Nemzet, 1889. július (8. évfolyam, 2455-2485. szám)
1889-07-01 / 2455. szám
Szerkesztőség: nolrektere, Athenaeum-épület, I. emelet. szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám Skr. Reggeli kiadás: 255. (178.) szám. Budapest, 1889. Hétfő, julius 1. Kiadó-hitátad: Fereneziek-tere, Atheneeum-épület, földiala* Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra _ _ _ , _ „ ____ _ _ _ 2 frt 8 hónapra _____________ g t 6 hónapra _____________ 12» Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 11 Egyes szám S kr. Vin. évi folyam, Budapest, június 30. A magyar delegatív hadügyi albizottságának tegnapi ülésén érdekes vita folyt a véderőtörvény hatásáról a hadseregre, különösen az önkéntesi intézményre. Érdekes jelenség volt, hogy míg az ellenzék szónokai annak idején a képviselőházban heteken át hzonyítgatták, hogy az önkéntesi vizsga nyelvére vonatkozó országos resolutio nem involvál semmi javítást az eddigi állapothoz képest, hogy az nem más, mint az eddig is érvényben volt instructio egyszerű fordítása.—íz ellenzék delegatióbeli képviselői egyszerre határozat alapján vélték követelhetőnek aeljes magyar tiszti vizsgálatot, ami, hatásra nézve nem, azon jóhiszeműségre nézve ellemző, amelylyel az e határozat elleni gitatiók és támadások annak idején a képiselőházban országszerte intéztettek. A hadgyminiszter nyilatkozatai éppen úgy, mint a magyar kormányelnök s a bizottság szandelvűpárti tagjainak felszólalásai nyilvánalóvá tették, hogy mindaz, mit annak idején tárgyban a magyar országgyűlés vitái közén a kormány és pártja kilátásba helyezett, zigoruan és jóakarattal meg is fog valósulni s hogy a hadügyminisztérium épp oly a tudatosan ismeri e részben feladatait, mint hogy a delegatio gyakorolni fogja az ellenzés körül reá háruló kötelességeket. Ne nm csak a nyelvi kérdésre, hanem az önkénsi intézmény egyéb kérdéseire nézve is olyvilágosításokat adott a hadügyminiszter,elyek ez intézmény új alakjában való érvékesítésére nézve a táplált aggodalmak legigyobb részét minimumra szállíthatják le. BELFÖLD, Budapest, jan. 30. (A szeszadó jövelme.) Azon felmerült hírrel szemben, mintha az 89. évi költségvetésben szeszadó czimén előirányt 20.000.000 fonyi bevétel tényleg eléreti nem ;na, illetékes helyről vett következő adatokat köhetjük: F. é. január 1-én május hó végéig terjedő időt szeszadó fejében tényleg befolyt 8.461,495 frt kr, mely összeg az előirányzatnak ugyanazon időkra eső hányadával szemben 128,165 frt 56 krnyi, megelőző év hasonló időszakában elért bevétellel Iliben pedig 4.699,916 frt 85 krnyi többletet tet fel, s mely összeg aránylagos számítás mellett 20.307,589 frt 34 krnyi jövedelemnek felel meg. Ugyancsak a fenti időszak alatt szeszadó czit előiratott 7.979,575 frt, mely összeghez hozzán a még hátralévő 7 havi időre, az utolsó hóza at adó kétszeres összegeként 12.913,418 frtot, az az évi előírás 20.892,993 frtot fogna tenni. Ha ezen számadatokon kívül még tekintetbesszük azt a körülményt is, hogy az 1888. éviIV. t.-cz. által életbeléptetett új adóztatási sszer folytán a szeszfogyasztási adó már nem a feléskor, hanem abban az időpontban eszközöltemikor a szesz fogyasztási czélokra szabad forgása megy át , hogy ugyanazért, miután a szeszfosztás az aratáskor és az ezt követő időben nagyobb lyukat vesz fel, a szeszadó előírása is az évnek hátralévő részében jelentékenyen emelkedni fog,éget nem szenvedhet, hogy sem az eddigi tényfebevétel, sem az eddigi adóelőírás eredménye nem idi meg azt a feltevést, hogy a folyó 1889-ik évre cégvetésileg előirányzott összeg tényleg elérhető lesz. Budapest, jun. 30. (Az igazságügyinszterium másod államtitkára.) Mint jeleztük, a hivatalos lap mai száma