Nemzet, 1888. december (7. évfolyam, 2249-2277. szám)

1888-12-01 / 2249. szám

Budapest, nov. 29. (Fr­oquet és Boulan­­g­e­r.) Lapunk egy jól értesült munkatársától Páris­­ból kapjuk a következő levelet a Floquet-kor­mány állítólagos á 11 a m c 8 i n y-t­er­veiről. Kitűnő forrásból igen érdekes híreket közölhe­tek a »Nemzet« olvasóival a jelenlegi helyzetről Francziaországban. A monarchista és Boulanger­­párti lapok ama híre, hogy Floquet kormányelnök államcsínyt tervez, a hozzá tartozó összes részletek­kel és felczifrázásokkal egyetemben a legnagyobb mértékben túlzottak. Teljesen valótlanoknak azért nem mondhatók, mert annyi igaz a dologban, hogy a kormány, a­melyhez a legutóbbi időben az opportu­nisták is csatlakoztak, úgy hogy ezáltal valahára az összes republicánusok egyesülése tényleg vég­hez ment (hogy meddig fog tartani, annak csak az Isten a megmondhatója!) végre komolyan gondolko­zik a felett, hogyan szabadulhasson meg, ha nem is most mindjárt, de legalább is kellő időben a válasz­tások előtt a monarchikus pártok vezetőitől, a­kik Boulangert közös­ zászló gyanánt használják.Kormány­­körökben fontolóra vétetett már azon eszme is, hogy Boulanger és néhány társa ellen formaszerinti árulási pert indítsanak, — a­mit más országokban, — ez ez eszme védelmezőinek felfogása, — már régóta meg­tettek volna. De ennyiből is áll az egész, a­mivel a kormányt gyanúsítani lehet, mert a kivitel esz­közeire, sőt még arra nézve is, mily messzire lehes­sen ezen irányban menni, a nézetek nagyon elágaznak. Minden további részlet azon­ban,amely Floquet állítóla­gos terveire vonatkozik, merőben valótlan — és B­o­u­­langer saját koholmánya. E rémhíreket ő gondolta és kürtöltette ki harmadik személyek által és pedig azért, mert még gyöngének érzi magát, sokkal gyöngébbnek, hogysem a kormány bármily gyönge támadásának is ellene szegülhessen. Továbbá azért, hogy a lakosságot feluszítsa a kormány ellen. Csakhogy a terv rám sikerült. Ilyen kísérletek azon­ban még többször fognak ismétlődni és pedig való­­színűleg mindkét oldalról, mert a republicánusok, valamint a köztársaság ellenségei még kölcsönösen nem ismerik egymás erejét és csak a sötétben tapo­gatóznak. Budapest, nov. 30. (Ausztria-Magyar­­ország és az osztrák-magyar-német szö­vetség.) Már lapunk tegnapi vezérczikkében utal­tunk arra, hogy Magyarországon minden számba­­vehető politikai ember törhetlenül ragaszkodik a né­met szövetséghez és ennek hű kifejezést ad minden alkalommal a magyarországi sajtó. Ifjabb bizonyíté­kot találunk ezen állításunkra a »Pesti Napló« és a »N. P. Journal« mai czikkeiben, melyeket a követke­zőkben ismertetünk. A »Pesti Napló« eképpen hangsúlyozza és körvonalazza a német szövetség szükségességét: »Senki sem tehet nekünk szemrehányást, hogy mindenkor ne a legőszintébben ragaszkodtunk volna a német szövetség­hez. De sohasem tekintettük azt monarchiánkra nézve kegy­nek , és soha sem magyaráztuk azt másként, mint csak úgy, hogy annak értéke és ereje csupán közös érdekeink összekap­csolásában, nem pedig a saját vitális érdekeink alárendelésében rejlik. S még kevésbbé engedtük meg bármikor is azt a magya­rázatot, hogy ezen szövetség által a mily mérvben erősödünk súlyban, oly mérvben gyöngüljünk dignitásban. Nem is volt soha kifogásunk a német szövetség ellen, mióta az fennáll, ámbár igen­is volt több ízben kifogásunk azon mód ellen, melylyel az némelykor úgy nálunk, mint Németországban kezeltetett. Ki­fogásunk volt több ízben az ellen, hogy oly esetekben is, mi­dőn az a szövetség közös érdekeibe nem ütközött bele, de a­hol igen fontos érdekeink forogtak szóban, mi nem fejtettünk ki elég önállóságot. Valamint kifogásunk volt több ízben az ellen is, hogy oly esetekben is, midőn a mi vitális érdekeinkről volt szó, Németország kellőnél több önállóságot engedett meg ma­gának. Álláspontunk mindig az volt, hogy soha kevesebbet a szükségesnél, de soha se látni szükségesnek a feleslegest. És annál inkább ragaszkodtunk ehhez az állásponthoz, mert tud­tuk, hogy nemcsak monarchiánkkon kívül, hanem monar­chiánkban is vannak, a­kik szeretnék megérni a német szövet­ségnek meggyengülését. És minél inkább akarták e szövetség bensőségét és tartósságát biztosítva látni , annál inkább kellene rosszalnunk minden hibát, mely az összhang megzavarására vezethetett.« A »Neues Pester Journal« czikke a »Vossische Zeitung«-nak monarchiánk elleni, a »Norddeutsche Allgemeine Ztg.