Nemzet, 1888. március (7. évfolyam, 1978-2008. szám)

1888-03-01 / 1978. szám

Ghyczy Kálmán betegsége alatt többször úgy nyilatkozott, hogy »hosszas betegségnek halál a vége« és nem is remélt felgyógyulást. Nem lesz belőlem többé a régi egészséges ember« — szokta mondogatni. A vigasztalásokat mosolyogva és kétkedve fogadta. A haláltól azonban mit sem félt, sokat imádkozott és arra kérte az Istent, hogy végső órája csendes, szen­vedés nélküli legyen. Arczán már hosszabb idő óta csonthártya gyulladás keletkezett, melyet régebben Réczei és R­é­t­h­y tanárok operáltak, a mostani betegsége alatt dr. Barabás házi­orvosa operálta. Oda adó türelemmel viselte a műtéteket. Egészséges korában csak télen át tartózkodott a fővárosban s ilyenkor lakásán, az ujvilág-utczai házban a magyar közélet sok kitűnősége megfordult. Nyáron nagyob­­bára Komárommegyei birtokain töltötte az időt, gazdálkodva s falusi hajlamainak élve. Komárom me­­gyében Kis-Igmándon, Ácson, Gyallán voltak nagy terjedelmű birtokai, s Nyitra megyében is több terje­delmes jószágot birt.* Ghyczy Kálmán rokonát és leghűbb ápoló­nőjét, Pongrácz Auguszta bárónőt, a hosszas virrasztás és az ápolási fáradalmak annyira megtörték, hogy most, — mint részvéttel értesülünk, — betegen fekszik. Ghyczy Kálmán ravatalára a ma délután folya­mán szebbnél szebb koszorúk érkeztek. Ezek közül feltűnőbbek a főrendiház másfél méter szé­lső babérkoszorúja, melynek nehéz fehér selyem szalagján e felírás olvasható: »Nagyméltóságú Ghyczy Kálmán urnak — a főrendiház«; — képviselőház imposans koszorúja, mely pálma és babérlevelekből áll, széles fehér szalagján e felírás olvasható »feledhetetlen volt elnökének — A képviselőház.« — Tisza Kálmán és neje koszorúja babér és kamellia, fehér selyem szalagára ez van írva »Tiszteletük és barátságuk jeléül — Tisza Kálmán és neje.« — Komárom város közönségének koszo­rúja babérlevelekből és élő virágból van kötve, fehér selyem szalaggal. — A képviselőház elnöke pompás babér és pálmakoszorut küldött a ravatalra, fehér selyem szalagján e felírással »Ghyczy Kálmán­nak, egykori vezérének és elnökének — Péchy Ta­más.« — Horváth Gyula orsz. képviselő babér és pálma koszorújának fehér selyem szalagján e felírás olvasható »Igaz, mély tisztelete jeléül.« A Baranyai család »Szeretete és tisztelete jeléül­ élő virág­koszo­rút küldött A Budapest főváros törvényhatósági bizottságának ma délután tartott közgyűlésén elnöklő R­á­t­h Károly főpolgármester a következő beszéddel jelentette be Ghyczy Kálmán halálát: Elnöki tisztem egy felette szomorú kötelességet teljesíteni, midőn a hazafius fájdalom legőszintébb ér­zetével, hazánk egyik nagy s a nemzet köztisztelete által környezett fiának, közéletünk s alkotmányos küzdelmeink egyik legkiválóbb alakjának, Ghyczy Kálmán belső titkos tanácsos ő nagy méltóságának, a főrendi ház tagjának, a képviselőház egy­kori elnökének s volt magyar királyi pénzügy­­miniszternek f. hó 27-én bekövetkezett halálát a 1. közgyűlésnek ezennel bejelentem. A részvét, melyet e kitű­nő férfiú halála előidézett, általános, mert min­denki érzi a veszteséget, melyet Magyarország szen­ved, és mert a boldogult egyike volt azon jeles, azon ritka férfiaknak, kire az egész nemzet büszkén tekin­tett, és méltán, mivel újabb korunk történetében ke­vés alak van, kit a köztisztelet és a tekintély annyira körülvett volna, mint körülvette őt. Nem lehet felada­tom a boldogultnak hazafias működését tüzetesen részletezni, mert sokkal ismeretesebb volt hazánk e nagyfiának egyénisége az egész ország előtt, sokkal ismeretesebbek tevékenysége, nemes, hazafias buz­galma és a parlamentáris téren, valamint általá­ban a közügyek terén félszázadon túl szerzett hervadhatatlan érdemei, semminthogy azoknak fel­sorolására ez alkalommal szükség lenne. Én azt hiszem, hogy Magyarország fővárosa e gyász­­eseménynyel szemben néma nem maradhat és kiváló municipális állásának felel meg, midőn ez utóbbi veszteség feletti őszinte fájdalmának közgyűlésileg szintén kifejezést ad. Nem kételkedem tehát, hogy a 1. közgyűlés egyetértésével találkozom s a főváros közérzületének adok kifejezést, midőn indítványozom: 1. miszerint boldogult Ghyczy Kálmán iránti köztisz­teletének s a hazát és nemzetet ért nagy veszteség feletti fájdalmának mai jegyzőkönyvünkben kifejezést adni és az elhunyt nagy hazafi emlékét megörökíteni méltóztassék; 2. bátorkodom indítványozni, hogy a boldogultnak ravatalára a főváros nevében is egy ko­szorú tétessék ; 3. hogy a megdicsőültnek gyászba­­borult családjához, egy a főváros közönségének fáj­dalmát tolmácsoló részvétirat intéztessék. Ezeket az indítványokat a közgyű­lés egyhangúlag elfogadta. * Az agg államférfi legutolsó látogatója, G­hy­czy Béla altábornagy volt, ki hétfőn este 6 órakor hosszabb időt töltött a beteg ágya mellett. Jó ideig beszélget­tek magányosan, s az altábornagy, mikor eltávozott, nem gondolt arra, hogy rokonának ez volt a legutolsó éjszakája.