Nemzet, 1889. május (8. évfolyam, 2396-2426. szám)

1889-05-01 / 2396. szám

most már mindenki belátja, hogy a munkások javá­ról gondoskodni kötelesség. Ő maga folytatni akarja a társadalmi feladatok megoldását és re­méli, hogy a kiállítás dús áldással fog járni. Köszönetet mond a közreműködők mindegyikének s szolgáljon nekik elismerésül az a tudat, hogy ők is azok közt voltak, kik azért dolgoztak, hogy megmu­tassák, miként lehet a munkásokat megvédeni és ér­dekeiket előmozdítani. Erre a császár megnyitottnak nyilvánította a kiállítást, mire B­ö­d­i­c­k­e­r tisztelet­beli elnök köszönetet mondott a császárnak, szavait a császár és a császári ház éltetésével végezve. Ezután a nemzeti hymnust énekelték el, mire a császár körül­járta a kiállítást. — Arczkép-leleplezés A budapesti kádár-, esz­tergályos-, kosár- és kefekötő-ipartestület helyiségében ma leplezték le a testület elnökének, Walter Jakab­nak arczképét. Ez alkalommal üdvözlő beszédeket mondtak Sárkány Ferencz, Payer János, Kadletz Ferencz és Prohászka Ferencz. Walzer meghatva mondott köszönetet a kitüntetésért. — Főúri esküvő. A pozsonyi székesegyházban, mint lapunknak táviratilag jelentik, Pálffy Mó­ricz gróf fia, János, holnap tartja esküvőjét Schleppenbach Elsa gróf kisasszonynyal. Ez alkalomból több, mint száz aristocrata sereglett össze a monarchiából. — Magyarok Konstantinápolyban. Széchenyi Ödön gr. pasa a Konstantinápolyba utazott magya­roknak — mint a »B. Corr.« jelenti — azt indítvá­nyozta, hogy Magyarország összeköttetéseinek a Ke­lettel való emelésére egy nagy társaság alakíttassék. Miután Széchenyi gr. megbízásából Boros­tyán­­ Nándor a társaság alapelveit kifejtette és az ezzel kapcsolatos kereskedelmi előnyöket megvilágo­­sította, az egybegyűltek elhatározták, hogy ez eszmét magukévá teszik. Bizottságot választottak s azt uta­sították, hogy kezdje meg Budapesten a magyar-ke­leti társaság felállítására vonatkozó előmunkálatokat. E bizottság tagjai a következők: Széchenyi gr., Schweiger Márton, Weisz, a pesti kereskedelmi bank igazgatója, Szepessy Gusztáv, a debreczeni gőzmalom igazgatója, Schwimmer Pál, a menetjegy-iroda főnöke, Schwimmer Henrik, Borostyáni Nándor, Adler, a Gschwindt-féle szeszgyár igazgatója, Stoll Jenő lovag, Örley Lajos ügyvéd és gyáros, Kubinka L. gyáros, Kanyurszky egyetemi tanár és Guttmann igazgató­tanácsos. A bizottság elhatározta, hogy e társa­ság védnökségének elfogadására Baross minisztert kéri fel. — Az idei ujonczozás a fővárosban. Az új véd­törvény alapján, az idei ujonczozás a fővárosban má­jus hó 10-ikén kezdődik s junius hó 8-ig tart. Az idei sorozásra csak az 1868., 1867. és 1866-ik évben született hadkötelesek vannak felhiva. Az 1869-ikiekre 1890-ben kerül sor. Május 10-én az I. és II. és má­jus 11-én a III. korosztálybeliekre vonatkozó fel­­szólamlási kérvényeket tárgyalják le s a korosztályon kívül álló hadköteleseket vizsgálják meg. Az I. kor­osztálybeliek közül sorozás alá jönnek május 13-án az 1—225. sorozatszámuak, május 14-én a 256—530. sorozatszámuak, május 15-én az 531—846. soro­zatszámuak, május 16-án a 847—1142. s. sz., május 17-én az 1143—1445. s. sz., május 18-án az 1446 sorozatszámtól végig. A II. korosztályból má­jus 20-án az 1—287 s. sz., május 21-én a 288—602 s. sz., május 22-én a 603—910 s. sz., május 23-án a 911—1260 s. sz., május 24-én az 1261-től végig, to­vábbá a TIT. korosztályból az 1—89 s. sz., május 25-én a 91—457 s. sz., május 27-én a 458—824 s. sz., május 28-án a 825—1182 s. sz., május 29-én az 1183-tól végig. A május 20-tól június 8-ig terjedő idő alatt a fővárosban tartózkodó idegen hadkötele­sek megvizsgálása, az állítási lajstromok összeegyez­tetése és aláírása történik. A sorozás az üllői­ úti ka­szárnyában történik. A vegyes sorozó-bizottság pol­gári elnöke Gerlóczy Károly alpolgármester, katonai elnöke pedig Szirovy közös hadseregbeli őrnagy. A sorozás naponként reggeli 8 órakor kezdődik. A had­kötelesek tartoznak pontos időben s tiszta állapotban megjelenni. A­ki nem jelenik meg, azt elővezetik, esetleg 10—200 főt pénzbüntetésben marasztalják el. A­ki pedig szándékosan elmarad, azt szökevénynek tekintik s egy vagy két évi szolgálat hosszabbítással, 3 naptól 2 hónapig terjedő elzárással s esetleg 15 írttól 300 írtig terjedő pénzbírsággal büntetik. Az idén besorozott ujonczok 1889. október 1-jén kötele­sek ezredeikhez bevonulni.