közli, hogy vége Czorda Bódog curiai bírót az igazságügyiszteriumhoz második államtitkárrá kinevezte. A delegatiókból. Magyar delegatus. Bécs, jun. 29. A magyar delegátió hadügyi oltsága ma délelőtt 10 órakor tartott ülésében atta a költségvetés részletes tárgyalását. Elnök: Gróf Tisza Lajos s előadó Rakovszky , volt. Jelen voltak: Bauer hadügyminiszter, Lambert, ■udszkys Pernhofer intendánsok, Dell’Adami, assy. A magyar kormány részéről: B. Fejérváry Géza. Az érdemleges tárgyalás megkezdése előtt T . Lajos gr. elnök javaslatára elhatároztatott, hogy az esetre, ha az albizottság munkálkodása a maiben befejezhető nem volna, a tárgyalás hétfőn, -én tartandó ülésben fog folytattatni. Érkezett a hetedik tétel: Szükségleti többetőtörvény következtében 341,070 frt. Kovszky István előadó tüzetesen ismerten részleteket, melyekből a több szükséglet elő előadása kapcsán bemutatja az egyévi önkéntes vonatkozó kimutatást s tekintettel a véderőterek az egyéves önkéntesekre vonatkozó szigorító réseire, minthogy a véderővita alkalmával az ő második évi szolgálata miatt felmerült hát a kormány azzal igyekezett eloszlatni t ölt intézkedések mellett a második évre utalnám , igen csekély lesz, hogy visszaéléseknek lesz helye s hogy azok, kik második évet leszkénytelenek szolgálni, erre semmi más okból nem ak kényszeríttetni, mint kizárólag tanulmányaik hiányossága miatt, ennélfogva azon határozati javasatot terjeszti elő, hogy a miniszter évenként kimutatást tartozik előterjeszteni, azon önkéntesekről, kik a második évi szolgálatra kényszeríttetnek. Beöthy Ákos hosszasabban terjeszkedik ki az új védtörvény által előidézett állapotokra. Elismeréssel említi fel a hadügyminiszter azon nyilatkozatát, mely szerint a hadügyi kiadásoknak, lehető teljességgel való parlamenti ellenőrzését lehetővé tenni avánja. Ebben örvendetes javulást lát és reménye, hogy a tények a hadügyminiszter nyilatkozatával teljesen congruensek lesznek. A védtörvényre visszatérve kiemeli, hogy a hadügyi kormányzatnak nevezetes diskretionális jatalmat ad. Áll ez különösen a létszámra nézve. Szerinte a tíz évi contingens 1,030,000, tehát 200,000-rel több, mint az 1868-ban megállapított étszám. Ez összeget a számításba veendő fogyatékokra nézve, melyek a hadügyminiszter által mindenkor 12 százalékban voltak contemplálva, túl magasnak tartja, mert ezen fogyatékok 96 ezerrel teljesen fedezve vannak. A póttartalék kiszámításánál ő is elismeri a 10 százalék elégtelenségét, de tagadja, hogy szükség volna azon 250— 300 ezer póttartalékra, mely számítása szerint az új védtörvény értelmében elő fog állni. Részletes adatokkal igyekszik kimutatni, mily terjedelmes margóval bír a hadügyi kormányzat létszámra nézve és mily kiszámíthatatlan ennek pénzügyi hatása. Ami az új védtörvény pénzügyi kihatását illeti, ezt megközelítőleg évenként 4 millióra teszi, tehát oly összegre, mely bárminemű administratív megtanítással sem paralizálható. Az előadó által felhozottak tüzetes méltatása után kifejti, hogy nincs meggyőzve arról, hogy az előirányzott összeg a tényleges szükségletre elégséges és annak megfelelt volna. Ezek folytán azon kérést intézi a hadügyminiszterhez, hogy az albizottságot kimerítően tájékozza az új véderőtörvény következményeinek pénzügyi kilátásáról. Puszky Ágost megjegyzi, hogy Beöthy számadatai előtte téveseknek látszanak, mert Beöthy számos mellékkörülményt figyelmen kívül hagyott, különösen pedig azt mellőzte, hogy az ujonczlétszám emelkedése nem vonja okvetlenül maga után a békeétszám emelkedését, mert ez a szabadságolások által reducálható s mind az ujonczok ki nem merítése, mind a szolgálati időtartam rövidítése által administratív megtakarítások