Nemzet, 1887. január (6. évfolyam, 1559-1588. szám)

1887-01-01 / 1559. szám

den kételyen felül álló szerződéshűsége, némely oldal­ról komolyan kétségbe vonathatnék. Hogy Ausztria- Maország a háborút nem óhajtja és provokálni semmi esetre sem fogja, ez iránt még Oroszország sem ké­telkedik ; hogy pedig Oroszország sem akar háborús­kodni, nemcsak azon törekvése bizonyítja, hogy az ellentéteket diplomatiai uton iparkodik kiegyenlíteni, hanem nem kevésbbé azon tény is, hogy Oroszország hadseregszervezete még hosszú időn át tartó átmeneti stádiumban van. Az Oroszország nyugati és déli ré­szében való csapatmozgásokról az utóbbi időben oly számosan felmerült hírek kivétel nélkül lengyel for­rásokból származnak s legnagyobbrészt czélzatos ko­holmányok. Kelletlen — mert nem tisztázott — han­gulat uralkodik ugyan, de az összes tényezők azon vannak, hogy békés,­még pedig csakis békés megoldást találjanak. Pétervár, decz. 31. A hivatalos lap mi­niszteri jegyzéket közöl, mely megállapítja annak mó­dozatait, melyek mellett Ausztria-Magyarország és Oroszország egymás alattvalóit, kiknek hazájukba való visszaküldését az életfentartásra szükségelt esz­közök hiánya, csavargási hajlam, vagy pedig útlevél hiánya teszik szükségessé, kiutasíthatják vagy befo­gadhatják. A miniszteri jegyzék decz. 13-án (a­ naptár szerint) nyerte meg a czár jóváhagyását. London, decz 31. Habár Salisbury egyik tárcza után a másikkal kínálta meg Harting­­tont, ez a jelenlegi körülmények között lehe­tetlennek jelentette ki a kormányba lépését. Göschen hasonlóképen visszautasította. Chur­chill lord azon esetben, ha Sddesleigh és Cross miniszterek lemondanak, hajlandó újra belépni a kormányba; ezt azonban Salisbury aligha fogadja el. A »Morning Post« ma egy sugalmazott czikkben kijelenti, hogy a bolgár küldöttség barátságos fogadtatása és Sddesleigh meghí­vása kizárólag az ismert angol vendégszere­tetre vezetendő vissza és semmiesetre sincs politikai jelentősége, valamint nem tekinthető a bolgár küldöttség czéljainak jóváhagyása­ként sem. A német-orosz szövetségre vonat­kozó hír valótlan. (N. Fr. Pr.) London, decz. 31. Hartington ma kö­zölte Salisbury kormányelnökkel, hogy ő (Hartington) és Göschen nem hajlandók belépni a kabinetbe, mindamellett Salisburyt ugyanoly őszinte támogatásban fogja része­síteni, mint előbb. Hir szerint Smith, mint az alsóház ve­zére, továbbra is megtartja a hadügyi tár­­czát. Mint hírlik, Stanhope pénzügymi­niszterré és Carnarvon a gyarmatok ál­lamtitkárává fog kineveztetni. London, decz. 31. (Eredeti távirat.) Azt hiszik, hogy ha Hartington nem is lép be a kabinet­be, a kormány akkor sem fogja a parlamentet felosz­latni, de bevárja, míg egy szavazás meg fogja erősí­teni. A külpolitikában Churchill lord visszalépése kö­vetkeztében semminemű változás sem fog bekövet­kezni , épen e tekintetben Churchill és a kormány többi tagjai között az egyetértés teljes volt. Azon hírek, a­melyek arra vonatkoznak, hogy Churchill Anglia erélyes keleti politikáját ellenezte volna, teljesen alap­talanok. Egyúttal azonban nem tagadható, hogy Churchill lord lemondása az angol kormánynak a külfölddel szemben elfoglalt positiójára nézve nagyon hátrányos. (P. C.) Pétervár, decz. 31. Konstantinápolyból távírják, a »Novosti«-nak, White angol nagykö­vetnek heves összeütközése volt a nagykövettel. A viszály oka az volt, hogy az angol ügynökök a nagyvezér­ embereit megveszte­gették, komornyikját elfogták, s tőle a nagyvezért compromittáló iratokat vettek el. Pár is, decz. 31. Goblet miniszterelnök az »Agents de Change« testületének küldöttségét fogadta és a hozzá intézett beszédre a következőkben vála­szolt : » A kormány semmi olyast nem tud, a­mi a ha­talmakhoz való viszonyból kifolyólag táplált aggo­dalmaikat igazolná. A­mi minket illet, mi — mire kitűnő elődöm legutóbb a kamarát figyelmeztette — békét akarunk. Nem csupán kereskedelmi szem­pontból van nekünk arra szükségünk, hanem, hogy a szabadságnak és a democratiának általunk megálla­pított uralmának szabályos működése az országban helyreálljon. Mi a békét akarjuk és ezt már sokkal többször hangoztattuk, semhogy afujjólag is is­mételni kelljen. Őszinteségünkben senki sem kételkedhetik és azt bizonyára senki sem is vonja kétségbe. Tény, hogy egész Európa az úgynevezett fegyveres békelá­bon él és az ügyek ekkénti állása elegendő arra, hogy a közvélemény aggályait érthetővé tegye. Ez