Nemzet, 1887. március (6. évfolyam, 1617-1647. szám)

1887-03-26 / 1642. szám

órakor újabb értekezletet tartanak, hogy hol, azt fal­ragaszokon fogják tudatni. Majdan az érdemleges gyűlésen fogják tárgyalni a magyar nyelvű tiszti vizs­gálat ügyében teendő lépéseket. Az értekezlet rend­ben folyt le, a jelenlevő rendőrtisztviselő figyelmezte­tésével egyszer szakitál meg egy szónokot, ki azután szavait megmagyarázva tovább folytathatta beszédét. — Népfölkelés. A népfölkelőknél nem lesznek markotányos nők, jóllehet erre a tisztségre máris töb­ben pályáztak. Egy erzsébetvárosi nő ez irányban tett folyamodására azonban a honvédelmi minisztérium kijelentette, hogy a népfölkelésnél csak markotányo­­sok lesznek s ezek is a legénység soraiból. A buda­pesti tanárok közül a népfölkelő külön tanfolyamra negyvenöten jelentkeztek. A tanári társalkodóban megtartott értekezlet 5 tagú küldöttség megválasz­tását hozta javaslatba, mely Berecz Antal igazgató vezetése alatt a napokban fog tisztelegni a honvé­delmi miniszter úrnál.­­ A népfölkelők számára a brassói csizmadia szövetkezet holnap 2500 pár ba­kancsot indít útnak. A brassói iparosoknál 6000 pár bakancsot rendelt meg a honvédelmi minisztérium ; a brassóiak a szám felemelését kérték, de elutasittattak mert más városoknak legfeljebb 1—2000 pár jutott. — Matinéé. Aki a »matinéét« »zeneregge­lire« fordította, bizonyosan olyan enni való kis művészekre gondolt, aminek ma producálták ma­gukat a józsefvárosi kör nagytermében. Kronits Melanie kisasszony, a nőképző-egyesület bájos fiatal zongoratanítónője mutatta be első és másod­éves ta­nítványait, akik közül a legidősb tizenkét, a legfiata­labb nyolcz éves apróság. A terem már jóval 11 óra­kor zsúfolásig megtelt a Józsefváros intelligens és előkelő polgáraival, nagyobbára a kis apróságok szüleivel. Az első padsorokat jó részben hölgyek fog­lalták el. A közönség a fiatal zongoratanító­­nőt, ki csinos virágbokrétával — kis növendé­kei ajándékával — jelent meg, zajos tapsokkal fogadta, s a hangverseny után az előleget busás ka­matokkal toldta meg. S nem tette azt udvariasság­ból, hanem igazi elragadtatásból, mert a jól összevá­logatott műsor mellett a tanítási rendszer alapossá­gáról győződött meg. Ha nem láttuk volna a kis fehér ruhás apróságokat, akik gyönge ujjacskáikkal köny­­nyen siklottak végig a billentyűkön, elfeledtük volna, hogy tanítványok hangversenyén vagyunk. Mert az, amit Kronits kisasszony növendékei producáltak, fel­nőtteknek is dicséretükre vált volna. Különösen a kis Császár Aranka és Ilonka tűntek ki szép előadás és szabatos játékukkal, s azzal, hogy a holt accordokat bizonyos érzéssel és melegséggel tudták felruházni. Négy kézre játszottak báró Amelin Elza és Pryer Gabriella igen ügyesen. Feltűnést keltett Löffler Re­zső is, a zenede tehetséges tanítványa, brillians tech­­nicájával. Kronits kisasszony, mint halljuk, még két hasonló hangversenyt rendez. — A budapesti ügyvédi kamara Hódossy Imre elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlését a megyeháza nagy termében. Az évi jelentés tudomásul vétele és az abban foglalt indítványok elfogadása után az elnökség, tisztikar és választmány megválasztása jött napirendre. A mai közgyűlésen csak a szavazat­szedő bizottságot küldték ki, mely holnap (szomba­ton) d. e. 9-től 1-ig, d. u. 3-tól 5-ig, vasárnap d. e. 9-től 1-ig és hétfőn d. e. 9-től 1 óráig fog működni, jelentését pedig az ügyvédi kamarának 29-én, kedden d. u. 4 órakor tartandó ülésén fogja megtenni. Hó­dossy Imre elnök, tiszttársai nevében is köszönetét fe­jezte ki a bizalomért, amelylyel a kamara eddig irá­nyukban volt. Pártos Béla indítványára az elnök­ségnek, a választmánynak és a tisztikarnak buzgó működésükért köszönetet és elismerést szavaztak. — A műtermekből. Ifj. Rémy Robert festőmű­vész egy kedves kis genre képet fest megrendelésre, mely az őszi tárlaton lesz látható. — Bruck Miksa fiatal festőművész két képen dolgozik egyszerre s rö­vid idő múlva mindkettővel elkészül. — A protestáns valláserkölcsi felolvasások egyre nagyobb közönséget vonzanak. Tegnap György Endre tartott igen érdekes felolvasást a Balkán-fél­sziget népeinek valláserkölcsi életéről, nagy és igen díszes közönség előtt, melynek soraiban láttuk: Tisza Kálmánnét, hr. Odescalchy Gyulánét, Fabiny Teofil­­nét, dr. Kemény