Nemzet, 1888. július (7. évfolyam, 2098-2128. szám)

1888-07-01 / 2098. szám

nyiunkhoz, igen is, de ezt a ra­­rok sokat gúnyolt hazájában, újdonitja a trón, az uralkodó­­­,,r "letnek; itt ez a két ér­­nység az alkotmány­­ellm­i lap ismét tele az államügyészre mily­enak nálunk, biztosítjuk, an e kettős, de egyértelmű a magyar törvénytisztelet , a kellő választ reá. A né­értő fejtegetéseit oly szin­­tül az állami, a monarchi­­álatot akarna tenni. Meny­­kainkat: ez mutatja legin­­nem véthet a trón s a ko­­.ó a ki azt hirdeti, hogy az alatt­­hódolatban, hűségben s ragasz­­szá, e haza fiai közt különbség van. -'unyosan a nemzeti souverainitás és­­­óinak nevez a berlini lap, a­rr­ajárásával visszautasítjuk ez­eltevést és arra figyelmeztetjük újságot, hogy ha fáj neki, hogy illetlenül ,­ olyasmit, a mi előtte szent, — abból tö­­meg, hogy ő se bántsa, a mi mások előtt szent, magyar nemzet viszonya uralkodójához nem oly idés, a melybe a beleszólásra szükség lenne, de nem is oly kérdés, a­melybe a beleszólást meg lehetne tűrni. Oxuod. Budapest, jun. 30. (Külföldi krónika.) A német lapokban egyezőleg hangsúlyozva találjuk, hogy II. Vilmos német császár úgy a birodalmi gyű­lést, mint a porosz országgyűlést megnyitó t­r­ó­n­b­e­­széd szerkesztésében, a szokottnál jelentékenyebb mérvben vett részt. Mind a két trónbeszédet a császár által Bismarck herczegnek adott jelzések alapján dolgozták ki, de az országgyűléshez intézett trónbe­szédben a császár utólag több, figyelemreméltó változ­tatást tett, így a tervezetben Frigyes császár emlé­kének szentelt sorokat erőteljesebbekké tette és saját kezdeményezéséből fűzte a trónbeszédhez ama végsza­vakat, a­melyekkel a császár, Nagy Frigyes szavaihoz csatlakozva, kijelentette, hogy Poroszországban az uralkodó az állam első szolgája. Angliában e napokban, állítólag már július 2-án, a hajóhad próbamozgósítást tart. A próbamoz­­gósításban, azt hiszik, 120 hajó fog résztvenni, 13.000 emberrel. A mozgósított hajóhad elé kitűzendő stra­tégiai feladat még titok. — A »Kölnische Zig« jún. 26-án kelt londoni levelében a következőket ol­vassuk : »Két nagy vétket követtünk el« — jegyzi meg pár nap előtt Gladstone egyik legkiválóbb híve. »Az egyik az, hogy önként felidéztük az ír kényszertörvény alkalmazása felett a vitát és ez által a tory­k és unio­­nisták között már ingadozó egységet újra megszilár­­dítottuk. A másik pedig az, hogy nem tartottuk vissza O’Donnel-t attól, hogy perbe fogja a »Times«-t. Ez a per felszínre fogja hozni mindazt a szennyet, a­mely öt év óta a feni-paraellita összeesküvés körül összehalmozódott s a­mit a közönség már szinte elfe­ledett volt. A »Times« nem kímél költséget, felfogadta a legkitűnőbb ügyvédeket és a terhelő tanuk egész se­regét fogja előteremteni, bebizonyítandó, hogy — mint azt hónapokkal ezelőtt állította, — O’Donnel tényleg összeköttetésben állott az összeesküvőkkel; kívánni fogja, hogy a »Landliga« és a nemzeti liga, számadá­sait mutassa be és ha végül a »Times« talán kényte­len lenne az O’Donnel által igényelt pénzbeli kárta­lanítást meg is fizetni, a­mi még különben kétséges, azért az említett lap mégis elérte czélját, mely abban állott, hogy a nép gyűlöletét a gladstoneisták és par­­nelliták szövetkezése ellen fölkeltse. Sajnos — úgy­mond — a gladstoneisták nem voltak képesek, a di­csőségre áhító kr­agitátort a perbefogástól visszatar­tóztatni és a parnelliták, kik közül O’Donnell rég ki­vált, nem tudtak neki annyi pénzt rendelkezésére bo­csátani, hogy perét eredményesen vezethetné, így at­tól kell tartanunk — fejezi be Gladstone fentebbi híve — hogy az utóbbi időben kivívott sikereink, e két calamitás által teljesen veszendőbe mennek.« Olaszországban a szabadelvűek újra győzelmet arattak a clericalisok felett. Róma példáját csakha­mar követték, Genua­­ és Velencze. Különösen az utóbbi városban nagy jelentőségű a szabadelvűek minden vá­rakozást felülmúló sikere a községi választásoknál. A szabadelvűek névsorán az is, kit aránylag a legkeve­sebb szavazattal választottak meg, 1741 szavazatot kapott, míg a clericalisok közül a legtöbb szavazatot kapott is, csak 861 szavazatra hivatkozhatik. Romániában még mindig aggódnak az orosz izga­tások miatt, így a bukaresti »Telegraphul« legutóbbi számában szemrehányást tesz a román kormánynak, hogy nem fejt ki elég erélyt muszka aknamun­­k­a kiirtására, pedig