* A »Konkordia« budapesti jóté­konysági egylet mély megilletődéssel jelenti, tiszteletbeli tagjának, nagyméltóságu giczi, asa- és ablanczkü­rthi Ghyczy Kálmán urnak cs. és kir. való­ságos belső titkos tanácsosnak, a magyar főrendiház tagjának stb. stb., f. hó 28-án, hosszabb szenvedés után, a hazának szentelt tevékeny életének 81-ik évé­ben bekövetkezett gyászos kimultat. A boldogultnak hitlt tetemei folyó évi márczius hó 1-én délután 31/B órakor fognak a gyászházban : IV., Ujvilág­ utcza 1. sz. a. beszenteltetni és a kis­igmándi családi sírboltba örök nyugalomra szállíttatni. Hazafias tevékenysége, fényes érdemei a történelem lapjain lesznek megörö­kítve. Budapest, 1888. február havában. Áldott legyen emlékezete! A t. sz. egyleti tagok tisztelettel kéret­nek, hogy a végtisztesség tételénél minél számosab­ban megjelenni szíveskedjenek. A fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlése. A mai közgyűlés két szomorú jelentéssel vette kezdetét. Elnöklő főpolgármester mély megilletődéssel emlékezett meg Ghyczy Kálmán elhunytáról. A beszédet egész terjedelmében lapunk más helyén kö­zöljük. Azután fájdalommal adózott néhány szóval a törvényhatósági bizottság egyik legmunkásabb tagja, Ladányi István emlékének. A napirend előtt még T­a­k­á­t­s Lajos dr. interpellált a vízvezetéki csövek piszkossága tárgyában, mire a polgármester nyom­ban válaszolt, hangsúlyozva, hogy a felhozott ügyben azonnal megindítja a vizsgálatot. A napirendre kitű­zött tárgyak kevés érdeket keltettek. Nagyobb vita csakis a kéményseprő ipar gyakorlásá­ról szóló szabályrendet módosítása ügyé­ben tett tanácsi előterjesztés körül volt. A vitában R­e­i­n­i­t­z dr., Steiger Gyula, T­o­­­d­y József és Gun­del János vettek részt. Eredménye az lett, hogy a szabályrendeletet visszaadták a tanácsnak, azzal, hogy annak megváltoztatása, különösen a ta­­rifta leszólítása iránt tegyen újabb javaslatot. A közgyűlés lefolyásáról szóló részletes tudósí­tásunk a következő: Ráth Károly főpolgármester megnyitván a közgyűlést, mely megilletődéssel jelenti Ghyczy Kálmán elhunytak Ezután fájdalommal emlékezett meg az elnök a törvényhatósági bizottság egyik érdemes tagjának dr. L­a­d­á­n­y­i Istvánnak elhunytáról, a­mely gyász­eset fölött a közgyűlés jegyzőkönyvileg sajnálatát fe­jezte ki, és Ladányi helyére a póttagok közül Gara­go­s Jánost hívta be. A napirend előtt T­a­k­á­c­s Lajos dr. interpel­lált a következőkben: Az Andrássy-út egyik villájában a vízvezeték nem functionálván a tett följelentés folytán a vízveze­téki hivatal közegei constatálták, hogy az Andrássy­­úti vízvezetéki csőből az említett telekre vezető városi cső piszokkal volt telve, melynek eltávolítása után a vízvezeték újra rendes működésbe jött. Ezen eset alkalmából azt a kérdést bátorkodom a t.­polgármester úrhoz intézni: 1. Szándékozik-e ezen, a legnagyobb mérvben közegészségellenes esetre nézve vizsgálatot indítani ? 2. A mulasztást elköve­tett közegek ellen a törvényes eljárást megindítani ? és 3. a megejtett vizsgálatról s annak idején a köze­gek elleni eljárás eredményéről a­­hatósági bizottság­nak jelentést tenni ? Kamermayer polgármester megígérte a vizsgálat megindítását ,s az eredményt a közgyűlés­nek be fogja jelenteni. Általában megjegyző, hogy a tanács a végleges vízmű létesültéig is iparkodott köz­­kutak nyitása által segíteni a bajokon s ezekből a közönség csakugyan jó vizet is élvez. A választ úgy interpelláló, mint a közgyűlés tu­domásul vette. A napirend során jóváhagyták egy fehérvári-úti városi telek további bérbeadását, s a várbeli kis város­ház eladását. A helyi, álláspénz szedése jogát a következő három évre Bernfeld és társa, mint legtöbb