Kálmánnét stb. A felolvasó legelőször a románokról szólott, a­kiknél a görög ke­leti és katholikus egyházviszonyokat ismertetve, na­gyon érdekesen emlékezett meg a romániai magyarok­ról, a­kik mind katholikusok és a kiknek hanyatló egy­házi életük nemzetiségi pusztulásukat is maga után vonja. Még 1770-ben Ráday Pál és Zöld Pé­ter magában Bessarabiában, Csöbörcsökön találtak 5000 lelket számláló tiszta magyar gyülekezett, sőt még Jerney is 200 magyar egyházat em­lít 1840-ből. Ma már alig van meg ennek fele és az újabb állami nyomás alatt mind­inkább pusztulnak a magyar egyházak. A románok után a szerbek valláserkölcsi élete érdekel bennün­ket leginkább, a mennyiben Szerbiában még most is fenn áll az úgynevezett házközöség, a­mely a mi volt határőrvidékünkön csak nem rég szűnt meg. Ez a házközösség Szerbiában a valláserkölcsi életnek nagy előnyére van. A sokszor 80 tagból álló családban is a legnagyobb rend és béke áll fenn, a­mely annyival inkább csudálatos, hogy a legidősebb anyós kezében van a legfőbb hatalom ; ő az igazi családfő. Ezután ér­dekesen ismertette meg a felolvasó Montenegró, Al­bánia, Bulgária és a török nép valláserkölcsi viszo­nyait. A bolgároknál különösen a nők helyzetét emel­te ki, a­mely leginkább jellemzi a szabadságszerető nép műveltségét. Míg Szerbiában a nők kezet csókol­nak a férfinak és Montenegróban minden külső mun­kát ők végeznek a feketehegyi harcosok helyett, addig Bulgáriában a nők teljesen olyan jogokat élveznek és oly tiszteletben és kíméletben részesülnek, mint a mű­veit nyugati népeknél. — Egy háziúr öngyilkossági kísérlete. Gold János 43 éves nős karmester és a Bajza utcza 32. számú ház tulajdonosa, ma délután 10 órakor laká­sán revolverrel hasba lőtte magát. A lövésre össze­futott szomszédok a szerencsétlen embert vérében fetrengve találták a szoba padozatán s azonnal or­vost hivattak, a­ki sebét bekötözte s azután az idő­közben megérkezett rendőrség beszállította a Rókus­­kórház­ sebészeti osztályára. A sérült, tettének indo­káról csak annyit tudott mondani, hogy megunta az életet, a lakók állítása szerint pedig a neje után való bánkódás vitte a végzetes lépésre, a­kit pár hét előtt a Lipótmezőn az országos tébolydába szállítot­tak. Azóta folytonosan buskomor és izgatott volt s az éjjel is egész reggelig az udvaron járkált fel és alá. A sérült állapota nagyon súlyos. — A járványok egymás sarkára hágnak Szé­kely-Udvarhelyen. Mint a Kolosvárnak írják, először az difteritiz, majd az egyptomi szembetegség, aztán a himlő, kanyaró és vörheny lépett föl járványszerű­­leg. Most is kilenc­ven gyermek fekszik betegen. A vidéken a tüdőgyuladás szedi áldozatait. Az utczák tisztátlansága, a hetivásárok hulladéka, a Varga pa­tak bűzös kigőzölgése miatt sok a panasz. — Szerencsétlenség. Özvegy Perey Sarolta 12 éves Jenő nevű fia ma délelőtt József-körut 53. sz. a. ház második emeletén a lépcső karfáján csuszkált, mi­közben véletlenül megcsúszott és a második emelet­ről lezuhant. Néhány percz múlva a nagy agyrázkó­dás következtében meghalt. Holttestét a Rókus-kór­­ház halottas házába vitték. — Öngyilkosság. Bogyó Lajos ref. lelkész, a tergenyei reformátusok lelkipásztora, a napokban föl­akasztotta magát, mert nem tudta túlélni azt a szé­gyent, hogy egy perét elvesztette s ezenkívül még 30 frt birságra is ítéltetett. Bogyó már hetekkel ez­előtt öngyilkossági kísérletet követett el, de szándé­kában hitvese meggátolta. Két gyermeket hagyott hátra, kik közül az egyik a pápai collegiumban tanul. — Rövid hírek. A népfölkelőtiszti tan­folyamra készülők számára Temesvártt, Szalmay Andor nyugalmazott honvédszázados a népfölkelő­tisztek kötelességeiről felolvasást akart tartani, de mint a »Délmagyarországi Lapok «-ban olvassuk, oly kevesen jelentek meg, hogy a felolvasás elmaradt. — Eltűnt. Külföldi Victor 12 éves tanuló Szülei- Leri lakásáról, az ifjún kék mencsikoff és barna ka­bát volt. Tudomány és irodalom.