Nemzet, 1888. március (7. évfolyam, 1978-2008. szám)
1888-03-26 / 2003. szám
LaJESKESZTŐsép: Fareneslek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK :ez mint előfizetések a kiadó hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. Reggeli kiadás. Kiadó-hivatal: ■ Ferencalek-tere, Athenaeum-épület, földisza?, Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budepesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra 2 fél hónapra «».«.. 6 » C hónapra .......................... 12 > Az esti kiadás postai különküldéseért felül Csetás havonként 86 kr., negyedévenként 1 . Egyes szám 2 kr. 2003. (86.) szám. Budapest, 1888. Hétfő, márczius 26. VII. évi folyam. Budapest, márczius 25. PERCZEL BÉLA: 1819 — 1888. Gyászhirt veszünk, mely nagy részvétet fog kelteni országszerte. Perczel Béla, a legfőbb itélőszék elnöke, a volt igazságügyminiszter, a képviselőház volt elnöke ma késő éjjel meghalt. A magyar bírói kart ért eme veszteség annál súlyosabb, mert a férfiú, aki hosszú, súlyos betegsége után ma meghalt, hosszú évtizedeken át a magyar közpálya legkiválóbb munkásai sorában foglalt helyet. Azon férfiak közül való volt ő, akik az alkotmány visszaállításának idején hű bajnokai voltak az eszméknek, melyek a kiegyezésben diadalra jutottak, s kik osztoztak az e diadal nyomán megindult nemzeti munka fáradalmaiban, küzdelmeiben s igy joggal osztozhatnak érdemeiben is. A Perczel-család, mely Tolna megye közéletében oly elsőrangú szerepet játszott, s melynek tagjai közül többen a nemzet szabadsági küzdelmeiben is a történelem lapjaira jegyezték föl nevüket. Perczel Bélában azt a tagját veszítette el, aki ítéletének higgadtsága, tárgyilagossága s nagy élettapasztalaton alapuló bölcsessége által a pályán, amelyre az uralkodó bizalma szólította, a legelső helyet vívta ki magának, s azon közbizalom által környezve, általános tiszteletben részesülve, amíg csak súlyos betegsége meg nem törte, a legpéldásabb módon teljesítette nagy tisztje nagy kötelességeit. Mielőtt a felső bíróság élére szólíttatott, Perczel Béla jelentékeny állást foglalt el a közélet más ágaiban is. Mint említik, elnöke volt a képviselőháznak, amely ez év folytán vele már harmadik volt elnöke koporsójára teszi le gyászkoszorúját. A képviselőházi elnökséget azért hagyta el, hogy a fusio után mint igazságügyminiszter foglaljon helyet a cabinetben. Igazságügy miniszteri pályája nem volt hosszú, — már 1878-ban a legfőbb itélőszék alelnökévé neveztetett ki — de a pár év alatt, a meddig az igazságügyminiszteriumot vezette, egyre fokozódott az egyésége iránt ápolt bizalom és tisztelet s azt a nagy tekintélyt, amelyet az ország első bíróságának élén élvezett, s mely lehetővé téve, hogy közel tíz éven keresztül álljon — mint alelnök és elnök — e legfőbb bíróság élén, a nélkül, hogy akár a szenvedély, akár a sértett érdek szava gáncsot emelt volna ellene, ezt a nagy tekintélyt akkori működésében tanulta megismerni s respectálni a magyar közélet. Elköltözése vesztesége a nagy és tisztelt családnak, a melynek élén állt, vesztesége a magyar bírói karnak, mely az ország első biráját vesztette el benne, vesztesége a törvényhozás mindkét házának, melyek közül egyik volt elnökét, másik általán tisztelt tagját gyászolja s vesztesége az egész magyar nemzetnek, mely mindig lelke mélyéig meghatva értesül arról, ha a közélet régi, érdemes, nagy szerepet játszott férfiainak gárdája elveszti egy-egy alakját, azon alakok egyikét, akik