arról értesült, hogy Hitrovo Ro­mániában szervezi a Bulgária ellen tervezett állam­csínyt. Jól értesültségének bebizonyítására felhozza azt, hogy a »Telegraphul« volt a legelső lap, a­mely annak idején értesítve volt a Sándor volt fejedelem el­len elkövetett cselszövényekről és detronisatióról. A »Telegraphus« szerint most nem sokára hasonló orosz pucs terveztetik. Azonfelül a muszka akna­munka Erdélyben is akar szerencsét próbálni, a chauvinisták táborában. Na­gyon fájlalja, hogy a román kormány oly gyáván vi­seli magát ezen mozgalommal szemben és még mindig tűri Hitrovot Romániában, pedig az aknamunka soha sem folyt merészebben mint most, a­mikor Romániá­ban, Szerbiában, Bulgáriában és Magyarországban egyszerre szervezi a forradalmat. Óva inti az érdekelt nemzeteket, hogy legyenek készen, mert a »szent kancsuka érdekében előkészítik a pro­pagandát.« A »Pol. Corr.« sugalmazott pétervári leve­lezője azt írja legutóbbi közleményében, hogy az a trónbeszéd, melylyel II. Vilmos császár a birodalmi gyűlést megnyitotta, Oroszország közvéleményében, valamint diplomatiai köreiben igen kedvező fogadta­tásra talált. A fiatal uralkodó szilárd, de egyszer­smind békés hangú beszéde alkalmas általános bizal­mat kelteni és teljesen eloszlatni látszik politikai intenziót illetőleg kezdetben táplált aggodalmakat. A trónbeszédnek Ausztria-Magyarországra és Olaszországra vonatkozó részei nem keltet­tek lehangoltságot Pétervárott, mert ama nyilatkoza­tokat magától értendőnek tekintik s Oroszországgal szemben semmi ellenséges czélzattal sem bírnak, sőt ellenkezőleg, Németország szövetségeinek békés jelle­gét hangsúlyozzák. Azonfelül arra utalnak, hogy e­yilatkozatok szerencsés kiegészítést nyertek az •n.országhoz intézett barátságos és jóindulatú sza- A trónbeszéd összbenyomása minden esetre k­ s ha abban valaminek hiánya feltűnt, az csak az, hogy nem emlékszik meg egy-két udvarias szóval Francziaországról. A közvélemény most, hogy a béke fentartására és Németország ezutáni magatartására nézve némileg nyugodtabb, azzal a kérdéssel fog foglalkozni, váljon az európai kabinetek a kedvezőbb állapotok beálltát a függőben levő kérdések megoldására c­élzó diplo­matiai tevékenység kifejtésére fogják-e felhasználni ? — II. Vilmos császárnak Péter várra jövetelét illető hírek egyelőre óvatos­sággal fogadandók. Mindenesetre azonban e hírek felmerülte, valamint az a tény, hogy a német császárnak Pétervárra való útját az orosz sajtó való­színűnek és kívánatosnak tekinti, azt bizonyítják, hogy a helyzetet békésnek tekintik és a viszonyoknak még kedvezőbbre fordultát remélik. Oroszországban a sajtó — híven a kapott uta­sításhoz — még mindig csínján bánik Németország­gal, így a német trónbeszéd alkalmából a »Novoszti« ekkép elmélkedik: »Látjuk, hogy azon hatalmaknak, a­melyek nincsenek benn a középeurópai szövetségben, jól meg kell maguknak jegyezniük, hogy a szövetsé­gesek közt a legszorosabb solidaritás van, a­mely nem engedi meg, hogy seperatistikus törekvések megsérthessék bármelyikük érdekét is. Ez a körül­mény kellemetlen gondolatokat ébreszthetne az euró­pai béke tartóssága iránt, ha a trónbeszédben nem volna felemlítve az is, hogy Németországnak érdeké­ben van Oroszországgal barátságban élni. Ez a kije­lentés nálunk a legnagyobb rokonszenvre fog találni, mert Oroszország is őszintén óhajtja, hogy barátság­ban éljen Németországgal, békeszeretetét pedig már egy sereg ténynyel bebizonyította. E szerint bárha az európai béke sorsa ezután is attól fog függeni, hogy Németország mennyit lesz hajlandó feláldozni az osztrák érdekekből az orosz barátság kedvéért és meg­fordítva : mindazáltal remélni lehet, hogy az intéző kormányférfiaknak sikerülni fog e helyzet kellemetlen következményeit eloszlatni. A »Moszkovszkija Vjedomoszti«egyik párisi levezője írja, hogy legújabban nagy erőfeszíté­seket tesznek Ausztria-Magyarország és Oroszország kibékítésére. A levelező előtt egy külföldi diplomata e kérdést illetőleg úgy nyilatkozott volna, hogy ő hi­szi, miszerint a kísérletek eredményre fognak vezetni, mert Bismarck herczeg is szeretné azt s a fiatal csá­szár követni fogja ennek tanácsát; ez a kérdés külön­ben érintve is van Kálnoky grófnak, a magyar delegatioban mondott beszédében, a mely pont, ha el­kerülte is akkor a közfigyelmet, mindazáltal jelentő­ségét tagadni nem lehet. A miniszter azt