az álla­pot tényleg fennáll, de nem tőlünk függ annak meg­szüntetése. Semmi oka sincs a kormánynak azt hinni, hogy ez az állapot föltétlenül háborúra vezet, sőt azon biztos reményt táplálja, hogy a béke fentartható lesz. Az egész politikája ebben az irányban mozog; mindazonáltal ez oly eshetőség, mely elé egy oly nagy nemzet, mint a franczia, mely életerővel és erélylyel van megáldva, melyek soha nem fognak belőle ki­halni, katonai hatalmának helyreállítására irányuló tizenötévi erőmegfeszítés és munka után hideg vérrel nézhet s néznie kell. A legjobb mód a béke föntartá­­sára az, hogy óvjuk meg nyugalmunkat. Míg mi erő­feszítéseinket arra irányítjuk, hogy a kormány állását minél inkább szilárdítsuk, s míg a hadügyi és a ten­gerészeti minisztériumok szakadatlanul birodalmunk megvédése fölött őrködnek, ezalatt önök Uraim, to­vábbra is törekedjenek arra, hogy legális támogatá­suk segélyével, melyben a pénzügyi műveleteket ré­szesítik, óvják meg Francziaország hitelét és jó­létét!« Páris, decz. 31. Sok megjegyzésre ad alkalmat Breycinet-nek és Ferry-nek Elysée-ben Grévy által közvetített találkozása; e találkozás czélja — úgy hiszik — az volt, hogy a két politikus kibéküljön és megegyezésre jusson azon esetre, ha miniszterválság következne be, a nélkül, hogy Goblet állását megren­díteni akarnák. (N. W. A.) Konstantinápoly, decz. 31. (Eredeti táv­irat.) Sakir pasa szentpétervári török nagykövet, ki a múlt héten tért vissza 1» állomásr­­a, » szultán sa­játkezűig írt levelét adta át a czárnak. — Turk­­h­a­n beynek madridi török követté történt kinevezé­sét a spanyol kormány jóváhagyta. (P. C.) Várna, decz. 31. Konstantinápolyi táviratok szerint ott a bolgár küldöttséget csak a nagyvezér és a külügyminiszter fogja fogadni. (N. W. A.) Róma, decz. 31. A »Pungolo« azt írja, hogy itt a bolgár küldöttség egészen úgy fog fogadtatni, mint Bécsben. (N. W. A.) Pétervár, decz. 31. A »Nov. Kremja« értesü­lése szerint Bulgáriában minden kész Battenberg fogadtatására. E lap kételke­dik abban, hogy Oroszországra nézve a berlini cong­­ressus meg ismétlődhetnék, tehát a győzelem Ausztria- Magyarország fölött hasznossá lehetne. A fenyegető orosz-franczia szövetség arra kényszeríti Németorszá­got, hogy nyíltan Oroszország pártjára álljon, ha csak nem akarja szomszédját ellenségévé tenni. A »Swjet« szerint, ha a német-orosz közlekedés Oroszország és Ausztria-Magyarország érdekeinek a keleti kérdés­ben csak látszólagos összeegyeztetése, végre is csak háborúra kerül a dolog, mert a Balkánfélszigeten csak Oroszország vagy csak Ausztria-Magyarország dominálhat. A háború késleltetésével Németország csupán időt akar nyerni, hogy Oroszország egyetlen megbízható szövetségesével, t. i. Francziaországgal leszámolhasson. (N. Fr. Pr.) Sophia, decz. 31. (Eredeti távirat.) A Bregovo-ügyre vonatkozólag a bolgár-szerb határren­dező bizottság által aláírt jegyzőkönyvet a bolgár kormány már a legközelebbi napokban jóvá fogja hagyni, mire aztán Szerbia újra be fogja tölteni a bregovai őrállomást. (P. C.) Pétervár, decz. 31. (Eredeti távirat.) A czári család előreláthatólag január 8-án a fővárosba fogja áttenni tartózkodását. — Az orosz udvar török követe f. hó 28-án tért vissza szabadságáról. — P o s s i­e t orosz közlekedési miniszter ötven éves szol­gálatának jubilaeumát január 4-én ülik meg. (P. C.) Berlin, decz. 31. A »Norddeutsche All­gemeine Zitung« újólag kikel a sajtó egy része által gillaume katonai attachéra vonatko­zólag szándékosan terjesztett sensatiós hírek ellen) melyeket már deczember 24-ikén arczátlan ha­zugságoknak nyilvánított. A »Nordd. Alig. Ztg.« a haladó-párti lapok azon kívánságára, hogy ez ügyben c­áfolat tétessék közzé a hivatalos lapban, megjegyzi, hogy a birodalom hivatalos lapjának nem feladata, hogy szembeszálljon mindazon hazugságok­kal, melyeket speculatív szerkesztőségek, bízva olva­sóiknak itélőtehetségében, koholnak és kinyomatnak. Ez üzelmeknek csupán az olvasóközönség haladó mű­velődése vethet véget. Berlin, decz. 31. Az itteni Tivoli teremben teg­nap éjjel a katonai törvényjavaslat megbeszélése vé­gett dr. Peters és néhány conservativ által egybehí­vott népes gyűlés tartatott. A nagy számmal megje­lent social-democraták több ízben megzavarták a gyűlést. A rendőrség ismételten közbe lépett, azon­ban a gyűlést nem oszlatta fel. Két resolutiót fogad­tak el. Az első határozat az volt, hogy a katonai