Nemzet, 1886. október (5. évfolyam, 1469-1499. szám)
1886-10-09 / 1477. szám
A fölhívás fölolvastatván, Földváry Mihály, kérte, hogy az indítvány elfogadtassák. Ő tudja jól, hogy az esperesség által fölhozott megokolás az egyház nem minden tagjának tetszésével fog találkozni ; kéri azonban, hogy a közgyűlés tekintsen el a motiválás helyességétől, vagy nem helyességétől s tegye magáévá azt az indítványt, hogy az egyetemes gyűlés keressék föl a zsinat megtartásának szorgalmazására. Láng Adolf és Horváth Sándor pártoló fölszólalása után, Szeberényi Gusztáv püspök a zsinattartás ellen nyilatkozott. Nézete szerint a magyar protestánsoknak zsinatja nem volt eddig s nincs is rá szükség, hogy országos zsinat tartassák, mert hiszen ezt teljesen gátolja a convent. Fölhozták — úgymond — hogy a reformátusok zsinatja szép ereményeket ért el, ámde, hogy ők zsinatot tartottak, annak az az oka, hogy nekik conventjük nincs. A zsinat nem egyéb, mint az összeségnek a képviselőkben való összegyülekezése, tehát ugyanannyi, mint a convent. Mióta convent létezik, azóta nincs értelme a zsinat tartásnak. Ahol a conventi határozatokat meg nem tartják, ott a zsinati törvényeket sem fogják megtartani. A maga részéről a zsinatot időszerűnek s szükségesnek nem tartja, mert nem várja tőle azt az eredményt, amit a mellette állást foglalók várnak. Lontagh Pál: Minthogy Szeberényi püspök a zsinattartás eszméjét támadta meg, szóló kénytelen ez eszmemenet ellenében megjegyzéseit megtenni. Ő is elismeri a convent jelentőségét, de nem látja benne eléggé azt az erőt, amelynél fogva határozatai megtartatnak. Mert vannak egyes kerületek, esperességek, sőt superintendentiák, amelyek a convent egynémely határozatait meg nem tartják. Ő a zsinattal a Szt.István koronája alatt levő tartományok összes ág. ev. egyházait kívánja egyesíteni, mert csak így lesz organizálva az egyház és egyházi élet. Ha ez megtörténik, meg lesz törve a széthúzó, nemzetiségi eszméket tápláló elemek ellenszegülésének bátorsága. Meg lehet, hogy fölfogása ideális, de mivel rendszeresen ostromolták a zsinattartás eszméjét, ő kötelességének tartja az ostrom ellen síkra szállani. Szükségesnek látja, hogy valahára történjék oly erélyes intézkedés, amelynek következtében megszűnjék az az állapot, hogy egynémely senioratus vagy akár superintendentia is abban a nézetben legyen, hogy ő oly mértékben autonóm, hogy bármely hatalomnak is ellentállhat. Kéri, küldessék ki bizottság, amely előkészítse a zsinatra vonatkozó munkálatokat. Fölszólaltak még: Zsembery Imre honti esp. felügyelő a zsinattartás ellen, Doleschall Sándor mellette, indítványozván, hogy az egyetemes gyűlésre jövő képviselők törekedjenek oda, hogy egy új zsinati bizottság alakíttassék, amely a kérdéssel tüzetesen foglalkozván, tegye lehetővé a zsinat mielőbbi megtarthatását. A közgyűlés nagy többséggel elfogadta a zsinattartás indítványát, s ezzel az ülés délután 8/42 órakor véget ért. Budapest, okt. 8. (Az állategészségügy rendezése.) A kereskedelmi minisztériumban ma délelőtt vették kezdetüket Matlekovics államtitkár elnöklete alatt az egészségügy rendezésére kidolgozandó törvényjavaslat ügyében a kereskedelmi miniszter által egybehívott enquéte tanácskozásai. Szakértők gyanánt részt vettek a tanácskozásban. A kereskedelmi minisztérium részéről Schnierer, Lipthay és Tormay miniszteri tanácsosok, Herich, Kvassay E. és Bernolák Sándor osztálytanácsosok, Thanhoffer dr. igazgató, Muray Lajos vesztegintézeti felügyelő, Azary tanár, állami állatorvos, Kocsurek Ferencz, a pénzügyminisztérium részéről Perleberg osztálytanácsos, a belügyminisztérium részéről Ribáry miniszteri tanácsos, Vajda Ottó és Gross Lipót osztálytanácsosok, az igazságügyminisztérium részéről László Zsigmond miniszteri tanácsos, a közlekedési minisztérium részéről Storch Gyula főfelügyelő és Rapaich Rikárd felügyelő, a honvédelmi minisztérium részéről Bekenye József állatorvos és Gyura Ádám százados, a horvátországi kormány részéről dr. Radoslav Kristóf. A jegyzői tiszttel Kolozsváry és Dubravsky fogalmazók bízattak meg. Az orsz. gazdasági egyesület, az orsz. egészségügyi tanács, a budapesti és nagyszebeni kereskedelmi és iparkamarák , a fiumei tengerészeti hatóság, valamint több törvényhatóság írásbeli véleményt terjesztett be a kereskedelmi miniszter által annak idején nekik megküldött törvényjavaslattervezetre vonatkozólag. A mai ülés alkalmával beható általános vita után, melynek folyamában a tervezetben foglalt elvek minden oldalról ,helyesléssel fogadtattak, már a tervezet szakaszonkénti tárgyalása is megkezdetett, melynek folyamában az írásbeli véleményeknek a tervezet határozmányaira vonatkozó észrevételei is egyidejűleg felolvastattak. A tanácskozás ma a 14. §-ig haladt. Az első 13. §. következő szöveggel lett megállapítva : Állategészségügyi intézkedések. I. fejezet. Általános határozatok. 