Nemzet, 1889. augusztus (8. évfolyam, 2486-2516. szám)

1889-08-01 / 2486. szám

gyon sok helyt elfonnyadt, esőt kíván, Krassó-Szö­­renybén kiadó eső érte, jó termést fog adni, általán véve kielégítően áll. A 24 ki vihar több felé sok kárt okozott benne. Az erdélyi megyékben, bár mindenütt szép fejlődésnek indult volt, a szárazság több helyt megakadályozta fejlődésében, nem csövezhetett kellő­leg és­ termékenyülése hiányos lett. A jégvihar sok kárt okozott benne, néhol teljesen tönkretette. Maros- Torda és Szolnok-Dobokaszéki járásában alig van ki­látás termésre. Hüvelyesek és kerti vetemények. A Duna bal partján átlag középszerűek, a borsó egy részét sok helyen csak zöld takarmánynak lehetett használni; a Duna jobb partján a babot gyenge kö­zépszerű eredménynyel szedik, a káposzta fejlődésé­ben elmaradt; a Duna-Tisza közén bab és borsó kielégítően fog fizetni, kerti vetemények átlag megle­hetősen állanak; a Tisza jobb partján meglehetős középszerű termést adnak; a Tisza bal partján Hajdú megyében a bab közép-, Szilágyban jó termést ígér, Szatmárban gyengén áll; a Tisza-Maros szögén kielégítően fizetnek. Erdélyben többnyire jó közép­szerű termésre mutatnak, néhol száradnak. Kender és len. A Duna bal partján a ken­der eléggé magas és sűrű; a Duna jobb partján kö­zépszerű hozamot fog adni; a Duna-Tisza közén a termés úgy magra, mint fonálra nézve kedvező; a Tisza jobb partján kielégítően fog fizetni; a Tisza bal partján középszerű eredményt ígér; a Tisza- Maros szögén kielégítő, néhol nagyon jó, itt-ott gyenge termést adott. Erdélyben kevés helyen érte el a kellő magasságot. Burgonya. A Duna bal partján a korai át­lag középszerűen és azon alul fizet; a késői faj jó termést igér; a Duna jobb partján jó terméssel biz­tat ; a Duna-Tisza közén az esőzésekre egészen fel­üdült ; a Tisza jobb partján általában meglehetősen jól fog fizetni; a Tisza bal partján kevés termésre van kilátás; a Tisza-Maros szögén meglehetős ter­mést igér; Erdélyben a szárazság akadályozta. Dohány. A Duna jobb partján törése folya­matban van ; a Duna-Tisza közén többnyire apró és silány; a Tisza jobb partján Borsodban gyenge; a Tisza bal partján Szatmár kivételével, hol meglehe­tősen áll, gyenge; a Tisza-Maros szögén a termés ki­elégítőnek ígérkezik. Czukor- és takarmányrépa az eső­zésre a Tisza jobb partjának kivételével, hol az esőt most is kívánja, felüdült, átlag kielégítően fog fizetni. Mesterséges takarmány. A Duna bal­partján kevés lesz; a Duna jobb partján különböző eredményt nyert; a Duna-Tisza közén csak egyes helyeken adott jó termést; a Tisza jobb partján gyenge, középszerűen fizetett; a Tisza bal partján a lóhere és luezerna második kaszálásra majd minde­nütt rosszul, Szilágyban azonban jól fizetett, a Tisza- Maros szögén a termés eltérő eredményeket nyújtott, Erdélyben a lóhere és luezerna több helyeken ki­égett. Természetes kaszálók és legelők. Sarjára esőhiány következtében, kedvezőtlen kilátá­sok vannak, a legelők többnyire kopárok, lesültek. Szilágyban úgy a kaszálók, mint a sarju kielégí­tően fizet. Szőlők: A phylloxera mentes helyeken szépen mutatkozik, átlag jó középszerű termés várható. Sza­bolcsban itt-ott vagya érte. Gyümölcs átlag kevés lesz, a szárazság, vi­har és jég sok kárt okozott. Elemi csapások. A Duna bal partján több helyen jégeső dúlt, az eddigi jelentések szerint legje­lentékenyebb a kár Árva vármegye namesztói járásá­ban, hol a még lábon állott gabonavetés és a bur­gonya egy része tönkrement; a Duna jobb partján f. hó 24-én iszonyú vihar és jég volt; gabonában, ka­pásokban és szőlőkben kárt okozott; a Tisza jobb partján f. hó 24-én több helyen nagy szélvihar és jég tetemes kárt okozott; a Tisza balpartján Szabolcs vármegye nagykállói járásában a múlt heti nagy jég­eső sok kárt tett dohányban, hüvelyes veteményekben, szőlőkben és tengeriben; f. hó 23-án és 24-én pedig Békés- és Bihar­ vármegye nagy részén óriási vihar vonult át, helyenkint jégesővel, mely a gabonakeresz­teket széthányta, épületekben, fákban nagy pusztítást vitt véghez és azonkívül a tengeriben és dohányban tetemes kárt okozott, a Duna-Tisza közén Heves vár­megye hevesi járásában f. hó 20-án erős szélvihar, nagy jégeső volt, mely a veteményekben tete­mes kárt tett, különösen a még lábon levő zab, magbükköny, tengeri és dohányban; 24 én pedig Bács­ vármegye bajai, Csongrád­ vármegye tiszáninneni és túli, Heves­ vármegye hevesi és Jász- Nagykun-Szolnok megye tiszai alsó járásában nagy szélvihar dühöngött, felhőszakadásszerü záporral, he­lyenként jéggel, mely a földekről a keresztekben levő gabonát széjjelhordta, a még álló zabot ledöntötte, a tengerit pedig egész a földre fektette; — a Tisza- Maros szögén 24-én az egész vidéken nagy vihar vo­nult át, itt-ott jégeső, a földeken levő gabonákban, a növényzetben, fákban és szőllőkben kisebb-nagyobb károkat okozott. — Erdélyben is több helyen oly erős vihar és jégeső volt, hogy nemcsak a gabonane­­müekben, tengeriben, kerti növényzetben, fákban és épületekben okozott károkat, hanem az állatokban is tömérdek veszteséget vont maga után. herczeg itt mulatása alkalmával előfordult események­nek nem volt olyan jellegük, mint a milyet azoknak egy másik párisi lap tulajdonított.