­ ­ A földtani intézet szakkönyvtára úgy a múlt évben mint különösen a kiállítás évében oly jelenté­kenyen gyarapodott, hogy jelenleg már a benne és a vele kapcsolatos térképtárban foglalt kötetek, illetőleg térképek darab­száma együttvéve a 10,000-et meg­közelíti s a két tár mintegy 55,000 frt értéket képvi­sel. A könyvtár szakjellegének megfelelőleg leginkább földtani és őslénytani munkák vannak benne, ezeken kívül azonban a chémiai, bányászati, nemzetgazda­sági, statistical biblographiai és egyéb általános ér­dekű irodalom is képviselve van. A könyvtár évi for­ 2—3000 darab körül mozog. Színház és művészet. — Haverlandt kisasszony, a német színház je­les vendége ma ismét nagy sikert aratott. Messalina szerepét játszotta Wilbrandt Adolfnak »Arria und Messalina« czímű tragédiájában és minden tekintet­ben tökéletes alakításával elragadta a közönséget. Híven tolmácsolván a római császárnő heves szenve­délyeit, bájoló, megigéző tudott lenni a szerelem gyöngédségének kifejezésében, és megrendítette a lelkeket haragjának és boszúvágyának sötét erélyével. A külsőségekben pedig alig képzel­hetni jobb vivőjét e szerepnek, mint Haverlandt kisasszony: imposans, erőteljes alakja, aranycsen­­gésű hangja, nőies finomsága és oly hathatósan tá­mogatják ez alakításban, mint ahogy hozzá v illék a legjobb antik mintákon tanulmányozott tagleltése és magatartása; minden egyes állása classical szépségű volt. Jelmeze is kifogástalan: gazdag, ízléses és korhű. A közönség nem is fukarkodott tetszésének nyilvá­nításával ; az egész estén át zajosan tapsolta a mű­vésznőt. A többi szereplők közül dicsérettel említen­dők Rogall­assz. (Arria), Forster úr (Narcissus), Franker (Marcus) és Rosenberg (Calpurnianus), mint akik igen jól megfeleltek feladatuknak. — Hangverseny: Thomán István zongora­művész, Liszt egyik jeles tanítványa ma eléggé szép­számú közönség előtt tartotta hangversenyét a vi­gadó kistermében. A fiatal magyar művész iránt eleve élénk érdeklődés mutatkozott. Thomán tanul­mányait Budapesten végezte és már a zeneakadé­mián feltűnt tehetsége és nagy szorgalma. Egy esz­tendeje, hogy nálunk utoljára nyilvánosan játszott, azóta meglepően nagyot haladt és mai hangversenyé­vel igazolta, hogy épen nem volt túlzás abban a sok dicséretben, melylyel őt néhány héttel ezelőtt bécsi sikere alkalmából elhalmozták. Thomán csakugyan számot tevő virtuóz. Játéka csupa hév, erő és energia, feltétlen biztos­ság és fényes technica. Előadásában is igazi művészi érzék nyilvánul. Rengeteg műsort játszott végig egy maga, nagy kitartással és mindig kész memóriával. Egész sorozatok Chopin és Liszt compositióiból, Beethoven »les Adieux« sonátája és néhány apróbb virtuózdarab változatosan egymás mellé illesztve bő alkalmat szolgáltattak a művészi képességek kifejtésére. A közönség Thománt tüntető tetszésnyilatkozatokk­al j­utal­mazta. — Vendégszereplés. Margó Czélia k. a.,a népszínház kedvelt tagja a jövő héten Szegedre uta­zik, a­hol három este játszani fog; hétfőn az »Üd­­vöské«-ben, kedden »A mikádó«-ban és utoljára szerdán az »Eleven ördög«-ben.­­ A ferenczvárosi társaskörben műkedvelői előadás lesz f. hó 26-án, mely alkalommal a »Sabin­­nők elrablása« kerül színre. Az előadásban részt vesznek: Kern Nina, Strobl Ilonka, Jeny Vilma Bäcker Emerka urhölgyek. Az előadást táncz, követi. Egyesületek és társulatok. — A fővárosi iparosok köre tegnap irodalmi estélyt rendezett, melynek programmját Ney Fe­­rencz IV. ker. főreáliskolai igazgató munkái töltöt­ték ki. A verses monológok közül az Embergyűlölet cziműt maga a szerző olvasta fel, míg a Féltékenység és az Emlékárnyék czimüeket érczes szép hangon, Párthényi László adta elő. A közönség zajos tapsok­ban tört ki mindegyik után. Az estély egy humoros visszaemlékezéssel ért véget, melyet Ney Ferencz egy 1848-diki nemzetőrkapitány választásról olvasott föl. A megválasztott nemzetköz kapitány jó német pol­gár volt, a kinek jóizű mondásain sokat nevetett a közönség.­­ Az »aradmegyei kör« magalakítása ügyében a fővárosban tartózkodó aradiak és aradmegyeiek, f. hó 29-én esti 7 órakor a Frohner szállodában ala­kuló közgyűlést tartanak. — A trencsénmegyei kör f. hó 27-én esti 7 óra­kor a Kommer-féle vendéglő emeleti helyiségében fel­olvasó estélyt rendez. — A budapesti Vill. ker.,közs. főreáliskola Pe­­tőfi-önképzőköre e hó 24-én tartotta meg az intézet dísztermében évi ünnepélyét, nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében. — A népnevelők budapesti egyesülete e hó 26-án (szombaton) d. u. 5 órakor a Kazinczy-utczai isko­la­épületben közgyűlést tart. A gyűlés tárgyai: 1.) A magyar néptanítók anyagi helyzete. Előadó: Lakits Vendel. 2.) A félnapi tanítási rendszer. Előadó: La­kits Vendel. 