Nemzet, 1887. július (6. évfolyam, 1737-1767. szám)

1887-07-01 / 1737. szám

adta elő magát azon eset, hogy Kertész Miklós czipész, ki csak mostanában szabadult ki a lipótvári fegyházból, a népet nyílt utczán lázitotta s a polgármestert gazemberezte, miért is őt elfogattam s a kecskeméti kir. törvényszéknek átadtam. A nemzetiségi képviselők. A nagyszebeni »Tribuna« azzal vigasztalja magát a nemzetiségi képviselők bukása miatt, hogy a román nemzetiségi választókat terrorizálták, és azután a következő­ket írja : »Hogy ha mi románok minden áron akadnak, sok képviselőt volnánk képesek a budapesti ország­gyűlésre küldeni. Nekünk is csak terrorizálnunk kel­lene, és az a­ki jól ismeri a román népet, tudni fogja, hogy mily erős kötel­ek létezik a nép és a művelt román társadalmi osztály között, kétség­telen tehát, hogy terrorisálhatnánk úgy hogy ret­tegne a világ. De ezt éppen nem akarjuk tenni és azért vagyunk passivisták. Népünknek élete, vagyona és jó hírneve nekünk sokkal becsesebbek, semhogy ezeket koc­káztatnók egy problem­atikus siker miatt. Hogy meddig fog ez így tartani azt mi nem tudhat­juk, csak­is az biztos, hogy miután most a románok nagyon el vannak keseredve, minden összeütközéstől őrizkednek, félnek a vértől, félnek a tűzvésztől és a jó béke kedvéért eltűrik még az erőszakot is. Senki se ringassa magát abban az illuzióban, hogy a románok is azt fogják tenni, a­mit az ország más részének la­kosai megtettek, a­hol folyt a vér és gyújtogattak akár bosszúból, akár pedig azért, hogy az erőszaknak ellenálljanak. T­á v I r­a t o­k Wieliczka, jan. 30. A trónörököspár ma délután 1 órakor ideérkezett és a bányahivatalnokok és mun­kások élén Jarkosch báró pénzügyigazgatósági elnök által ünnepélyesen fogadtatott. Ezután a trón­örököspár a felvonó készülék segélyével a pompásan feldíszített sóbányába ereszkedett hol jelen volt a ma­gas látogatás emlékére »Rezső trónörökös« nevére ke­resztelt tárna ünnepélyes leleplezésénél. A fenséges vendégek ezután a sóbányát részletesen megtekintet­ték és később a pályaház termében reggeliztek. A reggeli folyamán a tartományi főnök felköszöntőt mondott a trónörököspárra, kiknek érzelemteljes sza­vakban mondott köszönetet a látogatásért. A felkö­szöntőre a trónörökös következőleg válaszolt: »Mi­dőn köszönetet mondok a barátságos felköszöntésért megragadom egyúttal az alkalmat, hogy poharat ürítsek e szép és jó országért és annak két testvér­­nemzetéért. A mindenható Isten vegye oltalmába Gácsországot és nyisson számára úgy mint az egész Monarchia számára is oly boldog jövőt, a­minőt mi óhajtunk. Felhívom önöket, hogy velem együtt han­goztassák azon örömteljes és boldogító szózatot: »Császárunk és királyunk sokáig éljen.« Ő fensége az utóbbi szavakat lengyelül mondotta, melyeket lel­kesült éljenzés követett. A látogatás alatt valamennyi tárna, folyosó és terem fényesen ki volt világítva. Mintegy három órai itt tartózkodás után a trónörököspár visszatért Kra­­kóba, hél 6 órakor udvari ebéd, este pedig Tar­­nowski gróf egyetemi rektornál estély lesz. Berlin, jun. 30. (Eredeti távirat.) Vilmos császár ma délután Bismarck gróf jelenlété­ben Bangabe görög követet búcsúkihallgatáson fogadta . A császár utazását újból elhalasztották, de udvari körökben azt beszélik, hogy a jövő csütörtökön okvetetlenül útra kél. A császár többször kifejezte abbeli óhajtását, hogy az idén is szeretné Gasteint fölkeresni, de az orvosok eddig lebeszélték róla. Most azonban engedtek óhajtásának, rendszeres fürdőkúrát azonban az agg uralkodó nem használ. London, jún. 30. (Eredeti távirat) Az Egyptomra vonatkozó angol-török szer­ződést az angol politikai körökben nem igen veszik figyelembe. Bizonyos, hogy a parla­ment a szerződés fenntartása érdekében semminemű áldozatra sem volna hajlandó. Politikai körökben az a meggyőződés uralko­dik, hogy a szerződést fel kell áldozni és az abban nyilvánuló politikát minden formális egyezkedés nélkül érvényre emelni.Ez az áramlat főképen amaz ellenállásnak visszaha­tása, melyet a conventió ellenében Oroszország kifejtett. Azzal a hatalommal, mely előrelátha­tólag Angolországnak szomszédja lesz Kö­­zép-Ázsiában, barátságos viszonyokat kell fenntartani. A Közép-Ázsiában követendő politikára nézve minden angol pártban az a meggyőződés uralkodik, hogy fel kell adni az Oroszország India­ felé terjeszkedésének megakadályozására irányuló törekvést, ellen­ben az indiai határt meg kell erősíteni, hogy az esetleges orosz invázió ellen sikeres ellen­­­­állást