mondta: »Van okunk hinni, hogy a jövőben a béke biztosab­ban meg lesz óva, mint jelenleg,« — a­miből az lehet kimagyarázni, hogy a berlini kabinet a fent említett, békéltető értelemben tárgyalásokat folytat. — Ausz­triában készek elfogadni a bolgár trónra olyan ko­moly jelöltet, a­kit Oroszországon kívül Németország is ajánl s úgy látszik, ma megint hajlandók a ré­gebbi programm alapjára állni, t. i. hogy Ausztria befolyása fen tartassák Szerbiára, Oroszország befo­lyása pedig Bulgáriára nézve. Ez a fordulat azért állt volna be, mert Bécsben meggyőződtek arról, hogy Szerbiában mindaddig nem tér rendes mederbe a dolgok folyása, míg Bulgáriában meg nem szilár­dul a helyzet. Különben is a Konstantinápolyig és Szaloniki­ig vezető vasút olyan előnybe helyezte Ausz­triát Oroszország felett, hogy az előbbi rövid idő múlva egész nyugodtan nézhet az események­elibe.­­ Az is a két állam közti közeledésre mutat, hogy azok a lengyel haderők, a melyek eddig a monarchia kü­lönböző városaiban állomásoztak s a melyeknek e hó végén Galicziába kellett volna menniük, újabb ren­­rendeletet kaptak, a melyben az előbbeni intézkedé­sek megváltoztattak.« T­áviratok, Berlin, jun. 30. A császár Stolberg grófot, saját kérelmére felmentette a királyi láz minisztériumának vezetésétől. Helyébe Wedel­­-t nevezték ki a királyi ház minisz­terévé. Kiel, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »Neue F­r. Pr­e­s­s­e«-nek jelentése: A né­met császár a »Hohenzell­ern«-gach­­­on július közepén utazik Pétervárra, hol több napig fog tartózkodni. Páris, jun. 30. A­ »Gaulois« azt állítja, hogy Vilmos császár a czárral nem Pétervárott, hanem július hó végén Kopenhágában fog találkozni. (Elett.) Pétervár, jun. 30. (Eredeti távirat.) III. Sándor czár elutazása a finn szigetek környékére a legközelebbre várható. A czárt másod­szülött fia kiséri, ki ezúttal vesz részt először a nagyobb tengeré­szeti gyakorlatokban. (P. C.) Belgrád, jun. 30. (Er­edeti t­ávir­at.) Mi­lán király Vilmos császárt trónralépése alkalmából sajátkezű levélben üdvözli, s a levelet egyik tábornokával küldi Berlinbe. Berlin, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »Kreutz-Zeitung« Pétervárról a táv­irati után a következőket jelenti: A czár kör­nyezetéből származik az a hír, hogy B­i­s­­marck herczeg befolyásának sikerült az orosz politikát olyan irányba terelni, hogy Oroszország most már véglegesen eltekint a Francziaországgal való szövetségtől. A Németország és Oroszor­szág közt beállott rendkívül kedvező viszo­nyok legközelebb az egész világ előtt docu­­mentáltatni fognak. (Pl.) Pétervár, jun. 30. Mint a hivatalos lap jelenti, Papé tábornok tiszteletére Peterhof­­bern díszebéd volt, melyen a császári csa­lád valamennyi tagja, továbbá Giers minisz­ter, Wannowsky és Vlangali titkos tanácsos vettek részt. A nagyherczegek po­rosz egyenruhában, gyászjelvényekkel jelen­tek meg. Papé tábornok az ebéd alatt a czárné jobbján ült. Brüsszel, jun. 30. A »N o r d« a következőket írja: A német császár a német trónbeszédnek a külső politikára vonatkozó részében természetesen megerősíti a hármas­ szövetség erősségét és azon szö­vetségről, mely Németországot és Ausztria-Magyar­­országot egymással összeköti, némileg bizonytalan módon emlékszik meg, úgy, hogy az arra a látszatra enged következtetést, mintha az új európai egyensúly alapja gyanánt az egykori német szövetség helyreál­lításának eszméje volna tervbe véve. A­mi Olaszor­szágot illeti, a két nemzet rokonságára és közös hely­zetére hivatkozik s azt mondja, hogy a két nemzet törekvése határozottan a békére irányul. Orosz­országnak nincs oka panaszkodni a mód felett, amelylyel róla a császár szól, és az, hogy­­ a Berlin és Pétervár közötti barátságo­s viszony folytatását egyidejűleg személyes érzelmeivel III. Sándor iránt, a német politika száz éves traditióval és Németország érdekével indokolja, h oly három­szoros zálog, a­melyet a német kormány által mind­két szövetségessel szemben elvállalt kötelezettségek nem semmisíthetnek meg. Az, hogy Francziaország­ról a trónbeszéd hallgatott, természetesen igen föl­tűnt, de, mint helyesen válaszolták, e mellőzés com­­pensálva van azon kifejezetten hangsúlyozott elhatá­rozással, hogy Németország az egész világgal béké­ben akar élni, még­pedig — legalább ezt a magunk részéről akarjuk közzétenni — úgymond a »Nord« — az