Nemzet, 1887. június (6. évfolyam, 1707-1736. szám)

1887-06-30 / 1736. szám

írtan­RRT Tfts'16: Vérén ősiek­ tere, Atheneeum-építlet, L emelet. A kp szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. Esti kiadás. 1736. (178.) szám. Budapest, 1887. Csütörtök, junius 30. _ _ Kiadó-hívATAI: , r Per­encziek-tere, Athenaeum-épület, fői difi*® Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy »nds'­pesten kétszer házhoz hordva, 1 hónapra 2 fri • hónapra . M g » • hónapra­­ 18 * kiadás postai kü­lönküléséért ftíffl­­"** havonként 86 kr, negyedévenként 1 * —------- ---^yes szám 2 kr. _____ VT- évi folyam. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyed elején bizalommal szó­lítjuk fel lapunk olvasóit előfizetésük meg­újítására. A „Nemzet“ előfizetési ára : évnegyedre . . 6 frt. fél évre . . . 12 frt. egész évre . .24 frt. Az esti lap külön küldéséért, negyedéven­­kint 1 írttal több. Az előfizetési pénzek, lapunk kiadóhiva­talához, Athenaeum-épület (Ferencziek tere 3. sz.) küldendők. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest, június 30. A német lapok, úgy látszik, nem elég­szenek meg azzal a gonddal, melyet a bolgár kérdés elintézetlen volta és kaleidoskopszerű­­leg mutatkozó változásai okoznak Európának, hanem ezt még megszerzik a franczia-német viszonyok élénk és nyugtalanító kiszínezésé­­vel. Majdnem mindennap kapunk táviratot, melyek hol azt jelentik, hogy az irányadó német lapok behatóan foglalkoznak a fran­­cziaországi eseményekkel, annak jeléül, hogy azoknak kiváló fontosságot tulaj­donítanak ; hol pedig arról tudnak me­sélni, hogy Francziaország és Németország között a viszony napról-napra feszültebbé válik, mert Németország uta végre is nem nézheti közönyösen azokat a heczeteket, me­lyeket a párisi csőcselék és a franczia sajtó egy része rendeztek és rendeznek a Schnae­­bele elfogatása, azután Köchlin elítélése al­kalmából, legújabban pedig a németeknek Francziaországból való kiüldözésével. A fran­­cziák nem fogynak ki kellemetlenkedéseikből, ez bizonyos, hanem hogy addig, amíg a fran­czia kormány korrectül viseli magát Német­országgal szemben, komoly bonyodalomról szó sem lehet, azt elvitatni aligha fogja bárki is. Azok a kellemetlenkedések fokoz­hatják az antipathiákat németek és francziák között, de nem hozzák összeütközésbe Fran­­cziaországot és Németországot. Komolyabb figyelmet érdemel az, hogy Francziaország elég erősnek érzi magát Konstantinápoly­ban olyan politikát csinálni, amely állítólag ellenkezik Németország tendentiáival; de hát ez is megerősítésre vár, mert eddigelé nin­csen teljesen kiderítve : minő szerepet játszik Németország az egyptomi szerző­dés kérdésében. Amíg pedig nem tud­juk határozottan, hogy Németország egy­átalán érdeklődik-e közelebbről ez iránt a szerződés iránt, és ha igen, az orosz vagy az angol érdekekhez áll-e közelebb, addig nem beszélhetünk arról sem, froissírozza-e Német­országot vagy nem az a szerep, melyet jelenleg Francziaország Konstantinápolyban játszik Választási mozgalmak. A vidéken, Kaposvárról távírják lapunknak a »Szabadel­vű párt végrehajtó bizottsága« aláírással. Ellenzéki lapokban közölt Somogy megye köz­ponti választmánya által hozott határozatot illetőleg constatáljuk, hogy a választmány csakis egy jegyzé­ket vizsgálhatott meg, így mit sem constatálhatott. Egyébként a határozat 11 szóval 8 ellenében hozatott egy uralmát féltő és ehhez görcsösen ragaszkodó clique által. Hogy a határozat törvénytelen, mert központi választmány hatásköréhez nem tartozó kér­désben döntött, kétségtelen, de alaptalan teljesen, mert a tényeknek nem felel meg. Szabadelvű párt végre­hajtó bizottsága. KÜTLFÖLD, Budapest, jun. 30. (A franczia emlék­irat a szultánnál.) Az