Nemzet, 1887. december (6. évfolyam, 1888-1916. szám)
1887-12-01 / 1888. szám
izottság jelentésébe felveendőnek határozza a kérdéses szerződés helybenhagyó tudomásul vevését. A magyar kir. államvasutak czíménél Darányi előadó felveti a kérdést, hogy nem szándékozik-e a kormány a személyforgalom emelésére a tarifát leszállítani és alaposak-e a forgalmi eszközök elégtelensége iránti panaszok? — Desseffy Aurél gr. csatlakozik a forgalmi eszközök elégtelensége iránti panaszok tárgyában felvetett kérdésekhez. — Horánszky kérdést intéz a szabadkai üzletvezetőségnek Szegedre való áthelyezése iránt. — Baross miniszter részletezi a vasutak jövedelmezőségét, mely az előirányzatnak teljesen megfelelt. Kilátásba helyez még további megtakarításokat, anélkül,hogy a fentartás rovására eshetnénekA szabadkai üzletvezetőség áthelyezését indokolja Szeged város érdekével, melyre a kormánynak kiváló gondot kell fordítania és a tisztviselőkre nézve sok előnynyel jár s a forgalmi érdekek ezáltal semmi kárt sem szenvednek. A személyforgalom tekintetében kilátásba helyezi a lehető legnagyobb könnyítéseket különösen bérleti, menettérti és csoportosítási jegyek útján. A főváros környéke 30 km. távolságig rendkívül mérsékelt jegyeket fog behozni. Igyekszik értékjegyek behozatalát lehetővé tenni egységes módon az összes magyarországi vasutakra, úgy, hogy bizonyos mennyiségű pénzösszegnek megfelelő kedvezményes menetjegy adatnék ki bármely irányban. A forgalmi eszközökre nézve a panaszokat tendentiosusoknak jelenti ki, mert a m. kir. államvasutaknak 17,000 vagyon áll rendelkezésre. Gondoskodott még augusztusban arról, hogy a forgalmi igényeknek megfeleljen. Sok akadályt okozott azonban őszkor a tetemes katonai szállítás. Érdekes adatokat közöl a forgalomról, mely szerint 1500 nagyon szilva szállíttatott el, míg tavaly csak 600 kocsival szállítottak, hasonló arány mutatkozik a gabona és liszt szállításánál. Horánszky aggályát fejezi ki, hogy a nagy megtakarítások a pályafenntartás rovására esnek. Baross miniszter kijelenti, hogy a legnagyobb szigorral őrködik a fenntartás kellékei felett, mert ő az ily megtakarítást a legnagyobb tékozlásnak tartaná. Ezek után az előirányzati tételek változatlanul elfogadtattak. Az állami gépgyárak rovatánál Dessewffy Aurél gr. kérdi a kormányt,hogy fenntartja-e jövőre is ezen gyárnak versenyét a magániparral szemben, pl. cséplőgépek előállítása által ? — Baross miniszter feleli, hogy csak annyiban, amennyiben a hazai gyárak nem képesek a szükségnek megfelelni. Dessewffy gr. nézete szerint versenyvállalatok nem keletkezhetnek az állami gyárral szemben. Baross miniszter ezt nem ismerheti el, mert magánvállalatok hitelt is nyithatnak, amit az állami gyár nem tehet. Dániel Ernő fentartani kívánja a cséplőgépgyártást, melyért a gazdaközönség csak hálára lehet kötelezve, mert ezek jobbak az angol gyártmányoknál is. — Hieronymi felette fontosnak tartja a mozdonygyártással rokontermészetü ágnak fentartását, mely nélkül az állami gépgyár alig lenne a jelen alapon fentartható. — A bizottság ez értelemben változatlanul fogadja el az előirányzatot. A beruházások címénél Hieronymi felhívja a miniszter figyelmét a Temes Béla szabályozásának ügyére. Baross miniszter elismeri annak égető szükségét s biztosítja a kitelhető intézkedéseket. Az összes tételek változatlanul elfogadtattak és ezzel ezen tárcza költségvetése befejeztetett. Budapest, nov. 30. (A sk u p s t i n a t e e n dő i.) A szerb skupstina összeülése alkalmából a következő érdekes sorokat vettük Belgrádból: A jelen skupstina két nagy fontosságú kérdésben lesz hivatva határozni; az egyik az alkotmány revisiója, a másik pedig az adó reformja. A szerb alkotmány csak akkor változtatható meg, ha három skupstina egyetértőleg kimondta a változtatás szükségét; magát a reformot azonban a nagy skupstina van jogosítva keresztül vinni. Miután az előző két skupstina már elhatározta az alkotmány revisióját, a jelen skupstina feladata lesz e határozatot végérvényre emelni. Az alkotmány megváltoztatása kétség kívül kiváló horderejű tény. Ez magyarázza meg az óvatosságot, melylyel a kormány a kérdést tárgyalja. A tervezetet a kormány által az összes pártokból vett 12 tagú bizottság már hetek óta vitatja, s a tanácskozások meglehetősen elhúzódnak. Magának a reformnak eszméje nem újabb keletű. A király kezdeményezte azt mintegy hét év előtt s a kérdés felől a szerb tudomány kiváló képviselő beható discussiókat folytattak a sajtóban is.