Olaszországgal, Francziaország határszomszédjá­val kötött német szövetség defensiv jellege által. Egészben véve a trónbeszéd jó ómen a jövőre nézve, feljogosít arra, hogy higyjünk a béke tartósságában. BéCS, jun. 30. (Eredeti távirat.) Carp román külügyminiszter, ki pénz­ügyi műveletek lebonyolítása végett időzött Berlinben, onnét visszatérvén, ma ide­érkezett és hosszabb ideig értekezett Kálnoky gróffal. (P. C.) Bécs, jun. 30. (B. C.) A hadsereg rende­leti lapjának ma kiadott száma a következőket jelenti Woinovits Illés vezérőrnagy, a 25. gya­logdandár parancsnoka és Boecklin Vilmos báró vezérőrnagy, a 26. gyalogdandár parancsnoka kölcsö­nösen felcserélik szolgálati helyüket. Nyugalomba helyeztettek: Thurn és Taxis Frigyes herczeg ezredes, az 5. számú, I. Miklós orosz császár nevét viselő dragonyos ezred parancsnoka a vezérőrnagy ad honores czim és a 3. oszt. vaskorona rend adomá­nyozása mellett és Thomka Vilmos, 12. huszár­ezredbeli ezredes. Norman Ágost báró a 11. hu­­szárezred ezredese az 5. számú, I. Miklós nevét viselő dragonyos-ezred parancsnokává neveztetett ki. Athén, jun. 30. A Havas-ügynökség je­lenti : Monasztirból érkezett levelek sze­rint a török hatóságok ott négy egyént fog­tak el, köztük egy román tanítót is, ki állító­lag a Panurgiasz consulnak tulajdonított okmányokat hamisította. A porta még min­dig halogatja a Panurgiaszt állítólag compromittáló iratok Athénbe küldését. Varsó, jun. 30. (Eredeti távirat.) Vladimir nagyherczeg szemleútja ki fog terjedni Osovecz, Novo-Georgievsk, Ivangrad, Brest-Litovsk, Kaluga, Tula és Moszkva városok és erődök megtekintésére. A nagyherczeget Bobri­kov főhadsegéden kívül, még Obolensky és Kotsubey herczegek, valamint Yannovsky vezér­kari kapitány kiséri. A nagyherczeg juli 16-ára tér vissza Pétervárra. (P. C.) Konstantinápoly, jun. 30. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) A nagyvezér e hó 25-én az összes tartománybeli kor­mányzókhoz utasítást küldött, hogy az örmények­kel szemben nagyobb engedékenységet tanúsítsanak. Ezen intézkedést, mely az örményeket nagyon kielégítette, sir W. A. White befolyásának tulajdonítják. (P. C.) Konstantinápoly jan. 30. (Eredeti távirat.) Said pasa külügyminiszter, Ausztria-Magyarország nagykövetéhez jegyzéket intézett a posta­ügyben. Said pasa azt fejtegeti, hogy a posta kény­telen ez ügyben eddigi felfogásához ragaszkodni, mert az osztrák-magyar monarchia és Törökország között fennálló szerződésekben egyetlen egy oly tétel sincs, mely Törökországot arra kötelezné, hogy az osztrák­magyar postát vasúton is szállítani kellene. A jegy­zék végül ama reménynek ad kifejezést, hogy Ausz­­tria-Magyarország a három havi provisorium lejárta után csatlakozni fog a porta álláspontjához. (P. C.) Konstantinápoly, jún. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) Az itteni franczia nagykövet, amikor a portával a londoni és párisi kabinetek által a török részről aján­lott módosításokkal elfogadott Suez-csatorna e­gyezményt közölte, egyúttal azt a kívánságot is hangsúlyozta, hogy ez egyezményt a franczia kormány, mint annak kezdeményezője, akarja a többi hatalmak elé terjeszteni, a török minisztertanács azonban ki­mondta, hogy ez a portát, mint souzerain hatalmat illeti és e határozatot mardatába foglalva a szultán jóváhagyása alá terjesztette. (P. C.) Páris, jun. 30. Megc­áfolják azt a hírt, hogy az igazságügyminiszter lemondani szán­dékoznék. Határozottan állítják, hogy a kamara ra­­dicalis tagjai elállanak attól, hogy a carcassonei ügyben ma interpelláljanak. Páris, jan. 30. A kamara osztályai megvá­lasztották ma a költségvetési bizottság tagjait. A bizottság 20 opportunistából, 7 radica­­lisból, 4 szélső­balpárti és 2 függetlenségi párti kép­viselőből áll. Valószínű, hogy Rouvier-t választják meg a bizottság elnökévé. A költségvetési javaslat az osztályok legtöbbjében élénk vita tárgyát képezte; a bizottsági tagok többsége ellenzi a függő államadós­ság törlesztésének javasolt felfüggesztését és az állam­­adósságoknak a rendkívüli kiadások költségvetésével való megterheltetését. London, jún. 30. Th­anet szigetén a mai vá­lasztásnál Lowther conservativ-párti jelöltet vá­lasztották meg 3,547 szavazattal képviselővé. Hu­­g­u­e­s­s­e­n, a Gladstone-párt jelöltje, 2.889 szavazatot kapott. Zágráb, jún. 30. (Eredeti távirat.) A tartománygyűlés mai ülése igen élénk volt. A napirend