nélkül a magyar közpályát szinte nehéz elképzelni. Perczel Béla ezek közé a férfiak közé a tartott. S most, hogy elköltözött a többiek nyomába, őszinte bánattal, s hazafiai érdemei iránt teljes elismeréssel mondjuk ravatalánál el, hogy adjon a hazai föld a haza e hit, derék, nagyérdemű fiának örök nyugodalmat, eredménynyel sikerült ez neki, példa rá Perczel Mór tábornok és a ma elhunyt Perczel Béla egész élete és működése. Az ifjú Perczel Béla tanulmányait Pécsett kezdte meg a pesti egyetemen folytatta. Tanárai a törekvő ifjút, ki már kora ifjúságában kiváló tehetség jeleit árulta el, nagyon szerették s jövőjéhez szép reményeket fűztek. Tanulmányai befejezte után, — mint a »Vasárnapi Ujság«-ban megjelent életrajzában olvassuk — 1839-ben, Perczel Béla szülőmegyéje, Tolnamegye szolgálatába lépett s mint joggyakornok, tehetséggel, komoly tudománynyal s nagy ambitióval kezdte meg működését. Éppen ebben az időben folytak le a Kubinszky és Pecsovics kortesek közt azok a hírhedtté vált küzdelmek, melyeknek hírét később évtizedeken át emlegették. Perczel Béla fivérei, különösen Perczel Mór, a szabadságharcz későbbi vitéz tábornoka, élénken részt vettek ezekben a mozgalmakban; de maga Perczel Béla a nyilvános élet zajába ez időben még nem bocsátkozott. A következő évben, 1840- ben lépett be Perczel Béla vármegyéje tisztikarába. Előbb tiszteletbeli, majd rendes aljegyzővé lön, később szolgabirói hivatalt vállalt s 1848-ban Tolnamegye alispánjául választották. Hatalma, befolyása növekedvén, Perczel Béla oly szolgálatokat tett megyéjének, melyeket el nem múló emlékül őriztek meg Tolna vármegye évkönyvei. Gondolkodásában fölvilágosult, intézkedéseiben szigorú s javaslataiban bölcsen előrelátó lévén, nevével sok olyan tett fért össze, mely nevét kedveltté, népszerűvé s általánosan tiszteltté tette a közélet akkori szereplői előtt. A szabadságharcz hullámai lecsendesülvén, Perczel Béla visszavonult a nyilvános szerepléstől s idejét falun, gazdasággal töltötte el. Népszerűsége ekkor már oly nagy volt, hogy sok peres fél, mellőzvén a nyilvános perindítást, őt kérte meg a peres ügyek elintézésére. S e közbenjárások alkalmával oly meggyőző igazsággal, pártatlansággal járt el a hozzáfordulók dolgaiban, hogy — ami majd csaknem hihetetlen — tanácsaival rendesen mind a két fél meg volt elégedve. Perczel Bélát 1860-ban tanácsossá nevezték ki a helytartó tanácshoz, ahol a közjogi és közigazgatási ügyeket vezette. E hivatalát azonban alig egy évig viselte, 1861-ben már ismét visszavonult a közélettől. 1865-ben Perczelt már az akkori országgyűlés tagjai közt találjuk, hova a bonyhádi kerület küldte fel. Egy év múlva, 1866-ban bíróvá neveztetett ki a királyi táblához ; de régi kerülete a következő évben ismét megválasztotta képviselőjéül s a következő cyclusok alatt, 1869-ben s 1872-ben, szintén hű maradt hozzá. Mint minden elfoglalt positiojában, Perczel itt is csakhamar megnyerte minden collegája tiszteletét s a parlamentnek előkelő, nagyrabecsült tagjává lön. A biróságok rendezésekor Perczel lemondott bírói állásáról s minden erejét kizárólag az országgyűlésnek szentelte. Még 1872-ben a képviselőház első alelnökévé választották s a Bittó-cabinet megalakulásakor, a képviselők szeretete s bizalma folytán, a ház elnökévé lön. Sajátságos és szomorú véletlen, hogy oly rövid idő alatt a képviselőház három időközi elnöke költözött el az élők sorából: Gyczy Kálmán, Somssich Pál, s most a harmadik: Perczel