«-nak a »Pester Lloyd« elleni polémiájával s több németországi lapoknak erről tett megjegyzéseivel foglalkozik. A lap czikkéből a következőket idézzük: »Mi történt a felszín alatt, a­mi az ily izgatott hangot igazolhatná ? Létezik-e valamely tényleges mozzanat azon differentiákra nézve, melyek a hírlapi ágyúzás ezerszeres visszhangja folytán, oly ijesztőknek tűnnek fel ? Viszály tört-e ki a kormányok között s mely ügyek okozták azt ? Vagy talán hirtelen megváltozott a közvélemény és a népek teg­­napról-mára, mint egy elviselt öltönyt, letették eddigi politi­kai meggyőződéseiket? Valóban »elgondolható-e és lehetsé­­ges-e«, hogy az alapokat, melyeken a nagy szövetség nyugszik, a melynek a fejedelmek és kormányok legünnepélyesb nyilat­kozatai megadták az érzület szentesítését is a népek szivében, hirtelen titokteljes hatalmak megrendíték, úgy, hogy az min­den részében megingott ? Semmi sem kényszerít minket ily értelmetlen föltevésre. A­meddig tekintetünk a politikai látha­tárt átvizsgálhatja, azt látjuk, hogy semmi sem történt, hogy több lap könnyelműen folytatott polémiát, a­melybe most a lapok részéről ideges izgatottság vegyült. Ez egészen közönsé­ges fekete nyomdafesték, egészen közönséges újság-papíron. Sem több, sem kevesebb. De természetesen a politikai ideges­ség Európában oly fokat ért el, hogy nyomdafesték is nagyobb bajokat kelthet fel.« A »N. P. J.« ezután elmondja a polémia egyes részleteit, kiemeli Németországgal fennálló szövetség zavartalan fentartásának szükségét s végül a követ­kező szavakat intézi német sajtóbeli barátainkhoz: »Higgadt ítéletet kérünk tőlük. Mire való e majdnem beteges idegesség ? Napok óta a német sajtóban egy bécsi obscurus zuglapocska elleni kifakadásokat olvasunk, melyet senki sem ismer. Az ily lap, a nagyszámú lapok combinált tá­madása által a legjobb reclámban részesül, e lap perfidiája a polémia által a legnagyobb elterjedést nyeri, a­melyről e lap létezése nyomorában álmodni sem mert. A saját szakállukra dolgozó jelentéktelen hírlapok ám írjanak, a­mit nekik tetszik : miért törődnek azzal ? E lapok valamely tapintatlansága, me­lyet nem vesznek észre, olyan, mint a lehellet a szélben, egy semmiség ; — de, ha észreveszik s neki fontosságot tulajdoní­tanak, akkor közel a veszély, hogy a jelentéktelen dolog jelen­tőséget nyer .... Végül kérdezzék meg önmaguktól a német lapok, hogy a hang, melyet ott nem is olyan ritkán, maguknak ellenünk megengednek,­­ méltó-e hozzánk és ő hozzájuk ? Mit jelentsen tulajdonképpen ez örökös zsörtölődés ellenünk ? Ez urak legalább politikailag nem okosak, akik tetszésüket nyil­vánítják kormányuknak azért, mert kereste és megtalálta ba­rátságunkat és a velünk való szövetséget s azután kisebbítik jelentőségünket. Vannak barátok, akik becsesek, drágák, jó hajlamúak is, de a­kik szerencsétlen vérmérsékletük folytán, gyakran kellemetlenekké és terhünkre válnak. Németországban éppen ilyen barátot kell-e bírnunk ?« Azok közé a lapok közé, a­melyeknek az ily legális hangon tartott, tapintatos felszólítás alig szól­hat, tartozik a »Kreuzzeitung«, melynek legutóbbi, e monarchia legfelsőbb körei ellen intézett alaptalan rágalmai most egész terjedelmükben előttünk vannak, de a­melyekre nem reflectálunk. Vannak állítások, melyek nem igényelnek c­áfolatot, még visszautasí­tást sem. S a német szövetségnek monarchiánkban azok tesznek legjobb szolgálatot, kik ignorálják, hogy mily maga megfeledkezésre képes némely németor­szági orgánum. T­áviratok. Bécs, nov. 30. A király ő felsége ma este Miramareba utazott. Bécs, nov. 30. Az alsó ausztriai ipar­egyesület mai rendkívüli közgyűlésén, mely igen látogatott volt, Harpke nagy tetszéssel fogadott, emelkedett szellemű beszédet tartott ő felsége negyvenéves uralkodói jubilaeuma al­kalmából, kifejtvén beszédében, mily haladást tett az ipar 1840-től 1888-ig. Bécs, nov. 30. A községtanács mai ülé­sén Goldschmidt azt indítványozta, hogy az Ist­­ván-tértől a városi parkig vivő nagyút építtes­sék, mely ő Felsége nevét viselje. Bécs, nov. 30. A képviselőház, mai ülésé­ben, a parasztbirtokokról szóló törvényjavaslat 17. §-ának tárgyalását folytatta. Holnap a ház ülést tart. Bécs, nov. 30. A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma a következőket publi­­cálja: O cs. és kir. apostoli felsége, lovag Kosák Lajos ezredesnek, a 76. gyalogezred parancsnokának és Lehmann Ferencz ezredesnek, a 65. gyalogez­red parancsnokának a Lipót-rend lovagkeresztjét; D­o­r­n­e­r Raimond ezredesnek, a 