tárgyát az iskola-törvényjavaslat képezte, mely iránt minden párt részéről nagy érdek­­lődés mutatkozott. Az ellenzék, mely nem­rég még teljes passivitással fenyegetőzött, meggondolta a dol­got és részt vett a vitában. A mérsékelt ellenzék és az egy-egy tagot számláló Frank-, Amrisch- és Mar­­kovics-fractiók nevében Frank támadta meg nagy hevességgel a javaslatot, azt állítván róla, hogy abso­­lutisticus és reactionarius tendentiával bir. — Az ülés végén A m r u s c­h interpellálta a kormányt a magyar zászlónak horvát területen történt kitüzetése tárgyában, a­mire Khuen-Héderváry gr. bán nyomban azzal válaszolt, hogy törvényellenességről szó sincs. — Az ülés lefolyása különben a követ­kező volt: Krsnyavi N. előadó kiemeli a napirenden levő törvényjavaslat előnyeit. Hangsúlyozza, hogy a törvény­­javaslat gondoskodik az ifjúságnak a gyakorlati életre való előkészítéséről, a felekezeteknek pedig elég befo­lyást enged a népnevelésre. A javaslat a vallás és az erkölcs alapjára fekteti az oktatást. — Loncare­­v­i­c­s (Starcsevics-párti) azt állítja, hogy a javaslat igen kevés jogot biztosít az egyház részére és ez ok­ból azt el nem fogadja. — C­s i­r i­c­s (szerb) megvi­lágítva a szerb nemzeti egyház különös viszonyait ki­jelenti, hogy a javaslatot elfogadja, mivel az tekintet­tel van a szerbek jogaira és igényeire s reményt nyújt arra nézve is, hogy a kormány a szerbeknek eddig nem teljesült kívánságait is figyelemre fogja mél­tatni.­­ Markovics a mérsékelt ellenzéki párt­­frac­iók nevében és megbízásából kijelenti, hogy nem fogadja el a javaslatot, mert az szerinte sérti Horvát­ország autonómiáját és ellentétben áll a kiegyezési törvénynyel, a­mennyiben megengedi, hogy magyar­ állampolgárok is tanítók lehessenek. A javaslat — folytatja tovább a szónok beszédét — elnyomja az eddigi törvények minden szabadelvű előnyét, rend­őrségi felügyeletet hoz be, reactionarius és absolutis­­ticus tendentiáknak hódol s csak látszólag van tekin­tettel a szerbek kívánságaira. E törvényt — úgy­mond — csak azért alkották, hogy a magyar állam­eszmének tegyenek szolgálatot! — Sperec osztály­főnök kijelenti, hogy a törvények csak magyar-horvát állampolgárokat ismernek s azért az előtte szóló ag­godalma teljesen alaptalan. — Ezután Amrus a következő interpellátiót intézi a kormányhoz: Amint tiszteletben tartom a lovagias magyarok jogait, épp úgy megkövetelem a mi jogainkat is, és e czélból a következő interpellációt intézem a t. kormányhoz. Tekintve, hogy a kiegyezési törvény 59. §-a értelmé­ben, Horvátországnak a maga elkülönített területével oly külön állampolitikai individualitása van, mely sa­ját területén, államjogi állásának megfelelő külső jel­vénynyel, a Horvát-Szlavon-Dalmát királyságok há­­romszinű zászlajával is bír; tekintve, hogy ez auto­nóm királyságnak ezen állampolitikai külső jelvénye a közös ügyek tekintetében csak annyiban nyer kiegé­szítést, hogy ez esetekben Magyarország és a Hor­vát-Szlavon-Dalmát királyságok egyesült czímerét alkalmazzák, a­nélkül, hogy a horvát zászló változást szenvedne, vagy az a magyar zászlóval cseréltetnék föl, tekintve, hogy a törvény ezen világos rendelkezése értelmében e királyságok területén az innen eső kö­zös hivatalokon jog szerint mást, mint Horvátország zászlaját alkalmazni nem lehet; tekintve, hogy a fen­­séges trónörökös pár látogatása alkalmával az illető minisztériumok határozott utasítására a magyar zász­lót is kitűzték; tekintve, hogy ily intézkedések által megsértetik a kiegyezési törvény, a­mely a mi terüle­tünkön csak a mi trikolorunkat ismeri el hivatalos zászlónak, az iránt bátorkodom kérdést intézni. Van-e a bánnak tudomása arról, hogy a miniszté­riumok a fenséges trónörökös pár látogatása alkal­mából trikolorunk mellé a magyar zászló kitűzését is elrendelték ? Ha van róla tudomása, mit szándékozik ő excellentiája tenni, hogy érvényre juttassa azon törvényes rendelkezést, mely szerint ezen területen a közös hivatalok megjelölésére is kizárólag csak a horvátok trikolorját szabad alkalmazni ? — Khuen- Héderváry gr. bán nyomban válaszolt az inter­­pellációra. Kijelentette, hogy az itteni közös hivatalok kérdésére a minisztérium akként intézkedett, hogy a trónörökös pár tiszteletére rendezett ünnepiessé­gek alkalmával ugyanazon zászlók tűzessenek ki, a­melyek eddig kitűzettek. A közös hivatalok megjelölésére a kiegyezési törvény 62. §-a értelmében a közös czímer szolgál, de zászlókról azon törvényben nincs említés téve A ház hivatva van a kiegyezési törvény rendelkezéseit megőrizni, de nem találja, hogy a magyar zászlók kitüzetése által a kiegyezési tör­vényt meg lehetne sérteni. Igaz — úgymond ■— hogy én nem követem a t. előttem szóló példáját, ajkam nem árad túl a magyar nemzet lovagiasságának dicsé­retéről, mint a t. interpelláló úrnál történik, ki szóval dicsér ugyan, de tettet sért. (Helyeslés jobbfelöl.)