Nemzet, 1888. október (7. évfolyam, 2188-2218. szám)
1888-10-09 / 2196. szám
nem tudnak kiválni, legalább Németország nem tudná őket absorbeálni. Németország és az osztrák németek közt, akik szeretnének hozzá csatlakozni, nagy kiterjedésű föld van, melyet morvák és csehek laknak, kik soha nem tudnának német zászló alatt békén élni. Az osztrák németség csak maradványa — nagy közbeeső s annexióval soha át nem hidalható tér által külön szakadt maradványa a rokon néptörzsnek. Vilmos császárnak ezért épp úgy őrizkedni kell osztrák rokonai udvariasságától, mint ahogy az osztrák kormánynak elejét kell venni annak, hogy ez fel ne ajánltassék. Azt akarja a kormány, hogy igazítsa el Ausztria saját nehézségeit a maga módja szerint s hogy ez alatt háborutlan maradjon. Ausztriára még fényes eshetőségek várnak Európa keletén s meg lehet, rámosolyog még a szerencse. A szövetség a két hatalom közt kiválóan békés irányzatát tekintve, mivel úgyszólván szükségkép békés eszközeiben. Németország a saját érdekében óhajtja, hogy legyen egy erős Ausztria, s ez csak úgy lehet, ha bajba nem sodortatik. Olyan bizonyos, mint akármi, hogy Németország mindent meg fog tenni, ami hatalmában áll, hogy elejét vegye az összeütközésnek Ausztria és a czár közt és hogy Bismarck tanácsai a mérsékletre, Bécsben őszinték. Úgy látszik, rég feladta ő azt az eszmét, — ha ugyan táplálta, — hogy Ausztriát, mint Törökország örökösét, előre tolja Európában. Ami az orosz lapokat illeti, a »Novoje Vremja« beleköt most II. Vilmos német császárnak bécsi látogatásába s annak nemcsak szives voltát, hanem jelentőségét is kisebbíteni akarja, különösen összehasonlítva azt II. Vilmos császárnak legközelebb múlt oroszországi látogatásával. Különben azt várni lehetett az orosz félhivatalostól, a ki a német császárnak peterhofi látogatása alkalmából egész diadalmas hangon igyekezett elhitetni olvasóival, hogy Német- és Oroszország közt most már kész a nagy barátság s hogy Ausztria-Magyarország ugyan pórul járt a középeurópai szövetséggel. íme a nevezett lapból néhány pont: »Igen különös hírt veszünk Bécsből II. Vilmos császárnak ottani látogatása alkalmából. A fogadtatás, amelyben a magas látogatót a bécsiek részesítették, több mint »tartózkodónak« bizonyult, részben a rendőrség beavatkozása folytán, amely némely készülőben volt demonstratiónak vetteelejét, részben talán azért, mert a soknemzetiségű bécsiek közt sokan vannak, akik nincsenek elragadtatva az osztrák-német szövetség által, vagy talán azért is, mert az ottani szlávok inkább szeretnék, ha Ausztria Oroszországhoz közelednék, vagy végül azért is, mert a zsidóság semmi rokonszenvvel sem viseltetik az antisemita hírében álló II. Vilmos iránt. Egy szóval olyasvalami jött ki az egészből, ami egyáltalában nem hasonlít olyan találkozásokhoz, amelyek barátságos, sőt éppen szövetséges uralkodók közt szoktak megesni. Felteszszük, hogy II. Vilmosnak, mikor most látogatást tesz az ő szövetséges társainál, önkéntelenül eszébe jutnak azok a körülmények, amelyek közt a múlt nyáron Oroszországot látogatta meg. Mikor ide jött, nekünk semmi különös okunk nem volt rá, hogy valami jó indulattal viseltessünk Németország iránt, azért a fiatal császár a legszívesebb, legörvendezőbb fogadtatásra talált, mégpedig nemcsak az orosz udvar, hanem minden orosz ember részéről is. II. Vilmos császár személyesen győződhetett meg akkor arról, hogy milyen esztelenség arról beszélni, hogy valami »panszlávok« gyakorolnak befolyást a mi kormányunkra. Meggyőződhetett arról, hogy az orosz nép mindig és mindenben egyetért az ő uralkodójával. Milyen mást lát most ő Ausztria-Magyarországban! Az osztrák kormány rendőrileg jár el az ő saját germanophiljei ellenében s félhivatalos lapjai utján mentegetődzik magas vendége előtt a fogadtatás hidegsége miatt. Igaz, hogy Rómában egészen más, fényes, örvendező fogadtatásra készülnek, de mikor Olaszországba utazik II. Vilmos, lehetetlen eszébe nem jutnia, hogy milyen hosszas és kényes alkudozásokat kellett folytatni a Vaticánnal és a Quirinállal abból az alkalomból, hogy meg akarja látogatni XIII. Leó pápát. Mindez oly nagyon elüt attól, amit a császári utazó Oroszországban tapasztalt, hogy eszébe juthat olyan összehasonlítást tenni, amely egyátalában nem fogja igazolni a középeurópai hatalmak hármas szövetségének ama czéljait, amelyekben főszerepet az játszott, hogy nem hittek Oroszország többszörösen kijelentett békeszeretetének őszinteségében.