4. gyalogezred pa­rancsnokának és wilhelmsthali Kleinschmidt Ferencz ezredesnek, a 100. gyalogezred parancs­nokának pedig a vaskorona-rend 3. osztályát adomá­nyozta. (B. C) Bécs, nov. 30. Hertenstein svájczi szövet­ségi elnök elhunyta alkalmából úgy ő felsége, mint a kormány nevében, meleg hangú részvéttávirat intéztetett a szövetségi kormányhoz, mely távirati uton mondott benső köszönetet. (P. C ) London, nov. 30. Salisbury lord teg­nap Edinburghban a conservativek és liberá­lis unionisták tömeges meetingjén beszédet tartott a melyben az Izlandnak eset­leg adandó önkormányzat követ­kezményeit felette pessimisticusan vá­­zolta. Ha Izland, úgymond, saját parlamen­tet kap, akkor az ír kormány csakhamar láza­dók kezébe jut, s Izland akkor nemcsak hogy függetlenítené magát, hanem ha Anglia vala­mely nagy tengeri hatalommal háborút vi­selne, az izlandi kikötőket az ellenség keze közzé juttatná. (Pl.) London, nov. 30. Az alsóház mai ülésén Worms bejelenti, hogy Norman, Jamaica eddigi kor­mányzója, Queensland kormányzójává neveztetett ki.­­ A kereskedelmi bíróságok felállításáról szóló tör­vényjavaslatot a ház első olvasásban elfogadta. Zanzibár, nov. 30. A német tengernagy az angol tengernagygyal együtt ma közös ki­áltványt bocsátott ki, melyben közhírré te­szi hogy a zanzibári szultán száraz­földi birtokainak egész partvidé­két ostromzár alá veszi a szultán nevében. — Tegnap a német hajóraj parancs­noka szétkergette a fölkelőket, kik Windiben (Bagamoyótól délre) ismét összegyűltek volt. A falu elpusztult; a harczban egy tengerész könnyű sebet kapott. Berlin, nov. 30. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) A »N. F­r. Presse« jelentése: A »Kieler Zeitung« ot tud­valevőleg Frigy­es csá­szár 1866. évi napló­jának lenyomatása miatt pörbe fogták. A pert Vilmos császár rendeletére indították meg. Halleből jelentik, hogy Koggenbach a hozzá intézett kérdé­sekre így felelt: »Megmásíthatatlan elhatározásom, hogy a Geffeken-pörben semmit sem vallok, bár­mennyire biztassanak is sajtóközlemények, hogy védjem magamat. Csak egyet mondhatok és pe­dig egész határozottan, azt t. i., sohasem volt a legkisebb tudomásom sem arról, hogy az el­hunyt császárnak valahol naplójegyzetei vannak és fogalmam sem volt arról, hogy az kivonatban Geffeken birtokában van és hogy közzé akarja tenni. A napló­­kivonatok közzétételét minden tekintetben elitélem és azt erkölcsileg, jogilag és politikai tekintetben csak kárhoztatom. Berlin, nov. 30. (Eredeti távirat.) Az »Extrablatt« jelentése: A jelentősebb lapok még ma is tartózkodnak minden nyi­latkozattól a legutóbb felmerült német­osztrák magyar hírlapi controver­­siák dolgában. A »Vossiche Ztg.« egy idevágó bécsi táviratához azt a megjegy­zést fűzi, hogy az egész sajtóharcz eredetét az az iránt érdeklődő cartell-sajtó, főleg pe­dig a »Kreuzzeitung« igen jól ismeri s tudja, hogy annak eredete egészen más viszonyokra és esetekre vezetendő vissza. Ha egy obscu­rus osztrák zuglap egy bizonyos helyen ural­kodó boszankodásnak közegévé szegődött, úgy a hazafias német lapoknak kötelességük lett volna hallgatagon mellőzni azt, nem pe­dig hamis nyomra vezetni a közvéleményt. Berlin, nov. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A .N. F­r. Presse jelentése: A birodalmi gyűlés mai ülésén bejelentették, hogy a törvényhozó tes­tület új palotája 1892. év őszéig annyira elké­szül, hogy be lehet költözködni. Páris, nov. 30. A költségvetési bi­zottság megegyezésre jutott a hadügymi­niszterrel és a pénzügyminiszterrel a rend­kívüli hadügyi költségvetés fölött. Az 1889-iki hitel 125 millió francra fog rúgni. Páris, nov. 30. A kamara mentelmi bi­zottsága egyhangúlag elhatározta, hogy G­­­il­y mentelmi jogának felfüggesztését fogja javasolni. A bizottság haladéktalanul a kamara elé terjeszti je­lentését. Páris, nov. 30. A kamara, mai ülésében, Gilly mentelmi jogát felfüggesztette. Gilly kijelenté: ő maga kívánja, hogy bíróság elé állíttassák, csak azt kérvén, hogy a szajna­ megyei esküdtszék elé állítsák. Páris, nov. 30. Goblet külügyminiszter ma Es­­sad pasát fogadta, ki említést tett a miniszter előtt azokról a nyilatkozatokról, melyeket Lavi­­geri­e állítólag Tripoliszra vonatkozólag tett. Goblet constatálta, hogy Lavigerie nyilvánosan megczáfolta a neki tulajdonított nyilatkozatokat. Pétervár, nov. 30. (Eredeti távirat.) P­o­s­s­j­e­t, volt közlekedésügyi minisztert a czár e hó 26-án kihallgatáson fogadta, mely alkalommal a volt