3.) A költségvetés tárgyalása. 4.) Kép­viselők választása a közművelődési egyesületek orsz. congressusára. 5.) Titkárválasztás.­­ 6.) Az alkot­mánytan tanítása a népiskolában. Értekezés Juhay Antaltól. 7.) Folyó ügyek. 8.) Indítványok. — Az országos közegészségügyi egyesületbe legújabban kapriorai id. Wodiáner Albert báró 100 írttal alapitó tagnak lépett be. — A puszta-szentmihályi házépítők egylete, e hó 27-én a Kerepesi­ ut 15. sz. alatt levő »Fehér ló« szál­lodában d. u. 3 órakor tartja alakuló gyűlését.­­ Az első budapesti egyesült házmesterek egyesülete értesíti a háztulajdonosokat, hogy minden­féle mesterséghez értő házmestereket ajánlhat. Az egyesület irodája Sebestyén-tér 2. sz. a. van. Fővárosi ügyek. — Dr. Gebhardt Lajosnál az uj tiszti főorvosnál ma délelőtt testületileg tisztelegtek előbb a kerületi orvosok dr. Kocsis Alajos s később a gyógyszerészek testülete Zboray Béla vezetése mellett. A szónokok üdvözlő beszédeire Gebhardt hosszasabban válaszolt s körvonalazta működésének irányát, mely minden egyes téren a főváros közegészségügyi viszonyainak javítását és emelését czélozza. — A kórház fő-, al- és segédor­vosai rám tegnap kifejezték szerencsekivo­nataikat igazgatójuknak. — Az ideiglenes helyette­sítő kórház igazgatót a főpolgármester holnap fogja kinevezni a főorvosok köréből. Eddig, mint egy kőnyo­­matú lap írja, a távollevő igazgatót rendszerint a szol­gálatban legidősebb főorvos helyettesítette. E szerint a kinevezés dr. Mezey Adolfra a kis Rókus vezetőjére esnék, a­ki már 22 éve főorvosa a kórháznak.­­ A budapest-szentlörinczi helyi érdekű vasút műszakrendőri bejárását a közlekedési miniszter f. é. ápril. 4-ére rendelte el s erre a maga részéről Lakatos Aladár min. titkárt küldte ki. Összejövetel délelőtt 9 órakor a budapesti pályaháznál. A mi­niszter fölhívta a fővárost, hogy szintén küldje ki a maga megbízottjait.­­ A lipiki gyógyfürdő tulajdonosa azt az aján­latot tette a fővárosnak, hogy a görvélykóros árva­gyermekeket a gyógyfürdőben 50 százalékkal olcsób­ban látja el és­ gyógykezeli. Minthogy azonban a fő­városi árvaházakban görvélykóros árvagyermek nincs elhelyezve, — a tanács az ajánlatot megköszönte, s igénybe nem veszi. — Tűzjelző vezetékek. A kormány jóváhagyta a III. ker. bécsi­ uti és szentlélek téri tűzjelző állomá­sok, valamint a VIII. ker. tüzőrség és józsefvárosi pályaház közt a tűzjelző vezetékek felállítását. Törvényszéki csarnok. A bécsi anarchista perben a bizonyító eljárás befejeztetett. Ma csak a titkos anarchista iratokat olvasták föl, még­pedig zárt ülésben. Tegnap Waw­­raneket, Kasparit, Buzeket és Kopeczkyt hallgatták ki arra nézve, hogy miképp akarták Bécs városát fel­­gyújtani. A vádlottak azt állították, hogy a döntő pillanatban elvesztették a bátorságukat, az elnök azonban megjegyezte, hogy valószínűbb, hogy a czir­­káló rendőröktől ijedtek meg. Kaspari a matzleins­­dorfi kőolaj raktárt akarta felgyújtani. A vádlottak közül csak Kopetzky nem akar tudni a terhére rótt cselekményről semmit. Buzek elbeszélte, hogy Koci elnöklete alatt ülést tartottak s abban állapodtak meg, hogy mi módon gyújtják föl a fővárost. Buzek is részt vett a tanácskozáson, de nem helyeselte a tervet, hanem azért mégis társaival tartott, mert félt tőlük. Bulacher is részt vett a gyűlésen, el is ment társaival, mikor ezek a tervet végre akarták hajtani, de azt állítja, hogy nem vezérelte bűnös szándék.­­ Stieber, az ezután kihallgatott vádlott, tagadja, hogy az anarchistákkal összeköttetésben állott. Egyszer Koci rá akarta őt is beszélni a gyujtogatási tervre, de nem állott rá, mire Höfermeier azzal fenyegette, hogy leszúrja. Höfermeier ezt hazugságnak mondja s azt állítja, hogy Stiebert nem kellett bizhatni, ott volt ő minden gyűlésen s egyike volt azoknak, akiket leg­először beavattak a dologba. Ezzel a tárgyalás elna­­poltatott. KÖZGAZDASÁG. Ipartestületi congressus. Az országos ipartestületi értekezlet ma délelőtt vette kezdetét az uj városháza közgyűlési termében. A csaknem 500 tagból álló értekezlet tagjai a nagy­termet teljesen betöltötték. Az ülést Ráth Károly nyitotta meg, üdvözölve az ipartestületek megjelent képviselőit , hangsúlyoz­va, hogy midőn itt a főváros és vidék iparosai jöttek össze a bajaik lehetőség szerint való orvoslása végett,­­ kitűnik, hogy nincs