tör­vényjavaslatot elfogadják és remélik, hogy azt a biro­dalmi tanács is elfogadja. A javaslat mellett felszól­­laltak Peters, Arendt, a hírneves bimettalista és Livonius volt altengernagy; az utóbbi elis­merte, hogy, habár ő megtámadta az ellenzéket, en­nek tagjai ép annyira hazafiak, mint a javaslat hívei. (N. Fr. Pr.) Páris, decz. 21. A chinai határon legutóbb elő­fordult esemény­­következtében a kormány elha­lasztotta am­az 1600 kat­on­a visszahívá­sát, kiknek január hóban vissza kellett volna térniük. Bécs, deczember 31. Azon hírrel szemben, hogy a skance-szczakovai helyi érdekű vasút engedélyezése oly czélból adatott ki, hogy a galicziai transversális vasút túlkiadásai a Reichsrathban vita tárgyává ne tétethessenek, — a »Wiener Abendpost« nyert felhatalmazás alapján a leghatározottabban kijelenti, hogy az engedélyezés semmi összefüggésben nem áll a galicziai transversá­lis vasút építési vállalata által emelt utókövetelés kér­désével. Azon esetben, ha a kormány az építési válla­lat által támasztott igények megbírálása alkalmával azt találná, hogy azok indokoltak, akkor az ügyet a tény­állás teljes kifejtése mellett a Reichsrath elé fogja terjeszteni. Boroszló,decz.30.A »Schlesische Volks- Zeitung« jelenti. A káptalan ma délelőtt Gleich fölszentelt püspököt választotta érseki helynökké. Kairo, decz. 31. (E r­e­d­e t i távirat.) A Su­­danban még most is fogva levő katholikus missiona­­riusok kiszabadításán még mindig fáradoznak, s azt hiszik, hogy váltságdíj fejében szabadon fogják őket bocsátani. (P. C.) Serajevo, decz. 31. (Eredeti távirat.) Bosznia és Herczegovina tartományok kormánya a közös minisztérium felhatalmazásából elrendelte, hogy a szerb külföldi útleveleket, melyek a Szerbiá­ban kiállított útlevelek alapján állíttatnak ki, a belgrádi osztrák-magyar consulatus nem kell hogy láttamozza, mivel az olyan útlevelekkel elátott szerb alattvalóknak bosnyák területen való tartózkodása meg fog engedtetni. (P. C.) Fiume, decz. 31. Ma a kereskedelmi kamara Kosalich Kázmér lovag elnök vezetése alatt tisztelgett Zichy Ágost gr. kormányzónál; ezután az osztrák-magyar Lloyd főügynöksége a kőolaj- és a rizshántoló gyárak igazgatósága és a honvédség parancsnoka tettek tisztelgő látomást. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde, Bécs, decz 31. (M­agyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 104.50 Erdélyi földteherm. kötv. 104.50 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—.Erdé­lyi vasutrészv. 186­25 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 119.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 120.80. Szőlődézsmavált­. kötv. 99.—. 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sors­. 123.50. 4 száz. aranyjáradék 104.40. M. orsz. b.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 151.25. Magy. hitelb. részV. 802 75. Alföldi vasút részv. 186.75. Magy. észak-kel. vasút r. 172 50 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 99.70. Tiszav. vasut-rész. 251.50 Magy lesz. és váltóbank-r. 101.75. Kassa-Oderberg vasut-r. 149.75. 5 száz. papir-járadék 93.40. M. jelz.­hitelv.-részvény —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bécs, decz. 31. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 298.50. Déli vasutrészvény 103.—. 4 százalékos arany­járadék 113.25. Londoni váltóár 126.15. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 196.50. 1864. sors­jegy. 168.50, 4­2 száz. ezüstjáradék 83.45.1860. sorsjegy 137 50. Török sorsjegy 17.—. Angol-osztrák bank része 113.50, Osztrák államvasut részv. 253 80, 20 frankos arany 9.96­/1, 4­2 száz. papir-járadék 82.60. Osztrák hitelsorsjegy 179.—, Osztrák-magyar bankrészv. 879.— Cs. kir. vert aran­y 5.92. Német bankváltók 61.80. Elbevölgyi vasut 162.25, Du­­nagőzhajózási. t. 388. Bécsi bankegyl. 105.­ . Az irányzat : tartva. Bécs, decz. 81. (E­s­t­i tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 293.90. Osztr. államvasutt 253.30. Union-bank _.__ 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.-bank-részv. 113 50. 20 frankos arany 9.96.1 s. Déli vasút részvény 103 —. Magyar hitelb.-részv. 303.50. 1864. sorsjegy —.—. 4°/„ magy.­ar.­­járadék 104 sz. n. Magyar-gal. vasút —. /z irányzat csendes. frankfurt, decz. 31. (Esti tőzsde.) 4*2°/. papirjáradék —.—. 4,2"/o ezüstjáradék —.—. B°/0 magyar aranyjáradék —.—. 5°/o magy. papirjáradék —.—. Osztr.-magy. bankr. —.