1. §. Az állategészségügy vezetése a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik. 2. §. Mindaz, mi az állategészség fentartására, megvédésére, javítására és az állati járványok elfojtására szolgál, hatósági felügyelet és intézkedés, az állategészség elleni kihágások pedig rendőri bíráskodás tárgyát képezik. 3. §. A hatóság a felügyeletet panasz bevárása nélkül is, időnkénti szemlék és vizsgálatok által gyakorolja. II. fejezet. Intézkedések az állategészség előmozdítására és megóvására. 4. §. Ragályos járványban szenvedő állatoknak az országba való behozatala vagy azon keresztül átvitele tilos. 5. §. Ha a szomszédos országok valamelyikében a házi állatok közt ragályos járvány tör ki, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, élő vagy holt állatoknak behozatalát és átvitelét a járvány lepett országokból átalában, vagy annak bizonyos kerületeiből megtilthatja, vagy pedig csak bizonyos meghatározott belépő állomásokra szoríthatja oly korlátozásokkal, melyek a járvány behurczolásának veszélyét kizárják vagy csökkentik. A behozatali és forgalmi korlátozások, amennyire szükséges, az állati nyers termények és egyéb ragályfogó tárgyak bevitelére is kiterjeszthetők. A behozatali és forgalmi korlátozások haladéktalanul közzéteendők. 6. §. Házi állatok az országba való behozatalra vagy azon keresztül való átvitelre egyátalában csak akkor bocsáttatnak, ha kellő marhalevéllel ellátják, amelyekben egyúttal igazoltatik az, hogy az állat oly helyről jön, a hol és melynek harminc kilométeres kerületében ezen állatra veszélyes járvány nem uralkodik. Ezenkívül igazolni kell azt, hogy az állat oly vidéken hajtatott keresztül, amelyen és amelynek 50 kilométeres kerületében az állatra veszélyes járvány nem uralkodik. Amennyiben a szállítás vasúton vagy gőzhajón eszközöltetik, a marhalevelén kívül elég annak igazolása, hogy az állatok ki nem rakódtak, avagy ha kirakattak, a kirakás helyén s 30 kilométerre kerületében ezen állatokra nézve veszélyes járvány nem uralkodott. A marhalevélnek az egészségi állapotra vonatkozó része csak akkor bír hatálylyal, ha keltétől kezdve 15 nap még le nem telt. Ezen alól kivételesen csak a földművelés- ipar és kereskedelmi miniszter esetről-esetre adott engedélye mellett szabad állatokat az országba behozni, illetőlegesen átvinni. 7. §. Szekerek és kocsik elé fogott állatok marhalevél nélkül bocsáthatók be az országba, ha az illető állatfaj egyáltalában, illetőleg azon belépő állomáson bebocsátható. A bebocsátás alkalmával mindazonáltal az állatok egészségük tekintetében megvizsgálandók. 8. §. Minden házi állat (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés) eladásánál vagy szállításánál a belföldi forgalomban is, marhalevéllel látandó el. 9. §. A marhalevelet azon község elöljárója állítja ki, amelyről a marha eladásra vagy szállításra elhajtatik. Egy marhalevél csak ugyanazon fajtájú állat számára, de az elhajtásra kerülő állatok összes számára, avagy a fél kijelölése szerint állítható ki. E marhalevelen a községi elöljáró igazolni tartozik azt, hogy a község kerületében, valamint tudomása szerint a szomszéd községekben sem uralkodik az illető állatfajos veszélyes járvány. Mily esetben van a házi állatoknak gazdaság folytatása, legeltetés, úsztatás tekintetében történendő átkelésénél, a szakasz határozatai alól kivételnek helye, azt, valamint a marhalevelek érvényességi idejét, alakját és kezelését, a földmű-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter határozza meg. 10. §: Állatvásárokon külön tér jelölendő ki a vidéki (nem helybeli) szarvasmarha számára. Szabályszerű marhalevél nélkül állatok a vásártérre egyátalában nem bocsáthatók. A vásártartásra jogosultak kötelesek gondoskodni, hogy a vásárokon gyakorlandó állategészség rendőri felügyelet czéljából a vásárokon okleveles állatorvos, ilyen nem létében orvos alkalmaztassék. Nemzetközi jelleggel bíró állati vásárokon, a vágómarha a tenyész- és gazdasági marhától elkülönítve állítandó fel. Ilyen vásárok vásári rendtartását a miniszter állapítja meg és azok felett saját közege által közvetlen és állandó felügyeletet gyakorolhatja. 