sem külön fővárosi, sem külön vidéki iparos érdek, hanem csak közös érdek van, a­melynek előmozdítására vállvetve kell mindkét részen törekedni. Azután ecseteli az orsz. iparegyesület azon régi törekvését és fáradozását, hogy az ipartörvény egynémely sérelmes szakaszának meg­változtatását keresztülvigye. Most, hogy az or­szág iparosainak színe-java együtt van, minden erővel azon kell igyekezni, hogy a mutatkozó ba­jok elhárítására eszközök találtassanak, ha pedig ez nem lenne lehetséges, föl lesz kérendő a kormány, hogy nyújtson segédkezet. Ha az értekezlet abban a nézetben van, hogy a helyzet javulásának akadálya az ipartörvényben van, a fővárosi iparosok közül senki a törvény módosításának ellene nem lesz. Re­ménye, hogy a nagy munkában meg lesz az ipartes­tületek közt az egyetértés, s e biztos reményben az ülést megnyitottnak nyilvánítja. (Éljenzés.) Felkéri ezután az értekezletet, hogy az alakulás keresztül­vitele czéljából korelnököt s körjegyzőt válasszon. Az értekezlet Busbach Ádámot választva meg korelnökké, a tisztviselői kart a következőkből ala­kította meg: elnök Ráth Károly, alelnökök: Dóczy Ferencz, Mudrony Soma, Busbach Ádám, Kreutzer Balázs és Mátéh Lajos, jegyzők: Gelléri Mór, Nie­dermann József, E. Illés , László, Grünwald József, Szontagh Jenő, Baán János. Az elnök jelentést tesz ezután a népfelkelési szállítások iránt hozott határozatokhoz. Jelenti, hogy a bukkancsokból 50,000 pár volt a kisiparnak fenn­tartva s több mint 200,000 párra érkezett be ajánlat, igy tehát nem teljesíthető minden igény, hanem a munkák aránylagosan fognak kiosztatni. A szijaza­­tokra kedvezőbben áll a dolog, úgy hogy csaknem az összes ajánlatok el lesznek fogadhatók. A szabó mun­kákra, épen azért, mert együttes nagyobb ajánlat nem létetett, a helyzet kedvezőtlenebb. Kis részletekre a miniszter nem reflectálhat s most már nagyobbakra is csak a szükséghez képest. A napirend előtt Gebhardt Károly, amit a ne­gyedik kerület elöljárója, üdvözli az értekezlet tagjait. Következett a napirend során a kecskeméti és esztergomi ipartestületek javaslatának tárgyalása a ké­pesítéshez kötött mesterségek kiterjesztéséről. A kecskeméti ipartestület előadói javaslata az elöljáróság átalános megállapodása szerint és megbí­zásából, a fazekas-, takács-, szitakötő-, csapó-, molnár és üveges­ iparnak a képesítéshez kötött mesterségek közé sorozását nemcsak javasolja, de egyátalán szük­ségesnek tartja s azon reményének ad kifejezést, hogy sikerülni fog illetékes helyen a javaslatnak érvényt is szerezni. A javaslat szerint a fazekasipar elsajátítása sokkal inkábbb megkívánja a hosszabb gyakorlatot, hogysem azt a képesítés kimutatása alól felment­­hetnék. A szövész­iparra nézve hasonló körülmény con­­statálható, miután a szövész­ipar egyike azon mester­ségeknek, a­melyeknél a finom ízlés, a kézügyesség és az emberi ész alkotó képessége a lehető legnagyobb mértékben érvényesíthető. A szitakötő-ipar, a házi­ipar körébe egyáltalán nem tartozik, gyáriparnak pe­dig nem tekinthető s a szitakötő­ iparnak a múltban is mindig valamely ezékbe kellett tartoznia, tehát képességet kellett kimutatni. A molnáripar önálló gyakorlásához a kellő képzettség épen oly szükséges, mint bármely képesítéshez kötött iparágban, mivel a molnáripar sokoldalú gyakorlati ismereteket igényel; végre az üveges­ iparra nézve, miután ez soha sem volt képesítéshez kötött és mert ezt többnyire kereskedők és felsővidéki házalók űzik, nemkülönben a csapó­­iparra nézve azon oknál fogva, mert ez csak elszór­tan és csak némely vidéken űzetik, az ipartestület kiterjeszkedni nem óhajtott. Az esztergomi ipartestület ehhez határozati javaslatot terjesztett be és indítványozta, hogy mondja ki az országos ipartestületi értekezlet, hogy a neve­zett iparágakat, a­mennyiben azok művelése a házi­ipar körét túlhaladja, a képesítéshez kötött mestersé­gek közé kívánja soroltatni, s eziránt a földmivelési, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumot feliratilag megkeresi. Az értekezlet erre határozatként kimondotta, hogy a fazekas-, takács-, csapó-, szitakötő-, molnár­üveges- és czimfestő mesterségek a képesítéshez kö­tött iparágak közé sorolandók. Tárgyalás alá került ezután a debreczeni iparoskor határozati javaslata az 1884-ik évi XVII. t. sz. negyedik (az ipartestületekről