—. Károly Lajos vasút r. —.—. Erzsébet nyug. vasút részv. —.—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 4‘/«°/o földhitel z­álogl. —.—. Magy. hitelr. —. —. M. ortz. bankr. —.—. 5“/« osztrák papirjáradék —.—. 4°/o osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék 84.—. Osztrák hitelrészv. 235,87. Osztrák államvasut r. 204.75. Déli vasút r. —. —. Magy.-Gácsor, vasút r. —. Bécsi váltóár —. M. lesz. és pénzváltó bank r. —.—. M. jelz. b. r. —.—. Irányzat: csendes. Berlin, decz. 31. (Utótőzsde.) Magyar aranyjáradék 84 — (­*104.38 írt), osztrák hitelrészvény 475.50 (*294.— frt), osz­trák-magyar államvasut 413.— (256.60 frt), osztrák déli vasút 169.— (=104.45 frt), Károly­ Lajos vasút 79.75 (= 196.69 frt). Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61 85 frt. Frankfurt, decz. 31. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 236.32 (=294.-- frt), osztrák-magyar államvasut 204.87 (254.38 frt), osztrák déli vasút 83.25 (=104.56 frt). —­­ Át­számítási árfolyam 100 márka vnsta = 61.85 frt. Külföldi értéktőzsdék zárlata decz. 31-én, és 49.75 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (ff), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0*val j­elölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt | P á­r i s_­­ Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás -1-l—f­i­l . -■ ................­­-■ -- -4*/*-os magyar aranyjárad. 84.— 104.38 0 84.40 104.87 ü 85.37 104.190 5«/6-08 „ papirjárad.­­ 75.50 93.690 75.70 93.93 C — 4*2*/0-os osztrák „ 66.90 82.99KJ 66.00 82.55 K — 5°/o-os „ ,. —.­­—. K 81.30 100.93 K — 4*2*/o-oa „ ezÜstjárad. 67.60 84.—K 67.— 83 38 K — 4°/0-os „ aranyjárad. 91.70 113.65 K 91.60,113.41 K — Magyar keleti vasúti kötv. 80.— 99.55 K — —.— —.— 5°/o-oskeleti vasút els. kötv. 101.90 126.64K —.— —.— —.— — Osztrák hitelrészvény........ 475.— 293.69 0 230.75 294.75 0 — Osztrák-magyar bank........ — 708. —1879.96 O — Osztrák-magyar államvasut 413. — 250.60 0 204.50 254.14 0 518.75 253 07 0 Déli vasút ......................... . 169.— 104.45 0 83.25 104.56 0 221.25 103.41 0 Erzsébet osztrák­ ny.vasút . —.— —.— —.— —.— K —.— —.— Magyar-gácsországi vasút . —.— — 140.­­—.— K —.— —.— Elbe völgy­i vasútrész­vény.. 272 50 —­­U —.— — K —.— —.— Károly-Lajos vasút............ 79.60 196.53 0 158.— 196.36 C — Kassa-oderbergi vasút........ 00.50 150.62 K—.—­­ .— —.— Román vasúti részvények. —.— —.— — .— —.— —.— —.— Orosz bankjegyek.............. 190.50 117.63 —.— — Váltó bécsi piaczra............ 161 40 61.93 161.30 —.— —.— —.— II. kibocs. keleti kölcsön.. 57.90 —.— . — —.— — —.— Tisza vidéki vasúti e. k.... —._ —.—K —.— —.— —.— —• .— K „ jelzálog-hitelbank . —.— —.— Ki! —.— —.— —.— . — U „ lesz.- és pénzv.­b. —.— —.— F. —.— —.—­­ — —.— 4V*0/o-os földhitelint. zálog. — — — 79.35 61.94 — 3°/o-os franczia járadék___ — —.— 82 30 —.— 4’/sVo-os franczia járadék . — —.— — —.—■ 109 90 — .­— Ottoman bank részvény —.— —.— —.— — .525.­­ — Franczia törleszthető járad. —.— —.— .— —.— I —.— —.— Átszámítási árfolyamul*)® márka vista­g Cl.St frt. 100 frankvinta Árutőzsde. Bécs, decz. 31. (Gabona- és termény­­tőzsde.) Az irányzat szilárdult. Eladatott: Búza tavaszra 9,65—9.67 fo­rinton, május—júniusra — .-------.— forinton, ok­tóber—novemberre —.-------.— forinton, őszre 9.15— 9.16 forinton. — Rozs őszre —.------.— forin­ton, rozs tavaszra 6.95—7.00 forinton. — Zab tavaszra 6.84—6.86 forinton, őszre 6.85—6.90 fo­rinton.— Tengeri július—augusztusra —.------­—.— forinton, augusztus—szeptemberre —.-------.— forinton, szeptember—októberre —.— frton. Továbbá eladatott 1887-iki uj tengeri 6.55— 6.57 frton. S­z e s­z. Az árak szilárdak. Készáruban 25.1/8 frton jegyeztetett. Berlin, deczemb. 81. Terményvásár. (Záb­ út.) Búza ápril—máj.-ra 167 márk 75 fillér (= 10 frt 38 kr.); máj.— jun.-ra 171 márka — fillér (= 10 frt 52 kr.). Bozs­decz­­jan.-ra 131 márka 50 fillér(= 8 frt 14 kr.); ápril— máj.-ra 134 márka 25 fillér (= 8 frt 31 kr.). Zab ápr.­­máj. ra 111 márka 50 fillér (= 6 frt 90 kr.); máj.-jun.-ra 113 márka 25 fillér (= 7 frt 01 kr.). Repczeolaj ápril—májusra 46 márka 50 fillér (= 28 forint 73 kr.); május—jun.-ra 46 márka 70 fillér (= 28 frt 91 kr.). Szesz decz.—januárra 37 márka 70 fillér (= 23 frt 33 kr.); április—májusra 38 márka 70 fillér (= 23 frt 96 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 90 krral. Páris, deczemb. 31. Terményvásár. Búza folyó hóra 22 frk 80 címe (= 11 frt 38 kr.); jan.