— Frankhauser Józsefné I. ker. Kuruczlesi dűlőben 1. szöllö örökség utján Frankhauser Annára. — Stankovits István I. ker. Felsőhegy-utcza 34. sz. a. telke 11/20-ad része örökség utján kir. Stankovits testvérekre. — Blaskó Fe­renczné III. ker. Majláth-utcza 49. sz. a. ház és kert fele része 600 írtért, Lampitsch Jakab és nejére. — Zischka József és neje VI. ker. Eötvös­ utczában 1. háza 28000 írt­ért, kk. Egermayer Margitra. — Jakabffy Imre és Mária részei V. kér Vizafogó dűlőben 1. telke 1000 írtért, Jakab­ffy Ferenczre. — Schwarz Gyula része V. ker. József-tér 12. sz. a. telke Schwarz Györgyre. — Schich Károly és Mária VI. ker. Dávid-utcza 5. sz. a. háza 12500 írtért, Deutsch Andor és nejére. — Kozáry Kálmán és neje X. ker. Halom-utczában 1. telke 1000 írtért, Wiskovszky Flórára. — özv. Trethán Péterné és társai VIII. ker. Liszt- és Ferencz-utcza 4. sz. a. háza 9200 írtért, Misura Mihály és nejére. — Bácsai Nagy József IV. ker. Bástya­­utcza 3. sz. a. háza, özv. Bácsai Nagy Józsefnére. (Hagya­ték.) — Fleischman és Weber VI. ker. erdőtelken 1. telke 916 írtért, Németh Sándor és nejére. — Hubert József VII. ker. Külsődob-utcza 4720. sz. a. háza 2042 írtért, Mory Károlyra. — özv. Seide Józsefné és gyermekei VII. ker. Miksa­ utcza 23. sz. a. háza 26500 írtért Lindenbaum Mórra. — Stadler Ignácz és társai VI. ker. Podmaniczky­­utcza 61. sz. a. telke 7163 írtért, Greiner Adolfra. — Né­meth Antal és Janka X. ker. Ligettelken 1. háza 4000 írtért, Pollák Náthán és társaira. — Id. Kár József VII. ker. Király­ utcza 1. sz. a. háza Kár testvérekre. (Hagya­ték.) — Brody Miksa VI. ker. Bajnokutcza 17. sz. a. háza 9300 írtért, Braun Samu és nejére. — Laub Károly X. ker. Ó-hegyen 1. telke 300 írtért, Wiskonszky Józsefre. — Sörgel Lőrincz és neje IX. ker. Mester-utcza 10. sz. a. háza Sörgel testvérekre. (Hagyaték.) — Br. Döry Lajosné IV. ker. Nefelejts-utcza 4264/65 sz. a. háza 6200 írtért, Rosen­­feld Lipót és nejére. — Deutsch Jakab VII. ker. Cserhát­­utcza 4312-14 és 4329-51. sz. a. telkei 17352 írtért, Ottó és Szeberberg czégre. — Daboriczky Mária VIII. ker. Hunyadi­ utcza 10. sz. a. háza 26000 írtért, dr. Szontágh Tamásnéra. — Hoffman Ferencz VI. ker. Angyalföldön 1529—39 sz. a. telke 4100 írtért, Winkler János és nejére. — Wenzán Péterné és társai VIII. ker. Köris-utcza 33. sz. a. háza 4100 írtért, Fazekas István és nejére. — Luczen­­bacher Pál VI. ker. Podmaniczky-utcza 23. sz. a. háza 100,000 írtért, Feszty Adolfra. — Ravitzky testvérek V. ker. Visegrádi-utcza 16. és 18. sz. a. 12000 írtért, Spitzer Sámuelre. — Presz János VIII. ker. Köris-utcza 6. sz. a. háza 7200 írtért, Leimeder István és nejére. — Özv. Ma­darász Zsigmondné VI. ker. Bajza- és Szondy-utcza 2981— 87. sz. a. háza 5750 írtért, Nendtvich Gusztáváéra. — Közegészségi kimutatás. A tiszti főorvosi hiva­tal napi jelentése szerint a fővárosban ehó 30-án a kö­vetkező hevenyragályos betegségen fordultak elő : u. m. hagymáz 3, himlő 8, vörheny 2, kanyaró 9, roncsoló torokláb 5, torokgyík 0. Kórházi beteglétszám: szt. Rókus k. 1308, szt. János k. 204. Általános napi halá­lozás : 50. Halálokok : agy és idegbajok 3, tüdő- s egyéb légzőszervi bajok 22, vérkeringési bajok 1, gyomor- és egyéb emésztőszervi bajok 4, hagymáz 2, himlő 3, vör­heny 1, kanyaró 1, roncsoló torokláb 0, torokgyík 0, egyéb kór 13. KÖZGAZDASÁG. Magyarország sertésállománya 1884-ben. A »Közgazdasági Értesítő« ma folytatja Ma­gyarország hasznos háziállatairól felvett statistica közlését s a sertésállományt feltüntető táblázatokat teszi közzé. E szám volt Magyarországon 1884-ben 82,717 db (1­7%) kan, 1.430,369 db (29-8°/0) kocza, 1.532,272 db (3­9%) süldő, 1.758,281 db (36*6°/0) malacz, összesen 4.803,539. 1878-ben volt 3.573,531 darab. A szaporulat tehát 1884-ig 1.230,108 darab (34‘24°/o). A legnagyobb szaporulat, vagyis 66'30°/0 Du­­nán innen mutatkozik, mely vidékbe eső megyék közt első helyen szaporulat tekintetében Pestmegye áll 112°/0v al,mely rendkívüli szaporulat azonban nem any­­nyira a tenyésztés emelésének, mint inkább Kőbánya sertésforgalmának tulajdonítható. Az ezen vidék átlag szaporulatánál magasabb összeget csakis Bács-Bodrog (69,5%), és Trencsén megye (69,40°/o)-kal tüntetnek fel; ez utóbbi, vala­mint Pozsony megye (54°/0) nagy szaporulata való­színűleg a bécsi piac­ közelségének s az elért magas áraknak a következménye. Hont, Zólyom és Nyitra megyékben a tenyésztés