ígérők részére átadták. Forgó István indítványát a számlák kifi­zetése körüli eljárásról az indítványozó be­tegsége következtében 53 szavazattal 44 ellen a napi­rendről levették. Több pénztárvizsgálatot tudomásul vettek s a közigazgatási bizottság féléves jelentését a tanács­nak adták ki. A kerületi orvosok kérelmét, hogy a megürülő kér­­orvosi állások előléptetés utján töltessenek be s csak a legkevésbbé jövedelmező kerületre történjék választás, mint törvényellenest elutasították. Két ideiglenes vámfelügyelő alkalmazása enge­délyeztetett. A Vécsey-féle lelenczházi alapít­­ványnak közel 70,000 frtnyi folyó követelése volt váltókban. A tanács e követelések nagyobb részét, mint behajthatatlanokat leírta s a belügyminiszter­hez felterjeszteni ajánlja. Gergelyi Kálmán a névsor felolvasását kér­te, hogy kik azok az adósok. De több »nem kell« felkiáltás után a közgyűlés felolvasás nélkül jóvá­hagyta a tanács előterjesztését. Hosszabb vita támadt a Lafrankó István kér­vényére adott jogi bizottsági és tanácsi javaslatok fe­lett a kéményseprő szabályrendelet tár­gyában. Lafrankó nagyobb kerületet kér; ebből az al­kalomból a jogi bizottság indítványozza, hogy a kény­szermunka kerületek oly kép tartassanak fenn, hogy minden háziúr bármely kéményseprőt szabadon al­kalmazhasson ; a hatósági díj szabás szerinti díjból a kerületi kéményseprőé legyen az ellenőrzési százalék, a többi pedig a munkát teljesítő kéményseprőé. De a közgyűlés mielőtt e módosítást eszközölné, írjon fel a kormányhoz e módosítványhoz való hozzájárulás végett. A tárgyhoz dr. Reinitz, Steiger Gyula, T­oldy József és Gun­del János szóltak. Végre Lafrankó indokolhatlan kérvénye elutasítása mellett Steiger indítványa értelmében határozatul kimondot­ták, hogy a kéményseprő szabályrendelet módosításá­ra vonatkozó jogi bizottsági javaslat visszaadatik a tanácsnak azzal az utasítással, hogy a szabályrende­letet az ipari bizottság meghallgatásával újra dol­gozza át s abban az eddigi tapasztalatok szerint mu­tatkozó hiányokat pótolja, a háztulajdonosok szabad rendelkezési jogának nagyobb érvényt biztosítson s a túlságosan magas díjszabás kellő mérséklésé­ről is gondoskodjék. A belügyminiszter leiratot intézett, hogy a bu­dai izr. hitközségnek a 3000 frt templomépítési se­gélyt nem hagyta jóvá. Tudomásul vették. Az adókivető bizottságok mellé a bizalmi fér­fi­ak kiküldését a tanács előterjesztése értelmében el­fogadták. A Rókus-kórházbeli elmebeteg osztály rende­zése ügyében érkezett miniszteri leiratra a tanács — mint tudjuk — ama felirati javaslattal felel, hogy alakíttassák a közokt. minisztérium, belügyminiszté­rium s a főváros küldötteiből e kérdésben vegyes bi­zottság, de nem ismerheti el azt, hogy a főváros megfigyelő osztályt fentartani köteles lenne. Kisebb vita után, melyben Böke, Adler s Halász dr. vettek részt — a közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadta. A felső vízivárosi plébánosnak kórházi szolgá­latokért évi 100 frtot szavaztak meg ; az ó­budai te­mető megnyitását május 1-ére tették. A bécsi­ út befásítását s a füvészkert és a Ludoviceum előtti kis parkok rendezéséhez hozzájárultak. A budai II. k. szivattyútelephez egy 3-ik szivattyúgép beszerzését 65.000 frt költséggel elhatározták. A kerepesi-uti 71. sz. ingatlan részbeni kisajátítását elfogadták. A Ke­m­én­y­ Z­sigmond-utcza folytatólagos megnyitá­sára vonatkozó ügyet R­á­c­z K. visszaadatni kérte a tanácsnak. Fuchs kiemelte, hogy ez lenne az első eset, hogy egy utcza építéséhez a város a maga költ­ségével hozzájáruljon, mely utcza megnyitása tisztán a telektulajdonosok érdekében áll. M­o­r­z­s­á­n­y­i azt említi, hogy semmi közlekedés sincs e helyen, a terv elejtését indítványozta. Scheich pártolta az utczanyitást, a halasz­tási indítványnyal együtt. Csepreghi János, Rémi Róbert, Pohl Ferencz előadó ajánlják a tanács előterjesztését. A közgyűlés a Rácz-féle ha­lasztási indítványt fogadta el s a tárgyat az újabb differentiák kiegyenlítése végett visszaadta a ta­nácsnak. Ezután Zala Györgynek és Aggházy Gyu­lának egy-egy epreskerti telket örökáron eladtak. Békésmegye körlevelét a kisdedóvók kötelező felállítása iránt pártolni határozták. Kimondották végül, hogy az Izabella utczai gr. Zichy Rezső-féle házat polgári leányiskola czéljára, s a do­hány és Kazinczy­ utcza szegletén levő házat egyéb iskolai czélra kibérlik. A közgyűlés néhány nyugdíjazási ügy elintézése után esti VIO-kor véget ért. HÍREK. Február 29. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Országgyűlés. A képviselőház ülése. — Hirek. — Közgaz­daság . Közlemények. — Naptár. — Szinházak. — Nyilt tér. — Kilépések a honvédség köréből. Kovács Gábor 3. és Janauschek Antal 4. honvéd gyalog féldandárbeli és Dapsy Lajos 2. honvéd huszár ezredbeli, Bakita Ödön, Ginscher Alajos, dr. Steiner Simon, Hősies Sándor, Rácz Lajos és Ujj József 5. honvéd gyalog féldandárbeli szabadságolt állomá­nyú hadnagyoknak, Sárffy Gyula 6. honvéd gyalog féldan­dárbeli szabadságolt állományú főhadnagynak, Pálffy Elemér, Jánossy Antal és Saly Ágoston 6., Zenker Alajos 7., Pál Im­re és Wolf Gyula 8., Gleviczky Sándor és Wein Károly 9. és Lukács János 10. honvéd gyalog féldandárbeli szabadságolt ál­lományú hadnagyoknak, Kun Dániel 11. honvéd gyalog féldan­dárbeli szabadságolt állományú főhadnagynak, Alexi Kristóf és dr. Fejes István 12. honvéd gyalog féldandárbeli é­s Küm­merling Béla Lajos 5. honvéd huszár ezredbeli, Fittler Jenő és Girsik Géza 13., Dobrovics Győző és Petrovics Mihály 14., Kovács Ödön és Dérer József 15., Törzs István, Deblik Károly, Stuchlik Antal és Brunner Ferencz 16., Kovács Elek 17., dr. Horváth Ernő (I.) és bedői Markos György 19 Wolf Adolf, Bodzievicz József és Dávid Ábrahám 21., Bö­­löni Iléna 12., Nendwich Adon, Dáni Gyula és Kárpáti Re­­zső 23., és Kühlbrandt Ernő 24., végre Janda Arnold 25. honvéd gyalog féldandárbeli szabadságolt állományú had­nagyoknak, a honvédség kötelékéből kérelmezett kilépésük, a védkötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokoza­tuk megtartása nélkül és népfölkelési kötelezettségük f­e­­tartása mellett, megengedtetett. — Kinevezések. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi miniszter, az áruforgalmi statisti­ai értékmegállapító állandó bizottságnak a »vas- és aczéláruk, gépek, szállító­eszközök, nemtelen fémek« csoportját felölelő XI. szakértői osztálya elnökévé, Tarnóczy Gusztáv gépraktártulajdonost nevezte ki; — A közmunka- és közlekedésügyi miniszter: Hudelisz Antal post - és távirdaigazgatósági pénztári ellen­őrt, posta- és távirdaigazgatósági pénztárnokká nevezte ki; — A pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök : Veress Lajos számgyakornokot, a bereg­szászi adófelügyelő mellé III. oszt. számtisztté nevezte ki; — A honvédelmi miniszter: Kernweisz Gáspár cs. és kir. testőr-lovast és igazolványnyal ellátott altisztet IV-ed oszt. irodatisztté nevezte ki; — A kecskeméti törvényszék elnöke, a vezetése alatt álló törvényszékhez, Dömötör Dezső végzett jogászt díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — Névváltoztatások. K­o­h­n Lipót zentai illetőségű kemecsei lakos vezetéknevének »Kovács«-ra, Goldber­ger Gyula berhidai illetőségű újpesti lakos saját, úgy La­jos, Aranka és Sándor nevű kisk. gyermekei vezetéknevé­nek »Péteri«-re és Blühwaisz Adolf nagybecskereki ille­tőségű budapesti lakos vezetéknevének »Biró«-ra kért átvál­toztatása, belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Véglegesítés. A földmivelés ipar és kereskedelem­ügyi miniszter, Koppmann Eleket, a m.­óvári gazdasági akadémián ideiglenes minőségben alkalmazott gazdasági in­­tézősegédet, ezen állásban megerősítette: — Községek alakulása. A belügyminiszter elrendelte, hogy Győr megye pusztai járásában lévő B­é­t­a­l­a­p kisköz­ség, községi önállásának megszüntetése mellett, B­ő­n­y kis­községgel egy­esittessék, továbbá hogy Krassó-Szörénymegye orvosi járásában levő Herkulesfürdő telep kisköz­ségi szervezettel önálló községgé alakulhasson. — Alapszabály megerősítés. A kolozsvári általános munkás-dalárda alapszabályait, továbbá az esztergomi torna­egyesület alapszabályait és a miskolczi pinczér-egylet alap­szabályait a belügyminiszter ellátta a bemutatási záradék­kal , valamint a hajdúböszörményi vadásztársulat alapszabá­lyait, úgyszintén az Ó- és Újszivácz város területén létesített ipartestületi békéltető bizottság alapszabályait a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megerősítette , a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig a t­orda-aranyos megyei tanítótestület segélyegyesületének alapszabályait jóváhagyta. — Posta és távírda A m. kir. államvasutak Dob­reszt állomásán az állami és magántáviratok kezelése f. évi febr. hó 1-én megszűnt. Barsmegye Als­ó-V­árad közsé­gében f. évi márczius elején postahivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostai küldemények felvételével továbbításával illetőleg kézbesítésével fog foglalkozni, kézbesítési körét pedig Alsó- és Felső-Várad községek fogják képezni. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer megengedte, hogy a Szatmár megye területéhez tar­tozó Szinér-Váralja községben, a f. évi január hó 9-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi már­­c­ius hó 5-én, továbbá Zala megye területéhez tartozó Nagy-Kanizsa rend. tan. városban a f. évi január hó 30-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi már­czius hó 5-én, végül Pest-Pilis-Solt Kiskun megye területéhez tartozó Felső-Dabas községben a f. évi február hó 12. és 13-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi márczius hó 4. és 5-én pótvásár tartassák. — A király ő felségének Budapestről való el­utazása iránt — a »Bud. Corr.« jelentése szerint — eddigelé még nem történt végleges intézkedés, ha azonban őfelsége márczius 2-án este Bécsbe utaznék, ugyanazon bó 4-én ismét visszatér Budapestre. — A Mária Dorothea egyesület részére Nagy Sándor csököli ref. lelkész, mint az általa eszközölt tíz krajczáros gyűjtés eredményét, egy forintot küldött be lapunkhoz. Eljuttatjuk rendeltetési helyére. — Márczius 15-ike Nagyváradon. A nagyváradi jogakadémiai ifjúság, a nagyváradi Szabadság szerint a következő levelet intézte Jókai Mórhoz: Nagysá­gos ur! A nagyváradi kir. jogakadémia polgárai az 1848. évi márczius 15-iki nagy eszmék diadalát éven­­kint kegyeletesen szokták megünnepelni a város pol­gáraival egyesülten. A folyó évi márczius 15-ét ha­­sonlag megünnepelni óhajtván, tekintettel különösen azon körülményre, hogy ifjúságunk a múlt év okt. 6-án Aradon járván az ottani honvédegylet részéről azon megtisztelő feladattal bízatott meg, hogy az aradi 13 vértanú ez idő szerint idegen tulajdont ké­pező, elhagyatott helyen fekvő kivégeztetési helyének megvétele s rendezése érdekében hazai gyűjtéseket indítson meg, miből folyólag az már is szép ered­ményt ért gyűjtéseket nemcsak közvetíteni, de maga részéről is lehetőleg szaporítani óhajtaná, ifjúságunk elhatározta, hogy az említett jótékony czélra egy ma­tinéét rendezend. A matinéé sikeresítését s a nagy eszméhez méltóvá tételét csak úgy vélné kivihetőnek, ha nagyságod, mint a magyar nemzet szivében kitö­­rülhetlenül élő legnagyobb írónk, kinek szavain és mondatain olyan bámuló igazi lelkesedéssel tanult meg csüggeni, kegyes volna nagyrabecsült közremű­ködését megígérni s illetve bennünket szíves látoga­tásával megtisztelve, egy alkalmi felolvasással emlé­kezetessé tenni Nagyvárad város polgáraira ez év márczius 15-ének napját, a mi ünnepélyünket pedig fényében, becsében és a jótékony czél érdekében emelni. Ugyanazért hazafias bizalommal bátorkodunk nagyságodhoz azon alázatos kérelemmel fordulni, hogy a­mennyiben még a f. évi márcz. 15-ét illetőleg egyéb tervei nem volnának, tiszteljen meg bennünket Nagyvárad város polgárait, a dicső 13 vértanú emlékét becses látogatásával s mint a márczius 15-iki nagy eszmék egyik volt ha­talmas bajnoka jöjjön s beszéljen itt Nagyvá­radon is a magyar nép szivéhez, lelkéhez, hadd róhassa le Nagyvárad város is kegyelete s elis­merése adóját hazánk nagy fia iránt. Alázatos kérelmünket kegyes figyelmébe, magunkat szives jóakaratába ajánlva maradtunk, a nagyváradi kir. jogakadémiának ifjúsága nevében, Nagyvárad, 1888. február hó 28. hazafias üdvözlettel Rohay Béla, ifjú­sági elnök. — (Úgy tudjuk, hogy Jókai Mór, ki be­tegségéből csak e napokban épült fel, bármennyire szívesen felelne is meg e lelkesült felhívásnak, nin­csen abban a helyzetben, hogy téli útra kelhessen. Az idén pedig márczius 15-én előre láthatólag még min­dig téli idő lesz. Egyébiránt Jókai majd maga nyi­latkozni fog később. A szerk.) — Technicus estély. A farsangról leszorult technicus mulatságot ma este tartották meg az Andrássy-úti VI.