« A »Novoszti« ugyancsak arra mutatva, hogy Bécsben némileg intézkedtek a netán pangerman tüntetések ellen — így folytatja: »Meglehet, hogy ebben a jelenségben nagyobb biztosítéka van az európai békének, mint amilyet nyújtanak a szövetségeket kötő diplomaták. A bécsiek azt kérdezhetik magukról, nem észszerűbb-e tartózkodni a nagyon energikus keleti politikától, s ezáltal megakadályozni a háborút, mintsem okot adni a háborúra oly körülmények közt, mikor az osztrák nemzetiségek egy része Oroszország, másik része Németország felé gravitál, harmadik része pedig független államiságról ábrándozik. Németország daczára az ő hatalmas voltának, fél Oroszországtól és Francziaországtól, de ha ő Ausztria segítségével legyőzné is versenytársait s még nagyobb hatalomra és befolyásra tenne szert, nem természetes-e az a feltevés, hogy akkor az öszszes németek egyesülésének ábrándja Ausztria lakosságának egy nagy részét meglepi ? Íme ezekre kellene gondolniuk a bécsi lapoknak, és kívánatos volna, hogy a most lefolyt fejedelmi látogatás meggyőzné az osztrák kormányt a felől, hogy Németországgal való szövetség nem ad Ausztriának sem jogot, sem biztosítékot arra, hogy minden teketória nélkül megsértse Oroszország létérdekeit a Keleten.« Táviratok. Mürzsteg, okt. 8. Tegnap tiszta, de fagyos volt az időjárás, csak a hóval borított hegycsúcsokra szállt le a köd. Ferencz József király Vilmos császárral, Albert szász királylyal, Lipót bajor herczeggel, a toskanai nagyherczeggel és a merani gróffal, valamint a többi vadászvendéggel már kora reggel, 3 órakor elindult szarvasokra cserkészni Mürzsteg környékén. Az eredmény nem igen volt kedvező a társaságra nézve, de Vilmos császár két szarvast elejtett. A vadásztársaság 7 órakor tért vissza. Uralkodónk 11-kor csendes misét hallgatott, 12 órakor pedig vendégeivel dejeunerre ment, mely után a két uralkodó dolgozó szobájába vonult vissza. Míg Ferencz József király egész délután dolgozott, addig Vilmos császár, daczára az alacsony hőmérséknek s a szakadó esőnek 4 óra tájt egymagában sétautat tett. Az udvari ebéd 7 órakor volt. A tizenkét óráig tartó eső után, ma sűrűen hull a hó. Reggel 8 órakor a vadásztársaság nagy része mégis kiment vadászni, míg Ferencz József király és Vilmos császár a reggeli órákat elintézendő ügyeknek szentelték és csak 10 óra után követték kocsin a többieket. Mürzsteg, okt. 8. A mai vadászat, a tartós esőzés daczára, kedvező eredménynyel járt. Nyolcz szarvast és tizenkilencz zergét ejtettek el. A király ő felsége egy, Vilmos császár négy zergebakot lőtt. Holnap Kaltenbachban rendeznek vadászatot. Mürzsteg, okt. 8. Holnap és holnapután nagy hajtó vadászatok lesznek. Szerdán a felségek a vadászat után már nem térnek vissza Mürzstegbe, hanem Altenbergbe mennek s onnan különvonaton Mürzzuschlagba utaznak. Róma, okt. 8. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Az olasz királyt, ki nejével együtt a német császár fogadására ide érkezett, ma nagy közönség várta és lelkes tüntetéssel fogadta. Róma, okt. 8. Vilmos császár fogadtatására az előkészületek, daczára a rossz időnek, erősen folynak. Az utczákon nagy néptömeg hullámzik. A vidékről temérdek ember seregük a fővárosba, úgy, hogy az idegenek számát 150,000-re lehet tenni. Róma, okt. 8. Vilmos császár pénteken d. e. 10 órakor tesz látogatást a Vaticanban. A quirinálból a porosz követség épületéig olasz udvari kocsin megy, innen pedig a Vaticanba német udvari díszkocsit használ, mely ma érkezett ide Berlinből. A császár tehát teljes pompával megy a pápa palotájába, míg annak idején