szóló) fe­jezetének módosítására nézve. A javaslat szerint a törvény 122-ik §-a megváltoztatandó akként, hogy az ipartestületek megalakulásához a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok nem kétharmadá­nak, hanem a szavazásra megjelentek általános sza­vazattöbbségének hozzájárulása kívántassék, és hogy a törvény 125-ik §-a akként módosítandó, hogy az ipartestületek megalakításával az elsőfokú iparható­ság helyett a kereskedelmi- és iparkamarák bízassa­nak meg. A fennálló ipartársulatokhoz az iparhatóság részéről intézendő felhívás ennélfogva törlendő, mint­hogy a megalakítás iránt teendő intézkedés a keres­kedelmi és iparkamarák teendőjét fogja képezni. Az ipartörvénynek az ipartestületekről szóló negyedik fejezetében külön szakasz alatt felveendő, hogy: ha valahol az ipartestület létesülése folytán va­lamely ipartársulat közgyűlése a feloszlást elhatározná s vagyonát a testületnek adni hajlandó nem volna, a vagyonnak hovafordítása iránt a társulati tagok önma­guk rendelkezhessenek. Legyen az ipartestület azon hatáskörrel felruházva, hogy a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok és segédmunkásaik közt felmerülhető nem csak minden vitás ügyben, ha­nem az iparviszonyokból kifolyó kihágási esetekben is elsőfokúlag bíráskodhassék és dönthessen. A békél­tetőbizottság helyett »békebíróság« létesítessék. E javaslat fölött élénk vita indult meg, melyben részt vettek: dr. Kovács Gyula, Busbach Ádám, Pro­­hászka Ferencz és Göndöcs Benedek. Vita után az értekezlet nem fogadta el a debreczeni iparoskör ha­tározat­i javaslatát, hanem magáévá tette a G­ö­n­­d­ö­c­s Benedek és Földi Ferencz indítványait ak­ként, hogy különösen az ipartestületek kötelező meg­alakítása hangsúlyoztassék. Földi Ferencz indítványa a következőleg hangzik: »Keressék föl a kormány, hogy intézkedjék rendeletileg az iránt, hogy az ipartörvény 122-ik §-át (az ipartestületek megalakításáról) oda változtatná, hogy mindazon helyeken, a­hol az iparosság a testü­let fen­ntartására elég számban van, a testület meg­alakítása kötelező legyen; továbbá, hogy községekben s kisebb falvakban, ha nem is az ipartestületek ha­táskörével bíró egyesülések, hanem legalább oly tár­sulás vitessék keresztül, a­mely a törvény intézkedé­seinek megtartását lehetővé tegye. Ha pedig ezek iránt a kormány rendeleti úton intézkedni nem akarna, keressék föl az országgyűlés, hogy e kívá­nalmak teljesítéséről törvényhozásilag gondoskodjék. Az ülés 1­­/4 órakor ért véget. Az értekezlet folytatása holnap, hétfőn d. e. 9 órakor. Közlemények: A Schlick-féle vasöntöde és gépgyár részvény­­társaság ma délelőtt tartotta évi közgyűlését az orsz. takarékpénztár tanácstermében, Dessewffy Aurel gr. elnöklete alatt. A felolvasott évi jelentés constatálja, hogy a vállalat életképességénél fogva jól állja meg helyét és tovább fejlődésében meg nem akadályozható. A múlt évi tiszta keresmény 112,696 frt, a­melyből azonban az előző évi veszteség fejében 35,242 frt le­írandó. A társulat gyáraiban hetenkint átlag 574 munkás dolgozott, az eladott áruk számlaértéke 1,704,359 frt, vagyis 423,622 frttal több, mint az előző évben. A vasszerkezeti és hídépítészeti osztály állandó fejlődésnek örvend, a gazdasági géposztály forgalma is fokozatosan emelkedik. A zárszámadás adatai a következők : A 35,242 frt veszteség kiegyen­lítése után fenmaradt keresmény 77,454 frt. Ebből levonandó a gépek és épületek­ számlájára 30,000 frt marad tiszta nyereség 47,454 frt, a­melyből a köz­gyűlés rendelkezésére áll 41,759 frt. A közgyűlés úgy határozott, hogy ez összegből 36,000 frt fordíttassék a szelvényeknek 6 írtjával történendő beváltására, 5759 főt pedig új számlára vitessék át. A szelvények márcz. 