szintén nagyobb lendületet vett, mi kitűnik az ezekben beállott szaporulatból (vagyis 47, 34, 28%). Kedvezőtlenebb tenyésztési viszonyokat találunk Bars és Turócz megyékben, hol a szaporulat csakis 11­­8, illetve 113% tesz ki; hatá­rozott hanyatlás Liptó megyében, mutatkozik 6­ 7%-ot és végre szomorú képet nyújt Árva megye sertéste­nyésztése, hol az apadás 26,8%-ot tesz ki. A dunántúli megyék szaporulata nem túl nagy, de mindamellett minden egyes megyére­­kiterjed. Legnagyobb szaporulat mutatkozik Fehér, Sopron és Komárom megyében 62, 53, illetve 50%-kal, míg a legkisebb szaporulat Somogy és Baranya megyében 30, illetve 5,2%-kal. A dunáninneni vidékbe eső megyék meglehetős egyöntetű szaporulatot tüntetnek fel; apadás látszó­lag csak Heves megyében állt be, mely körülmény azonban e megye területe kisebbedésének tulajdo­nítható. A tiszántúli megyék közül nagyobb szaporulat mutatkozik Torontál, Csongrád, Temes megyében, Békés, Csanád és Szatmár megyében, míg ellenben Szabolcs és Biharban apadás állt be, az elsőnél 4-8, az utóbbinál 8-6%-kal. Az erdélyi megyékben nagy hullámzások észlel­hetők, míg Besztercze-Naszód, Torda-Aranyos, Hu­­nyad és Brassó megyék a sertéstenyésztés terén ör­vendetes haladást tanúsítanak, és Kolozs, Szeben - vidék szaporulatának átlagát jóval túlhaladják, addig Kis-Küküllő megye sertéstenyésztésének mérve nem változott. Háromszék megye 2%-nyi apadást, Maros- Torda és Nagy-Küküllő megye ellenben nagymérvű, vagyis 13, illetve 27°/0-nyi apadást tüntet fel. A kanok és koczák közti országos arány az, hogy egy tenyészkanra 17­3 kocza esik. Az arány úgy az egész, országban, mint vidékek szerint Turócz, Brassó, Árva megyék kivételével, elég kedvezőnek mondható, mely megyékben egy kanna 43, 52, illetve 85­7 kocza esik. Sokkal kedvezőtlenebb az arány a kocza és ma­lacz állomány közt, a­mennyiben az országban átlag 100 koczára 122 malacz esik A megyék közül különösen Liptó, Árva, Vas emelendők ki, mint olyanok, melyek az országos átla­got el nem érik, míg ellenben Fehér, Győr, Tolna, Veszprém, Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Arad, Bé­kés, Bihar, Csongrád, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Ugocsa, Hunyad és Torda-Aranyos az átlagot jóval felülmúlják; ezek között is első helyen áll Békés és Torda-Aranyos megye, a­hol ugyanis 100 kockára 212, illetve 239 db malacz esik. A sertéstenyésztés jövedelmezőségének megítél­­hetése szempontjából nagy fontossággal bír azon arány is, mely a felnőtt s növendék sertés közt léte­zik, a­mennyiben a fiatal sertés fejlődési időszakából s az említett arányból ítélhetjük meg leginkább a ser­tés állományban rejlő tőke gyorsabb vagy lassúbb kamatozását. Volt pedig %-okban teljes korú 31'5, nem teljes korú 68'5. Érdekesnek tartjuk ezen ada­tokat Németország hason adataival Összehasonlítani volt Németországon teljes korú 22'5%, nem teljes korú 77­ 5%. a) Egy négyszög kilométerre esik nálunk 1798 és 1000 lakosra 349­90. A különbségek azonban az egyes megyékben roppant nagyok, így p. o. míg Máramaros megyé­­ben, Árva és Liptóban egy □ kilométerre 3 , 70, 4.60, illetve 5,31 db sertés esik, addig Csongrád, Csanád és Hajdu megyékben ugyanazon területre 30-65, 33-45, illetve 36'05 db esik. Érdekesnek látszik a fentebb közölt számokat a külföld néhány államának hason adataival össze­hasonlítani : Németország . . . 9.205,791 17 "0 Ezen adatokból kitűnik, hogy Magyarország az itt felsorolt államok között az első helyet foglalja el; ha azonban csak­is a létszámot tekintjük, az arány változik, a­mennyiben utóbbinál első helyen az Egye­sült­ Államok állanak, melynek sertés­állománya töb­bet tesz ki, mint az összes felsorolt európai államoké, mely körülmény továbbá azt is bizonyítja, minő fö­lényben van Amerika, sertéstenyésztés tekintetében a többi államok felett. Hasonlítsuk össze a sertések számát a népes­séggel : Esik Magyarországban 1,000 lakosra 349­ 90, Ausztriában 123­00, Olaszországban 41­ 00, Franczia­­országban 154-60, Anglia és Irhonban 112 000, Né­metországban 174 00. Érdekesnek látszik ezen összehasonlításokat még szomszédjainkra, t. i. Romániára és Szerbiára is kiterjeszteni, mely államok tudvalevőleg sertéstenyész­tés tekintetében versenytársaink. Szerbiában van egészben a 79-iki összeírás szerint 1.678,500 db.; esik egy négyszög kilométerre 34­6 ; 1,000 lakosra 998 db. Romániában van egészben 836,944 sertés; esik egy négyszög kilométerre 6­3 ; 1,000 lakosra 167 db. Meg kell jegyeznünk, hogy a rendelkezésre álló adatok Romániát illetőleg 1873-ból származnak; több mint valószínű, hogy a sertéslétszám azóta nagy mértékben szaporodott. A sertések átlag értéke az egész országban kis és nagybirtokosoknál, han­em se süldő malacz összesen parasztbirtoko­soknál . . . 