lehessen kifejteni. (P. C.) Berlin, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »Kreutz-Zeitung« azt jelenti, hogy hír szerint Bismarck és Giers találkozni fognak. Berlin, jun. 30. (Er­ed­eti távirat.) A »Post« azt fejtegeti, hogy a panszlavismus minden téren győzedelmeskedik. A háború veszély, még mindig bekövetkezhetik. Né­metország katonailag teljesen fel van sze­relve, és képes lesz sikeresen ellentállni még az esetleges kettős támadásnak­ is és mind a mellett az a nagy erőfeszítés, melyet a kor­mány a béke fenntartása érdekében, valamint az Oroszországgal való jóviszony fenntartása végett kifejt, azt bizonyítja, hogy a háború felelősségét nem akarja magára vonni. Sophia, juD. 30. S t o i 1 o w ma reggel Tirnovó­­ba utazott. Sophia, jun. 30. A »Havas-ügynökség« azt a hírt, hogy Stoilow Nacsevicshez intézett levleében azon meggyőződésének­ adott volna kifejezést, hogy Bol­gárország Oroszország hozzájárulása nélkül mit sem fogna elérni, a Brailában megjelenő bolgár nihilista közlöny koholmányának mondja. BéCS, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »Neues Wiener Tagblatt« első czikkében, állítólag a legjobb informatiók alapján, azt fejtegeti, hogy a Németország és Franczia­­ország közti viszony az utóbbi hetekben oly komorrá vált, aminő a franczia-német háború óta soha. A jövőre való kilátások igen szo­morúak. A hazafias liga üzelmei nem nyo­matnak el, a középeurópai hatalmak és Olasz­­követsége nem tekinthető többé a ítékának. 90. (Eredeti távirat.) •Ők jól tudják, hogy a Szerbiában sok nehéz­séggel kell megküzdeni ez­­rt sokan nett) is jósolnak a cabirje_nek hosszú életet. (P. C.) London, jun J,h A L­akóház mai ülésén kije­lenté Smith. sem Francziaország, sem Orosz­ország nem­ intéztek jegyzéket a kormányhoz az ar­gol-t­r­uli egyezmény kérdésében. A királyné az egyez­ményt ratificálta. A szultán időt kért a megfon­­tlásra és nem kötelezte magát, hogy az egyezményt bizonyos idő leforgása alatt ratificálni fogja. Szónok hiszi, hogy a ratifikálás rövid idő alatt meg fog tör­ténni. Lacason a ház elnapolását indítványozza, hogy az egyezmény megvitatás alá kerülhessen. Smith a vitatásba nem egyezett, mivel a tárgyalá­sok még nincsenek befejezve. Gladstone is czél­­szerűtlennek jelenti ki a kérdés vitatását. Az indít­vány 276 szavazattal 115 ellenében elvettetett. Smith megtette azt a kilátásba helyezett indítványt, hogy az ír büntetőjogi törvényjavaslatról előterjesz­tett jelentés feletti vita berekesztessék. Róma, jún. 30. (Eredeti távirat.) A »Fanfulla« ama híte, hogy az új szerb cabinet meg­alakulásával megszakadtak volna a tárgyalások, me­lyek a szerb kormány s a szentszék közt concor­­datum megkötése ügyében folytak, teljesen alapta­lan. (P. C.) Róma, jun. 30. (Eredeti távirat.) Az olasz senatus­ reformjának kérdése véglegesen el van döntve. Egyelőre azonban csak bizottságot alakítanak, mely a kérdést tanulmányozni fogja. A bizottság azonban a jövő év előtt aligha készül el je­lentésével. (P. Qj) Belgrád, jun. 30. (Eredeti távirat.) Az al­ Muták betörései Szerbiába az utóbbi hónapokban szokatlan mérveket öltöttek. Az arnautákat a rendes török csapatok is támogatták. A legnagyobb betörés június 13-án volt, a­mikor 300—400 arnauta támadt Dabinovatz szerb falura és annak lakosai közül né­hány férfit és hőt mészárolt le. A rablók a Pristina kerületbeli Reja, Metoclja, Labljan helységekből csődülnek össze. A szerb határhatóságok megtették a kellő intézkedéseket, hogy az efőle betöréseket le­hetőleg meghiúsítsák. A török hatóságok gyengesége folytán azonban a rablógarázdálkodás teljes elnyo­mására nem egyhamar lehet gondolni. Szerbiának a portánál tett reclamatiói eddig nem vezettek sikerre. Utóbbi időben bolgár területen is alakult rabló­banda, mely ismételten betöréseket kísérlett meg Kranja vidékén. (P. C.) Belgrád, jún. 30. (E r­e­d­e­t­i t­á­v i­r­a­t.) A kos­­sovoi váli a szerb kormányt biztosította, hogy az ar­­nautáknak szerb területbe való betörését minden erejéből megakadályozni igyekszik. Ennek következ­tében a szerb kormány a török határra vezényelt csa­patokat visszavonta. (P. C.) Pétervár, jún. 30. (Eredeti távirat.) Az afghán ügyek fejlődését élénk érdeklődéssel kisérik; az Afghanistánban történő eseményekről azonban a kormány csak hiányos értesüléseket kap, ami abból is kitűnik, hogy az emír helyzetéről érkező hírek na­gyon ellenmondók, úgy látszik, az angol kormány sem kap megbízható értesüléseket, és ez az oka an­nak, hogy Ridgeway ezredes még nem tért vissza Pétervárra. Berlin, jun. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A félhivatalos lapok attól óvják a hatóságokat és a magánosokat, hogy tőkéiket ne fektessék orosz értékekbe, mivel Oroszország háború esetén két milliárdnyi német értéket köt­hetne le. Berlin, jun. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A fővá­ros ez évi jövedelmi többlete fél millió márka volt. Paris, jun. 30. A lapok kifogyhatatlanok a Boulanger által tervezett államcsiny részleteinek is­mertetésével. A »Le Liberal de l’Aube« Perier volt államtitkár közlönye, azt írja, hogy Lockroyn kívül Clemenceau, Rochefort és Floquet is be volt avatva az összeesküvésbe. Páris, jun. 30. L­e m­a­­­r­e, Hue tartomány volt kormányzója pekingi követté neveztetett ki Constans helyébe, aki vissza óhajt térni Francziaországba. Pétervár, jun. 30. A pétervári távirati ügynök­ség jelenti: jól értesült forrásból eredő hírek szerint a lókivitelre vonatkozó tilalmat a napokban meg­szüntetik. Varsó, jan. 30. (Eredeti távirat.) Az őszre a lengyel helyőrségekkel nagy hadgyakorlato­kat tartanak. A csapatokat Gurgo főkormányzó fogja vezényelni. A gyakorlatokat a Miechow és Opatow közti területen tartják meg. Jelenleg e helyőrségek nagy menet- és fegyvergyakorlatokat teljesítenek. (P. C.) Zágráb, jun. 30 Néhai Ferdinánd király em­lékére a székesegyházban ma gy­ászisteni tisztelet tartatott, melyen a polgári és katonai hatóságok fő­tisztjei vettek részt. Zágráb, jun. 30. Az ellenzéki lapok hallgatnak a külföldi újságok azon híréről, hogy a függetlenségi párt a centrummal fusionált. Fiume, jun. 30. Az »Erzherzog Fridrich« csatár­­hajó az académia első­ éves növendékeivel ma­gyn­­gyakorlati útra indult, melyen Velenczét, Anconát, Brindisit, s Corfut fogják érinteni. Közgazdasági táviratok. É­rtéktőzsde. BÉCS, junius 30. (Eredeti távirat.) Az értéktőzsdén jegyeztetett osztr. hitelrészv. 282.45, magyar aranyjárad. 102.10. A magánforgalomban az irányzat szilárd, jegyeznek: osztrák hitelr. 282.80, magyar hitel­rész?. —.-----, magyar aranyjáradék 102.17, — este zárulnak: osztr. hitelr. 282.70, magy. arany­járadék 102.17. BÉCS, junius 30.(M­agyar értékek zárlata. Magyar földteherm. kötv. 104.70. Erdélyi földteh­em­. kötv. 104.70, 5 és fél száz magy. földkir. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 179.50 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 116.40. na gy. nyer. k. sorsjegy 122 —. Ssölödézsmavált*. kötv. 99.80, 9 száz. aranyjiradék —.—. Tiszai és szegedi köles. song. 152.60 4 száz. aranyjáradék 102 07. k. orsz. b.-részv. —. Magy. vasúti kölcsön 151 75. Magy. hitelk. részv. 285 50. Utóid! vasút részv. 188.25. Magy. észak-kel. vasút r. 166 75. 1899. m. k. v. áll. els. kötv. 97.80. Tiszav. vasut-réss. —. Hagy lesz. 4. váltóbank-r. 93 50. Kassa-Oderberg vasút r. 144 25. 5 száz. papír-járadék 87 95. Adria m. teng. gözh. r. társ.—.— Török dohány —.— fesziki vasutrészv. —.—. BétS, junius 30 (Osztrák értékek zárlata) — Osztrák hitelrész, 282 25. Déli vasutrészvény 84. — . 4 százalékos arany-járadék 112 75 Londoni váltóár 126 65. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 206 7­5 1884. sd­­s­jegy. 163—, 4­ 2 száz. ezüstjáradék 82.55,1880. sorsjegy 136 80. Török .sorsjegy 16.20, Angol-osztrák bank részv. 105.—, Osztrák államvasut részv. 226.7­5, 20 frankos arany 10.04—, 4*2 *cáz.panir-járadék 81.25, Osztrák hitelsorsjegy 176.50, Osztrák-magyar bankrészv. 883 — 00. kir. vert arany 5­94. Német bankvállók 62 17. Elbevölgyi vasút 167.—. Du­­cagözh­ajítári. t. 387 Bécsi bánhegyi. 94 25 Az irányzat­ gyengült. Bécs, junius 30 (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 282.50 Osztr. államvasutt 225.59. Union-bank —.—. 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany—.-----. Déli vasút részvény —.—. Magyar citelb.-részv. —.—. 1864. sorsjegy —.—. 4®/o magy.­ar. járadék 102.10 Magyar-gal. vasút —.—. /­z irányzat n­­­ugodt. Frankfurt, junius 30. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 165 50. 4% osztrák aranyjáradék —— *1/0 magyar aranyjáradék 81.60. Osztrák hitelrészv. 226.50. Osztrák áramvasut részv. 180.75. Déli vasmi r. 67.25. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és m­ai árjegyzéseinek összehasonlítása. BEHIilK. Junius 30. Junius ?8 Búza junius—júliusra .... 184 márka ~ fillér 1^5 márka • fillér „ szép*.—októberre . . . 163 „ 85 „ 164 „ — „ ROZS junius—júliusra .... 122 „ — „ 124 „ — „ „ szept.-októberre . . 126 „ 50 „ 128 „ 7» „ Zab junius—júliusra .... 