­­ A magyar szinész-egyesület központi igaz­gató-tanácsa a hírlapokban a központi iroda és vezetője ellen felhozott vádak ügyében ma délután rendkívüli ülést tartott, melyen jelen voltak: Ribáry József miniszteri tanácsos, elnök, dr. Váradi Antal és Feleki Miklós alelnökök, Pázmándy Dénes orsz. képviselő, Bercsényi Béla, László Elek, dr. Sziklay János, Lukácsy Sándor, Németh József, Horváth Zoltán, Csóka Sándor, Ditrói Mór, Breznay Géza, Szabó Antal igazgató-tanácsosok és dr. Vida Jenő ügyész. A tanács a következő határozatot hozta: »A tanács mai rendkívüli ülésében tüzetes tárgyalás alá vévén a fővárosi hírlapokban az országos színész­­egyesület tisztviselői és a tanács tagjai ellen közzé­tett vádakat, azoknak legtöbbjét, a nyert felvilágosítá­sok folytán, alaptalanoknak találva, mindazonáltal né­mely vádpontok felett teljes biztos adatok birtokában nem lévén s már az idő rövidsége miatt sem mond­hatna felettük határozatot; továbbá tekintetbe vévén az irodaigazgatónak saját kérését, elhatározza, hogy kebeléből egy vizsgálóbizottságot küld ki, melynek feladatává teszi, hogy a fenforgó vádpontokat, nemkü­lönben pedig egyéb, a vizsgálat folyamán bejelentett panaszokat szigorú kutatás tárgyává tevén, lehető rövid idő alatt a tanácsnak véleményes jelentést te­gyen. Egyszersmind a tanács a belügyminisztert meg­keresi, hogy szakközegeket küldjön ki az egyesület számadásainak és pénzeinek átvizsgálása végett.­ A vizsgáló bizottság tagjai lettek: Pázmándy Dénes, dr. Sziklay János, Breznay Géza és mint jogtanácsos dr. Vida Jenő. A bizottság holnap délelőtt fél 11 órakor ülést tart az egyesület helyiségében.­­ A magyar lovak ellen Rimia ifju-cseh­­párti tegnap hevesen kikelt Prágában a városi közgyűlésen. Azt hányta a prágai községtanács szemére, hogy valamint a katonai kincstár, lószükségle­tét a községtanács is kizárólag Magyarországból szerzi, a­mi által a cseh lótenyésztést háttérbe szorítja. Vádas­kodó felszólalása átalános derültséget keltett, főleg, miután illetékes helyről azt válaszolták neki, hogy az utóbbi két év alatt összesen tizenkét mént szereztek be Magyarországból s ezzel kénytelenek voltak, mi­után széles Csehországban nem találtak alkalmas méneket; ha véletlen akadt egy-egy, azért a tulajdo­nosok olyan hallatlan árt követeltek, hogy képtelenség volt megvenni. — Sirfosztogató. Szegeden a rendőrség elfogott egy Pór Margit nevű asszonyt, ki egy férfi ismerőse, Dicső Márton segélyével rendszeresen űzte a sirrab­­lást. A két gonosztevő több frissen hantolt sirt tört föl, megfosztván a holtakat ékszerüktől s ruhájuktól. — Halálozás. Dr. Szilágyi Szörvény a bi­­har-megyei közkórház fiatal osztályorvosa, mint a Tudomány és irodalom. Az Akadémia nagyhete. Andrássy Gyula gróf, az Akadémia tagjai­nak legmélyebb sajnálkozására megmarad a mellett, hogy elnökké való megválasztatását nem fogadhatná el, szintúgy, mint már több ízben említettük, K­á 1- 1 a­y Béni közös pénzügyminiszter is. Ennek következ­tében az elnökjelölésre kiküldött bizottság holnap dél­előtt 11 órakor újabb összejövetelt tart. Értesülésünk szerint eddig két elnökjelölt jött újabban szóba, Eötvös Loránd dr. és T­h­a­n Károly. Az akadémia első osztálya mai értekezletén már állást is foglalt, nagy lelkesedéssel s egyhangúlag báró Eötvös Loránd jelöltsége mellett. A harmadik osz­tályban az ügy érdemlegesen ugyan nem került tár­gyalásra, de ott — mint halljuk — S­z­i­­­y Kálmán j­avaslatára Than Károly jelöltsége talált visszhangra. A második osztályban a vélemények még ingadozók. Felemlítésre méltó az, hogy bármelyike az említett európai hírű tudósoknak választassák meg, ez lesz az első eset, hogy a magyar tudományos Akadémia élére a természettudományok művelői közül jut egy tudós az elnöki méltósághoz. Az egyes osztályok üléséről szóló tudósítás a következő: I. osztály. Elnök H­u­n­f­a­l­v­y Pál. A Bu­­lyovszky Lilla-féle 20 aranyas pályadijat, mely haza­fias ódára volt kitűzve, ki nem adják. A Sámuel-féle 15 aranyas pályadijat, mely egy nyelvészeti érteke­zésre tűzetett ki, 9 kilencz­­eles munka közül P­e­c­z Gedeon dr. munkájának ítélték oda. — Uj pályakér­dések: Lukács Krisztina-féle 1000 forintos jutalom: »Zrínyi a költő élete és munkái« czimű irodalomtörténeti monographiára. Nyílt pályázat, tervrajzokkal. Határidő: 1890. január 31. — Lukács Krisztina-jutalom: 1000 arany forint. A magyar nyelv hang- és alaktanának rendszere történeti alapon. Zárt pályázat. Határidő: 1892. szeptember 30. — A Rökk Szilárd-féle alapítvány 500 frtnyi kamata Munkácsy Bernát vetják szótárá­nak kiadására fordíttatik. A választások eredménye a következő: levelező tagok: Mikszáth Kálmán (16 igen, 5 nem), V­a­j­k­a­y Károly (15 igen, 6 nem.) Kültagok: M­i­s­­­e­­­y Ferencz baseli tudós (18 igen, 2 nem), Schuchardt Hugó gráczi tudós (a­ki magyar könyvet is irt, 17 igen, 1 nem), Mahesa­­handra Nyagaratna, a kalkuttai Sanscrit col­legium igazgatótanára (12 igen, 5 nem.) A Vámbéry Ármin által ajánlott Munir pasa megbukott. Osz­tályelnökké egyhangúlag Hunfalvy Pált válasz­tották. II. osztály. Elnök: P­u­­­s­z­k­y Ferencz. A Lévay-féle alapítvány 500 frtos díja »A német valuta rendszeres ismertetésére«, az I. és III. számú pályamunka között fog megosztatni. A II. számú dicséretet nyert. A Fáy-alapítvány 1000 frtos diját ki nem adják. A Fáy-alapítvány 3000 frtos jutalmát. »Egy mezőgazdasági munka megírá­sára« sem ítélték oda az egyetlen pályázónak. A bí­rálók véleménye e tekintetben megoszlott, miért is a nemzetgazdasági bizottság véleményét kérik ki. — Nem adják ki a »Magyarország közegészségére« kitű­zött pályadijat sem. Uj pályakérdések: 1. Az olasz valuta kérdés: 500 arany. Határidő 1890. de­­czember és 2. Az iskoláztatás története Magyarországon a XIV—XV. században 100 arany. 3. A pesti első hazai takarékpénztár 3000 forintos jutalma egy »Magyar közjog«-ra, tű­zetik ki. A választások eredménye: Tiszteleti taggá megválasztatott: Nyáry Jenő dr. (32 igen, 11 nem). Rendes tagok­ :Jakab Elek (34 igen, 13 nem), Károlyi Árpád (33 igen, 14 nem), Pau­er Imre (39 igen, 6 nem), Vécsey Tamás (43 igen, 3 nem.) A levelező tagságra jelöltek közül egyik sem kapott absolut többséget. Szavazatot kaptak: Szendrey János (6), Márki Sándor (16), Alexander Bernát (5), Balogh Jenő (3), Felméry Színház és művészet. — A nemzeti színházban ma folytatták a vidéki színészek vendégszerepeltetését, még­pedig ma a ko­lozsvári nemzeti színház egy kedvelt fiatal tagja, I­v­á­n­f­i Jenő vendégszerepeit Sardou »F­e­d­ó­r­á«­­jában, mint Ipanof. A vendégszereplő színész sok di­cséretes tulajdonsággal rendelkezik, melyek között első helyen kell megemlíteni a routint, melynek két­ségtelen tanújelét adta, a színpadon otthonosan és fesztelenül mozog, játékában van természetes­ség és érzés, arcra azonban kevéssé alkalmas a hős szerelmesek szerepkörére s kevéssé modulál­ható hangjában nincs elég erő a nagyobb drámai kitörésekre. Egészben véve azonban a közönség elég rokonszenvesen fogadta. Fedorában H­e­­­v­e­y Laura asszony ma is elragadta a közönséget. A szerelem és boszúvágy vegyes érzelmeitől áthatott excentricus Fedora minden jellemvonása egyformán érvényesült az ő remek alakításában. A színházban különben na­gyon kevés közönség volt, de ez a darab két főszerep­lőjét zajos tapsokban részesítette. — »Jó barátok« Sardou kitűnő vígjátéka, teljesen új szereposztással, május 10-én kerül színre a nemzeti színházban. A szerepek a következőleg vannak kiosztva: Tholosan: Náday, Marécal: Víz­vári, Vigneux: Gabányi, Causnade: Újházi, Maurice: Mihályfi, Cecilia: Hegyesi Mari, Emilia: Alszegi Irma, Vigneuxné: Vizváriné, Rafael, Nagy Ibolya. — A magy. kir. operaházban ma Kupfer- Berger Mila asszony lépett fel, mint vendég Elza szerepében,­­Lohengrint-ben. E művésznő hosszú ideig volt a bécsi operaháznak elsőrendű tagja és mióta ez intézettől megvált, Európa több fővárosá­ban aratott nagyobb sikert. Nálunk is nagy érdek­lődést keltett. Az egész színház megtelt közönséggel, mely mindvégig kiváló figyelemmel hallgatta a mű­vésznőt. Kupfer asszonynak szépen csengő hangja közepén kissé gyönge ugyan, de a felsőbb regiszer­­ben, sajátos megkapó vibrátiójával kellemesen hat és eléggé erős is. Énekművészete fejlett, pianoi feltűnően szépek, gyöngédek és hatásosak. Intonatioja azonban biztosságra nézve némi kívánni valót hagy. De annál művésziebb játéka, mely bővelkedik az átgondolt, finom