Béla. Perczel, ki a Deák-körnek is elnöke volt, 1875- ben az igazságügyi tárczát vállalta el. Igazságszolgáltatásunknak számos nagyjelentőségű reformja arra az időre esik, amikor Perczel Béla állott a minisztérium élén. Hogy csak egyet említsünk: a magyar ■büntető codex megalkotása is ebben az időben történt. Számos nagy feladat megoldása várt rá, midőn az igazságügyi tárczát átvette. S ő e nagy feladatokhoz méltó erélylyel és szakértelemmel járt el állása kötelességeiben. A gyakorlati igazságszolgáltatás terére lépett Perczel, midőn a magyar kir. Curiának alelnökévé nevezte ki ő felsége. S kiváló judiciumának és jogi ismereteinek éppen olyan fényes tanúbizonyságát adta ez állásában, mint szervező képességének. S midőn a magyar király Curia elnökévé neveztetett ki, még nagyobb tere nyílt kiváló tehetségeinek érvényesítésére. A király ő felsége több ízben számos kitüntetéssel ismerte el kiváló érdemeit, így az első osztályú vaskoronarend lovagjává, továbbá valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki és, mint a Curia elnökét, a főrendiházba is meghívta. Perczel Béla életrajza. Közéletünk elhunyt jelese, Perczel Béla, eseményekben gazdag életpályát futott be. A hivatalos állások egész sorát töltötte be; különösen a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén működött, de kedvencz tevénységi köre mindig az utóbbi volt s igazi hivatása is ehhez vonzotta. Hatvankilencz éves volt elhunyt jelesünk s e nagy idő alkalmat szolgáltatott neki hogy szerepet vigyen ifjú korában megyéje politikai küzdelmeiben, , később a hadseregnél, majd az 1848-iki szabadságharczban — később a helytartótanácsnál, azután a magyar képviselőházban, az igazságügyminiszteriumban s végül a királyi Curiánál. A bonyhádi Perczel-család a magyar történelemben ismeretes szerepet játszott. A most elhunyt Perczel Bélának testvére, Perczel Mór volt szabadságkarczunknak egyik legvitézebb tábornoka. S amint Perczel Mór neve összeforrott szabadságkarczunk emlékeivel, épp úgy hozzáfűződik a most elhunyt Perczel Bélának neve igazságszolgáltatásunk számos, üdvös reformjához. Perczel Béla az 1861-ben meghalt bonyhádi Perczel Sándor fia és öcscse Perczel Mór tábornoknak, 1819. június 15-én született Tolna megye Börzsöny nevű helységében. A Perczel-család egyike a legrégibb nemesi családoknak s már a 16. században két Perczel testvért Jánost és Dénest emleget a történet. Valamint Móricz, úgy Béla is gondos nevelésben részesült, hiszen nem kisebb ember, mint a nemzet nagy költője Vörösmarty Mihály volt az ifjak nevelője, ki lángoló hazaszeretetét, nemes nagy lelkét átplántálni igyekezett az ifjakba s hogy mily ritka * Perczel Béla betegségéről s utolsó óráiról a következőket közölhetjük: Körülbelül tizenhat hónapig volt Perczel Béla beteg. 1887. évi január 1-én volt utoljára a curián. Utána való nap erős szélhüdés érte, melyhez később nagyfokú szívbaj járult. Habár övéi minden telhetőt megtettek a beteg gyógyítására, baja még sem javult. Orvosai tanácsára múlt évi márczius hóban Görczbe ment, hogy magát ott gyógyítsa. De ott csak három hetet tölthetett, mert oly roszul lett, hogy haza kellett hozni. Ekkor Bonyhádra kívánkozott, hol családi birtokai vannak. Itt töltötte a nyarat egész augusztus hó közepéig, mikor visszajött Budapestre és itt a Margit-szigeten gyógyittatta magát; ott is lakott egész szeptember hó végéig, akkor azután beköltözött lakására, a vámházkörút 13. számú házba. A Margitszigeten annyira