Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)

1888-10-09 / 2196. szám

nem tudnak kiválni, legalább Németország nem tudná őket absorbeálni. Németország és az osztrák németek közt, a­kik szeretnének hozzá csatlakozni, nagy kiterjedésű föld van, melyet morvák és csehek laknak, kik soha nem tudnának német zászló alatt békén élni. Az osztrák németség csak maradványa — nagy közbeeső s annexióval soha át nem hidalható tér ál­tal külön szakadt maradványa a rokon néptörzsnek. Vilmos császárnak ezért épp úgy őrizkedni kell osztrák rokonai udvariasságától, mint ahogy az osztrák kormánynak elejét kell venni annak, hogy ez fel ne ajánltassék. Azt akarja a kormány, hogy igazítsa el Ausztria saját nehézségeit a maga módja szerint s hogy ez alatt háborutlan maradjon. Ausztriára még fényes eshetőségek várnak Európa keletén s meg lehet, rámosolyog még a szerencse. A szövetség a két hatalom közt kiválóan békés irányzatát tekintve, mivel úgyszólván szükségkép bé­kés eszközeiben. Németország a saját érdekében óhajtja, hogy legyen egy erős Ausztria, s ez csak úgy lehet, ha bajba nem sodortatik. Olyan bizonyos, mint akármi, hogy Németország mindent meg fog tenni, ami hatalmában áll, hogy elejét vegye az össze­ütközésnek Ausztria és a czár közt és hogy Bismarck tanácsai a mérsékletre, Bécsben őszinték. Úgy lát­szik, rég feladta ő azt az eszmét, — ha ugyan táplálta, — hogy Ausztriát, mint Törökország örökösét, előre tolja Európában. A­mi az orosz lapokat illeti, a »No­­voje Vremja« beleköt most II. Vilmos német csá­szárnak bécsi látogatásába s annak nemcsak szives voltát, hanem jelentőségét is kisebbíteni akarja, kü­lönösen összehasonlítva azt II. Vilmos császárnak legközelebb múlt oroszországi látogatásával. Külön­ben azt várni lehetett az orosz félhivatalostól, a ki a német császárnak peterhofi látogatása alkalmából egész diadalmas hangon igyekezett elhitetni olvasói­val, hogy Német- és Oroszország közt most már kész a nagy barátság s hogy Ausztria-Magyarország ugyan pórul járt a középeurópai szövetséggel. íme a nevezett lapból néhány pont: »Igen különös hírt ve­szünk Bécsből II. Vilmos császárnak ottani látoga­tása alkalmából. A fogadtatás, a­melyben a magas látogatót a bécsiek részesítették, több mint »tartóz­kodónak« bizonyult, részben a rendőrség beavatko­zása folytán, a­mely némely készülőben volt de­­monstratiónak vette­­elejét,­ részben talán azért, mert a sok­nemzetiségű bécsiek közt sokan vannak, a­kik nincsenek elragadtatva az osztrák-német szövet­ség által, vagy talán azért is, mert az ottani szlávok inkább szeretnék, ha Ausztria Oroszországhoz köze­lednék, vagy végül azért is, mert a zsidóság semmi rokon­szen­v­vel sem viseltetik az antisemita hírében álló II. Vilmos iránt. Egy szóval olyas­valami jött ki az egészből, a­mi egyáltalában nem hasonlít olyan találkozásokhoz, a­melyek barátságos, sőt éppen szö­vetséges uralkodók közt szoktak megesni. Felteszszük, hogy II. Vilmosnak, mikor most látogatást tesz az ő szövetséges társainál, önkéntelenül eszébe jutnak azok a körülmények, a­melyek közt a múlt nyáron Orosz­országot látogatta meg. Mikor ide jött, nekünk semmi különös okunk nem volt rá, hogy valami jó indulattal viseltessünk Németország iránt, azért a fiatal császár a legszívesebb, legörvendezőbb fogadtatásra talált, még­pedig nemcsak az orosz udvar, hanem minden orosz ember részéről is. II. Vilmos császár sze­mélyesen győződhetett meg akkor arról, hogy milyen esztelenség arról beszélni, hogy valami »pan­­szlávok« gyakorolnak befolyást a mi kormányunkra. Meggyőződhetett arról, hogy az orosz nép mindig és mindenben egyetért az ő uralkodójával. Milyen mást lát most ő Ausztria-Magyarországban! Az osztrák kormány rendőrileg jár el az ő saját germanophiljei ellenében s félhivatalos lapjai utján mentegetődzik magas vendége előtt a fogadtatás hidegsége miatt. Igaz, hogy Rómában egészen más, fényes, örvendező fogadtatásra készülnek, de mikor Olaszországba uta­zik II. Vilmos, lehetetlen eszébe nem jutnia, hogy milyen hosszas és kényes alkudozásokat kellett foly­tatni a Vaticánnal és a Quirinállal abból az alka­lomból, hogy meg akarja látogatni XIII. Leó pápát. Mindez oly nagyon elüt attól, a­mit a császári utazó Oroszországban tapasztalt, hogy eszébe juthat olyan összehasonlítást tenni, a­mely egyátalában nem fogja igazolni a középeurópai hatalmak hármas szövetsé­gének ama czéljait, a­melyekben főszerepet az ját­szott, hogy nem hittek Oroszország többszörösen ki­jelentett békeszeretetének őszinteségében.