-ra 23 frk — címe (= frt 11 44 kr.); első 4 hóra 23 frk 50 címe (= 11 frt 69 kr.már­­cziustól 4 hóra 24 frank 2­5 címe (= 12 forint 04 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó hóra 53 frk 25 címe (= 16 frt 66 kr.) jan.-ra 53 frk 30 ctme(= 16 frt 67 kr.); első 4 hóra 53 frk 80 ctme (= 17 frt 72 krajczár); márcz.-tól 4 hóra 54 frk 75 ctme (= 17 frt 10 kr.). Repczeolaj folyó hóra 56 frk — ctme (= 27 frt 82 kr.); jan.-ra 56 frk 50 ctme (= 28 frt 07 kr.) első 4 hóra 56 frk 25 ctme (27 frt 94 kr.); márcz.-tól 4 hóra 56 frk 25 ctme (= 27 frt 94 kr.). Szesz folyó hóra 39 frk — ctme (= 21 frt 14 kr.); jan.-ra 39 frk 50 ctme (= 21 frt 39 kr.); első 4 hóra 40 frk 50 ctme (= 21 frt 91 kr.); május­tól 4 hóra 42 frk 50 ctme (= 23 frt 02 kr.). Átszámítási árfolyam = : 100 frk 49 frt 70 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és miai árjegyzéseinek összehasonlítása HÍREK. Deczember 31. Lapunk legközelebbi száma az ünnep miatt hétfőn reggel jelenik meg. “iggs — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : A Szlavismus alakulása. (Irta: Beksics Gusztáv.) — A cholera pusztítása a fővárosban 1886-ban és ko­rábban. — Az egészségtan és törvényszéki orvostan az iskolában és az életben. (Irta: dr.Markusovszky Lajos.) — Liszt Ferencz végrendelete. — Tárcza: A császár­­katona jubileuma. (Irta : Szokolay Kornél.) — Kanke és a magyar történet. (Irta: Marczali Henrik.) — Corneille „Cidu­jéből. — Hírek. — Fővárosi ügyek. — Törvény­­széki csarnok. — Közgazdaság. Üzleti hetiszemle. — Közlemények. — Időjárás. — Naptár. — Színházak. — Nyílt tér. — Hirdetések. — Személyi hír. Gladstone tegnapelőtt töl­tötte be élte 77 évét. A híres angol államférfiú 1809 decz. 29-én született Liverpoolban. — Vilmos császár egészségi állapotáról a leg­kedvezőbb hírek érkeznek Berlinből. A császár tel­jesen jól érzi magát, mozgásában, jártában-keltében ruganyos, szellemében derült és vidám, úgy, hogy egy megfigyelője azt a nyilatkozatot tehette: »Ha Moltke gróf (állítólagos) nyilatkozta, hogy amíg Vil­mos császár él, addig háború nem lesz, megvalósul, akkor még legalább tíz évig lesz békénk.« — Újév napját olyan sajátságos örömmel fo­gadja ősi szokás szerint mindenki, mintha minden ember levélhordó volna. Összejönnek az emberek, nagyokat esznek és isznak, kacsintgatnak az újévre, s mikor éjfél bekövetkezik, akkor olyan forrón szoron­gatják meg egymás kezét, s kívánnak egymásnak mindenféle jókat, mintha maguknak kívánnák. Amíg a karácsony a csöndes örömök ünnepe, Sylvester apó estéjével zajosság jár. Az ó­évet szinte kirugdossák, s szórnak utána szelet-havat, szidják mintha egyetlen jó mozzanata sem volt volna, s mondogatják, hogy mi mindenben legyen különb az uj, mint volt a régi. Pedig hát az az uj olyan furcsán mutogatja az ő gyer­mekes pofácskáját, mintha fölötte mérges volna. Mintha a háta mögött csúf, szöges végű korbácsot tartana, amelylyel meg akarná veregetni az emberiség hátát. Az ő gömbölyű ábrázata körül szerteszét sza­ladó sugarakat szoktak pingálni: ezek a sugarak nem-e szuronyok, amelyekkel egymás testébe fogunk bökdösni; magyarok meg muszkák, francziák meg németek ? S azok a szurkálások egyáltalán nem olya­nok, mintha a csiklandozás előidézésére volnának alkalmasak! Voltaképen mit nevetünk hát így elé, felé annak a kis csecsemőnek ? Ámbár hiszen miért ne ne­vetnénk : amikor minél kevesebb okuk van a nevetésre, annál több szükségünk­ van­ rá, s az annál jobban k is esik! Aztán meg holnap tényleg megvan az az örömünk, hogy nagyon sok embernek okozhatunk örömet, s cse­­lekedjük is, akár akarjuk, akár nem. Szolgák, fő-, al- és középházmesterek, pénzes, rendes, rendetlen és rendkívüli levélhordók — akiknek legújabb szép szoká­suk, hogy adóintéseket is hoznak, — pénzszedő és pénzgyűjtő pinczérek, kémény-, udvar- és utczaseprők , mind a jámbor polgár­embertől várnak egy kis lélek­­vidámító bankót. S amilyen arányban vidámodnak ők, olyan mértékben nyúlik meg a polgárság képe, így van ez helyesen, az egyensúlynak teljesen­­megf­elel­­leg. Mert ha­ egész esztendőben amúgy is mi fizet­tük őket, illő, hogy legalább új év napján ők sarc­ol­­janak meg minket. Az új év napja: a borravalók napja. Aki teheti, görbítse meg a hátát, nyújtsa a a tenyerét, s a ki kénytelen vele, lássa meg a hátat, s töltse meg a tenyereket. Egyébként pedig minden igaz embernek b. u. é. k. — Sylvester estéjét