27-63 22-64 16'00 5‘84 14 61 közép- és nagy­birtokosoknál 39.62 28-86 20-66 7‘76 18-13 vagyis nagyobb az átlagár a közép- és nagy­birtokosoknál 11-99 6'22 4'66 T92 3'52 forinttal. Hasonlítsuk ezen adatokat össze, a külföldi ál­lamok hason adataival. A sertések átlagértéke a német birodalomban 52 márkát vagyis 31 frt 20 krt tesz ki, azaz két annyi mint nálunk. A sertésállomány összér­téke 456*7 millió márka , 286 millió frt, nagyobb tehát a mi állományunk értékénél 210 millió frttal. Németországban 1 négyszögkilométerre 8807 már­ka azaz 529 frt esik. Egy lakosra 1004 márka azaz 6 frt 24 fr. Érdekesnek tartjuk ezen adatokat a leg­újabb amerikai adatokkal összehasonlítani. Az Egyesült­ Államok sertéseinek átlagértéke 1886-ban január hó 1-én kitett 4 dollár 25 cent­, vagyis 10 frt 62 frt, tehát 5 frt 10 krral kevesebbet mint a mi sertéseink átlagos értéke. A sertésállomány a leg­utóbbi becslés szerint 46 millió darabra tehető, ennek értéke 196­6 millió dollár, vagyis 4705 millió forint. Az egyesült­ Államok e szerint nemcsak kiváltó nagy állományuk, hanem sertéseik alacsony átlag­értékénél fogva is legveszélyesebb versenytársaink. Felemlítendőnek véljük, hogy az Egyesült­ Álla­mok sertéskereskedése azáltal, hogy az európai álla­mok nagy része az amerikai sertéshúst kitiltotta, úgy mennyiség, mint jövedelmezőségre nézve hanyatlani kezd, mi legjobban abból tűnik ki, hogy a létszám nem emelkedik, s az átlagérték határozottan hanyat­lik, ez utóbbi az utolsó évben 77 centre, vagyis majd 2 írtra rúgott. Közlemények: A határszéli ipar tanulmányozása. Brassóból táv­­írják lapunknak, hogy báró Mayr monarchiánk bu­karesti követe oda érkezett, azon viszonyok tanulmá­nyozására, a­miket a vámháború idézett elő. Ugyan­ezen czélból ott időznek Görögország és Anglia bu­karesti consulai is. Assicurazioni Generali 1886. junius hóban az életbiztosítási osztálynál 488 ajánlat 1.796,137 frt 72 kr biztosítási összeg erejéig nyujtatott be és 426 kötvény 1.601,092 frt 72 kr.,biztosítási összegre állít­tatott ki. Folyó évi január 1-je óta 2865 ajánlat 10.297,284 frt 92 krnyi biztosítási összeg erejéig nyuj­tatott be és 2426 kötvény 8.577,028 frt 23 kr bizto­sítási összegre állíttatott ki, a múlt évben kiállított 7.298,542 frt 56 kr biztosítási összegre szóló 2296 kötvény ellenében. 1886. január elseje óta bejelentett károk összege 762,333 frt 53 krra rúg. — Az élet­biztosítási osztály kimutatott biztosítási állománya 1885. deczember hó 31-én 89,330,807 frt 82 kr tőkét és 206,634 frt 54 kr járadékot­ tett ki 41,205 kötvényre, a mire készpénztartalékban 19.373,477 frt 49 kr volt tartva. Az 1885. évben kifizetett károk az életbizto­sítási osztály részéről 1.562,974 frt 76 krt tettek ki és az összes ágazatoknál a társulat alapítása óta (1831) az évenkinti kimutatások szerint kifizetett ká­rok 187.465,689 frt 68 krt tesznek ki. A pécsi kereskedelmi és iparkamara múlt hó 28-án Ráth Mátyás elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök jelenti, hogy a kamara ez ülése alkalmával fennállásának első ötévi cyclusát fejezvén be, a kama­rának a törvény értelmében leendő újból való meg­alakítása , illetve a kamarai tagok választásának elrendelése czéljából felterjesztés intézendő a minisz­tériumhoz. A barcs-pakráczi vasútnak a pécs-barcsi vasúttal való menetrendi összeköttetés megváltozta­tása érdekében a kamara részéről tett lépések czélhoz vezettek, a­mennyiben a barcs-pakráczi vasút f. évi jan. hó 26-tól kezdve új menetrendet léptetett életbe. A Pakson a kamarai illeték beszedése körül tapasztalt visszaélések megvizsgálása s az illető hibás községi közegek feleletre vonása czél­jából a tolnamegyei királyi adófelügyelőségnek jelentés létetik. Egyúttal kimondja a kamara, hogy a kamarai illetékek beszedése körül tapasz­talható visszaélések megszüntethetése s ellenőrzése ér­dekében a kamarai illeték-kivetési kulcs évenkint leendő hivatalos közhírré tételének s a beszedett ka­marai illetéknek az adózók adókönyvében való nyug­tázásnak elrendelését fogja a minisztrumnál kérelmez­ni.