11. §. Mészárosok, marhakereskedők és marhahizlalók nem községbei marha megvételét, illetőleg behozatalát a községnek 12 óra lefolyása alatt bejelenteni és a marhalevelet ugyanannak további megőrzés végett átadni tartoznak. Mészárosok és marhakereskedők marhái a községi marhaállománytól elkülönítve bocsáthatók csak legeltetésre. 12. §. A hatóság eltilthatja, hogy mészárosok és marhakereskedők, akkor ha járvány uraló, idegen istállókban bemenjenek. 13. §. Oly községekben, hol a húsfogyasztás jelentékeny, szarvasmarha csak közvágóhídon s a községi vágatási biztos jelenlétében vágható. A vágatási biztos teljesíti a marha- és hússzemlét, és pedig nemcsak a szarvasmarhák vágásánál, hanem egyszersmind a juhok, kecskék és sertések leszúrásánál is, amenynyiben ez mint ipar űzetik. A miniszter a vágóhidak helyének megválasztása, a vágatási biztosok képesítése és eljárásuk iránt rendeletileg fog intézkedni. Budapest, okt. 8. (Komjáthy Béla párbaj ügye.) A Komjáthy Béla orsz. képviselő és a cs. k. 31. gyaloghadosztály becsületbiróságának tagjai között, Komjáthy Béla képviselőnek a képviselőház szept. 29-ki nyilvános ülésében tartott beszéde következtében fönforgott becsületügy elintézéséről az »Orsz. Ért.« a következő jegyzőkönyvi kivonatot közli: »A cs. kir. 31-ik’ gyalog-hadosztály becsületbirósága tiszteinek képviselői kijelentik, hogy ezen becsületbiróság tagjai, Komjáthy Bélaképviselő úrnak szeptember 29-én a képviselőházban benyújtott interpellációja indokolásában használt kifejezések által sértve érzik magukat és ennek folytán magyarázatot, illetőleg elégtételt követelnek. Komjáthy Béla úr képviselői kijelentik, hogy a képviselőháznak nyilvános ülésében elmondottak meggyőződésük szerint lovagias elégtételadás vagy vétel tárgyát nem képezhetik, amennyiben egyeseknek a ház szólásszabadsági jogát föladni jogában nem áll. A jelen esetben azonban Komjáthy Béla úr nevében és megbízásából teljes készséggel kijelentik annak képviselői, hogy Komjáthy Béla interpellációjának indokolásában sem a katonai becsületbíróságot,mint olyant, sem annak egyes tagjait sérteni nem akarta, továbbá, hogy a becsületbíróságnak, a szabályzat által előírt correct eljárása iránt kétséget nem táplál és a mennyiben használt kifejezéseinek valamelyike sértőnek magyaráztatnék, Komjáthy Béla ur ily magyarázatot fentebbi kijelentése után visszautasít.« A becsületbiróság tiszteinek képviselői Komjáthy Béla urnak képviselői által adott ezen kijelentését tudomásul veszik, ennek alapján mind a két fél megbízottjai az eljárást ezen becsületügyben a lovagiasság szabályainak megfelelően elintézettnek és befejezettnek jelentik ki. Budapest, okt. 8. (A mérsékelt ellenzék értekezlete.) Az országgyűlési mérsékelt ellenzék ma este 5 órakor Horánszky Nándor elnöklete alatt tartott értekezleten tárgyalás alá vette a 80 milliós bankadósság mikénti törlesztéséről szóló törvényjavaslatot, melyet a párt elfogadott. Ezután a Janszky-ügy folytán a házhoz benyújtott kérvények kerülvén tárgyalás alá, először felszólalt Apponyi Albert gr., kinek tartalmas fejtegetései általános helyesléssel fogadtattak. A tárgyhoz még hozzászólottak Beöthy Ákos, Guttner Gyula, Horváth Lajos, Fenyvessy Ferencz, Hódossy Imre és többen mire a párt egy Apponyi Albert gr. által benyújtandó határozati javaslatban állapodott meg. tudja, hogy Bulgária orosz protectorátus alatt áll, hogy Battenberg herczeg csupán azért nem tartotta lehetségesnek a trónon való maradást, mivel nem bírta az orosz uralkodó jóakaratát, sőt távozáskor is mindenütt beszélte, hogy magát kitisztázni, igazolni, s magyarázatokat adni utazik Szentpétervárra. Oroszország és Bulgária viszonya már nagyon is világosan meg van határozva, hogysem mint a közeljövendőben lehetséges valamiről szóljanak róla. Aztán meg Oroszország Bulgária számára nem »külföldi«, nem »idegen« hatalom. Egészen más helyzetben van Ausztria Bosznia és Herczegovinával szemben. Közte és