ma a főváros legtöbb dlubb­­jában vidám mulatsággal ünnepelték meg. A ma­gánhivatalnokok, az ifjú kereskedők társulata, az iparosok köre — mind nagy és kedélyes társaságokat láttak falaik között, műkedvelő előadással, tombolá­val, tréfás honfiversenynyel várva be az uj évet, s éj­­fél utá­­nozatek 1877. év első tánczmulatságai­­hoz. A Vigadóban a szokásos sétahangversenyt zár­ták meg, fánk és pezsgősorsolással. A Kállay szegedi főispánt megrendítő csapás érte: édes­atyja, Kállay Emánuel élte 74 éves korá­ban meghalt Nagy-Bányán. Szeged városa meleg­hangú iratban adott kifejezést azon általános részvét­nek, melylyel az annyira népszerű és kedvelt főispán gyászát Szeged egész lakossága fogadta. A Karácsony ünnepét az olasz udvarban ere­deti módon ünnepelték meg. Ebéd után a trónterem­be gyűlt az egész meghívott társaság, a­hol föl volt halmozva mind­azon drága ajándék, a­miket megelő­zőleg a királyné összevásárolt. Az ajándékok meg voltak számozva, s a számokat a trónörökös húzta ki egy rózsaszínű zacskóból, mig annak a nevét, a ki az ajándékot kapta, a királyné húzta ki. Megelőző estén a trónörökös saját barátait vendégelte meg fényes karácsonyi ünnepélyen. — Egyházi szónoklatok. Az évforduló alkalmá­val a hálaadó ájtatosságok alatt az egyházi szónokla­tot a belvárosi főplébánia templomban dr. S­t­e­i­­n­e­r Fülöp, pápai praelatus, apát­kanonok, a belvá­rosi ferencziek templomában Károly János székesfehérvári apátkanonok, az e­g­y­e­te­m­i templomban dr. V­á­r­i Simon központi papnöveldéi tanár tartja. — Gyászrovat. Porzsolt Lajos igazságügy­miniszteri hivatalnokot és a »Herkules« sportlap társszerkesztőjét súlyos csapás érte, egy év alatt vesz­tette el nejét és két gyermekét s ma délután temette el legutolsó fiát, Porzsolt Aladárt a Kerepesi úti temetőbe. Elhunytak továbbá Dreh­er Ignácz a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa 67 éves ko­rában Budapesten; Bácsy László kereskedő 25 éves korában Gyomán; özv. tóthváradi Kornis Pálné tanítónő 52 éves korában Aradon; Brunhuber Mihály plébános 66 éves korában Pozsonyban, Csapó Géza közjegyző Temesvárit; Goldl József mészáros 72 éves korában Pozsonyban; Geydusek Mórné Pozsonyban. — Nagykövet mint culturtörténész. Pak­sban nemrég fölöttébb érdekes és a nyilvánosság elé tulaj­donképen nem szánt könyv jelent meg, tartalmazva Coigny marquise és néhány más, a XVIII. század franczia társaságához tartozó egyén leveleit. E könyv szerzője Lobanov herczeg, bécsi orosz nagykövet, aki rendkívüli előszeretettel tanulmányozta Franczia­­ország kulturáilapot a 17. és 18. századokban. A herczeg könyvtára erre vonatkozó művekben egyike a leggazdagabbaknak.­­ Kardpárbaj folyt le ma délután fél 4 órakor egy fővárosi vívóteremben dr. A­c­s­á­d­y Ignácz hír­lapíró és dr. F­e­j­é­r­p­a­t­a­k­y László múzeumi tiszt­viselő között. Dr­. A­c­s­á­d­y Ignácz egy hírlapi czikk­ben támadta meg Fejérpatakyt, minek kihívás lett a következménye. Acsády felső karján, Fejérpataky pe­dig jobbkezén szenvedett kisebb sérülést. — Meggyilkolt hírlapíró, Madridból a követke­zőket írja: A közbiztonság a legutolsó időben nagyon rossz lábon áll nálunk. Majdnem naponta fordul elő rablás és gyilkosság, anélkül, hogy a rendőrség valaha is rájönne a tettesre. Nemrég egy ismeretes hírlapíró Garcia Vao ment haza este 7 órakor, s mi­kor a kapu alá lépett, hátulról megtámadták és egy késszúrással ledöfték. A gyilkos elmenekült, s a rend­őrség mindeddig hiába kutatja nyomát. — A veloczipéd-posta. Bécs egyik kerületében postai szolgálattételre alkalmazzák újévtől kezdve a háromkerekű veloczipédet. Egyelőre csak akkér ve­szik hasznát, hogy a gyűjtő­szekrények leveleit szedik egybe, — amire egyébként legkevésbé alkalmas a nagy terhet el nem biró veloczipéd, — de később általánossá teszik a postai szolgálatban a velo­czipédet. • — Okmányhamisitás. Lärmer Adolf és neje galicziai lakosokat okmányhamisitás és csalás miatt tartóztatta le ez­előtt három nappal a főkapitányság. Lärmer Adolf és neje a főkapitányság és különféle al­­ispánságok pecsétjével ellátott és igen ügyesen hamisított igazolványok és okmányok alapján állítólag a galicziai tűzkárosultak részére a fővárosban és a vidéken könyöradományokat gyűj­töttek. Már több száz forintot szedtek össze, mi­dőn a rendőrség figyelmét magukra vonták. El fog­ják őket tolonczolni. A rendőrség most az iránt foly­tatja a nyomozást, hogy kiderítsék, a