« A »Novoszti« ugyancsak arra mutatva, hogy Bécsben némileg intézkedtek a netán panger­­man tüntetések ellen — így folytatja: »Meglehet, hogy ebben a jelenségben nagyobb biztosítéka van az európai békének, mint a­milyet nyújtanak a szö­vetségeket kötő diplomaták. A bécsiek azt kérdezhe­tik magukról, nem észszerűbb-e tartózkodni a nagyon energikus keleti politikától, s ezáltal megakadályozni a háborút, mintsem okot adni a háborúra oly körül­mények közt, mikor az osztrák nemzetiségek egy ré­sze Oroszország, másik része Németország felé gra­­vitál, harmadik része pedig független államiságról ábrándozik. Németország daczára az ő hatalmas vol­tának, fél Oroszországtól és Francziaországtól, de ha ő Ausztria segítségével legyőzné is versenytársait s még nagyobb hatalomra és befolyásra tenne szert, nem természetes-e az a feltevés, hogy akkor az ösz­­szes németek egyesülésének ábrándja Ausztria lakos­ságának egy nagy részét meglepi ? Íme ezekre kel­lene gondolniuk a bécsi lapoknak, é­s kívánatos volna, hogy a most lefolyt fejedelmi látogatás meg­győzné az osztrák kormányt a felől, hogy Németor­szággal való szövetség nem ad Ausztriának sem jo­got, sem biztosítékot arra, hogy minden teketória nélkül megsértse Oroszország lét­érdekeit a Ke­leten.« Táviratok. Mürzsteg, okt. 8. Tegnap tiszta, de fagyos volt az időjárás, csak a hóval borított hegycsúcsokra szállt le a köd. Ferencz József király Vilmos­ császárral, Al­bert szász királylyal, Lipót bajor herczeggel, a tos­­kanai nagyherczeggel és a merani gróffal, valamint a többi vadászvendéggel már kora reggel, 3 órakor el­indult szarvasokra cserkészni Mürzsteg környékén. Az eredmény nem igen volt kedvező a társaságra nézve, de Vilmos császár két szarvast elejtett. A va­dásztársaság 7 órakor tért vissza. Uralkodónk 11-kor csendes misét hallgatott, 12 órakor pedig vendégei­vel dejeunerre ment, mely után a két uralkodó dol­gozó szobájába vonult vissza. Míg Ferencz József ki­rály egész délután dolgozott, addig Vilmos császár, daczára az alacsony hőmérséknek s a szakadó esőnek 4 óra tájt egymagában sétautat tett. Az udvari ebéd 7 órakor volt.­­ A tizenkét óráig tartó eső után, ma sűrűen hull a hó. Reggel 8 órakor a vadásztársaság nagy része mégis kiment vadászni, míg Ferencz Jó­zsef király és Vilmos császár a reggeli órákat elin­tézendő ügyeknek szentelték és csak 10 óra után kö­vették kocsin a többieket. Mürzsteg, okt. 8. A mai vadászat, a tartós eső­zés daczára, kedvező eredménynyel járt. Nyolcz szarvast és tizenkilencz zergét ejtettek el. A király ő felsége egy, Vilmos császár négy zergebakot lőtt. Holnap Kaltenbachban rendeznek vadászatot. Mürzsteg, okt. 8. Holnap és holnapután nagy haj­tó vadászatok lesznek. Szerdán a felségek a vadá­szat után már nem térnek vissza Mürzstegbe, hanem Altenbergbe mennek s onnan különvonaton Mürz­­zuschlagba utaznak. Róma, okt. 8. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Az olasz királyt, ki nejével együtt a német császár fogadására ide érkezett, ma nagy közönség várta és lelkes tüntetéssel fogadta. Róma, okt. 8. Vilmos császár fogadtatására az előkészületek, daczára a rossz időnek, erősen folynak. Az utczákon nagy néptömeg hullámzik. A vidékről temérdek ember seregük a fővárosba, úgy, hogy az idegenek számát 150,000-re lehet tenni. Róma, okt. 8. Vilmos császár pénteken d. e. 10 órakor tesz látogatást a Vaticanban. A quirinálból a porosz követség épületéig olasz udvari kocsin megy, innen pedig a Vaticanba német udvari díszkocsit használ, mely ma érkezett ide Berlinből. A császár tehát teljes pompával megy a pápa palotájába, míg­­ annak idején Frigyes