93 „ 75 „ 94 „ 50 „ „ szept.—októberre ... 9$ „ •­ „ 94 „ 75 „ STETTIN. Búza jun.—júliusra.........................181 márka fillér 182 márka - fillér „ szept.—októberre. . . • 13b „ - - „ 168 márka— „ ROZS jun.-juliusra...........................12i „ — „ 122 „ 50 „ „ szept.-októberre.... 124 „ 50 „ 1*7 „ „ KÖLN. Búza júliusra..............................17 márka ?0 fillér 17 márka 80 Allé „ novemberre................................17 „ — „ 17 „ 10 „ ROZS júliusra.....................................12 „ 20 „ 12 * gíl „ „ novemberre...............................IS „ 40 „ 13 „ 10 „ PARI» Búza folyó háza .... 2'» frank — címe 24 frank 75 c­me „ júliusra.....................................25 „ — ,, 24 „ 75 „ ,, julius—augusztusra . . 24 „ í 0 »,24 „ 75 „ „ utolfcó 4 hóra .... 23 .. 75 „23 „60 „ Liszt folyó hóra..............................54 „ 50 „ 54 „ „ ,, júliusra..................................... 54 ,, 60 „54 „ 55 „ ,, julius—augusztusra . . 54 „ 80 „ 54 „ 40 „ ,, utolsó 4 hóra . . ■ 52___„__90____„ _ 52____,, 75 „ 4$s*áru­ítási árfolyam 100 márka viata «, 62 20 Ért.— 100 frank vkra * 50 15 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-va­­lelt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. .oKtőzsdék zárlata június 30-án. !j B e r ! i h |j Frankfurt | Páris j Árf. I Paritás j Árf. Paritás j Árf. aritás !»/* ob magyar aranyjárad 81.70 102 26 ü fel 1O 101 PO l 82 8’ 101 81 ü *•/•-н ο■ „ papírjára«. 71.- ^ 43 O­­ 70 90 88.SO (• — l‘2»/*-os osztrák „ ---------------- £ . 65 10 81 27 K — t*/o-08 5) „ 77 SJ AG 53 K 77 80 96 58 **29/»*il „ eastraljárad. 66— 82 62 J 65.85 82 49 K — i*/6­ OB „ aranyjárad. 90.70 ilS.l-$ K 90 45.118 B — Magyar keleti vasúti kötv 78 20 97 fe7 K 5°/o-os keleti vasút els. kötv. 701, 0 12? 87 K —.r-1 —~ Osztrák atélreszvény........451 - 268.62­7 886 12.282 37 1’ — Osztrák-magyar bank........ —.— 705 .1 — —U--------—­Osztrák-m­agyar államvasut. 8­3 286.86 O 18* 3? 133 45 t­ 1458 75 285 06 U Déli vasút ...............................133 — 84.64 U 67 121­­ .—C 171 25* 1 * * * * * * * 9­­ . U törzséből osztrák-ny.vasút . —.­ —.— —. K — m­agyar-gaceorazági vasút . _ 13b­­ ' —K — Bibevölgyi vasutrészvény. *84 50 —O­­ —.— J —K — Károly­ Lajos vasut ............ 83 20 206.74 v 1164 12 105 14 — Kaasa-odorbergi vasul........ f7 40 14$ 79 ff —, — I — Orosz bankjegyek ............... 81 80 13 3 08 O I —1 — Váltó bécsi piaczra.......... JOO 60 62 21 160 66 62 19 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 55.60 — IV­.-os földhitelint. zálog* —.— o 80 90 —.— —.— —.— 3° %-oá franczia járadék___ —... —­ 8) 70 — 5V*%-ok franczia járadék . —.— —.— —1*8 60 Ottoman bankrészvény ——.— ——.— Franczia törleszthet!­ jarad. —. — —... _ 14 Tiszavidéki vasúti e. k.... —.— ——.— _.__ — „ jelzálog-hitelbank. —.— —.— —.— —.— —.— —. „ lesz.-és pénzv.­b. ——.— ——.— ——.— Árutőzsde. Bécs, június 30. (Gabona- és termény­tőzsde.) Az irányzat lanyha, az árak­ hanyat­lottak. Eladatott: Búza őszre 8.00-----8.09 forin­ton, október—novemberre —.-----.— forinton, ta­vaszra ------—.— forinton, május—janiusra —.— —.------forinton. — Rozs őszre 6.49—.647 forin­ton, rozs tavaszra —.-----.— forinton. — Zab máj-jun. —.-----.— forinton, őszre 5.84—5.91 fo­rinton. — Tengeri május—júniusra —.-----.— forinton, július—augusztusra 5.62— 5.65 forinton augusztus—szeptemberre —.——.— forinton, szep­tember—októberre —.— írton. Hivatalos jegyzések: Búza május—június­ra 8.80—8.90 forinton, őszre 8.08—8.13, október —novemberre —.-----.— forinton, 1888. tavaszra 8.50— 8.55. — Rozs május—júniusra 6.85— 6.95 forinton, június—júliusra —.-----.— forin­ton, őszre 6.43—6.48, október—novemberre —.— —.—, 1888. tavaszra 6.75—6.80. Tengeri má­jus—júniusra 5.65—5.70 forinton, tengeri június —jul. 5.62—5.67, julius—aug. 5.62—5.67, au­gusztus—szeptemberre 5.75—5.80, szeptember— októberre 5.83—5.88, 1888. május—júniusra 5.83 —5.88, új tengeri —.------------. — Zab szeptem­ber—okt. —.-----.-----forinton, május—júniusra 5.80—5.90 frton, őszre 5.85—5.90 forinton, 1888. tavaszra 6.22—6.27 forinton. Káposztarep­­cze 1887. február—márcziusra-----.------.— fo­rinton, aug.—szeptemberre 12.70—12.80 forinton- szept.—októberre 12.80—12.90 frton.Repczeolaj kész szállításra 31.00—31.50, szept.—deczemberre 31.50— 32.00 frton, január-áprilisra 32.00—32.50, májusra —.------.------. Szesz. Az árak ma tartózkodók. Készáruban 26.00 frton, július—szeptemberre 26.25—26.50, június—octoberre 26.50—26.75—— forinton, au­gusztus— octóberi szállításra —.