­­— A tartománygyülés ezután a házközösségi tör­vény tárgyalására bizottságot küldött ki. Brassó, jun. 30. (O. E.) A magyar-román határrendező bizottság háromszékmegyei szakasza fennakadás nélkül befejezte működését, s a munka vezetését a bodzai vámnál átadta a brassó­­megyei szakasznak. Pr o i e s t i prefectus román ki­küldött ideérkezett s a magyar bizottsággal a ha­tárra ment. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde Bécs, junius 30. (Tőzsdei tudósítás.) Speculatió-vételek folytán emelkedtek az árfolyamok, majd Berlin nyomást gyakorolt, végre szilárd volt az irányzat, különösen járadékokban és garantírozott vasutakban. Berlin, június 30. (Tőzsdei tudósítás.) Az irányzat nagyon szilárd. Külföldi árfolyamok, előre látott sima liquidatio és pénzbőség bank- és járadékpapírokra stimuláló hatással voltak. BéCS, junius 30. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.40. Erdélyi földteh­erm. kötv. 104.30. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 175.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 116.—. Magy.nyer. k. sorsjegy 128.25. Szölődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 125—. 4 száz. aranyjáradék 102.85. M. orsz. h.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 151.50. Magyar h­itelb. részvény 302.— Alföldi vasút részv. 181.—.Magyar észak-kel. vasút r. 157.75. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 96 50. Tiszav. vasut­ r. 250.—. Magyar lesz. és váltóbank­ r. 92.75. Kassa-Oderbergi vasút r. 143.75. 5. száz. papir-járadék 89 50.­­ Adria m. tengeri gőzh. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —.—. Magyar fegyvergyár r. t. —.—. BéCS, junius 30 (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész. 309.—. Déli vasút részvény 99. — . 4 százalé­kos aranyjáradék 112.—. Londoni váltóár 125.15. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 205.—. 1864. sorsjegy 167.59. 4.2 száz. ezüstjáradék 82.­ 5. 1860. sorsjegy 138 75 Török sorsjegy 20.50. Angol-osztrák bank részv. 109.— Osztrák államvasut részv. 232,80. 20 frankos arany 09.92— 4.2 száz. papirjáradék 81.35. Osztrák hitelsorsjegy 183 50 Osztrák-magyar bankrész. 868.— Cs. kir. vert arany 5­89. Német bankváltók 61.40. Elbe­­völgyi vasút 175.75. Dunagőzhajózási r. 1. 377. Bécsi bankegyl. 94—. Az irányzat: szilárd BéCS. junius 30. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 311. — . Osztrák államvasutr. —.—.Tim­o-bank —.—. 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany —.—.—. Déli vasút részv. —.—. Magyar hitelb.­részv. —.—. 1864. sorsjegy—.—. magy.aranyjáradék 103 27.Ma­gyar-gal. vasút —.— Az irányzat élénk. Frankfurt, junius 30. (E­s­t­i t­ő­z­s­d­e.) Károly Lajos vas­úti részv. 170.25. 4% osztrák aranyjáradék —. 4°/„ magyar aranyjáradék 83.70. Osztr. hitelrészv. 253.62. Osztr. államv. részv. 187 87. Déli vasút r. t. 78.38 M. Gácsor. v. r. —. Az irányzat szilárd Külföldi értéktőzsdék zárlata junius utj­án Átszámítási árfolyam 100 márka vista 1­61.55 forint. — 100 frank vista 7­­49.70 forint. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (Ki, mediára (M) vagy slu­móra (U) értendő, költségek nélkül. ) A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, június 30. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A mai tőzsde irányzata szilárd, az árak változatlanok. Berlin Frankfurt | Piris Árf. Paritás Árf. Paritás I Árf.­­ Paritás 40/n-os magyar aranyjáradi. 83 50 103.23 IC 83.20 102.87 U — —• U 5­ o-os „ pajt­kjárad 73 20 90.19 K 72 80 89.71 Kil--------— ■ — 4­ 2-/.-OS osztrák „ 65.50 80.79 K 65 80 81.15 K,l —— — • — 50/ 'os „ „ |i 78­­ 96 .40 K 77.70 96 03 K | —.— —• — 4'2°/n-os „ ezüstjárad. 1 66 60 82.47 K., 66 *«' 82.22 K — • — 40 -os „ aranyjárad. 91.10 112.37 K ■ 91.— 112.20 K ——— Magyar keleti vasúti kfstv.j! 83.20 — .--K —.— —.— — 56­-os keleti vasút els. kötv.1 1102 60 126.87 K —.— —.— —.