a »jegyzék«, melyet állítólag Montebello gróf konstantinápolyi franczia nagykövet nyújtott át az egyptomi szerződés ratifiká­­lására vonatkozólag a szultánnak, é­s amelyről ki­derült, hogy nem jegyzék, hanem csupán emlékirat, melyet úgy csempésztek a szultán kezébe, a követke­zőleg hangzik: »A franczia kormány végleg elhatározta ma­gát, hogy olyan helyzetet el nem fogad, a­minő az egyptomi szerződés ratificálása után támadna. Ha a conventio ratificáltatnék, a franczia kormány érdekei­nek megóvására fordítaná figyelmét, minthogy ezek a Közép-tengeren fennálló egyensúly megszavazása által veszélyeztetve volnának. Másrészt, azaz, ha császári fölséged a szerző­­dést nem ratifikálja, a franczia nagykövet föl van ha­talmazva kormánya által, minden formának megfelelő categorikus biztosítást adni az iránt, hogy a franczia kormány császári fölségednek a nem ratifikáláshoz eredhető minden következmény beállta eshetőségére védelmet nyújt. Minthogy ennek folytán nincs további ok a habozásra, császári fölséged egy megállapodás nem szentesítésével nemcsak a muzulmánoknak, akik e miatt aggódnak, szerez örömet és megelégedést, ha­nem a török birodalom és Francziaország között fennálló barátsági köteléket is szentesíti és megerősíti. Minthogy Francziaország önzetlen politikája egy­ma­gában is képes az ottomán birodalmat Anglia túlkapá­sai és nagyravágyása elől biztosítani, az emlitett barátság fönnállása sokkal előnyösebbnek lesz te­kinthető.«­­ Mint Londonba, Párisból félhivatalosan­­ távirják, a föntebb említett fenyegető jegyzék a fran­­­­czia nagykövet önkényéből származott, a franczia kor­mány tudta nélkül. T­áviratok Krakkó, jun. 30. Az estély a trónörököspár tisz­teletére Windischgrätz herczegnél tegnap igen fényes volt. A hölgyeket bemutatták a trónörökösné­nek, ki közülök néhányat megszólítással tüntetett ki. A trónörököspárt mindenütt lelkesülten fogadták. A trónörököspár meglátogatta a krakói helyőrséget, a zsinagógát, a nemzeti múzeumot, a tudományos aca­­démiát, azután kirándulást tettek Wieliczkába. — A trónörökös a város szegényeinek 2000 forintot ado­mányozott. Páris, jun. 30. Dautresme mostani kereske­delmi miniszter és elődje Lockroy között meglehetősen heves összeütközés támadt. A kiállítási bizottságban panaszkodott Dautresme a fölött, hogy (miután minden hitel a kiállítás számára ki vannak merítve), az Eiffel-torony számára a szükséges 1.500.000 frankot abból a tartalék­alapból vették, amely az esetleges defic­it fedezésére volt hivatva. Lockroy több laphoz meglehetősen izgatott levelet intézett, ki maga ren­delte el a tartalékalap létesítését, a fölött tehát tet­szése szerint rendelkezhetett. Azonfelül hivatkozik a kiállítási bizottság többségére, hogy a bizottság meg­szavazta a pénzt a torony építésére. Azt hiszik, hogy e tárgyban pikáns leleplezések várhatók. Paris, jún. 30. Boulanger volt hadügymi­niszter utasítást kapott, hogy új állomását, a 13-ik hadtestparancsnokságát azonnal foglalja el. A képviselőház hadügyi­­bizottsága újólag megvizsgálta F­e­r­r­o­n tbk. hadügyminiszter­nek a hadsereg újjá­szervezésére vonatkozó javas­latát, s azt egyhangúlag elvetette. A bi­zottság elhatározta, hogy a javaslatban tervezett 4 új lovasezred felállítása helyett, Boulanger javaslatának megfelelőleg 13 ezred felállítását engedményezi. Berlin, jan. 30. A szerb kormányválság történetéről azt beszéli a »Voss. Ztg.