miniszter, az udvari körök állítása szerint, c­s­e­n­g­v­e kérte a czárt, hogy ne vonja meg tőle kegyét. A czár mélyen meg volt hatva s megjegyzé, hogy nem csak az emberek, hanem a fennálló viszo­nyok is okai voltak a szerencsétlenségnek. A minisz­tertanácsban azt mérlegelték, hogy minő functioná­­riusok vonandók felelősségre a bárkit szerencsétlenség miatt. A czár még nem adta tudtul erre vonatkozó elhatározását. (P. C.) Belgrád, nov. 30. (Eredeti távirat.) A haladópárt és a liberális párt ve­zéregyéniségei között egyezség jött lét­re arra nézve, hogy az alkotmányban min­den pártszinetet mellőzendő és a pártok ösz­­szeségének az általános érdekekre vonatkozó, egyező véleményei jussanak csak érvényre. Miután pár nappal ezelőtt a haladópárti »Vi­­delo« közölte az erre vonatkozó nyilatkoza­tot, ma a »Srpska Nezavisnost« a liberálisok lapja, hangsúlyozza ugyan­ezen álláspontot. (P. C.) Zágráb, nov. 30. A Jäger képviselő halála folytán megüresedett valpói választókerületben az új választást deczember hó 12-ére tűzték ki. Temesvár, nov. 30. Ormós Zsigmond főispán Dragonovits György eddigi városi főkapitány­­helyettest, főkapitánynyá nevezte ki. A kinevezést vá­rosszerte megelégedéssel fogadják. Közgazdasági táviratok. Konstantinápoly, nov. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) Az osztrák-magyar és az angol nagykövet jegyzéket nyújtottak át a portának, azt ajánlván neki, hogy tar­tózkodjék minden erőszakos eljárástól a Haidar- Pasa-Ismidt-vasút engedményesei elle­nében és a köztük és a porta között fenforgó differen­­tiákra nézve várja be a törvényszék vagy a választott bíróság ítéletét. (P. C.) Fiume, nov. 30. Az »Adria« tengerhajózási társaság által megrakott »G­a­b­a­­­v­a« nevű gőzös tegnap elindult Glasgow felé. Értéktőzsde. Bécs, nov. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Könnyű pénzállásra szilárdan kezdve, végre dohány­részvények lanyhasága (91) és berlini árfolyamok nyomást gyakoroltak. Berlin, nov. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Bankok tartva, bányaértékek és kőszénbányák meg­lehetősen szilárdak, vasutak kedvelve, orosz értékek contremine és a speculatio eladásaira hanyatlóban. Az.­irányzat tartózkodó. Bécs, nov. 30. (Magyar értékek zárlata). Magyar földte­erm. kötv. 104.55 Erdélyi földteherm. kötv. 104.40 M és fél száz. magy. földhit. int. zálog­. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 189­­0. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 117—. Magy.nyer. k. sorsjegy 131,75. Szőlödézsmaválts. kötv.------. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 124 75 4 száz. aranyjáradék 100,60. M. orsz. b.-részv. —.- . Magy. vasuti kölcsön 144—. Magyar h­itelb. részvény 300.—. Alföldi vasút részv. 191.50. Magyar észak-kel. vasút r. 173.75. 1869. re. kir. v. áll. els. kötv. 98 50. Tiszav. vasut­ r. 248.— . Magyar lesz. és váltóbank­ r. 97.—. Kassa-Oderbergi vasút r. 144 75. 5. száz. papir-járadék 91 82. Adria m. tengeri gőzt . r társ. —.— Török dohány-----. Északi vasutrészv. —. Magyar fegyvergyár r. t. —.—. 8003. nov. 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrész.803.40. Déli vasút részvény 99 50 4 százalé­kos aranyjáradék 109.65. Londoni váltóár 121.80. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 209 50. 1864. sorsjegy 176.—­ 4.2 száz. ezüstjáradék 82 55. 1860. sorsjegy 140.— Török sorsjegy 52 60. Angol-osztrák bank részv. 112 25 Osztrák államvasut részv. 251.25. 20 frankos arany 09.66— 4.2 száz. papirjáradék 81.85. Osztrák hitelsorsjegy 183.50 Osztrák-magyar bankrész. 875.— Cs. kir. vert arany 5.77. Német bankváltók 59.80. Elbe- völgyi vasút 195.—. Dunagőzhajózási r. t. 395 Bécsi bankegy). 97.—. Az irányzat : tartva Bécs, nov. 30. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 303.10. Osztrák államvasutr. 251.—. Unió-bank 209 25. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. 112.25. 20 frankos arany 9.66 —. Déli vasút részv. 98 50. Magyar hitelb.-részv. 299 50. 1864. sorsjegy —. 4°/o magy.aranyjáradék 100 50. Ma­­gyar-gal. vasút —.— Az irányzat gyenge. Külföldi értéktőzsdék zárlata november 30 án. Berlin Frankfurt Páris Árf. Páritás Árf Paritás Árf. 1 Paritás ====== -Tj ji i P/,-ob m­agyar aranyjárati. &3 80 100 62 R 83 80 100 62 U 84 68 100.83 P 6»/s-oa ,, papírjára.! ]j 16 30 91.74 K 76 8Cj 92 34 K ji'SVe-OB osztrák „ jj 68.50 81.99 8 — —j —.— K —.— —.— 56/o-ob „ * j 81 40 97.608 81 40.97 60 8 — 4-29/o-68 * ezüetjárad.'1 68.80 82 63 K 68.40 82.15 8 —­­*/0-OS „ aranyjárad. 