Törökország eme tartományai közt semmi közös sincs, sem a hit, sem a nyelv, sem a történeti hagyományok és kötelékek, sem az érdekközösség, szóval semmmi sem fűzi eme szerb országokat Ausztriához. Világos tehát, hogy Tiszának Ausztria lebegett a szeme előtt, melyet a Balkán félszigetre irányított sikertelen politikája a balkán félszigeti népek és államok »önálló fejlődésének« támogatását illetőleg nagy bűnbe vitt. Jogosan megvárhatjuk, hogy ez a bűn csakhamar jóvátétetik, s hogy Ausztria szabadságot és önállóságot fog adni Boszniának és Herczegovinának. Továbbá arról is biztosított Tisza úr, hogy Németország és Ausztria viszonya a régi maradt, hogy a berlini szerződés mint eddig is szent és sérthetetlen. Mégis nem értjük, mihez fűzte Tisza az eme szilárd szerződés ama pontját, mely szabadságot ad Törökországnak, hogy a török iga alól Oroszországtól felszabadított népek ügyeibe avatkozzék, de amíg Törökország be nem avatkozik a Balkán-félszigeten, egyetlen hatalomnak sincs joga »egyoldalú fegyveres beavatkozáshoz, vagy protectorátus létrehozásához.« Ami az utóbbit illeti, nyilvánvaló tény, és Oroszország a legnyilvánosabb módon befoly Bulgáriára, védi azt, s az ügyekbe való kéretlen beavatkozás minden kísérletét visszautasítja. Várjon Tisza úr emez állítása, ha csak Oroszországra és nem Ausztriára is czélzott, nem emlékeztet-e a gyenge és félénk ember beszédére, ki behunyja szemét a tett előtt, hogy elhárítsa magáról a halogatást nem tűrő kérdés okvetetlen voltának eldöntését. Ami Törökország abbeli jogát illeti, hogy a bolgár ügyekbe avatkozzék, Törökország már a philippopoli forradalom után megmutatta, hogy nem kiván magára, új terheket vállalni s Európa kedvéért hű mohamedánjainak vérét ontani, előre tudva, hogy ez országokat még egyszer védeni érettük új háborút kiállni volna kénytelen. A török politika eleget szenvedett Európától, elég sokszor elámította a nyugateurópai politika, hogy még egyszer rá ne menjen a horogra. Világos, hogy Törökország el nem foglalhatja, nem fogja akarni elfoglalni Kelet-Ruméliát, amire Tisza úr czéloz. Ami Oroszországot illeti, Bulgária orosz occupatiójának czélja csak visszaállítani az ügyek állását, amint azok a berlini szerződés után voltak. Ezek után az »egyoldalú beavatkozás« kérdése, melyet Tisza olyannyira bonyolódottnak tart, nagyon egyszerű, azért reméljük, hogy az orosz politika nem fog figyelmet fordítani Tisza ar emez aggodalmaira, hanem Oroszország haszna és nézetei szerint fog cselekedni. De minő hatást fog kelteni ez a beszéd a bolgár kormányférfiakban, kik nyilván azt tűzték ki feladatul, hogy Oroszország türelmét kimerítsék ? A szerb kormány Todorovics Perát küldi Sophiába, hogy szorosabb kapcsot létesítsen Stambulov nihilista bandájával. Ezt Bécsben intézik ama terv szerint, hogy a balkánfélszigeti népek függetlenségüknek Oroszországtól való megvédésére szövetkezzenek, így pusztul Szerbia az osztrák cselszövény hálójában, mely annyira megy a hazudozásban, hogy Tisza ur szavaival hirdeti ama holes beszédet, hogy Ausztria védeni fogja a balkánfélszigeti népek önállóságát!« Ugyancsak e tárgyban a következőket írják az »Orsz. Ért. «-nek Konstantinápolyból. Míg a pétervári félhivatalos lapok Tisza miniszterelnöknek a függő politikai kérdésre vonatkozólag tett markáns nyilatkozatait agyonhallgatni törekednek, addig az itteni orosz nagykövetség, amint látszik, épen nem követ ily példát. Ezen nagykövetség által inspirált egyik lap dühös kifakadásokban tör ki Tisza miniszterelnök szavai fölött és a mellett, hogy az izgatást tökélyesbítse, ellentétet állít fel a bécsi és a budapesti külpolitika közt. A lap kifakadásai annál is inkább megérdemlik a továbbterjesztést, minthogy azokból kitűnik, hogy az orosz ügynökök szolgálatában álló lapok mily világításba helyezik az osztrák-magyar politikát a kelet lakosai előtt. Az említett lap a következőket írja: Tisza beszéde olyan, mint aminőnek kellett lennie: gyalázó és felfújt, mint minden beszéd, melyet a magyar parlamentben tartanak. A kis államok miniszterei megengedhetik maguknak ezen phraseológia luxusát, ez semmiféle következménynyel nem bír, mert végre is Magyarország még nem választott bírája a világnak. Bécsben gondoskodni fognak arról, hogy friss vizet öntsenek a borba, mely Budapesten a fejbe száll. E szükségtelen