«, hogy Milán király, akinek azt adták tudtára, hogy Ristics kormányralépése előidézné azt, hogy a szerb papíro­kat a német piaczokról kizárnák, — eziránt Bray gróf német követhez kérdést intézett. Bray, miután eziránt Berlinbe kérdést intézett, azt felelte, hogy a német értékpapír-törvény nem nyújt arra módot, hogy a szerb papírok s ezek között az új szerb kölcsönék Né­metország nyilvános jegyzéseiből ki legyenek zárhatók. London, jun. 30. A Bukingham-palotában teg­nap délután nagy kerti ünnepély rendeztetett, mely­hez a királynő 7000-nél több meghívót küldött szét. Majdnem valamennyi még jelenlévő fejedelmi ven­dég részt vett az ünnepélyen. Este a királynő vissza­tért Windsorba. Sophia, jun. 29. A fejedelem-választás a sob­­ranje megnyitásától számított ötödik napon fog meg­történni , de a megválasztandó fejedelem, megbízható hírek szerint nem megy azonnal Bulgáriába. A nagy­hatalmak képviselői újabb utasítások szerint, nem küldik titkáraikat Tirnovoba. (N. Fr. Pr.) Szabadka, jun. 30. A helybeli polgárság óriási tömege K­á­rl­a­y Albert főispán és M­u­k­i­t­s Ká­roly volt szabadelvűpárti képviselőjelölt tiszteletére fényes fáklyásmenetet rendezett, melyen mintegy tíz­ezren vettek részt s Mukits lakása elé vonultak. Buchwald ügyvéd üdvözlőbeszédére Mukits lelkes beszédet tartott, megköszönve a polgárok ki­tüntető rokonszenvét. Azután a menet legszebb rend­ben K­ál­lay főispán lakását kereste fel, lelkesen éljenezve a népszerű főispánt, ki az ovatiót szívélyes hajlongással köszönte meg. Hasonló szép tüntetés itt még nem volt. A lelkesedés óriási. Az itteni értelmi­ség és úri osztály elhatározta, hogy Mukits mellett mindaddig tüntet, míg őt képviselővé meg nem vá­laszhatja (?) A mai városi közgyűlésen K a 11 a­­ főispán elnökölt és délután Szegedre utazott. (O. É.) hírek! Június 30. — Személyi hírek. Bismarck hg, kinek egészségi állapota kedvezőbbre fordult, július elsején utazik Berlinbe. — Mecklenburg Pál herczeg áttért a catholicus hitre. — Aosta herczeg több napi tartózkodásra Bécsbe utazott. — G­r­e­g y Leon a franczia köztársaság elnökének unokaöcscse a napok­ban lépett házasságra Labich Luiza kisasszonynyal, Labich senator leányával. — Id. Szögyény-Ma­­rich László tárnokmester névnapja alkalmából számos üdvözlő iratot kapott az ország minden részéből. — Vay Miklós b. koronaőr rokonai látogatására Simándra utazott. — Gróf Valich altábornagy, a mérnöki kar főnöke, Miskolczra utazott a laktanya­­építési munkálatok megtekintése végett. — H­a­b­i­­ger Viktor vezérőrnagy szemlét tartott a 43. és 29. gyalogezredek fölött Temesvártt. — Gróf Bethlen András szeben megyei főispán Brassóba érkezett, hogy elnököljön a vármegyei közgyűlésen. — Fésűs Béla min. osztály­­tanácsos egészségének helyreállítása végett Römer­­bachba utazott. — Rónay Ernő a kereskedelmi minisztérium osztálytanácsosa a kereskedelmi ka­mara ügyében Miskolczra utazott. — Simonffy Imre kir. tanácsos, debreczeni polgármester, hosz­­szabb szabadságidejét megkezdvén, fürdőre utazott.— K­o­c­z­á­n Ferencz pestmegyei birtokos tegnap fizette be az academiának 12,000 frtos alapítványát. — W­i­l­b­r­a­n­d­t, a Burgszinház volt igazgatója a ki­rály ő felségétől a vaskorona rend harmad osztályú jelvényével tüntettetett ki. — Dr. V­o­g­t Ágost orvostanár a bécsi egyetem rectorává választatott. — N­e­s­z­­­e­r Viktor a »Saeckingeni trombitás« szer­zője jobban van, s remélhetőleg nem sokára felépül betegségéből. — P­e­­­e­rt­e István és felesége 3000 frtos alapítványt tettek a kolozsvári unitárius iskolá­nak, melynek kamatait jó tanulók jutalmazására és a tanári nyugdíjintézet alapjának növelésére fordítják. — Keszler Károly gymnasiumi tanárt a miklós­­telki evang. egyház lelkészszé választotta meg. — T­a­m­á­s­s­y József állapotában újabb javulás állott be; bénult jobb karja már érzékenyebbé vált. —­­ Diószeghy György, Miskolcz város főjegyzője, s a napokban ünnepelte jegyzőségének 20 éves jubi-­­­laeumát.