—VII. ker. kör dísztermében. Igen elegáns társaság gyűlt egybe, mely jó czigányzene mellett feledte el, hogy carneval már hamut hintett fejére. A műegyetemi tanárok nagy számban jelentek meg. A fiatal hölgyek névsorát csak is térszűke miatt nem közölhetjük. — Mesterséges rubinok. Frémy vegyész a párisi természettudományi múzeum igazgatója és az akadémia tagja az akadémia legutóbbi ülésén valódi, tiszta fényű rubintokat mutatott be, a­melyeket mes­terséges utón állított elő. — Felolvasás. A budapesti kereskedő ifjak tár­sulata helyiségében Gizella-tér 2. sz. márczius 1-én György Aladár ur »A magyar kereskedő­­ség missiója« czimmel felolvasást tart. — Körözés. Hírlapírónak vallja magát egy P­a­p­p Gyula nevű egyén, a­kit a budapesti törvény­szék csalás és becsületsértés miatt országszerte kö­röztet. — Öngyikos vizsgálati fogoly. A szerencsétlen véget ért Trogmayer Károly, szepes megyei kir. tanfelügyelő napok óta foglalkozott az öngyilkosság eszméjével, mert leginkább azt szégyenlette, hogy vissza­szállítják Lőcsére, hol ujjal mutogattak volna rá az utczán. Ettől a gondolattól a fogházban meg­­megrázkódott. Hol izgatottan járt-kelt czellájában, hol óraszámra üldögélt maga elé bámulva. Alig evett valamit. Rabtársaival szóba sem állott. Hétfőn jelent­kezett Lázár László helyettes ügyésznél, hogy csak néhány nap múlva kisérjék Lőcsére, mikor ott az izgatottság, melyet elfogatása felidézett, valahogy lecsillapult. Tegnap este, mikor kezébe vette a bőr­táskát, melyben a borotva volt, lassan, figyelve nyi­totta fel, nehogy a fogház őrmester észrevegye, hogy abban mi van. A borotvát elrejtve, midőn czellájába visszatért, legelőször a jegyzőkönyvébe, aztán a névje­gyekre írta utolsó sorait, melyekkel búcsút vesz is­merőseitől. Úgy látszik, sokáig tépelődött míg az ön­­gyilkosságot végrehajtotta, mert csak éjjeli 12 óra felé vetett véget életének, jobbról balfelé húzva és oly erősen szorítva oda a borotvát, hogy az nyakát a nyakszirtcsontig bevágta. Tüstént elvesztette esz­méletét, de csak 2 órai kínlódás után halt meg. Te­metése holnap lesz a Rókus-kórház halottas házából. Tisztességes temetést rendeznek neki az evangélicus egyház szertartása szerint, mert élte tragoediája a fő­városban, hol széles körben ismerték, megdöbbentő­­leg hatott, mély részvétet és sajnálkozást keltett. — Halálos fogadás. Lukovszkij, a Var­sóban állomásozó Kolyvan-gyalogezred hadnagya, a napokban 1000 rubelnyi fogadást ajánlott egy ismerősének, hogy lóháton átnyargal azon a téren, hol tüzérkatonák lövészgyakorlataikat végzik. A fo­gadásnak szomorú vége lett; egy lövés őt és paripá­ját darabokra tépte.­­ A Duna vízállásáról a budapesti m. kir. fo­lyammérnöki hivatal ma a következő jelentést adta ki: A folyammérnöki hivatal szakaszán a jégviszonyok­ban változás nem állott be. — Vízállás Pozsony­ban 0'95 m., Komáromban 2’46 m., Vácznál vízállás 2’61 m., hőmérsék —11° R., Budapesten vízállás 245 m., hőmérsék —12° R., Ercsinél vízállás 2‘46 m., hőmérsék —15° R., Dunapentelénél vízállás 2’45 m., hőmérsék —11° R., Dunaföldváron vízállás 2 40 m., hőmérsék —11° R., Pakson vízállás 2 34 m., hőmérsék —10° R., Baján vízállás 3'40 m., hőmérsék —12° Réaumur szerint. — A bécsi helytartóságtól vett értesítés szerint f. hó 27 é­n a vízállás Lincznél 0'66 m., hőmérsék —2° R., Bécsnél vízállás 1'54 m., hőmér­sék —5° Réaumur szerint. — Szinházégés. Newyorkban tegnap délután az Union-square színház porrá égett. A tűz hihetetlen gyorsasággal terjedt, mert a lángok bő tápot nyertek a díszletekben. A színházzal szomszédos »Morton- House-Hotel«nek ötödik emelete is teljesen elpusz­tult. A vendégek közül senkinek sem lett baja, de több tűzoltó megsebesült. — Nagy betörés a Wenckheim-palotában. A Kecskeméti-utcza 2. sz. a­ Wenckheim-palotában ma este nagy betörésnek jöttek nyomára, melyet napok­kal ezelőtt követhettek el. Az ellopott tárgyak meny­­nyiségét azonban meghatározni nem tudhatták, mert a gróf nincs a fővárosban. Az eset részletei a követ­kezők­­ , Fritsek Károly házfelügyelő ma értesítést ka­pott, hogy Wenckheim Rudolf gróf, ki új év óta do­bozi birtokán tartózkodik, a napokban a fővá­rosba lő. A házfelügyelő ma este 10 óra tájban felnézett a gróf első emeleti lakására, hogy a lak­osztályt rendbe hozza. Azonban legnagyobb meglepe­tésére a külső ajtót, valamint a gróf dolgozó szobájá­nak ajtait nyitva találta. A dolgozó szobában a szek­rények fel voltak törve és kiürítve. A házfelügyelő állítása szerint a gróf itt tartogatta ékszereit és érté­kes díszmagyar