92.—­00.16 K|| 91.50 109 50 S Magyar keleti vasúti kütv. 81.90 98.86 8 5°/o-08 keleti vasút els. kötv. 100.70 120.84 8­­ —.— —.— —.— — Osztrák hi­tel rész­vény....... 1.58.70 303.32 V .*52.37 803 54­0 —__—. — Osztrák-magyar bank....... —.— — 731.50 877.31­8 — Osztrák-magyar államvasut 105 — 250.72 U 108.25 251.62 v 540 — 250 60M Déli vasút..........................1­42 — 100.17 U 83.— 100.67 IT $18 — 99.07M Erzsébet osztrák ny. vasút. —.— —.— — .— ~ .— —.__ —.— Magyar-gácsországi vasút .. —.— — —.— —.— — —.— Elbevölgyi vasútrészvény.. —­. — —.— Károly-Lajos vasút............ 88.— 210.03 0 174.87 209.87 IT —.— — Kassa-oderbergi vasút....... 60 20 141.65— — — —.— Orosz bankjegyek.............. 206 15 123.24 —.— —.— — — — Váltó bécsi piaczra............ 167 10 59.75 167 15 59-72 —.— — H. kibocs. keleti kölcsön... —.— —.— —.— —.— —.— —.— Osztrák földhitel-részv. társ. —. — —.— 8°/o-os franca la járadék---- — .— —.— 82 80 —.— O 4V*0/o-os franczia járadék .. — 104.—.—$0 Ottomán bank részvény —.— —.— —.— —.— . —.­­ —.— Franczia törleszthető javad. —.— —.— —.— —.— I 35 95 — Magyar vasuti kölcsön sz.n. —.— —.— — 304 — —. — K Magyar jelzálog-hitelbank . —.— —.— —.— —.—­­ — — —__ Átszámítási árfolyam iOIV márka vista 1­­59,80 forint. — 100 frank vista 1­48,15 forint. —A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medióra (M) vagy mltimóra (U) értendő, költségek nélkül. — A 13-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, nov. 30. (Gabona- és termény­tőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat szilárdabb volt, az árak javultak. El­adatott: Búza őszre —.——.— forinton, októ­ber—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 8.45—8.47 forinton, júniusra —.---------.— forinton.------R­o z­s őszre —.------.— forinton, rozs tavaszra 6.53 —6.55 forinton, rozs május—júniusra —.------.— forinton. — Zab őszre —.-----.— forinton, zab május—júniusra —.------.— forin­ton, zab tavaszra 6.06------6.08 forinton. — Tengeri júniusra —.---------.— forinton, szept.—októberre — .------­—.— forinton.— Uj tengeri 1889. május—júniusra 5.44 — 5.45 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza november—deczemberre —.------.— forinton, búza 1889. évi tavaszra 8.43—8.48 forinton, búza 1889. május— júniusra 8.80—8.65 írton. — Bozi 1889. évi tavaszra 6.50— 6.55 forinton, 1889. május—juniura 6.60—6.65 forinton. — Tengeri 1889. május—júniusra 5.42—5.47 forinton, junius—júliusra 5.47 — 5.52 forinton, julius—augusztusra 5 56—5.61 forinton. — Zab 1889. tavaszra 6.03—6.08 forinton, 1889. május—jun­uusra 6.16 — 6.21 forinton. — Káposzta repcze 1889. február-márcziusra 16.70— 16 80 forinton, augusztus-oe­ptemberre 12.70—13 forinton. — Repczeolaj kész szá­litásra 86.50—37.— forinton, szeptember—depzemberre —.-------------forinton, január— áprilisra 37.------37.50 forinton. — Szesz. Kész szállításra 18­75 —19.25 forinton. Berlin, nov 30. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) (Z­á­rl­a­t.) Búza november—deczemberre 177 márka 50 fillér = 10 frt 61 kr. ; ápril—májusra 202 márka 25 fillér (­= 12 frt 10 kr.). Bors november—depzemberre 151 márka 75 fillér (= 9 frt 07 kr.) ; ápril—májusra 155 márka 25 fillér (== 9 frt 29 kr). Zab november—deczemberre 135 márka — fillér = 8 frt 07 kr.) ; ápril—májusra 138 márka 75 fillér (= 8 frt 30 kr.). Bepcze­olaj november—depzemberre 62 márka 25 fillér (= 37 frt 23 kr.); 1889. ápril—májusra 59 márka 90 fillér (— 35 frt 82 kr.). Szesz november—depzemberre 33 márka 75 fillér (= — frt — kr.); 1889. ápril—májusra 35 márka 60 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 59 frt 80 krral. Köln, nov. 30. (T­e r m­é n­y v­á s á r.) Búza novemberre — márka — fillér (= — frt — kr.); márcziusra 20 márka 80 fillér (= 12 frt 44 kr). Bors novemberre — márka — fillér — frt — kr.); márcziusra 15 márka 80 fillér (= 09 frt 44 kr.) Repczeolaj (hordóstól) kész szállításra 65 márka 50 fillér (» 39 frt 17 kr.); novemberre 66 márka 60 fillér (‰ 36 frt 24 kr.) Átszámítási árfolyam: 100 m­árka TM 59 frt 80 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. REi­sLSN« November 29. November 30­8usa nov.—deczemberre . 277 márka 10 fillér 177 márka- 50 HI* „ ápril—májusra. . 202 * ftC * 202 „ 25 07$ nov.—deczemberre 151 * 75 * 151 * 75 „ ápril—májusra If 5 * 50 * 155 . 25 2ab nov—deczemberre 184 - 50 . *35 * — „ ápril—májusra . 38 „ 75 „ U8 , 75 8TETTW. Suza nov.