Élénken érzett viszás állapot gyanánt jelentkezett a skupstina összeállításának jelen formája. Szerbia aránylag szegény intelligens ellenekben, de a törvényhozásból még ezt a kevés intelligens elemet is kizárta a törvény. A scupstina tagjai kiválón papokból és parasztokból állanak, akiknek műveltsége és politikai iskolázottsága oly fogyatékos, hogy a törvényhozás munkája szükségkép meddővé vált. E mellett a paraszt képviselőkből lassan kint egy külön osztály képződött, melynek fölfuvalkodottsága és ignorantiája károsan hatott a közállapotokra. Az alkotmány revisiojánál e hiányon okvetlenül segíteni kellett. Igaz ugyan, hogy a törvényhozásnak kinevezett tagok által való kiegészítésében eddig kínálkozott némi — bár a tagok viszonylagos csekélységénél fogva eléggé hatástalan eszköz arra, hogy az intelligens elemek is részt vehessenek a scupstina munkálataiban, de e rendszer népszerűtlen és az összes pártok által perkorrestáltatik. Befolyásos és előkelő körök a két kamara rendszerében vélték föltalálhatni a kellő correctivumot; ez eszme azonban, jóllehet a tudomány érvei által is támogattatott, hajótörést szenvedett a hatalmas radicálisok ellenzésén. Az alkotmány revisiojával foglalkozó bizottságban e kérdés képezte a leghevesebb vita tárgyát.Annyi tény,hogy úgy a kinevezett törvényhozók, mint a két kamara rendszere egyetértőn mellőztetett; míg azonban az egyik rész a skupstinának az intelligens tagokkal való fölfrissítését az által véli elérhetőnek, ha a törvényhozásban az államtisztviselőknek is engedtetik hely, addig a másik rész inkább az érdekképviselet elvét kívánja megvalósítani s a testületek képviselőit szeretné látni a legislativ termében. A nézetek eltérése folytán a tárgy nyílt kérdésül maradt fenn s miként emlitem, a nagy skupstinának képezendi nehéz föladatát, hogy megoldja azt. Az adó reformja azonban szorosan a jelen skupstina működési körébe vág. A pénzügyi kérdésekben a radicálisok viszik a vezérszerepet s minden arra vall, hogy a javaslat is az ő művük. A javaslat czélja könnyíteni a szegény osztály terhén, amit a progressiv adó behozatala is bizonyos könnyítések által (pl. 1 hectár parasztföld adómentes, 2 hectár mentesített a végrehajtás alól stb.) vél elérhetőnek. Annyi bizonyos, hogy az új adójavaslat sem az állam jövedelmeit fokozni, sem pedig a deficitet kevesbíteni nem fogja ; be nem vallott célja egyszerűen a kormány, vagyis inkább a radicálisok népszerűségének emelése, ami pillanatnyira sikerülhet is; de nem hisszük, hogy beváljon oly rendszabálynak, mely az ország javára szolgálna, vagy éppen a kormány positióját erősítené. Sőt ellenkezőleg van okunk föltenni, hogy az új javaslat elsősorban a kormányon fogja megboszélni magát, mert azáltal, hogy az a terhet túlnyomó részben azon elemekre rója, amelyek a politika kérdésében vezetők gyanánt szerepelnek, szükségkép fölkelti ezek elégedetlenségét. A törvény végrehajtása sok kellemetlenséget fog még okozni a kormánynak. Egyébként a skupstina, mint eddig csaknem kivétel nélkül, e nagyfontosságú kérdéssel is előreláthatólag röviden fog végezni. A kormány gondoskodni fog róla, hogy a tárgyi momentumok minél kevésbbé foglalkoztassák a törvényhozást, s inkább a múlt kormány bűnei kerüljenek napirendre. Hallani fogunk interpellációkat és szenvedélyes kifakadásokat, sőt indítványokat, melyek a múlt kormány tagjainak vád alá helyezésére irányulnak. A kormánynak sok oka van, a discussiót erre a személyes térre vezetni. Miként Damocles kardja, aggasztja őt az a tudat, hogy a haladó párt, mely a korona személyes rokonszenvét bírja, még egyszer kormányképessé válhatik. Ez az aggodalom készteti a különben oly ellentétes elemekből álló liberális és radicális pártokat, hogy úgy ahogy, békességben megférjenek egymással és odázzák el azon eshetőséget, hogy a két pártból alakult kabinetben lappangó egyenetlenség nyílt szakadássá fajuljon. Ristics sokkal előrelátóbb és sokkal tapasztaltabb politikus, semhogy valamely tactikai hiba folytán ez eshetőség bekövetkezését siettesse. Ezért korábbi szokásaitól eltérőleg, a jelen skupstina elé terjesztendő javaslataiban is óvakodott az önálló föllépéstől, s míg azelőtt senkit meg nem kérdezve cselekedett, most gyöngéd figyelemmel volt az uralkodó pártok óhajaira és előterjesztései, miként egész politikája, nem