­­ Tekintve, hogy a minisztérium az erdélyi bőr­iparosoknak a nyersbőrre vonatkozólag szállítási ked­vezmények kieszközlését helyezte kilátásba, kérni fogja a kamara a minisztériumot, hogy a már két ízben kért s egyedül lehető kedvezmény a nyersbőröknek közönsé­ges áruszállítási tariffa mellett gyorsáruként való szállí­tása az egész országra terjesztessék ki, mert a nyers (véres) bőrök lassú és drága szállítása a hazai bőr­ipart átalán s igen érzékenyen sújtja. A házaló ke­reskedés miként leendő rendezése ügyében a kamara által adott véleményes javaslat fő elvei a következők : a házaló kereskedés kivételes intézkedés alapján megengedett kereseti foglalkozásnak tekintessék. A házaló kereskedés az illetékes elsőfokú iparhatóság által évről évre engedélyeztessék oly egyének­nek, kik legalább 40 évesek, kifogástalan maga­­viseletűek s undort gerjesztő, szembeötlő be­tegségtől vagy bajtól mentesek. A házalás gya­korlása csupán csak magyar alattvalóknak enge­délyeztessék. A házalás, mint azt az osztrák kamarák is kívánják, vetessék ki az Ausztriával közös elvek sze­rint kezelendő ügyek sorából. A házaló tartozzék, ha valamely községbe ér, magát az illető helyi hatóság­nál bejelenteni oly képen, hogy a házalást csak­is a bejelentés után kezdhesse meg; összes okmányait mindig magával hordja s a házalókönyv a jogos tulaj­donos arczképével ellátva legyen. A házalás köréből némely áruczikkek kizárva legyenek s ezek a rende­letben névleg felsoroltassanak. A házalókereskedés­hez kézijármű, szekér, teherhordó állat vagy se­géd használata meg ne engedtessék. A háza­lás csak oly lakóhelyeken legyen űzhető, me­lyekben 5000-nél kevesebb lakos van és pedig kisközségekben egy-egy alkalommal 3, nagy köz­ségekben 5 napon át. A házalók csak orszá­gos és bucsuvásárokon jelenhessenek meg és ra­kodhassanak ki. Némely vidékek (főkép a felső ma­gyarországi és némely erdélyi megyék) lakói részére továbbra is engedélyeztessenek az eddigi házalási szabályzat 17. §-ban foglalt kedvezmények, nevezete­sen pedig járművek, teherhordó állatok vagy segédek használata, a heti vásároknak is látogatása, de csak azon esetben, ha az illető házalók kizárólag csak ma­gyar gyártmányú czikkekkel házalnak. A vándor kö­szörűsök és üvegesek rendészeti tekintetben a háza­lókkal egyenlő elbánásban részesitessenek s ők is csak azon lakóhelyekben gyakorolhassák házalva ipa­rukat, melyekben a házalók a házalókereskedést.­­ Az alakulóban levő országos vas- és sajtszövet­­kezetet támogatandó, a kamara a maga részéről 2 részvényt jegyez, továbbá a legkiterjedtebb propagan­dát csinálja a kamara területén részvényjegyzések érdekében. Hasonlólag kijelentette a kamara támoga­tási készségét az alakítandó keresk.­múzeummal szemben is. Annak érdekében, hogy a kamarai intéz­mény a kamara területén minél inkább ismertettes­­sék, népszerűsíttessék s igy az érdekelt körök által igénybevétethessék, elhatározta a kamara, hogy havi ülési jegyzőkönyveit nemcsak mint eddig a hatóságok­nak, ipartestületek, ipartársulatok, casinók és olvasó­köröknek, hanem egyes nagyobb üzlettel bíró kereske­dők és iparosoknak is díjmentesen küldendi meg. A budapest-pécsi, mohács-pécsi és pécs-barcsi vas­utak igazgatóságának azon eljárása ellen, mely sze­rint a földm., ipar- és keresk. minisztérium 1885. évi 1502. sz. rendelete ellenére juhok és sertések szál­lításánál még ma is egy hatályon kívül helyezett ren­delet értelmében előszabja az egy kocsiba rakható ál­latok számát, panaszt emel a kamara a nevezett mi­nisztériumnál. A hevesmegyei gazda­egyesület ál­tal megpendített, Fiuméban alakítandó be- és kivi­teli társaság eszméjével teljesen egyetért a ka­mara s a vállalat elvi pártolását kimondja. — A du­­naföldvári és sásdi iparosok kérelmére ipartestület­nek Duna-Földváron és Sásdon való alakítása érde­kében a nevezett községekbe kamarai titkár, Dr. Zá­­ray Károly kiküldetik. — A bécsi keresk. kamara azon megkeresvényének, mely szerint az illetékes tes­tületek Magyarországban is hassanak oda a kor­mánynál, hogy a mind gyakrabban felmerülő csalási esetek megakadályozhatása czéljából a bejegyzett czéggel nem biró minden üzlet tulajdonos és iparos minden üzleti névjegyzésnél keresztnevét is teljesen kiírni tartozzék — eleget fog tenni a kamara. Államelőlegszüikséglet 1886. julius 1 én. Az ál­lami biztosítást élvező alább felsorolt vasutaknak a július hó 1-én lejáró részvény- és kötvényszelvények, illetve kisorsolt kötvények beváltására, a következő összegek lettek kiutalványozva államelőlegek gya­nánt : pécs-barcsi vasútnak 55,100 frt, kassa-oder­­bergi vasútnak 944,360 frt, arad-temesvári vasútnak 44,400 frt, m. északkeleti vasútnak 797,500 frt, m. nyugoti vasútnak 303,200 frt, m.