lövöldözés rendkívül gyönyörködtette a tory-lapokat és annak annyiban van jó oldala, amenynyiben intést képez azon hatalmak részére, amelyek terjeszkedési vagy hódítási terveket kovácsolhatnának. Melyek tehát e hatalmak ? Tisza úr bizonyára nem fogja azzal vádolni Oroszországot, hogy a szeptember 18-iki forradalmat szította vagy helyeselte. Az orosz birodalomnak azon szándékát tulajdonítják, hogy Bulgáriát megszállani vagy legalább ott védnökségét felállítni akarja , de eddig csupán a pétervári és moszkvai pánszláv lapok tápláltak ily óhajokat. A félhivatalos lapok igen eszélyes és igen tartózkodó magatartást tanúsítottak; ezenfelül a czár képviselői mindenütt azon biztosítást nyújtottak, hogy Oroszország nem fog beleavatkozni Bulgária autonómiájába. Ennélfogva veszély nem fenyegetett és Tisza ur fellépése fölösleges volt egyesegyedül azért, mivel Budapesten hagyományos szokás, minden ellen kikelni, a mi Bécsben történik. Tisza urnak szép nyilatkozatait a szeptember 18-iki államcsínyt követő napon kellett volna tennie, akkor azok czélszerűek és eszélyesek lettek volna. A miniszterelnöknek akkor bizonyára nem Oroszország, hanem Sándor fejedelem, a bolgár unionisták és a Salisburykabinet ellen kellett volna fordulnia. Táviratok. BéCS, okt. 8. A képviselőház mai ülésén az államvasutak kezelésénél fölmerült szükségleti többlet utólagos kiegyenlítéséről szóló törvényjavaslat a költségvetési bizottsághoz utasíttatott. Megelőzőleg Schaup kijelente, hogy ő és elvtársai nem ellenzik a kormány azon törekvését, hogy ez ügyet tisztába hozza. Dunajevski pénzügyminiszter pedig tudatta, hogy annak idején ki fogja mutatni a bizottságban és a házban e túllépések szükséges és hasznos voltát. Ha a kormány el akarta volna ezeket titkolni, a szükséges összegeket az állampénztárakból vette és a zárszámadásnál igazolta volna, ezt azonban nem tette, mert az összeg nagyon jelenkény s mert a folyó év bevételei nem kedvezőek. A szükséges elővigyázat, az intézmény új volta és a kedvezőtlen viszonyok teljesen igazolják az igénybe vett hitelt. Ezután a ház a végrehajtási eljárás reformjáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását folytatta és az egyes szakaszokat, az indítványozott módosítások mellőzésével, a bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadta. Chlumetzky kérdést intézett a nyelvügyi bizottság elnökéhez az iránt, hogy mikorra szándékozik a bizottságot ülésre összehívni ? Szóló pártja eddig nem lépett föl sürgetőleg, hogy a kiegyezés ügyét ne késleltesse, az igazságügyminisztérium rendelete azonban ismét napirendre hozta a nyelvügyi viszályt. Hohenwart, a nyelvügyi bizottság elnöke erre kijelenté, hogy a kifejezett óhaj következtében legközelebb összehívja a bizottságot ülésre. Sturm indítványt terjesztett elő az iránt, hogy a mezőgazdaságnál a rövid lejáratú kisebb jelzálogkölcsönök fölvételénél követendő eljárás egyszerűsíttessék és olcsóbbá tétessék. A ház holnap ismét ülést tart. Madrid, okt. 8. Sagasta az egész kormány lemondását átnyújtotta a régens-királynénak. A királyné fölhívta Sagastát, hogy ma jelenjen meg a királyi palotában, átveendő utasításait. Még eddig azonban Sagasta nem bízatott meg a kormány újjáalkotásával. A magasabb rangú kormányhivatalnokok közül sokan benyújtják lemondásukat. Madrid, okt. 8. A királyné Sagasta-t bízta meg a kormány megalakításával. Hir szerint a hadügyi tárczát Weyler tábornok fogja elvállalni. Azt hiszik, hogy a kormány megalakítása nehézséggel fog járni. Páris, okt. 8. A holnap tartandó minisztertanács kizárólag a költségvetés ügyével fog foglalkozni. A kormány ellenzi, hogy az 1887-ik évre jövedelmi adó hozassák be. Azon hír, hogy Sadi Carnot lemondani szándékozik, nem nyert megerősítést. London, okt. 8. A »Daily News«-nak jelentik Pétervárról, hogy az osztrák-magyar kormány el van határozva, hogy Oroszországnak minden további hatalmi terjeszkedéseit Bulgáriában kifogásolni fogja s szükség esetén Kálnoky gróf az osztrák-magyar monarchia álláspontját érthetőbben meg fogja magyarázni, mint Tisza tette, hogy semmiféle félreértés ne történjék. Teljes egyetértés van Anglia és Ausztria között s rövid idő alatt majdnem ugyanazon jegyzékek fognak a két hatalom részéről Pétervárra küldetni. Ruszcsuk, okt. 8. Kaulbars tábornok ma reggel Listovából vitorlás bárkán indult