Nemzet, 1886. július (5. évfolyam, 1377-1407. szám)
1886-07-03 / 1379. szám
meg. Az erről szóló oklevél, valamint a főváros üdvözlő feliratát az elnökségnél már készítik. — A városligeti színkört a szinházvizsgáló bizottság tűzbiztonsági szempontból megvizsgálta s azt teljesen rendben találta. — A Ferencz József lovassági laktanya gondnokává a tanács Schramm Vilmos cs. és kir. őrnagyot nevezte ki, mint tegnap röviden közöltük. Schramm még tényleges szolgálatban van és Péterváradon térparancsnok. Pályázó társai Reinprecht Sándor, Danczinger János és Buday József voltak. Akik Schramm Vilmos őrnagyot ismerik, mondják, hogy a tanács jól választott. — Ingatlanok forgalma a fővárosban. A lefolyt héten a következő ingatlanok kerültek átiratás alá : Wendauner József és neje V-ik kerület Visegrádiutcza 17. sz. a. telke 4500 írtért, Yuck M. és fiai czégre. — Scath Ferenczné VIII. ker. Madách utcza 30. sz. a. 1. telke 1/10-ed része árverés utján 120 frtért, Rendessy Ödönre — Kk. Weber Károly részei X. ker. Köb. Ó-hegyen 1. telkei 641 frt 43 krért, Weber Istvánra. — Purczel Lénárdné hagyatéka IX. ker. Páva-utcza 2. sz. a. és IX. ker. Mester-utczában 1. telkek örökség utján Purczel Lőrincz és társaira. — Selmich Ignácz II. ker. Kapás-utcza 42. sz. a. fele része 1050 írtért, Lenner Máriára. — Riemer Venczel I. ker. Lovas-ut 56. sz. ház és telek 7000 írtért, Tóth Mártonra. — Karner Katalin II. ker. vérhalomi dűlőben 1. szöllő 250 írtért, Nieszner János és nejére. — Hell Ferencz és Teréz II. kér. Rézmáli dűlőben 1. szöllök 1600 írtért, Cherdy Károlynéra. — Kaiser Antal és Mária I. kér. Németvölgyben 1. szöllö 800 írtért, Paulos Mihály és nejére. — Stadtmüller Mátyás és neje III. ker. Solmárvölgyben 1. szöllö 200 írtért, Weber János és nejére.— Frankhauser Józsefné I. ker. Kuruczlesi dűlőben 1. szöllö örökség utján Frankhauser Annára. — Stankovits István I. ker. Felsőhegy-utcza 34. sz. a. telke 11/20-ad része örökség utján kir. Stankovits testvérekre. — Blaskó Ferenczné III. ker. Majláth-utcza 49. sz. a. ház és kert fele része 600 írtért, Lampitsch Jakab és nejére. — Zischka József és neje VI. ker. Eötvös utczában 1. háza 28000 írtért, kk. Egermayer Margitra. — Jakabffy Imre és Mária részei V. kér Vizafogó dűlőben 1. telke 1000 írtért, Jakabffy Ferenczre. — Schwarz Gyula része V. ker. József-tér 12. sz. a. telke Schwarz Györgyre. — Schich Károly és Mária VI. ker. Dávid-utcza 5. sz. a. háza 12500 írtért, Deutsch Andor és nejére. — Kozáry Kálmán és neje X. ker. Halom-utczában 1. telke 1000 írtért, Wiskovszky Flórára. — özv. Trethán Péterné és társai VIII. ker. Liszt- és Ferencz-utcza 4. sz. a. háza 9200 írtért, Misura Mihály és nejére. — Bácsai Nagy József IV. ker. Bástyautcza 3. sz. a. háza, özv. Bácsai Nagy Józsefnére. (Hagyaték.) — Fleischman és Weber VI. ker. erdőtelken 1. telke 916 írtért, Németh Sándor és nejére. — Hubert József VII. ker. Külsődob-utcza 4720. sz. a. háza 2042 írtért, Mory Károlyra. — özv. Seide Józsefné és gyermekei VII. ker. Miksa utcza 23. sz. a. háza 26500 írtért Lindenbaum Mórra. — Stadler Ignácz és társai VI. ker. Podmaniczkyutcza 61. sz. a. telke 7163 írtért, Greiner Adolfra. — Németh Antal és Janka X. ker. Ligettelken 1. háza 4000 írtért, Pollák Náthán és társaira. — Id. Kár József VII. ker. Király utcza 1. sz. a. háza Kár testvérekre. (Hagyaték.) — Brody Miksa VI. ker. Bajnokutcza 17. sz. a. háza 9300 írtért, Braun Samu és nejére. — Laub Károly X. ker. Ó-hegyen 1. telke 300 írtért, Wiskonszky Józsefre. — Sörgel Lőrincz és neje IX. ker. Mester-utcza 10. sz. a. háza Sörgel testvérekre. (Hagyaték.) — Br. Döry Lajosné IV. ker. Nefelejts-utcza 4264/65 sz. a. háza 6200 írtért, Rosenfeld Lipót és nejére. — Deutsch Jakab VII. ker. Cserhátutcza 4312-14 és 4329-51. sz. a. telkei 17352 írtért, Ottó és Szeberberg czégre. — Daboriczky Mária VIII. ker. Hunyadi utcza 10. sz. a. háza 26000 írtért, dr. Szontágh Tamásnéra. — Hoffman Ferencz VI. ker. Angyalföldön 1529—39 sz. a. telke 4100 írtért, Winkler János és nejére. — Wenzán Péterné és társai VIII. ker. Köris-utcza 33. sz. a. háza 4100 írtért, Fazekas István és nejére. — Luczenbacher Pál VI. ker. Podmaniczky-utcza 23. sz. a. háza 100,000 írtért, Feszty Adolfra. — Ravitzky testvérek V. ker. Visegrádi-utcza 16. és 18. sz. a. 12000 írtért, Spitzer Sámuelre. — Presz János VIII. ker. Köris-utcza 6. sz. a. háza 7200 írtért, Leimeder István és nejére. — Özv. Madarász Zsigmondné VI. ker. Bajza- és Szondy-utcza 2981— 87. sz. a. háza 5750 írtért, Nendtvich Gusztáváéra. — Közegészségi kimutatás. A tiszti főorvosi hivatal napi jelentése