­­ — Kovács Zsigmond veszprémi püspök holttes­tét — mint lapunknak Székesfehérvárról távirják —­­ Pauer János székesfehérvári püspök fogja holnap temetni. Pauer e régből ma délután Mandics István szertartója kíséretében Veszprémbe utazik.­­ — Lónyay János főispán jubilaeuma alkalmából a »Máramarosi „Lapok« ünnepi számot adott ki Szépfaludi Örlősi Ferencz szerkesztésében. A­­ lap valósággal albumnak nevezhető, úgy formájának virtosanssága, mint anyagának finomsága és tartal­­­­mának rendkívüli bősége miatt. A díszlap legna­­gyobbrészt Lónyay János életével, működésével fog­­­­lalkozik, ünnepli őt versben és prózában. Az érdekes közleményeké írták: Belházy Jenő, Bodrogi Gyula,­­ Bud Titusz, Dr Adda Sándor, Dobay Sándor, Fan­­kovich Sándor, dr. Tin­ka János, Jónás Ödön, Kva Gea, Kutka Kálmán, Kovásy Zoltán, Kricsfalusy Vilmos, Kubek Elek, Vegyes-tanítórend, Mandics , József, Marikovszky Menyi, Müller Sándor, Nagy I György, Sáfrány Péter, Sefcsik József, Schmid Berta­­­­lan, Sichermann Mór, Szabó An Vel, Szabó Sándor,­­ Szaplonczay Miklós, Szilágyi István, Szőllősy Antal,­­ Szőllősy Balázs, ifj. Tímár Pál, Urányi Imre) Várady Sándor, Vékony Antal, Wachsmann Leo, z­­gróczky­­ Gyula. — Paks Ferencz a népszínház volt második,ri­mestere és a nemzeti zeneacadémia volt tanára teg­nap déli egy órakor meghalt. Az elhunyt a népszín­ház megnyitásától kezdve egész az 1882. év tavaszáig volt az intézet kötelékében, s ez idő alatt több nép­­szinműhöz irt énekszámokat, s operettekhez betéte­ket. Önálló nagyobb műve kettő van: a »Titilla hadnagy« czimü operette és a »Szép,, Meluzina« czimü tündéries látványosság zenéje. Ő vezette be az éneklés művészetébe Komáromi Mariska kis­asszonyt, a magyar királyi operaház ismert tag­ját. Paks Ferenczben igen szép zenei talentum ve­szett el; volt benne ízlés és önállóság. Mióta a nép­­színháztól megvált, sokat betegeskedett és e fölötti bá­natában az ivásnak adta magát. Agybántalomban szenvedett, s ennek volt a következménye az a per, melyet az intézet volt vezetői ellen indított s a mely­hez makacsul ragaszkodott. Nagy szegénységben halt meg s élte utolsó napjaiban tanítványainak és isme­rőseinek könyöradományaiból tartotta fönn magát. Temetése holnap délután fél 5 órakor lesz a Rókus­­kórházból. Nyugodjék békével! — Német tudós a franczia académián. A fran­czia tudományos académia Vogt Károlyt levelező tagjává választotta meg. — Iskolai vizsgálatok. A »hülyék nevelő és ápoló­ intézetében« (Buda, II. ker. Nagy-Rókus­ utcza 36. sz.) az évi nyilvános zárvizsgálatok I. évi július hó 3-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor fognak megtar­tatni, melyre az igen­t, szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. — A kajári gyújtogatásról, melyet tegnapi szá­munkban már röviden említettünk, a »Győri Közlöny« a következőket írja: Kajár községben, hol a függet­lenségi párt jelöltje, Hentaller Lajos a legizgatóbb beszédet tartotta, hétfőn a függetlenségi pártiak meg­támadták a Goda-pártot s a tettlegességek mellett még a községet három helyen felgyújtották. Midőn azután a község lakossága a tüzet oltotta, a Hentaller­­pártiak gúnyos szemlélői voltak a tűznek, kik a segéd­­kezésre való felhívásra azzal válaszoltak, »hogy csak hadd égjen.« Kis-Pécz községben ugyancsak hétfőn megtámadták a biró házát, hol a Goda-párt értekezle­tet tartott s késekkel járkálva, agyonveréssel fenyeget­tek mindenkit, aki Godára mer szavazni. Ilyenek a téb­i kerületben a közbiztonsági állapotok. A máskor oly csendes, nyugodt nép most egészen ki van forgatva magából. Az élet- és vagyonbiztonság a függetlenségi párt könnyelmű agitácziója folytán alapjában mé­lyen megrendült. Laszberg Rezső gróf alispán a tör­téntekről tudomást nyerve, két század gyalogságot kért a győri állomásparancsnokságtól, mit a járás fő­szolgabírójának rendelkezésére bocsátott. Dr. Angyal Ármin főszolgabíró tegnap táviratilag jelentette, hogy a kajári zavargások tettesei közül­­ nyolc­an el vannak fogva. A nyugalom tegnap, kedden, látszólag helyreállt.