csalók miként jutottak a főkapitánysági és az alispánsági pecsétek birtokába. — Elfogott betörök. A zsámbéki hegyen egyik zsámbéki lakosnak borospinczéjét deczember 15-ike és 16-ika közötti éjjel feltörték és két hordó bort és egyéb ingóságokat vittek el abból. A tolvajok a lo­pott tárgyakat egy magukkal hozott kocsin szállítot­ták el. Az esetről a fővárosi főkapitányságot is érte­sítették, mely erélyes nyomozást indított a tettesek kézre kerítésére. Ma sikerült a betörőket Csön­­g­e­d­i János, budapesti lakos, volt korcsmáros, ennek kocsisa Kálmán Mihály, továbbá Galga Károly és Dencz László személyében kinyomozni. Az ellopott tárgyakat Csöngedi Jánosnak szálló utcza 13. szám alatti lakásán feltalálták és a tolvajokat átadták a pestvidéki kir. ügyészségnek. — Egy más régibb ke­letű betörés tetteseit is sikerült a főkapitányságnak BF.RI.I1V. Decs. 30. Decz. 31. 3íra ápril—máj.-ra ............167 mirka 95 fillér 189 márka 75 fillér „ május—jun.-ra .... 168 „ 75 „ 171 „ — „ ROZS docz..jan.-ra................130 „ — „ ISI „ 50 „ „ ápr.—máj.-ra ............132 „ 75 „ 134 „ 25 „ Zab ápr. máj.-ra................111 „ — „ 111 „ 50 „ „ máj.-jan.-ra .............112 „ 75 „ 113 „ 25 „ STETTIN. Ifiza decr..—jan.-ra............106 márka — fillér 167 márka — fillér. „ ápril—májusra............16» „ — „ 170 „ 50 „ Rozs decz.-jan -ra ............125 „ 50 „ 126 — „ „ ápril—májusra............12» „ 50 „ 130 „ - - „ KÖLN. háza márcziusra ................ 17 márka 60 fillér 17 márka 70 fillér. „ májusra ................ 18 „ - „ 18 „ - „ Rozs márcziusra................... 13 „ 20 „ 13 „ 30 „ „ májusra ................ 13 „ 40 „ 13 „ 50 „ PARIS. Búza folyó hóra................... 22 frank 80 címe 22 frank 80 c­me. „ januárra ................ 22 „ 90 „ 23 ,, — „ „ e)i.8 4 hóra ............. 23 „ 40 „ 23 „ 50 „ „ márcz.-tól 4 hóra .... 14 „ 10 ., 24 „ 25 „ Liszt folyó hóra................... 52 „ 90 „ 53 „ 25 „ „ januárra ............... 63 „ 25 „ 68 „ 30 „ „ első 4 hóra ............ 63 „ 60 „ 58 „ 80 „ “ márcz.-tól 4 hóra .... 54 , 60 „ 54 „ 76 „ kézre keritenk, 1886. évi február 26-án Rovinsz József pasa­ utcza 13. szám alatti lakását feltörték és összes, mintegy 200 frt értékű ingóságait elvitték. Szenoky Márton, Dubit József és Valentinovics Jó­zsef gyári munkások voltak az orgazdák, kik beval­lották, hogy a betörést Gospodarovits János Tamás 2-ik genie ezredbeli közkatona követte el. — Emberölési kísérlet miatt kisérték át a fő­­kapitányságtól a kir. ügyészséghez Párezer Fe­rencz borz-utcza 9. sz. a. lakó fehérnemű tisztitót, ki karácsony másodnapján este feleségével czivakodván, az asszonyt védelmező Klement Péter munkásra két­ezer rálőtt. Párezer elfogatván, úgy adta elő az ese­tet, hogy önmagát akarta agyonlőni. De a rendőri nyomozatok ellene bizonyítottak.­­ »Újpesti fosztogatók« czim alatt említik fel, hogy Fehér János és Görcs János kocsisokat Újpes­ten Hoffmann Miksa kávéházában a hamis kártyázók kifosztották, azután elverték s végre hamis vádak alapján az újpesti rendőrséghez bekisértették, hol ártatlanul napokig fogva tartották őket. Mint értesü­lünk, a kocsisok nem voltak olyan ártatlanok, mint egy kőnyomatú lap azt leírta. A kocsisok nem is kár­tyáztak, tehát ki sem foszthatták őket a hamiskártyá­sok. Hanem részegek voltak, garázdálkodtak s azért bekísérték őket s másnap, midőn kihallgatták, azon­nal szabadlábra is helyezték mindkettőt. — Öngyilkosságok. Inzlman Paulina budapesti szüle­tésű 30 éves, hajadon, nyomda munkás a kerepesi ut 55. sz. ház udvarán az emeletről leugrott. A rókuskór­­házban, hova eszmélet nélküli állapotban beszállították, meghallt. — P r é­s­­ Mihály 40 éves, nős házmesterse­géd tükör-utcza 2. sz. házban ma este 5 órakor főbe lőtte magát s azonnal meghalt. ________(Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Tudomány és irodalom. — Az »üstökös« jubilaeuma.