szerint a fővárosban ehó 30-án a következő hevenyragályos betegségen fordultak elő : u. m. hagymáz 3, himlő 8, vörheny 2, kanyaró 9, roncsoló torokláb 5, torokgyík 0. Kórházi beteglétszám: szt. Rókus k. 1308, szt. János k. 204. Általános napi halálozás : 50. Halálokok : agy és idegbajok 3, tüdő- s egyéb légzőszervi bajok 22, vérkeringési bajok 1, gyomor- és egyéb emésztőszervi bajok 4, hagymáz 2, himlő 3, vörheny 1, kanyaró 1, roncsoló torokláb 0, torokgyík 0, egyéb kór 13. KÖZGAZDASÁG. Magyarország sertésállománya 1884-ben. A »Közgazdasági Értesítő« ma folytatja Magyarország hasznos háziállatairól felvett statistica közlését s a sertésállományt feltüntető táblázatokat teszi közzé. E szám volt Magyarországon 1884-ben 82,717 db (17%) kan, 1.430,369 db (29-8°/0) kocza, 1.532,272 db (39%) süldő, 1.758,281 db (36*6°/0) malacz, összesen 4.803,539. 1878-ben volt 3.573,531 darab. A szaporulat tehát 1884-ig 1.230,108 darab (34‘24°/o). A legnagyobb szaporulat, vagyis 66'30°/0 Dunán innen mutatkozik, mely vidékbe eső megyék közt első helyen szaporulat tekintetében Pestmegye áll 112°/0v al,mely rendkívüli szaporulat azonban nem anynyira a tenyésztés emelésének, mint inkább Kőbánya sertésforgalmának tulajdonítható. Az ezen vidék átlag szaporulatánál magasabb összeget csakis Bács-Bodrog (69,5%), és Trencsén megye (69,40°/o)-kal tüntetnek fel; ez utóbbi, valamint Pozsony megye (54°/0) nagy szaporulata valószínűleg a bécsi piac közelségének s az elért magas áraknak a következménye. Hont, Zólyom és Nyitra megyékben a tenyésztés szintén nagyobb lendületet vett, mi kitűnik az ezekben beállott szaporulatból (vagyis 47, 34, 28%). Kedvezőtlenebb tenyésztési viszonyokat találunk Bars és Turócz megyékben, hol a szaporulat csakis 118, illetve 113% tesz ki; határozott hanyatlás Liptó megyében, mutatkozik 6 7%-ot és végre szomorú képet nyújt Árva megye sertéstenyésztése, hol az apadás 26,8%-ot tesz ki. A dunántúli megyék szaporulata nem túl nagy, de mindamellett minden egyes megyérekiterjed. Legnagyobb szaporulat mutatkozik Fehér, Sopron és Komárom megyében 62, 53, illetve 50%-kal, míg a legkisebb szaporulat Somogy és Baranya megyében 30, illetve 5,2%-kal. A dunáninneni vidékbe eső megyék meglehetős egyöntetű szaporulatot tüntetnek fel; apadás látszólag csak Heves megyében állt be, mely körülmény azonban e megye területe kisebbedésének tulajdonítható. A tiszántúli megyék közül nagyobb szaporulat mutatkozik Torontál, Csongrád, Temes megyében, Békés, Csanád és Szatmár megyében, míg ellenben Szabolcs és Biharban apadás állt be, az elsőnél 4-8, az utóbbinál 8-6%-kal. Az erdélyi megyékben nagy hullámzások észlelhetők, míg Besztercze-Naszód, Torda-Aranyos, Hunyad és Brassó megyék a sertéstenyésztés terén örvendetes haladást tanúsítanak, és Kolozs, Szeben - vidék szaporulatának átlagát jóval túlhaladják, addig Kis-Küküllő megye sertéstenyésztésének mérve nem változott. Háromszék megye 2%-nyi apadást, Maros- Torda és Nagy-Küküllő megye ellenben nagymérvű, vagyis 13, illetve 27°/0-nyi apadást tüntet fel. A kanok és koczák közti országos arány az, hogy egy tenyészkanra 173 kocza esik. Az arány úgy az egész, országban, mint vidékek szerint Turócz, Brassó, Árva megyék kivételével, elég kedvezőnek mondható, mely megyékben egy kanna 43, 52, illetve 857 kocza esik. Sokkal kedvezőtlenebb az arány a kocza és malacz állomány közt, amennyiben az országban átlag 100 koczára 122 malacz esik A megyék közül különösen Liptó, Árva, Vas emelendők ki, mint olyanok, melyek az országos átlagot el nem érik, míg ellenben Fehér, Győr, Tolna, Veszprém, Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Arad, Békés, Bihar, Csongrád, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Ugocsa, Hunyad és Torda-Aranyos az átlagot jóval felülmúlják; ezek között is első helyen áll Békés és Torda-Aranyos megye, ahol ugyanis 100 kockára 212, illetve 239 db malacz esik. A sertéstenyésztés jövedelmezőségének megítélhetése szempontjából nagy fontossággal bír azon arány is, mely a felnőtt s növendék sertés közt létezik, amennyiben a fiatal sertés fejlődési időszakából s az említett arányból ítélhetjük meg leginkább a sertés állományban rejlő tőke gyorsabb vagy lassúbb kamatozását. Volt pedig %-okban teljes korú 31'5, nem teljes korú 68'5. Érdekesnek tartjuk ezen adatokat Németország hason adataival Összehasonlítani volt Németországon teljes korú 22'5%, nem teljes korú 77 5%. a) Egy négyszög kilométerre esik nálunk 1798 és 1000 lakosra 34990. A különbségek azonban az egyes megyékben roppant nagyok, így p. o. míg Máramaros megyében, Árva és Liptóban egy □ kilométerre 3 , 70, 4.60, illetve 5,31 db sertés esik, addig Csongrád, Csanád és Hajdu megyékben ugyanazon területre 30-65, 33-45, illetve 36'05 db esik. Érdekesnek látszik a fentebb közölt számokat a külföld néhány államának hason adataival összehasonlítani : Németország . . . 