­­ A franczia kö­vet, Gerard, csupán az ilyen alkalmaknál szokás­ban levő toast elmondására szorítkozott s a monte­negrói fejedelem és az orosz vendég egészségére ürí­tette poharát. — A fejedelem pedig Francziaországra és a francziákra ürítette poharát, kik »a mi barátaink barátai.« (N. Fr. Pr.) Brüsszel, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése: De Volder egykori igazságügyminisztert, a ki jelenleg belügy­miniszter, a monsi vizsgálóbíró P­o­u­r­b­a­i­x lázítási ügyében, állítólag a kamarában tett nyilatkozatai­nak ellentmondá­sai miatt, kihallgatta. London, júl. 31. Montenegro fejedelme a »Times« bécsi levelezője előtt megnyugtató nyilat­kozatokat tett: nem vágyódik területnagyobbodásra és egy ujját sem mozdítaná, hogy a szomszéd álla­mokban zavargásokat idézzen elő. (Pl.) London, jul. 31. Créta szigetéről ideérkezett hírek szerint, ott már véres összeütközések is voltak. Egy keresztény lakosságú falu teljesen leégett. A gö­rög consul családját biztonság okáért Syrába küldte. (E­zt.) London, júl. 31. Az alsóház második olva­sásban szavazás nélkül elfogadta az apanage­­javaslatot, melynek elvetését Wallace indítvá­nyozta volt. A ház továbbá elfogadta a skót egye­temre vonatkozó törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban és a hozott aranypénzek bevonásáról szóló bilit második olvasásban. Goschen pénzügyminisz­ter kijelente, hogy itt az előbbi uralkodók idejéből eredt 4.295,000 egész és 157,000 fél sovereigns bevo­násáról van szó és kifejezte abbeli reményét, hogy a jövő évben az aranyérc- kérdést teljességében átölelő nagyobbszabású törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. München, jul. 30. A régensherczeg ma másfél óráig jelen volt a tornászok versenyénél. Lajos her­czeg kiosztotta a díjakat, mivel a tornaünnep vé­get ért. Róma, jul. 31. (Eredeti távirat.) Illetékes helyről kijelentik, hogy gróf Nig­­rának, Olaszország bécsi nagykövetének idejötte, mi összefüggésben sem áll a »trieszti és trienti bizottság« feloszlatásával s hogy az o­s­z­t­r­á­k-m­agyar külügyi hivatal ezen intézkedéstől t­elj­es­en távol áll és miben sem befolyásolta. (P. C.) Róma, jul. 31. C­o­n­­­b­ó­l jelentik, hogy az ot­tani igazságügyi hatóságok elrendelték F­r­a­n­ç­o­i­s Loyzeau de Granmaison franczia hadnagy szabadon bocsátását. Loyzeaut a határra viszik. Milano, jul. 31. A »Corriere della Sera« római levelezője azt jelenti, hogy a bibornoki col­legium többsége el van tökélve a legközelebbi conclave-t Olaszországon kívül tartani meg és fiatalabb pápát választani, a kit kora nem gátol az erélyes harczban s a­ki bármikor elhagyhatja majd Rómát. (N. W. T.) Konstantinápoly, jul. 31. (Eredeti táv­irat.) V­u­­­k­o­v­i­c­s, Bulgária megbízottja a portá­nál, szabadságútra ment. Állítólag Bécsben is időzni fog. (P. C.) Konstantinápoly, jul. 31. (Eredeti táv­irat.) Az az orosz corvett, mely a múlt héten Créta szigeténél horgonyt vetett, eltávozott a szi­get partvidékéről. (P. C.) Pétervár, jul. 31. (Eredeti távirat.) A czár parancsára egy udvari vonat ment az orosz­osztrák határba Nikita fejedelemért és a kíséreté­ben levőkért. (P. C.) Varsó, jul. 31. A hivatalos »Varsavsky Dnev­­nik«-nek Pétervárról azt jelentik, hogy Konstan­­t­i­n nagyherczeg egészségi állapotában nem állott be javulás, csak étvágya növekedett. Napközben és éj­szaka is egyaránt felette nyugtalan. (N. W. T.) Zágráb, jul. 31. A tartománygyűlés szep­tember 30-án kezdi meg üléseit, mely karácsonyig fog tartani. Táviratok: Wilhelmshaven, jul. 31. A császárné ma reggel 6 órakor különvonaton visszautazott Kissin­­genbe. Vilmos császár reggel 7 órakor a »Hohen­­zollern« yachtra ment, hogy elinduljon angolor­szági útjára. A hajóraj a külső révben csatlako­zik a jachthoz. London, júl. 31. Mint a »Reuter-ügynök­­nökségnek« jelentik Zanzibárból, az in­­surgensek elzárták a Mvapirába vivő utat. Bern, jul. 31. Ma átadták a német jegyzéket, mely választ képez a legutóbbi svájczi jegyzékre. Berlin, jul. 31. (Eredeti távirat.) Ma az itteni börzén az a hir keringett, hogy Boulanger öngyilkossá lett. (N. Fr. Pr.) Páris, júl. 31. (Eredeti távirat.) A Bou­langer perben ma ismét ad­ókat hoztak nyilvános­ságra. — Cam­bon madridi követ, egykori tunisi miniszterelnök vallja. A gyarmatban egyes hivatal­vadászok és speculánsok szerveztek egy pártot, mely Boulanger számára katonai parancsnokságot és resi­­dens állomást kívánt. Párisba visszahivatása alkal­mával Boulanger a gyűlésben a polgári erőszak ellen heves beszédet mondott.