Frigyes trónörökös, az akkori bíboros államtitkár óhajtásának megfelelőleg, bérkocsit hasz-nált. A Vaticánban a fogadtatásra minden diploma-tiai képviselőt meghívtak. A pápa egész udvara környezetében fogadja a császárt, kinek tiszteletére úgy a svájczi gárda, mint a palota-őrség kivonul. A pápa a császárt dolgozó szobájába kiséri, mire megtörtén-ínek a bemutatások s aztán a császár megtekinti a múzeumokat s fölmegy a Péter-templom kupolájába . Az emléktábla, mely a császár látogatását lesz hi- ,vatva megörökíteni, hir szerint, a császár jelenlétében fog a templom kupolájába bevakoltatni. (N. Fr. Pr.) Róma, okt. 8. (Eredeti távirat.) : A »Neue Freie Presse« jelentése: Daj ezára, hogy a pápa fölajánlotta Vilmos császárnak saját kocsiját, a német uralkodó Berlinből ide szállíttatta udvari diszfogatát. Mielőtt a császár a Vaticánban látogatást tenne, a porosz követségi palotában villásreggeli lesz, melyre Rampolla államtitkár is hivatalos. Róma, okt. 8. A királyi család a német császár tiszteletére rendezendő ünnepségek után ismét visszatér Monzába. Bécs, okt. 8. (Eredeti távirat.) A »Corr. de l’Est« értesülése szerint Bismarck Herbert gróf, ki holnap Magyarországból ide érkezik, azonnal találkozni fog Galimberti pápai nuntiussal, a ki egyenest e végből érkezik ide Melkből, hova a megtartandó értekezlet után azonnal visszatér. Brassó, okt. 8. A walesi herczeg Sinaiából tegnap este 7 órakor külön vonattal ide érkezett. Predealig Károly Románia királya elkísérte és szives búcsút vett vendégétől, kit többször megölelt és megcsókolt. A herczeg reggeli 7 óra 10 perczkor érkezett Brassóba s a rendes személyvonattal folytatta útját Kocsárdig, hol Rudolf trónörökössel találkozott. Görgény-Szt.Imre, okt. 8. Rudolf trónörökös és magas vendégeinek jelenléte szokatlan mozgalmas életet hozott különben csendes vidékünkre. A trónörökös most már hatodszor van Görgényben medvevadászaton s ide számítva a Retyezáton való tartózkodását, hetedszer Erdélyben. A walesi herczeg az őt kisérő Wilson úrral a kastély előrészében lakik. Henrik és Ottó főherczegek, valamint Miguel braganzai herczeg az oldalszárnyat foglalták el. A trónörökösné lakosztályai most üresen maradtak. A kíséret tagjai a faluban kaptak szállást. Grsik erdészeti igazgató személyesen teszi az intézkedéseket a vadászathoz. A posta- és távirdai szolgálat vezetése végett, mely most éjjel sem szünetel, Bene Róbert nagyszebeni postaigazgató itt tartózkodik. A vadászatok alatt Kőrösy Albert főszolgabíró is jelen lesz. Az első hajtást ma az adorjáni erdőben rendezték, ahova a vadásztársaság csak dél felé érkezhetett. A pompás négyes fogatokkal csak Adorjánig lehetett hajtatni, ott hegyvidéki lovakra ültek s igy lovagoltak föl a hegyre. Innétmég majdnem egy óráig tartott, míg a vadászok 60—70 lépésnyi körökre osztott állóhelyeikre értek. Rövid idő múlva a vadászok meghallották a vadászkürtök hangját és a hajtok kiáltásait. Erre mindenki megtöltötte kétcsövű fegyverét 16 milliméteres tölténynyel. A walesi herczeg oly helyen állt, ahonnan már többször lőttek medvéket. Csakhamar izgató zörej hallatszott az átdatlan sűrűből. Több róka áttört, de a vadászok, kik nagyobb vadra lestek visszafojtott lélekzettel, nem törődtek velük, sőt a vadászvonal balszárnyán egy vaddisznót is átbocsátottak lövés nélkül. Néhány percz múlva merész ugrásokban egy őz törtetett elő és végül a hajtók is előtűnnek, de medvének nyoma sem volt. A vadászok kissé leverten gyűltek a térre és rövid ozsonna után magasabban fekvő helyen rendeztek hajtást. A walesi herczeg elragadtatással nézte a hajtok festői és valóban érdekes csoportját. Egy tömegben álltak sajátszerű paraszt nyergekkel és hímzett takarókkal felszerelt lovaik mellett. Többnyire öreg, napbarnította arczú oláh valamennyi martiális alakjukra pompásan feszült a ruha. A második hajtásban szintén nem akadtak medvére, csak két vaddisznó törte át a hajtók lánczát. Rudolf trónörökös befejezettnek nyilvánítá a mai vadászatot, melynek a szerencse nem