részletekben. Jól és értelmesen ejti ki (olaszul) a szöveget is. Egész alakítása nemes, előkelő és szép volt. Nagy hatást tett pompás külső megjelenése is, mely valóban nem mindennapi bájjal bír. Tapsolták többször a felvonások után és néhányszor nyílt jele­netben is. Mai sikere után kíváncsian várjuk további fellépéseit, melyek folyamában könnyebb lesz művé­szi képességeit meghatározni. Igen tetszett a czím­­szerepben P­r­é­v­o­s­t, ki egyes jelenetekben a közön­séget elragadta ; B­i­g­n­i­o, ki a Terramondot rendes bravourjával és művészi tökéletességével énekelte; N­e­y, a kitűnő Henrik és Takács, ki a »hírnök« kis szerepében is fel tudott tűnni. — Possart Ernő ma lépett föl utoljára a német színházban, mint »David Sichel« Erckman-Chatm­an­­nát finom, idylli darabjában, »Freund Fritz«-ben, a­mely szerepekről különben a múlt héten, a midőn ezt először játszotta, szólottunk. Akkor a közönségnek nagyon tetszett e humorteljes, okos szerep értelmes előadása, az alak határozott, biztos körvonalazása s Passartot nyilván az akkori tetszés bírta arra, hogy ugyan e szerepében vegyen búcsút a közönségtől ma. A tetszészaj különben ma sem volt kisebb, mint első ízben s Passart, ha lehet, ma még fokozottabban ér­demelte meg. A művészt a gyakori tetszészajon, kihí­váson kívül, szép, nemzeti színű szalagos babérkoszo­rúval is megjutalmazták játékáért. Kívüle megemlí­tendő még Glöckner kisasszony, ki »Susel« szere­pét kecsesen, néhol a szívből fakadt szó meghatottsá­gával mondta el. — Szerződtetnek a népszínházban. Evva La­jos, a népszínház igazgatója most szervezi társulatát a jövő őszi színi évadra. A szerződések nagy része már megköttetett, s ezekből azt lehet következtetni, hogy az idén nagyobb változások nem lesznek, a régi ki­próbált erők megmaradnak az intézet kötelékében, s az eddig hiányosan betöltött szerepkörökre pedig jó fiatal tehetségeket nyertek meg az intézetnek. Eddig megújították szerződésüket Blaha Lujza asszony, mint vendégművésznő 1892-ig, továbbá a nők közül Pártényiné és Klárné, a férfiak közül pedig Vidor Pál és Dár­dai Gyula (3—3 évre), Hor­váth Vincze, Kassai Vidor, Bor­and Gyula, Hunyadi József (2 évre), Gyöngyi Izsó és Új­vári Károly. A távozó Makó Lajos helyére, a­ki Szegedre megy színigazgatónak, Szabó Antal jeles vidéki színészt szerződtették, kit a fővárosi kö­zönség tavalyról ismer a színkörben való sze­repléséről. Gyurmán Alice k. a. helyére ki a vidékre hoztak, két fiatal­t tehetséges színésznőt szerződtettek és pedig Lukács Juliskát, a szí­­nésziskola végzett növendékét és Csongori Ma­ri­skát, az előbbi a drámai szerepkört tölti be, az utóbbi pedig, mint naiva fog szerepelni. A közönség már mind a kettőt ismeri a népszínházból, ahol ez utóbbi időben többször vendégszerepeltek.­­ He­vesi Janka segédénekesnőt augusztus derekán Frank Boriska váltja föl, aki szintén kivívta a fő­városi közönség rokonszenvét. A karmesterek közül Erkel Alek és Konti József, a rendezők közül pedig Lukácsy Sándor már aláírták szerződésüket. Eltávoznak az intézet kötelékéből Bácskai Jul­­csán kívül, aki primadonna lesz a vidéken, Arányi Bella, Bessenyei Mariska és Béni Irma. Ezt a három színésznőt az igazgató tavaly egy évi próba­időre vette ki a karból, azzal a kikötéssel, hogyha te­hetségüknek jelét adják, a határidő letelte után a vidékre mennek kellő gyakorlatra, mert a népszínház tehetségük érvényesítésére nem nyújthat tért. A többi szereplő színészekkel most folynak és pedig sikeresen az alkudozások. — Az ének és zenekar, valamint a segédszemélyzet szerződtetésére csak augusztusban következik a sor. — A népszínházból. A »Boccaccio« csütör­tökön kerül színre új betanulással 1-ször a népszín­házban a következő szereposztással: F. H­e­g­y­i A., H. Pauli Mariska, M. Csatai Zsófi, Bácskai Julcsa, Hevesi Janka, Dárdai, Kassai, Makó, Gyöngyi, Hu­nyadi és Újvári. -- A műemlékek orsz. bizottsága f. hó 29-én tartotta rendes ülését Zichy Jenő gróf elnöklete alatt. Ez ülésben mutatta be az elnök a bizottság új előadóját C­z­o­b­o­r Béla dr.