­­ Br­a­u­d­i­n képvi­selő azt vallja, hogy T­h­i­b­a­u­d egykori boulange­­rista ügynöktől hallotta, hogy az ügynök egykor Napóleon Jerome herczegtől megbízást kapott arra nézve, hogy a Boulanger jelöltségét mindenütt támo­gassa. Blandin meg van róla győződve, hogy Thibaud Napóleon Jerome herczeg és Boulanger közt egyet­értést hozott létre. (N. Br. Pr.) Páris, jul. 31. (E r­e­d­e­t­i t­á­v i­r­a t.) A »Temps« jelenti Cettinjéből.A Péter nagy­ Közgazdasági táviratok. Hamburg, jul. 31. A »Börsenhalle« jelenti: Öt czég, köztük C. Wöhrmann közvetlen rendes gőz­hajójáratot létesítettek Hamburg és a Levante közt, az első időben 4 gőzös, melynek mindegyike 2000 tonna tartalmu lesz, fogja a szolgálatot ellátni. A ha­jójárat érinteni fogja Hamburgot, Antwerpent, Py­­rault, Salonikit, Syrát, Smyrnát, Konstantinápolyt, Brailát és Küstendjét. A részvénytőke áll 1.400,000 márkából részvényekben és 700,000 márkából 41/2°/o elsőbbségi kötvényekben. Trieszt, jul. 31. A »Kemény« Adria gőzös Fiu­méba utazott. Fiume, jul. 31. Az Adria-gőzhajózási társa­ság »Bona« nevű bérelt gőzöse Londonba való ra­kodás végett ideérkezett. Rouen, jul. 31. A »Tisza« Adria-gőzös ide érkezett. Málta, jul. 31. A »Jókai« nevű Adria-gőzös Glasgowból jövet, érintette a kikötőt. Értéktőzsde. Bécs, jul. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Kőszénbányák többnyire élénken emelkedők, a többi érték nyugodt. Magyar aranyjáradék, bágyadt valu­tára, nyomott. Berlin, jul. 31. (T­ő­z­s­d­e­i t­u­d­ó­s­í­t­á­s.) Az eleinte beállott szilárdság az egész üzem tartama alatt kevés változást szenvedett. Bánya- és iparvásár nagyon élénk. Bankok szilárdak. Orosz értékek és bankjegyek tartósan élénkek. Bécs, jul. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 104.80. Erdélyi földteherm. kötv. 105.—. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 198.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 112.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 141.75. Szőlődézsmaválts. kötv. 99.75. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 127.—. 4 száz. arany­járadék 100.30. M. orsz. h.­részv. —.— Magy. vasúti kölcsön 115.75. Magyar hitelb. részvény 318.25. Alföldi vasut-részv. 200.—. Magyar észak-kel. vasut-r. 185.—. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 100.—. Tiszav. vasut-r. 247.—. Magyar lesz. és váltóbank-r. 103.75. Kassa-Oderbergi vasut-r. 155.—. 5 száz. papir-járadék 94.65. Adria m. tengeri gőzh. r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut-részv. —.—. Magyar fegyvergyár r. t. —.­­. Bécs, jul. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 306.50. Déli vasut-részv. 117.75. 4 százalé­kos aranyjáradék 109.90. Londoni váltóár 120.15. Károly La­jos vasut-részvény társaság 193.25. 1864. sorsjegy 173.25. 4.2 száz. ezüstjáradék 84.80. 1860. sorsjegy 140.1. Török sorsjegy 31.50. Angol-osztrák bank-részv. 125.10. Osztrák államvasut részv. 221.50. 20 francos arany 09.55. 4.2. száz. papirjáradék 83.75. Osztrák hitelsorsjegy 188.50. Osztrák-magyar bank­ r. 90­.—. Cs. kir. vert arany 5.68. Német bankváltók 58.72. Elbe­­völgyi vasút 215.75. Dunagőzhajózási r. t. 375. Bécsi bank­­egyl. 107.50. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat nyugodt. Bécs, jul. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 307.12. Osztrák államvasut-r. —.—. Unio-bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank-részv. —.—. 20 francos arany —.----. Déli vasut-részv. —.—. Magyar hitelb.-részv. 317.50. 1864. sorsjegy —. 4°/o m­agyar aranyjáradék —.—. Magyar fegyvergyár —.—. Az irányzat csendes. Frankfurt, jul. 31. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti r­észv. —.— 4°/0-os osztrák aranyjáradék —.—. 4°/a magyar aranyjáradék 85 15. Osztr. hitelrészv. 260.50. Osztr. államv. részv. 187.25. Déli vasút r. t. 100.75. M. Gácsor. v. r. —.—. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata július 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista = 58.00 forint. — 100 frank vista = 47.7­0. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medóra (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül.— Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Paris Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4»/»-osmagyararanyjárad..1 8».!M K0.61 K 8 .30 100 370 84.06 1.0.27 5°/9-os „ papirjárad. . 80.40 SD."CK 80.10 91.56 K —.— —• — 4 2°/6-os osztrák „­­ K 70.95 83.63K —.— —.— ^/6-os „ „ I 84. 96.I'* K 81.25 99.45 K- — — — — 4-2°/o-os „ ezüistjárad.. 72.0 81.8.. K 1 72.10 84.8?K — 4°/o’OS „ aranyjárad. J 93.50 110.­ 9 K 93.15 109. 7K —.— —• — Magyar keleti vasúti kötv. .j 84.90 89.90& —.— —.— —.— —• — 5°/0-os keleti vasút els. kötv.! 100.60 118.38 K —.— —.— —.— —.— Osztrák hitelrészvény........163.‘/f 3 6.69 U 260 75 307 49 U —.— —.— Osztrák-magyar bank........ —.— —.— 7 2.50 SO^O K —• —­ —• — Osztrák-magyar államvasut ‘­4.10 220 93 U 67.20 2 1.20 U 47.­ 50 1 920.34M Déli vasút............................... 50.40 18.81 U 00 8 118 48 1­ 253 75 119 OKM Erzsébet osztrák ny. vasút. ——.­­ —.— —.— —.— Magyar-gácsországi vasút.. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Elbavölgyi vasútrészvény.. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Károly­ Lajos vasút.............. 82.­'0 193.86 U 163.50 c*2.39 U —.— —.— Kassa-oderbergi vas­­........1­­66.H 153.85K —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegy......................214.­ 12 .68 —.— —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra.................169.9­­58.80 169.­0 58.80 —.— — .— II. kibocs. keleti kölcsön .. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Osztrák földhitel-részv.társ.1 —.— —.— —.— —.— ——.— 3/6-os franczia járadék ... 1 —.— —.— —.— —.— 84.50 —.— 4V9°/6-os franczia jár­adék ... —.— —.— —.— —.—­­05.05 —.— Ottomán bank részvény ... —.— —.— —.— —.— —.— —.— Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— 87.50 —. — O Magyar vasúti kölcsön sz. n. —.— —.— —.— —.— —. —.— o Magyar j­ezálog-hitelbank .-------—.— —.— —.— —.— —.— Magyar országos­ bank........ —.— —.— —.— —.— —.— —.—­ Árutőzsde, Bécs, jul. 31. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat bágyadt volt, az árak csökkentek. Eladatott: Búza 1890. tavaszra 9 66 -9.60 frton, junius— júliusra —.-------.— forinton, őszre 9.06 — 8.98 forinton. — Bors tavaszra —.-----.— forinton, május—júniusra —.-------.— forinton, őszre 7.40—7.45 forinton. — Zab tavaszra —.----.— forinton, május—júniusra —.------.— forinton, őszre 6.68—6.67 frton. — Tengeri 1890. május— júniusra 6.00 — 5­95 forinton, június—júliusra —.--------.— forinton, jul.—augusztusra —.-----.— forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza 1890. tavaszra 9.56 — 9­61 írton, május—júniusra—.— —.— forinton, junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 8 96—9­ 01 forinton. — Bors tavaszra —.-----.— forinton, junius—júliusra —.----.— forinton, őszre 7.40—7.45 frton. — Tengeri 1890. május—júniusra 5.94—5.99 frton, junius— júliusra —.----.— forinton, julius—augusztusra 5.36—5.47 forinton, aug.—szeptemberre 5.36—5.47, szept.—októberre 5.46—5.57 frton. — Zab tavaszra —.-----.—, június—júliusra —.-----.— forinton, őszre 6.65—6.70 forinton. — Káposzta­repcze február—márcziusra —.-----.— forinton, augusztus— szeptemberre 18.50 —18.70 forinton. — Repczeolaj kész szállításra 44.50—45.50 forinton, jan.—áprilisra —.--------.— forinton, április—májusra —.-------.— forinton, szeptember— deczemberre 45.----45.50 forinton. — Szesz. (Contingentálra) Kész szállításra 15.-----15.25 forinton, márczius—májusra —.-------.— forinton, ápril—májusra —.--------.— forinton, július—augusztusra 15.12—15.37 forinton, augusstus warants 15.25 —15.50 forinton. Berlin, jul. 31. (T­e­r m­é n­y v­á­s­ár.) (Zárlat.) Búza júliusra 191 márka — fillér (=11 frt 28 kr) ; szept.—októberre 189 márka 25 fillér (=11 frt 18 kr). Bors jul.—augusztusra 159 márka 25 fillér (= 9 frt 41 kr) ; szept.— októberre 161 márka 50 fillér (= 9 frt 54 kr). Zab júliusra 156 márka 25 fillér (=9 frt 23 kr); szept.—októberre 147 márka 35 fillér (= 8 frt 70 kr). Repczeolaj júliusra 67 márka — fillér (= 39 frt 60 kr); szept.—októberre 63 márka 80 fillér (= 3­7 frt 70 kr). Szesz július—augusztusra— márka — fillér (= — frt — kr); szeptember—októberre 34 márka 80 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 80 krral. Stettin, júl. 31. (Terményvásár.) — Búza julius augusztusra 183 márka — fillér (= 10 frt 81 kr) ; szeptem­ber—októberre 184 márka — fillér (= 10 frt 87 kr.). — Bors július—augusztusra 155 márka 50 fillér (= 9 frt 19 kr), szeptember—októberre 158 márka 50 fillér (= 9 forint 37 kr.) — Repcze-olaj júliusra 67 márka — fillér (= 39 frt 30 kr), szeptember—októberre 68 márka — fillér (= 39 frt 90 kr). — Szesz helyben 60 márka fogyasztási adóval 55 márka 50 fillér (= — frt — kr); helyben 70 márka fogyasztási adóval 55 márka 75 fillér (= — frt — kr); július—augusztsra 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr); szeptember—októberre 70 m. fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 80 krral. Köln, jul. 31. (Termény vásár.) Búza júliusra — márka — fillér (= — frt — kr.) ; novemberre 19 márka 6­1 fillér (= 11 frt 58 kr). Bors júliusra — márka — fillér (= — frt - kr.) ; novemberre 16 márka 10 fillér (= 9 frt 51 kr). — Repczeolaj (hordóstól) helyben 70 márka 10 fillér (= 41 frt 67 kr) ; októberre 66 márka 90 fillér (= 39 frt 55 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 80 krral. Páris, júl. 31. (T e r m­é n­y v­á­s­ár.) Búza folyó hóra 22 frk — címe (= 10 frt 56 kr.) ; augusztusra 22 frk — címe (= 10 frt 56 kr.) ; 4 utolsó hóra 22 frk 90 címe (= 11 frt — kr.) ; novembertől 4 hóra 23 frank 25 ctme (= 11 forint 16 kr.) Liszt 12 márkás­ folyó hóra 52 frk 10 ctme (= 15 frt 73 kr.) ; augusztusra 52 frk 25 ctme (= 15 frt 77 kr.; 4 utolsó hóra 52 frank 75 ctme (=15 forint 92 kr.); novembertől 4 hóra 53 frk — ctme (= 16 forint — kr.) Repczeolaj folyó hóra 68 frk — címe (= 32 frt 64 kr.); augusztusra 67 frk 50 ctme (= 32 frt 40 kr.); 4 utolsó hóra 68 frk 25 ctme (= 32 frt 76 kr.); 4 első hóra — frk — ctme (= — frt — kr.) Szesz folyó hóra 40 frk — ctme (= 20 frt 91 kr); augusztusra 40 frk 25 ctme (= 21 forint 03 kr); 4 utolsó hóra 41 frk — ctme (= 21 frt 44 kr); 4 első hóra 41 frk 25 d­me (1­21 frt 56 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk = 47 frt 90 krral. Külföldi terménytőzsdék m­ai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Július 31. Július 30. Búza júliusra.....................................191 márka fillér -- márka — fillér „ szept.—októberre .... 18­8 „ 55 „ 169 „ 25 „ Rozs julius—augusztusra. . . . 169 „ 2­» „ — „ — „ „ szept.—októberre . . . . 161 „ (0 ,, 160 „ 25 ,, Zab júliusra................................. . 1­6 „ 2 * „ 11­7 „ — „ „ szept.—októberre .... 147 „ 25 „ 146 „ 75 ,, STETTIN, Búza julius—augusztusra.... 183 márka — fillér 183 márka — fillér „ szept.—októberre .... 181 „ —- „ 184 „ - - „ ROZS július—augusztusra. ... 1­5 „ 50 „ 153 „ 10 „ „ szept.—októberre .... 155 „ 60 155 „ 10 „ KÖLN. Búza júliusra......................................— márka — fillér « • márka - - fillér „ novemberre.................................19 „ 60 „ 19 „ 70 „ ROZS júliusra..................................—- „ — „ — — „ „ novómberre.................................16 „ 10 ,, 16 „ 10 „ PÁRIS. Búza folyó bóra ....... 22 frank — címe 22 frank 25 címe „ augusztusra.................................22 „ — „ 22 „ 40 „ „ 4 utolsó hóra.................................2S „ 90­­, 23 ,, 30 „ „ novembertől 4 hóra ... 23 „ 25 „ 23 „ 1Q „ Liszt folyó hóra.......................................51 „ 1.0 „ 53 „ — „ „ augusztusra.................................52 ,, 25 „ 53 „ 25 „ „ 4 utolsó hóra.................................52 „ 75 „ 53 ,, 75 „ ,, novembertől 4 hóra ... 53 „ — „ 54 ,, — ,, HÍREK. Augusztus 1. Uj regényünk. Lapunk jelen kiadásában kezd­jük meg G­yar­ma­thy Zsigáné: »Mo­no­story Katinka« czimü érdekes regényének közlését. — Udvari hir. Stefánia, özvegy trónörö­kösné ma este 9 órakor Bécsből Ostendébe utazott. — József főherczeg fiainak vizsgálata. József Ágost és László főherczegek — mint lapunknak Al­­csuthról távirják — ma fényes eredménynyel tettek vizsgálatot és pedig József Ágost főherczeg a gymna­sium hetedik, László főherczeg a negyedik osztályá­nak tantárgyaiból. A vizsgálaton jelen voltak: József főherczeg, Clotild főherczegasszony, Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, Holdházy János apátkanonok s a főherczegek nevelője, Francsics Norbert győri fő­­gymn.­igazgató, Köppl Károly, Malatin Gotthárd, Hunfalvi Boris és Pacher Donát. A vizsgálat d. e. 9 órakor imával kezdődött s 12 órakor ért véget. Befe­jezésül József Ágost főherczeg Eötvös »Bucsu«-ját és Schiller »Der Graf von Habsburg« czimű költemé­nyét, László főherczeg pedig Arany János »Toldi­jából és Uhland költeményei közül szavallt. — Albrecht főherczeg kolozsvári tartózkodásá­ról a következő episodokat írják a »Budapesti Hír­lapnak« : »Midőn a főherczeg szállására, a Hungária­­vendégfogadóba megérkezett és meglátta, hogy tisz­teletére a szálló lépcsőháza dísznövényekkel van fel­­ékesítve, azonnal elrendelte, hogy a díszítést nyomban távolítsák el; még a rendes alkalommal használatban levő szőnyegeket is kifogásolta és külön megrendelte, hogy ebéd alkalmá­val az ebédlőt a legegyszerűbben rendezzék be.