Nemzet, 1888. július (7. évfolyam, 2098-2128. szám)
1888-07-01 / 2098. szám
nyiunkhoz, igen is, de ezt a rarok sokat gúnyolt hazájában, újdonitja a trón, az uralkodó,,r "letnek; itt ez a két érnység az alkotmányellmi lap ismét tele az államügyészre milyenak nálunk, biztosítjuk, an e kettős, de egyértelmű a magyar törvénytisztelet , a kellő választ reá. A néértő fejtegetéseit oly szintül az állami, a monarchiálatot akarna tenni. Menykainkat: ez mutatja leginnem véthet a trón s a ko.ó a ki azt hirdeti, hogy az alatthódolatban, hűségben s ragaszszá, e haza fiai közt különbség van. -'unyosan a nemzeti souverainitás ésóinak nevez a berlini lap, arrajárásával visszautasítjuk ezeltevést és arra figyelmeztetjük újságot, hogy ha fáj neki, hogy illetlenül , olyasmit, a mi előtte szent, — abból tömeg, hogy ő se bántsa, a mi mások előtt szent, magyar nemzet viszonya uralkodójához nem oly idés, a melybe a beleszólásra szükség lenne, de nem is oly kérdés, amelybe a beleszólást meg lehetne tűrni. Oxuod. Budapest, jun. 30. (Külföldi krónika.) A német lapokban egyezőleg hangsúlyozva találjuk, hogy II. Vilmos német császár úgy a birodalmi gyűlést, mint a porosz országgyűlést megnyitó trónbeszéd szerkesztésében, a szokottnál jelentékenyebb mérvben vett részt. Mind a két trónbeszédet a császár által Bismarck herczegnek adott jelzések alapján dolgozták ki, de az országgyűléshez intézett trónbeszédben a császár utólag több, figyelemreméltó változtatást tett, így a tervezetben Frigyes császár emlékének szentelt sorokat erőteljesebbekké tette és saját kezdeményezéséből fűzte a trónbeszédhez ama végszavakat, amelyekkel a császár, Nagy Frigyes szavaihoz csatlakozva, kijelentette, hogy Poroszországban az uralkodó az állam első szolgája. Angliában e napokban, állítólag már július 2-án, a hajóhad próbamozgósítást tart. A próbamozgósításban, azt hiszik, 120 hajó fog résztvenni, 13.000 emberrel. A mozgósított hajóhad elé kitűzendő stratégiai feladat még titok. — A »Kölnische Zig« jún. 26-án kelt londoni levelében a következőket olvassuk : »Két nagy vétket követtünk el« — jegyzi meg pár nap előtt Gladstone egyik legkiválóbb híve. »Az egyik az, hogy önként felidéztük az ír kényszertörvény alkalmazása felett a vitát és ez által a toryk és unionisták között már ingadozó egységet újra megszilárdítottuk. A másik pedig az, hogy nem tartottuk vissza O’Donnel-t attól, hogy perbe fogja a »Times«-t. Ez a per felszínre fogja hozni mindazt a szennyet, amely öt év óta a feni-paraellita összeesküvés körül összehalmozódott s amit a közönség már szinte elfeledett volt. A »Times« nem kímél költséget, felfogadta a legkitűnőbb ügyvédeket és a terhelő tanuk egész seregét fogja előteremteni, bebizonyítandó, hogy — mint azt hónapokkal ezelőtt állította, — O’Donnel tényleg összeköttetésben állott az összeesküvőkkel; kívánni fogja, hogy a »Landliga« és a nemzeti liga, számadásait mutassa be és ha végül a »Times« talán kénytelen lenne az O’Donnel által igényelt pénzbeli kártalanítást meg is fizetni, ami még különben kétséges, azért az említett lap mégis elérte czélját, mely abban állott, hogy a nép gyűlöletét a gladstoneisták és parnelliták szövetkezése ellen fölkeltse. Sajnos — úgymond — a gladstoneisták nem voltak képesek, a dicsőségre áhító kragitátort a perbefogástól visszatartóztatni és a parnelliták, kik közül O’Donnell rég kivált, nem tudtak neki annyi pénzt rendelkezésére bocsátani, hogy perét eredményesen vezethetné, így attól kell tartanunk — fejezi be Gladstone fentebbi híve — hogy az utóbbi időben kivívott sikereink, e két calamitás által teljesen veszendőbe mennek.« Olaszországban a szabadelvűek újra győzelmet arattak a clericalisok felett. Róma példáját csakhamar követték, Genua és Velencze. Különösen az utóbbi városban nagy jelentőségű a szabadelvűek minden várakozást felülmúló sikere a községi választásoknál. A szabadelvűek névsorán az is, kit aránylag a legkevesebb szavazattal választottak meg, 1741 szavazatot kapott, míg a clericalisok közül a legtöbb szavazatot kapott is, csak 861 szavazatra hivatkozhatik. Romániában még mindig aggódnak az orosz izgatások miatt, így a bukaresti »Telegraphul« legutóbbi számában szemrehányást tesz a román kormánynak, hogy nem fejt ki elég erélyt muszka aknamunka kiirtására, pedig arról értesült, hogy