9.205,791 17 "0 Ezen adatokból kitűnik, hogy Magyarország az itt felsorolt államok között az első helyet foglalja el; ha azonban csakis a létszámot tekintjük, az arány változik, amennyiben utóbbinál első helyen az Egyesült Államok állanak, melynek sertésállománya többet tesz ki, mint az összes felsorolt európai államoké, mely körülmény továbbá azt is bizonyítja, minő fölényben van Amerika, sertéstenyésztés tekintetében a többi államok felett. Hasonlítsuk össze a sertések számát a népességgel : Esik Magyarországban 1,000 lakosra 349 90, Ausztriában 12300, Olaszországban 41 00, Francziaországban 154-60, Anglia és Irhonban 112 000, Németországban 174 00. Érdekesnek látszik ezen összehasonlításokat még szomszédjainkra, t. i. Romániára és Szerbiára is kiterjeszteni, mely államok tudvalevőleg sertéstenyésztés tekintetében versenytársaink. Szerbiában van egészben a 79-iki összeírás szerint 1.678,500 db.; esik egy négyszög kilométerre 346 ; 1,000 lakosra 998 db. Romániában van egészben 836,944 sertés; esik egy négyszög kilométerre 63 ; 1,000 lakosra 167 db. Meg kell jegyeznünk, hogy a rendelkezésre álló adatok Romániát illetőleg 1873-ból származnak; több mint valószínű, hogy a sertéslétszám azóta nagy mértékben szaporodott. A sertések átlag értéke az egész országban kis és nagybirtokosoknál, hanem se süldő malacz összesen parasztbirtokosoknál . . . 27-63 22-64 16'00 5‘84 14 61 közép- és nagybirtokosoknál 39.62 28-86 20-66 7‘76 18-13 vagyis nagyobb az átlagár a közép- és nagybirtokosoknál 11-99 6'22 4'66 T92 3'52 forinttal. Hasonlítsuk ezen adatokat össze, a külföldi államok hason adataival. A sertések átlagértéke a német birodalomban 52 márkát vagyis 31 frt 20 krt tesz ki, azaz két annyi mint nálunk. A sertésállomány összértéke 456*7 millió márka , 286 millió frt, nagyobb tehát a mi állományunk értékénél 210 millió frttal. Németországban 1 négyszögkilométerre 8807 márka azaz 529 frt esik. Egy lakosra 1004 márka azaz 6 frt 24 fr. Érdekesnek tartjuk ezen adatokat a legújabb amerikai adatokkal összehasonlítani. Az Egyesült Államok sertéseinek átlagértéke 1886-ban január hó 1-én kitett 4 dollár 25 cent, vagyis 10 frt 62 frt, tehát 5 frt 10 krral kevesebbet mint a mi sertéseink átlagos értéke. A sertésállomány a legutóbbi becslés szerint 46 millió darabra tehető, ennek értéke 1966 millió dollár, vagyis 4705 millió forint. Az egyesült Államok e szerint nemcsak kiváltó nagy állományuk, hanem sertéseik alacsony átlagértékénél fogva is legveszélyesebb versenytársaink. Felemlítendőnek véljük, hogy az Egyesült Államok sertéskereskedése azáltal, hogy az európai államok nagy része az amerikai sertéshúst kitiltotta, úgy mennyiség, mint jövedelmezőségre nézve hanyatlani kezd, mi legjobban abból tűnik ki, hogy a létszám nem emelkedik, s az átlagérték határozottan hanyatlik, ez utóbbi az utolsó évben 77 centre, vagyis majd 2 írtra rúgott. Közlemények: A határszéli ipar tanulmányozása. Brassóból távírják lapunknak, hogy báró Mayr monarchiánk bukaresti követe oda érkezett, azon viszonyok tanulmányozására, amiket a vámháború idézett elő. Ugyanezen czélból ott időznek Görögország és Anglia bukaresti consulai is. Assicurazioni Generali 1886. junius hóban az életbiztosítási osztálynál 488 ajánlat 1.796,137 frt 72 kr biztosítási összeg erejéig nyujtatott be és 426 kötvény 1.601,092 frt 72 kr.,biztosítási összegre állíttatott ki. Folyó évi január 1-je óta 2865 ajánlat 10.297,284 frt 92 krnyi biztosítási összeg erejéig nyujtatott be és 2426 kötvény 8.577,028 frt 23 kr biztosítási összegre állíttatott ki, a múlt évben kiállított 7.298,542 frt 56 kr biztosítási összegre szóló 2296 kötvény ellenében. 