-gácsországi vasút­nak 205,000 frt, összesen 2.349,560 frt ezüstben, to­vábbá: kassa-oderbergi vasútnak 169,060 frt arany­ban és a m.-gácsországi vasútnak 55,700 frt bank­jegyben. Ezzel szemben volt a múlt évi hasonló utalványozás: pécs-barcsi vasútnál 45,800 forint, kassa-oderbergi vasútnál 948,000 forint, arad­­temesvári vasútnál 34,600 forint, magyar észak­keleti vasútnál 780,600 forint, m. nyugati vasút­nál 288,300 frt, m.-gácsországi vasútnál 216,700 frt, összesen 2.314,000 frt ezüstben továbbá: kassa-oder­bergi vasútnak 169,265 frt aranyban és a m.-gácsor­szági vasútnak 6400 frt bankjegyben. E szerint tehát a folyó évi államelőleg-utalványozás 35560 frttal ezüstben több, illetve 250 írttal aranyban és 8300 írt­tal bankjegyben kevesebb az előző évinél. Ugyanis kap : a pécs-barcsi vasút az idén 9300 írttal ezüst­ben többet; a kassa-oderbergi vasút 3640 írttal ezüst­ben és 205 írttal aranyban kevesebbet; az arad-te­mesvári vasút 9800 írttal ezüstben többet; a magy. északkeleti vasút 16900 írttal ezüstben többet; a m. nyugoti vasút 14900 írttal ezüstben többet; s végül az első m.-gácsországi vasút 11700 írttal ezüstben és 8300 írttal bankjegyben kevesebbet. A győr-sopron ebenfurti vasút, 1885. évi üzlet­eredményeiről a következőket közli a »Vasúti és Közlekedési Közlöny« : Bevételek: Szállítási be­vételek 747793 frt 98 kr, különféle bevételek 8052 frt 59 kr, együtt 755846 frt 57 kr. Kiadások: Általános igazgatás 29744 frt 05 kr, pályafelügyelet és fenntartás 82880 frt 58 kr, forgalmi s kereskedelmi szolgálat 119033 frt 34 kr, vontatási s műhelyi szol­gálat 103784 frt 12 kr, anyagszerkezelési 3965 frt 47 kr, különfélék 19586 frt 18 kr, együtt 358994 frt 24 kr, üzleti fölösleg 396852 frt 33 kr. Ezzel szem­ben tettek az 1884. évi eredmények: Bevételek: Szállítási bevételek 694572 frt 40 kr. Különféle be­vételek 5364 frt 34 kr. Együtt 699936 frt 74 kr. Kiadások: Általános igazgatás 31728 frt 37 kr. Pá­lyafelügyelet és fenntartás 94,850 frt 67 kr. Forgalmi s kereskedelmi szolgálat 115,638 frt 59 kr. Vontatási s műhelyi szolgálat 107,378 frt 73 kr. Anyagszerke­­zelés 4051 frt 13 kr. Különfélék 18790 frt 43 kr. Összesen 372,437 frt 92 kr. Üzleti fölösleg 327,498 frt 82 kr. A felsorolt adatok szerint tehát az 1885. évi szállítási bevételek 7'66%-kal, a különféle bevéte­lek pedig 50,11%-kal, és az összes bevételek 7'99%- kai javultak az előző éviekhez képest. A kiadásoknál, és pedig: az általános igazgatásnál 6,25%, a pálya­­felügyelet és fentartásnál 12,62%, a vontatási és mű­helyi szolgálatnál 3-35% és az anyagszerkezelésnél 2,12% csökkenés mutatkozik; ellenben a forgalmi és kereskedelmi szolgálatnál 2'94%, és az anyagszerke­zelésnél 4’23%-kal emelkedés észlelhető, mely körül­ményeknél fogva az összes kiadások 3’07%-kal apad­tak. Az üzleti fölösleg 2118%-kal lett kedvezőbb 1885. évben az előző évihez képest. Mozdony-megrendelések Olaszországban. Az olasz középtengeri vasút igazgatósága részéről tíz tehervonati mozdony szállítására nézve kiírt pályá­zatnál az osztrák-magyar államvasúttársaság gép­gyára tette a legolcsóbb ajánlatot, az ár 96 és fél centime kilogrammonként. A két év előtt Franczia­­országba szállított mozdonyokért még 1­69 frankot fizettek kilogrammonként, az ár tehát azóta 43 szá­zalékkal hanyatlott. Dunaszabályozás. Az ordas-fajszi Duna szakasz »Sárkány gödör« körüli részén 1. évben végrehaj­tandó szabályozás, illetve kőből létesítendő kőrakat­ból álló partvédművek, valamint a Pakssal szemben levő balparti mellék Dunaág elzárásának vállalat útján leendő biztosítása czéljából, zárt ajánlati ver­senytárgyalások fognak tartatni. Az ajánlatok fel­bontása, melynél az ajánlattevők jelen lehetnek, júl. 24-én déli 12 órakor a közmunka és közlekedési mi­nisztérium II. vizépitészeti szakosztályának tanács­termében bizottságilag fog eszközöltetni. Technológiai iparkiállítás Szegeden. A m. kir. technológiai iparmúzeum fa- és fémipari szerszá­mai, iparczikkei és kisebb gépei gyűjteményének egy részét a Szegeden augusztus hó 1-től 3-ikáig rende­zendő önálló kiállításra leküldi. A kiállítást