trónörökös, az akkori bíboros államtitkár óhajtásának megfelelőleg, bérkocsit hasz-­­­nált. A Vaticánban a fogadtatásra minden diploma-­­­tiai képviselőt meghívtak. A pápa egész udvara kör­­­­nyezetében fogadja a császárt, kinek tiszteletére úgy­­ a svájczi gárda, mint a palota-őrség kivonul. A pápa­­ a császárt dolgozó szobájába kiséri, mire megtörtén-­í­nek a bemutatások s aztán a császár megtekinti a múzeumokat s fölmegy a Péter-templom kupolájába . Az emléktábla, mely a császár látogatását lesz hi- ,­vatva megörökíteni, hir szerint, a császár jelenlétében fog a templom kupolájába bevakoltatni. (N. Fr. Pr.) Róma, okt. 8. (Eredeti távirat.) : A »Neue Freie Presse« jelentése: Da­­j ezára, hogy a p­á­p­a fölajánlotta Vilmos csá­­­­szárnak saját kocsiját, a német uralkodó Berlin­ből ide szállíttatta udvari diszfogatát. Mielőtt a császár a Vaticánban látogatást tenne, a po­­­rosz követségi palotában villásreggeli lesz, melyre Rampolla államtitkár is hivatalos. Róma, okt. 8. A királyi család a német császár tiszteletére rendezendő ünnepségek után ismét vissza­tér Monzába. Bécs, okt. 8. (Eredeti távirat.) A »Corr. de l’Est« értesülése szerint Bismarck Herbert gróf, ki holnap Magyarországból ide érkezik, azonnal találkozni fog Galimberti pápai nuntiussal, a ki egyenest e végből érkezik ide Melkből, hova a megtartandó értekezlet után azonnal visszatér. Brassó, okt. 8. A walesi herczeg Sinaiá­­ból tegnap este 7 órakor külön vonattal ide érkezett. Predealig Károly Románia királya elkísérte és szi­ves búcsút vett vendégétől, kit többször megölelt és megcsókolt. A herczeg reggeli 7 óra 10 perczkor ér­kezett Brassóba s a rendes személyvonattal folytatta útját Kocsárdig, hol Rudolf trónörökössel talál­kozott. Görgény-Szt.­Imre, okt. 8. Rudolf trónörökös és magas vendégeinek jelenléte szokatlan mozgalmas életet hozott különben csendes vidékünkre. A trón­örökös most már hatodszor van Görgényben medve­vadászaton s ide számítva a Retyezáton való tartóz­kodását, hetedszer Erdélyben. A walesi herczeg az őt kisérő Wilson úrral a kastély előrészében lakik. Henrik és Ottó főherczegek, valamint Miguel braganzai herczeg az oldalszárnyat foglalták el. A trónörökösné lakosztályai most üresen maradtak. A kíséret tagjai a faluban kaptak szállást. G­­­r­s­i­k erdészeti igazgató személyesen teszi az intézkedése­ket a vadászathoz. A posta- és távirdai szolgálat ve­zetése végett, mely most éjjel sem szünetel, Bene Róbert nagyszebeni postaigazgató itt tartózkodik. A vadászatok alatt Kő­rösy Albert főszolgabíró is jelen lesz. Az első hajtást ma az adorjáni erdőben rendezték, a­hova a vadásztársaság csak dél felé ér­kezhetett. A pompás négyes fogatokkal csak Ador­jánig lehetett hajtatni, ott hegyvidéki lovakra ültek s igy lovagoltak föl a hegyre. Innét­­még majdnem egy óráig tartott, míg a vadászok 60—70 lépésnyi körökre osztott állóhelyeikre értek. Rövid idő múlva a vadászok meghallották a vadászkürtök hangját és a hajtok kiáltásait. Erre mindenki megtöltötte két­csövű fegyverét 16 milliméteres tölténynyel. A w­a­­­lesi herczeg oly helyen állt, a­honnan már többször lőttek medvéket. Csakhamar izgató zörej hallatszott az átdatlan sűrűből. Több róka áttört, de a vadászok, kik nagyobb vadra lestek visszafojtott lélekzettel, nem törődtek velük, sőt a vadászvonal balszár­nyán egy vaddisznót is átbocsátottak lövés nél­kül. Néhány percz múlva merész ugrásokban egy őz törtetett elő és végül a hajtók is elő­tűnnek, de medvének nyoma sem volt. A vadászok kissé leverten gyűltek a térre és rövid ozsonna után magasabban fekvő helyen rendeztek hajtást. A walesi herczeg elragadtatással nézte a hajtok festői és valóban érdekes csoportját. Egy tömegben álltak sajátszerű paraszt nyergekkel és hímzett takarók­kal felszerelt lovaik mellett. Többnyire öreg, napbar­­nította arczú oláh valamennyi martiális alakjukra pompásan feszült a ruha. A második hajtásban szin­tén nem akadtak medvére, csak két vaddisznó törte át a hajtók lánczát. Rudolf trónörökös befejezettnek nyilvánítá a mai vadászatot, melynek a szerencse