— -Osztrák hitelrészvény.........1157 50 SlO. 18 01261 .SZ 310.45 K —— — • — Osztrák-magyar bank.........­ —.— —.— .703.— 868.82 K \ —•— ■ Osztrák-magyar államvasut 96.­ 236.22 Ul|189.62 255.14 Uj1481.— —.—M Déli vasút................................ 39. 02 94 Ul|­76.25 94.690 195.­. M Erzsébet osztrák ny. vasút. —|| —-r.— — •— Magyar-gácsországi vasút.. —.— —.— 1136.12 —.— —.— —• Elbevölgyi vasútrészvény.. —­ —.— —— •— Károly­ Lajos vasút............... 84.20 208 71 0 167.12 205.11 0 —— — .— Kassa-oderbergi vasút......... —.—­­ .—K|—.— —— -— Orosz bankjegyek.................. 190.25 117 04­9 —.— —.— —•— —• Váltó bécsi placzra................ 162.60 62 47 162.50 62.49 —— ti. kibocs. keleti kölcsön... 57.90 —•— —•— —•— —■— —•— 41/1 °/n-os földhitelint. zálogl. —.— —.— ——.— —•— —■ 3°/o-os franczia járadék .... —.— —.— —.— —.— 83.17 — —O 4'/i#/o-os franczia járadék .. ..— —.— —.— —.— 106. 81 .—O Ottoman bank részvény ... —.— —.— ——.— 527.18 —.— Franczia törleszthet!) járad. —1­85.18 Magyar vasúti kölcsön sz.n. ——.-X Magyarjelzálog-hitelbank.. ——— ,626.— — „ országos.­b................. —.— —.— —.— —.—­­ —.— — * Eladatott: Búza őszre 7.46—7.44 forintot­, októ­­ ber—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 7 80—7.81 forintou, júniusra —.--------.— forinton.------Rozs őszre 6 11—6.10 forinton, rozs tavaszra —.-----.— forinton rozs május—júniusra —.----.— forinton. — Zab őszre 5.75—5.77 forinton, zab május—júniusra —.-----.— forin­ton, zab tavaszra----.-------.— forinton. — Tengeri júniusra —.--------.— forinton, július—augusztusra 6.69 — 6.68 forinton, augusztus—szeptemberre-----.-----------fo­rinton, szeptember—októberre 6.50—6.52 frton. Továbbá eladatott 1889-iki uj tengeri 5.74—5.73 fo­rinton. Jelmondatott ma 1500 métermázsa rozs. Szesz. Ma az árak keveset változtak. Készáru 28.25 frton, márcz.—máj. szállításra —.— --------. forinton, deczember—májusra —.--------.— fo­rinton, junius—augusztusra 28.50—28.58 forinton, augusz­tusra 28.58-----.— forinton, julius—szeptemberre----------­-----, junius—októberre —.-----------forinton, október­novemberi szállításra —.-----------.— forinton jegyeztetik. Berlin, junius 30. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza junius—júliusra 169 márka — fillér : 10 frt 43 kr. ; szept.— októberre 167 márka 75 fillér (­= 10 frt 35 kr.). Rozs junius— júliusra 127 márka 75 fillér (= 8 frt 04 kr.). ; szept.— októberre 131 márka 25 fillér (= 8 frt 14 kr.). Zab junius— júliusra 115 márka 50 fillér (= 7 frt 13 kr.); szept.— októberre 116 márka 25 fillér = 7 frt 18 kr.) Repczeolaj júniusra 46 márka 10 fillér (= — forint — kr.). ; szept.— októberre 46 márka — fillér (= — frt — kr.). Szesz június— júliusra 32 márka 60 fillér (== — frt — kr.) ; szeptemb.— októberre 33 márka 60 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 55 krral. Páris, június 30. (Terményvásár.) Búza folyó hóra 24 frk 50 címe (= 12 frt 25 kr.); júliusra 24 frk 30 ctme (= 12 forint 15 kr.); július—augusztusra 24 frk 30 címe (= 12 frt 15 kr); 4 utolsó hóra 24 frank 30 címe (= 12 forint 15 kr.) Liszt (12 márkás) folyó hóra 52 frk 50 címe (= 16 frt 54 kr.); júliusra 52 frk 75 címe (= 16 forint 62 kr.); július—augusztusra 4 hóra 52 frk 40 ctme (= 16 forint 51 kr); 4 utolsó hóra 53 frk 75 ctme (= 16 frt 62 kr.). Bepczeolaj folyó hóra 56 frk 50 ctme (= 28 frt 24 kr.); júliusra 56 frk 25 ctme (= 28 frt 12 kr.; július - augusztusra 16 frk 50 ctme (28 frt 24 kr.); 4 utolsó hóra 57 frk — ctme (= 28 frt. 49 kr.). Szesz folyó hóra 45 frk — ctme (= 24 frt 44 kr) ; júliusra 43 frk — ctme (= 23 forint 42 kr.); július—augusztusra 42 frk 75 ctme (= 28 frt 30 kr; ;­­ utolsó hóra 41 frk — ctme (= 22 frt 37 kr). Átszámítási árfolyam: 100 frc = 49 frt 70 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. B£RUN. Junius 28. Junius 30. Búza junius—júliusra .... 165 márka 7b fillér 169 márka — fillér „ szept.—októberre .... 165 „ 70 „ 167 „ 75 „ ROZS junius—júliusra . ... 1*7 „ ifi „ 127 „ 75 „ „ szept.—októberre . ... 110 , ill . 131 „ 25 „ Zab junius—júliusra .... 114 „ 76 * 115 „ 511 „ „ szept.—októberre .... 115 „ 75 „ 116 „ 25 „ STETTIN. Búza junius—júliusra .... 165 márka -- fillér 166 márka - fillér ,, szept.—októberre .... 167 „ 60 „ 168 „ 50 „ Bors junius—júliusra .... 128 „ 50 „ 123 „ 50 „ „ szept.—októberre .... 127 .