el és a kedvezőtlen szél következtében csak este 6 órakor érkezett ide. A tábornokot, kit három személy kisér, itt az orosz consul fogadta. Minthogy már beállott volt az alkonyat, a kikötőhelyen nem gyűlt össze kiváncsi nép. Sophia, okt. 8. (Eredeti távirat.) A bolgár miniszterk e hó 2-án testületileg megjelentek az orosz ügynökségnél, hogy Kaulbars tábornokkal compromissumot létesítsenek. A hadügyi, belügyi és külügyi minisztek készeknek nyilatkoztak a választásoknak 8 napra elhalasztására, ha csak az ügynek vége szakad. Kaulbars báró erre úgy nyilatkozott, hogy a czár akarata megmásíthatatlan és nem tűr discussiót. A következő napon a kormány jegyzéket intézett az orosz ügynökséghez, amelyben késznek nyilatkozott Oroszország tanácsait annyiban követni, amennyiben azt az alkotmány és országos törvények megengedik, Kaulbars azonnal azt válaszolá, hogy a nyilatkozat nem kielégítő és az orosz követelések szabatos elfogadását vagy visszautasítását kívánja. Erre a bolgár kormány azt jegyezte meg, hogy Kaulbars tábornok eredetileg tanácsokat és nem követeléseket formulázott, és hogy nincs mit többet mondania. Erre egy közlemény érkezett Kaulbarstól a kormányhoz, amelyben jelenti, hogy a czár parancsára az ország belsejébe utazik és a felelősséget a kormányra hárítja. (P. C.c) Bécs, okt. 8. (E redeti távirat.) Itteni illetékes szerb körökben mit sem tudnak egy állítólalagos összeesküvésről az O-Pazuában letelepedett szerbek között Milán király élete ellen. (P. C.) Páris, okt. 8. A »Journal des Débats« berlini távirata szerint Churchill még nem érkezett meg a német fővárosba, de legközelebb oda várják, czélszerű volna tehát, a lap szerint, ha Herrette franczia nagykövet szintén mielőbb megérkeznék Berlinbe. Bécsből jelentik ugyanazon lapnak, hogy alig hihető, mikép Churchillnek sikerülni fog a hármas szövetséget szétrobbantani, miután Bismarck herczeg szakadatlanul annak fentartásán fáradozik. (Egy más hír szerint Churchill már Bécsbe utazott. A szerk.) Saloniki, okt. 8. (Eredeti távirat) Syriából és Ázsiából mintegy 32 század török tartalékcsapat érkezett ide, amelyekből 16 az avrebissani kerületbe indíttatott. Más évekhez képest a lakosság kevesebbet panaszkodik a csapatok magaviselete miatt. (P. C.) Róma, okt. 8. (Eredeti távirat.) Tisza beszéde Olaszországban igen jó benyomást tett. Független és szabad Balkánállamok alakítása irányadó olasz körökben a legjobb eszköznek tartozik a nagyhatalmak collisiójának megakadályozására a keleti kérdésben. Ausztria-Magyarország békefentartási törekvéseiben Olaszország őszinte támogatására számíthat. (P. C.) Páris, okt. 1. A »Figaro« is megerősíti a hírt, hogy a német trónörökös olaszországi útja az olasz trónörökös és a német trónörökös második leányának eljegyzésével, illetőleg e házasság előkészítésével van összekötve. Az olasz trónörökös a fiatal főherczegnőt egy kis tiroli városkában látta incognitoban. Bukarest, okt. 8. (E r e d e t i tá v irat.) A hírek a kereskedelem-politikai tárgyalások újból fölvételére vonatkozólag Románia és Ausztria-Magyarország között koraiak, azonban a jelenlegi állapot tarthatatlanságáról mindinkább meggyőződnek. Román körökben a korlátolt legtöbb kedvezmény elvét az által hiszik megmenthetni, ha vagy az autonóm tariffa vámtételei mérsékeltetnek, vagy ha egy sorozat szerződéses tariffa által más államokkal esetről-esetre a legtöbb kedvezményi megszokás alól kivételek stipuláltatnak a melyek aztán a legtöbb kedvezményi clausula alapján összeségükben Ausztria-Magyarországnak válnának javára. Az első eshetőség az autonóm tarista revisioját, a második a függő szerződési tárgyalások perfectionálását vonná maga után más államokkal; mindkét esetben még hosszabb időnek kell letelnie, mielőtt a tárgyalásokat Ausztria-Magyarországgal újra meg lehetne kezdeni. Máskép alakulna a helyzet, ha csupán egy kereskedelempolitikai provisorium kerülne szőnyegre (P. C.) KÜLFÖLD. Budapest, okt. 8. (Az orosz sajtó Tisza miniszterelnök beszédéről.) A »Varsavszkij Dnevnik« hosszabb megbeszélés tárgyává teszi a magyar miniszterelnök válaszát, melyről elismeri, hogy »elég fontos« felvilágosításokkal szolgál Ausztria-Magyarországnak Oroszországhoz és a délszlávokhoz való viszonya iránt. A czikknek főleg a Bosznia és Herczegovinára és a berlini szerződésre vonatkozó része érdemli meg a figyelmet. Tisza úr — úgymond — biztosított róla, hogy a Balkánfélszigeten »egyetlen idegen hatalom se állapíthasson meg protectorátust és ne gyakorolhasson állandó befolyást«. Valóban, rég ideje már, hogy Ausztria-Magyarország szüntesse meg a Szerbia fölött kifejtett protectorátusát, hogy mondjon le már a Bosznia és Herczegovinában szuronynyal fentartott »állandó befolyásáról«. Mindenki Közgazdasági táviratok Értéktőzsde. BICS, okt. 8. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 104.70 Erdélyi földteherm. kötv. 104.78 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—.Erdélyi vasutrészv. 185.50 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 116.75. Magy. nyer. k. sorsjegy 121.—. Szőlődézsmaválts. kötv. 98.25. 8 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 124.60. 4 száz. aranyjáradék 105.15. M. orsz. b.-részv. a.—. Magy. vasúti kölcsön 152 50 Magy. hitelb. részv. 289.50. Alföldi Vasút részv. 188.50. Magy. észak-kel. vasút r. 173 50. 1869. m. k. V. áll. els. kötv. 100.50. Tiszav. vasut-rész. 251 50 Magy lesz. és váltóbank r. 97.75. Kassa-Oderberg vasut-r. 151.75. 5 száz. papir-járadék 95.10. M. jelz.hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gözh. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bécs, okt. 8. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 281.70. Déli vasutrészvény 108.75. 4 százalékos aranyjáradék 116.—. Londoni váltóár 125-20 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 195. — . 1864. sorsjegy. 169.25, 42 száz. ezüstjáradék 84.90,1860. sorsjegy 140.—. Török sorsjegy 16.50, Angol-osztrák bank részv. 112.—. Osztrák államvasut részv. 236.—, 20 frankos arany 1 92—, 42 száz. papir-járadék 83.90. Osztrák hitelsorsjegy 177.—, Osztrák-magyar bankrészv. 867.— Cs. kir. vert arany 5.98. Német bankváltók 61.30. Elbevölgyi vasút 170 75. Dunagőzhajózási t. 378.—, Bécsi bankegyl. 102.—, Az irányzat javul. Bécs, okt. 8. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 281.50. Osztr. államvasutt 236.40. Union-bank 195 50. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 112 —. 20 frankos arany 9.92 —. Déli vasút részvény 119—. Magyar hitelb.-részv. —.—. 1864. sorsjegy —.—. 4°0 magyar.járadék 104.65. Magyar-gal. vasút. Az irányzat gyengül. Berlin, okt. 8. (Utótőzsde.) Magyar aranyjáradék 85.10 (ea104.99 frt), osztrák hitelrészvény 461.50 (=283.70 frt), osztrák-magyar államvasut 386.50 (237.65 frt), osztrák déli vasút 178.50 (=109.70 frt), Károly-Lajos vasút 79.70 (= 196.09 frt). Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61.50 frt. Frankfurt, okt. 8. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 228.75 (=282.74 frt), osztrák-magyar államvasut 191.87 =236.78 frt), osztrák déli vasút 87.87 (=109.16 frt). — Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61.50 frt Frankfurt, okt. 8. (Esti tőzsde.) 4*2°/o papirjáradék —.—. 4‘2°/o ezüstjáradék —.—. 6°/o magyar aranyjáradék —.—. 5°/o magy. papirjáradék —.—. Osztr.-magy. bankr. —.—. Károly Lajos vasút r. —. . Erzsébet nyug. vasút részv. —.—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 4*/°/o földhitel zálogl. —.—. Magy. hitelr. —.—. M. orsz. bankr. —.—. 5°/o osztrák papirjáadék —.—. 4°/0 osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék —.—. Osztrák hitelrészv. 228,87. Osztrák államvasut r. 192.50. Déli vasút r. —.—. Magy.-Gácsor. vasút r. —.—. Bécsi váltóár —.—. M. lesz. és pénzváltó bank r. —.—. M. jelz. b. r. —, Irányzat: szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata okt. 8-án. Átszámítási árfolyam 100 márka vista .*1 61.50 frt. 100 frank vista as —. — frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), raedióra (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, okt. 8. (Gabona- és terménytőzsde.) A kedvező párisi jegyzések folytán az irányzat még jobban megszilárdult. Az üzlet vége felé kis reactio állt be, de az árak mégis felülmúlják a tegnapiakat. Hivatalos jegyzések: Buza őszre 9.13—9.18, október—novemberre —.------.— Irton, 1887. tavaszra 9.43—9.48. — Rozs őszre 6.98—7.03, október —novemberre —.—.—, tavaszra 7.20—7.25. Tengeri jun.—jul. —.------.—, julius—aug. —.— ------, augusztus—szeptemberre —.------.—, szeptember-októberre 6.30—6.40 , tengeri május—júniusra 6.65—6.70 forint, uj tengeri —.------.— — Zab szeptember—okt. —.