kedvezett, de nem akarta erőltetni a dolgot, nehogy a holnapi északibb hajtásokat a lárma veszélyeztesse. A rendkívüli meleg időjárás és szárazság, úgy látszik, amúgy is egészen a magaslatra hajtotta a medvéket, amint ez ama nyomok irányából következtethető, melyeket ma a trónörökös személyesen talált. Holnap után esetleg Fancsalig hajtat a társaság és az ottani vadászat után a trónörökös, ha nem térhetne kellő időben vissza, a walesi herczeggel az erdei kastélyban tölti az éjt. A társaság f. hó 11-én este utazik vissza Bécsbe. A trónörökös ma sürgönyzött Stefánia trónörökösnének Laxenburgba, értesítve őt a vadászat eredménytelen voltáról. Esti 6 órakor udvari ebéd volt, melyen az egész vadásztársaság részt vett. Károlyi István gr. rosszulléte folytán, nem volt jelen a vadászat kezdetén. Görgény-Szent Imre, okt. 8. A vadászatról viszszatérve, Rudolf trónörökös, a walesi herczeg, Frigyes és Ottó főherczegek s a braganzai herczeg hosszasabban társalogtak a vadász-társaság tagjaival a kastély udvarán s azután lakosztályaikba vonultak. A magyar főurak közül Bethlen gróf, valamint Kemény és Jósika bárók a kastélyban, Károlyi gróf, a Bornemissza bárók és Matskási a községben vannak szállva. Az udvari ebéd alatt, mely 7 órakor kezdődött, Berkes zenekara játszott nagyobbrészt magyar népdalokat. Itt nyári melegség uralkodik; ma a hőmérő 22 fokra hágott. Holnap a társaság reggeli fél hét órakor indul a vadászatra. Görgény-Szt.Imre, okt. 8. Ma este a walesi herczeg tiszteletére népünnepélyt rendeznek és a trónörökös személyesen adta ki a rendeletet a körösi főszolgabírónak, hogy a közeli falvakból magyar és román táncospárokat rendeljen be. Pausinger Ferencz és Melha festők, valamint Klösz udvari fényképész szintén jelen vannak, hogy a csoportozatokat megörökítsék. Stuttgart, okt. 8. A hivatalos lap jelentése szerint a király ma háziorvosát fogadta, consultálás végett. A királynál már régóta észlelhető a légzőszervek fokozott hajlandósága hurutos, lábos bántalmakra, ami annál nagyobb figyelemre méltatandó, mert az edényrendszerben, már szintén évek óta, bizonyos elváltozások mutatkoznak, melyek újabb bántalmak fellépése esetén megnehezítenék a felgyógyulást. Tekintettel e körülményekre, az orvosok a leghatározottabban ajánlották, hogy a király még a zord időjárás beállta előtt a déli vidékre menjen és ott töltse a telet. A király e hó 20-án a Riviérára utazik hová később a királyné is követi. Pétervár, okt. 8. Aczáripár kíséretével tegnap Batumba érkezett s ünnepélyes fogadtatásban részesült. A templom meglátogatása után a felségek az orthodox székesegyház alapkövének letételénél jelentek meg. Róma, okt. 8. (Eredeti távirat.) A pápa üdvözlő táviratot küldött Ferencz József királyhoz nevenapjára. Állítólag e táviratnak politikai jelentősége is volt. (Corr. de l’Est.) Athén, okt. 8. A görög király és a dán trónörökös ideérkeztek. Lyon, okt. 8. Carnot köztársasági elnök ma délelőtt meglátogatta a Croix Rousse városrészt, hol lelkesült fogadtatásban részesült, s azután az egyetemet. Az egyetemi rector üdvözlő beszédére válaszolva, Carnot elnök ürömének adott kifejezést, hogy jelenlétével documentálhatja a kormány gondoskodását a közoktatás minden ága iránt. Páris, okt. 8. A »Temps« Carnot köztársasági elnök mostani utazására vonatkozólag megjegyzi, hogy az elnök előtt sehol sem nyilvánították az alkotmányrevisio iránti óhajt. Az ország békét és állandóságot kíván, hogy dolgozhassák és legkevésbé sem gondol a revisiora. A »Temps« ebből kiindulva, élénken kárhoztatja Floquet revisio-tervét. A »Nation» szerint hire jár, hogy az alkotmányrevisio kérdésében fölmerült véleménykülönbségek következtében a kormány kebelében változások lesznek. Hír szerint Floquet helyébe Grobet lépne. Bern, okt. 8. (Eredeti távirat) Svájcz párisi követe ma a szövetségtanács egyes tagjaival értekezett a külföldiekre vonatkozó rendelet ügyében, amelyet itt a Svájcz és Francziaország között fennálló szerződésekkel nem tartanak összeegyeztethetőnek. (Corr. de