-t, a­kit állásában szívélyesen üdvözölt. Majd kegyelettel emlékezett meg azon súlyos veszteségről, mely a bizottságot R­ó­m­e­r F. apát-kanonok és bizottsági beltag elhunytával érte. Az elnök indítványára a tudós pap emlékét a jegyző­könyvben megörökítették. A napirenden levő tárgyak között jelentősebbek :a tétényi román stylü templomhoz építeni szándékolt lépcsőház-torony, mely ügyben Schulek F. műépítészt küldték ki a helyszínére. A zsámbéki templom­ rom­biz­tosító munkálatait legközelebb meg fogják kezdeni; erre a czélra a vallás- és közokt. miniszter 5500 frtot utalványozott. A munkálatokat Müller István építész fogja vezetni. Aki a zsámbéki templom-rom siralmas állapotát, melybe a lakosok lelketlen rongá­lása juttatta e becses műemléket, ismeri, méltán ör­vendhet, hogy e romokat a műtörténelem részére biztosítani fogják. Nagy érdeklődést keltettek a rima-brezói XIV-ik századbeli falfest­mények rajzai, melyeket Müller építész szaba­dított ki a százados mészkéreg alól és ügyesen lemá­solta azokat. A bizottság elhatározta, hogy szívesen hozzájárul a templom kijavító munkálataihoz, ha a fal­képek megőriztetnek, a mihez az egyházközség­nek készséges hajlandósága is van.­­ Ezután bemu­tatták a bizottságnak K­ö­n­y­ö­k­i József és Mys­­k­o­v­s­z­k­y Viktor felvételeit; az előbbi Bars-, Nóg­­rád-, Zólyom- és Hont-megyei várakról és templo­mokról készített rajzokat; az utóbbi Sáros- és Sze­­pes-megyéből küldött be rajzokat, a többek közt, a szepes-megyei vörös barátok nagyérdekű kolostorá­ról. A bizottság néhai Schultz Fer­ korán elhalt jeles műépítész rajzaiból és vázlataiból megvásárolt néhány darabot, kézi rajztára részére. A mai ülésben elintéz­ték Macskásy Antal mehádiai szabó mesternek kérvényét is, a­ki Mehádia környékén régészeti ása­tások rendezésére a bizottságtól engedélyt kért. A fo­lyamodó naiv beadványa és ortographiája nem hagy két­séget az iránt, hogy jámbor kincskeresővel van a mű­emlékek orsz. bizottságának dolga, minek a nemzeti múzeumot és a műemlékek orsz. bizottságát évenként zaklatják ilyen kérvényekkel. A bizottság az engedélyt — természetesen — megtagadta tőle. Szóba jött a budapest-belvárosi plébánia­templom restaurálásának ügye, amelyre vonatkozó terveket a főváros elfeledte a bizottságnak, a műemléki törvé­nyek értelmében, előzetesen bemutatni. A bizottság sürgősen bekéri a terveket, mert azok a középkori mű­emlékek egyik érdekes csarnok egyházát érintik, s melynek egyes részletei nemcsak a csúcsíves, de a román styl jellegét is magukon viselik. — Hidassy Cornél szombathelyi püspök a bizottság könyvtára részére a »Hiero-lexicon« egy példányát ajándékozta. — C­z­o­b­o­r Béla dr. előadó indítványára, hogy a bi­zottság helyisége könnyebben megtalálható legyen, jelző táblácskát függesztenek fel a bizottság házára, hol a műemlékek iránt érdeklődő közönségnek nagy készséggel szolgálnak felvilágosítással. Ugyancsak az előadó indítványára néhai Römer F. dr. hagyaté­kaiból a bizottság megszerzi az elhaltnak úti jegyző­könyveit, melyekben nagybecsű anyag van felhal­mozva ; a bizottság Römer rajzkészleteiből és könyv­tárából is kiszemel néhány példányt. S­z­a­­­a­y Imre fölhívja a bizottság figyelmét a lékai vár lovag ter­mére, mely meglehetős karban maradt fen és a gon­dozásra érdemes, ajánlja továbbá, hogy egyik vidéki templom használaton kívül lévő régi templomi székeit a bizottság esetleg szerezze meg az iparművészeti mú­zeum részére. — Az ülés, mely d. u. öt órakor kez­dődött, este 68,4 órakor ért véget. (O. É.) szabb eszmecsere után kimondották, hogy az éven­ként megtartatni szokott emlék­ünnepélyt ez al­kalommal is meg fogják tartani május 21-én és pedig d. e. 10 órakor gyászistentisztelettel a krisztina­városi templomban, d. u. 4 órakor pedig a budai sír­­kertben való megjelenéssel, a­mikorra az újonnan épült si­kerítés is készen leend. Az emlékbeszéd megtartá­sára Várady Gábort kérték fel, egyszersmind Szénássyt, a budai honvéd-egyesület elnökét és Várady Gábort megbízták, hogy az ünnepség programmját, a múlt évi eljárásnak megfelelően állapítsák meg. Ugyan­ezért tegyék magukat érintkezésbe az egyetemi ifjú­sággal is. A tanácskozásban részt vettek: Degré Alajos, Szénássy Sándor, Huszár István, Mikár Zsig­­mond, Kriszt János, Vajkay Károly, Szíjártó Elek, Székely József, Várady Gábor, Borszéky stb. Vajkay Károly jelentette, hogy a közelebb elhunyt királyi táblai hivatalnok Pavlovszky honvédbaj­társ temetési költségeinek fedezésére a táblai elnök fölterjesztése következtében. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter bizonyos összeget utalványozott, miért a bizottság jegyzőkönyvileg fejezte ki hálás köszönetét. Egyszer­smind a nehéz anyagi viszonyok között elhunyt baj­társ családja fölsegélésére lépések fognak tétetni a bizottság részéről. Végül Tisza László elnöknek, úgy a sirkerítés fölállítása, mint átalában a honvédügyek előmozdítása körül folyvást tanúsított fáradhatlan buzgalmáért a bizottság egyhangúlag köszönetét nyil­vánította. nagyváradi »Szabadság« írja, hirtelen meghalt. Ha­lálát nagyszámú baráton és rokonon kívül, menyasz­­szony is gyászolja. — Sepsi-Szentgyörgy városnak egy közbecsülésben állott derék polgára, id. B­i­k­­falvi Ferencz, mint a »Szász Nemzet« írja, 57 éves korában meghalt. — Gyilkos merénylet. Laky Kristóf veszprémi kir. törvényszéki elnök házában — mint táviratilag jelentik —­ ma délután véres eset történt. A törvény­­széki elnök szakácsnéja ugyanis folytonos viszályt folytatott férjével, kitől elválva él. A férj ma megje­lent nejénél és rövid szóváltás után, egy forgópisztoly­­lyal rálőtt. Ebben a pillanatban lépett oda Laky Kristófné, kire a gyilkos szintén rá­lőtt és megsebe­sítette. Ezután magát agyonlőtte. A szakácsnő rövid kínlódás után meghalt. — Öngyilkos csendőr. Kolumbán Ferencz, szé­kesfehérvári csendőrszakaszvezető, ki az erdélyi feje­delmek egyik ágának sarja (anyja báró Apor leány) tegnap, mint székesfehérvári levelezőnk jelenti, ön­gyilkossági szándékból szivén lőtte magát és élet-halál közt lebeg a városi kórházban. Kolumbán tegnap reggel a temetőbe ment s izgatottan járkált fel s alá. Midőn pedig a feléje közeledő Lolok Géza csendőr­őrmestert meglátta, el kezdett futni s felgombolván kabátját, futtában három lövést intézett maga ellen. A golyók egyike a negyedik bordaközbe behatolván, súlyos sebesülést okozott, mely alatt a boldogtalan leroskadt. — Eltűnt takarékpénztári könyv. A budapesti pinczemesterek egyesületének a Sebestyén-téri »Csiga­­vendéglő«-ben levő helyiségében levő Wertheim-szek­­rényből, melyet csak három kulcscsal lehet felnyitni, az irományok közül a napokban eltűnt a takarékpénz­tári betétkönyv, mely 2540 írtról szólott, a­mely az egylet összes vagyonát képezte. A szekrény teljesen sértetlen állapotban találtatott. Amint a takarék­­pénztári könyvnek eltűnését a múlt vasárnap tartott közgyűlés alkalmával észrevették, azonnal jelentést tettek a rendőrségnél és csakhamar kiderült, hogy a 2540 irtot valaki már kivette a takarékpénztárból még pedig f. hó 8-án. Azt hiszik, hogy a takarékpénz­tári könyvet valaki akkor csente ki a szekrényből, midőn az a tisztviselők jelenlétében nyitva volt. A tolvajnak eddig nyoma sincs. — Elsülyedt hajó. Londonból távirják mai ke­lettel . A »Pacific« gőzhajózási társaság »Coto­paxi« nevű gőzöse tegnap a Magellan-tengerszoros­­ban elsülyedt. A hajó személyzetét és utasait meg­mentették , a postaszállítmány azonban elveszett. — Öngyilkosság Bécsben. Traust Antal, a bécsi vendéglős-szövetkezet pénzbehajtója tegnap egyik bé­csi vendéglőben felakasztotta magát. Tettének indoka az, hogy 250 frtot sikkasztott. Traust a pénzt a ki­s lutriban játszotta el. — Rövid hírek. Werndl József, a steyeri fegyvergyár elhunyt igazgatója halálát közeledni érezvén, még teljes eszméleténél minden szükséges in­tézkedést megtett a gyár további vezetésére nézve. — A trumaui szövőgyárban a strike egyre tart, ma már egy munkást, ki a csendőrökkel összetűzött, elfogtak, s emiatt nagyobb kihágásoktól tartanak. Lajos (8), Schwarczer Ottó (6), Wosinszky Mór (3). Külső tag: René de Matil­de (27 igen, 10 nem), Mayer Salamon (22 igen, 11 nem) megbukott. Osztály­elnökké választatott P­u­­­s­z­k­y Ferencz (27 igen, 3 nem.) III. osztály. Elnök: H­o­ll­á­n Ernő. A nagy dij H­ő­g­y­e­s Endre »A veszettség gyógyításáról«, — a Marczibányi-dij pedig dr. Entz Géza. »Tanul­mányok a véglények köréből« czímű munkájának ítél­tetett oda. Új pályakérdés: Lévay Henrik-féle juta­lomra kitüzetik: »Fogyott-e és mennyiben a magyar búzának sikér tartalma és mi annak orvoslása? 