—deczemberre 188 márka —fillér 88 m&rk* 50 fillé» ,, ápril—májusra . . 196 „ — * 195 „ 50 „ Hozs nov.­­ deczemberre 349 , — „ 148 , 50 ,, „ ápril—májusra . . . . . «f.2 . 50 , 1 52 „ 10 KÖSJV. Suza novemberre . . 20 márka 40 fillér — márka­­ fillé „ márcziusra . . . . „ 80 20 s 80 „ Rozs novemberre 15 „ 60 , —­­ — „ „ márcziusra . . 15 . 90 . 15 „ 80 r FARIK Suza folyó háza . .. 26 frank 40 c­ra* 26 frank 40 cím* „ deczemberre 26 „ 50 * 26 „ 41 „ ,, 4 első hóra . 27 „ 10 „ 27 „ 10 „ márcz­usról 4 hóra 27 „ 75 * 27 , 60 , Uszí folyó hóra......................... 60 r 10 „ 69 „ 80 T „ novemberre............................­60 B 40 „ 60 „ 25 , 4 első hóra............................61 „ 60 „ 61 „ 30 „ „ márcziustól 4 hóra . . . 62 ,­­ 10 , 61 „ 90 „ — H­Í­R­­E­K. November 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Országgyűlés. A képviselőhöz ülése. — Szállás. — Naptár. Nyílt tér. — Személyi hírek. D­a­n i­c s sophiai szerb ügyvivő tiz napi szabadságra Belgrádba utazott. — Böldváry Mihály pestmegyei alispán pár napra Makódra utazott, honnét hétfőn tér vissza a fővá­rosba ; távolléte alatt az alispáni teendőket Iikey Sándor főjegyző végzi. — K­r­a­u­s­z báró, a bécsi rendőrség főnöke a Ferencz­ József rend középke­resztjét kapta.— Splényi Ödön báró detectivfő­­nök állapotában némi javulás állott be. — Kalmár Endre, a kegyes tanitórendiek tartományfőnökének tiszteletére a piarista főgymnasium ifjúsága tegnap, névünnepének előestéjén hangversenyt rendezett a gymnasium nagytermében. — Csáky Albin gróf, közoktatásügyi miniszter, dr. Berzeviczy Albert államtitkár és dr. Kla­­marik János miniszteri osztálytanácsos kíséretében tegnap délután, két óra után, a kegyes-tanítórendiek főgymnasiumát látogatta meg. A minisztert dr. Lut­ter Nándor, budapesti tankerületi főigazgató, Lévay Imre gymnasiumi igazgató s Kalmár Endre, a ma­gyar kegyes-tanitórendiek tartom­ányfőnöke fogadták. A miniszter részletesen megtekintette az intézetet, több tanteremben a tanulókhoz kérdéseket is intézett s teljes megelégedésének kinyilvánítása után hagyta el az intézetet. A miniszter ezután az V. kerületi reáliskolát látogatta meg; kíséretéhez csatlakoztak Gönczy Pál államtitkár és dr. Lutter Nándor. A mi­nisztert itt Hoffer Károly igazgató és a tanártestület tagjai fogadták. A miniszter az ez intézetben látot­takkal is teljesen meg volt elégedve. — A pápa öröksége. Nemrég Rómában elhunyt egy agglegény, ki egymillió lírára rugó vagyo­nát a pápára hagyta, mig saját nőtestvérének havon­kénti 5 lira járadékot hagyott. A testvér a végrende­let érvényessége ellen pert indított. — Sutherland herczegné, ki Anglia nagyvilági társas életében kiváló szerepet játszott, meghalt Su­­therland­ houseban. V­i­c­t­o­r­i­a királyné és Frigyes császárné a herczegnő családjánál részvét-látogatást tettek. Sutherland herczegné évekkel ezelőtt Magyar­­országon is volt, több főúri családnál látogatóban. — Halálozás. Galanthai Balogh Gyula 48-as honvéd-százados és m. kir. postamester élete 63-ik évében meghalt Alpáron. — A z z a n e s i, a pápai hadsereg volt ezredese — mint a »M. Állam« írja e napokban elhunyt. A castelfidardói ütközetben je­lentékeny szerepet vitt, s 1870-ben a piemontiak ki­törésekor IX. Pius rá bízta az Angyalvár és Vatikán őrizetét. — Isteni tisztelet. A kálvin-téri templomban az adventi és karácsonyi ünnepi szónoklatok és úrvacso­rai beszédek következő sorrendben fognak tartatni: decz. 2. advent első vasárnapján prédikál Kenessey Béla tanár, úrvacsorai beszédet mond Szász Károly püspök. Decz. 9. advent második vasárnapján prédi­kál Papp Károly lelkész. Decz. 16. advent harmadik vasárnapján prédikál Szász Károly püspök. Decz. 23. advent negyedik vasárnapján prédikál Sipos Pál se­gédlelkész. Karácsony első napján prédikál Szász Ká­roly püspök, karácsony másodnapján Papp Károly. — A szabadkai tűzoltóság szervezése. Sza­badka város az uj tűzrendészeti kormányrendelet kö­vetkeztében tűzoltóságot szerveztetett, Breuer Szilárd főv. tűzoltó főparancsnoki segédtiszt segítségével. Breuer egy hónapot töltött Szabadkán s 20 tagú vá­rosi fizetéses és 30 tagú önkéntes tűzoltóságot szer­vezett. Az új tűzoltóság Breuer vezénylete alatt teg­napelőtt zárgyakorlatot tartott Kállay főispán és a város főtisztviselői jelenlétében.