­­ A másnap tartott gyakorlatnak is volt egy érdekes episodja. Nagy őrmestert, ki a kö­­niggrä­zi csatában az 51-ik ezred (a kolozsvári ezred) zászlóját megmentette s ezért a vitézségi aranyérmet nyerte, bemutatták a főherczegnek. A főherczeg igen szívesen beszélgetett az őrmesterrel és e közben érte­sült arról, hogy Nagynak egyik fia hadapród. Azon­nal maga elé hivatta a hadapródot és rövid beszédet intézett hozzá, buzdítván arra, hogy legyen olyan de­rék, jó katona mint a minő az apja. E szavak után kezet szorított az öreg őrmesterrel, ki meghatottsá­gában sírva fakadt. — Délután a főherczeg a séta­térre ment, hol tiszteletére katonazene játszott. Az egész tisztikar jelen volt s a főherczeg köré csoporto­sult, a ki jóízűen beszélgetett környezetével. Egy­szerre a sétatérre érkezett Kotova tüzéralezredes, a ki lábát törte s e miatt hetekig feküdt. A katonatisz­tek közül többen az alezredeshez siettek, a ki aznap kelt fel először betegágyából. A főherczeg észrevette az alezredest s kérdezősködött felőle, midőn értesült arról, hogy milyen szerencsétlenség érte, fölkelt ülő­helyéből, a meglepett tiszt elé sietett, barátságosan üdvözölte, kezet szorított s csaknem negyedóra hoszszat beszélgetett vele.­­ Ugyanekkor történt, hogy a főherczeg nagy érdeklődéssel nézegette a sé­tálókat, kik közül különösen feltűnt előtte egy rövid­­kabátos, kirívó szinü, koczkás ruhába öltözött fiatal gavallér. Mikor e dandy deli tartással harmadszor haladt el a társaság előtt, a főherczeg tréfásan kér­dezte környezetétől: »Ugyan ki ez a »gigerl«, az éjjel még a kabátjáról álmodom.« — Személyi hírek. H­aj­n­ik Imre dr., a bu­dapesti tudományegyetem rectora B.­Füredről tegnap visszaérkezett a fővárosba. — Kr­i­n­g­e­r István dr., az egyetem ez idei rectora Gasteinba utazott fürdő­­curára. — M­o­r­e­tl­­ Károly dr. a Rókus kórház II. gégészeti osztályának rendelő főorvosa szabadság­idejéről, melyet a külföldön töltött, ma visszaérkezett a fővárosba. — V­i­d­é­k­y János, a fővárosi felső ipar­­rajziskola igazgatója Karinthiában tölti a nyarat. — Dr. Holub afrikai utazó a napokban Bazinban tartott felolvasást, melyre a vidékről is sokan jöttek el. — Bombelles gróf holttestének beszereléséről a következőket távirják Rodaunból. Bombelles gróf altengernagy holttestének beszentelésénél jelen voltak: Sterneck br. tengernagy, a főudvarmesteri hivatal képviselője, G­i­e­s­­ báró százados, ő felsége segédtisztje, C­h­o­t­e­k grófnő udvarhölgy s még szá­mos előkelőség. — IX. Pius pápa síremléke. Rómából írják a »M. Állam«-nak, hogy IX. Pius pápa siremléke a San Lo­renzo fuori le mura templomban még nem készült el. A mennyi készen van belőle, az bizanti szylben épült s gazdagon van díszítve zöldszinü márványnyal, ara­nyozással, gyöngyházzal és fémdiszitményekkel porphyr és szerpentin alapon. A síremlék középső mezőjét mozaik képezi, a­melyet arany, ezüst, gyöngyház rosetták díszítenek, ezekben pedig azoknak a püspö­köknek a czimerei vannak, a­kiknek egyházmegyéi kitűntek a síremlék javára való adakozásban. Ezek között több magyar püspök czimere van. Azután e síremléken azon nemzetek nevei is olvashatók, a­melyek legtöbbet adakoztak. Elsők az olaszok, ötödik helyen az osztrákok és hatodik helyen a magyarok állanak. Ezután még 15 nemzet következik. A tem­plom azon része, melyben a síremlék van elhelyezve, a bazilika többi részétől szőnyeggel lesz elválasztva, míg a síremlék falának legfelsőbb része ismét mozaik­kal lesz díszítve, közte festményekkel, a­melyek IX. Pius élettörténetének kimagasló eseményeit fogják megörökíteni. Most Aquadem­i gróf, mint a síremlék­­bizottság elnöke, felhívást intézett a catholicusokhoz, hogy adakozzanak a síremlékre, hogy befejezhető legyen. — A hadsereg rendeleti lapjából, Bécsből táv­irják a »Bud. Corr.«-nak . A hadsereg rendeleti lap­jának ma kiadott száma a következőket közli: Ő fel­sége kinevezte küstenfeldi Ivanossich Henrik alezredest a 22. gyalog­ezredben, a 79. gyalogezred parancsnokává; Rob­etta Vilmos a 79. gyalogez­red ezredese az 59. gyalogezredbe helyeztetett át; Z­­­o­­­f Antal alezredesnek, a zárai katonai­ parancs­nokság műszaki igazgatójának igen hasznos szolgá­latai elismeréséül a Ferencz József-rend lovagke­resztje adományoztatott. Majnek­ József, a IV. Ferdinánd főherczeg toskanai nagyherczeghez szol­gálati kamarásként beosztott alezredes saját kérel­mére nyugállományba helyeztetett és ez alkalommal neki az ezredesi rang és szolgálati kamarás minősé­gében sok éven át tanúsított kitűnő és odaadó szol­gálatai elismeréséül a vaskorona-rend 3-ik osztálya adományoztatott. Mittermallner Miklós alez­redes, cattaroi térparancsnok saját kérelmére nyug­állományba helyeztetett és neki ugyanez alkalommal hosszú, mindig kötelességhű szolgálata elismeréséül, az ezredesi czim adományoztatott. — A Balkán czárnéja. Az ünnepélyen, melyet Nikolajevics Péter orosz nagyherczegnek, Milena montenegrói herczegasszony jegyesének tiszteletére rendeztek Csetinjében, egy színdarabot is előadtak, melynek czíme : »Balkanska carica.