­A Jókai Mór által alapított s már évek óta Szabó Endre által szerkesztett »Üstökös« jubiláris számot adott ki harminczéves fennállása emlékére. A legrégibb magyar életlap sok hányattatáson ment keresztül, mióta Kakas Márton megvált a laptól; az utóbbi év alatt azonban Szabó Endre minden pártpolitikától ment társadalmi életlapot csinált belőle s azóta a lap rohamosan kezdi visszahódítani a közönségnek azt a rokonszenvét, melylyel régebben birt. Különösen emelik a lap érté­két azok a rajzok, melyekkel a fiatal magyar művész­­generátió elárasztja a lapot. A jubiláris számba is csinos képeket rajzoltak P­a­t­a­k­y László, Vágó Pál, Roskovics Ignácz, Margittay Ti­hamér, L­i­n­e­k Lajos, Csók István, Rippl József, Berger Győző, Kis Lajos, Szobonya Mihály, Preno­­szil stb. Közleményei közül első sorban érdemel emlí­tést »A vén sas,« J­ók­a­i Mór humoreszkje, mely 30 évvel ezelőtt az »Üstökös« legelső közleménye volt. K Közli ez a szám a lap legelső czimképét kisebbitet alakban s Szabó Endre tollából gördülő versekben a l­­­ap történetét; ezenkívül emléksorokat írtak bele : Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Balázs Sándor, Berczik Árpád, L­a­u­k­a Gusztáv, R­e­v­i­c­z­k­y Gyula, Temérdek (Jeszenszky Danó), T­o­l­n­a­y Lajos és V­á­r­a­d­y Antal. — A »Magyar Igazságügy« a Tarnai János által szerkesztett kitűnő jogi folyóiratnak 1887. évi január havi füzete a következő érdekes tartalom­mal jelent meg: dr. Tarnai János ügyvéd: A nume­rus clausus; dr. Beck Hugó ügyvéd: A baleset fogalma a biztosítási jogban; Halmágyi Sándor kir. táblai biró: Beccaria; dr. Heil Fausztin kir. ügyész A jogtalan eltulajdonítás mint a lopás tényálladé­­kának" eleme (első közlemény); Carrara: A jogi oltalom alaptana, ford. dr. Tarnai János (első közle­mény) ; Tauffer Emil fegyházi igazgató: Magyaráza­tok a IX. börtönügyi congressus határozataihoz. Külföldi jogélet. Németország: A perköltségek sza­­bályozása.Kereskedelmi jogi döntvények. Olaszország: Miniszteri intézkedések a bűnt.­eljárás hiányai körül. Szemle. Örökjog. A létező jogrend és a socialismus. A reformok állása Olaszországban. Az ártatlanul elitélés egy furcsa esete. A halálbüntetés hatása. Nemzetközi vasútszállítási jog. Biztosító intézetek vagyona. Aphorismák. Uj könyvek. Külföldi könyvé­­szet. Csődnaptár a borítékon.­­ Ősm­edve csontváz. A m. kir. földtani intézet őslénytani gyűjteménye újabban egy igen érdekes példánynyal gazdagodott. Ez egy őskori úgynevezett barlangi medvének (Ursus spelaeus) teljes csontváza, a­melyet a folyó év nyarán dr. Primics György ön­kéntes geológus és Klir János erdélyi múzeumi őrse­­géd ásattak ki a biharmegyei Oncsásza nevű barlang­ból, honnan már több ősállat csontmaradványai ke­rültek napfényre. Az ásatás költségeit az intézet igazgatójának felkérésére Semsey Andor fedezte s az eredmény teljesen kielégítő, amennyiben egy ősmedve csontvázat az utolsó darabig teljes épségben találtak. A példány kiváló nagyságú, hossza a négy s magas­sága a két métert megközelíti s a csontok teljes ép­ségben fenn vannak tartva. E csontváz az ország ösz­­szes múzeumaiban egyike a legteljesebb példányok­nak s kiváló tudományos becsesei bir. Az intézet egyik földszinti termében csinos állványon közszemlé­re van kitéve.­­ A magyar mérnök- és épitész-egylet mü- és középitészeti szakosztályai jövő évi január hó 3-án esti fél 7 órakor az egyesület helyiségében (Csillag­­utcza 12. sz.) ülést tartanak, amelynek tárgyai: 1. Nendtvich Gusztáv »Építőművészeti életünk« cz. értekezése és ezzel kapcsolatos indítványa építészeti kiállítások rendezése dolgában. 2. Folyó ügyek, in­dítványok. Színház és művészet. — A népszínház műsora: szombaton »A pa­rasztkisasszony« ; vasárnap »Felhő Klári«; hétfőn »Huszárcsiny« ; kedden »A mikádó« és »A millo­­mos nő«; szerdán »A parasztkisasszony« ; csütörtö­kön »Királyfogás«; pénteken »A mikádó« és »A­ milliomos nő« ; szombaton »Angyal és ördög« 1-szer; vasárnap ugyanaz másodszor. — Hajós Zsigmond rekedtsége következtében a mai napra kitűzött »Abencerage» helyett Turolla Emma kisasszony fölléptével »Faust« kerül színre első bérletben. — A budapesti szünidei gyermektelep egyesület január hó 5-én hangversenyt rendez a VI.—VII. kerületi kör dísztermében. A hangversenyben való közreműködésüket megígérték: Pálmay Ilka asz­­szony, N­ey Dávid, Kőszeghy Géza, Rausch Károly, Kézmárky Árpád, Gáthy Zoltán, Ba­kos József és Strümpfler József. Belépti dij személyenkint 1 frt 50 kr. A hangverseny 8 órakor kezdődik. Egyesületek és társulatok. — A magyar szinész-egyesület közp. igazgató­­tanácsa jan. 4 én ülést tart.­­- A budapesti tanitótesület az 1887. évi január hó 2-ikán (vasárnap) d. e. 10 órakor az újvárosháza közgyűlés­termében értekezletet tart, a­melynek fő­tárgyát a következő kérdés megvitatása képezi: »Mi értéke van a félnapi tanításnak s miképen viendő ke­resztül a tananyag leszállítása a félnapos rendszer mellett is ?

Next