­­ A tejárulásra használt palac­kok jövő évi május elsétől fogva kormányrendeletileg lesznek sza­bályozva, s e szabályzat szerint a tej és tejneműek palac­kjai 1 liter, 0 5 liter és 0­ 2 liter üvegmértékűek lehetnek csak; ezen palac­koknál a mérték száma és neve a vonás alatt maradandólag és elválaszthatat­lanul fel lesz jegyezve, s ki más palac­kot használ, 100 frt bírságot fizet, ismétlés esetén pedig 8 napi fogházra és kétszáz forint bírság büntetésre lesz elítélve. — Vischer a magyar nőkről. Vischer, a legna­gyobb német aestheticus, egyik barátjához írt levelé­ben a következőkép emlékszik meg a magyar nők szépségéről: »Mégis egészen más az, oly nép között élni, mozogni, ahol a szépség nem szórványosan, hanem bőségben, pazarul van kiosztva. Ne legyünk azért igaztalanok a német nők iránt, akiknek csendesebb, nyájasabb bájaikat és lelkük kedvességét a hosszabb, tartalmasabb ismeret tünteti fel csak; de azért leg­jobb barátjuk sem tagadhatja, hogy százat, sőt sok százat kell közülök látni, míg egy olyanra akadunk, akit a telivérűnek nevezett tisztán kifejlődött formák szerencsésen díszítenek; itt Budapesten ellenkezőleg áll a dolog, hasonlóan az olaszországi viszonyokhoz. Aki ott volt, s hozzászokott nemcsak a viruló szint keresni, aki tudja, mi a finom metszetű arczél, nagy tüzes szem és széphajlású szemöldök, telt nyak s az erőteljesen domboruló feszes derék, az nem fog engem félreérteni. Szeretném tudni, vájjon a mi fajunk min­dig oly beesett csontos mellű volt-e, avagy a századokon át öröklött szobában ülés, varrás, hímzés tették-e azt olv­aszottá, beesetté, összenyomottá?« — Franczia képviselők párbaja. Párisból táv­­írják mai kelettel: Dérouléde és Reinach pisztoly­párbajt vívtak. Kétszeri golyóváltás történt. Egyik fél sem sebesült meg. — Sensaties letartóztatás. A kassai királyi ügyészség tegnap a déli órákban okmányhamisítás, sikkasztás és csalás miatt letartóztatta K­u­h­á­r Endrét, a kassai kir. pénzügyigazgatóságnál négy év óta működő számtanácsost. Az elfogatás előzményeire vonatkozólag az »O. É.« a következőket jelenti: Weiss Márkus tokaji dohánynagytőzsdés no­vember hó első napjaiban Weichardt Károly pénz­ügyi tanácsos előtt panaszkép felhozta, hogy Kuhár Endre számtanácsos, a kebelbeli számvevő osztály ve­zetője azt ajánlotta neki, hogy közös egyetértés mellett vegyék ki az előző években beszerzett dohány­­anyagért, befizetett összegről szóló nyugtákat a már átvizsgált és elhelyezett naplókból s az évszá­mok hamisítása mellett használják fel újabb anyag beszerzése végett és az akként elérendő nyere­ség bizonyos arányban közöttük osztassák fel. — Weisz Márkus ebbeli előadását megerősítendő, még egy levelet is mutatott, melyben Kuhár Kassára hívja az ügy újabb megbeszélése végett. Weichardt pénzügyi tanácsos, e feljelentés alapján nyomban érte­sítette Fluck pénzügyigazgatót, ki a Kuhár felügye­letére bízott számvevő­ osztály okmányait Kuhár je­lenlétében lepecsételte, és az esetről jelentést tett a pénzügyminisztériumnak, honnan a hivatalos nyomo­­zat megejtésére Neusel Antal központi számtanácsos küldetett ki. A vizsgálat kiderítette, hogy Kuhár Endre az őrizetére bízott okmányokat, nevezetesen az 1887. évről való nyugtákat, melyek alapján Winter Bertalan és Goldberger Sámuel eperjesi nagy trafi­­cosok dohányanyagukat kifizették, kicsempészte, s azok dátumát meghamisítva, azokkal a kassai dohánygyárból újabb és hasonértékű dohányanya­got vétetett fel a nevezett nagy árusokkal, a­kik­kel azután az így nyert zsákmányon megosztozott. A vizsgálat kiderítette továbbá, hogy Kuhár bűnös összejátszása folytán az 1887. évi leszámolási köny­vekben Winter Bertalannal, illetve Winter Józseffel, a­ki ez évi áprilisban meghalt, egy ízben egy 1820 frtos, más ízben egy 2149 frtos nyugtával manipulált. A fent leírt módon Goldberger Sámuel egy 5000 fo­rintos tétellel szerepel. A kassai pénzügyigazgatóság meggyőződést szerzendő arról, hogy az itt kitüntetett adatok a valóságnak megfelelnek-e, kérdést intézett az eperjesi adóhivatalhoz, várjon az itt érintett össze­gek az idézett hivatalos szám és dátum alatt befizettettek-e ? mire természetesen tagadó válasz érkezett.