« (A Balkán czár­néja), szerzője pedig Miklós, montenegrói fejedelem. A színdarabot egy pozsegai szerb színésztrupp adta elő, mivel Csetinjében nincs színház. A darabot kü­lönben, mely versekben van írva, a montenegrói feje­delem hat évvel ezelőtt készítette, de csak most adatta elő. Az alattvalói természetesen szörnyen tap­soltak a darabnak, mert a középeurópai udvari szo­kásokkal ellenkezőleg, nem volt a taps megtiltva, melyből Protics directornénak is kijutott. . — Szobor Kolumbus Kristófnak. A »M. Állam« Rómából jelenti, hogy Angelucci József servita, azt az indítványt teszi az olasz lapokban, hogy Kolum­bus Kristófnak, mint az egyház és Olaszország dicső fiának, 1892-re, Amerika fölfedezésének négyszázados évfordulójára Rómában szobrot emeljenek és pedig a Péter-tér átellenében, a Rustiencei téren. A gyűjté­seket legközelebb megkezdik. — Amari Mihály hírneves olasz történetíró és senator, életének 83. évében elhunyt. Főleg az arab nyelv és irodalom terén volt tekintély. 1845-ben meg­­írta a siciliai vecsernye történetét, a miért száműzték. Ekkor költözködött Francziaországba, hol az arab iro­dalmat tanulmányozta, de 1848-ban visszatért Pa­­lermoba és a forradalmi kormány pénzügyminisztere lett. A forradalom leverése után ismét Francziaor­­szágba menekült s megkezdő legnagyobb munkájá­nak kiadását, a melynek a czime: »A mohamedánok története Siciliában.« 1862-ben az új Olaszország cultusminisztere, majd senatora lett. Az utóbbi idő­ben pedig az arab nyelvet tanította a florenczi egyetemen. — A tábornok fia, mint jezsuita. Sherman, a hires amerikai tábornok első­szülött, Tamás nevű fia jezsuita lett. A philadelphiai érsek nem rég szentelte fel diakónussá. — A debreczeni dalnokok útja. Debreczenből távírják. A debreczeni dalárda ma érkezett vissza erdélyi körútjából. A dalárda tagjait az indóháznál Simonffyi polgármester fogadta és üdvözölte. A dalárda tagjai a nép éljenzése közt hajtattak a vá­rosba.­­ Az augusztusi kirándulás Párisba, melyet a máv­ városi menet­jegy iroda rendez, fölöttébb kelle­mesnek ígérkezik. Az eddig jelentkezettek kizárólag a társadalom műveit középosztályához tartoznak, sokan közülök a bírói kar tagjai, vannak fölös szám­mal tanintézeti igazgatók, tanárok, közjegyzők, ügy­védek , az állami hivatalnokok is szép számmal van­nak, de a társaság zömét mégis földbirtokosok képezik. A fiatalságot több egyetemi polgár képviseli. Az eddig jelentkezettek közül csupán mintegy 20%-a hölgy. A Dieppe­ londoni kirándulásra, melyet a párisi nyolc­ nap befejezése után rendeznek, szintén történt már több jelentkezés, úgy, hogy ezt is biztosítottnak lehet tekinteni. Czélszerű, ha a kirándulásban résztvenni kívánkozók még Budapesten bejelentik a menetjegy­irodában, hogy kik akarnak ugyanegy fogadóban lakni, mert az ilyen igényeket már Párisban kielégí­teni lehetetlen. A kirándulás, mint az már végleg meg­van állapítva, augusztus 10-én d. e. 11 órakor indul az osztrá m. államvasút pályaudvaráról, teljesen külön vonaton. E vonat Bécsben csak néhány órát tölt, míg a társaság Zürichben teljes 24 órát pihen, nehogy egyrészt az utazók túlságos kimerülten érkezzenek Parisba, másrészt pedig, hogy e pihenő nap alatt mindenki megtekinthesse Zürichet és a zürichi-tó kör­nyékét. — Egy éj a Balatonon. Somogyi Károly bala­tonfüredi színtársulata augusztus 3-án, szombaton este, fényes ünnepélyt rendez. A Balaton-parti sé­tányt és a kikötőt fényesen kivilágítják, a víz tükrén pedig ragyogó tűzijátékot rendeznek, amit a társulat énekes tagjaiból alakult férfinégyes válogatott műsora fog megelőzni. A szüneteket Dankó Béni czigány­ze­­nekara tölti be. Az ünnepély iránt, a­mely a múlt évben is fényes sikert aratott, úgy a fürdővendégek, mint a környék lakossága közt átalános az érdek­lődés. — Eskületétel. A tudományegyetem tanácsa előtt ma tették le a hivatalos esküt S­i­m­o­n­y­i Zsig­­mond dr. a magyar nyelvtudomány és K­é­tf­y Ká­roly dr., a II. belgyógyászati tanszék most kinevezett nyilvános rendes tanára. — Tanítónők találkozása. A budai állami ta­­nítónőképzőintézet volt növendékeinek találkozójuk lesz aug. 10-én Budán, az intézetben. Hat évvel ez­előtt ígérték ezt meg egymásnak, a­mikor megszerez­ték a tanítónői diplomát. Egyikük, Rajnerné Gerge­­lyi Gizella úrnő, ki a fővárosban (egyetem utcza 9. sz.) lakik, most figyelmezteti társnőit a határidőre. S azokat, kiket fontos ok