Szeged város közgazdasági előadójának kezdeményezésére a szegedi ipartestületek, a polgári és elemi leányiskola épületében csekély belépti díj mellett rendezik. A tiszta jövedelmet a szegedi iparmúzeum javára fogják fordítani. A technológiai iparmúzeumnak a gyűjte­mények rendezésével megbízott szakközegei ez alka­lommal a fa- és fémipar köréből magyarázó előadáso­kat és gyakorlatokat is tartanak. Ezenkívül az inté­zet, szakrajzgyűjteményeinek nagy részét is ki fogja állítani és az e czélra berendezendő rajzoló helyiség­ben a szegedi iparosok rendelkezésére bocsátani. Phylloxera Péczelen. A főváros közelében fekvő Péczel községet szintén utolérte a phylloxera-rész. A napokban hivatalosan konstatálták a veszedelmes rovar jelenlétét, minélfogva a földmivelési miniszter a phylloxera zárat az egész községre, a gombai határig kiterj­esztette. Romániai és bakonyi nehéz —.-------.— átmeneti közép —.-—.—, átmeneti, könnyű —.-------.—, átmeneti ere­deti nehéz —.-------.—, átmeneti közép —.-------.—, át­meneti nehéz 44.----44.50 átmeneti, közép 44.-----44.50 átmeneti, könnyű 44.-----45.— átmeneti. Hízó 1 éves élő­súlyban 4°/o levonással —.-------.—, 2 éves—.-----.—,öreg —.----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással —.-------.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páron­kint 40 kgr. és 4 "/• levonással kilogrammonkint érten* pők. állomány négyszög kilo­­egészben méterenkint esik Ausztria....... 2.721,541 9"1 Olaszország .... 1.163,916 3"9 Francziaország . . . 5.565,620 10 "5 Angolország és Irhon . 2.863,488 9"1 Egyesült­ Államok . . 47.681,700 5"1 S­po­r­t. A magyar vizslaverseny egyesület igazgatósága ma délután Eszterházy Andor gr. lakásán értekez­letet tartott, a melyen elv gyanánt kimondatott, hogy a versenyek súlya kiválólag az u. n. haszná­lati­ vizslákra lesz fektetve s a jutalmak nagyobb része is ezekre tűzetik ki. Telivérek azonban szintén versenyeznek s ezekre nézve a most fönnálló sza­bályok megtartatnak. A versenyszabályzat megálla­pítására három tagú bizottság küldetett ki. A budapesti kerékpár-egyesület f. hó 4-én (vasárnap) társas kirándulást rendez Visegrádra, a melyre a kerékpározó tagok minél számosabban való megjelenésre ezennel fölkéretnek. Találkozás reggel fél 6 órakor az István főherczeg szállónál, indulás pontban 6 órakor. »Fenék«, a gróf Fesztetics-istálló hires ver­senylova, mely a napokban jobblábára megsérült, sem a frankfurti, sem a baden-badeni versenyekben nem fog részt venni s csak a budapesti őszi verse­nyekre fogják előkészíteni. Waugh idomár biztosra veszi, hogy »Fenék« hamar kiheveri baját s újból megjelenhet a versenypályán. Törvényszéki csarnok. A budapesti zavargások alkalmával leszúrt Braunsteiner hentes ügyében a rendőrség a vizsgála­tot befejezte; a tettest kinyomozni nem sikerült, az iratokat át­tették az ügyészséghez. Az ungvári járásbíróság Bruck Géza vétkes bukás miatt vádolt 34 éves kereskedőt körözi, aki állítólag Amerikába szökött. Gyilkosság kísérletével vádolt Oravetz János bűnügyében a budapesti törvényszék a végtárgyalást f. hó 8­ikára tűzte ki, vádlottat dr. Gruber Lajos ügyvéd védi. Ügyforgalom a felsőbb bíróságoknál. A buda­pesti kir. ítélő táblán 1886. év első felében beérkezett ügyek mennyiségéről az 1885-ik évhez hasonlítva a következő kimutatás állíttatott össze: Polgári ügyek 1885 első felében 31,240 1886 év első felében 31,233 apadás 7 db. Büntető ügyekben 1885 év I. felében 23,220 1886 első felében 24410, szaporodás 1190, váltó kereskedelmi ügyek 1885 első felében 3915, 1886-ban 4499 szaporodás 584; úrbériek 1885-ben 179, 1886-ban 214, szaporodás 35. Összesen 1885 első felében 58554, 1886 első felében 60,356 szapo­rodás összesen 1802. — A kir. Curián a f. év első felét a múlt évhez hasonlítva az ügyforgalom a követ­kező volt: Polgári ügyek a múlt évben 4782 a folyó évben 4132, apadás 650, büntető ügyek a múlt évben 4710, folyó évben 5386, szaporodás 676, váltó keres­kedelmi ügyek a múlt évben 664, a folyó évben 683, szaporodás 12, úrbériek a múlt évben 131, a folyó évben 105, apadás 26, összesen a múlt évben 10287, a folyó évben 10,306, szaporodás 19. Budapesti áru- és értéktőzsde. Julius 2. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A gabo­natőzsdén az irányzat délután csendes. Jegyzünk: Szokványbuza őszre 7.57—7.59 frton, tengeri julius—augusztusra 5.11—5.13 forinton. Zab őszre 5.95—5.97 forinton. Káposztarepcze aug.