nem kedvezett, de nem akarta erőltetni a dolgot, nehogy a holnapi északibb hajtásokat a lárma veszélyeztesse. A rendkívüli meleg időjárás és szárazság, úgy látszik, amúgy is egészen a magaslatra hajtotta a medvéket, a­mint ez ama nyomok irányából következtethető, melyeket ma a trónörökös személyesen talált. Holnap után esetleg Fancsalig hajtat a társaság és az ottani vadászat után a trónörökös, ha nem térhetne kellő időben vissza, a walesi herczeggel az erdei kastélyban tölti az éjt. A társaság f. hó 11-én este utazik vissza Bécsbe. A trónörökös ma sürgönyzött Stefánia trónörökösnének Laxenburgba, értesítve őt a vadá­szat eredménytelen voltáról. Esti 6 órakor udvari ebéd volt, melyen az egész vadásztársaság részt vett. Károlyi István gr. rosszulléte folytán, nem volt je­len a vadászat kezdetén. Görgény-Szent­ Imre, okt. 8. A vadászatról visz­­szatérve, Rudolf trónörökös, a walesi herczeg, Frigyes és Ottó főherczegek s a braganzai herczeg hosszasab­ban társalogtak a vadász-társaság tagjaival a kastély udvarán s azután lakosztályaikba vonultak. A ma­gyar főurak közül Bethlen gróf, valamint Kemény és Jósika bárók a kastélyban, Károlyi gróf, a Bornem­issza bárók és Matskási a községben vannak szállva. Az udvari ebéd alatt, mely 7 órakor kezdődött, Ber­kes zenekara játszott nagyobbrészt­ magyar népdalo­kat. Itt nyári melegség uralkodik; ma a hőmérő 22 fokra hágott. Holnap a társaság reggeli fél hét óra­kor indul a vadászatra. Görgény-Szt.­Imre, okt. 8. Ma este a walesi herczeg tiszteletére népünnepélyt rendeznek és a trónörökös személyesen adta ki a rendeletet a körösi főszolgabírónak, hogy a közeli falvakból magyar és román tánc­ospárokat rendeljen be. Pausinger Fe­rencz és Melha festők, valamint Klösz udvari fény­képész szintén jelen vannak, hogy a csoportozatokat megörökítsék. Stuttgart, okt. 8. A hivatalos lap jelentése sze­rint a király ma házi­orvosát fogadta, consultál­­­á­s végett. A királynál már régóta észlelhető a lég­zőszervek fokozott hajlandósága hurutos, lábos bán­­talmakra, a­mi annál nagyobb figyelemre méltatandó, mert az edényrendszerben, már szintén évek óta, bi­zonyos elváltozások mutatkoznak, melyek újabb bán­­talmak fellépése esetén megnehezítenék a felgyógyu­lást. Tekintettel e körülményekre, az orvosok a leg­határozottabban ajánlották, hogy a király még a zord időjárás beállta előtt a déli vidékre menjen és ott töltse a telet. A király e hó 20-án a Riviérára utazik hová később a királyné is követi. Pétervár, okt. 8. Aczáripár kíséretével tegnap Batumba érkezett s ünnepélyes fogadtatásban részesült. A templom meglátogatása után a felségek az orthodox­ székesegyház alapkövének letételénél je­lentek meg. Róma, okt. 8. (Eredeti távirat.) A pápa üdvözlő táviratot küldött Ferencz József ki­rályhoz nevenapjára. Állítólag e táviratnak politikai jelentősége is volt. (Corr. de l’Est.) Athén, okt. 8. A görög király és a dán trónörökös ideérkeztek. Lyon, okt. 8. Carnot köztársasági elnök ma délelőtt meglátogatta a Croix Rousse városrészt, hol lelkesült fogadtatásban részesült, s azután az egye­temet. Az egyetemi rector üdvözlő beszédére vála­szolva, Carnot elnök ürömének adott kifejezést, hogy jelenlétével documentálhatja a kormány gondoskodá­sát a közoktatás minden ága iránt. Páris, okt. 8. A »Temps« Carnot köztársasági elnök mostani utazására vonat­kozólag megjegyzi, hogy az elnök előtt sehol sem nyilvánították az alkotmány­­r­e­v­i­s­i­o iránti óhajt. Az ország békét és állandóságot kíván, hogy dolgozhassák és legkevésbé sem gondol a revisiora. A »Temps« ebből kiindulva, élénken kárhoz­tatja Floquet revisio-tervét.