egy czéltudatosan átgondolt, mint inkább egy compromissumok által összefoldozott kormányrendszer benyomását keltik. Táviratok. Varsó, nov. 30. (Eredeti távirat.) Az egy idő óta általános figyelmet keltett orosz csapatmozgalmak, nevezetesen a lovascsapatoknak előre tolása az ország belsejéből a nyugati kormányzóságokba, eddig csupán csak előkészületi intézkedések jellegével bírnak, amelyeknek végczélja egyelőre még bevárandó. Ez ideig még nem volt észrevehető, hogy a határ valamelyik pontján jelentékenyebb csapatösszpontosítás történt volna. Élelmezési szerek jelentékenyebb tömegének felhalmozása nevezetesen oly erődökben, mint Rovno, Laek és Dubno, hol nagyobb raktárak állíttattak fel, újabban fokozottabb mértékben észlelhető. A brzesc- i t e v sk i fegyvergyárban az utóbbi időben katonai czélokra számos kézművest alkalmaztak. A két legnagyobb varsói vasgyár, nevezetesen a Lilpop és a Kan czég újra ismét nagymérvű katonai megrendelést kapott. (P. C.) Páris, nov. 30. A radicálisok nagy hévvel folytatják Grévy megmaradására megindított mozgalmukat, ez ideig azonban a siker kevés reményével. Granet és Laguerre képviselők Grévyhez mentek és arra kérték, hogy egy Goblet, Freycinet, Floquet és Clémenceau cabinetet alakítson, de mindenek felett ne mondjon le. Grévy azt felelte, hogy abban a helyzetben, melyben van, kénytelen lemondani. A kamara idézte elő a zűrzavart, a kamara dolga abból kivezetőt találni. Különben ő már nem hív meg senkit sem, az urak, ha akarnak, jöjjenek maguk. Floquet és Freycinet ezt a mozgalmat nem pártolták, Goblet teljes határozottsággal visszautasította az ajánlatot, hogy minisztériumot alakítson, csakis Clémenceau pártolta e combinatiót. Derouléde is megjelent az Elyséen s könyörgött Grévynek, hogy maradjon, amennyiben kények között biztosította az elnököt nagyrabecsüléséről. Estefelé Rouvier az Elyséere ment. Grévy-t ugyanabban a hangulatban találta, mint előző napon. A »Lanterne«, mely Ferry leghevesebb ellenségei közé tartozik, ma azt írja, hogy Grévy sok mindent helyre hozhat az által, ha Ferry árulásának meghiúsításával a köztársaságnak szolgálatot tesz. Meg kell kímélni Francziaországot a becstelenségtől és a polgárháborútól. Grévynek maradnia kell. Minisztérium alakítandó, mely Francziaországot kiragadja Ferry és a jobboldal körmei közül. Rochefort anélkül, hogy egyenest Grévy mellett szólalna fel, mellőz minden támadást ellene. A colporteuröket, kik a boulevardon Grévy ellen gúnydalt árusítgattak, kifütyülik és szidalmazzák. Azonban a radicálisok által oly esztelenül megkezdett izgatás Grévy ellen már sokkal nagyobb hatást idézett elő, semhogy a közvéleményben ily fordulat beállhatása valószínű lenne, noha teljességgel kizártnak ez az eshetőség sem mondható. A fent jelzett fordulatot főleg a híresztelgetés idézte elő, hogy a jobboldal mindjárt az első szavazásnál Ferryre fog szavazni, úgy hogy Ferry, míg a többi pártok jelöltjeik érdekében haszontalan demonstrációkat kísérlenének meg, már mint megválasztott elnök kerülne ki az első szavazásból. (N. Fr. Pr.) Páris, nov. 30. Számos politikai személyiség látogatta meg tegnap Grévyt. Grévy hívei, kik megmaradását óhajtják, felkérték Goblet-t, hogy vállalja el a kormány alakítását, Goblet azonban a kérelmet visszautasította. Biztosnak látszik, nehogy nem tesznek újabb kísérleteket, hogy az elnökválság megoldását továbbra is késleltessék. Páris, nov. 30. A jobboldalhoz közelálló körökben megerősítik, hogy a jobboldal el van határozva valamennyi szavazásban egyhangúlag Dampierre tengernagyra adni szavazatát. Ha a köztársasági pártiak szavazatai Freycinet és Ferry között megoszolva maradnak, előreláthatólag többszörös szavazás válik szükségessé. Közvetlenül az üzenet felolvasása után a senatus és a kamara elnökei rendeletet olvastatnak fel, mely a congressust péntekre egybehívja. — A republicani pártcsoportok elnökségei péntek délelőttre nagygyűlést hivtak össze Versaillesbe. Páris, nov. 30. A Montmartreban kifüggesztett falragasz aláírói ellen, mely lázadásra való felhívást tartalmazott, a vizsgálatot megindították. Berlin, nov. 30. A birodalmi gyűlés mai ülésében befejezte a költségvetés első olvasását, annak több fejezetét a költségvetési bizottsághoz utasította és elhatározta, hogy a költségvetés többi részét nyilvános ülésben fogja tárgyalni. Berlin, nov. 30. (Eredeti távirat.)Reuss herczeg Németország