Hitrovo Romániában szervezi a Bulgária ellen tervezett államcsínyt. Jól értesültségének bebizonyítására felhozza azt, hogy a »Telegraphul« volt a legelső lap, amely annak idején értesítve volt a Sándor volt fejedelem ellen elkövetett cselszövényekről és detronisatióról. A »Telegraphus« szerint most nem sokára hasonló orosz pucs terveztetik. Azonfelül a muszka aknamunka Erdélyben is akar szerencsét próbálni, a chauvinisták táborában. Nagyon fájlalja, hogy a román kormány oly gyáván viseli magát ezen mozgalommal szemben és még mindig tűri Hitrovot Romániában, pedig az aknamunka soha sem folyt merészebben mint most, amikor Romániában, Szerbiában, Bulgáriában és Magyarországban egyszerre szervezi a forradalmat. Óva inti az érdekelt nemzeteket, hogy legyenek készen, mert a »szent kancsuka érdekében előkészítik a propagandát.« A »Pol. Corr.« sugalmazott pétervári levelezője azt írja legutóbbi közleményében, hogy az a trónbeszéd, melylyel II. Vilmos császár a birodalmi gyűlést megnyitotta, Oroszország közvéleményében, valamint diplomatiai köreiben igen kedvező fogadtatásra talált. A fiatal uralkodó szilárd, de egyszersmind békés hangú beszéde alkalmas általános bizalmat kelteni és teljesen eloszlatni látszik politikai intenziót illetőleg kezdetben táplált aggodalmakat. A trónbeszédnek Ausztria-Magyarországra és Olaszországra vonatkozó részei nem keltettek lehangoltságot Pétervárott, mert ama nyilatkozatokat magától értendőnek tekintik s Oroszországgal szemben semmi ellenséges czélzattal sem bírnak, sőt ellenkezőleg, Németország szövetségeinek békés jellegét hangsúlyozzák. Azonfelül arra utalnak, hogy eyilatkozatok szerencsés kiegészítést nyertek az •n.országhoz intézett barátságos és jóindulatú sza- A trónbeszéd összbenyomása minden esetre k s ha abban valaminek hiánya feltűnt, az csak az, hogy nem emlékszik meg egy-két udvarias szóval Francziaországról. A közvélemény most, hogy a béke fentartására és Németország ezutáni magatartására nézve némileg nyugodtabb, azzal a kérdéssel fog foglalkozni, váljon az európai kabinetek a kedvezőbb állapotok beálltát a függőben levő kérdések megoldására célzó diplomatiai tevékenység kifejtésére fogják-e felhasználni ? — II. Vilmos császárnak Péter várra jövetelét illető hírek egyelőre óvatossággal fogadandók. Mindenesetre azonban e hírek felmerülte, valamint az a tény, hogy a német császárnak Pétervárra való útját az orosz sajtó valószínűnek és kívánatosnak tekinti, azt bizonyítják, hogy a helyzetet békésnek tekintik és a viszonyoknak még kedvezőbbre fordultát remélik. Oroszországban a sajtó — híven a kapott utasításhoz — még mindig csínján bánik Németországgal, így a német trónbeszéd alkalmából a »Novoszti« ekkép elmélkedik: »Látjuk, hogy azon hatalmaknak, amelyek nincsenek benn a középeurópai szövetségben, jól meg kell maguknak jegyezniük, hogy a szövetségesek közt a legszorosabb solidaritás van, amely nem engedi meg, hogy seperatistikus törekvések megsérthessék bármelyikük érdekét is. Ez a körülmény kellemetlen gondolatokat ébreszthetne az európai béke tartóssága iránt, ha a trónbeszédben nem volna felemlítve az is, hogy Németországnak érdekében van Oroszországgal barátságban élni. Ez a kijelentés nálunk a legnagyobb rokonszenvre fog találni, mert Oroszország is őszintén óhajtja, hogy barátságban éljen Németországgal, békeszeretetét pedig már egy sereg ténynyel bebizonyította. E szerint bárha az európai béke sorsa ezután is attól fog függeni, hogy Németország mennyit lesz hajlandó feláldozni az osztrák érdekekből az orosz barátság kedvéért és megfordítva : mindazáltal remélni lehet, hogy az intéző kormányférfiaknak sikerülni fog e helyzet kellemetlen következményeit eloszlatni. A »Moszkovszkija Vjedomoszti«egyik párisi levezője írja, hogy legújabban nagy erőfeszítéseket tesznek Ausztria-Magyarország és Oroszország kibékítésére. A levelező előtt egy külföldi diplomata e kérdést illetőleg úgy nyilatkozott volna, hogy ő hiszi, miszerint a kísérletek eredményre fognak vezetni, mert Bismarck herczeg is szeretné azt s a fiatal császár követni fogja ennek tanácsát; ez a kérdés különben érintve is van Kálnoky grófnak, a magyar delegatioban mondott beszédében, a mely pont, ha elkerülte is akkor a közfigyelmet, mindazáltal jelentőségét tagadni nem lehet. A miniszter azt mondta: »Van okunk hinni, hogy a jövőben a béke biztosabban meg lesz óva, mint jelenleg,« — amiből az lehet kimagyarázni, hogy a berlini kabinet a fent említett, békéltető értelemben tárgyalásokat folytat. — Ausztriában készek elfogadni a bolgár trónra olyan komoly jelöltet, akit Oroszországon kívül Németország is ajánl s úgy látszik, ma megint hajlandók a régebbi programm alapjára állni, t. i. hogy Ausztria befolyása fen tartassák Szerbiára, Oroszország befolyása pedig Bulgáriára nézve. Ez a fordulat azért állt volna be, mert Bécsben meggyőződtek arról, hogy Szerbiában mindaddig nem tér rendes mederbe a dolgok folyása, míg Bulgáriában meg nem szilárdul a helyzet. Különben is a Konstantinápolyig és Szalonikiig vezető vasút olyan előnybe helyezte Ausztriát Oroszország felett, hogy az előbbi rövid idő múlva egész nyugodtan nézhet az eseményekelibe. Az is a két állam közti közeledésre mutat, hogy azok a lengyel haderők, a melyek eddig a monarchia különböző városaiban állomásoztak s a melyeknek e hó végén Galicziába kellett volna menniük, újabb renrendeletet kaptak, a melyben az előbbeni intézkedések megváltoztattak.« Táviratok, Berlin, jun. 30. A császár Stolberg grófot, saját kérelmére felmentette a királyi láz minisztériumának vezetésétől. Helyébe Wedel-t nevezték ki a királyi ház miniszterévé. Kiel, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »Neue Fr. Presse«-nek jelentése: A német császár a »Hohenzellern«-gachon július közepén utazik Pétervárra, hol több napig fog tartózkodni. Páris, jun. 30. A »Gaulois« azt állítja, hogy Vilmos császár a czárral nem Pétervárott, hanem július hó végén Kopenhágában fog találkozni. (Elett.) Pétervár, jun. 30. (Eredeti távirat.) III. Sándor czár elutazása a finn szigetek környékére a legközelebbre várható. A czárt másodszülött fia kiséri, ki ezúttal vesz részt először a nagyobb tengerészeti gyakorlatokban. (P. C.) Belgrád, jun. 30. (Eredeti távirat.) Milán király Vilmos császárt trónralépése alkalmából sajátkezű levélben üdvözli, s a levelet egyik tábornokával küldi Berlinbe. Berlin, jun. 30. (Eredeti távirat.) A »Kreutz-Zeitung« Pétervárról a távirati után a következőket jelenti: A czár környezetéből származik az a hír, hogy Bismarck herczeg befolyásának sikerült az orosz politikát olyan irányba terelni, hogy Oroszország most már véglegesen eltekint a Francziaországgal való szövetségtől. A Németország és Oroszország közt beállott rendkívül kedvező viszonyok legközelebb az egész világ előtt documentáltatni fognak. (Pl.) Pétervár, jun. 30. Mint a hivatalos lap jelenti, Papé tábornok tiszteletére Peterhofbern díszebéd volt, melyen a császári család valamennyi tagja, továbbá Giers miniszter, Wannowsky és Vlangali titkos tanácsos vettek részt. A nagyherczegek porosz egyenruhában, gyászjelvényekkel jelentek meg. Papé tábornok az ebéd alatt a czárné jobbján ült. Brüsszel, jun. 30. A »N o r d« a következőket írja: A német császár a német trónbeszédnek a külső politikára vonatkozó részében természetesen megerősíti a hármas szövetség erősségét és azon szövetségről, mely Németországot és Ausztria-Magyarországot egymással összeköti, némileg bizonytalan módon emlékszik meg, úgy, hogy az arra a látszatra enged következtetést, mintha az új európai egyensúly alapja gyanánt az egykori német szövetség helyreállításának eszméje volna tervbe véve. Ami Olaszországot illeti, a két nemzet rokonságára és közös helyzetére hivatkozik s azt mondja, hogy a két nemzet törekvése határozottan a békére irányul. Oroszországnak nincs oka panaszkodni a mód felett, amelylyel róla a császár szól, és az, hogy a Berlin és Pétervár közötti barátságos viszony folytatását egyidejűleg személyes érzelmeivel III. Sándor iránt, a német politika száz éves traditióval és Németország érdekével indokolja, h oly háromszoros zálog, amelyet a német kormány által mindkét szövetségessel szemben elvállalt kötelezettségek nem semmisíthetnek meg. Az, hogy Francziaországról a trónbeszéd hallgatott, természetesen igen föltűnt, de, mint helyesen válaszolták, e mellőzés compensálva van azon kifejezetten hangsúlyozott elhatározással, hogy Németország az egész világgal békében akar élni, mégpedig — legalább ezt a magunk részéről akarjuk közzétenni — úgymond a »Nord« — az Olaszországgal, Francziaország határszomszédjával kötött