­­ A »Nation» szerint hire jár, hogy az alkotmányrevisio kérdésében fölmerült véleménykülönbségek következtében a kormány kebelében változá­sok lesznek. Hír szerint Floquet helyébe Gr­o­b­­­e­t lépne. Bern, okt. 8. (Ered­eti távirat) Svájcz pá­risi követe ma a szövetségtanács egyes tagjaival érte­kezett a külföldiekre vonatkozó rendel­­­e­t ügyében, a­melyet itt a Svájcz és Francziaország között fennálló szerződésekkel nem tartanak össze­egyeztethetőnek. (Corr. de l‘Est.) Páris, okt. 8. Ma körülbelül 2000 idegen je­lent meg a rendőrfőnökségnél, lakásuk bejelentése végett. Páris, okt. 8. A hírlapok jelentése szerint a royalista notabilitások£a kamarák össze­­ülése előtt látogatást tesznek a párisi grófnál. Páris, okt. 8. A »Temps«-nak Syriából távirati uton egy különben jelentéktelen eset­­r­ő­l adnak hírt, mely állítólag Beyruthban, az ottani franczia consul és török katonák közt történt. Berlin, okt. 8. (Eredeti távirat.) Douglas grófnak, a napokban választói­hoz intézett beszámoló beszéde, mely­­­ben tudvalevőleg kiterjeszkedett II. Vilmos német császár személyes érzületének jellem­zésére, egyre nagyobb körben kelt föltünést és érdeklődést. A legtekintélyesebb politiku­sok abban a meggyőződésben vannak, hogy e nyilatkozat hathatós eszköz lesz az egész országgyűlési választási mozgalmakra. Dou­glas grófnak ama határozottan kifejezett sza­vai, hogy a császár nem ért egyet a feudál egyházi törekvésekkel és nem rokonszenvez Stöcker politikájával, a szabadelvű polgárság körében élénk és örömteljes megnyugvást keltett s arra szolgált, hogy a haladó pártban a mérsékelt elemet erősítsék, mely a helyett, hogy ellenzékeskedése által a Windthorst ügyének szolgáljon, inkább érintkezést keres a nemzeti liberális táborral. (Pl.) Berlin, okt. 8. Azok a hamburgi híresztelések mintha Geffckent legközelebb szabadlábra he­lyeznék, úgy látszik hamisak, minden bizonyára azonban koraiak. Jól értesültek azt állítják újabban, hogy a pert Geffcken ellen el fogják ejteni. Ama hírekre vonatkozólag, melyek Geffcken elmebeli állapotá­ról keringenek a »Post« a következőket jegyzi meg: Geffcken múltja kizárja azt, hogy a közönséges bűnösök szokásos fogásával élve, az »elmeháborodottak« szere­pét akarná magára vállalni. Az az ember, ki magát a gyakorlati élet és az elmélet terén olyan kiváló ál­­lamférfiunak és államjogtudósnak tartja, nem töre­kedhetik arra, hogy tevékenységének színteréről akkér lépjen vissza, hogy műveit egy elmebeteg művein­ek tekintsék s hogy azok nem komoly emberek számára, írottak, hanem a papírkosárba valók. Nem igen való­színű tehát, hogy ily önérzetes férfi, avagy családja arra határozhassa el magát, hogy tébolyodottnak nyil­váníttassák. Az igaz, hogy Geffcken egy-két munka­társának nagyon is érdekében van, hogy a Geffcken ellen megindított vizsgálatot beszüntessék, mert e vizsgálatnál még kisülhetne, hogy a vádlott nemcsak a centrum egyes kiváló tagjaival állott sajátságos viszonyban, hanem olyan emberekkel is, kik eddig olyan okosak voltak, hogy a birodalom iránti ellenséges érzületeiket igen ügye­sen tudták álarcz alá rejteni. (W. T.) Berlin, okt. 8. (Eredeti távirat.) Roden­­berg, a »Deutsche Rundschau« szerkesztője múlt szombaton Berlinbe érkezett, s a »National Zeitung« értesítése szerint,­azonnal az igazságügy­miniszter rendelkezésére bocsátotta magát. (Pr.) Varsó, okt. 8. (Eredeti távirat.) Az orosz hadügyi kormányzat még mindig azon buzgólkodik, hogy Oroszország keleti kormányzóságaiban az erődítések egész rendszerét kiegészítse és tökéletesítse. Mivel a porosz határ mentén kevesebb az erősség, mint az osztrák határ felé, azért most főleg az előbb említett határ megerősítésére fordítanak kiváló gondot. Ossovice hely­ség, ha a tervbevett munkálatok elkészülnek, elsőrangú megerősített táborrá alakul. Azon­ban az osztrák határ közelében is nagyban folyik a munka. Novoje Georgjevskban je­lentékeny földmunkástok készülnek. Az hal­latszik, hogy ez erősség 200 új ágyút kap. )P. C.­ London, okt. 8. A Reuter-ügynökségnek jelentik Simlából: Mac Queen tábor­nok a harmadik hadoszloppal, tegnap a Fe­kete hegység mögött elvonuló hegyhátra ér­kezett, hol kemény küzdelme volt az ellenséggel. Három ember halva ma­radt a harcrtéren, kettő megsebesült, egy had­csapat, portyázása alkalmával az ellenség ál­tal heves tüzeléssel támadtatván meg, három halottat vesztett. Belgrád, okt. 8. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Présé« jelentése: Milán szerb király a kormánynak a törvényes rend föntartása érdekében előterjesz­tett indítványai fölött csak akkor fog határozni, ha visszatér az országba, ami 8— 10 nap múlva következik be. A király nem fogadta el a kormány által a kivételes ál­lapotok elrendelésére vonatkozó javaslato­kat. — Garasanin arra kérte az uralkodót, engedje meg neki, hogy az ellene több oldalról fölhozott vádakra vonatkozólag tisztázhassa magát és igazolhassa eljárását, de a király hidegen visszautasította kérelmét. A király abbeli óhajtását, hogy Garasanin hagyja el az országot, Mijatovics által minden félreér­tést kizáró módon ismételtette Garasanin előtt, ki tegnap meglátogatta Mijatovicsot és hossza­sabban értekezett vele. A király előtt nemcsak Garasanin lett kegyvesztetté, hanem állítólag a haladópárt több más kiváló tagja is, kik a fölfedezött cselszövényekhez közel állottak. Belgrád, okt. 8. (Eredeti távirat.) Az ostromállapot kihirdetéséről szó sincs, mert arra az ország egyetlen részé­ben sincs szükség s a jelenlegi kormányról nem tehető fel, hogy könnyelműen magára vállalja a felelősséget ily, következményei­ben nagy horderejűvé válható intézkedésért. (P. C.) Konstantinápoly, okt. 8. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) Egy török államférfi Bulgária missiójáról nemrég érdekes magyarázatot adott. Szerinte Bul­gáriának rendeltetése, úgy látszik, az, hogy köztudottá tegye, mily lényeges különbség van az oroszok és a balkán-szlávok cultúrája, gondolkozásmódja és termé­szete között. A balkán-szlávok határozottan a nyu­gat felé gravitálnak s feladatukat tekintik az euró­pai culturát kelet felé meghonosítani, mig az oroszok­nak eszménye az, hogy külön orosz culturát teremtse­nek szemben az európaival. E tekintetben Monte­negró látszólag kivételt képez, de a simulás Oroszor­szághoz ott is inkább csak a hagyományok következ­ménye. Bulgária missiója az, hogy a panszlavismus áradatát megtörje, de az csak akkor lesz teljesen el­érhető, ha megalakul a balkán szövetség. (P. C.) Sophia, okt. 8. (Eredeti távirat.) Madjarov, ki Gavril pasa alatt Kelet-Rumélia pénzügyi igazgatója volt s az egyesülés után, mint határozottan orosz-párti, Konstantinápolyba mene­kült, Stambulovot arra kérte, eszközölje ki a fejede­lemtől, hogy visszatérhessen Bulgáriába. A fejedelem az engedélyt megadta s Madjarov már Philippopolba érkezett. (Corr. de l’Est.) Sophia, okt. 8. (Eredeti távira­t) Az osz­trák -magyar monarchiából ideérkezett munkások igen szomorú sorsra jutottak, mert nem kapnak semmi foglalkozást sem s igy közülök töb­ben már kolduláshoz voltak kénytelenek folyamodni. (P. O.) Sophia, okt. 8. A Havas-ügynökség Írja : A bol­gár és a külföldi lapok között egyre tart a polémia a macedóniai kérdést illetőleg. A bolgár sajtó panaszkodik a felett, hogy Macedónia bolgár lakos­sága részéről Konstantinápolyban tett lépéseknek po­litikai jelleget tulajdonítanak, holott e lakosság nem kíván egyebet, mint sorsának javítását az egyház és iskolaügy tekintetében. Brüsszel, okt. 8. (Eredeti távirat.) A Congo-állam egy kiváló hivatalnokának ide érkezett jelentése szerint Stanley expeditiója telje­sen elpusztult s valószínű, hogy Stanley is meg­halt. (Pl.) Madrid, okt. 8. (E r e d­e t i t­á­v i­r­a t.) A m­a­­rokkói szultán a felkelők ellen viselt legutóbbi háborúban annyira túlcsigázta magát, hogy újra beteg lett s ennek következtében­­le kellett mon­dani szándékolt útjáról Tangerbe. (P. C.) Trieszt okt. 8. Glaser Ede utazó Arábiá­ból visszajövet, ideérkezett. Gazdag gyűjteményt ho­zott magával, melyben képviselve van az arábiai myrrha, tömjén és az ottani mézga­ fák minden faja. Zágráb, okt. 8. (Eredeti távirat.) Míg Strossmayer párthiveinek lapjai r­ajonganak, hogy Strossmayer levelének apo­­cryph volta kiderült s e mellett megbot­­ránykozásukat fejezik ki a mystificatio felett, addig a„Narodne Novini« nagyon feltű­nőnek találja, hogy Strossmayer lapjaiban a c­áfolat csakis hamisítást emleget, de egyetlen szóval sem mondja, hogy az egész koholt. Vucsetics álnév mögött úgy látszik a püspöknek nem ellensége, hanem hive lap­pang s czélja csak az volt, hogy