megerősödött, hogy újévig egészen tűrhető volt állapota. Szobáját ugyan el nem hagyta, de le nem feküdt. Betegsége azonban új év első hetében kezdett komolyabb jelleget ölteni és baja mindinkább súlyosbodott. Ez évi márczius 8-9-én olyan rosszul lett, hogy minden órában várni lehetett halálát, mely azonban a mai napig elhúzódott. Ma reggel 10 órakor elvesztette eszméletét és az agónia késő estig tartott. Este 10 óra 20 perckor egész csöndesen, végkimerültségben, elhunyt. A végső perczekig betegágyánál voltak neje született Boronkay Elvira, fiai Perczel Dezső orsz. képviselő, Perczel Ferencz az első hazai Jaka Táviratok. Róma, márcz. 25. A király Hohenlohe herczeget fogadta, ki Frigyes császár trónraléptét közölte. Konstantinápoly, márcz. 25. A »Reuterügynökség« jelentése. Montebello gróf ma átnyújtotta a portánál a Suez-csatornára vonatkozó egyezményt. Ibrahim hej, a volt kedive Ismail pasa fia, államtanácsossá neveztetett ki. Nahid pasa, Damaskus kormányzója meghalt. A szultán elfogadta Gadban effendi lemondását. Pétervár, márcz. 25. A »Journal de St. Petersbourg« a »Kölnische Zeitung« közleményével szemben megjegyzi, hogy az orosz kormánynak 1887. év közepén kölcsönkötés iránt, igen is tétetett javaslat, de ez akkor elutasíttatott, és pedig nem azért, mintha a tőkepénzesek kedvezőtlen feltételeket szabtak volna, hanem mert a kormány a kölcsönvételt egyátalján nem tartotta kívánatosnak. Pétervár, márcz. 25. A hivatalos lap mai számában közzé vannak téve azon társulat szentesített alapszabályai, mely Bakutól Batumig bárki által használható csővezetéket fog naphta továbbítására üzemben tartani. A társulat esetleg Pofiba is létesíthet csővezetéket. A társaságnak négy hó múlva kell megalakulnia és a csővezetéknek 4 h0 év múlva készen kell lennie, olyképes, hogy naponta legalább is 180.000 pad nyers naphtát szállíthasson. Bukarest, márcz. 25. A király és a királyné ma megérkeztek Bukarestbe és a pályaudvaron a polgári és katonai hatóságok által fogadtattak. Pétervár, márcz. 25. Az orosz külföldi kereskedelmi bank ma tartotta a közgyűlését. Az 1887. évi jóváhagyott üzleti jelentés szerint a vállalat tartalékalapja az árfolyamveszteségek és kétes követelések leírása után még 407820 rubelt tesz. Nagyvárad, márcz. 25. A berettyó-ivánfenékmezőtúr-mesterszállási vízszabályozó társulat ma Nadányi elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyben elnök bejelentette, hogy a Berettyó védtöltésein a jégtorlaszok okozta vizár sok helyi szakadást okozott, miután a jégtorlaszok a vizárt odáig emelték, hogy az a védtöltéseken felül omlott ki, tehát emberi erővel a védtöltések megvédhetők nem voltak. A társulati tisztviselők önfeláldozóan teljesítették kötelességüket, a catastropba tehát nem tulajdonítható mulasztásaiknak. Mindamellett vizsgálat fog tartatni, melynek eredménye a legközelebbi közgyűlésnek be fog mutattatni. Tárgyalás alá került ezután a társulat némely tagjai által a sárréti csatorna ellen emelt panasz, de a közgyűlés meggyőződött arról, hogy e csatorna az illetékes hatóságok előtt engedélyezési eljárás alatt van és a társulat elnöke és tisztviselői, szemben a csatorna ügyével oly állást foglaltak el, mely a közgyűlés határozataival s a jelen közgyűlés intenziójával is megegyező; ennélfogva az elnök és a tisztviselők által elfoglalt álláspontot helyeselte a közgyűlés és irántuk bizalmát fejezte ki. A szavazást megelőzőleg a gyűlés 4—5 tagja, kik ellenkező véleményben voltak, a teremből tüntetőleg távozott. Szeged, márcz. 