l‘Est.) Páris, okt. 8. Ma körülbelül 2000 idegen jelent meg a rendőrfőnökségnél, lakásuk bejelentése végett. Páris, okt. 8. A hírlapok jelentése szerint a royalista notabilitások£a kamarák összeülése előtt látogatást tesznek a párisi grófnál. Páris, okt. 8. A »Temps«-nak Syriából távirati uton egy különben jelentéktelen esetről adnak hírt, mely állítólag Beyruthban, az ottani franczia consul és török katonák közt történt. Berlin, okt. 8. (Eredeti távirat.) Douglas grófnak, a napokban választóihoz intézett beszámoló beszéde, melyben tudvalevőleg kiterjeszkedett II. Vilmos német császár személyes érzületének jellemzésére, egyre nagyobb körben kelt föltünést és érdeklődést. A legtekintélyesebb politikusok abban a meggyőződésben vannak, hogy e nyilatkozat hathatós eszköz lesz az egész országgyűlési választási mozgalmakra. Douglas grófnak ama határozottan kifejezett szavai, hogy a császár nem ért egyet a feudál egyházi törekvésekkel és nem rokonszenvez Stöcker politikájával, a szabadelvű polgárság körében élénk és örömteljes megnyugvást keltett s arra szolgált, hogy a haladó pártban a mérsékelt elemet erősítsék, mely a helyett, hogy ellenzékeskedése által a Windthorst ügyének szolgáljon, inkább érintkezést keres a nemzeti liberális táborral. (Pl.) Berlin, okt. 8. Azok a hamburgi híresztelések mintha Geffckent legközelebb szabadlábra helyeznék, úgy látszik hamisak, minden bizonyára azonban koraiak. Jól értesültek azt állítják újabban, hogy a pert Geffcken ellen el fogják ejteni. Ama hírekre vonatkozólag, melyek Geffcken elmebeli állapotáról keringenek a »Post« a következőket jegyzi meg: Geffcken múltja kizárja azt, hogy a közönséges bűnösök szokásos fogásával élve, az »elmeháborodottak« szerepét akarná magára vállalni. Az az ember, ki magát a gyakorlati élet és az elmélet terén olyan kiváló államférfiunak és államjogtudósnak tartja, nem törekedhetik arra, hogy tevékenységének színteréről akkér lépjen vissza, hogy műveit egy elmebeteg műveinek tekintsék s hogy azok nem komoly emberek számára, írottak, hanem a papírkosárba valók. Nem igen valószínű tehát, hogy ily önérzetes férfi, avagy családja arra határozhassa el magát, hogy tébolyodottnak nyilváníttassák. Az igaz, hogy Geffcken egy-két munkatársának nagyon is érdekében van, hogy a Geffcken ellen megindított vizsgálatot beszüntessék, mert e vizsgálatnál még kisülhetne, hogy a vádlott nemcsak a centrum egyes kiváló tagjaival állott sajátságos viszonyban, hanem olyan emberekkel is, kik eddig olyan okosak voltak, hogy a birodalom iránti ellenséges érzületeiket igen ügyesen tudták álarcz alá rejteni. (W. T.) Berlin, okt. 8. (Eredeti távirat.) Rodenberg, a »Deutsche Rundschau« szerkesztője múlt szombaton Berlinbe érkezett, s a »National Zeitung« értesítése szerint,azonnal az igazságügyminiszter rendelkezésére bocsátotta magát. (Pr.) Varsó, okt. 8. (Eredeti távirat.) Az orosz hadügyi kormányzat még mindig azon buzgólkodik, hogy Oroszország keleti kormányzóságaiban az erődítések egész rendszerét kiegészítse és tökéletesítse. Mivel a porosz határ mentén kevesebb az erősség, mint az osztrák határ felé, azért most főleg az előbb említett határ megerősítésére fordítanak kiváló gondot. Ossovice helység, ha a tervbevett munkálatok elkészülnek, elsőrangú megerősített táborrá alakul. Azonban az osztrák határ közelében is nagyban folyik a munka. Novoje Georgjevskban jelentékeny földmunkástok készülnek. Az hallatszik, hogy ez erősség 200 új ágyút kap. )P. C. London, okt. 8. A Reuter-ügynökségnek jelentik Simlából: Mac Queen tábornok a harmadik hadoszloppal, tegnap a Fekete hegység mögött elvonuló hegyhátra érkezett, hol kemény küzdelme volt az ellenséggel. Három ember halva maradt a harcrtéren, kettő megsebesült, egy hadcsapat, portyázása alkalmával az ellenség által heves tüzeléssel támadtatván meg, három halottat vesztett. Belgrád, okt. 8. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Présé« jelentése: Milán szerb király a kormánynak a törvényes rend föntartása érdekében előterjesztett indítványai fölött csak akkor fog határozni, ha visszatér az országba, ami 8— 10 nap múlva következik be. A király nem fogadta el a kormány által a kivételes állapotok elrendelésére vonatkozó javaslatokat. — Garasanin arra kérte az uralkodót, engedje meg neki, hogy az ellene több oldalról fölhozott vádakra vonatkozólag tisztázhassa magát és igazolhassa eljárását, de a király hidegen visszautasította kérelmét. A király abbeli óhajtását, hogy Garasanin hagyja el az országot, Mijatovics által minden félreértést kizáró módon ismételtette Garasanin előtt, ki tegnap meglátogatta Mijatovicsot és hosszasabban értekezett vele. A király előtt nemcsak Garasanin lett kegyvesztetté, hanem állítólag a haladópárt több más kiváló tagja is, kik a fölfedezött cselszövényekhez közel állottak. Belgrád, okt. 8. (Eredeti távirat.) Az ostromállapot kihirdetéséről szó sincs, mert arra az ország egyetlen részében sincs szükség s a jelenlegi kormányról nem tehető fel, hogy könnyelműen magára vállalja a felelősséget ily, következményeiben nagy horderejűvé válható intézkedésért. (P. C.) Konstantinápoly, okt. 8. (Eredeti távirat.) Egy török államférfi Bulgária missiójáról nemrég érdekes magyarázatot adott. Szerinte Bulgáriának rendeltetése, úgy látszik, az, hogy köztudottá tegye, mily lényeges különbség van az oroszok és a balkán-szlávok cultúrája, gondolkozásmódja és természete között. A balkán-szlávok határozottan a nyugat felé gravitálnak s feladatukat tekintik az európai culturát kelet felé meghonosítani, mig az oroszoknak eszménye az, hogy külön orosz culturát teremtsenek szemben az európaival. E tekintetben Montenegró látszólag kivételt képez, de a simulás Oroszországhoz ott is inkább csak a hagyományok következménye. Bulgária missiója az, hogy a panszlavismus áradatát megtörje, de az csak akkor lesz teljesen elérhető, ha megalakul a balkán szövetség. (P. C.) Sophia, okt. 8. (Eredeti távirat.) Madjarov, ki Gavril pasa alatt Kelet-Rumélia pénzügyi igazgatója volt s az egyesülés után, mint határozottan orosz-párti, Konstantinápolyba menekült, Stambulovot arra kérte, eszközölje ki a fejedelemtől, hogy visszatérhessen Bulgáriába. A fejedelem az engedélyt megadta s Madjarov már Philippopolba érkezett. (Corr. de l’Est.) Sophia, okt. 8. (Eredeti távirat) Az osztrák -magyar monarchiából ideérkezett munkások igen szomorú sorsra jutottak, mert nem kapnak semmi foglalkozást sem s igy közülök többen már kolduláshoz voltak kénytelenek folyamodni. (P. O.) Sophia, okt. 8. A Havas-ügynökség Írja : A bolgár és a külföldi lapok között egyre tart a polémia a macedóniai kérdést illetőleg. A bolgár sajtó panaszkodik a felett, hogy Macedónia bolgár lakossága részéről Konstantinápolyban tett lépéseknek politikai jelleget tulajdonítanak, holott e lakosság nem kíván egyebet, mint sorsának javítását az egyház és iskolaügy tekintetében. Brüsszel, okt. 8. (Eredeti távirat.) A Congo-állam egy kiváló hivatalnokának ide érkezett jelentése szerint Stanley expeditiója teljesen elpusztult s valószínű, hogy Stanley is meghalt. (Pl.) Madrid, okt. 8. (E r e de t i táv ira t.) A marokkói szultán a felkelők ellen viselt legutóbbi háborúban annyira túlcsigázta magát, hogy újra beteg lett s ennek következtébenle kellett mondani szándékolt útjáról Tangerbe. (P. C.) Trieszt okt. 8. Glaser Ede utazó Arábiából visszajövet, ideérkezett. Gazdag gyűjteményt hozott magával, melyben képviselve van az arábiai myrrha, tömjén és az ottani mézga fák minden faja. Zágráb, okt. 8. (Eredeti távirat.) Míg Strossmayer párthiveinek lapjai rajonganak, hogy Strossmayer levelének apocryph volta kiderült s e mellett megbotránykozásukat fejezik ki a mystificatio felett, addig a„Narodne Novini« nagyon feltűnőnek találja, hogy Strossmayer lapjaiban a cáfolat csakis hamisítást emleget, de egyetlen szóval sem mondja, hogy az egész koholt. Vucsetics álnév mögött úgy látszik a püspöknek nem ellensége, hanem hive lappang s czélja csak az volt, hogy a püspök és pártja előnyére a gyanús nyomokat