bécsi nagykövete, akinek meghosszabbították szabadságidejét, hogy curáját befejezhesse, legközelebbi napokban visszatér bécsi állomására. Nagyon természetes, hogy Reuss herczeg nagykövet, mint más években is úgy az idén is, állomására való visszatérte előtt meglátogatta a birodalmi cancellárt és Vilmos császár által is fogadtatott. Teljesen alaptalan tehát az a hir,hogy politikai okokból szakította félbe gyógykezelését és Friedrichsruhéba való utazásának különös politikai czéljai lettek volna. (P. C.) Konstantinápoly, nov. 30. (Eredeti távirat.) Novakovics Szerbia követe megkapta a portától a szerb-török kereskedelmi szerződés tervezetét ama módosításokkal, melyet a török kormány óhajtana. Novakovics e tervezetet jóváhagyás végett Belgrádba küldte. A szerb-török vasúti csatlakozás üzemének megnyitására vonatkozó fermán még nem érkezett le a sultántól, de a nagyvezér szerint a legközelebbre várható. (P. C.) Belgrád, nov. 30. (Eredeti távirat.) A skupstina megválasztotta a korelnököt és az igazoló bizottságot; az utóbbiban öt radicális és öt liberális választatott be. A bizottság elnöke Ranko Tassic radicalis képviselő. (P. C.) Madrid, nov. 30. Több képviselő előtt tartott beszédben Sagasta kijelenté, hogy az új törvényhozástól üdvös eredmény várható. Spanyolország bizton halad czéljai elérésében, midőn a békét az országban fenntartja, külfelé pedig tiszteletet gerjeszt. E siker a spanyol nép hazafias érzületének, a hadsereg és tengerészet erős fegyelmének, különösen pedig a régensnő fáradozásainak köszönhető, ki valódi biztosítéka Spanyolország békéjének. London,nov.30.Graham és Burns ügyei,kiket a rendőrség a Trafalgar-squaren november 13-án illetve 14-én tartóztatott le, mert lázadást akartak előidézni és a rendőrséget is megtámadták, ma az esküdtek elé utasíttatott. Athén, nov. 30. A kamara mai ülésén 76 szavazattal 52 ellenében a kormánynak bizalmat szavazott. Dublin, nov. 30. Sheetly parlamenti tagot legutóbb tartott izgató beszédéért ma Limerick közelében letartóztatták. Zágráb, nov. 30. (O. E.) titokban a ma végbement pótválasztásnál Simonovics kereskedő nemzeti párti választatott meg képviselővé. — Holnap estetnek meg itt a községi pótválasztások. Az ellenzék nagy erőfeszítéseket tesz, hogy jelöltjeit győzelemre vezesse. — A nemzeti párt ma este tartott értekezletén megállapította a tartománygyűlés holnapi napirendjét. A bán ismerteti válaszát, melyet Amrus interpellátiójára, a zágrábi polgármesternek állásától való felfüggesztése tárgyában a tartománygyűlés holnapi ülésében adni fog. A felfüggesztés a fennálló törvények értelmében történt. A vizsgálat a legközelebb összeülő közigazgatási bizottság fogja megejteni. Azon panaszok, hogy Zágráb város érdekei háttérbe szoríttatnak, teljesen alaptalanok. A kormány mindig szem előtt tartotta a város érdekeit és annak anyagi jólétét lehetőleg előmozdította. — Stankovics osztályfőnök a határőrvidék érdekében tett két interpellációra válaszol. A párt holnapi értekezletén ki fogja jelölni a tagokat az állítólagos választási visszaélések tárgyában kiküldendő bizottságba, a holnaputáni ülésben pedig a regnicolaris küldöttséget választja meg. Közgazdasági táviratok. London, nov. 30. A czukorpraemiumok ügyében egybegyűlt nemzetközi értekezlet az angol képviselők óhajtására, melyet több külföldi hatalom küldötte is támogatott, öttagú bizottságot küldött ki, hogy jelentést tegyen a raktáron lévő finomított czukor kérdése tárgyában. Az értekezlet csak a jelentés bemutatása után fogja üléseit ismét megkezdeni. Pétervár, nov. 30. (Eredeti távirat.) Az orosz kormány ama szándéka, hogy Amur és Ussuri vidékén, valamint Tomsk és Irkutsk között vasút építtessék, mindinkább határozott alakot ölt. Újabban ki is adatott már a parancs, hogy Szibéria több pontján e czélra mérnöki felvételek teendők. (P. C.) Árutőzsde, Bécs, november 30. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata ma szilárdult, az árak hanyatlottak. Eladatott: Buza őszre —.--------.— forinton, október-novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 7.54—7.55 forinton, május—júniusra —.—-----.— forinton. — Rozs őszre —.--------. forinton, rozs tavaszra 6.98—5.10 forinton. — Zab őszre —.— forinton, tavaszra 5.91—5.94 forinton. — Tengeri május—júniusra —.-----.— forinton, július—augusztusra —.--------.— forinton, augusztus—szeptemberre —.--------.— forinton, szeptember—októberre —.