500 frt. A választások ered­ménye : tiszteleti tag : Podmaniczky Géza báró (23) ; rendes tagok: H­ő­g­y­e­s Endre (20), König Gyula (24). Levelező tagok: Antal Géza (25), Schenek István (27), Schulek Vilmos (27), Daday Jenő (22). Osztályelnökké Than Károly (23) választatott. Szabó József 5 szavazatot kapott. Sport. A bécsi lóversenyek mai, kilenczedik napjának futamai — mint Bécsből táviratilag jelentik — a kö­vetkező eredménynyel végződtek: I. Eladóver­seny. (Handicap, 1000 frt, 1200 méter.) Péchy An­dor 4é. p. ménje »Barbar« könnyen, 5/4 hoszszal nyerve, első, »Wagtail« 2-ik. A nyertesre ajánlat nem történt. Tot. 5 : 7. — II. Zsupán-verseny. (3000 frt, 1600 méter). Henckl Hugo gróf 4é­ sga­ranczája »Királyné« egy nyakhoszszal nyerve, első, »Pity the blind« 2-ik, utána x/g hoszszal »Gal­vanic« 3-ik, utána x/4 hoszszal »Grace« 4-ik; futott még »Trudom« és »Rebecca«. Tot. 5 : 13. Helyre: Il-re 25 : 34, Il-ra 25 : 32, Ill-ra 25 : 68. — III. Áprilisi verseny. (1000 frt. 2000 méter.) Springer Gusztáv báró 3 é.p.ménje »Uncle-Man« biztosan 2 hoszszal nyerve, első, »Missy« 2-ik. Tot. 5:9. — IV. Handicap. (1000 frt. 1600 méter.) Egyedi Arthur 3é­­sga ménje »Vőfély« biztosan 11/2 hoszszal nyerve, első, »Samsenbacher« 2-ik, utána 3 hoszszal »Anodyne« 3-ik; futott még »Cabochon«, »Moeros«, »Nayade«, »Kardos« és »Kit.« Tot. 5 :29. Helyre: I-re 25 : 55, H-ra 25:54. — V. G­ó­­­i­á­t­h­­verseny. (1500 frt. 1200 méter, 3 éveseknek). Jan­­kovich Gyula fej kanczája »Herre Kata« köny­­nyen 1/2 hoszszal első, »Névtelen« 2-ik, utána fejhosz­­szal »Szilaj« 3-ik, futott még: »Hogyvolt«. A nyer­test Péchy Andor 8400 forinton megvette. — VI. Reichenaui gátverseny. (3000 frt. 2400 mé­ter.) Auersperg herczeg 4 é. p. ménje »Giardi­ne­tto« könnyen lx/2 hoszszal nyerve, első: »Titian« 2-ik, utána 4 hoszszal »Acqua­viva« 3-ik, futott még: »Sollich« és »Baronet«. Tot. 5 .,8. Helyre: I-re 25:32, Il-ra 25:37. —VII. Áprilisi aka­dályverseny. (1000 frt az elsőnek, 200 frt a má­sodiknak, 4800 méter.) Streerovitz hadnagy 4é­­sga­ménje »Phönix« könnyen, fejhoszszal első, »Hu­morist« 2-ik. Tot. 5 : 6. Egyesületek és társulatok. — Az 1848—49-iki honvéd-egyesületek orszá­gos központi bizottsága ma d. u. Tisza László el­nöklete alatt ülést tartott, melyen a tagok — mond­hatni — teljes számban jelentek meg. Miután az el­nök időközben elhunyt több bajtárs elvesztéséről je­lentést tett, tárgyalás alá vették Kriszt János kir. táblai tanácselnök, mint albizottsági elnök jelentését a honvédek segélyezése és nyugdíja tárgyában. Ennek folytán Várady Gábor, mint albi­zottsági előadó, fölolvasta a Tisza Kálmán miniszter­­elnökhöz a közp.­bizottság nevében intézendő fölter­jesztést, melyet egyhangúlag elfogadtak s Várady Gá­bornak a kimerítő, tárgyilagos és szépen kidolgozott munkálatért köszönetet szavaztak. A fölterjesztést már a múlt alkalommal megválasztott s Kriszt Já­nos által vezetendő küldöttség fogja legközelebb a miniszterelnöknek átnyújtani. Ezután a budavár be­vételénél elesett hon­véd-bajtársak hamvai fölött emelt sir kerítésére vonatkozó ügyet tárgyalták s bősz­ Fővárosi ügyek. —­ A világítás kérdésének rendezése. A villa­mos világítás behozatala és általában a légszeszvilá­­gitás rendezése ügyében a főváros nevében Kamer­mi­a­y­e­r Károly polgármester tudvalevőleg felhívást intézett a légszesztársulathoz, melyre a társulat igaz­gatósága ma válaszolt. A társulat, szerződésbeli elő­jogának minden más vállalkozóval szemben való vi­lágos fentartásával kijelenti, hogy kész a felhívásban megjelölt útrészeket villamos világítással önmaga el­látni, sőt esetleg eme útvonalak mentén hasonló vilá­gítást magánosoknak is szolgáltatni, ha és a­mennyi­ben a fővárossal megegyezésre juthat azok iránt az előfeltételek iránt, melyek nélkül az illető utak villamos világítására elkülönzötten egyáltalán nem vállalkozhatnék, továbbá azok iránt a rész­letes feltételek és árak iránt, melyek az elvi megállapodás kivitelét lehetővé teszik. Bármi­lyen legyen az ár, első feltétel, hogy a vállalat­nak befektetett tőkéje s annak bizonyos fokú jövedel­mezősége biztosítva legyen. Szükséges továbbá elvileg megállapítani a kizárólagos jogot, a fényfokot, az ellenőrzési vizsga feltételeit, a felállítandó telep és a vezetékek beváltási módozatait a concessió lejárta idejére stb. A világítás kérdését a társulat az általá­nos és az egészre kiterjedő világítási