—szeptem­berre 91 /a—9% forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A hitel­­intézet is hivatalosan dementáltatta a Weinrich­­csődre vonatkozólag terjesztett híreket mire a dél­utáni forgalomban a tőzsde kissé megszilárdult. J­egyzünk: Aranyjáradék 105.72%—105.80. Papirjáradék —.—. Osztrák hitelbankrészvények 277.60—278.10. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszámítoló bank 94.20. Jelzálog bank 130. (E­s­t­i t­ő­z­s­d­e.) Az esti tőzsde üzlettelen. Jegyzünk: Aranyjáradék 105.75. Papirjáradék 94.75. — Osztrák hitelbankrészvények 277.70—277.90. Ma­gyar hitelbankrészvények 284.50. Leszámítoló bank­­részvény 94%. Jelzálogbank —.—. Osztrák-magyar államvasut részvények —.—. Zárlati jegyzések: Aranyjáradék 105.75—. Papirjáradék 94.75—. Osztrák hitelbanrészvények 277.80. Magyar hitel­bankrészvények —.—. Leszámítoló bankrészvények —.—. Jelzálogbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1886. julius 2. Az üzlet változatlan. Magyar ura­­sági öreg, nehéz —.--------.— fiatal nehéz 45.--------, kö­zép 45.-----45.50, könnyű 45.-----46.—. Erdélyi ne­héz 43.-----44.—, közép 44.-----45.—,könnyű 44.-----45.—. Halálozások Budapesten. Junius 28-29. Árványi Gyula 3 é. Vill. erdélyi u. 11. vörheny.­ — Bruai Teréz 40 é. fogl. nélk. útról, kimerülés. — Grünwald F. 18 éves varrónő, VI. Kazinczy, u. 6. tüdövész. — Jakubik Teréz 24 é. napsz. VIII. práter u. 56. tüdővész. — Vajdaházi Nándor 41 é. pinczemes­­ter VI.­­ u. 18. máj baj. — Gazsó Márton 25 é. kőmi­­ves, VI. Bajza u. 42. tüdölob. — Jozefcsek Zsuzsi 30 é. napsz. VII. Stefánia­ ut, gümö. — Geiszler Nándor komi­vés, zúzódás. — Blazsek Ferencz 29 é. kömives, VII. szövetség u. 5. szúrt seb. — Pálinkás József rendőr, hirtelen halál. — Wiesner Mari 46 é. gazdasszony, VII. Csengery u. 70. hirtelen halál. — Funke Emil 35 é. pék VII. szövetség u. 34. tüdövész. — Farola Pál 28 é. napsz. IX. malom u. 94. tüdővész. — Wolf János 40 é. serfőző, X. tüdővész. — Panacsek Anna 25 é. tüdővizenyő. — Hévízi Mari 33 é. varrónő, Vill­ József u. 73. tüdősob. — Gelencsér Sándor 33 é. bérkocsis, útról, lőtt seb. — Éder Katalin 30 é. cseléd, VII. k. hársfa u. 7. kimerülés. — Weber Károly 28 é. asztalos, önakasztás. — Havas Ilona 3 é. hentes­­. I. k. Attila u. 37. vörheny. — Szakácsy János 30 é. napsz. VIII. k. kis­szálló u. 11. gümökór. — Hauschel Svaduna Róza 79 é. magányzónő, IV. bástya u. 8. aggkór. — Mis­­kolczy Imre 36 e. géplakatos, IV. ker. gümökór. — Müller Károly 48 é. hiv. IV. hajós u. 6. szívbaj. — Lorencz Borbála 8 é. mázoló 1., VIII. k. szálló u. 14. himlő. — Schindler Teréz 20 é. napsz., VIII. k. práter u. 47. tüdőgümő. — Poletz Róza 2 é. vasöntő 1. VII. k. dohány u. 106. gyomorbélhurut. — Stanyek Julia 3 é. c­ukrász 1., VIII. k. koszorú u. 30. hashártyalob. — Szert Mari 69 é. VII. k. szegényház tüdölégdag.­­ Re­­desziener Luiza 10 é. varrónő, VI. k. izr. kórh. hagy­máz. — Rosenfeld Samu 6 é. hordár­s. VI. k. király u. 41. kimerülés. — Tury Mihályné Újlaki Mari 71 é. kora, VII. k. szegényház aggkor. — Hodancsik Fucha­­nik Jozefa 24 é. napsz., 811. k. vörösvári ut 217. kime­rülés. — Potucsek Karolin 17 é. VIII. k. József u. 65. gümőkór. — Hansdorfer Rezső 53 é. szabó, VIII. k. bodzafa u. 7. tüdölok. — Mikadém Irma 5 é. keresk. 1. VI. k. octogontér 50. gümö. — Frankenstein Jakab 19 é. gyakornok, VI. k. izr. kórh. hagymáz. — Sztárik Rudolf 3 é. keresk. f., VIII. k. práter u. 47. tüdőlob. NAPTÁR. Szombat, julius 3. Nap kél 4 ó. 8 p., nyug. 7 ó. 59 p. — Hold kél 5 ó. 56 reggel, nyug. 8 ó. 5 p. este. — Hold a föld­közelben d. u. 6 órakor. — Mercur és a Hold együttállásban. Rom. kath.: Jáczint vértanú. — Prot.: Ulrik. — Görög­orosz : (június 21) Julian vértanú. — Zsidó: (sivan 30.) Sabbat Kach. Vallás-és közoktatásügyi miniszter fogad d. u. 4—6-ig. Szakértői értekezlet a közlekedésügyi minisztériumban a vasúti hivatalnokok kiképzése ügyében. A svábhegyi nyaraló közönség nyári mulatsága az Eötvös­­villában. Országos képtár az academia palotájában d. e. 9­1-ig. Vöröskereszt-egylet Erzsébet kórháza Budán, megtekint­hető d. e. 10-től fél 12 ig. Nyilvános védhimlőoltások az orsz. központi védhimlőoltó­­intézetben (Üllői-út, »Stefánia« gyermekkórház) minden csütörtökön s vasárnapon d. u. 2—4 óráig végeztetnek. Nemzeti múzeum képtár d. e. 9—1-ig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9- d. u. 1-ig Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Egyetemi filvészkert az üllői-uton délelőtt 9—12-ig és dél­után 2—8-ig. Academiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. u. 9-től d. u. 1-ig. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint. — Az Eötvös-nyaralóban czigányzene. Margitszigetre hajó indul félóránkint; a szigeten ka­tona- és czigányzene. Hazai fürdőpanoráma a városligetben, nyitva van d. e. 9-től d. u. 7 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Az időjelző-intézet távirati jelentése jul. 2-án reg. 1 órakor. Rövidítések: cs. = szélcsend; t. = tiszta; d. = derül;1/* —­­« felhős ; »/, = */, felhős ; */* = */* felhős; b. = borult; e. = eső ; h. = hóeső j. = jég ; k. = k; z. = zivatar; g. gőz; v. = villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depresszió (753—755) a kon­tinens keleti, a nagy légnyomás (767—769) annak észak-S­­ti részében van. Az idő délkeleten borús, esőkkel­ nyugaton derűs, szárazabb; a hőváltozás csekély. Hazánkban: Északnyugatias erősebb szelek mellett, a hőmérséklet kevéssel kisebb a légnyomás na­gyobb lett. Az idő délkeleten borús, északnyugaton vál­tozó, szeles; esők ott számosan s helyenkint nagymennyi­ségben, itt kismennyiségben és gyéren voltak. Pancsován zivatarral jég esett. Kilátás a jövő időre: Hazánk­b­an: Kevés hőváltozás mellett, észak­nyugaton lassú derülés, délkeleten valtozó idő várható, helyenkint még esővel. Állomások Légnyár- Szél ír­ó , Homár- Csapa- Feltő­___________________________100 4­ jer. (1—12) sék C°. dék”1^. zet Arad.................................. 61.5 EN 2 1 12.3 13 b Besztercze. . . . . . 59.8 E 1 13.4 16 b Beszterczebánya ... 61.3 E 3 15.0 1 */1 Budapest.............................. 62.4 EN 4 14.6 1 t. Csáktornya............................. 64.2 EN 3 17.2 — */* Debreczen....... 59.9 EN 3 13.2 — */* Eger......................... 61.6 E 4 13.9 — */« Eszék.................................. — — — — . — Fiume................ 64.9 E 2 16 9 — 1. Késmárk............... 62.8 E 4 11.2 6 */« Keszthely........... 64.4 EN 5 16.4 — »/* Kolozsvár........... 57.9 N 4 12.8 8 */a Magyar-Óvár..... 63.4 EN 4 11.2 — 1. Akna-Szlatina .... 59.1 N 1 12 8 7 b Nagy-Enyed..... 60.5 EK 1 15.0 16 V« Nagy-Szeben........................ 57.5 EN 3 14.6 6 */ 2 Nagyvárad.......... 58.6 E 2 15.9 1­0/2 Orsova.................... 60.2 N 3 15.2 1 b Pan­csóva.............. 62.5 DN 5 13.4 26 b Selmeczbánya .... 63.4 E 5 11.6 3 */* Sopron................................... — — — — — Szatmár-Németi ... 56.6 EN 4 14.6 — •/■ Szeged.................... 61.7 EN 3 13.5 1 b Sepsi-Szt-György ... 56.0 N 2 13.0 72 b Szolnok.............. 62.2 E 2 14.0 — b Temesvár......... 62.5 EN 4 13.0 — b Trencsén............... 62.7 DN 2 16.2 1 V« Ungvár................... 59.5 E 2 13.1 -- -/■ Zágráb................... 65.1 D 1 15 8 — 1. Bécs........................................... 65.9 EN 2 15.1 — I. Bregenz.............. 66.5 K 1 12.4 — I. Konstantinápoly ... 59.8 EN 1 19.8 — b Lesina................... 64.0 K 2 20.5 — I. Póla....................................... 65.0 cs. 19.0 — Prága................... 67.6 EN 2 14.0 2 t. Sulina................... 53.3 EN 4 15.6 4 b Serajevo............................. 63.6 cs. 1 15.0 9 '/• Színházak. Budapest, szombaton, 1886. július 3-án. Fővárosi színkör a Krisztinavárosban. Fényes kiállítással 2-szor. A HATTYÚ-KIRÁLY­ legendája. Rege 5 képben, zenével és lát­ványosságokkal. Irta: N. N. Személyek: Sever király Csiky Miguel, szolgája Molnár Sylva) . . . Tolnai „ ( miniszte­ „ , Bug­­ . Hatvani Lopez) Szánthó Fernandó Vedress Bernát, festő Zilahy Maretta, énekes Valentin Isabella, pórleány Tolnainé Udvari orvos Halmai 1- sö ) Bognár 2- ik ) főur Gireth L-ik) Némethy 1- ső ) , , Mátrai 2- ik ) P°lgár Hegyesi 1- ső ) Takács L. 2- ik ) P g Somhegyiné Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Főszerkesztő: Tölcsii Mór. Felelős szerkesztő:­­Visi Imre, Népszínház. Harmadsz­or: A LYONI FUTÁR. Dráma 5 felvonásban és 8 kép­ben. írták Moreau, Silaudin és Delacour. Fordította Ukki I. Személyek : Lesurque Jeromos Tóth A. Lesurque József) j,«rv Dubosc ) ' Didier Szirmai Daubaoton Németh Lambert Izsó Guernot Varga Julie Fodor Fr. Jeanne Vidorné Ohoppard Szatmáry Courriol Rónaszéki Fouinard Újvári Dumont, futár Marton Joliqué Kassai Postamester V. Kovács. A leánya Agostoni B. Kezdete fél 8 órakor. Holnap ugyanez.

Next