német szövetség defensiv jellege által. Egészben véve a trónbeszéd jó ómen a jövőre nézve, feljogosít arra, hogy higyjünk a béke tartósságában. BéCS, jun. 30. (Eredeti távirat.) Carp román külügyminiszter, ki pénzügyi műveletek lebonyolítása végett időzött Berlinben, onnét visszatérvén, ma ideérkezett és hosszabb ideig értekezett Kálnoky gróffal. (P. C.) Bécs, jun. 30. (B. C.) A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma a következőket jelenti Woinovits Illés vezérőrnagy, a 25. gyalogdandár parancsnoka és Boecklin Vilmos báró vezérőrnagy, a 26. gyalogdandár parancsnoka kölcsönösen felcserélik szolgálati helyüket. Nyugalomba helyeztettek: Thurn és Taxis Frigyes herczeg ezredes, az 5. számú, I. Miklós orosz császár nevét viselő dragonyos ezred parancsnoka a vezérőrnagy ad honores czim és a 3. oszt. vaskorona rend adományozása mellett és Thomka Vilmos, 12. huszárezredbeli ezredes. Norman Ágost báró a 11. huszárezred ezredese az 5. számú, I. Miklós nevét viselő dragonyos-ezred parancsnokává neveztetett ki. Athén, jun. 30. A Havas-ügynökség jelenti : Monasztirból érkezett levelek szerint a török hatóságok ott négy egyént fogtak el, köztük egy román tanítót is, ki állítólag a Panurgiasz consulnak tulajdonított okmányokat hamisította. A porta még mindig halogatja a Panurgiaszt állítólag compromittáló iratok Athénbe küldését. Varsó, jun. 30. (Eredeti távirat.) Vladimir nagyherczeg szemleútja ki fog terjedni Osovecz, Novo-Georgievsk, Ivangrad, Brest-Litovsk, Kaluga, Tula és Moszkva városok és erődök megtekintésére. A nagyherczeget Bobrikov főhadsegéden kívül, még Obolensky és Kotsubey herczegek, valamint Yannovsky vezérkari kapitány kiséri. A nagyherczeg juli 16-ára tér vissza Pétervárra. (P. C.) Konstantinápoly, jun. 30. (Eredeti távirat.) A nagyvezér e hó 25-én az összes tartománybeli kormányzókhoz utasítást küldött, hogy az örményekkel szemben nagyobb engedékenységet tanúsítsanak. Ezen intézkedést, mely az örményeket nagyon kielégítette, sir W. A. White befolyásának tulajdonítják. (P. C.) Konstantinápoly jan. 30. (Eredeti távirat.) Said pasa külügyminiszter, Ausztria-Magyarország nagykövetéhez jegyzéket intézett a postaügyben. Said pasa azt fejtegeti, hogy a posta kénytelen ez ügyben eddigi felfogásához ragaszkodni, mert az osztrák-magyar monarchia és Törökország között fennálló szerződésekben egyetlen egy oly tétel sincs, mely Törökországot arra kötelezné, hogy az osztrákmagyar postát vasúton is szállítani kellene. A jegyzék végül ama reménynek ad kifejezést, hogy Ausztria-Magyarország a három havi provisorium lejárta után csatlakozni fog a porta álláspontjához. (P. C.) Konstantinápoly, jún. 30. (Eredeti távirat.) Az itteni franczia nagykövet, amikor a portával a londoni és párisi kabinetek által a török részről ajánlott módosításokkal elfogadott Suez-csatorna egyezményt közölte, egyúttal azt a kívánságot is hangsúlyozta, hogy ez egyezményt a franczia kormány, mint annak kezdeményezője, akarja a többi hatalmak elé terjeszteni, a török minisztertanács azonban kimondta, hogy ez a portát, mint souzerain hatalmat illeti és e határozatot mardatába foglalva a szultán jóváhagyása alá terjesztette. (P. C.) Páris, jun. 30. Megcáfolják azt a hírt, hogy az igazságügyminiszter lemondani szándékoznék. Határozottan állítják, hogy a kamara radicalis tagjai elállanak attól, hogy a carcassonei ügyben ma interpelláljanak. Páris, jan. 30. A kamara osztályai megválasztották ma a költségvetési bizottság tagjait. A bizottság 20 opportunistából, 7 radicalisból, 4 szélsőbalpárti és 2 függetlenségi párti képviselőből áll. Valószínű, hogy Rouvier-t választják meg a bizottság elnökévé. A költségvetési javaslat az osztályok legtöbbjében élénk vita tárgyát képezte; a bizottsági tagok többsége ellenzi a függő államadósság törlesztésének javasolt felfüggesztését és az államadósságoknak a rendkívüli kiadások költségvetésével való megterheltetését. London, jún. 30. Thanet szigetén a mai választásnál Lowther conservativ-párti jelöltet választották meg 3,547 szavazattal képviselővé. Huguessen, a Gladstone-párt jelöltje, 2.889 szavazatot kapott. Zágráb, jún. 30. (Eredeti távirat.) A tartománygyűlés mai ülése igen élénk volt. A napirend tárgyát az iskola-törvényjavaslat képezte, mely iránt minden párt részéről nagy érdeklődés