-----------.— fo­rinton, octóberi szállításra 27.00-----27.25— forin­ton jegyeztetik. Berlin, j­unius 30. Terményvásár. (Zárlat.) Búza jun.­júliusra 184 márt­a — fillér =11 frt 44 kr. ; szept.— októberre 163 márka 25 fillér (= 10 frt 17 kr.). Rozs junius­­júliusra 122 márka — fillér (= 7 frt 69 kr.); szeptember­októberre 126 márka 50 fillér (= 7 frt 87 kr.); Zab jun.­­nl.-ra 93 márka 75 fillér (= 5 frt 83 kr.); szept.-októb.-re 99 márka — fillér( = 6 frt 25 kr.); Repczeolaj júniusra 48 márka 25 fillér (= 29 forint 84 kr.) ; szept.—októberre 48 márka 75 fillér (= 80 frt 09 kr.); Szesz jun.— júliusra 66 márka 90 fillér (— 41 frt 60 kr.); aug.—szept.-re 67 márka 50 fillér (= 42 frt 05 kr.). Átszámítási árfolya­m : 100 márka = 62 frt 20 krral. Stettin, június 30. Terményvásár. Búza jun.-júliusra 181 márka — fillér (= 11 frt 26 kr.); szept.-októberre 66 márka — fillér (= 10 frt 15 kr.). Rozs jun.­júliusra 121 márka — fillér (= 7 frt 51 kr.); szept.-októberre 124 márka 50 fillér (== 7 frt 7­5 kr.). Repczeolaj júniusra 50 márka — fillér (= 31 frt 10 kr.); szept.—októb.-re 49 márka — fillér (— 30 frt 48 kr.). Szesz kész szállításra 66 márka 50 fillér (= 41 frt 36 kr.) ; jun.-júliusra 66 márka — fillér (— 41 frt 05 kr.) ; aug.-szeptemberre 66 márka — fillér (— 41 frt 05 kr.) szept.-októberre 66 márka 70 fillér (— 41 frt 48 kr.) Átszámítási ár­oly­am : 100 m. — 62 frt 20 kr. Köln, június 30. Terményvásár: Búza júliusra 17 márka 80 fillér (— 41 frt 07 kr.) ; novemberre 17 márka 8 fillér (= 10 frt 58 kr.). Rozs júliusra 12 márka 20 fillér (= 7 frt 59 kr.) ; novemberre 12 márka 40 fillér (= 7,71 frt.). Rep­czeolaj (hordóstól) kész szállításra 26 márka 40 fillér (= 32 frt 84 kr.); októberre 25 márka 80 fillér (= 32 frt 12 kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka - 62 frt 20 krral. Páris, június 30. Teményvásár: Búza folyó bóra 25 frk. — c­me(= 12 frt 65 kr.) ; júliusra 25 frk — c­me(= 12 frt 55 kr.); jul.-auguszt.-ra 24 frk 90 c­me (= 12 frt 49 kr; utólsó négy hóra 23 frank 75 c­me (= 11 forint 94 kr.). Liszt 12 márkás­ folyó bóra 54 frk 50 ctme (= 17 frt 19 kr.) júliusra 54 frk 60 ctme (= 17 frt 21 kr.) ; jul .-augusztusra 54 frk 80 ctme (= 17 frt 27 trajezár) ; utolsó 4 bóra 52 frk fc0 ctme (= 16 frt 71 kr.). Repczeolaj folyó bóra 56 frk 50 ctme (== 28 frt 35 kr.) ; júliusra 66 frk 25 ctme (= 28 frt 23 kr. ; jul.-augusztusra 56 frk 50 ctme (28 f­t 24 kr.); utólsó 4 bóra 57 frk 25 ctme (= 28 frt 71 kr.). Szesz folyó hóra 43 frk 50 ctme (= 23 frt 76 kr.); júliusra 42 frk 50 ctme (= 23 frt 71 kr.) ; jul.-augusztusra 42 frk 50 ctme (= 23 frt 76 kr.) ; utolsó 4 bóra 40 frk 50 ctme (= 22 frt 15 kr ). Atszmiátási árfolyam 100 frk: 1­50 frt 15 krral. HÍREK, Június 30. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyed elején bizalommal szó­lítjuk fel lapunk olvasóit előfizetésük meg­újítására. A „Nemzet“ előfizetési ára : évnegyedre . . 6 frt. fél évre . . .12 frt. egész évre . .24 frt. Az estilap külön küldéséért, negyedéven­­kint­­ írttal több. Az előfizetési pénzek, lapunk kiadóhiva­talához, Athenaeum-épü­let (Ferencziek tere 3. sz.) küldendők. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala. — Vilmos császár nem utazik, mint eddig meg­állapítva volt, jul. 20-án Emsbe, minthogy utazásának napja még egyáltalán nincs meghatározva. Az sem bizonyos még, a berlini lapok szerint, hogy a császár megy e az idén Gasteinba. Ha a császár mégis el­megy Emsbe, akkor rövidebb ideig fog tartózkodni, mert aug. 20-án a babelsbergi kastélyba akar visszaérkezni. A császár most nem a rendesen meg­szokott időben kocsizik ki, hanem amikor éppen a nap hőmérséke arra alkalmas. A gyakori köszöntge­­tést kikerülendő, leggyakrabban a palota hátsó kijá­ratánál szokott kocsira ülni s a bakon ülő vadász, kinek tollbokrétájáról a császár jöttét már messziről látták, most egyszerű sapkát hord. — Személyi hírek. Frigyes főherczeg al­tábornagy, mint Pozsonyból távirják, kanyaróban meg­betegedett. A betegség lefolyása rendes. — Ku­­b­i­n­z­k­y Emil lovag az egyesült államok részéről prágai alkonsullá neveztetett ki. — A cseh egyetem rectoráv­á W­e­i­s­z Vilmos orvos-tanárt választot­ták meg.