1886. január elseje óta bejelentett károk összege 762,333 frt 53 krra rúg. — Az életbiztosítási osztály kimutatott biztosítási állománya 1885. deczember hó 31-én 89,330,807 frt 82 kr tőkét és 206,634 frt 54 kr járadékot tett ki 41,205 kötvényre, a mire készpénztartalékban 19.373,477 frt 49 kr volt tartva. Az 1885. évben kifizetett károk az életbiztosítási osztály részéről 1.562,974 frt 76 krt tettek ki és az összes ágazatoknál a társulat alapítása óta (1831) az évenkinti kimutatások szerint kifizetett károk 187.465,689 frt 68 krt tesznek ki. A pécsi kereskedelmi és iparkamara múlt hó 28-án Ráth Mátyás elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök jelenti, hogy a kamara ez ülése alkalmával fennállásának első ötévi cyclusát fejezvén be, a kamarának a törvény értelmében leendő újból való megalakítása , illetve a kamarai tagok választásának elrendelése czéljából felterjesztés intézendő a minisztériumhoz. A barcs-pakráczi vasútnak a pécs-barcsi vasúttal való menetrendi összeköttetés megváltoztatása érdekében a kamara részéről tett lépések czélhoz vezettek, amennyiben a barcs-pakráczi vasút f. évi jan. hó 26-tól kezdve új menetrendet léptetett életbe. A Pakson a kamarai illeték beszedése körül tapasztalt visszaélések megvizsgálása s az illető hibás községi közegek feleletre vonása czéljából a tolnamegyei királyi adófelügyelőségnek jelentés létetik. Egyúttal kimondja a kamara, hogy a kamarai illetékek beszedése körül tapasztalható visszaélések megszüntethetése s ellenőrzése érdekében a kamarai illeték-kivetési kulcs évenkint leendő hivatalos közhírré tételének s a beszedett kamarai illetéknek az adózók adókönyvében való nyugtázásnak elrendelését fogja a minisztrumnál kérelmezni. Tekintve, hogy a minisztérium az erdélyi bőriparosoknak a nyersbőrre vonatkozólag szállítási kedvezmények kieszközlését helyezte kilátásba, kérni fogja a kamara a minisztériumot, hogy a már két ízben kért s egyedül lehető kedvezmény a nyersbőröknek közönséges áruszállítási tariffa mellett gyorsáruként való szállítása az egész országra terjesztessék ki, mert a nyers (véres) bőrök lassú és drága szállítása a hazai bőripart átalán s igen érzékenyen sújtja. A házaló kereskedés miként leendő rendezése ügyében a kamara által adott véleményes javaslat fő elvei a következők : a házaló kereskedés kivételes intézkedés alapján megengedett kereseti foglalkozásnak tekintessék. A házaló kereskedés az illetékes elsőfokú iparhatóság által évről évre engedélyeztessék oly egyéneknek, kik legalább 40 évesek, kifogástalan magaviseletűek s undort gerjesztő, szembeötlő betegségtől vagy bajtól mentesek. A házalás gyakorlása csupán csak magyar alattvalóknak engedélyeztessék. A házalás, mint azt az osztrák kamarák is kívánják, vetessék ki az Ausztriával közös elvek szerint kezelendő ügyek sorából. A házaló tartozzék, ha valamely községbe ér, magát az illető helyi hatóságnál bejelenteni oly képen, hogy a házalást csakis a bejelentés után kezdhesse meg; összes okmányait mindig magával hordja s a házalókönyv a jogos tulajdonos arczképével ellátva legyen. A házalás köréből némely áruczikkek kizárva legyenek s ezek a rendeletben névleg felsoroltassanak. A házalókereskedéshez kézijármű, szekér, teherhordó állat vagy segéd használata meg ne engedtessék. A házalás csak oly lakóhelyeken legyen űzhető, melyekben 5000-nél kevesebb lakos van és pedig kisközségekben egy-egy alkalommal 3, nagy községekben 5 napon át. A házalók csak országos és bucsuvásárokon jelenhessenek meg és rakodhassanak ki. Némely vidékek (főkép a felső magyarországi és némely erdélyi megyék) lakói részére továbbra is engedélyeztessenek az eddigi házalási szabályzat 17. §-ban foglalt kedvezmények, nevezetesen pedig járművek, teherhordó állatok vagy segédek használata, a heti vásároknak is látogatása, de csak azon esetben, ha az illető házalók kizárólag csak magyar gyártmányú czikkekkel házalnak. A vándor köszörűsök és üvegesek rendészeti tekintetben a házalókkal egyenlő elbánásban részesitessenek s ők is csak azon lakóhelyekben gyakorolhassák házalva iparukat, melyekben a házalók a házalókereskedést. Az alakulóban levő országos vas- és sajtszövetkezetet támogatandó, a kamara a maga részéről 2 részvényt jegyez, továbbá a legkiterjedtebb propagandát csinálja a kamara területén részvényjegyzések érdekében. Hasonlólag kijelentette a kamara támogatási készségét az alakítandó keresk.múzeummal szemben is. Annak érdekében, hogy a kamarai intézmény a kamara területén minél inkább ismertettessék, népszerűsíttessék s igy az érdekelt körök által igénybevétethessék, elhatározta a kamara, hogy havi ülési jegyzőkönyveit nemcsak mint eddig a hatóságoknak, ipartestületek, ipartársulatok, casinók és olvasóköröknek, hanem egyes nagyobb üzlettel bíró kereskedők és iparosoknak is díjmentesen küldendi meg. A budapest-pécsi, mohács-pécsi és pécs-barcsi vasutak igazgatóságának azon eljárása ellen, mely szerint a földm., ipar- és keresk. minisztérium 1885. évi 1502. sz. rendelete ellenére juhok és sertések szállításánál még ma is egy hatályon kívül helyezett rendelet értelmében előszabja az egy kocsiba rakható állatok számát, panaszt emel a kamara a nevezett minisztériumnál. A hevesmegyei gazdaegyesület