mutatkozott. Az ellenzék, mely nemrég még teljes passivitással fenyegetőzött, meggondolta a dolgot és részt vett a vitában. A mérsékelt ellenzék és az egy-egy tagot számláló Frank-, Amrisch- és Markovics-fractiók nevében Frank támadta meg nagy hevességgel a javaslatot, azt állítván róla, hogy absolutisticus és reactionarius tendentiával bir. — Az ülés végén A m r u s ch interpellálta a kormányt a magyar zászlónak horvát területen történt kitüzetése tárgyában, amire Khuen-Héderváry gr. bán nyomban azzal válaszolt, hogy törvényellenességről szó sincs. — Az ülés lefolyása különben a következő volt: Krsnyavi N. előadó kiemeli a napirenden levő törvényjavaslat előnyeit. Hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslat gondoskodik az ifjúságnak a gyakorlati életre való előkészítéséről, a felekezeteknek pedig elég befolyást enged a népnevelésre. A javaslat a vallás és az erkölcs alapjára fekteti az oktatást. — Loncarevics (Starcsevics-párti) azt állítja, hogy a javaslat igen kevés jogot biztosít az egyház részére és ez okból azt el nem fogadja. — Cs ir ics (szerb) megvilágítva a szerb nemzeti egyház különös viszonyait kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja, mivel az tekintettel van a szerbek jogaira és igényeire s reményt nyújt arra nézve is, hogy a kormány a szerbeknek eddig nem teljesült kívánságait is figyelemre fogja méltatni. Markovics a mérsékelt ellenzéki pártfraciók nevében és megbízásából kijelenti, hogy nem fogadja el a javaslatot, mert az szerinte sérti Horvátország autonómiáját és ellentétben áll a kiegyezési törvénynyel, amennyiben megengedi, hogy magyar állampolgárok is tanítók lehessenek. A javaslat — folytatja tovább a szónok beszédét — elnyomja az eddigi törvények minden szabadelvű előnyét, rendőrségi felügyeletet hoz be, reactionarius és absolutisticus tendentiáknak hódol s csak látszólag van tekintettel a szerbek kívánságaira. E törvényt — úgymond — csak azért alkották, hogy a magyar állameszmének tegyenek szolgálatot! — Sperec osztályfőnök kijelenti, hogy a törvények csak magyar-horvát állampolgárokat ismernek s azért az előtte szóló aggodalma teljesen alaptalan. — Ezután Amrus a következő interpellátiót intézi a kormányhoz: Amint tiszteletben tartom a lovagias magyarok jogait, épp úgy megkövetelem a mi jogainkat is, és e czélból a következő interpellációt intézem a t. kormányhoz. Tekintve, hogy a kiegyezési törvény 59. §-a értelmében, Horvátországnak a maga elkülönített területével oly külön állampolitikai individualitása van, mely saját területén, államjogi állásának megfelelő külső jelvénynyel, a Horvát-Szlavon-Dalmát királyságok háromszinű zászlajával is bír; tekintve, hogy ez autonóm királyságnak ezen állampolitikai külső jelvénye a közös ügyek tekintetében csak annyiban nyer kiegészítést, hogy ez esetekben Magyarország és a Horvát-Szlavon-Dalmát királyságok egyesült czímerét alkalmazzák, anélkül, hogy a horvát zászló változást szenvedne, vagy az a magyar zászlóval cseréltetnék föl, tekintve, hogy a törvény ezen világos rendelkezése értelmében e királyságok területén az innen eső közös hivatalokon jog szerint mást, mint Horvátország zászlaját alkalmazni nem lehet; tekintve, hogy a fenséges trónörökös pár látogatása alkalmával az illető minisztériumok határozott utasítására a magyar zászlót is kitűzték; tekintve, hogy ily intézkedések által megsértetik a kiegyezési törvény, amely a mi területünkön csak a mi trikolorunkat ismeri el hivatalos zászlónak, az iránt bátorkodom kérdést intézni. Van-e a bánnak tudomása arról, hogy a minisztériumok a fenséges trónörökös pár látogatása alkalmából trikolorunk mellé a magyar zászló kitűzését is elrendelték ? Ha van róla tudomása, mit szándékozik ő excellentiája tenni, hogy érvényre juttassa azon törvényes rendelkezést, mely szerint ezen területen a közös hivatalok megjelölésére is kizárólag csak a horvátok trikolorját szabad alkalmazni ? — Khuen- Héderváry gr. bán nyomban válaszolt az interpellációra. Kijelentette, hogy az itteni közös hivatalok kérdésére a minisztérium akként intézkedett, hogy a trónörökös pár tiszteletére rendezett ünnepiességek alkalmával ugyanazon zászlók tűzessenek ki, amelyek eddig kitűzettek. A közös hivatalok megjelölésére a kiegyezési törvény 62. §-a értelmében a közös czímer szolgál, de zászlókról azon törvényben nincs említés téve A ház hivatva van a kiegyezési törvény rendelkezéseit megőrizni, de nem találja, hogy a magyar zászlók kitüzetése által a kiegyezési törvényt meg lehetne sérteni. Igaz — úgymond ■— hogy én nem követem a t. előttem szóló példáját, ajkam nem árad túl a magyar nemzet lovagiasságának dicséretéről, mint a t. interpelláló úrnál történik, ki szóval dicsér ugyan, de tettet sért. (Helyeslés jobbfelöl.)