­­ Bismarck herczeg állapotán a friedrichs­­ruhi levegő sokat javított, amit hogy rendesen az ottani erdők ozondús levegője szokta a vascancellár­­nak gyöngülő erejét ismét visszaadni. A herczeg na­gyon visszavonultan él, de mindennap tesz az erdők­ben nagyobb kirándulásokat, néha szekeren, néha gya­log, gyakran 4 -- 5 órányira. Munkásait fölkeresi do­log közben, vagy házikóikban s ilyenkor nem mulaszt­ja el napi bérüket valamivel megtoldogatni. Ezért aztán munkásai mindig a legnagyobb örömmel üd­­vözlik. A herczeg különben azt a pénzt, amit munká­sai a munkások betegsegélyző pénztára számára tar­toznak fizetni, takarékpénztári könyvekben szokta nekik visszaadni, s ezzel is elősegíti takarékosságukat. — Lakoma. Radócza János orsz. képviselő ma délután 3 órakor lakomát adott a zalaegerszegi kül­döttség tiszteletére, mely neki a mandátumot átnyúj­totta. A lakoma a VI—VII. ker. kör éttermében folyt le. A küldöttség tagjai voltak: Svastits Benő, Zala megye főispánja, Balaton József z.-egerszegi esperes, Árvay István ügyvéd, Kovács Károly polgármester, dr. Mangin Károly megyei fő­orvos, stb. A hetven terítékű ebédre hivatalosak vol­tak: Darányi Ignácz, Országh Sándor, Wahrmann Mór, Matlekovits Sándor, dr. Podmanitzky Frigyes, Királyi Pál, dr. Apáthy István, Schnierer Gyula, Fackl Károly, Hieronimy Károly, Jekelfalussy Lajos, Teleszky István, Gerlóczy Károly, Tö­rök János, dr. Neumann Ármin, stb. Az ebéd Bunkó zenéje mellett fesztelen hangulatban tartotta együtt három órán át a társaságot. A negye­dik fogás után megeredt a toaszok árja. Először a házigazda Radocza János éltetve zalaegerszegi ven­dégeit, utóbb Podmaniczky Frigyest köszöntötte föl. Mérő János Zala megye erélyes főispánjára emelte poharát. Nagy hatást keltett Svastits Benő főispán felköszöntője, a­ki Radócza győzelmében a nyers tö­megeket fanatizáló antisemitismus fölötti győzelmet ünnepli. Balaton József esperes meleg szavakban él­tette a kerület szabadelvű képviselőjét Radocza Já­nost ; Podmaniczky Frigyes dr. Zala választópolgárait éltette, a­kiket a haladás szelleme vezérelt az urnák elé . Pucker József a liberalizmust dicsőíti, a­mely fényes győzelmet aratott a sötétség fölött s élteti Balaton Józsefet és Árvay Istvánt, mint a zalaeger­szegi liberális párt vezéreit. Jekelfalusy mint ka­­tholicus ember örömének ad kifejezést, hogy Balaton Józsefben, a catholicus papban üdvözölheti a szabad­­elvűség egyik bajnokát, Fenyvessy Adolf Királyi Pált, Radocza János a zalai hölgyeket éltette; Ten­­czer Pál pedig a VI. kerület érzelmeit tolmácsolja, azét a kerületét, mely egyforma diadallal ünnepelte meg úgy Busbachnak mint Radoczának megválasztá­sát. Királyi Pál a zalaegerszegi győzelemben nem­csak a szabadelvű pártnak, hanem minden józan gon­­dolkozású embernek ünnepét üdvözli. Ezeken kívül fel­köszöntőket mondtak: Neumann Ármin dr., Te­­leszkyre, Balaton József Matlekovitsra, Teleszky Apáthyra stb. Asztalbontásra csak hat óra után ke­rült a sor. — A Segítség« emlékalbum szerkesztő és ter­jesztő bizottságának tagjai ma délutáni 6 órakor Jókai Mór elnöklete alatt értekezletet tartottak, a­melyen jelen voltak Beniczky Ferencz államtitkár, Ivánka Imre, Lévay Henrik, Gerlóczy polgármester, Nagy Miklós, Szana Tamás, Csávolszky Lajos, Uj­­váry Lajos, Vadnay Károly stb. Az értekezleten fő­kép az emlékalbum terjesztésére vonatkozólag jöttek étre megállapodások. Lévay Henrik, Beniczky Fe­­rencz, Ivánka Imre 1000—1000 példány elterjeszté­sét vállalták magukra. A terjesztő bizottság elnö­keivé megválasztottak Tisza Lajos gr. és Beniczky Ferencz, a népünnepély rendező bizottság elnökeivé Atzél Béla gr., Károlyi István gr., Teleky József gr. és Gerlóczy polgármester. Föl fogják kérni közremű­ködésre az egyes jótékony nőegyletek elnökségeit is. Az emlékalbum számára beküldött eredeti rajzok ki fognak sorsoltatni. — Miniszteri látogatás: Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, Gönczy Pál állam­titkár, és Szalay Imre osztálytanácsos kíséretében ma délelőtt 9 órakor meglátogatta az orsz. nőipar-egye­­sület ipariskolájának imposáns kiállítását. A minisz­tert az intézet ősz-utc­ai palotájának első emeleti csarnokában az egyesület elnöksége és választmányi tagjai, továbbá az intézet igazgatónéja és tanári kara fogadták. Ott voltak: Gönczy Pálné, Szemlér Mihály­­né, Girokuthy Ferenczné, Eőry Farkas Kálmánná, Toderescu Pálné, Özv. Karlovszky Zsigmondné, Fló­ra Mária, ifj. Gönczy Pálné, Darázsy Albertné, Grúz Albertné, Nagy Sándorné, Hodossy Imréné, Kodo­­lányi Antalné, Dusóczky Károlyné, Halasi Józsefné Bulyovszky Lilla, Rock Szilárd, Eőry Farkas Kálmán Csorba Ede, Hegedűs Károly, Kodolányi Antal stb. Az érkező minisztert Gönczy Pálné, az államtitkár hitvese fogadta, lelkes beszédében örömének adva ki­fejezést a fölött hogy a miniszter a nőipar