— —.— írton. Továbbá eladatott 1888-iki uj tengeri 6.27 — 6.29 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza 1888. tavaszra 7.52—7.57. május—júniusra 7.56—7.61 forinton, őszre —.--------.—, október—novemberre —.-----.— forinton. — Rozs 1888. tavaszra 6.10—6.15 forinton, május—júniusra 6.20—6.25 forinton, június—júliusra —.----—.— forinton, őszre —.--------.— forinton, október-novemberre -----.------forinton. — Tengeri 1888. május—júniusra 6.25—6.30 forinton, junius—júliusra 6.25—6.30 írton, julius—aug. 6.28 — 6.33 írton, augusztus—szeptemberre —.— —.— forinton, szeptember—októberre —.--------.— forinton, uj tengeri —.--------.— forinton, május—júniusra —.------frt. — Zab 1888. tavaszra 5.89—5.94 forinton, május—júniusra 5.98—6.03 forinton, szeptember—októberre —.———.— forinton, őszre —.--------— forinton — Káposztarepcze 1888. február-márcziusra 12.50—12.60 forinton, augusztus—szeptemberre 11.20—11.30 forinton, szept.—októberre —.--------.— forinton. — Repczeolaj kész szállításra 30.50—31.00, január — áprilisra 30.50—31.00 írjon, ápril—májusra 31.00—31.50 forinton, szeptemberre —.-------forinton. Berlin, november 30. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza nov.-deczemberre 162 márka 25 fillér = 10 frt 02 kr. ; ápril— májsura 171 márka 25 fillér (= 10 frt 58 kr.). Rozs novemb.— deczemberre 120 márka 75 fillér (= 7 frt 46 kr kr.). ; ápril— májusra 128 márka 75 fillér (= 7 frt 95 kr.). Zab novemb.— deczemberre 102 márka — fillér (=6 frt 30 kr.); ápril-májusra 109 márka 25 fillér = 6 frt 75 kr.) Repczeolaj nov.-deczemberre 50 márka 25 fillér (= 81 forint 05 kr.). ; ápril—májusra 50 márka 90 fillér (= 31 frt 43 kr.). Szesz nov.-deczemberre 98 márka — fillér (= — frt — kr.); ápril—májusra 100 márka 25 fillér (= — frt’— kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 85 krral. Stettin, nov. 30. (Terményvásár.) Búza nov.—deczemberre 162 márka 50 fillér (== 10 frt 03 kr.) ; ápril—májusra 172 márka 50 fillér (= 10 frt 95 kr.). Rozs novemb.—decemberre 116 márka — fillér (= 7 frt 16 kr.); ápril—májusra 126 márka 50 fillér (= 7 frt 81 kr.). Repczeolaj november— deczemberre 49 márka 20 fillér (= 30 frt 48 kr. ; ápril — májusra 50 márka — fillér (= 30 frt 88 kr.). Szesz kész szállításra (hordó nélkül) 95 márka 60 fillér (= — frt — kr.) ; kész szállításra (50 márka fogyasztási adóval) 47 márka 50 fillér (=— frt — kr . kész szállításra (70 márka fogyasztási adóval) — márka — fillér (= — frt —kr.); novemb.—deczemberre — márka — fillér (= — frt — kr.) ; ápril—májusra — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 m. = 61 frt 85 kr. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. November 30. November 29. Búza november—deczemberre. . 162 márka 25 fillér 162 márka 50 fillér „ ápril—májusra........................11 „ 25 „ 172 „ — „ ROZS november—deczemberre. 120 „ 75 * 121 „ — „ ápril—májusra........................128 „ 75 „ 129 „ 25 „ Zab november—deczemberre. . 102 „ — „ 102 „ 25 „ ,, ápril—májusra.........................109 „ 25 „ 109 „ 75 „ STETTIN. Búza november—deczemberre . . 162 márka 50 fillér 162 márka 50 fillér ,, ápril—májusra.............................172 „ 50 „ 172 „ 50 „ ROZS november—deczemberre. . 116 „ — „ 116 „ 50 „ ,, ápril—májusra...................126 „ 50 „ 127 „ „ KÖLN. Búza novemberre...........................— márka fillér 17 márka 70 fillér. ., márcziusra.....................................18 „ 10 „ 18 „ 20 „ ROZS novemberre.....................................— „ — „ 12 „ 80 „ „ márcziusra.....................................13 „ 20 „ 13 „ 40 „ Értéktőzsde. Bécs, nov. 30. (Tőzsdei tudósítás.) A politikai helyzet és berlini jelentések folytán szilárdult. Berlin, nov. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Szilárd. Gyenge üzlet. Pétervári magántáviratok, melyek szerint orosz lapoknak megtiltatott gyűlöletes polémiát folytatni Németország ellen —• továbbá kedvező külföldi jelentések folytán fedezetek történtek. Bécs, novemb. 30. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 104.30. Erdélyi földteherm. kötv. 104.50, 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 174.25 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 112.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 123.80. Szőlődézsmaválts. kötv. 99.50, 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 123 40. 