25. (O. É.) Baross Gábor miniszter a hatóságnak tegnap sürgönyileg közölt abbeli kérelmére, hogy a dositzi és csalánosi áttöltések miatt fölmerült panaszok elintézésére Návay min. biztost delegálja, ma sürgönyileg azt válaszolta, hogy a törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a vitássá vált belvízlevezetési kérdések eldöntésére miniszteri biztos delegáltassék. Ez okból és miután Szeged város a kérdéses ügyet úgy is már törvényes fórum elé vitte, nem marad más hátra, mint ezen az úton maradva, törvényes felebbezések segélyével orvoslást keresni. Egyébiránt az illetékes hatóság felelősség terhe alatt gyorsan eljárni köteles. Békés, márcz. 25. D. u. 2 óra 18. A betört víz a szakadással érintkező mederben 62 cmt, az élővízcsatornában 105 dm, a békési vasút feletti medencében 15 cm t apadt ma reggel 10 óráig. A körgát némely helyes patkával megerősítve és fel vannak magasítva, a szélnek kitett részei pedig fel vannak karózva. A körgát még csupán a Zsibongó és a csabai országút között látandó el patkával, amin most dolgoznak. Békés helyzete tehát, feltéve, hogy a nagy csatorna szakadásai esetleges újabb áradás előtt elzáratnak, biztosítottnak tekinthető. Békés-Gyula, márcz. 25. Déli 12 óra 15 p. A gyulabékési nagycsatorna sízárásánál a czölöpözés szépen haladt, kedvező időjárást feltételezve, szerdán délig be is lesz fejezve. Az elzáró táblák leeresztése, valamint a földdel való betömés folyamatban van. Minden valószínűség szerint, sikerülni fog csütörtökig mind a két szakadást táblákkal véglegesen elzárni. Debreczen, márcz. 25. Délután 2 óra 6 p. Czegénél a Tisza lassan, de folyton árad, tegnap estétől ma reggelig 11 cm áradt. A töltésből körülbelül 40 cm. van künn, a védekezési munka nagy erővel folyik. (Ez az alsó-szabolcsi társulat töltése.) Sátoralja-Ujhely, márcz. 25. Déli 12 óra 30 p. A Latorcza, medrét túllépvén, a víz ára Bodrogközre ömlik. A túllépés Bős és Zétény közt történt, hol a magas part miatt társulati töltésezés nem volt. A vész tovább terjedésének megakadályozására mindent elkövetnek. * Szeged, márcz. 25. (O. E.) A Tisza-Szegednél rohamosan árad; tegnapra 25, mára pedig 17 centiméter volt az áradás. Ez a rohamos áradás kezd veszélyes jellegűvé válni és ha továbbra is így tart, védintézkedéseket tesz szükségessé. Hódmezővásárhely, márcz. 25. (Saját tudósítónk távirata.) A Szárazértől a vízfolyás immár lassúbb. Már észlelhetővé vált a vízhúzó gépek működése az elöntött területeken. A pusztán változatlan a helyzet, számos tanya viz alatt áll. A Kőrös vize ellen Kakasszéknél is gátat emelnek. A Tisza egyre árad. A kormánybiztos látogatása elmaradt. Módos: márcz. 25. (Saját tudósítónk távirata.) A Temes vizének folytonos áradása nagy izgatottságban tartja helységünk lakóit. Alig hogy a Terézia-csatorna s a Bojka kiszakadt, s mint már említve volt Zichyfalva, Hajdusitza, Velika-Gréda, Ürményháza és Györgyháza határait elborította, már újabb veszélyek fenyegetnek. A környék patakjai a hévizektől rendkívül megtagadtak és földjeinket elárasztották. Közvetlen helységünk alatt vezet ,el egy újabban szabályozott ér, a Tamisácz, mely Ó-Telek, Ittabé, Jánosföld, Sz.-Szt.