szerződéstől kü­lön egyes utczákra részenként megoldani és így a fő­városnak annak idején bekövetkezendő szabad elha­tározási jogát és módját egyes, külön, előbb kötött szerződések által korlátozni, nem tartja czélszerűnek. A polgármesternek ama szóbeli felhívására, hogy hajlandó-e a társulat a magánvilágítási árt már most leszállítani és a közvilágítást ingyen adni, ki­jelenti a társulat, hogy abban a feltevésben, hogy e százezreket érő nagy kedvezményekkel szemben a fő­város is hajlandó megfelelő kedvezményeket adni, kész tárgyalásokba bocsátkozni, minthogy az igazság és méltányosság alapján álló minden oly tárgyalásra és egyezségre kész — mondja a társulat — mely mindkét egyezkedő fél jogos igényeit szem előtt tartva a do­ut des alapján kívánja az ügyet megoldani. — Miniszteri jóváhagyás. Baross Gábor, mint a belügyminisztérium vezetésével megbízott köz­munka- és közlekedésügyi miniszter, jóváhagyta azt a közgyűlési határozatot, melylyel a törvényhatósági bizottság a III. ker. főtértől a filatori védgázig épí­tett gőzmozdonyú vasút kezelése czéljából a kórház­­utc­ába tervezett kezelési vágány részére szükséges útterületeket engedte át.­­ A sétatéri bizottság ma Luczenbacher Pál elnöklete alatti ülésén mindenekelőtt bejelentet­ték, hogy az A­n­d­r­á­s­s­y­ ú­ton elkezdték a kiszedett fák helyébe a celtis-csemetéket ültetni és a héten már be is végezik. Az ültetés azért történik oly későn, mert a celtis occidentalis fa nem ültethető előbb, csak a rügyezéskor. Ez idén pedig a rügyezés általában későn következett be. Elhatározták, hogy az U­j­v­i- l­á­g -utczában egy pár új fát ültetnek s a gyár-utczai gyermeksétatér melletti kertecskékben a növényzetet vasrác­csal veszik körül, mert tetemes rongálások tör­ténnek. Általában a bizottság azt a tapasztalatot tette, hogy a nyilvános sétányokon, daczára a tanács sokszori megkereséseinek, a növényzetet nagyon rongálják. A bizottság annálfogva felkéri a tanács által a fő­kapitányt, hogy a sétaterek érdekében a rendőröket megfelelőleg utasítsa. Ezután a városliget, korzó és egyébb sétányok 3 kros székei és padjai bérlőjének Buchwald Sándor vasbútorgyárosnak szerződés­szegései kerültek szóba. A tanács ápril 27-iki ülésé­ből küldött felhívást a bizottsághoz, hogy Buchwaldot szorítsa szerződési kötelezettségei teljesítésére. A bizottság kijelenti, hogy tapasztalatai szerint e szék­­szállító a várossal szemben kötelezettségeinek nem felel meg, azért kéri tanácsát, hogy e hanyag vállal­kozóra keménybirságot szabjon ki.­­ A városligeti­ bizottság mai ülésének az volt a legfontosabb tárgya, hogy a ligeti fa kaszálását parczellánkint vállalkozóknak adják át. Eddig a ka­­száltatás évenkint 2000 frtba került a házi kezelés­ben, most i. e. 1300—1400 frtba fog kerülni. — A fővárosi regale megváltása. A főváros re­­gale-kártalanítási igényét ápril 27-ikén jelentette be T­o­­­d­y József főügyész a kir. adófelügyelőnél. A be­jelentési okirat számos melléklettel van fölszerelve. A főváros ezen igényének az adófelügyelőség előtti kép­viseletével a főügyészen kívül M­a­t­u­s­k­a tanácsos, L a­m­p 1 főszámvevő s Fenyvessy Adolf főv. biz. tagok bízattak meg. — A Ferenczváros fejlődése. A IX. kerületi elöljáróság, hivatkozva arra, hogy hatásköre nemcsak a törvény és rendeletek végrehajtása, hanem figye­lemmel kisérni a kerület minden culturális mozgalmát s teljes erővel előmozdítani annak fejlődését, felso­rolja, hogy milyen pangásnak indult a Ferenczváros a közraktáraknak és az elevátornak a Dunaparton történt építése által. Újabb lendületet remél azonban a Ferencz-körút megnyitásával, melynek, miután a közmunkák tanácsa az összes házakat kisajátította, már semmi sem áll útjában. Arra kéri tehát a taná­csot, hogy hasson oda, hogy a házak még a folyó év­ben lebontassanak s a nagykörút e része is megnyit­­tassék. Az elöljáróság ezen kivül azt is kéri, hogy az alsó Dunaparton a Boráros-tér előtt (áthidalás útján) gőzhajóállomás létesíttessék és a köztelek és Mátyás­­utcza a közbeeső telektömb kisajátítása által össze­köttessék. Szükségesnek tartja továbbá az elöljáróság, hogy a kerületben legalább egy gyermekpark létesít­tessék s e czélra vagy a Boráros-teret, vagy a felha­gyott régi ferenczvárosi temetőt javasolja kijelölni.

Next