csarnokát látogatásával kitüntetni szíveskedett. Trefort minisz­ter szíves válasza után, sorba járták a tárlatot. Elő­ször a fehérneműeket, azután a vegyes munkákat, utóbb a hímző termet és a szabóságot, végül pedig a rajzokat tekintették meg. Az előkelő vendéget Szuko­­váty Ottilia úrhölgy, az intézet igazgatója kalauzolta a termeken keresztül. A miniszter az elismerő sza­vakkal éppen nem fukarkodott. Többször kijelentette hogy a látottak felülmúlták minden várakozását. Külö­nösen a vert csipkék a suplikált munkák, a finomí­tott alakban feldolgozott kalotaszegi varrottasok, az ízléses házi toilettek ragadták meg figyelmét, ezekért sok dicsérő, elismerő és buzdító szóval adózott. Na­gyon meglepték az intézet mintakönyvei melyeknek pontosságát nagyon megdicsérte. A miniszter két óra hosszáig időzött a kiállításban. Távozásahor Rock Szilárd intézett hozzá beszédet, köszönetet mondva szives látogatásáért s kikérve továbbai pártfogását. A miniszter megjegyezte, hogy a tárlatot örömmel nézte végig, mert arról győződött meg, hogy az inté­zet, betölti hivatását s kívánatos volna, ha a magyar társadalom minden rétegében felkeltené azt az érdek­lődést, amelyet megérdemel. Ezután Eőry Farkas Kálmán tartott beszédet. Örömét fejezte ki a fölött hogy az intézet a fejlődés ily magas fokára emelkedett de éppen ezért kötelessége kijelenteni, hogy ebben a főérdem Szukováthy Ottiliát az intézet lelkes, fárad­hatatlan igazgatónőjét illeti, a­ki megmutatta hogy az önzetlen munka és szakadatlan törekvés mily eredmé­nyeket képes létesíteni. A zajos éljenzések elhangoz­tával Trefort miniszter megjegyezte hogy az intézet igazgatónőjének érdemeit ismeri; tudja hogy a mű­­iparnak nincs több oly hivatott apostola, mint az in­tézet főnöke aki, — mint mosolyogva megjegyezte — megérdemelné, hogy szakmájában a doktori oklevél­lel tüntettessék ki. Ezzel a miniszter, lelkes éljenzé­sek által kisérve eltávozott az intézetből. — Az idegen­forgalom emelése érdekében Atzél Béla dr. értekezletre hivta egybe a fővárosi szállótulajdonosokat, kik G­u­n­d­e­l János elnöklete alatt ma gyűltek össze a »Hungária« fogadó egyik termében, mely ez alkalomból teljesen megtelt. Az elnök megnyitván az értekezletet, bemutatta Atzél Béla bárót és hangsúlyozta, hogy az összejövetel ezért­ját annak megbeszélése képezi, miként lenne kivihető, hogy a szállók az idegenek minden igényeit kielé­gítsék. Megjegyzi, hogy Európának egy fővárosában sem olcsóbb a lakás és étkezés, mint Budapesten. Kár hogy a hírlapok mindig megnevezik az illető szállóházat, ahol öngyilkossági esetek fordulnak elő. Fölemlíti, hogy vannak a fővárosban hor­dárok, a­kik 8—10 szobát bérelnek ki, s a vasúti állomáson az utasokat a drága szobák kibérlésére bírják. Beszédét azzal végzi, hogy a bu­dapesti fogadósok oda fognak törekedni, hogy az idegen­forgalom emelésére alakult bizottság kívánal­mainak megfeleljenek. Atzél Béla báró arra utalt, hogy a külföldiek még nem ismerik fővárosunkat. Az uta­zók csak egy-két napig tartózkodnak nálunk, mert nem tudjuk őket lekötni. A külföldön azt hiszik, hogy a budapesti vendéglők igen drágák. Ezért kalauz­könyvet kellene készíteni a szállóházak megnevezésé­vel s az étel- és lakás-tarifta közlésével. E köny­vet szét kell küldeni a keleti tartományokban. Szükséges továbbá, hogy a vendéglőkben az ét­lapokat ne csak magyarul és németül, hanem angol és franczia nyelven is kiállítsák. Vezetőkről, u. m. ciceronek­ról is kell gondoskodni, a­kik az ide­gennek megmutatják a főváros nevezetességeit. Reclam-csinálás czéljából ajánlja, hogy a szálloda­­tulajdonosok képeket készíttessenek és küldjék azt szét mindenfelé. Stadler Károly hangsúlyozza, hogy a korai zárórának káros hatása van, kéri tehát a bi­zottságot, hogy annak meghosszabbításáról gondos­kodjék. Marschall, Stőin, Gli­ek Frigyes és Walter Károly felszólalásai után elhatározták, hogy az Atzél Béla dt. által javasolt intézkedéseket megteszik. El­fogadták azt az indítványt is, hogy minden nagyobb fogadóban az idegenek kényelmére társalgó termet rendeznek be. — Uj hitbizomány. A kaposvári kir. törvény­szék közhírré teszi, hogy ő felsége legfelsőbb elha­tározásával megengedte, hogy Zichy Nép. János gróf Somogymegyében fekvő lengyeltóti uradalm­­ból, fia, Zichy Béla gr. részére elsőszülöttségi hi­biz­o­mányt alapíthasson s az e tekintetben bemuatot alapító okiratot legkegyelmesebben jóváhagyta. A hitbizomány már tényleg fölállittatott s Zichy Béla grófnak, mint első birtokosnak átadatott. — A