ruháit és fegyvereit. Ezek mind hiá­nyoztak. Azonban a házfelügyelő specializer nem mondhatta meg, hogy mi hiányzik, ezt csak a gróf tudná megmondani, kit a betörésről távirati uton azonnal értesítettek. Még az éj folyamán Sélley Sándor rendőrtanácsos és Splényi Ödön báró de­­tectivfőnök megjelentek a palotában és a vizsgálatot megindították. — Tűz volt ma délután a Rottenbiller-utcza 62. sz. a. házban, melynek udvari hátsó földszintes része kigyuladt. Itt van Dorma Armin asztalos mű­helye. Mialatt a munkások ebédelni voltak, a felhal­mozott gyaluforgács és szárazfa kigyuladt, s a lángok hamarosan a tetőzetbe kaptak. A tűzoltóságnak öt órai fáradságos munkájába került, míg a tüzet teljesen localisáta. A műhely egészen elpusztult. A kár néhány ezer frtra rúg. Tudomány és irodalom. — A Kisfaludy-társaság ma tartotta meg G­y­u­l­a­y Pál elnöklete alatt február havi ülését. Az akadémia első emeleti fölolvasó terme egészen megtelt érdeklődő közönséggel, mely figyelemmel ki­sérte és zajosan megtapsolta az előadókat. Beöthy Zsolt titkár mindenekelőtt a folyó ügyekről tett elő­terjesztést. E szerint a »Pesti hazai első takarék­pénztár« ez évben is 200 frtot juttatott a társaság­nak.­­ A múlt kötülés határozata értelmében a tár­saság 4000 frtnyi összeget tőkésített. Beniczky Ferencz kormánybiztos, a nemzeti- és operaszínház nevében köszönetet mondott a társaságnak a negy­venegyedik közgyűlésre szóló meghívásért. — Bayer József legutóbb megválasztott rendes tag, levelet in­tézet a társasághoz, melyben köszönetet mond kitün­tetéséért. — Eután Szász Károly felolvasta Szász Bélának egyik sikerült műfordítását, mely L­o­n­g fe 11 o w - nak »Judás Makkabeus« czímű drámai költeményét ülteti át a magyar irodalomba. A költemény öt felvonásban leírja a zsarnok Antiochus legyőzetését Judás Makkabeus által. Az erőteljes drámai nyelv egyik főjelességét ké­pezi a kiváló fordításnak. Az élénk tetszéssel foga­dott felolvasás után Beöthy Zsolt mutatott be egy könyvecskét, mely a napokban fog a könyv­­piezra kerülni. A mű Greguss Ágost egyetemi előadásai alapján készült, melyet a derék ta­nár tanítványai annak idején kőnyomatos íve­ken kiadtak. Greguss ez íveket átdolgozta, javította és kiegészítette, és a mű néhány részét maga dolgozta ki. A füzetek rendezésén leginkább L­i­s­z­k­a Béla, Greguss egykori tanítványa buzgólkodott. Liszka a füzeteket áttekintés végett Beöthy Zsoltnak adta át, aki a kész munkához szép bevezetést is irt. E beve­zetést Beöthy fel is olvasta és előadását a hallgatóság hosszantartó tapssal jutalmazta. A felolvasó ülés után zárt ülést tartottak.­­ A magyar történelmi társulat márcz. 1-én (csütörtökön) d. u. 5 órakor az akadémia I. emeleti kis termében nyilvános vál. ülést tart. Tárgyai: 1. Szádeczky Lajos: Báthory István hadjáratai az oroszok ellen 1579-ben és 1580-ban. — 2. Komá­ro­m­y András: Révay Kata Szidónia levelei férjéhez (1656—1702). — 3. Folyó ügyek. — A Magyar Jogászegylet márczius 3-án (szom­baton) 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyisé­gében (Kerepesi­ út 8. szám) teljes ülést tart, melyen Barna Ignácz dr. folytatja előadását: A köte­les rész szabályozása tárgyában. Színház és művészet. — A »Két pisztoly« előadása iránt oly általános és nagy érdeklődés nyilvánul a közönség minden ré­tegében, a­milyen nálunk még soha sem volt tapasz­talható. A népszínház igazgatósága ma valóságos os­tromnak volt kitéve, az előjegyzést kérő levelek ha­lomszámra érkeznek, teljesíteni azonban egyet sem lehet, mert minden jegy elő van jegyezve. Ezen körül­ményre való tekintettel, a közönség kívánságának ele­get teendő kilátásba vétetett az előadásnak ugyan­azon művészi erőkkel való ismétlése márczius hó 21-én a népszínházi alap, a nemzeti szín­ház és opera nyugdíjalapja és a hírlap­írók nyug­díj­intézete javára. A »Két pisz­toly« főbb szerepei a következőleg vannak kiosztva: báró Szirtfoki Szacsvay, Lenke, leánya P. Márkus E.; Bájkerti ének- és nyelvmester M­i­­r­á­l­y­f­i; Stein sópénztárnok Gyenes; Lujza neje­­ J. H­e­l­v­e­y Laura; Vidrai esküdt N­á­d­a­s; Örlei postamester H­o­r­v­á­t­h V.; Szeréna neje F. H­e­g­y­i Aranka; Hugli borbély V­i­z­v­á­r­i; Bibi neje P­á­l­­m­a­y I.; Szuczli borbély legény Kassai; Sobri Vidor; Kócsag Marczi Hunyadi; Rózsi neje B­la­ha Lujza; Várhidi földesur Újházi; őszi táblabiró Szigeti Imre; Perlaki főbíró Horváth Z.; Dam Gergely Szatmári A.; Bandi révész Makó; Ferko révész Szirmai; Lőrincz Új­vári; Czigány Pusztai; Szobaleány Ligeti­­­.; szolgáló V­i­d­o­r­n­é; Tömlöcztartó G­y­ö­n­g­y­i; Piros Pista G­a­b­á­n­y­i; Eggerné Kl­á­r­n­é; Tár­­salkodóné Pártényiné. A hangverseny a máso­dik képben lesz. A kilenczedik képben előforduló ma­gyar tánczot a m. kir. operaház tánczkara fogja tán­­czolni. Az előadásban a m. kir. operaház ének- és zenekara is részt fog venni.