­­ , 127 „ 50 , KÖLN. Búza júliusra........................................18 márka — fillér 18 márka 20 fillér „ novemberre........................................17 „ 50 „ 17 „ 60 „ Rozs júliusra..............................................12 „ 80 „ 12 „ 90 „ ,, novemberre........................................13 „ 40 „ 13 „ 60 „ PÁRIS. Búza folyó hóra........................................24 frank 25 c­me 24 frank 50 c­me „ júliusra................................................24 „ 25 „ 24 „ 30 „ ,, július—augusztusra ... 24 „ 25 „ 24 „ 30 „ „ 4 utolsó hóra.................................24 „ 25 „ 24 „ 30 „ tiszt folyó hóra........................................52 „ 30 „ 52 .. 50 r „ júliusra...............................................52 „ 50 „ ■ 52 „ 75 „ „ julius—augusztusra ... 52 n 60 n 52 , 10 _ .. 4 utolsó hóra ..... 53 n 30 n 53 „ 7b „ HÍREK. Junius 30. Felhívás előfizetésre. Az új évnegyed alkalmával felhívjuk a közön­séget az előfizetési összeg idejekorán való beküldé­sére, hogy a lap postai szállításában semmi fennaka­dás ne történjék. A „Nemzet“ előfizetési ára : negyedévre ... 6 frt, fél évre .... 12 frt egész évre ... 24 frt Az esti lap külön küldéséért, negyedévenként 1 frttal több. Az előfizetési pénzek lapunk kiadóhivatalához, Athenaeum-épület (Ferencziek­ tere 3. szám) kül­dendők. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A megyék újabb föladata a kisdedóvás ügyében. (Irta: P. Szathmáry Károly.) — A végleges vízmű. — Közgazdaság . Üzleti hetiszemle. — Közlemények. — Naptár. — Nyílt tér. — Személyi hirek. Tisza Kálmán miniszter­­elnök, mint a »Bud. Corr.« jelenti, ma délután 2—3 napi tartózkodásra a borsodmegyei Sajó-Kazára uta­zott.— Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter, mint a »Hircsarnok« irja, julius 2-án, hétfőn utazik el a fővárosból. Először a Szepességbe megy, hol C­s­á­s­z­k­a György püspököt is meglátogatja. — Széchenyi Pál gróf kereskedelmi miniszter teg­nap a fővárosba érkezett, július 4-én azonban újra elutazik Budapestről. — Weilen lovag udvari ta­­nácsost, a bécsi Concordia irói és hirlapirói egyesület elnökét, súlyos csapás érte: atyja a napokban 89 éves korában Csehországban meghalt. — S­z­a­l­a­y Imre közoktatásügyi min. osztálytanácsos ma több heti tartózkodásra Beldenbe (Krajna) utazott. — V­á­m­­b­é­r­y Ármin jelenleg családjával együtt Tirolban nyaral. A jövő hó elején visszatér Budapestre s innen B.-Füredre megy, a hol az augusztus hónapot tölti. — Küldöttség Tisza Kálmánnál. Tisza Kálmán miniszterelnököt a fővárosi I. kerületi kör, titkos sza­vazás útján, egyhangúlag tiszteletbeli tagjává válasz­totta. Az erről szóló díszokmányt ma nyújtotta át egy küldöttség a miniszterelnöknek. A küldöttséget Schwartzer Ottó orvostudor elnök vezette, ki a miniszterelnökhöz a következő beszédet intézte: »Nagyméltóságú miniszterelnök úr! Kegyelmes Uram! Az I. ker. polgári kör ez idei közgyűlése. Nagyméltóságodat alapszabályszerüleg megejtett tit­kos szavazás útján, egyhangú kor tiszteleti tagjává vá­lasztotta meg. Bennünket bizott mo­r azzal, hogy a választásról szóló okmányt kegyelmetséged elé ter­­jeszszük és kérjük Nagyméltóságodat, hogy a válasz­tást elfogadni és ezáltal nemcsak az 1. kér polgári kört, hanem az általa képviselt polgárságot is kitün­tetni kegyeskedjék. Jól tudom azt, hogy kérelmünk szerénytelen. Hiszen a nemzet egyszerű igénytelen napszámosai kitüntetést kérnek Kegyelmességedtől,ki hazánk tör­ténetének dicsteljes korszakát nyitotta meg, ki a vihar dúlta tengeren keresztül is biztos kézzel ve­zette nemzetünk hajóját a révpartra; ki fényben, di­csőségben emelte nemzetünk tekintélyét és befolyását és államférfim bölcs, békés szellemű kormányzata ál­tal e nemzetnek több szabadságot biztosított, mint az kivívható lett volna, bár a szuronyok milliói által. Szeretett királyunk, kinek szentsége előtt porba hull a nemzet, jelszava: »Bizalmam az ősi erényben.« És a nemzet ősi erényeinek nem legszebbike-e a hála, mely nemzetünk történetének minden egyes fajjjé , arany betűkkel van bevésve, és m­egy gátol messé­­nemzet csak egyszer is nagyjairól? E­, J” lépten­gednek Isten által áldott működj­­k bizalma nyomán kisen-e a hala? Korong a szeretete es bennünket Kegyel­mességed elé; e hála, e szeretet kulcsolja imazt­ ke­zeinket, midőn a Mindenhatót arra kérjük : tartsa­­ meg nekünk Kegyelmességed drága életet nemzetünk

Next