­­ Alakuló ünnepélyt rendez július hó hó 2-án szombaton a »szép trieszti nőhöz« czímzett városli­geti kerti helyiségben, az újonnan alakult hadastyán betegsegélyző- és jótékonysági egylet. Az ünnepély egybe lesz kötve hang­verseny­nyel, műkedvelő előadás­sal és tánczvrgalommal. 11 órakor lux-tombola. 12 órakor nagy bengáli tűzijáték. — Különösen mérsékelt menettérti kirándulási jegyek életbeléptetése Komárom-Ujszönyről. A nyári idény tartama alatt Komárom—Ujszőnyről—Tata-Tóvárosra, Bánh­idá­­ra, Felső-Gallára,­­Szaárra és Bicskére minden nap, 3 napig érvényes 50 százalékkal mérsékelt II. és III. osz­tályú menettérti jegyek fognak következő árakon ki­adatni, u. m.: Tata-Tóvárosra II. oszt. 90 kr, III. oszt. 60 kr, Bánhidára II. oszt. 1 frt 30 kr, III. oszt. 90 kr, Felső-Gallára II. oszt. 1 frt 60 kr, III. oszt. 1 frt 20 kr, Szaárra II. oszt. 1 frt 90 kr, III. oszt. 1 frt 30 kr, Bicskére II. oszt. 2 frt 40 kr, III. oszt. 1 frt 70 kr. — Ezen menettérti jegyekre a m. kir. államvasutak sze­mély­díjszabása szerint a nyári idény tartamára fennálló menettérti jegyekre vonatkozó határozmányok mérvadók. — Forgószél. Forgószé­l dühöngött tegnap, mint táviratilag jelentik Texasban. Különösen Longview városa volt kitéve a veszedelemnek, mely 620 embert fosztott meg életétől. — Nagy tüzek. Speziában a katonai arsenal gépcsarnoka leégett. A kár, mint táviratilag jelentik, rendkívül nagy. A tűz sok gépet, géprészt és felsze­relési czikket hamvasztott el. A mentés alkalmával nyolc­ munkás életét vesztette.­­ Nagy tűzesetekről adnak hírt a new-yorki táviratok is. Az Unió Wis­consin államának Marshfield városa teljesen elham­vadt. Kétezer ember maradt hajlék nélkül. A kár hozzávetőlegesen számítva, három millió dollárnál többre rúg. — Wisconsin egy másik városában, Har­­beyben szintén nagy tűz pusztított, s 500,000 dollár­nyi kárt okozott. — Dunába fúlt. Klo­ch Jenő 13 éves tanuló, (atyja Kloch Pál, lakik Karpferstein-utcza 26. sz. a.) tegnap d. u. 5 órakor az I. ker. Nádorkertnél, a holt Dunában fürdött és belefult a vízbe. Eddig nem ta­lálták meg holttestét. — Fővárosi krónika. Betörés. A múlt éjjel a fővárosból távollevő Wagner Antal mérnök II. ker. gyorskocsi-utcza 16. sz. a. lakásába álkulcs segélyével behatoltak és fehérnemüeket loptak. Fővárosi ügyek. — A kórházi igazgató beiktatása. A Rókus­­kórház uj igazgatójának, Müller Kálmán dr. egye­temi tanárnak ez állásába való hivatalos beigtatása ma délelőtt ment végbe a Rókus kórház I. emeleti tanácskozó termében. A Rókus-kórház és fiókjainak összes fő-, al- és segédorvosai, a kórházban elhelyezett egyetemi tanszékek személyzete, a kórházi gondnoki, kezelő- és betegfelvételi személyzet teljes számban gyűlt össze, kikhez a volt orvosi személyzet tagjai s izgató tisztelői köréből számosan csatlakoz­tak. Az­ uj ingató 10 órakor Ráth Károly főpól­us­­i mester és M­a­b­e­r­h­a­u­e­r tanácsos kíséretében jelent meg **( ^mben, 1101 lelkes éljenzéssel fogad­tak. Rath főpolga.