eszközölhetők. Hasonlókép a póttartalékosok fegyvergyakorlatainál nem kell okvetlenül az egész törvény engedélyezte időt kihasználni, ha a rövidebb gyakorlat tapasztalatilag czélra vezet. A honvédelmi és hadügyi miniszter különböző alkalmakor ki is jelentették ezeket. A jövőre sem következnek be múlhatatlanul a véderő törvény engedélyezte intézkedések maximális folyományai. Különben szóló nem barátja a struczmadár-politikának, de nem szeretné, ha oly kérdések intéztetnének a miniszterhez amelyek őt költségemelésre indíthatnák. Tisza Lajos gróf reflectálva Beöthy Ákos előadására, constatálja, hogy az ellenőrzés évről évre sraecisebbé válik az országos bizottság által inaugurált s a hadügyminiszter részéről az országos bizottság kivonatára készséggel alkalmazott gyakorlat folytán. Rakovszky István előadó megjegyzéseket tesz Beöthy Ákos ama felfogására, mely szerint a hadügyi budget által a hadügyi kormányzatra szertelen virement-fog ruháztatnék. A budget részleteinek összeállítása ennek éppen ellenkezőjét bizonyítja. Beöthy Ákos Tisza nyilatkozata daczára is fentartja ama állítását, mely szerint az ellenőrzés fictívvé vált. Szerinte ez a pauschalis megszavazások következménye. Hosszasabban polemizál Rakovszky Istvánnal a védtörvény folytán előálló virementra nézve. Ő a jövőt illetőleg teljesen tiszta képet akar s kérését megújítja. Fejérváry Géza b. honvédelmi miniszter kiemeli, hogy már az országgyűlésen kimerítően nyilatkozott az új védtörvény pénzügyi következményeiről s most is ismételheti azt, hogy ő a védtörvény pénzbeli hatását 480 ezer írtra számította ki. A jelenleg tárgyalás alatt levő költségvetés kimutatja, hogy helyesen számított, mert a most követelt összeg az általa előre jelzettnél tetemesen kevesebb. Wahrmann Mór kiemeli, hogy a bizottság mindig figyelemmel volt arra, hogy az előirányzatok a legnagyobb részletességgel történjenek és e tekintetben egyáltalában jogosulatlannak tartja a felületesség vádját. Bolgár Ferencz csatlakozik Beöthy A. fejtegetéseihez s Fejérváry honvédelmi miniszter megnyugtató felszólalása után kéri a hadügyminisztert, hogy ezt megerősítőleg nyilatkozzék. A holibrit rai ex.Datexnek e tekintetben adandó nyilatkozatát a bizottság jelentésébe felvetetni kívánja. , Bauer hadügyminiszter Beöthy Ákos azon kérdésére, hogy az új véderőtörvény folyományaként miért nem irányoztatok elő a 480.000 forint teljes összegében, azt válaszolja, hogy a jövő évi sorozás előrelátható eredményei szerint csak 341.000 főt követeltetik. Az ok, hogy miért követeltetik magasabb ujonczjutalék, a miniszter kifejti, hogy az eddigivel a meghatározott békeállományt alig lehetett fentartani. A felemelt ujonczállomány tehát lehetővé fogja tenni, hogy a békeállomány a meghatározott nagyságban megtartassék és hogy a tábori tüzérségnek már a költségvetésben előirányzott 14 nehéz ütege, valamint a vasúti és távirdaezred harmadik zászlóalja részére szükséges legénység megszereztessék. Lehetővé fogja tenni továbbá a részben a lovasságnál, részben a tüzérségnél, tényleges szolgálatban levő első éves tartalékosok szabadságolását. megígyár " Münnich Aurél magára a tételre, miután e tekintetben a szükséges felvilágosítások már megadattak, nem kíván többet szólni, hanem egyrészt felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a Rakovszky István előadó által elfogadásra ajánlott határozat azon kívánatra nézve, mely az önkéntesi vizsga eredményeire vonatkozik, már a képviselőház által elfogadtatott, s így habár helyesli az indítványt, felveti a kérdést, váljon szükséges-e, hogy ugyanezen felvilágosítás a delegativnak külön előterjesztessék, másrészt az önkéntesek kiképeztetésére vonatkozólag intéz kérdést a