4 száz. arányjáradék 99.20. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 149.25. Magyar hitelb. részvény 283.50. Alföldi vasutrészv. 177.50. Magyar észak-kel. vasút r. 159.25. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 95.70. Tiszav. vasut r. 249.—. Magyar lesz. és váltóbank r. 92.25. Kassa-Oderbergi vasút r. 142. — . 5. száz. papir-járadék 85.72. Adria m. tengeri gőzh. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —.—. Bécs, nov. 30. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 277.50. Déli vasút részvény 83.75. 4 százalékos aranyjáradék 111.80. Londoni váltóár 125.80. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 206.75. 1864. sorsjegy 170. —. 4.2 száz. ezüstjáradék 82.55. 1860. sorsjegy 135.— Török sorsjegy 16.90. Angol-osztrák bank részv. 110.— Osztrák államvasut részv. 221.20 20 frankos arany 9.95— 4.2 száz. papirjáradék 81.20. Osztrák hitelsorsjegy 179.75 Osztrák-magyar bankrész. 885. Cs. kir. vert arany 5.92. Német bankváltók 61.75. Elbevölgyi vasút 167.75 Dunagőzhajózási r. t. 342. Bécsi bankegyl. 90.50. Az irányzat : csendes. Bécs, nov. 30. (Es ti tö z s de ) Osztrák hitelrészv. 277.60. Osztrák államvasutr. 221.—. Unio-bank 206.50. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 110.—. 20 frankos arany 9.95.—/,. Déli vasút részv. 83.75. Magyar hitelb.-részv. 283.75. 1864. sorsjegy—.—. 4% magy.aranyjáradék 99.27.Magyar-gal. vasút —.— Az irányzat szilárd. Frankfurt, nov. 30. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 166.75 4%. osztrák aranyjáradék —.—. 4°/a magyar aranyjáradék 80.15. Osztr. hitelrészv. 224.25. Osztr. államv. részv. 177.87. Déli vasút r. t. —. —. Az irányzat szilárd. PARIS. guza folyó hóra.....................................23 frank 75 címe 23 frank- címe ,, deczemberre...............................22 „ 60 * 22 „ 60 „ „ 4 első hóra.....................................22 „ 90 „ 22 „ 90 „ „ márcziutól 4 hóra. ... 23 „ 40 , 23 „ 50 „ Liszt folyó hóra.....................................51 „ 30 „ 50 „ 75 „ „ deczemberre...............................49 „ 80 „ 50 „ — „ ,, 4 első hóra......................................50 „ 25 „ 50 „ 30 „ márcziustól 4 hóra. . . . 50 frank 80 címe 51 frank —címe Külföldi értéktőzsdék zárlata november 30-án. Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61.85 forint. — 100 frank vista = 49.75 forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. | Paritás Árf. Paritás Árf. | Paritás ~~ Jj j j 4°/o-os magyar aranyjárad. . 0.— 99.100 79-90 99.07 U 81.43 99.59 50/o-os * papirjárad. 69.20 86.40 K 69.20; 86.40K —___— .— 42'70-es osztrák „ 65.40 81.02 Ki 65.80| 81.38 K — 5°/0-os jf „ 77 40 96.17 K 77.80 96.53K 42°/0-os * ezüstjárad. 66 50 82.69K 66.451 82.63K 1 4°/0-os „ aranyjárad. 90.60 112.21 K 90.60 112.21K, Magyar keleti vasúti kötv., 77.20 95.99K]j —.— —.— O —.— —.— 50/0-os keleti vasút els. kötv. 101.70 126.25 Kj —| —— Osztrák hitelrészvény........450.— 278.21 U 222.75 278.64U —— .— Osztrák-magyar bank........I| —.— —.— 1714.50 885.36 Uj —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 359.— 221.94 U |178.12 222.13 U 463.75 221.09M Déli vasút............................... 137. 84 66K 167.36 84.59 U 178.75 84.06M Erzsébet osztrák ny. vasút. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Magyar-gácsországi vasút.. —.— —.—— —.— —.— —.— —.— Elbevölgyi vasutrészvény.. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Károly-Lajos vasút...............183.60 206.52 0 166.87 206.850 — Kassa-Oderbergi vasút........ 57.30 142.55K —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegyek..................1178.70 110.34 —.— —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra............... 161.60 61.80 161.75 61.85 — II. kibocs. keleti kölcsön... —.— —.— —.— —.— —.— —.— 41/*—Vo-os földhitelint. zálogl. —.— —.— —.— —.— —.— —.— 3°/o*os franczia járadék----- —.— —.— —.— —.— 81.85 —.— 5V10/6-os franczia járadék .. —.— —.— ——.— 107.07 — Ottomán bank részvény ... ——.— —.— —.— —. —.— Franczia törleszthető járad. ——.— —84.85 —.— Magyar vasúti kölcsön........ —.— —.— —.— —.— 309.— 151.25 Magyarjelzálog-hitelbank.. —.— —.— —.— —.— —.— — „ országos.................. —.— —.— —.— —.— —.— —.