26-tól váltatnak be a magy. orsz. közp. taka­rékpénztárnál. A közgyűlés úgy az igazgatóságnak mint a felügyelő bizottságnak megadta a fölment­vényt. Sajnálattal vették tudomásul Langenfeld Frigyes volt vezérigazgatónak egészségi tekintetből történt lemondását s dr. L­ö­w Tivadar indítványára sok évi sikeres működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Helyébe az igazgatóság Schlick Béla előbbi vezér­igazgatóhelyettest választotta meg. Vé­gül az alapszabályok néhány pontjának módosítása után az igazgatóságba Langenfeld Frigyest és Schlik Bélát újból beválasztották s ezzel a közgyűlés vé­get ért. Az újlaki tégla és mészégető részvénytársaság ma délelőtt tartotta évi közgyűlését Andorffy Károly elnöklete alatt. A társulat ez évi tisza nyeresége 23,539 frt, a­mely összegből az ápr. 1-én esedékes szel­vények rész­vény­enként 15 írtjával fognak beváltatni. A fölmentvények megadattak. Az országos magyar gazdasági egyesület igaz­gató választmánya f. hó 28-án hétfőn d. u. 4 óra­kor a Köztelken ülést tart. Fő­ tárgyak: 1886-ik évi zárszámadások és 1887. évi költségvetés bemutatása. — Jégbiztositási szövetség ügye. — Perlaky Elek jelentése a Darby-féle gőzásógépről. Folyó ügyek. Vásári értesítés. Budapesti marhavásár. A folyó hó 24-én meg­tartott heti marhavásárra fölhajtatott 1982 db nagy- és 3907 db aprómarha. Ebből eladatott 50 db bika dbja 90—250 írtig, 1235 drb ökör párja 180—360 írtig, 669 darab e. p. vágó tehén párja 140—190 írtig,1— fejős tehén darabja---------forintig, 28 darab bivaly párja 120—190 írtig, 1507 drb borjú darabja 8x/2—301/1 frtig, 2400 db bárány és birka párja 4 frt —6x/2 frtig. — Húsárak: ökörhús 47—51 írtig, te­hénhús 40—44 írtig, borjúhús---------írtig, bi­­ valyhus 38—42 forintig, mind 100 kilogrammonkint. Budapesti áru- és értéktőzsde. Márczius 25. Gabonaüzlet. Búzát gyengén kínáltak. Az irányzat ennélfogva csendes, lényegesebb változást az árak nem igen szenvedtek. Elkelt mintegy 12.000 métermázsa. Egyéb gabnaneműekben egyál­talában nem volt üzlet s az árak változatlanok ma­­radtak. Búza. Tiszavidéki 600 mm. 81 k. és 800 mm. 79­8 k. 9 frt 55 kr, 300 mm. 81 k. 9 frt 50 kr, 200 mm. 80'6 k. 9 frt 45 kr, 600 mm. 78 k. 9 frt 43'/2 kr. Bánsági 4100 mm. 78'5 k. 9 frt 35 kr. Bácskai 3000 mm. 76'5 k. 9 forint 40 krajezár. Felső tiszai 1000 mm. 80'5 k. 9 frt 40 krajezár. Rozs 300 mm. 6 frt 70 kr. Árpa 700 mm. 7 frt. Határidőüzlet. A határidőüzlet lanyha irányzat­tal indult, de valamivel szilárdabban zárult. Hivatalos jegyzések: _______ _ A Aihmmemn irodalm­i g nyomdai r. társulat betűivel, Btefapgst, hm&fak­tem, Afeganeam-épütek Szokványbuza tavaszra 8.96—8.98 forinton. — őszre 8.23—8.25 frton. — Tengeri 1887. május— júniusra 5.91—5.93 frton. — Zab őszre 6.18—6.20 frton. — Káposztarepcze 111/8—lla/8 frton. Értéküzlet. (Ü­nnepi forgalom.) A mai ünnepi forgalomban az irányzat lanyha volt s megle­hetősen élénk forgalom mellett jegyeztetett: osztrák hitelrészvény 286.—284.50 frton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 102.05—101.65 frton, magyar papír járadék 89.15—89.05 frton. NAPTÁR. Szombat, márczius 26. Nap kél 5 ó. 52 p., nyug. 6 ó. 20 p. — Hold kél 6 ó. 56 p. reg., nyug. 8 ó. 8 p. este. Róm. kath.: Manó vértanú. — Prot.: Manó. — Görög-orosz . (márczius 14.) Benedek. — Zsidó: Sabbat Arsan. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad déli 1221-ig. Országos ipartestületi értekezlet d. e. 9 órakor az iparos­körben (Ferencziek hazára) Második nap. A pesti ág. hitvallású ev. magyar egyházgyülekezet közgyűlése d. u. 4 órakor. A budapesti lengyel egylet Krazewszky-emlékünnepélye este 7 órakor saját helyiségében. A budapesti poliklinikai egyesület alakuló gyűlése d. u. 4 órakor a vármegyeház nagytermében. A magyar tisztviselők országos egyesületének évi rendes közgyűlése d. u. 5 órakor. A józsefvárosi jótékony nőegyesület hangversenynyel egy­bekötött tánczestélye 8 órakor a Vigadóban. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza Budán, megtekint­hető d. e. 10-től fél 12-ig. Nemzeti múzeum képtár d. e. 9—1-ig. Egyetemi füvészkert az üllői­ uton d. 8—12 és d. u. 2—6-ig. Academiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 9—12-ig és d. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Az időjelző-intézet táv.­jelentése márcz. 25. reg.7 órakor Rövidítések: cs. = szélcsend; t. = tiszta; d. = derül; ‡/* *■= »/t felhős ; V« = V« felhős ; 8/1 = •/* felhős ; b. = borult; e. = eső; h. hóeső j. = jég; k. = k. z. = zivatar ; g. gőz ; v. = villám. Áttekintése a mai időjárásnak Európában: A depressió Észak - Németor­­szág felől (748—750) nyomul Magyarország felé (752); a nagy légnyomás (762—765) délkeleten és keleten van. Az idő változó, részben borús, helyenkint esővel. Hazánkban: Délies, részben keleti és nyu­­gatias, mérsékelt szelekkel, a hőmérséklet többnyire még nagyobb, a légnyomás északnyugaton kisebb lett. Az idő változó, közben napos, számos helyen, közép­mennyiségben esőkkel. Az e­só 22-én előrejelzett idő változó jellegével végződik s boruló jelleget öltve, jövő­re szelesebb lesz csapadékokkal. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Többnyire borús, szeles, esős időt várhatni, kevés hőváltozás mellett. Állítmá­nk Légnyom. I Szól i­, s Homér- Csapa-I Felhő-100 + ter.(1—12) fék 0». déli Arad ........ 59.0 DK 4­6 5­1 b Besztercze . ..... 60.6 N 1­8.0­6 b Beszterczebánya ... 55 9 cs. 1.4 — b Budapest......................... 56.2 cs. 5 5 — e Csáktornya..................... 64.3 DN 3 9.1 — */, Debreczen........ 57 8 DN 1 5.4 — */, Eger.................... 60 0 EN 1­4.7 — b Eszék............................. — — - — — Fiume....... 56 0 D 3 10.4 9 e Késmárk............ 56 4 K 5 1.8 — b Keszthely......... 65.9 K 4 7.8 — 1. Kolozsvár..................... 61 2 cs.­­—0 4 — k Magyar-Óvár................ 51.7 DK 5 7 8 S */■ Akna-Szlatina .... 52 7 DK 1 8.5 2 */■ Nagy-Enyed.... 62.3 DN 1 5.0 — */, Nagy-Szeben. ...­ 60.7 N 1 2.6 1 b Nagyvárad........ 62 6 D 2 7.1 —­­/■ Orsova............ 61.7 EN 1 3.8 — b Pancsova............ 68.9 DK 4 6.1 7 e Selmeczbánya .... 57.2 EK 2 2.6 4 b Sopron................. 53.5 D 4 7.2 2 */g Szatmár-Németi ... 60 1 DK • 2 4 9 2 b Szeged................ 56.7 DK 2 5.4 1 a Sepsi-Szt-György ... 62 5 cs. 5.3 2 */• Szolnok ....... 58.6 D 2 6.0 b Temesvár........ 58 8 DK 3 6.0 5 e Trencsén............. 52.1 K 3 7.6­­ b Ungvár.............. 58.2 K 2 4.8 3 • Zágráb............................. 55.3 EK 1­9 2 — b Bécs.................... 51.9 Dl 4.9 — */, Bregenz........................ 57.1 D 3 5.6 12 b Konstantinápoly ... — — — — — Lesina. ..................... — — — — — Póla.................... 56.1 D­1 11.6 2 b Prága........... 50.0 D 3 5.6 4 e Sulina............................. — — — — — Serajevo............ 58 5 ca. 11.0 — e Színházak. Budapest, szombat, 1887. márczius 26-án. NEMZETI SZÍNHÁZ. Évi béri. 81. Havi béri. 25. KOMÁROMI ALAJOS bucsu-felléptéül: Egy szegény ifjú története. Színmű 5 felvonásban. Irta Feuillet Octáv. Fordítot­ták Feleki és Hegedűs. Személyek : Odiot Maxime Mihályi­ Bévallan Horváth Laroque Komáromi A. Landepin, jegyző Szigeti I. Alain Pintér Desmarets, orvos Hetényi Gaston Kőrösmezei Vauburger Sántha Champlein Földényi Ivánet Haraszti H. Laroquené assz. Felekiné Margit, leánya K. Hegyesi M. Helene Békéssy I. Aubriné asszony Rákosi Sz. Krisztina Tárnoki G. Vaubergerné Györgyné Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : Pry Pál, br. MAGY. KIR. OPERAHÁZ. I. bék­. 11. I. bék­. 11. BELLINCIONI GEMMA k­a. vendégjátékául: G­i­o c­o­n d­a. Operáé felv. Zenéjét szerzette: Ponchielli Hamilcar. Személyek: Gioconda Bellincioni G. Badoero Alvise Szendröi Adorno Laura Oselio G. A vak nő Tremelli V. Grimaldo Enzo Hajós Barnabás Láng Zuane, hajós Szekeres Egy barnabita pap Takács Isépe, utczai Írnok Dalnoki Egy énekes Váradi Egy kormányos Szegedi Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap: Aida. Schroeder Hanfstaenger Mária asszony m. v. bérletfolyam, NÉPSZÍNHÁZ. BLAHA LUJZA a. m. vendég. Először: Bársony uram. Eredeti népszínmű 3 felvonás­ban, dalokkal. Irta: Rátkay László. Személyek: Bársony Mihály Tamássy Bársonyné Pártényiné Judit, leányuk Blaha L. Tallér Béni Szathmáry Vicza, felesége Klárné Tündér György Németh Magda, leánya K. Tóth I. Püspök Kelemen Kassai Rozmaring Victor Bükki István Horváth Feri, fia Szabó Kaczag Gyurka Egri Csaba Sándor Benedek Illés János Szilágyi Szelő Matyi Újvári Madzag Pista Nagy Róka Lidi Béni Irma Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Főszerkesztő : 3Teleszi M­­ór. Felelős szerkesztő: "Visi Imre. Húsvéti öntöző tréfás séta­botok Kertész Tódornál. 307 Nyilt tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény. A Szolnok és Szajol között építendő Tiszahíd. A Szolnok és Szajol között a Tiszán építendő vasúti hídépítési munkái iránt f. évi márcz. hó 17-én kelt, s a lapokban e hó 18. és 19-ikén közzétett hir­detményre való utalással, ezennel közhírré tétetik, hogy a szóban levő építés tárgyában teendő ajánlatok benyújtására kitűzött határidő, i. é. ápril 10-éről, ápril 12-ik napjának déli 12 órájára tétetik át, amikor is az ajánlatok felbontatni fognak. Budapest, 1887. márczius hó 23-án. A magy. kir. Államvasutak Igazgattsáága.

Next