hadügyminiszterhez. Áthatva annak feltétlen szükségességétől, hogy a véderő harczképessége szempontjából, tekintettel az általános védkötelezettségre, minden védköteles egyén azon helyet foglalja el a hadseregben, melyet elfoglalni műveltségénél és képzettségénél fogva hivatva van, elfogadta az egyéves önkéntesekre vonatkozó szigorításokat. De ha ezt tette,feltétlenül kívánja, hogy minden önkéntesnek megfelelő alkalom nyuttassék a kiképeztetésre. Minthogy azonban az új védőtörvény értelmében az önkéntesek ezentúl saját ezredeiknél lesznek kötelesek szolgálni, s így a most dívó összpontosítás nagyobb városokban meg fog szűnni, lesz-e gondoskodva, hogy azok részére is, kik csekély számban szolgálnak valamely ezrednél, tiszti iskolák legyenek szervezve, avagy másképen lesz-e a bajon segítve? fontos kérdés megoldása márazon szempontból is, hogy az illetők saját költségen szolgálhatnak-e, vagy nem, mert az áthelyeztetés erre fontos befolyással lehet. Ezen kérdésre kér választ, mivel az utasítás második része, mely az erre vonatkozó rendelkezéseket fogja tartalmazni, még előttünk nem fekszik és azért konkrét javaslat előterjesztését e tekintetben attól teszi függővé, váljon megnyugtató választ nyer-e a hadügyminisztertől vagy nem, mivel szerinte az eredmény elérése tekintetében legfontosabb követelmény a kiképeztetés alapossága. Bolgár két kérdést kíván intézni. Meg van győződve arról, hogy a hadügyér tudja, miszerint az új védtörvény 25. §-a Magyarországon mily nagy izgatottságot keltett. Ezt a többség Gajáry határozati javaslatával vélte csillapíthatni. A védtörvény tárgyalásakor az önkéntesek kiképezéséről történt fejtegetés után kevesen lesznek kénytelenek második évi szolgálatra, de mert ez még teljesen kizárva nincs, kérdi, lehetséges-e, hogy egyesek, kik tiszti vizsgát etetni nem képesek, de egyébként egy évi szolgálati kötelezettségnek lelkiismeretesen megfeleltek, a második évi utánszolgálatot esetleges szabadságolás útján kikerüljék ? A Gajáry-féle határozati javaslatot úgy fogja fel, hogy akik a német nyelvet nem bírják, jogosítva lesznek a vizsgát elejétől fogva magyar nyelven letenni, minélfogva kérdi, gondoskodva lesz-e az utalásban arról, hogy a tiszti vizsga ilyenek által kizárólag magyarul tétethessék le. Gajáry Bolgárnak másodiki opera kifejti, hogy ő úgy saját, mint azok álláspontját, kik határozati javaslatát, illetve ma már országos határozatot elfogadták, a magyar országgyűlés képviselőházában többszörösen tüzetesen kifejtette. Ez álláspont lényegében az volt, hogy míg régibb gyakorlat szerint a tiszti vizsgálóbizottság tetszésétől függött a védkötelesnek megengedni, hogy a feleleteket magyar nyelven adhassa addig az elfogadott határozat szerint, az egyévi önkénytes jogosítva van, tekintet nélkül a tárgyak minőségére, általánosakat, avagy részleteket illető kérdésekre a tiszti vizsgán magyar nyelven megfelelni, korlátolva lévén ezen jogosultság az által, ami egyébként a vizsga eredményére is döntő kihatással lehet, hogy a jelölt a német nyelvből, mint a közös hadsereg közlekedési nyelvéből, a vizsga folyamán annyi jártasságot tanúsítson, amennyi a szolgálati feltételek által múlhatlanul megkívántatik. Elismeri, hogy ebben a vizsgálóbizottságok részére bizonyos diskretionális hatalom foglaltatik, és ezt annak idején ki is fejtette, de utal arra, hogy ugyanazon diskretionális hatalommal állanánk szemben akkor is ha a német nyelvre vonatkozólag külön vizsga hozatnék be. Hieronymi Károly kérdezi, hogy az önkénteseknek, ha általában kedvezőtlen is a vizsgaletételi arány, miért van az, hogy a magyaroknál egy ötöde sülyed az egyharmaddal szemben, mely az általános arányt képezi. Javasolja, hogy a