------.— forinton, őszre 6.52—6.57 forinton, tavaszra 6.80—6.85 forinton. — Káposztarepcze aug.—szeptem—.------.— formon, szept.—októberre 10.35—10.45 forinton, 1887. február—márcziusra 10.85—10.95 forinton. Szesz. Kínálat és kereslet hiányában készáru változatlanul 27.50—75 forinton jegyeztetett. Berlin, októb. 8. Terményvásár. (Zárlat.) Búza okt.—nov.-re 151 márk 50 fillér (19 frt 41 kr.); ápril— máj.-ra 161 márka — fillér (= 9 frt 84 kr.). Bors októberre 128 márka 75 fillér (= 7 frt 92 kr.); ápril— máj.-ra 131 márka 50 fillér (= 8 frt 08 kr.). Zab októberre 109 márka 75 fillér (= 6 frt 75 kr.); nov.-decz.-re 109 márka — fillér (= 6 frt 70 kr.). Kepozeolaj okt.-nov.-re 43 márka 40 fillér (= 26 forint 69 kr.); ápril—májusra 44 márka 30 fillér (= 27 frt 24 kr.). Szesz okt.-novemberre 37 márka 20 fillér (= 23 frt 19 kr.); április—májusra 38 márka 80 fillér (= 23 frt 87 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 61 frt 50 krral. Stettin, okt. 8. Terményvásár. Búza okt.—nov. re 154 márka 50 fillér (= 9 frt 50 kr.); ápril—májusra 162 márka 50 fillér (= 9 frt 99 kr.). Bors okt.-nov.-re 125 márka 50 fillér (=7 frt 71 kr.); ápril-májusra 130 márka — fillér (= 7 frt 99 kr.). Bepczeolaj októberre 43 márka — fillér (= 26 frt 45 kr.) ; április—májusra 44 márka 20 fillér (= 27 frt 18 kr.). Szesz kész szállításra 36 márka 30 fillér (= 22 frt 32 kr.); okt.-nov. 36 márka 30 fillér (= 22 frt 32 kr.); nov.-decz.-re 36 márka 60 fillér (= 22 frt 41 kr., ápril májusra 38 márka 60 fillér (= 23 frt 74 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 61 frt 50 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. Berlin | Frankfurt | Páris Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4*/90e magyar aranyjárad. 85.40 105.35 U 85 20 106.11 L ——.—M 5*/6-os „ papirrárad. 75.90 98.84 U 75.90 93 94 a — .— 4*2*/0-os osztrák „ —.— —.— K 67.85 —.— K —.— —.— 6°/*-OS „ „ ——•— K —K —— .— 4*2°/*-os „ ezüstjárad. 69.10 85.32 K 69.20 85.44 K — .— 40/.-OS „ aranyjárad. 94.70 116.56 K 94.80 116.68 K — Magyar keleti vasúti kötv. 81.40 100.44 K —.— —.— —.— —.— 5°/6-os keleti vasút els. kötv. 104.20 128.48 K —.— —.— —.— — — Osztrák hitelrészvény........ 461.— 283.39 227.87 281.82 U — Osztrák-magyar bank......... —.— —.— 702.— 866.55 0 —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 386.— 237.34 D 191.62 236.47 U —.— —.—M Déli vasút .............................. 178.— 109.39 CJ 87.62 109.—U ——. —M Erzsébet osztrák ny.vasút . —.— —.— 196 62 242.33 K —.— —.— Magyar lesz.és pénzv. b. —.— —.— —.— —.— K —.— —.— Elbevölgyi vasutrészvény.. 280.— —.— —.— —.—K —.— —.— Károly Lajos vasút............ 80.— 195.45 U 158.87 196.01 U —.— —.— Kassa-oderbergi vasút........ 61.70 152.28 K-------—.— - —.— Román vasúti részvények. —.— —.— O —.— —.— —•— —■ — Orosz bankjegyek............. 195.— 119.92 —.— —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra............ 162.60 61.45 162.70 61.41 —.— —.— II. kibocs. keleti kölcsön.. 61.20 —O —.— —— Magyar vasúti kölcsön----- —.— —.— K —.— —.— —■— —.— K „ jelzálog-hitelbank . —.— —.— K —.— —.— —.— .— A „ resz.- és pénzv.b. —.— —.— K —.— —.— — —.— áVtV.-os földhitelint. zálogl. —.— — 81.90 —.— . —•— —.— 3°/6-os franczia járadék.... —.— —.— —.— —.— —.— —.— 4Vt%-°8 franczia járadék . —.— —.— —.— —.— —•• —.— Ottomán bank részvény —.— —.— —.— —.— —.— —.— Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— —.— —.— BERLIN. Okt. 7. Okt. 8. Búza okt.-novemberre................150 márk* — fillér. 151 márka 50 fillér „ ápril—máj.-ra ................159 „ 50 „ ICO „ — „ ROZS októberre..................................129 „ 25 „ 128 „ 15 „ „ máj.—jun.-ra .....................132 — » 131 „ 50 „ Zab októberre...........................109 » 50 ,, 109 „ 75 „ „ máj.-jun.-ra ......................109 „ — » *09 ,? » STETT IN. Búza okt.—nov.-re .....................153 márka -- fillér. 154 márka 50 fillér „ ápril—májusra.....................161 » — »* 162 „ 50 ,, ROZS októberre ..... 124 „ — »‡ 1515 „ 50 „ „ ápril—májusra.....................129 „ • »* 180 „ „ Kdur. Búza novemberre......................... 16 márka 40 fillér. 16 márka 60 fillér „ márcziusra ..................... 16 ,, 90 „ 16 „ 10 ,, ROZS novemberre......................... 12 ,, 90 „ 13 „ —- » „ moroziuwa •••••» 13 ,, 30 „ 13 » 1O „