által megpendített, Fiuméban alakítandó be- és kiviteli társaság eszméjével teljesen egyetért a kamara s a vállalat elvi pártolását kimondja. — A dunaföldvári és sásdi iparosok kérelmére ipartestületnek Duna-Földváron és Sásdon való alakítása érdekében a nevezett községekbe kamarai titkár, Dr. Záray Károly kiküldetik. — A bécsi keresk. kamara azon megkeresvényének, mely szerint az illetékes testületek Magyarországban is hassanak oda a kormánynál, hogy a mind gyakrabban felmerülő csalási esetek megakadályozhatása czéljából a bejegyzett czéggel nem biró minden üzlet tulajdonos és iparos minden üzleti névjegyzésnél keresztnevét is teljesen kiírni tartozzék — eleget fog tenni a kamara. Államelőlegszüikséglet 1886. julius 1 én. Az állami biztosítást élvező alább felsorolt vasutaknak a július hó 1-én lejáró részvény- és kötvényszelvények, illetve kisorsolt kötvények beváltására, a következő összegek lettek kiutalványozva államelőlegek gyanánt : pécs-barcsi vasútnak 55,100 frt, kassa-oderbergi vasútnak 944,360 frt, arad-temesvári vasútnak 44,400 frt, m. északkeleti vasútnak 797,500 frt, m. nyugoti vasútnak 303,200 frt, m.-gácsországi vasútnak 205,000 frt, összesen 2.349,560 frt ezüstben, továbbá: kassa-oderbergi vasútnak 169,060 frt aranyban és a m.-gácsországi vasútnak 55,700 frt bankjegyben. Ezzel szemben volt a múlt évi hasonló utalványozás: pécs-barcsi vasútnál 45,800 forint, kassa-oderbergi vasútnál 948,000 forint, aradtemesvári vasútnál 34,600 forint, magyar északkeleti vasútnál 780,600 forint, m. nyugati vasútnál 288,300 frt, m.-gácsországi vasútnál 216,700 frt, összesen 2.314,000 frt ezüstben továbbá: kassa-oderbergi vasútnak 169,265 frt aranyban és a m.-gácsországi vasútnak 6400 frt bankjegyben. E szerint tehát a folyó évi államelőleg-utalványozás 35560 frttal ezüstben több, illetve 250 írttal aranyban és 8300 írttal bankjegyben kevesebb az előző évinél. Ugyanis kap : a pécs-barcsi vasút az idén 9300 írttal ezüstben többet; a kassa-oderbergi vasút 3640 írttal ezüstben és 205 írttal aranyban kevesebbet; az arad-temesvári vasút 9800 írttal ezüstben többet; a magy. északkeleti vasút 16900 írttal ezüstben többet; a m. nyugoti vasút 14900 írttal ezüstben többet; s végül az első m.-gácsországi vasút 11700 írttal ezüstben és 8300 írttal bankjegyben kevesebbet. A győr-sopron ebenfurti vasút, 1885. évi üzleteredményeiről a következőket közli a »Vasúti és Közlekedési Közlöny« : Bevételek: Szállítási bevételek 747793 frt 98 kr, különféle bevételek 8052 frt 59 kr, együtt 755846 frt 57 kr. Kiadások: Általános igazgatás 29744 frt 05 kr, pályafelügyelet és fenntartás 82880 frt 58 kr, forgalmi s kereskedelmi szolgálat 119033 frt 34 kr, vontatási s műhelyi szolgálat 103784 frt 12 kr, anyagszerkezelési 3965 frt 47 kr, különfélék 19586 frt 18 kr, együtt 358994 frt 24 kr, üzleti fölösleg 396852 frt 33 kr. Ezzel szemben tettek az 1884. évi eredmények: Bevételek: Szállítási bevételek 694572 frt 40 kr. Különféle bevételek 5364 frt 34 kr. Együtt 699936 frt 74 kr. Kiadások: Általános igazgatás 31728 frt 37 kr. Pályafelügyelet és fenntartás 94,850 frt 67 kr. Forgalmi s kereskedelmi szolgálat 115,638 frt 59 kr. Vontatási s műhelyi szolgálat 107,378 frt 73 kr. Anyagszerkezelés 4051 frt 13 kr. Különfélék 18790 frt 43 kr. Összesen 372,437 frt 92 kr. Üzleti fölösleg 327,498 frt 82 kr. A felsorolt adatok szerint tehát az 1885. évi szállítási bevételek 7'66%-kal, a különféle bevételek pedig 50,11%-kal, és az összes bevételek 7'99%- kai javultak az előző éviekhez képest. A kiadásoknál, és pedig: az általános igazgatásnál 6,25%, a pályafelügyelet és fentartásnál 12,62%, a vontatási és műhelyi szolgálatnál 3-35% és az anyagszerkezelésnél 2,12% csökkenés mutatkozik; ellenben a forgalmi és kereskedelmi szolgálatnál 2'94%, és az anyagszerkezelésnél 4’23%-kal emelkedés észlelhető, mely körülményeknél fogva az összes kiadások 3’07%-kal apadtak. Az üzleti fölösleg 2118%-kal lett kedvezőbb 1885. évben az előző évihez képest. Mozdony-megrendelések Olaszországban. Az olasz középtengeri vasút igazgatósága részéről tíz tehervonati mozdony szállítására nézve kiírt pályázatnál az osztrák-magyar államvasúttársaság gépgyára tette a legolcsóbb ajánlatot, az ár 96 és fél centime kilogrammonként. A két év előtt Francziaországba szállított mozdonyokért még 169 frankot fizettek kilogrammonként, az ár tehát azóta 43 százalékkal hanyatlott. Dunaszabályozás. Az ordas-fajszi Duna szakasz »Sárkány gödör« körüli részén 1. évben végrehajtandó szabályozás, illetve kőből létesítendő kőrakatból álló partvédművek, valamint a Pakssal