körülmény indokainak kiderítése szempontjából a hozandó határozat kibővítessék arra nézve, hogy e tekintetben a szükséges intézkedések megtehetők legyenek. Rakovszky előadó ezzel szemben megjegyzi, hogy az eddigi adatok a régi állapotokra vonatkoznak, most új helyzettel állunk szemben s egyelőre elégségesnek véli az általa előterjesztett javaslatot. Fejérváry b. honvédelmi miniszter az adatok helyesbítése szempontjából felemlíti, hogy külön kell számítani a csapatoknál és külön más szolgálati ágaknál szolgálatot teljesítőket. Pulszky Ágost megemlíti, hogy a kimutatások sem összegeikben, sem részleteikben nem vágnak öszsze az egy évi önkéntesek és az azokból kikerült tisztek számát illetőleg, sőt a szükséges tekintetbe veendő mozzanatok beszámításával sem tisztázható kellőleg. Kéri tehát, hogy e tekintetben egységes elvek szerint készüljenek a jövő kimutatások az egyévi önkénteseket illetőleg és azoknál a Hieronymi által kívánt indokolás se hiányozzék, nehogy a kimutatások a valónál sötétebb képet mutassanak. Rakovszky István előadó felvilágosításokat ad a Hieronymi és Pulszky felszólalásai folytán az egyévi önkéntesekre vonatkozó kimutatásokat illetőleg. Joauer báró hadügyminiszter : Az egyéves önkéntesek kiképzésére vonatkozó utasítás épp úgy, mint minden utasítás, mely a hadsereg belső szervezetére és kiképzésére vonatkozik, a korona szentesítésének van fentartva. Az utasítás beható tanácskozások alapján állapíttatott meg és már ő felsége elé terjesztetett. A miniszter személyes meggyőződése az, hogy az utasítás teljesen megfelel a törvényes határozmányoknak Az utasítás azon irányból indul ki, hogy az egyéves önkéntesekből ne csak tudományosan kiképzett, hanem különösen gyakorlatilag is megfelelő tartaléktisztek nyeressenek. Ennek megfelelőleg az egyéves önkéntesek elsősorban az egyévi önkéntesi iskolákban együttesen elméleti tanfolyamot fognak végezni és azután megfelelő csapattesteiknél a szükséges gyakorlati kiképzést nyerni. A tanterv akként lett rövidítve, hogy mindenkitől, kinek ambitiója és akarata is van, hogy tartaléktiszt legyen, megvárható és megkövetelhető, hogy a szükséges vizsgát sikerrel fogja letehetni. A második szolgálati év alkalmazásának szükségessége, a miniszter meggyőződése szerint, a legkisebb mérvre fog szorítkolni. A miniszter igyekezett, módokat találni, hogy azon egy évi önkéntesek, kik szorgalmuk és jóakaratuk daczára sem bírnak a tartalékos tiszti álláshoz megkövetelt kellékekkel, a második szolgálati évtől felmentessenek, továbbá, hogy annak, ki nem tökéletesen bírja a nyelvet, a vizsga letétele megkönnyítessék, végül, hogy azok, kik az elméleti tantárgyakban talán mégsem felelnek meg teljesen, még mindig tartaléktisztekké legyenek qualificálhatók, ha gyakorlati tekintetben különösen alkalmasaknak bizonyulnak. A csapatparancsnokoknak kötelességévé tétetett, hogy az egyéves önkénteseknek módot nyújtsanak, hogy használható és gyakorolt tisztekké kiképezzék magukat, ezen irányban gondoskodás történik, hogy az ezredeknél az egyéves önkéntesek részére külön iskolák létesíttessenek. Hol egyes csapattesteknél az egyéves önkéntesek elégséges számmal nincsenek, azok más csapattestek egyéves önkéntes iskoláiba osztatnak be, a gyakorlati tanfolyamot azonban minden önkéntes a maga csapattesténél tartozik leszolgálni. Az önkéntesi iskolák századosi rangban álló jártas tisztek vezetése alatt fognak állani és oktatókul erre különösen alkalmas tisztek fognak az iskolákhoz beosztatni. A nyelvkérdést illetőleg a miniszter arra kéri a bizottságot, hogy a teendő intézkedéseket illetőleg bizalommal viseltessék. Az új önkéntesi tanfolyamok gyakorlati berendezésében más szellem uralkodik, mint az