-Márton, Párdány Ivánda és Zseny belvizeit van hivatva felvenni s Módos alatt egy kis zsilipen át a Temesbe bocsátani. Minthogy azonban a Temes vízállása közel áll a hat méterhez, a bebocsátás lehetetlenné vált s ez a sok viz, mely még folyton nő, itt fenekült meg Módos alatt s eddig már a sz.szt.mártoni, jánosföldi és keresztúri határokat öntötte el s erősen mossa a Temesnek uj töltését, mely veszélyeztetve van. A péntek éjjeli vihar, mely még tegnap is tartott, nagyban hozzájárult a pusztulás munkájához s a töltést rendkívül veszélyeztette. A tavaszi vetés elpusztult. rékpénztár pénztárnoka, leánya özv. Hegedűs Imréné szül. Perczel Gizella. * Perczel Béla még életében azon óhajtásának adott kifejezést, hogy ha Budapesten halna meg, akkor a kerepesi uti temetőbe, elhunyt fia és unokája mellé a családi sírboltba temessék és ne vigyék Czikóra (Tolnamegyébe), hol a Perczel-család ősei nyugosznak.* Perczel Bélának, kinek atyja néhai Perczel Sándor, tolnamegyei birtokos volt, 21 testvére volt, kik közül 16 ért nagykorúságot. Még élnek a következő testvérei: Perczel István pécsi magánzó (a legidősebb), Perczel Mór 1848—9-iki honvédtábornok, Perczel Miklós orsz. képviselő, volt baranyamegyei főispán, Perczel László, nővérei közül is három él, úgymint: Mária, Berta és Erzsébet, férjezett Bartal Györgyné, az egykori miniszter özvegye. Az ár viz. A Duna Budapestnél tartósan apad. Ma reggel 9 órakor 470 centiméteres vízállást mutatott a Petőfi téri mérete. A víz tehát a tegnapihoz képest ismét 20 centiméterrel apadt. Hasonlóan kedvező hírek érkeztek Váczról és Komáromból. Ez utóbbi helyen a vízállás 4,34 cm., az apadás tegnap óta 12 cm.* A közlekedési minisztériumhoz a következő táviratok érkeztek: Békés-Gyula, márcz. 25. Délután 3 óra 45 p. A gyulabékési nagy csatornán előállott szakadásokat megszemlélvén, a kitört árvíznek a folyam mederbe való visszafogásáról meggyőződtem. A békésföldvári vasúton áttört árvíz a kamuthi szőllőkig nyomult, most már visszafelé apadt. Kondorosnak az ár nem is jött. HÍREK. Márczius 25. — A trónörökösné Fiuméban. Fiúméból távírják mai kelettel az »O. É.«-nek. Stefánia trónörökösné a nagyhetet itt szándékozik tölteni és jelen lesz a »Greif« gaeleton tartandó vallásos szertartásoknál. Az idő borult s olykor esik is. — Nemességadományozás. A király ő felsége Scharmátz Tivadar ezredesnek, a 70. számú gyalogezred parancsnokának, valamint törvényes utódainak a magyar nemességet a »vrelói« előnévvel díjmentesen adományozta. — Érdemkeresztadományozás. A király ő felsége Bacsics Ferencz pénzügyőri szemlésznek, emberélet és bárkák megmentése körül több alkalommal tanúsított bátor és sikeres magatartásáért az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Előléptetés. A király ő felsége, denkenbergi Becker Károly udvari és miniszteri tanácsosi czimmel és jelleggel felruházott közös külügyminiszteri osztálytanácsost, udvari és miniszteri tanácsossá extra statum nevezte ki. — A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatásügyi miniszter: Diebus Ádám lieblingi birtokosnak, ki az ottani ágost, evangélikus iskola, illetve szegénysorsú iskolás gyermekek számára 500 frtnyi alapítványt tett, múlt évben pedig szintén 45 írttal segélyezte a szegénysorsú tanulókat, elismerő köszönetét nyilvánította. — Ebéd a fiumei kormányzónál. Fiuméből távirják mai kelettel: Zichy Ágost gróf kormányzó Zichy József gróf volt kormányzó tiszteletére nagy diszebédet adott, melyen számos consul, katonai és polgári méltóságok és az itteni társaság előkelői vettek részt. — Vöröskereszt-egylet. Károly Lajos főherczeg, mint a magyar szent korona országai vöröskereszt-egyletének védnök-helyettese, a következőket nevezte ki egyleti