^ggf.gj, üdvözölte a megjelente­ket, kijelenti, hogy itteni megjelenésének kettős czélja van: az uj igazza­t állásában üdvözöl­ni, őt a főorvosoknak e, orvosi személyzetnek bemutatni s állasának elfoglantára hivatalosan fel­kérni, másodszor köszönetet mondani Úgy a maga mint a főváros törvényhatósága -nevében Janny Gyula h. igazgatónak, aki az intézet­­ vetését ideig­lenesen elvállalta s a legnagyobb buzgalom é­s szak­ismerettel teljesítette. Kijelenti, hogy őt az új igaz­­gató kinevezésénél csupán a kórház érdeke vegye s tudja, hogy Müller tanárban az intézet oly igazgató­­ nyert, aki át van hatva állásának fontosságától s -­­ benne helyezett bizalomnak minden tekintetben meg fog felelni. Kívánja, hogy működését minden irány­­­­ban Isten áldása kisérje. (Éljenzés.) Müller Kál­­­­mán dr. egyet, tanár és kórházi igazgató vá­­­­laszában el nem évülő háláját fejezi ki a fő­polgármesternek , hogy ezen nemcsak a fővá­ros, de az ország egyik legfontosabb orvosi állá­sára kinevezte. Tudja, hogy ezen felelősségteli állás-­­­ban oly fontos és sokoldalú feladatokkal áll szemben, melyek kell hogy minden önérzetes tettvágynak büsz­keségét képezzék. Beszédje további folyamán köve­tendő egészségügyi programmját vázolva, a követke­zőket mondotta: A fővárosi közkórházak alapítvá­nyaik természete szerint első­sorban gyógyintézetek , az itt segélyt keresőknek érdeke tehát általunk szol­gálni való legfőbb érdek, az az érdek, mely csakis pontos és lelkiismeretes kezelésben, helyzetük által igényelt gondos, szánalmat ismerő és egyebet sem kereső samaritanus ápolásban, az állapotuknak megfe­lelő és kíméletlen szigorral ellenőrzött élelmezésben, az egészség alapfeltételének a tisztaságnak mindenben­­ és mindenütt való létesítésében találja kielégítését és­­ vele együtt valósulását azon angol mondásnak, mely szerint: »Az a legjobb kórház, melyben a beteg leg­­kevésbbé érzi, hogy kórházban van.« Más részről­­ azonban mai nap, midőn az orvostudomány haladásá­­­­ban minden egyes igénytelen észlelet úttörő lehet, olyan intézet, mint a 25.000 betegforgalommal bíró fővárosi közkórház, nem zárkózhatik el a tudomá­nyos kutatás elől, nem szabad, hogy kárba vesz­­szen azon magasabb czél, melyet a tanítás tart szem előtt; e szempontból a fővárosi köz­kórházak egyúttal tanintézetek is. Mindenkor sza­­­­badelvű felfogásával és bölcs belátásával a tanács e tekintetben­­ is elismerésre méltó módon hódolt a­­ kor kívánalmainak és csakugyan az országban , évtizedek óta áldásosan működő orvosok ezen intézet­­ küszöbén át léptek a gyakorlatba. Feladata lesz te­hát a fővárosi közkórházaknak mint gyógyintézetek­nek czéljait a tudományos exigentiákkal összeegyez­tetni s e feladat megoldásában szigorúan ragaszkodni­­ fog a takarékosságnak azon szükséges határához, s mely kötelező mindenkire, aki közvagyont kezel, más­részt számolni fog a takarékosságnak azon megen­­­­gedhető határával is, melyen innen nem maradhat­­ az, aki az itt segélyt kereső betegeket meg nem akar­ja fosztani mindazon előnyöktől, melyeket kezelés, ápolás és ellátás dolgában korunk fejlett vívmá­nyai számunkra teremtettek és melyek nélkül ezen intézetek megszűnnének a fővárosba méltó kórházak lenni. Így fogom fel feladatomat — végző szavait — ezekben ismerem kötelessége­met, melynek megfelelni és melyet teljesíteni azon reményben mertem vállalkozni, hogy kiérdemelnem és bírnom sikerül majd Méltóságodnak, ép­gy a ta­nácsnak jelesül a közegészségügyi osztály vezetőjének ezen intézetek iránt folyton tanúsított élénk érdeklő­dését és jóakaratú pártfogását, nemkülönben tisztelt orvostársaimnak hathatós támogatását. Elbizako­dottság volna eredményt és sikert ígérnem; de hogy erőmhöz képest, ernyedetlen becsületes munkával fel­adatom és kötelességem teljesítésére iparkodni fogok, arra ez alkalommal kimondott szavam Méltóságod­nál zálogban marad.