eltüntesse. Másrészt az is hallható, hogy az álnév arra való volt, hogy tekintettel az orthodox egyház ellen abban foglalt támadásokra, el lehessen tagadni, hogy a püspöknek része volt a közzétételben. Zágráb, okt. 8. Beavatott körökben nem tagadják azt a tényt, hogy Strossmayer püspök igazoló levelet intézett Rómába. Bácski kanonok birtokában van az eredeti levél másolatának, melyből kétségbevonhatatlanul constatálható a »Kölnische Zeitung« hamisítása. Az eredeti nem Máté napról kelt, hanem a püspöknek a rohitschi fürdőből történt visszatérte után még augusztusban — tehát a bellovári események előtt — küldetett el; szövegében felényivel nagyobb kiterjedésű, mint a »Kölnische Zeitung« hamisítása és épp olyan.Kenne szó Oroszország catholizálásáról, mint ahogy nem rogint magában kifakadásokat a magyar kormány ellen. (O. É.) Róma, okt. 8. Strossmayer püspök igazoló levelét, biztos értesülés szerint, a pápai curiánál egyszerűen ad acta tették, s ezzel, úgy látszik, az ügy a pápai szék előtt elintézettnek tekintendő. (Frbkt.) Zágráb, október 8. (Eredeti távirat.) Khuen-Héderváry gr.bán Varasd megyében tett tiznapi utazásából ma délután ideérkezett. Tegnap a bán megvizsgálta Pregrada és Vlanjec kerületek közigazgatási hatóságait. A lakosság mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta. A bán tegnap Ottenfels báró vendége volt, aki horvatskai kastélyában a bán tiszteletére fenyes estélyt adott. Az estélyen a környék aristocratiája, valamint a hatóságok fejei és a környékbeli papság voltak jelen. Zágráb, okt. 8. Khuen-Héderváry gr. bán ma délután két órakor hivatalos körútjáról Zagorjenen keresztül visszatért. Temesvár, okt. 8. (Eredeti távirat.) Temesvármegyének őszi közgyűlése, amelyen több százra menő közönség volt jelen, Gáli József főrendiházi tag és Korniss Géza megyebizottsági tag indítványára, Ormós alispánnak és Bessenyei Ferencz főszolgabírónak egyhangúlag és általános lelkesedés között, a múltra nézve elismerést, a jövőre nézve pedig bizalmat szavazott. Erre a bizalmi nyilatkozatra a »Freimüthige« cz. német lap támadása szolgáltatott alkalmat. Temesvár, okt. 8. Temes megye közönsége mai közgyűlésén elhatározta, hogy a vasút építésre egy millió kölcsönt vesz fel. A közgyűlés Török Bélának szolgabíróvá és Győry Imrének árvaszéki aljegyzővé történt megválasztásával ért véget. Nagyszeben, okt. 8. (O. É.) Az Ausztria-Magyarország és Románia közötti határ szabályozását illetőleg foganatosított munkálatokra vonatkozó jegyzőkönyvet, a mindkét részről kiküldött és itt tanácskozó bizottságok, valószínűleg e hó 20-án írják alá. Az első négy szakaszra vonatkozólag teljes megegyezés jött létre. Kisebb jelentőségű differenciák még csak három ponton forognak fenn, Bukovina szélén, Hunyad megye határán és Orsova mellett. Brassó, okt. 8. Ma este 120 erdélyi iparos utazik Bécsbe külön vonattal a kiállításra. (O. E.) Közgazdasági táviratok. Győr, okt. 8. Az 1885. évi XV. törvényczikkel elrendelt Rába-szabályozásnak legfontosabb része, a győr-rába-patonai csatorna, melylyel a Rábafolyó 14 kilométerrel rövidül, elkészülvén, megnyitási ünnepélye, melyre Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi miniszter és a Rába-szabályozás által érdekelt törvényhatóságok meghivattak, a mai napra volt tervezve. Tekintettel azonban a több nap óta tartó folytonos esőzésre, az ünnepélyesség elmaradt. Az esőzések következtében feldagadt folyó árja az éjjel 11 órakor áthágta a patonai átmetszés válaszgerendáját s az új mederbe ömlött, miáltal a 264 méter vizállás Patonán felül még az éjjel 130 méterre szállott le, a mi a szabályozási munkálatok áldásos és czélirányos volta felől fényes bizonyságot szolgáltat. Szentmártoni Radó Kálmán kormánybiztos a társulati és vállalati tisztviselőkkel s Győrmegye és Győr város hatósági fejeivel ma az uj Rába medrén csavargőzössel Patonáig hajózott s ez volt az első gőzhajó, mely a Rába e szakaszának hullámait hasította. A gőzhajót, a kellemetlen időjárás daczára, nagyszámú közönség várta. A