— A tartománygyülés ezután a házközösségi törvény tárgyalására bizottságot küldött ki. Brassó, jun. 30. (O. E.) A magyar-román határrendező bizottság háromszékmegyei szakasza fennakadás nélkül befejezte működését, s a munka vezetését a bodzai vámnál átadta a brassómegyei szakasznak. Pr o i e s t i prefectus román kiküldött ideérkezett s a magyar bizottsággal a határra ment. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde Bécs, junius 30. (Tőzsdei tudósítás.) Speculatió-vételek folytán emelkedtek az árfolyamok, majd Berlin nyomást gyakorolt, végre szilárd volt az irányzat, különösen járadékokban és garantírozott vasutakban. Berlin, június 30. (Tőzsdei tudósítás.) Az irányzat nagyon szilárd. Külföldi árfolyamok, előre látott sima liquidatio és pénzbőség bank- és járadékpapírokra stimuláló hatással voltak. BéCS, junius 30. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.40. Erdélyi földteherm. kötv. 104.30. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 175.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 116.—. Magy.nyer. k. sorsjegy 128.25. Szölődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 125—. 4 száz. aranyjáradék 102.85. M. orsz. h.részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 151.50. Magyar hitelb. részvény 302.— Alföldi vasút részv. 181.—.Magyar észak-kel. vasút r. 157.75. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 96 50. Tiszav. vasut r. 250.—. Magyar lesz. és váltóbank r. 92.75. Kassa-Oderbergi vasút r. 143.75. 5. száz. papir-járadék 89 50. Adria m. tengeri gőzh. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —.—. Magyar fegyvergyár r. t. —.—. BéCS, junius 30 (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész. 309.—. Déli vasút részvény 99. — . 4 százalékos aranyjáradék 112.—. Londoni váltóár 125.15. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 205.—. 1864. sorsjegy 167.59. 4.2 száz. ezüstjáradék 82. 5. 1860. sorsjegy 138 75 Török sorsjegy 20.50. Angol-osztrák bank részv. 109.— Osztrák államvasut részv. 232,80. 20 frankos arany 09.92— 4.2 száz. papirjáradék 81.35. Osztrák hitelsorsjegy 183 50 Osztrák-magyar bankrész. 868.— Cs. kir. vert arany 589. Német bankváltók 61.40. Elbevölgyi vasút 175.75. Dunagőzhajózási r. 1. 377. Bécsi bankegyl. 94—. Az irányzat: szilárd BéCS. junius 30. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 311. — . Osztrák államvasutr. —.—.Timo-bank —.—. 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany —.—.—. Déli vasút részv. —.—. Magyar hitelb.részv. —.—. 1864. sorsjegy—.—. magy.aranyjáradék 103 27.Magyar-gal. vasút —.— Az irányzat élénk. Frankfurt, junius 30. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 170.25. 4% osztrák aranyjáradék —. 4°/„ magyar aranyjáradék 83.70. Osztr. hitelrészv. 253.62. Osztr. államv. részv. 187 87. Déli vasút r. t. 78.38 M. Gácsor. v. r. —. Az irányzat szilárd Külföldi értéktőzsdék zárlata junius utján Átszámítási árfolyam 100 márka vista 161.55 forint. — 100 frank vista 749.70 forint. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (Ki, mediára (M) vagy slumóra (U) értendő, költségek nélkül. ) A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, június 30. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata szilárd, az árak változatlanok. Berlin Frankfurt | Piris Árf. Paritás Árf. Paritás I Árf. Paritás 40/n-os magyar aranyjáradi. 83 50 103.23 IC 83.20 102.87 U — —• U 5 o-os „ pajtkjárad 73 20 90.19 K 72 80 89.71 Kil--------— ■ — 4 2-/.-OS osztrák „ 65.50 80.79 K 65 80 81.15 K,l —— — • — 50/ 'os „ „ |i 78 96 .40 K 77.70 96 03 K | —.— —• — 4'2°/n-os „ ezüstjárad. 1 66 60 82.47 K., 66 *«' 82.22 K — • — 40 -os „ aranyjárad. 91.10 112.37 K ■ 91.— 112.20 K ——— Magyar keleti vasúti kfstv.j! 83.20 — .--K —.— —.— — 56-os keleti vasút els. kötv.1 1102 60 126.87 K —.— —.— —.