megbízottakká: Zay Adolf országgyűlési képviselőt, dr. Ullmann Sándor országgyűlési képviselőt, dr. Kiss Károly budapesti ügyvédet, varadiai Baich Iván földbirtokost, Bolgár Ferencz országgyűlési képviselőt és szolgálaton kívül viszonyban álló cs. és kir. főhadnagyot, gróf Leiningen Ármin nyugalmazott magy. kir. honvédhuszár-századost, bajsai Vojnits István országgyűlési képviselőt, dr. Samarjay Emil pozsonyi ügyvédet, Ordódy Pál országgyűlési képviselőt, Klimkovits Gábor nyug. cs. kir századost, felvinczi Gál Jenő országgyűlési képviselőt, ifj. Latinovits János földbirtokost, Tabódy József cs. és kir. kamarást, Machalek Márton nyug. m. kir. honvédszázadost és Latinovits Ernő országgyűlési képviselőt. Ellenben saját kérelmük folytán fölmentettek a megbízotti állástól: Tartoll Márton, Gyömörey József és Voit Adalbert. — Széchenyi Béla gróf kelet-ázsiai expeditiójáról a tudományos jelentés már befejezéséhez közeleg és valószínűleg julius hónapban meg fog jelenni a Franklin-társulatnál egyidejűleg magyar, német és angol kiadásban. A nagyérdekű dolgozat két vaskos kötetet tesz s számot mümelléklettel lesz ellátva, melyek nagy része magyarországi müintézetekben készült. tN — A budapesti Ügyvédi kamara Hódossy Imre elnöklete alatt ma tartotta évi rendes közgyűlését. Az évi jelentés tudomásul vétele után Mozes dr. fővárosi ügyvéd indítványára elhatározták, hogy mivel az alsóbb bíróságoktól az ügyiratokat gyakran hézagosan terjesztik fel a felsőbb bíróságokhoz s ha azokat rendelvényileg visszakapják, újból csak hónapok múltán terjesztik fel, amivel az ügy elintézését késleltetik: e baj orvoslása iránt az igazságügyminisztériumot megkeresik. A jövő évi költségvetésben 13,250 frt szükséglettel szemben ugyancsak 13,250 frt fedezet van előirányozva. Miután még Schuek Géza indítványára elhatározták, hogy a kamarai tagokkal ezután levelező lapok útján fogják a közgyűlés napját, és tárgysorozatát közölni, a közgyűlés véget ért. — Gyűrű kiállítás. Tarnóczy Gusztávné, nagybecsű gyűrügyűjteményéből, az orsz. nőiparegyesület javára közelebb nyilvános kiállítást fog rendezni. A gyűjtemény mintegy 2500 darabból áll s a régészeti társaság titkára dr. Szendrei János már hónapok óta foglalkozik annak tudományos leírásával, mely a kiállítás alkalmából jelenik meg. A megnyitáson ugyancsak dr. Szendrei ismertető előadást fog tartani a gyűjteményről. — Gyászrovat. Özv. Kanovits Móriczné elhunytáról a következő gyászjelentést vettük: Kanovits Incze, Kanovits Aladár és Kanovits Béla Móricz maguk és az összes rokonság nevében megtört szívvel jelentik forrón szeretett anyjuknak, illetve nagyanyjuknak, szépanyjuknak, anyósuknak és testvérnek özv. Kanovits Móriczné szül. Szűz Jozefa úrnőnek, f. évi márczius hó 24-én reggel 9 órakor, életének 88-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, végelgyengülésben történt elhunytak A boldogultnak hűlt tetemei f. évi márczius hó 26-án délutáni 4 órakor fognak a róm. cath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a kerepesi ut melletti sirkertben nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozatok f. évi márczius hó 27-én reggeli 9 órakor, a józsefvárosi plébánia templomban fognak az urnák bemutattatni. Kelt Budapesten 1888. márczius hó 24-én. Nyugodjék az urban! (Lakás : VIEL ker., Mária Terézia-tér 9. szám.) — Tisztelgés. A »Ganz-gyár« részvénytársaság tisztikarának küldöttsége ma délelőtt 9 órakor tisztelgett Mechwarth vezérigazgató vezetése