szemben levő balparti mellék Dunaág elzárásának vállalat útján leendő biztosítása czéljából, zárt ajánlati versenytárgyalások fognak tartatni. Az ajánlatok felbontása, melynél az ajánlattevők jelen lehetnek, júl. 24-én déli 12 órakor a közmunka és közlekedési minisztérium II. vizépitészeti szakosztályának tanácstermében bizottságilag fog eszközöltetni. Technológiai iparkiállítás Szegeden. A m. kir. technológiai iparmúzeum fa- és fémipari szerszámai, iparczikkei és kisebb gépei gyűjteményének egy részét a Szegeden augusztus hó 1-től 3-ikáig rendezendő önálló kiállításra leküldi. A kiállítást Szeged város közgazdasági előadójának kezdeményezésére a szegedi ipartestületek, a polgári és elemi leányiskola épületében csekély belépti díj mellett rendezik. A tiszta jövedelmet a szegedi iparmúzeum javára fogják fordítani. A technológiai iparmúzeumnak a gyűjtemények rendezésével megbízott szakközegei ez alkalommal a fa- és fémipar köréből magyarázó előadásokat és gyakorlatokat is tartanak. Ezenkívül az intézet, szakrajzgyűjteményeinek nagy részét is ki fogja állítani és az e czélra berendezendő rajzoló helyiségben a szegedi iparosok rendelkezésére bocsátani. Phylloxera Péczelen. A főváros közelében fekvő Péczel községet szintén utolérte a phylloxera-rész. A napokban hivatalosan konstatálták a veszedelmes rovar jelenlétét, minélfogva a földmivelési miniszter a phylloxera zárat az egész községre, a gombai határig kiterjesztette. Romániai és bakonyi nehéz —.-------.— átmeneti közép —.-—.—, átmeneti, könnyű —.-------.—, átmeneti eredeti nehéz —.-------.—, átmeneti közép —.-------.—, átmeneti nehéz 44.----44.50 átmeneti, közép 44.-----44.50 átmeneti, könnyű 44.-----45.— átmeneti. Hízó 1 éves élősúlyban 4°/o levonással —.-------.—, 2 éves—.-----.—,öreg —.----.—. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással —.-------.—. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 40 kgr. és 4 "/• levonással kilogrammonkint érten* pők. állomány négyszög kiloegészben méterenkint esik Ausztria....... 2.721,541 9"1 Olaszország .... 1.163,916 3"9 Francziaország . . . 5.565,620 10 "5 Angolország és Irhon . 2.863,488 9"1 Egyesült Államok . . 47.681,700 5"1 Sport. A magyar vizslaverseny egyesület igazgatósága ma délután Eszterházy Andor gr. lakásán értekezletet tartott, a melyen elv gyanánt kimondatott, hogy a versenyek súlya kiválólag az u. n. használati vizslákra lesz fektetve s a jutalmak nagyobb része is ezekre tűzetik ki. Telivérek azonban szintén versenyeznek s ezekre nézve a most fönnálló szabályok megtartatnak. A versenyszabályzat megállapítására három tagú bizottság küldetett ki. A budapesti kerékpár-egyesület f. hó 4-én (vasárnap) társas kirándulást rendez Visegrádra, a melyre a kerékpározó tagok minél számosabban való megjelenésre ezennel fölkéretnek. Találkozás reggel fél 6 órakor az István főherczeg szállónál, indulás pontban 6 órakor. »Fenék«, a gróf Fesztetics-istálló hires versenylova, mely a napokban jobblábára megsérült, sem a frankfurti, sem a baden-badeni versenyekben nem fog részt venni s csak a budapesti őszi versenyekre fogják előkészíteni. Waugh idomár biztosra veszi, hogy »Fenék« hamar kiheveri baját s újból megjelenhet a versenypályán. Törvényszéki csarnok. A budapesti zavargások alkalmával leszúrt Braunsteiner hentes ügyében a rendőrség a vizsgálatot befejezte; a tettest kinyomozni nem sikerült, az iratokat áttették az ügyészséghez. Az ungvári járásbíróság Bruck Géza vétkes bukás miatt vádolt 34 éves kereskedőt körözi, aki állítólag Amerikába szökött. Gyilkosság kísérletével vádolt Oravetz János bűnügyében a budapesti törvényszék a végtárgyalást f. hó 8ikára tűzte ki, vádlottat dr. Gruber Lajos ügyvéd védi. Ügyforgalom a felsőbb bíróságoknál. A budapesti kir. ítélő táblán 1886. év első felében beérkezett ügyek mennyiségéről az 1885-ik évhez hasonlítva a következő kimutatás állíttatott össze: Polgári ügyek 1885 első felében 31,240 1886 év első felében 31,233 apadás 7 db. Büntető ügyekben 1885 év I. felében 23,220 1886 első felében 24410, szaporodás 1190, váltó kereskedelmi ügyek 1885 első felében 3915, 1886-ban 4499 szaporodás 584; úrbériek 1885-ben 179, 1886-ban 214, szaporodás 35. Összesen 1885 első felében 58554, 1886 első felében 60,356 szaporodás összesen 1802. — A kir. Curián a f. év első felét a múlt évhez hasonlítva az ügyforgalom a következő volt: Polgári ügyek a múlt évben 4782 a folyó évben 4132, apadás 650, büntető ügyek a múlt évben 4710, folyó évben 5386, szaporodás 676, váltó kereskedelmi ügyek a múlt évben 664, a folyó évben 683, szaporodás 12, úrbériek a múlt évben 131, a folyó évben 105, apadás 26, összesen a múlt évben 10287, a folyó évben 10,306, szaporodás 19. Budapesti áru- és értéktőzsde. Julius 2. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A gabonatőzsdén az irányzat délután csendes. Jegyzünk: Szokványbuza őszre 7.57—7.59 frton, tengeri julius—augusztusra 5.11—5.13 forinton. Zab őszre 5.95—5.97 forinton. Káposztarepcze aug.—szeptemberre 91 /a—9% forinton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A hitelintézet is hivatalosan dementáltatta a Weinrichcsődre vonatkozólag terjesztett híreket mire a délutáni forgalomban a tőzsde kissé megszilárdult. Jegyzünk: Aranyjáradék 105.72%—105.80. Papirjáradék —.—. Osztrák hitelbankrészvények 277.60—278.10. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszámítoló bank 94.20. Jelzálog bank 130. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde üzlettelen. Jegyzünk: Aranyjáradék 105.75. Papirjáradék 94.75. — Osztrák hitelbankrészvények 277.70—277.90. Magyar hitelbankrészvények 284.50. Leszámítoló bankrészvény 94%. Jelzálogbank —.—. Osztrák-magyar államvasut részvények —.—. Zárlati jegyzések: Aranyjáradék 105.75—. Papirjáradék 94.75—. Osztrák hitelbanrészvények 277.80. Magyar hitelbankrészvények —.—. Leszámítoló bankrészvények —.—. Jelzálogbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1886. julius 2. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg, nehéz —.--------.— fiatal nehéz 45.--------, közép 45.-----45.50, könnyű 45.-----46.—. Erdélyi nehéz 43.-----44.—, közép 44.-----45.—,könnyű 44.-----45.—. Halálozások Budapesten. Junius 28-29. Árványi Gyula 3 é. Vill. erdélyi u. 11. vörheny. — Bruai Teréz 40 é. fogl. nélk. útról, kimerülés. — Grünwald F. 18 éves varrónő, VI. Kazinczy, u. 6. tüdövész. — Jakubik Teréz 24 é. napsz. VIII. práter u. 56. tüdővész. — Vajdaházi Nándor 41 é. pinczemester VI. u. 18. máj baj. — Gazsó Márton 25 é. kőmives, VI. Bajza u. 42. tüdölob. — Jozefcsek Zsuzsi 30 é. napsz. VII. Stefánia ut, gümö. — Geiszler Nándor komivés, zúzódás. — Blazsek Ferencz 29 é. kömives, VII. szövetség u. 5. szúrt seb. — Pálinkás József rendőr, hirtelen halál. — Wiesner Mari 46 é. gazdasszony, VII. Csengery u. 70. hirtelen halál. — Funke Emil 35 é. pék VII. szövetség u. 34. tüdövész. — Farola Pál 28 é. napsz. IX. malom u. 94. tüdővész. — Wolf János 40 é. serfőző, X. tüdővész. — Panacsek Anna 25 é. tüdővizenyő. — Hévízi Mari 33 é. varrónő, Vill József u. 73. tüdősob. — Gelencsér Sándor 33 é. bérkocsis, útról, lőtt seb. — Éder Katalin 30 é. cseléd, VII. k. hársfa u. 7. kimerülés. — Weber Károly 28 é. asztalos, önakasztás. — Havas Ilona 3 é. hentes. I. k. Attila u. 37. vörheny. — Szakácsy János 30 é. napsz. VIII. k. kisszálló u. 11. gümökór. — Hauschel Svaduna Róza 79 é. magányzónő, IV. bástya u. 8. aggkór. — Miskolczy Imre 36 e. géplakatos, IV. ker. gümökór. — Müller Károly 48 é. hiv. IV. hajós u. 6. szívbaj. — Lorencz Borbála 8 é. mázoló 1., VIII. k. szálló u. 14. himlő. — Schindler Teréz 20 é. napsz., VIII. k. práter u. 47. tüdőgümő. — Poletz Róza 2 é. vasöntő 1. VII. k. dohány u. 106. gyomorbélhurut. — Stanyek Julia 3 é. cukrász 1., VIII. k. koszorú u. 30. hashártyalob. — Szert Mari 69 é. VII. k. szegényház tüdölégdag. Redesziener Luiza 10 é. varrónő, VI. k. izr. kórh. hagymáz. — Rosenfeld Samu 6 é. hordárs. VI. k. király u. 41. kimerülés. — Tury Mihályné Újlaki Mari 71 é. kora, VII. k. szegényház aggkor. — Hodancsik Fuchanik Jozefa 24 é. napsz., 811. k. vörösvári ut 217. kimerülés. — Potucsek Karolin 17 é. VIII. k. József u. 65. gümőkór. — Hansdorfer Rezső 53 é. szabó, VIII. k. bodzafa u. 7. tüdölok. — Mikadém Irma 5 é. keresk. 1. VI. k. octogontér 50. gümö. — Frankenstein Jakab 19 é. gyakornok, VI. k. izr. kórh. hagymáz. — Sztárik Rudolf 3 é. keresk. f., VIII. k. práter u. 47. tüdőlob. NAPTÁR. Szombat, julius 3. Nap kél 4 ó. 8 p., nyug. 7 ó. 59 p. — Hold kél 5 ó. 56 reggel, nyug. 8 ó. 5 p. este. — Hold a földközelben d. u. 6 órakor. — Mercur és a Hold együttállásban. Rom. kath.: Jáczint vértanú. — Prot.: Ulrik. — Görögorosz : (június 21) Julian vértanú. — Zsidó: (sivan 30.) Sabbat Kach. Vallás-és közoktatásügyi miniszter fogad d. u. 4—6-ig. Szakértői értekezlet a közlekedésügyi minisztériumban a vasúti hivatalnokok kiképzése ügyében. A svábhegyi nyaraló közönség nyári mulatsága az Eötvösvillában. Országos képtár az academia palotájában d. e. 91-ig. Vöröskereszt-egylet Erzsébet kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10-től fél 12 ig. Nyilvános védhimlőoltások az orsz. központi védhimlőoltóintézetben (Üllői-út, »Stefánia« gyermekkórház) minden csütörtökön s vasárnapon d. u. 2—4 óráig végeztetnek. Nemzeti múzeum képtár d. e. 9—1-ig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton d. e. 9- d. u. 1-ig Gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Egyetemi filvészkert az üllői-uton délelőtt 9—12-ig és délután 2—8-ig. Academiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. u. 9-től d. u. 1-ig. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint. — Az Eötvös-nyaralóban czigányzene. Margitszigetre hajó indul félóránkint; a szigeten katona- és czigányzene. Hazai fürdőpanoráma a városligetben, nyitva van d. e. 9-től d. u. 7 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Az időjelző-intézet távirati jelentése jul. 2-án reg. 1 órakor. Rövidítések: cs. = szélcsend; t. = tiszta; d. = derül;1/* —« felhős ; »/, = */, felhős ; */* = */* felhős; b. = borult; e. = eső ; h. = hóeső j. = jég ; k. = k; z. = zivatar; g. gőz; v. = villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depresszió (753—755) a kontinens keleti, a nagy légnyomás (767—769) annak észak-Sti részében van. Az idő délkeleten borús, esőkkel nyugaton derűs, szárazabb; a hőváltozás csekély. Hazánkban: Északnyugatias erősebb szelek mellett, a hőmérséklet kevéssel kisebb a légnyomás nagyobb lett. Az idő délkeleten borús, északnyugaton változó, szeles; esők ott számosan s helyenkint nagymennyiségben, itt kismennyiségben és gyéren voltak. Pancsován zivatarral jég esett. Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Kevés hőváltozás mellett, északnyugaton lassú derülés, délkeleten valtozó idő várható, helyenkint még esővel. Állomások Légnyár- Szél író , Homár- Csapa- Feltő___________________________100 4 jer. (1—12) sék C°. dék”1^. zet Arad.................................. 61.5 EN 2 1 12.3 13 b Besztercze. . . . . . 59.8 E 1 13.4 16 b Beszterczebánya ... 61.3 E 3 15.0 1 */1 Budapest.............................. 62.4 EN 4 14.6 1 t. Csáktornya............................. 64.2 EN 3 17.2 — */* Debreczen....... 59.9 EN 3 13.2 — */* Eger......................... 61.6 E 4 13.9 — */« Eszék.................................. — — — — . — Fiume................ 64.9 E 2 16 9 — 1. Késmárk............... 62.8 E 4 11.2 6 */« Keszthely........... 64.4 EN 5 16.4 — »/* Kolozsvár........... 57.9 N 4 12.8 8 */a Magyar-Óvár..... 63.4 EN 4 11.2 — 1. Akna-Szlatina .... 59.1 N 1 12 8 7 b Nagy-Enyed..... 60.5 EK 1 15.0 16 V« Nagy-Szeben........................ 57.5 EN 3 14.6 6 */ 2 Nagyvárad.......... 58.6 E 2 15.9 10/2 Orsova.................... 60.2 N 3 15.2 1 b Pancsóva.............. 62.5 DN 5 13.4 26 b Selmeczbánya .... 63.4 E 5 11.6 3 */* Sopron................................... — — — — — Szatmár-Németi ... 56.6 EN 4 14.6 — •/■ Szeged.................... 61.7 EN 3 13.5 1 b Sepsi-Szt-György ... 56.0 N 2 13.0 72 b Szolnok.............. 62.2 E 2 14.0 — b Temesvár......... 62.5 EN 4 13.0 — b Trencsén............... 62.7 DN 2 16.2 1 V« Ungvár................... 59.5 E 2 13.1 -- -/■ Zágráb................... 65.1 D 1 15 8 — 1. Bécs........................................... 65.9 EN 2 15.1 — I. Bregenz.............. 66.5 K 1 12.4 — I. Konstantinápoly ... 59.8 EN 1 19.8 — b Lesina................... 64.0 K 2 20.5 — I. Póla....................................... 65.0 cs. 19.0 — Prága................... 67.6 EN 2 14.0 2 t. Sulina................... 53.3 EN 4 15.6 4 b Serajevo............................. 63.6 cs. 1 15.0 9 '/• Színházak. Budapest, szombaton, 1886. július 3-án. Fővárosi színkör a Krisztinavárosban. Fényes kiállítással 2-szor. A HATTYÚ-KIRÁLY legendája. Rege 5 képben, zenével és látványosságokkal. Irta: N. N. Személyek: Sever király Csiky Miguel, szolgája Molnár Sylva) . . . Tolnai „ ( miniszte „ , Bug . Hatvani Lopez) Szánthó Fernandó Vedress Bernát, festő Zilahy Maretta, énekes Valentin Isabella, pórleány Tolnainé Udvari orvos Halmai 1- sö ) Bognár 2- ik ) főur Gireth L-ik) Némethy 1- ső ) , , Mátrai 2- ik ) P°lgár Hegyesi 1- ső ) Takács L. 2- ik ) P g Somhegyiné Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Főszerkesztő: Tölcsii Mór. Felelős szerkesztő:Visi Imre, Népszínház. Harmadszor: A LYONI FUTÁR. Dráma 5 felvonásban és 8 képben. írták Moreau, Silaudin és Delacour. Fordította Ukki I. Személyek : Lesurque Jeromos Tóth A. Lesurque József) j,«rv Dubosc ) ' Didier Szirmai Daubaoton Németh Lambert Izsó Guernot Varga Julie Fodor Fr. Jeanne Vidorné Ohoppard Szatmáry Courriol Rónaszéki Fouinard Újvári Dumont, futár Marton Joliqué Kassai Postamester V. Kovács. A leánya Agostoni B. Kezdete fél 8 órakor. Holnap ugyanez.