­­ A Krancsevics-Pinkus-féle vonósnégyes ma (második bérleti) kamarazene-estélyét épp oly szép számú és válogatott közönség hallgatta végig, mint az előbbieket. Előadták Mendelssohn A-moll négye­sét (op. 13.), Cherubini Es-dur négyesét és Schumann F-dúr hármasát, melynek zongorarészét Goldstein Vilma kisasszony játszotta ama helyes felfogással, fejlett technikával és megnyerő kellemmel, melyeket mint játékának figyelemre méltó tulajdonait legutóbb is alkalmunk volt jelezni. Játékát nagy tetszéssel fo­gadták és zajosan tapsolták. De teljes elismerésben részesült a négyesnek (a fent említetteken kívül még Sabathiel és Bürger) szabatos és hatásos já­téka is. Ezeknek is lelkesen tapsolták minden egyes tételüket.­­ Az országos színésziskola drámai osztályá­nak február 18-áról elhalasztott estélye márczius 6-án, kedden, fog a budai várszínházban megtartatni. Ez alkalommal Bercsényi Béla tanár tanítványai lépnek fel Sardou »Váljunk el« czimü vígjátékéban, és a »Bokréta« czímű magánjelenetben. Közreműköd­nek ez alkalommal: Cserny Berta, Péchy Kálmán IV-ed éves növendékek, Bódy János, Dezső József, Ehrlich Judit, Löwinger Ludmilla, Szerémy Zoltán, Szilágyi Szeréna, Tompa Kálmán II-ad évesek, Ma­­róthy Margit és Pártos Etelka H-od évesek. Bővebb tájékozást a szinlapok fognak nyújtani. Egyesületek és társulatok. -- Az iparos ifjak »Nefelejts«-társasköre teg­nap rendezte harmadik házi hangversenyét, amelyben közreműködött a »Nefelejts« műkedvelő zenekar is Tompa Béla karnagy vezetése alatt. Hangverseny után tánczva kerekedtek. — A külső dob­ utczai munkáskörben márczius 3-án este Radványi Dániel felolvasást tart saját novellakötetéből. Fővárosi ügyek. — Az elmebeteg megfigyelő osztály. A Rókus kórház elmebeteg megfigyelő osztálya ügyében a ta­nács Haberhauer János tanácsos elnöklete alatt mint tudjuk, bizottságot küldött ki, melynek köteles­ségévé tette, hogy tegyen javaslatot mielőbb arra néz­ve, hogy miként lehetne a női elmebeteg megfigyelő osztály bajain segíteni. A bizottság eljárván a hely­színen, constatálta, hogy a női megfigyelő osztály je­lenlegi helyén tovább nem maradhat, mert a legked­vezőtlenebbül van elhelyezve. Miután a bizottság úgy a Rókus-kórház, mint a régi dologház helyiségeit ala­posan megvizsgálta, arra a megállapodásra jutott, hogy az elmebeteg osztály legczélszerűbben csak külön kórházban nyerhet elhelye­zést. Az eziránt megindítandó tárgyalások azonban sokkal hosszabb időt fognak igénybe venni semhogy az elmebeteg megfigyelő osztályt jelenlegi állapotá­ban hagyni lehetne. A bajokon tehát sürgősen segí­tendő, azt javasolja a bizottság, hogy a női megfigyelő osztály helyeztessék el a Rókus-kórház I. emeletén, a férfi megfigyelő osztály pedig a II. emeleten. A kór­háznak így kiszorult többi osztálya pedig foglalja el a női megfigyelő osztály által elhagyandó dologházi kór­termeket. Mint értesülünk, e javaslatot legközelebb fogja a tanács tárgyalni. Törvényszéki csarnok. Az ellopott múzeumi érmek ügyében, mivel a két vádlott, Jekelfalusy és Visontay a vád­határozat ellen nem felebbeztek, a végtárgyalást kö­zelebbről megtartják. Bepanaszolt vásárigazgató. A IX. ker. kapi­tányságnál egyidejűleg három feljelentés érkezett a köz­vágóhíd igazgatója ellen. Ezek szerint az igazgató egyes mészárosok marháit letiltja a közvágóhíd terü­­letéről; olykor a marhák kihajtását és a hús kivitelét megakadályozza, ha az illető tulajdonosoknak hitele­zője jelentkezik. Nyomban beidézi az adóst, elkéri tőle a marhalevelet s azt biztositék gyanánt átadja a hite­lezőnek. A vizsgálatot megindították. A Justh-Engländer-ügyben ma a kir. tábla V. büntető tanácsa — a budapesti törvényszék és kir. tábla ítéletével szemben — nem a budapesti, hanem a beszterczebányai törvényszéket mondta ki illeté­kesnek.

Next