— I I A muzeum s az országos képtár. A muzeum és képtár ügyében értesülésünk szerint már holnap történik intézkedés. A bizottság, melynek kiküldését esti lapunkban jeleztük, holnap megalakul s valószínűleg mindjárt meg is kezdi működését. E bizottságba több képviselő is meghivatik. A minisztérium és a két szóban forgó intézet igazgatósága mindent el fognak követni, hogy e bizottság magát teljesen és tüzetesen tájékozza az intézetek viszonyaira nézve s illetékes körökben nem kétlik, hogy a vizsgálat a felmerült vádak alaptalanságát fogja kideríteni. sfc A nemzeti múzeum s az országos képtár műkincseire vonatkozó hírre nézve, a »Hírcsarnok«-ban következő közleményt találjuk: A lapok által a múzeumra nézve nyilvánosságra hozott súlyos vád, a múzeum összes tisztviselőinél a legnagyobb megdöbbenést keltette, habár valamennyien, de különösen a régiségosztályban eleve meg voltak győződve, hogy a felhozott vádak alaptalanok, s a múzeum kincsei mind érintetlenül megvannak. Az idevonatkozó hírek elterjedésére minden valószínűség szerint elsősorban az a körülmény szolgálhatott okul, hogy a nemzeti múzeum nevezetesebb műkincsei közül, összesen mintegy 30—40 darabot időközönként átszállítottak az iparművészeti múzeumba, hogy róluk galvanoplasticai másolatokat készítsenek, melyeket aztán külföldi múzeumoknak és műgyűjtőknek adtak el. E tárgyak átkölcsönzése azonban mindenkor az iparművészeti múzeum igazgatójának, Radisics Jenőnek sajátkezüleg aláirt téritvénye mellett történt, amelyben az illető műkincs összes jellemző részeivel és jeleivel tüzetesen le volt írva s a visszavétel alkalmával a tárgy azonosságát tételről tételre megvizsgálták s úgy helyezték csak vissza a muzeum kincsei közé. A szállingózó hirek közt a jogtalan elárusitás vádja különösen az ókori teremben elhelyezett rendkívül érdekes és nagybecsű görög triposra irányult, melyről azt beszélték, hogy az eredetit a londoni British-múzeumnak adták el s a múzeumban e helyett egy értéktelen galvanoplasticai másolatot állítottak fel. Jogos volt a megdöbbenés, mely e hit hallatára, a főváros minden körében észleltetek, mert csakugyan ez a tárgy egyik legbecsesebbike, valóságos büszkesége múzeumunknak s mint hazai lelet, ezen a téren unicum. De e nagy fontosságának és műbecsének megfelelő elbánásban részesült. Midőn 1876-ban, Polgárdiban az érdekes régiség napvilágra került, Hampel József maga sietett a helyszínére s nagy küzdelem és áldozatok árán megszerezte azt a múzeum számára. A triposnak csupán két lába volt meg, a harmadik hiányzott. Az összekötő pántok elgörbítve, elcsavarva, a lábakról letöredezve kerültek elő a földből s a díszítések és domborművű alakok is több helyen sérülve voltak. E hibákat akkor szakértővel kiigazittatták, az összetartozó részeket összeforrasztották s a hiányzó harmadik láb nélkül mint csonka tárgyat a harmadik teremben, szabadon álló, bársonynyal bevont és körülkerített oszlopon helyezték el. Az osztály őre mint szemefényére vigyázott e triposra s a teremszolgának külön utasítása volt, hogy arra vigyázzon, nehogy valaki a látogatók közül megsértse. A csonka műtárgy kiegészítése régi óhaj tárgya volt s midőn galvanoplasticai müintézetünk ebben az évben berendezés és gyakorlat által a tökélynek oly fokára emelkedett, hogy a műkincs kijavítását rábízhatták, átadták azt a múlt hó végén Herpka Károly tanárnak, hogy a harmadik lábat és a hozzávaló egy pontot a meglevők után galvanoplasticai hű másolatban állítsa elő. Némelyeknek a becses tárgy hosszas kimaradása feltűnhetett s midőn a két lábú csonka régiség helyett egy teljes s a restauratio nyomait magán viselő tripost láttak oda visszakerülni, gyanú támadhatott bennük annak valódisága iránt, holott már a laicás is könnyen észrevehette az eredeti és az uj részek közötti feltűnő különbséget, az intéző körök pedig nagyon jól tudják, hogy a restauratio oly lelkiismeretességgel történt, hogy az új harmadik lábat a galvanoplasticai műintézet hivatalos jelzőjével is ellátták, a láb felső részén pedig a domborművű díszítést mellőzték, mivel azok a meglevő két lábon különbözők s nem tudható, hogy milyen volt a harmadik lábon. Ennek és egyéb műtárgyaknak a múzeumból másolás végett való elszállítása hozzájárulhatott, a kincsek eladására vonatkozó hírek keletkezéséhez. De tápot adott neki az a körülmény is, hogy Pulszky Ferencz múzeumi igazgató, a Fejérváry Gábor nagybátyjától még az emigratió előtt örökölt becses régiséggyűjteményének utolsó maradékát, mintegy 30— 35 darabot, melyeket eddig szobájában díszítésül alkalmazott, a napokban eladta egy fővárosi régiségkereskedőnek, akitől több külföldi intézet is vásárolt. Erről azonban tudomása volt a közoktatásügyi miniszternek is, mert egy műtárgyat megvásárolt belőle az iparművészeti múzeum számára. Mindezekből kitűnik, mint azt Hampel osztályőr is kijelentette, hogy a nemzeti múzeum műkincsei közül egy sem hiányzik s azok érintetlen eredetiségükben egytől-egyig megvannak.