­­ A vizsgálatnak tehát már bősé­ges anyaga volt arra, hogy Kuhár Endre szám­­tanácsost az okmányhamisitás, sikkasztás és csalás vádjával terhelje s az esetről a királyi ügyészséget értesítse. Paksy József kir. ügyész Mihalik alkapitány segédletével ma délelőtt 10 órakor Kuhár hivatalá­ban és lakásán házmotozást tartott, őt magát pedig a tényekre nézve röviden kihallgatta. A motozás azért vált szükségessé, mert a pénzügyigazgatóság azon aggályt fejezte ki, hogy Kuhárnál talán már el­készített és újabb visszaélésekre szánt nyugták is vannak, a­melyek kézrekerítése a bűnösség kiderítését még inkább nyilvánvalóvá tennék, a motozás azonban mi eredményre sem vezetett, valószínűleg azért, mert Kuhár a lezárulás al­kalmával már sejtette, hogy rájöttek üzelmére. A kir. ügyész Kuhár Endrét azonnal vizsgálati fog­ságba helyezte, az iratokat pedig áttette a kir. tör­vényszékhez. A vizsgálatot a törvényszék részéről Bodnár Ferencz vizsgálóbíró vezeti, míg a pénzügy­igazgatóság a Kuhár vezetése alatti osztály iratait tovább vizsgálja, kiderítendő, váljon az eddig felfede­zett visszaéléseken kivül, melyek által a kincstár 10,000 írton felül van megkárosítva,nem fordulnak-e elő más megkárosítások is. Kuhár családos, azonban nejétől elváltan él s mindenki szolid életű embernek s pontos hivatalnoknak tartotta. — Száz esküvő. Pál orosz nagyherczeg, Ale­xandra herczegnővel, a görög király leányával való eljegyzése alkalmával kiházasított száz fiatal athéni leányt. A nagyherczeg igen gazdag, vagyonát negyven millióra teszik. — Bányász-strike. Charleroiból távirják mai kelettel. A mariemonti és rascoupi bányákban ismét megkezdték a munkát. A strike megszűntnek te­kinthető.— Lüttichből távirják mai kelettel. A marihagei kőszénbányában a munkások közül többen beszüntették a munkát. — Gyárégés. Tegnap éjjel Görkauban a »Kühne és fiai« czég fonógyárának nagy része — mint Prá­­gáról távírják — leégett. Az égés még ma este is tartott. Az okozott kárt 150,000 írtnál többre be­csülik. — Súlyos baleset érte ma este 11 óra tájban Sipos János vasúti munkást. A józsefvárosi teher­pályaudvarban a tologató mozdony elütötte. Beszál­lították a Rókus-kórházba, a­hol mindkét lábát am­putálták. A szerencsétlen ember életben maradásához igen kevés reményt kötnek az orvosok. Színház és művészet. — A népszínház mai újdonsága, Almási Ti­­hamérnak »Lokzi után« czímű dalos vígjátéka, egy comicus történetet beszél el, melyben a szereplők pa­rasztemberek, kiknek családi dolgaikba intézőleg ve­gyül be az országos politika. Országgyűlési képviselőt választanak a kerületben, és a falu népe, a két nagy párt, a jobboldal és baloldal zászlaja alá sorakozik. Ez mindennapi dolog. De nem oly közönséges az, hogy a két párt kolomposainak gyermekei szeretik egymást. A baloldali Hollós Gábor leánya, Judit, sze­relmes a jobboldali kortes Kovács Pál fiába, Antiba. Az öreg Kovács szeretné, ha fia boldog volna, de minthogy Hollós hallani sem akar a gyermekek há­zasságáról, a ravasz kortes megígéri, hogy emberei­vel együtt átmegy a baloldalhoz, ha előbb a fiatalok egybekelnek. Kovács kapva-kap ez alkun, mely által ellenfelét a szintén kormánypárti uraságnál discredi­­tálni és igy egy regále-bérletet, melyet maga szeretne, kezéről elütni remél. Megállapítják tehát, hogy Anti és Judit választás előtt egy nappal megesküsznek, másnap aztán Kovács átpártol egész hadával együtt az ellenzékhez. Meg is történt az esküvő, midőn Hol­lós megtudja, hogy Kovács csak szinteg egyezett bele a pártcserélésbe; hogy esze ágában sincs azt végre is hajtani, mert hiszen már régebben írásbeli­­leg kötelezte le magát és csoportját a jobboldalnak. A rászedett paraszt dul-ful mérgében és végre elha­tározza, hogy lányát semmi esetre sem engedi az Anti gyerek által haza vezetni, hanem internálja egyik ta­nyáján, várván hogy — ama bizonyos kánonjogi tör­vény alapján — ismét elválaszthassa férjétől. Ez az egész politico-familiaris történet eléggé jóízűen van a darabban előadva, de azért még nem melegítette fel valami nagyon a közönséget, mely az első felvonás után hívta ugyan a szerzőt, de nem ép­pen nagy lelkesedéssel. A darab következő két felvo­nása még kevesebb hatást tett; csak a végső jelene­tek keltettek igazi, hangos jókedvet. Juditnak terve­zett szöktetése, melyben egy szerencsés qui pro quo következtében a dühös Hollós apó maga segíti ellen­feleit saját leánya szöktetésében, friss, könnyed intri­­gán alapszik, melynek derült hangulata egészen elra­gadta a közönséget. De a darabnak sikerültebb vége nem törölhető el az egész mű által tett öszbenyomást, és így az est sikere nem mondható teljesnek. Nézetünk szerint Almási e műve jobb sorsot is megérdemelt volna, és bizonyára nagyobb tetszésre is talál, ha az új conventió, melyet a szerző megkísér­tett, jobban elő volna készítve a nézők tömegénél. Al­mási meg akarta mutatni, hogy a népszínműnek nem kell szükségképen komoly drámai hangulatúnak lenni.

Next