eddigiekben. Az elméleti vizsgán az önkéntesnek szabadságában fog állani, hogy azon nyelvet is használhassa, melyben a vizsgát könnyebben leteheti, a német nyelvnek azonban annyira birtokában kell lennie, hogy a szolgálatot teljesíthesse. A miniszter azonban, különösen a csapatoknál szerzett sok évi tapasztalatai alapján meg van győződve, hogy azon egy éves önkéntes, ki komolyan veszi a szolgálatot a csapatnál és mindenben teljesíti azon előfeltételeket, ez év folyamán kétségkívül könnyen el fogja sajátítani a német nyelvet oly mérvben, hogy a szükséges válaszokat megadhassa. Münnich köszönettel veszi a hadügyminiszter felvilágosításait, csupán azt kérdezi meg, hogy az oktatásban leendő résztvétel miatt időközben bekövetkeze mtő áttételek esetén az illető önkéntesnek, aki különben otthon képes magát ellátni, ezen időre szükség esetén fog-e adatni állami ellátás ? Bauer és Fejérváry megnyugtató felvilágosításai után azonban kijelenti, hogy concret indítványt nem tesz. Rakovszky István előadó kijelenti, hogy a védtörvény végrehajtására vonatkozó utasításokat illetőleg, a kérdés az, hogy az országos bizottság által hozott határozat végrehajtassák, nem pedig az, hogy a miniszter előzetes ígéretei mennyiben kielégítők. Az utasításnak olyannak kell lennie, hogy a törvény rendelkezéseinek és a hozott határozatoknak megfeleljenek. Az, hogy a hadügyminiszter itt most mit mond, nem képezheti határozat és jelentés tárgyát. Bolgár Ferencz szerint az országgyűlésen sem volt nézeteltérés arra nézve, hogy helyes, miszerint jövőre a practicus kiképzésre fektettessék a fősúly, de az adott felvilágosítással csak részben van megelégedve. Érzi ugyan, hogy más levegőáramlat van, mint régebben, de aggódik, hogy a közös hadügyminiszter azon kijelentése, hogy nem az egész vizsgát fogják magyar nyelven letehetni, nem felel meg a törvényhozás intenzióinak s ő ebben nem nyugodhatik meg, hanem szeretné praecise kimondani, hogy az elméleti vizsgálaton a magyar nyelv feltétlenül használható legyen. Hegedűs Sándor a hadügyminiszter nyilatkozatát átalában megnyugtatónak tartja és kívánja, hogy ezen nyilatkozat és a hadügyminiszter törekvésének jelzésére a jelentésben említessék fel, hogy a czél az önkéntesek gyakorlati kiképzése lesz, a tantárgyak reducáltatnak és aki a gyakorlati igényeknek megfelelő mértékben bírja a német nyelvet, annak a theoretikus vizsgálat meg lesz könnyítve, míg azzal szemben, akinek katonai hajlamai nincsenek, az igények mérsékeltetni fognak, hogy a más garnizonba valók, ha nem bírják magukat fentartani, lami költségen fognak kiképeztetni és csak a magasabb rangú tisztek fognak a tanítással megbizatni. Ha ezek valamely formában a jelentésben érintve lesznek, fentartva az instructio további bírálatát, ez jó hatást fog gyakorolni. Tisza Lajos gr. elnök constatálja, hogy az eddig tett nyilatkozatok szerint az albizottság megnyugvással vette tudomásul a hadügyminiszter felvilágosításait, de azt véli, hogy erre vonatkozólag nincs ok a jelentésben részletesebb említést tenni. Beöthy Ákos ellenben egyátalában nincs megnyugtatva a hadügyminiszter nyilatkozata által. Mindazon aggályok és sötét jóslatok, melyek a véderővita alkalmával pártja részéről elmondottak, ime hfitelipsedzsik Az ----‘' ---'i-D, aügyminiszter semmiféle komoly támpontot nem nyújtott. Szétfoszlottak az illusiók is, melyeket a többség a Gajári-féle határozati javaslathoz fűzött, ime már Bolgár és Gajáry is ellentétesen értelmezik azt. O imperative akarja kimondatni, hogy a vizsga okvetlenül magyar nyelven történhessék elejétől végig. Tisza Kálmán miniszterelnök nem akar Beöthy filippikájára reflectálni. Azt hiszi, hogy az albizottság előadója helyesen