— -Osztrák hitelrészvény.........1157 50 SlO. 18 01261 .SZ 310.45 K —— — • — Osztrák-magyar bank......... —.— —.— .703.— 868.82 K \ —•— ■ Osztrák-magyar államvasut 96. 236.22 Ul|189.62 255.14 Uj1481.— —.—M Déli vasút................................ 39. 02 94 Ul|76.25 94.690 195.. M Erzsébet osztrák ny. vasút. —|| —-r.— — •— Magyar-gácsországi vasút.. —.— —.— 1136.12 —.— —.— —• Elbevölgyi vasútrészvény.. — —.— —— •— Károly Lajos vasút............... 84.20 208 71 0 167.12 205.11 0 —— — .— Kassa-oderbergi vasút......... —.— .—K|—.— —— -— Orosz bankjegyek.................. 190.25 117 049 —.— —.— —•— —• Váltó bécsi placzra................ 162.60 62 47 162.50 62.49 —— ti. kibocs. keleti kölcsön... 57.90 —•— —•— —•— —■— —•— 41/1 °/n-os földhitelint. zálogl. —.— —.— ——.— —•— —■ 3°/o-os franczia járadék .... —.— —.— —.— —.— 83.17 — —O 4'/i#/o-os franczia járadék .. ..— —.— —.— —.— 106. 81 .—O Ottoman bank részvény ... —.— —.— ——.— 527.18 —.— Franczia törleszthet!) járad. —185.18 Magyar vasúti kölcsön sz.n. ——.-X Magyarjelzálog-hitelbank.. ——— ,626.— — „ országos.b................. —.— —.— —.— —.— —.— — * Eladatott: Búza őszre 7.46—7.44 forintot, októ ber—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 7 80—7.81 forintou, júniusra —.--------.— forinton.------Rozs őszre 6 11—6.10 forinton, rozs tavaszra —.-----.— forinton rozs május—júniusra —.----.— forinton. — Zab őszre 5.75—5.77 forinton, zab május—júniusra —.-----.— forinton, zab tavaszra----.-------.— forinton. — Tengeri júniusra —.--------.— forinton, július—augusztusra 6.69 — 6.68 forinton, augusztus—szeptemberre-----.-----------forinton, szeptember—októberre 6.50—6.52 frton. Továbbá eladatott 1889-iki uj tengeri 5.74—5.73 forinton. Jelmondatott ma 1500 métermázsa rozs. Szesz. Ma az árak keveset változtak. Készáru 28.25 frton, márcz.—máj. szállításra —.— --------. forinton, deczember—májusra —.--------.— forinton, junius—augusztusra 28.50—28.58 forinton, augusztusra 28.58-----.— forinton, julius—szeptemberre---------------, junius—októberre —.-----------forinton, októbernovemberi szállításra —.-----------.— forinton jegyeztetik. Berlin, junius 30. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza junius—júliusra 169 márka — fillér : 10 frt 43 kr. ; szept.— októberre 167 márka 75 fillér (= 10 frt 35 kr.). Rozs junius— júliusra 127 márka 75 fillér (= 8 frt 04 kr.). ; szept.— októberre 131 márka 25 fillér (= 8 frt 14 kr.). Zab junius— júliusra 115 márka 50 fillér (= 7 frt 13 kr.); szept.— októberre 116 márka 25 fillér = 7 frt 18 kr.) Repczeolaj júniusra 46 márka 10 fillér (= — forint — kr.). ; szept.— októberre 46 márka — fillér (= — frt — kr.). Szesz június— júliusra 32 márka 60 fillér (== — frt — kr.) ; szeptemb.— októberre 33 márka 60 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 61 frt 55 krral. Páris, június 30. (Terményvásár.) Búza folyó hóra 24 frk 50 címe (= 12 frt 25 kr.); júliusra 24 frk 30 ctme (= 12 forint 15 kr.); július—augusztusra 24 frk 30 címe (= 12 frt 15 kr); 4 utolsó hóra 24 frank 30 címe (= 12 forint 15 kr.) Liszt (12 márkás) folyó hóra 52 frk 50 címe (= 16 frt 54 kr.); júliusra 52 frk 75 címe (= 16 forint 62 kr.); július—augusztusra 4 hóra 52 frk 40 ctme (= 16 forint 51 kr); 4 utolsó hóra 53 frk 75 ctme (= 16 frt 62 kr.). Bepczeolaj folyó hóra 56 frk 50 ctme (= 28 frt 24 kr.); júliusra 56 frk 25 ctme (= 28 frt 12 kr.; július - augusztusra 16 frk 50 ctme (28 frt 24 kr.); 4 utolsó hóra 57 frk — ctme (= 28 frt. 49 kr.). Szesz folyó hóra 45 frk — ctme (= 24 frt 44 kr) ; júliusra 43 frk — ctme (= 23 forint 42 kr.); július—augusztusra 42 frk 75 ctme (= 28 frt 30 kr; ; utolsó hóra 41 frk — ctme (= 22 frt 37 kr). Átszámítási árfolyam: 100 frc = 49 frt 70 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. B£RUN. Junius 28. Junius 30. Búza junius—júliusra .... 165 márka 7b fillér 169 márka — fillér „ szept.—októberre .... 165 „ 70 „ 167 „ 75 „ ROZS junius—júliusra . ... 1*7 „ ifi „ 127 „ 75 „ „ szept.—októberre . ... 110 , ill . 131 „ 25 „ Zab junius—júliusra .... 114 „ 76 * 115 „ 511 „ „ szept.—októberre .... 115 „ 75 „ 116 „ 25 „ STETTIN. Búza junius—júliusra .... 165 márka -- fillér 166 márka - fillér ,, szept.—októberre .... 167 „ 60 „ 168 „ 50 „ Bors junius—júliusra .... 128 „ 50 „ 123 „ 50 „ „ szept.—októberre .... 