alatt az elhunyt Somsich Pál helyébe választott Wahrmann Mór elnöknél. Mechwarth vezérigazgató német nyelven és Szegefi irodafőnök magyar nyelven üdvözölte a társaság új elnökét, mire Wahrmann Mór kijelentette, hogy tőle telhetőleg igyekezni fog a tisztviselők támogatásával a társaság érdekeit előmozdítani. — Matinéé. A gyakorló főgymnasium ifjúsága ma délelőtt matinéét rendezett az intézet (ősz-utcza és Trefort-utcza sarok) dísztermében. A nagyszámú közönség, melyet a buzgó rendezőség, Barta Antal igazgatóval az élén, fogadott, zsúfolásig megtöltötte a termet és zajosan megtapsolta a gondosan összeállított műsor minden egyes pontját. A sikerült matinéé a következő műsor mellett folyt le: Beethoven: »Hymnus az éjhez« előadta az intézet énekkara, dr. Csengeri János tanár vezetése mellett. Mendelssohn: »D-moll trio,« előadták Pfeifer Károly, Turnovszky Dezső és Willmouth Bódog operaházi tag. Székely Imre: »Ábránd 14. sz.« előadta zongorán Bobula János. Jókai Mór: »Holt költő szerelme,« szavalja Szikszay Ferencz. Mozart : »Ária a »Varázsfuvolá«-ból, énekelte dr. Gyomlay Gyula tanár. Liszt Ferencz: »2-ik Magyar Rhapsodiája,« előadta zongorán: Schmidl Miklós. Mendelssohn: »Nászinduló,« előadták négy kézre: Maszák Tihamér és Pfeifer Károly. »Magyar népdalok,« előadta az intézet énekkara. — Márkus Emíliáról a nemzeti színház kitűnő művésznőjéről pár nap óta a bécsi lapok teljesen légből kapott mendemondákat közölnek. Márkus Emilia, mint minket e hírek cáfolatául értesítenek, tíz nap előtt kanyaróban megbetegedett és orvosai dr. Farkas László és dr. Tauffer Vilmos gyógykezelték. A művésznő ma már annyira jól érzi magát, hogy pár nap múlva ágyát is elhagyhatja s talán már a jövő héten ismét fel fog lépni a nemzeti színházban. Minden egyéb, egyszerűen koholmány. — A nagyhét. A nagyheti ájtatosságok sorrendje a Ferencziek zárda-templomában a következő: nagycsütörtökön reggeli 8 órakor ünnepies nagy szt.-mise, délután imák és »Lamentatiók«; nagypénteken a gyászszertartások reggel 7 órakor veszik kezdetüket s ezek végeztével magyar szt. beszédet tart a szerzet egyik tagja; nagyszombaton a szertartások 6 órakor kezdődnek s délután 4 és fél órakor tartják a föltámadás ünnepies szertartását, kedvező időben körmenettel. Ez istentiszteletek s szertartások alatt a hivek kizárólag magyar egyházi énekeket énekelnek. — A budapesti II. ker. Szt.Anna templomban, nagy-csütörtök reggel 9 órakor ünnepies nagymise; a »Gloria« után az összes harangok megszólalnak; nagypénteken a gyászba öltözött papság reggel 9 órakor imát mond a pápáért, az egyházi személyekért, a királyért, az egész emberiség javáért, minden felekezetért, a zsidókért s végül a pogányokért. Végül szt. beszéd lesz. A szent sír e napon este 7 óráig s szombaton este 6 óráig látható, amikor az ünnepies körmenet veszi kezdetét. — A Terézvárosi templomban nagy-csütörtökön 9 órakor szt.-mise lesz áldozással; nagypénteken reggel 9 órakor a gyászszertartások kezdődnek s Bayánd Géza s. lelkész beszédet tart magyar nyelven ;a nagyszombati szertartások reggel 8 órakor kezdődnek, az ünnepies körmenet este 6 órakor; húsvét vasárnapján reggel 6 órakor sz.-mise és prédikáczió, 8 és fél órakor szent-mise, magyar énekkel, 9 órakor német szent-beszéd, utánna ünnepi és zenés nagymise, utána magyar szent beszéd, a melyet még egy szt.-mise követ magyar énekkel, délután 4 órakor ünnepies vecsernye. — A budapest-ujlaki plébánia templomban nagycsütörtökön reggel 8