akadályoz a megjelenésben, kéri, hogy tudassák volt társnőikkel hozzá czimzett levélben hogylétüket és viszonyaikat. — Halálozás. Szalma-Teresen (Nógrád­ megyé­­ben) a napokban hunyt el nedeczei és ruttkai R­u­tt­­kay Károly földbirtokos 74 éves korában. Az el­hunytat két fián, Ruttkay Albert kapitány és Rutt­­kay Aladáron kívül, nagyszámú rokonság gyászolja. Temetése e hó 27-ikén ment végbe nagy részvéttel. A megboldogult a népnek nagy jóltevője volt, a sza­­badságharczban tevékeny részt vett, különben Kos­suthnak rokona is volt, később nagy előszeretettel foglalkozott az irodalommal, az angol classicusokból sokat fordított magyarra s több műve meg is jelent. — A háromszék-megyei »Székely házi iparegye­sület« nőipariskolája és szövészeti tanműhelye. Ebben a speciálisan székely jellegű intézetben — mint S.­Szentgyörgyről írják lapunknak — f. hó 28 és 29-én tartották meg az évzáró vizsgálatokat P­ó­­­s­a József főispán és az egyesület fáradhatlan elnökének vezetése mellett. 1878-ban alakult meg az iskola 20 növendékkel, ma már 93 növendék látogatja, a­mi méltán bizonyít a mellett, hogy az iskola szükséget pótol. Taníttatott itt nemcsak a szövészet, hanem a női kézimunkáknak minden ága. Az intézet saját épületében rendezett kiállítás megmutatta, hogy gon­dos nevelés mellett, mit lehet elérni a legtöbb növen­dékkel egy év alatt, megjegyezve, hogy a legtöbben alig hoznak magukkal némi hiányos kézügyességet. A kiállítás általában dicséretes eredményt mutatott fel, de leginkább kitűntek a kalotaszegi varrottas munkák, az árapataki kivarrások (a minták változa­tosságában és csinosságában a kalotaszegivel verse­­nyeznek) a fehér és műhímzések nagyrészben Huszka tanár speciális székely rajzai után. Az intézetnek, melynek legnagyobb jótevője Pótsa főispán, van ol­csó benlakása is, ami lehetővé teszi, hogy a szegény székely leányok a női kézimunkáknak minden nemét kenyérkereseti képességgel elsajátíthassák. Az inté­zet mellett fennálló »Székely szövő gyárban« is szá­mosan nyernek tisztességes megélhetési módot. A vizsgálaton jelen volt Binder iparfelügyelő és Eötvös kit. tanfelügyelőn kívül, nagyszámú érdeklődő közön­ség. A vizsgálatokat jutalom kiosztás zárta be. Az első díjat egy varrógépet (a főispán ajándékát) M­e-­­­­­k Anna, a második díjat pedig G­a­b­l Irén nyerte. Ez a humánus intézet, mely a Székelyföldön nagy hiányt pótol s azzal, hogy az iskolát tömegesen lá­togató szász leányok itt a magyar nyelvet megtanul­ják, nemzeti missiót is teljesít, megérdemli a pár­tolást. — Huszárok elvonulása a fővárosból. A buda­pesti 4. hadtest parancsnokságának értesítése szerint a fővárosban állomásozó 13-ik huszárezred a Fe­­rencz József-laktanyából aug. 2-án a dandár-összpon­­tosításra szabad menetekben Budapestről Seregé­lyesre vonul. — Chinai hittérítő Budapesten. Ürge Ignácz, a magyar származású chinai hittérítő, pár nap óta Budapesten időzik, mint a központi papnevelő-intézet vendége. Ürge e hét végéig marad itt s azután foly­tatni fogja megkezdett körútját az országban. — A Svábhegyről. A budapesti hegyvidéki tourista-egylet a múlt szombatra tervezett tánczvigal­­mát és múlt vasárnapra tervezett kirándulását a ked­vezőtlen idő miatt elhalasztván, a tánczvigalmat szombaton fogja megtartani t­aztos belépti díjjal, külön vonat is lesz. Úgyszintén a Csillebérczre vezető út ünnepélyes megnyitása alkalmával rendezendő tár­sas kirándulást aug. 4-én, (vasárnap) délután tartják meg; összejövetel 3 órakor az egylet helyiségében (Eötvös-vendéglő). Vendégek szívesen láttatnak. — Vasúti szerencsétlenség. Prágából távirják mai kelettel. Az államvasut Jenschowitz-zaluzi vona­lán ma egy mozdony a kalauzkocsival együtt kisiklott. A kisérő személyzet egy tagja életét vesztette. Prá­gából segélyvonat ment két orvossal a szerencsétlen­ség színhelyére. — A főváros egészsége. Budapest főváros 1. főorvosi hivatalának kimutatása a heveny-ragályos kórok állásáról jul. hó 23—30-ig a következő: a) betegedés: hagymáz 102, bárányhimlő 2, vörheny 20, kanyaró 22, roncsoló torokláb 13, torokgyík (croup) 3, trachoma 18, hökhurut 8. a ^halálo­zás: hagymáz 6, vörheny 2, roncsoló torokláb 3, to­rokgyík (croup) 2, hökhurut 1. — A betegek elkülö­nítése a lehetőségig, a fertőtlenítés, valamint egyéb óvintézkedések hatóságilag eszközöltettek. — Az öngyilkos ügyvéd, Farkas György holt­­testét ma fölbonczolták és constatálták, hogy a halált­­hozó golyó a jobb halántékán fúródott a koponyába. Temetése holnap délután lesz a Rókus-kórházból. — Vizbefult. Bauer József 30 éves matróz ma délután véletlenségből a Dunába esett s társainak­­ szeme láttára nyomtalanul eltűnt a hullámokban.

Next