a püspök és pártja előnyére a gyanús nyomokat eltüntes­se. Másrészt az is hallható, hogy az álnév arra való volt, hogy tekintettel az orthodox egyház ellen abban foglalt támadásokra, el lehessen tagadni, hogy a püspöknek része volt a közzétételben. Zágráb, okt. 8. Beavatott körökben nem tagadják azt a tényt, hogy Strossmayer püspök igazoló levelet intézett Rómába. Bács­ki kanonok birtokában van az eredeti levél másolatának, mely­ből kétségbevonhatatlanul constatálható a »Kölnische Zeitung« hamisítása. Az eredeti nem Máté napról kelt, hanem a püs­pöknek a rohitschi fürdőből történt vissza­térte után még augusztusban — tehát a bel­­lovári események előtt — küldetett el; szö­vegében felényivel nagyobb kiterjedésű, mint a »Kölnische Zeitung« hamisítása és épp oly­­­an.Kenne szó Oroszország catholi­­zálásáról, mint a­hogy nem rogint magában kifakadásokat a magyar kormány ellen. (O. É.) Róma, okt. 8. Strossmayer püspök iga­zoló levelét, biztos értesülés szerint, a pápai cu­­riánál egyszerűen ad acta tették, s ezzel, úgy látszik, az ügy a pápai szék előtt elintézettnek tekintendő. (Frbkt.) Zágráb, október 8. (Eredeti távirat.) Khuen-Héderváry gr.bán Varasd megyében tett tiznapi utazásából ma délután ideérkezett. Tegnap a bán megvizsgálta Pregrada és Vlanjec kerületek közigazgatási hatóságait. A lakosság mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. A bán tegnap Ottenfels báró vendége volt, aki horvatskai kastélyában a bán tiszte­letére feny­es estélyt adott. Az estélyen a környék aristocratiája, valamint a hatóságok fejei és a kör­nyékbeli papság voltak jelen. Zágráb, okt. 8. Khuen-Héderváry gr. bán ma délután két órakor hivatalos körútjáról Zagorjenen keresztül visszatért. Temesvár, okt. 8. (Eredeti távirat.) Te­­mesvármegyének őszi közgyűlése, a­me­lyen több százra menő közönség volt jelen, Gáli József főrendiházi tag és Korniss Géza megye­bizottsági tag indítványára, Ormós alispánnak és Bessenyei Ferencz főszolgabírónak egyhangúlag és általános lelkesedés között, a múltra nézve elisme­rést, a jövőre nézve pedig bizalmat szavazott. Erre a bizalmi nyilatkozatra a »Freimüthige« cz. német lap támadása szolgáltatott alkalmat. Temesvár, okt. 8. Temes megye közön­sége mai közgyűlésén elhatározta, hogy a vasút építésre egy millió kölcsönt vesz fel. A közgyű­lés Török Bélának szolgabíróvá és Győry Imrének árvaszéki aljegyzővé történt megválasztásával ért véget. Nagyszeben, okt. 8. (O. É.) Az Ausztria-Ma­gyarország és Románia közötti határ szabályo­zását illetőleg foganatosított munkálatokra vonat­kozó jegyzőkönyvet, a mindkét részről kiküldött és itt tanácskozó bizottságok, valószínűleg e hó 20-án írják alá. Az első négy szakaszra vonatkozólag teljes megegyezés jött létre. Kisebb jelentőségű differenciák még csak három ponton forognak fenn, Bukovina szélén, Hunyad megye határán és Orsova mellett. Brassó, okt. 8. Ma este 120 erdélyi iparos uta­zik Bécsbe külön vonattal a kiállításra. (O. E.) Közgazdasági táviratok. Győr, okt. 8. Az 1885. évi XV. törvényczikkel elrendelt Rába-szabályozásnak legfontosabb része, a győr-rába-patonai csatorna, melylyel a Rába­­folyó 14 kilométer­rel rövidül, elkészülvén, megnyitási ünnepélye, melyre Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi miniszter és a Rába-szabályozás által érdekelt törvényhatóságok meghivattak, a mai napra volt tervezve. Tekintettel azonban a több nap óta tartó folytonos esőzésre, az ünnepélyesség elmaradt. Az esőzések következtében feldagadt folyó árja az éj­jel 11 órakor áthágta a patonai átmetszés vá­lasz­gerendáját s az új mederbe ömlött, mi­ál­tal a 2­64 méter vizállás Patonán felül még az éjjel 1­30 méterre szállott le, a mi a sza­bályozási munkálatok áldásos és czélirányos volta felől fényes bizonyságot szolgáltat. Szentmártoni R­a­d­ó Kálmán kormánybiztos a társulati és válla­lati tisztviselőkkel s Győrmegye és Győr város ható­sági fejeivel ma az uj Rába medrén csavargőzössel Patonáig hajózott s ez volt az első gőzhajó, mely a Rába e szakaszának hullámait hasította. A gőzhajót, a kellemetlen