kormánybiztost lelkes éljenzés fogadta. Az építkezést vezető szakaszmérnök pedig rövid beszédet intézett hozzá, mire a kormánybiztos örömének adott kifejezést, hogy az idei munkaprogrammnak megfelelőleg,de fontos ma teljesen elkészült és hasznos volta máris ily fényesen igazolva van. Berlin, okt. 8. A tőzsde ehó 30-án a választások miatt zárva marad, minélfogva az elsőbbségi nyilatkozatok e hó 26-án fognak történni. Értéktőzsde, Bécs, okt. 8. (Tőzsdei tudósítás.) Helyi eladások és berlini árfolyamok átalában tetemes nyomást gyakoroltak. Berlin, okt. 8. (Tőzsdei tudósítás.) Folytatólagos realisatiók és a contremine eladásai nyomást gyakoroltak. Bécs, okt. 8. (Magyar értékek zárlata). Magyar földteherm. kötv. 104.50. Erdélyi földteherm. kötv. 104.75. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 178.—. 1878. m. k. v. áll. ela. kötv. 112 50. Magy .nyer. k. sorsjegy 130.75. Szölődézsmaválts. kötv.------. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 123.25. 4 száz. arányjáradék 99.35 M. orsz. b.-részv.— Magy. vasúti kölcsön 146.50. Magyar hitelb. részvény 299.25 Alföldi vasút részv. 182.—.Magyar észak-kel. vasút r. 160.50. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 97.80. Tiszav. vasut r. 248. —. Magyar lesz. és váltóbank-r. 95.50 Kassa-Oderbergi vasút r. 141.—. 5. száz. papir-járadék 89 85. Adria m. tengeri gazb. r. társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —.—• Magyar fegyvergyár r. t. —.—. Bécs, okt. 8. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész.305.70. Déli vasút részvény 105.70. 4 százalékos aranyjáradék 110.10. Londoni váltóár 122.15. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 206.50. 1864. sorsjegy 171.50. 4.2 száz. ezüstjáradék 82.05. 1860. sorsjegy 141.— Török sorsjegy 22 —. Angol-osztrák bank részv. 110 25 Osztrák államvasut részv. 249.25. 20 frankos arany 09.64— 4.2 száz. papirjáradék 81.02. Osztrák hitelsorsjegy 182.50 Osztrák-magyar bankrész. 877.— Cs. kir. vert arany 5.76. Német bankváltók 59.62. Elbevölgyi vasút 193.50. Dunagőzhajózási r. t. 400 Bécsi bankegyi 97.50. Az irányzat: nyomott Külföldi értéktőzsdék zárlata október 8-án. 100 márka vista = 59.75 forint. — 100 frank vista = 48.15 forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0*val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztettek. Berlin Frankfurt Pária Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4%/o-os magyar aranyjárad. 83.— 99.44 K 83.20 99.00 83.— — -— — 5°/o-08 „ papirjárad. 75.— 89.97 K 75.40 90.45 K —___— .— 4 2°/«-os osztrák „ 67-70 81.26 K 67.40 80.90K —.— —- — 5°/o-os „ „ 81 10 97.01 K 81.10 97 01K — 4 2°/0-os || ezüstjárad. 68 90 82.56K 68.85 82.50K ——— 4°/6-os „ aranyjárad. 92 60 110.67K 92.45 110.49 K —— .— Magyar keleti vasúti kötv.1 81 50 97.45K ——.— —.— —.— 5°,’6OB keleti vasút els. kötv. 104.20 124.78 K ——.— — Osztrák hitelrészvény........159.60 304.74 U 256.12 307.74 K —.— — Osztrák-magyar bank........ ——.— 738.25 877.80 K —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 106.50 254.19 U 208.25 250.38 u 535 — —. — M Déli vasút............................... 45.— 107.33 U 89.25 107.62 U 232 — —.—M Erzsébet osztrák ny. vasút. ——.— .— —.— Magyar-gácaországi vasút.. ——.— —.— — —.— —.— Elbevölgyi vasútrészvény.. —.— —.— ——.— —.— —.— Károly Lajos vasút............... 87. — 207.62 — 174.— 208.41 — —— .— Kassa-oderbergi vasút........ 59 60 —.—— —.— —.— — Orosz bankjegyek.................215 50 128.76 — —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra.................167.60 59 80 167.60 59.45 — II. kibocs. keleti kölcsön... — .— —.— ——.— —.— —.— Osztrák földhitel-részv.társ. —. — —.— ——.— —.— 8° o-os franczia járadék----- ——.— —.— —.— 82.25 —•— O 41/í°/o08 franczia járadék .. —105.52 —.— O Ottomán bank részvény ... —.— —.— — Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— ——.— Magyar vasúti kölcsön sz. n. —.— —.— —.— —.— —.— —. — K Magyar jelzálog-hitelbank. —.— —.— ——.— ——.— * országos.b................ —.— —.— —.— —.— —.— —.—