* Az országos képtárt illetőleg a »Hircsarnok« a következőket írja: A képtár igazgatója köteles az általa kezelt képgyűjteményről évről-évre, sőt közelebbi terminusokban is a cultusminisztériumnak jelentést tenni. Minthogy e jelentések az utóbbi időben késedelmesen s csak a minisztérium felszólítására érkeztek be, Trefort miniszter elhatározta, hogy az orsz. képtárt s a vele közös igazgatás alá tartozó magyar történelmi arczképcsarnokot, hivatalból meg fogja vizsgáltatni, vájjon a kép és metszet gyűjtemény általa rég óhajtott és sürgetett rendezése megtörtént-e ? Készült-e szakszerű, az igényeknek megfelelő catalógus ? S mennyiben renováltak egyes képeket ? E készülőben levő vizsgálat adott okot egyes hírek elterjedésére, hogy az orsz. képtárból renoválás végett külföldre küldött több értékes festmény még nem érkezett vissza. Annyi tény, hogy az academia palotájában elhelyezett képtár II. emeleti termeiben több kép le van szedve a falról s egyesek, így a 84. sz. Sebastiano Luciani, a 103. sz. Cremona (XVI. század), az 58. sz. Mariotto Albertinelli s az Andrea del Sarto-féle képek kereteikből hiányoznak s állítólag Münchenben vannak restaurálás végett. A III. emeleti részt egyátalán nem lehet megtekinteni, rendezés miatt. * Mint a »P. Lloyd« értesül, a régiség-osztályból tényleg hiányzanak egyes tárgyak, ezek azonban — a kéznél levő nyugták tanúsága szerint — az országos iparmúzeum galvanoplasticai osztályában vannak. A nemzeti múzeum ugyanis érdekesebb tárgyakat hosszabb vagy rövidebb időre átenged az iparmúzeumnak, hogy azokat ott galvanoplasticailag utánozzák. Ami ezeket az utánzatokat illeti, úgy látszik, hogy ezekkel némi visszaélések tényleg történtek. Éspedig úgy, hogy egyes kereskedők a galvanoplasticai utánzatokat, mint valódiakat, a nemzeti múzeumból kikölcsönzötteket hozták forgalomba és a másolatokat jelző bélyeget egyszerűen mellőzték. HÍREK. November 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Országgyűlés. — A mezőgazdasági rendtartás. — Naptár. — Színházak. — Nyilt tér. — Ő felsége a király ma este elhagyja Gödöllőt s a rendes menetrend szerint Bécsbe utazik, honnét rövid időzés után megint Gödöllőre tér vissza. Királyné ő felsége pedig újabb megállapodások szerint deczember közepéig marad Gödöllőn. — Udvari vadászat. A lovasvadászok teljes számban jelentek meg a mai rókaüzésen, mely ez idényben már az utolsók közé tartozik. A meet a palotai kőhidnál volt s már 11 óra előtt ott gyülekeztek : Andrássy Gyula és Aladár grófok, Harkányi János, Károlyi Gyula és Pista, Esterházy Miklós és Móricz, Nádasdy Ferencz és Tamás, Csekonics Endre, Széchenyi Aladár, Sztáray János, Dessewfy Aurél grófok, Jankovich Elemér, Uchtritz Zsigmond és Offermann Iván bárók, Kégl Pista, stb. Pár perccel 11 óra után megjelent ő felsége a király a találkozás helyén. Az uralkodó kíséretében voltak Este Ferdinánd főherczeg, Lichtensten Rudolf herczeg s a hadsegédek. Röviddel ő felsége megérkezése után kezdetét vette a vadászat. Kedvező lévén a szimat, nem sok fáradságába került a kopóknak egy róka kimaratása, mely aztán tüskén-bokron át csalva a társaságot, Szent Mihály közelében odúba bujt. Késő lévén arra, hogy uj rókát hajszoljanak föl, délután 2 órakor befejezték az ütést, mire ő felsége, Ferdinand főherczeggel s kíséretével Fóthon át Gödöllőre visszatért. — Személyi hirek. A brazíliai császár, ki ma Marseilleben hajóra akart szállni, hogy Alexandriába utazzék — mint Párisból távirják — egészségi tekintetekből lemondott szándékáról. •— Hirsch báró fogadtatása a szultán által — mint Konstantinápolyból távírják — péntekre halasztatott. — Lahonlaye Francziaország pétervári nagykövete hosszabb szabadság után állomására visszaérkezett. — Voronzov-Daskov az orosz császári ház minisztere visszautazott Pétervárra. — Nikolics Fedor dr. Temesvárra utazott, ahonnét rudnai birtokára ment. — Dr. Katona Béla lugosi kir. ügyész Temesvárra utazott. — A pápa jubileuma. A magyar zarándoklat fogadtatása a pápa által három teljes napot fog