« (Zajos éljenzés.) Ezután dr. Janny Gyula h. igazgató az orvosi személyzet nevében üdvözölte Müllert új állásában, köszönetet mondva a főpolgármes­ternek azért, hogy törvényesen megerősítette őt abban az állásban, melyre kortásainak bizalma már rég kijelölte. Figyelmébe ajánlja az orvosi kar régi óhajait; nem kérnek most tőle semmit, de várnak mindent, mert erre múltja feljogosít, ígéri hogy ne­mes czélja elérésében mindnyájan lelkesedéssel fog­ják támogatni. — Müller igazgató válaszában köszö­netet mond az orvosi kar bizalmáért, melyet neki elő­legeztek s ígéri, hogy nem lesz fukar annak viszon­zásában soha. Kéri a főorvosokat, hogy tanácsaikkal,­­ az al- és segédorvosokat, hogy együttes működésük­­­­kel támogassák, hogy igy az intézet teljes mértékben­­ kiérdemelje a betegek bizalmát és az orvosi kar be­ Színház és művészet. — A győri képzőművészeti kiállítás, mint a »Gy. Közlöny« írja, nem aratott olyan sikert, mint aminőt megérdemelt volna, különösen mint aminőt Győrött várhattak volna. A látogatók száma még ed­dig az ezeret sem érte el, a kiállítást tegnap be is zárták. A képzőművészeti társulat nagy választmá­nyát múlt hétfőre hívta össze a főispán, ahol consta­­tálták, hogy a kiállítás deficittel fog bezáródni. Hogy mégis a város hírneve a művészek előtt ne szenvedjen és azon várakozásuk, miszerint a városban sikerülene néhány képet eladni , teljesedésbe menjen, a főispán azt indítványozta, hogy 1000 írtig képek vásároltas­sanak, melyeknek kisorsolása útján lehetne az össze­get összehozni. A főispán a maga részéről 100 irtot ajánlott föl sorsjegyek vásárlására, mit éljenzéssel fo­gadtak, mire a jelenlevők is mindnyájan vállalkoztak ki több ki kevesebb egy forintos részvénynek elválla­lására, úgy, hogy hamarosan 600 irtot biztosítottak. Ezután a kép­vásárló-bizottságot alakították meg, melybe a főispánnal az élén Ebenhöch, Kálóczy és Kozics kérettek föl­­csülését. Végül Janny K. igazgat . . „ részéről mond köszönet az intézet it,az orvosi seért s kívánja, bárha sikerülne neki állás?V­alusá­ban oly eredményeket elérni s oly elismerést sir,­­ mint azt Janny e rövid pár hét alatt tette. Ezzel az ünnepély az uj igazgató éltetése mellett véget ért. A tanács mai illése. Eskületétel. Berger János a VIII. kerület új esküdtje, ma délelőtt 10 órakor tette le a fővárosi tanács kezébe a hivatalos esküt. A főváros vízfogyasztása. A vízvezetéki igaz­gató jelentést tett a tanácsnál, hogy a főváros kö­zönsége szertelenül pazarolja a vízvezeték vizét, a­minek aztán önként értetődő következménye az a vízhiány, melyet oly gyakran panaszolnak föl. A ta­nács ma tárgyalta e jelentést, teljesen indokolt­nak találta a vízvezetéki igazgató érvelését, fel­hívja a közönséget, hogy a saját érdekében gazdál­kodjék a vízzel, egyúttal utasította az elöljáróságo­kat, hogy a maguk hatáskörében kövessenek el min­dent az indokolatlan vízfogyasztás meggátlására. Lechner Lajos építési igazgatót is fölszólította a tanács, hogy terjeszszen elő jelentést arra nézve, miként lehetne ezt az ügyet szabályozni. A Rókus-kórház hivatalos szem­zetét erre az évre egy kórházi biztossal és egy dijnokkal megna­gyobbítják. Ezt a tanács a kórházi igazgatóság amm indokolása alapján mondta ki, hogy a Rókus-kórház folyó ügyei a múlt évhez képest 1/3-dal növekedtek. Lakatos és asztalos munkák. A fővárosi köz­épületekben előforduló lakatos munkákra vonatko­zólag Csasznek iparos, az asztalos munkákra nézve pedig Kovács Zsigmond ajánlatait fogadta el a tanács, mint legjutányosabbat. A fertőztelenítő szerek szállítására megtartott árlejtés eredménye fölött a tanács pótvizsgálatot rendelt el. Törvényszéki csarnok. Orgazdaság vádja alatt állott a budapesti büntető törvényszék előtt Willinger József keres­kedő. A Wertheimer és Fran­kl-féle fővárosi fű­­szerüzlet emelt ellene panaszt, azt állítva, hogy a c­égnek egy segédjétől 2 és fél éven keresztül lopott áruczikkeket, u. m. vaníliát és sáfrányt vásárolt, mi­által a c­éget mintegy 3000 forintig károsította meg. A törvényszék Kossutány biró elnöklete alatt a vád­lottat