mondta azt, hogy a delegációk feladata a törvények és határozatok végrehajtását ellenőrizni, és arról meggyőződést szerezni, de ma még az ügy nem lépett a végrehajtás stádiumába, tehát nem állunk a törvény mikénti végrehajtásával szemben. Ennélfogva a jelentésbe csak azt lehet felvenni, hogy szóba jött az ügy és akkor lesz a delegatio feladata intézkedni, ha a végrehajtás folyamán azt tapasztalja, hogy az utasítás olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek a törvények és a hozott törvényes határozatoknak meg nem felelnek. Gajáry Ödön a Beöthy által mondottakra reflektálva kifejti, hogy a magyar országgyűlés által hozott határozatot ma is úgy értelmezte és értelmezi, amint azt a magyar országgyűlésen tette. Nem szavatolhat e tekintetben Bolgár értelmezéséért, és ha ma a hadügyminiszter által az egyévi önkéntesekre vonatkozólag kiadandó utasításról tett nyilatkozatokat figyelembe veszi, úgy látja, hogy az irányelvekre nézve az utat a miniszter helyesen jelölte meg. Szóló megmondta már az országgyűlésen az okokat, melyek a külön magyar tisztivizsga behozatalának akadályául szolgálnak épen azon állásponttal szemben, amelyet Bolgár Ferencz erre vonatkozólag a magyar országgyűlésen kifejtett. Bolgár ma épen azt akarja belemagyarázni az elfogadott országgyűlési határozatba, aminek hiányáért ezt a határozatot támadta, és ez a külön magyar vizsgának nemcsak gyakorlatilag, hanem elvileg is decretálása. Szóló az országgyűlésen sem mondta soha, hogy a határozati javaslat implicite a külön magyar vizsgát magában foglalná. A határozati javaslat czélja nem ez volt, hanem az, hogy gyakorlatilag megkönynyíessék a magyar nyelvnek csakis egy tekintet által korlátolt használhatása következtében a tiszti vizsga letétele, az előbbi gyakorlattal szemben, és hogy a magyar nyelvnek, mint államnyelvnek érvényre jutása az országgyűlési határozatban is kifejezést nyerjen. Ha a hadügyminiszter az utasítást azon elvek szerint fogja inaugurálni, amelyek erre vonatkozólag a magyar országgyűlésen eléggé tüzetesen lettek körülírva, akkor e tekintetben az utasítás teljes megnyugvással lesz fogadható. Rakovszky István előadó kéri a bizottságot, hogy ne menjen a határozatban azon túl, amit a miniszterelnök kijelentett. Nem akar tudomásul venni semmit, ami csak ígéret, várjuk meg, mi lesz keresztülvitel. A honvédelmi miniszter felelősségét nem akarja csökkenteni, a kellő kritika úgy a hadügyminiszterrel, mint a honvédelmi miniszterrel szemben a felelősségrevonással együtt annak idején lesz gyakorlandó. Wahrmann Mór e felfogásban osztozik. Ez esetben a hozott törvényről van szó, annak végrehajtását kell bevárni, mielőtt ítélhetnénk. A miniszter kijelentése kétségkívül igen érdekes, de valamint Gajáry sincs ma már jogosítva indítványát értelmezni, mert az ma csakis az országgyűlés hatáskörében áll, úgy a miniszternek sem mai kijelentései, hanem későbbi tettei fogják a tárgyalások alapját képezni. Tisza Lajos gróf a jelen vitát czélszerűtlennek és meddőnek tartja, mert az utasítás közrebocsátása előtt nem állunk tényekkel szemben és igy még nem mondhatunk ítéletet. Bolgár Ferencz csak ismétli, hogy a minisz- táriaotv. Urgyau ertette Gajáry indítványát. A feleletből kiderült, hogy kétféle az értelmezés. Az önkéntesek nem tehetik elejétől végig magyarul a vizsgát. Kérdi tehát, hogy mi a miniszter szándéka ? Hegedűs Sándor kérdi, hogy a delegatió foglalkozhatik-e a végrehajtás kérdéseivel ? Azt hiszi, igen. De foglalkozhatik a miniszter törekvéseivel és szándékaival is. A felelősségrevonás joga megvan az országgyűlésen, de megvan a delegatióban is. A jelentésben tehát fel kell említeni azon irányzatokat is, amelyek a minisztert az ő