pápa jubilaeuma. A pápa jubilaeumához a győri katholikus közönség is hozzá fog járulni Tegnap tartatott meg ez ügyben — mint a­z M. Állam írja — az előértekezlet Zalka János, győri püspök elnöklete alatt az ottani papnevelő intézet dísztermében. Nagy számú és előkelő közön­ség vett részt az értekezleten, melyet Zalka püspök emelkedett hangú beszéddel nyitott meg. Előterj­esztő hogy a győri egyházmegye 40 taggal van képviselve az ünnepély rendezésében, mely három irányban kíván működést kiejteni, 1-szer hódoló felirat átnyujtásá­­val, melyet az ország herczegprm­ása fog szerkesz­teni, 2-szor megyénkint és kerületnkint eszközlendő névaláírások gyűjtésével, melyek szeptember végéig befejezendők és a nagy bizottsághoz beküldendők lesznek. Ezzel össze lesz kötve­­ szeretet-adományok gyűjtése, külön ivén, miben ki­i tehetsége és tetszése szerint vesz részt; az adomány minimuma mégis 5 krban szabatott meg a központ által. Ezen aláírá­sokat és a vele kapcsolatos adománygyűjtést Győ­rött a catholicus autonomia-testület fogja eszközöl­ni, mi végből felkéri a világi elnököt a kellő intéz­kedések megtételére. A 3-ik működési iránya a nagy­­bizottságnak a hölgyei által készítendő és ő szentsé­ge által az újonnan alakuló vagy szegény egyházak­nak adományozandó egyházi készülékek előállítása, melyek őszszel Rómában, midőn az egész világ ado­mányai egybegyűln­ek, külön lesznek kiállítva. Ez ér­demben a győri azt-Erzébet- és oltáregylet, az apá­­czák anyaháza Serény munkásságot fejt már ki, valamint a soproni oltáregylet és a szent Orsola apáczák is buzgón közreműködnek. Ezen kegyeleti tényeken való minél számosabb és tömegesebb részvételre szólítja fel a megye főpásztora körleve­lekben híveit és reményit, hogy vetekedve fognak sietni az egyház feje iránti hódolatuknak ezen szerény nyilvánítására. Kautz Gusztáv tolmácsolta az értekezlet köszönetét a püspöknek ígérve, hogy mind egy emberig részt vesz Győr város catholicus lakossága a pápa jubilaeumában. — Tűzoltó congressus. A fiumei orsz. tűzoltó közgyűlés iránt, melyet f. évi augusztus hó 18 — 22-ik napján tartanak meg, országszerte nagy az érdeklődés. A congressus védnökségét a jelenleg Fiuméban idő­ző József főherczeg vállalta el. A fiumei lakosság pe­dig élén Ciotta podestával s Thierry lovag rendező bizottsági elnökkel mindent elkövet az ünnepi fogad­tatásra s arra, hogy az anyaország fiai jól érezzék magukat Fiuméban. Az indulás Budapestről külön vonatokon történik augusztus 17 én s az utazást a m. államvasút rendezi. Az utazás Budapestről Fiuméba és vissza a II. osztályban 17 írtba és a III. osztályban 11 írtba kerül. Augusztus 22-én pedig Fiuméból Ve­­lenczébe lesz kirándulás külön gyorshajón 20 frt rész­vételi díj mellett. A fiumei közgyűlésre már a legtöbb város tűzoltósága bejelentette részvételét, így Buda­pest, Kassa, Veszprém, Nagyvárad, Nyíregyháza, Ka­locsa, Alcsuth, Nagy-Kanizsa, Maros-Vásárhely, Léva stb. Az eddig jelentkezettek száma 1.300. Jelentkezé­seket még 1. évi július 20-ig fogad el Goreczky Zsig­­mond, a magyar orsz. tűzoltó szövetség titkára (Buda­pest, IV. zöldfa-utcza 19. sz.) Az orsz. tűzoltó szövet­ség a zágrábi tűzoltóságot meleghangú levélben bizta meg a fiumei közgyűlésre való együtt utazás, illetve csatlakozásra. A vidéki tűzoltó testületek érdekes magyar speciális termékeket és készítményeket visz­nek magukkal a Fiuméban alapítandó történelmi és néprajzi múzeum számára, míg a budapesti önkéntes tűzoltótestület értékes műtárgyat visz, melyet egyik kiváló szoborművészünk most készít meglepetésül. — A margitszigeti híd, melyre a főváros közön­ségének, hogy a Budapest ez egyetlen igazi üdülő­helye könnyen megközelíthető legyen,­­ annyi szük­sége van, Atzél Béla báró buzgólkodása folytán való­színűleg létrejö úgy, hogy a Margithídról építenek a szigetig egy ágat a kis szigetre. Atzél b. ugyanis Nyáry Adolf b. főudvarmester szives közbenjárásával kieszközölte József főherczegnél, hogy ez a hidépítés megengedtessék, s arra már akadt is egy belga vál­lalkozó. Ez fölépíti a hidat, szedvén minden embertől 3 krt, (a szigetre 10 kr volna a belépti dij) 35 éven át, míg azontúl a bid az állam birtokába menne át. A kis szigetre kocsin is tehető volna a közlekedés. Az építési költség körül­belől egy millió, s a bid egy év alatt elkészülhet. Óhajtandó volna azonban, hogy hazai vállalkozó venné magára az életrevaló eszmé­k vitelét.­­ A londoni diplomaták kicsike múlt, hogy az annyira megvetett strickeot nem hívták segélyükre.

Next