felmentette. közgazdaság, a vetések állása. A vetések állására a földművelési miniszté­riumhoz e hó 27-ig beérkezett hivatalos jelentések alapján a következőket jelenthetjük: Búza: A Duna balpartján jól áll, a szemek a hűvös időjárás folytán lassan, de jól fejlődnek­,­­, búza levele sok helyen rozsdás ugyan, de ez a ka­lászt még nem érte. A Duna jobbpartján kalásza szépen fejlődött és minthogy a szemképződésre nézve az utóbbi időjárás kedvező volt, általában véve kö­zéptermést fog adni. Tolna­ és Veszprém megyében néhol középen felüli termést igér; leveleit helyenkint a rozsda megtámadta. A Duna-Tisza közén szépen fejlődik, kövérebb földeken a búza meg is dőlt, he­lyenkint a rozsda mutatkozik . Bács-Bodrogban né­hol a rovarok pusztítják, általában jó termés vár­ható. A Tisza jobbpartján a gyakori esők és hűvös idő miatt keveset fejlődött, itt-ott megdőlt, állása kü­lönben jó, míg a tavaszi gyengébben áll, néhol rozs­dás és üszögös is. A Tisza balpartján a múlt heti esőzések miatt itt-ott megdőlt, a hűvös időjárás fejlő­dését lassítja. A Tisza-Maros szögén a múlt heti esőzésekre több helyen megdőlni kezd, Arad megyében néhol a rozsda a kalászát is már megtámadta, Temes megyé­­ben csak a leveleken kezd mutatkozni, búza szeme jól ki van fejlődve, átalában véve jó termést igér. Az erdélyi megyékben a huzamos esőzés és hi­deg időjárás miatt a bujább búzavetések helyenkint megdőltek, Alsó-Fehér, Fogaras és Szolnok-Doboka megyében itt-ott a rozsda és az üszög mutatkozik, a búza általában véve kalászát majd mindenütt ki­hányta és kivirágzott. Kolozs megyében nagyon gyen­ge, átlag véve középtermésre van kilátás. Rozs: A Duna balpartján kellően nem bokro­sodon, a széltől is sokat szenvedett, mindazonáltal többnyire kifejtett kalászszal bir s itt-ott érik már is; Liptó- és Trencsén megyék egy részében megdőlt. A Duna jobbpartján rövid és ritka, szemfejlődése eléggé jó; középtermés várható. Fehérmegyében néhol a vi­harok nagy kárt tettek benne. — A Tisza jobbpart­ján a jobb földeken levő kielégítő, a gyengébb földe­ken ritka s helyenkint apró, szeme azonban jól fejlő­dött. A Tisza balpartján a hűvös, nedves időjárás miatt lassan érik, helyenkint ritka, általában azon­ban jó termést igér.­­ A Tisza-Maros szögén érik, szeme nagyobbára igen szép, Arad-, Temes- és To­­rontál megyében itt-ott már aratható lesz. Az erdé­lyi megyékben majd mindenütt elvirágzott és meg is szerzett, de érésében a hideg esős időjárás által aka­dályozva van, itt-ott kalásza apró maradt, átlag kö­zéptermés remélhető. Árpa: A Duna balpartján mindenütt kielé­gítő, ámbár a hideg időjárás miatt sokat szenvedett, Hont, Liptó, Nyitra és Trencsén megyében egyes he­lyeken törpül. A Duna jobb partján helyenkint egye­netlenül fejlődik, ritka és alacsony, de szépen kalászo­sodig átalában véve középtermést igér. Veszprém és Zalában néhol középen felülit. A Duna-Tisza közén javult, kalásza szép, néhol azonban ritka és gazos. Pest-P.-S.-Kiskun megyében helyenkint a rozsda mu­tatkozik, középtermés várható. A Tisza jobb part­ján a nedves és hűvös időtől szenved, de kalásza po­dig némely helyen sárgul és gazos, csak közép és he­lyenkint azon aluli termés várható. A Tisza bal partján az őszi árpa igen szép, míg a tavaszi közép termést igér, lapályokon levő pedig gyengét. A Tisza-Maros szögén Arad, Temes és Torontál megyében pár nap múlva kapálni fogják, az őszi átlag kielégítő, míg a tavaszi, különösen pedig a lapályon, gyengébb termést igér. Arad megyében néhol üszögös. Az erdélyi megyékben a hideg és sok eső miatt itt-ott megsárgult és elgazosodott, átlag közép termés várható. Z­a­b: A Duna balpartján alacsony, felét hányja, Árva, Liptó, Bars, Trencsén és Turócz megyékben a

Next