időjárás daczára, nagyszámú közönség várta. A kormánybiztost lelkes éljenzés fogadta. Az építkezést vezető szakaszmérnök pedig rövid beszé­det intézett hozzá, mire a kormánybiztos örömének adott kifejezést, hogy az idei munkaprogrammnak megfelelőleg,de fontos ma teljesen elkészült és hasznos volta már­is ily fényesen igazolva van. Berlin, okt. 8. A tőzsde ehó 30-án a válasz­tások miatt zárva marad, minélfogva az elsőbbségi nyilatkozatok e hó 26-án fognak történni. Értéktőzsde, Bécs, okt. 8. (Tőzsdei tudósítás.) Helyi eladások és berlini árfolyamok átalában tete­mes nyomást gyakoroltak. Berlin, okt. 8. (Tőzsdei tudósítás.) Folytatólagos realisatiók és a contremine eladásai nyomást gyakoroltak. Bécs, okt­. 8. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.50. Erdélyi földteherm. kötv. 104.75. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 178.—. 1878. m. k. v. áll. ela. kötv. 112 50. Magy .nyer. k. sorsjegy 130.75. Szölődézsmaválts. kötv.------. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 1­23.25. 4 száz. arányjáradék 99.35 M. orsz. b.-részv.— Magy. vasúti kölcsön 146.50. Magyar hitelb. részvény 299.25 Alföldi vasút részv. 182.—.Magyar észak-kel. vasút r. 160.50. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 97.80. Tiszav. vasut­ r. 248. —. Magyar lesz. és váltóbank-r. 95.50 Kassa-Oderbergi vasút r. 141.—. 5. száz. papir-járadék 89 85. Adria m. tengeri gazb. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —.—• Magyar fegyvergyár r. t. —.—. Bécs, okt. 8. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész.305.70. Déli vasút részvény 105.70. 4 százalé­kos aranyjáradék 110.10. Londoni váltóár 122.15. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 206.50. 1864. sorsjegy 171.50. 4.2 száz. ezüstjáradék 82.05. 1860. sorsjegy 141.— Török sorsjegy 22 —. Angol-osztrák bank részv. 110 25 Osztrák államvasut részv. 249.25. 20 frankos arany 09.64— 4.2 száz. papirjáradék 81.02. Osztrák hitelsorsjegy 182.50 Osztrák-magyar bankrész. 877.— Cs. kir. vert arany 5.76. Német bankváltók 59.62. Elbe­­völgyi vasút 193.50. Dunagőzhajózási r. t. 400 Bécsi bankegyi 97.50. Az irányzat: nyomott Külföldi értéktőzsdék zárlata október 8-án. 100 márka vista = 59.75 forint. — 100 frank vista = 48.15 forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0*val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztettek. Berlin Frankfurt Pária Árf. Paritás Árf. Paritás Árf.­­ Paritás 4%/o-os magyar aranyjárad. 83.— 99.44 K 83.20 99.­00 83.— — -— — 5°/o-08 „ papirjárad. 75.— 89.97 K 75.40 90.45 K —___— .— 4 2°/«-os osztrák „ 67-70 81.26 K 67.40 80.90K —.— —- — 5°/o-os „ „ 81 10 97.01 K 81.10 97 01K — 4 2°/0-os || ezüstjárad. 68 90 82.56K 68.85 82.50K ——— 4°/6-os „ aranyjárad. 92 60 110.67K 92.45 110.49 K —— .— Magyar keleti vasúti kötv.1 81­ 50 97.45K ——.— —.— —.— 5°,’6­OB keleti vasút els. kötv. 104.20 124.78 K ——.— — Osztrák hitelrészvény........159.60 304.74 U 256.12 307.74 K —.— — Osztrák-magyar bank........ ——.— 738.25 877.80 K —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 106.50 254.19 U 208.25 250.38 u 535 — —. — M Déli vasút............................... 45.— 107.33 U 89.25 107.62 U 232 — —.—M Erzsébet osztrák ny. vasút. ——.—­­ .— —.— Magyar-gácaországi vasút.. ——.— —.— — —.— —.— Elbevölgyi vasútrészvény.. —.— —.— ——.— —.— —.— Károly­ Lajos vasút............... 87. — 207.62 — 174.— 208.41 — —— .— Kassa-oderbergi vasút........ 59 60 —.—— —.— —.— — Orosz bankjegyek.................215 50 128.76 —­ —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra.................167.60 59 80 167.60 59.45 — II. kibocs. keleti kölcsön... — .— —.— ——.— —.— —.— Osztrák földhitel-részv.társ. —. — —.— ——.— —.— 8° o-os franczia járadék----- ——.— —.— —.— 82.25 —•— O 41/í°/o­08 franczia járadék .. —105.52 —.— O Ottomán bank részvény ... —.— —.— — Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— ——.— Magyar vasúti kölcsön sz. n. —.— —.— —.— —.— —.— —. — K Magyar jelzálog-hitelbank. —.— —.— ——.— ——.— * országos.­b................ —.— —.— —.— —.— —.— —.—

Next