kijelentése szerint vezérelni fogják. Nem a törvény értelmezéséről van szó, hanem annak bírálatáról, amit a miniszter említett. Ő részéről abból megnyugvást merített és ezen megnyugvásnak akar a jelentésben kifejezést adni. Hiszen feladatunk kettős: a közvélemény képződésére adni, de egyszersmind befolyásolni a miniszternek irányzatait és szándékait is. Tisza Lajos gr. elnök azt véli, hogy a mai tárgyalás folyamán mondottak, a hadügyminiszter által jelzett irányelvek bírálatát is magukban foglalják, de azok a jelentésben előzetesen talán mégsem volnának befoglalandók; felteszi a kérdést, hogy az előadó által beterjesztett határozati javaslat fogadtassék-e el? Ezek után a többség az előadó javaslatát fogadta el. Áttérve a kilenczedik tételre, továbbá a 10. 11. 12. tétel az előadó felvilágosításai nyomán vita nélkül elfogadtatnak. A 13. tételnél, amely a nyugdíjra vonatkozik, Bolgár Ferencz felhozza, hogy az özvegyek és árvák ellátása tekintetében alkotott törvényre vonatkozólag régebben már több kérvény terjesztetett a bizottság elé az iránt, hogy ezen törvény kedvezményei terjesztessenek ki azokra is, akik annak alkotásakor már nyugalomba léptek, valamint azoknak is özvegyeire és árváira, kik esetleg időközben elhaltak. Kérdi, hogy szándékában áll-e a miniszternek ily kiterjesztést javasolni ? Bauer hadügyminiszter feleletében kifejti, hogy e tekintetben helyesnek és jogosnak tartja a régebbi kérvényekben felhozott igényeket. Ki is számíttatta, hogy kedvező elintézés esetén ez mennyibe kerülne s egyszersmind azt is, hogy minő módon lehetne e szükségletet fedezni. Ő tehát készen van az e kérdésben teendő javaslattal és az jelenleg a honvédelmi miniszternél van tárgyalás alatt. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter megemlíti, hogy a pénzügyminisztériumhoz tette át, minthogy a költségvetést érinti az ügy. Egyelőre tehát tárgyalás alatt áll. Ezek után a 13. tétel megszavaztatik A 14. tételnél Hegedűs Sándor, mint az élelmezési kérdésre nézve kiküldött albizottság előadója, előterjeszti az albizottság jelentését, amely szerint : „ „TL*_LL-AO _ kapitaulatOS előirányzati változtatásokat és a készletek fogyasztásával elérhető megtakarításokat tudomásul vevén, átment a határozat alapját képező árak vizsgálatára. Itt megemlíti, hogy a folyó évi tőzsdeárak is figyelemben részesültek, a szükséglet beszerzése azonban csak ősszel kezdődik és ennek következtében erre az avatásnak még ismeretlen hatása is befolyással lesz. Végeredményben az előirányzat elfogadását ajánlja. Elfogadtatik. A 15. tételnél Hegedűs Sándor ismét előterjeszti a kiküldött albizottság jelentését, amely a létszám-kiszámítás és az árak megvizsgálásának eszközlése után, az e czimen történt előirányzatot szintén megszavazásra ajánlja. Hieronymi Károly kérdi, várjon a conserveket csakugyan eszi-e a legénység ? Nem halzsirosak-e ? Mert tapasztalat szerint ezelőtt másfél évvel azokból sokat eldobtak. Bauer dr. hadügyminiszter megjegyzi, hogy a conservek készítésében nagy haladás történt. A régi conservek közt volt kevésbé élvezhető, de most már jobbak. A conservek körülbelül két év múlva kerülnek most fogyasztásra és lehetetlen, hogy a hadsereg lemondjon azon előnyről, amely conservek által az eledelnek concentráltabb voltánál fogva . .a szállítás tekintetében reá háramlik. . Bolgár Ferencz kérdi, , ha legénységi élelmezés javításáról nem gondolk( ^?%,e a miniszt« ? B a u e r br. hadügyminiszti/' °TMlne’ ha az élelmezés javítása lehető volna, de tefő szenint az nem szükséges. Tekintetbe kell venni !de?zügyi szemP°°‘ tot. 4x/* krajczárnyi javítás mint 11 adag^nál 4x/. millió frtnyi emelést okozna a költségvetésben. Ezután a tétel mege^intik.