127 . , 127 „ 50 , KÖLN. Búza júliusra........................................18 márka — fillér 18 márka 20 fillér „ novemberre........................................17 „ 50 „ 17 „ 60 „ Rozs júliusra..............................................12 „ 80 „ 12 „ 90 „ ,, novemberre........................................13 „ 40 „ 13 „ 60 „ PÁRIS. Búza folyó hóra........................................24 frank 25 cme 24 frank 50 cme „ júliusra................................................24 „ 25 „ 24 „ 30 „ ,, július—augusztusra ... 24 „ 25 „ 24 „ 30 „ „ 4 utolsó hóra.................................24 „ 25 „ 24 „ 30 „ tiszt folyó hóra........................................52 „ 30 „ 52 .. 50 r „ júliusra...............................................52 „ 50 „ ■ 52 „ 75 „ „ julius—augusztusra ... 52 n 60 n 52 , 10 _ .. 4 utolsó hóra ..... 53 n 30 n 53 „ 7b „ HÍREK. Junius 30. Felhívás előfizetésre. Az új évnegyed alkalmával felhívjuk a közönséget az előfizetési összeg idejekorán való beküldésére, hogy a lap postai szállításában semmi fennakadás ne történjék. A „Nemzet“ előfizetési ára : negyedévre ... 6 frt, fél évre .... 12 frt egész évre ... 24 frt Az esti lap külön küldéséért, negyedévenként 1 frttal több. Az előfizetési pénzek lapunk kiadóhivatalához, Athenaeum-épület (Ferencziek tere 3. szám) küldendők. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A megyék újabb föladata a kisdedóvás ügyében. (Irta: P. Szathmáry Károly.) — A végleges vízmű. — Közgazdaság . Üzleti hetiszemle. — Közlemények. — Naptár. — Nyílt tér. — Személyi hirek. Tisza Kálmán miniszterelnök, mint a »Bud. Corr.« jelenti, ma délután 2—3 napi tartózkodásra a borsodmegyei Sajó-Kazára utazott.— Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter, mint a »Hircsarnok« irja, julius 2-án, hétfőn utazik el a fővárosból. Először a Szepességbe megy, hol Császka György püspököt is meglátogatja. — Széchenyi Pál gróf kereskedelmi miniszter tegnap a fővárosba érkezett, július 4-én azonban újra elutazik Budapestről. — Weilen lovag udvari tanácsost, a bécsi Concordia irói és hirlapirói egyesület elnökét, súlyos csapás érte: atyja a napokban 89 éves korában Csehországban meghalt. — Szalay Imre közoktatásügyi min. osztálytanácsos ma több heti tartózkodásra Beldenbe (Krajna) utazott. — Vámbéry Ármin jelenleg családjával együtt Tirolban nyaral. A jövő hó elején visszatér Budapestre s innen B.-Füredre megy, a hol az augusztus hónapot tölti. — Küldöttség Tisza Kálmánnál. Tisza Kálmán miniszterelnököt a fővárosi I. kerületi kör, titkos szavazás útján, egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről szóló díszokmányt ma nyújtotta át egy küldöttség a miniszterelnöknek. A küldöttséget Schwartzer Ottó orvostudor elnök vezette, ki a miniszterelnökhöz a következő beszédet intézte: »Nagyméltóságú miniszterelnök úr! Kegyelmes Uram! Az I. ker. polgári kör ez idei közgyűlése. Nagyméltóságodat alapszabályszerüleg megejtett titkos szavazás útján, egyhangú kor tiszteleti tagjává választotta meg. Bennünket bizott mor azzal, hogy a választásról szóló okmányt kegyelmetséged elé terjeszszük és kérjük Nagyméltóságodat, hogy a választást elfogadni és ezáltal nemcsak az 1. kér polgári kört, hanem az általa képviselt polgárságot is kitüntetni kegyeskedjék. Jól tudom azt, hogy kérelmünk szerénytelen. Hiszen a nemzet egyszerű igénytelen napszámosai kitüntetést kérnek Kegyelmességedtől,ki hazánk történetének dicsteljes korszakát nyitotta meg, ki a vihar dúlta tengeren keresztül is biztos kézzel vezette nemzetünk hajóját a révpartra; ki fényben, dicsőségben emelte nemzetünk tekintélyét és befolyását és államférfim bölcs, békés szellemű kormányzata által e nemzetnek több szabadságot biztosított, mint az kivívható lett volna, bár a szuronyok milliói által. Szeretett királyunk, kinek szentsége előtt porba hull a nemzet, jelszava: »Bizalmam az ősi erényben.« És a nemzet ősi erényeinek nem legszebbike-e a hála, mely nemzetünk történetének minden egyes fajjjé , arany betűkkel van bevésve, és megy gátol messénemzet csak egyszer is nagyjairól? E, J” léptengednek Isten által áldott működjk bizalma nyomán kisen-e a hala? Korong a szeretete es bennünket Kegyelmességed elé; e hála, e szeretet kulcsolja imazt kezeinket, midőn a Mindenhatót arra kérjük : tartsa meg nekünk Kegyelmességed drága életet nemzetünk