Nemzet, 1889. szeptember (8. évfolyam, 2517-2546. szám)
1889-09-11 / 2527. szám
saját diadalára aknázza ki azokat az ösztönöket de megfeledkezett arról, hogy ha conservatív férfiak szövetkeznek a forradalmi ösztönökkel, azért, hogy mindenik a maga czéljaira használja fel és főzze le a másikat, eleintén mindig a mérsékeltek teszik a concessiókat és a végén mindig a legtúlzóbbak ragadják magukhoz a vezetést. Mi e A mozgalom folytatását találta a turini értekezletben, melynek az lett volna a czélja, hogy Kossuth tekintélye és szellemi vezetése alatt állandósíttassék a megkezdett irány. Már most méltán kérdhetjük, hogy melyek hát azon elvek, melyek az ellenzéket és árnyalatait — mert immár csak árnyalatok — valóban vezetik ? A mérsékelt ellenzék biztat bennünket, hogy a kiegyezés alapján áll, fenn akarja tartani, de szövetkezik a szélsőballal. A szélsőbal biztat bennünket, hogy dynastikus alapon áll és panaszkodik, hogy a korona nem kéri tanácsát, de Kossuthhoz fordul, aki azért nem jön haza, mivel antidynasticus alapon, a trónvesztési nyilatkozat alapján áll. Kossuth azonban, ha dignitással ragaszkodik is történelmi szerepének consequentiáihoz, nem kevésbbé éleslátású és tudja a számkivetés távolából és az emberi kornak véghatárairól is, hogy Magyarország annyi küzdelmes megpróbáltatás és válság után, a folytonos megizmosodás útján van, anyagilag és politikailag napról-napra erősödik, a régi mulasztásokat és súlyos veszteségeket sorra pótolja és ebben az egészséges fejlődésben és békés emelkedésben, régi jelentőségének és európai hivatásának magaslatára, a nemzetet újabb lázas rázkódások csak megakaszthatnák, beláthatlan időre visszavethetnék és legkevésbbé férhet össze hazafiságával, hogy akkor járuljon maga hozzá a belbéke megingatásához, mikor kivülről komoly veszélyek fenyegetnek. fi ! Mi pedig tudjuk, hogy a forradalomnak megbecsülhetetlen és elidegeníthetlen két hagyománya szállt a nemzetre. Az egyik a csatatérnek dicsősége, a másik a tanulság, mely az akkor elkövetett politikai hibákból ered. Mi tudjuk, mert apáinknak, akik itt, ezen a földön, ahol ma állunk, együtt harczoltak a hazáért, részük volt a dicsőségben és részük volt a veszteségben. A Bécsben elkövetett hibákból tanuljanak Bécsben, a nálunk elkövetettekből tanuljunk mi. A magyar nemzetnek az az európai hivatása, csak abban leli meg az eszközöket, hogy saját sorsát szabadon intézze és európai jelentőségét megtartsa, hogy egy nagy birodalomnak képezze összekötő fentartóját. E nélkül, önmagára visszavonulva, az ideig-óráig fentartható látszólagos függetlenség is csak a hatalmas szomszédoktól való nyomora függés és vége a feldarabolás lesz, amint már fel voltunk darabolva németek és törökök közt. Ezért látjuk végigvonulni egész történelmünkön, az első Árpádoktól kezdve minden nagy királyunk alatt, a törekvést, kapcsolatot létesíteni a mai Galicziával, a cseh korona tartományaival és egyes osztrák tartományokkal. Már az Anjouk és Hunyadiak alatt együtt volt csaknem az egész mai osztrák-magyar monarchia. A magyar nemzetnek ezen állandó, ezredéves törekvése, melyet mindenkor az érdekközösség ösztönével, néha idegen, cseh, lengyel osztrák fejedelmek választásával, néha a fegyvernek erejével létesíteni igyekezett, a hoszszas történelmi fejlődésekkel járó ingadozások, visszaesések és küzdelmek után nyert szilárd alapot, az érdekközösség tudatán, szabad alkotmányosintézkedésekben találta meg befejezését a kiegyezés által. Kossuth maga, midőn a nemzeti történelem geniusát félreismerve, szét akarta tépni ezeket a kapcsolatokat, hova jutott? Odajutott, hogy nem látott más menedéket, mint hogy az Árpádok, az Anjouk, a Hunyadiak által keresett ősrégi történelmi kapcsolatok helyett, új kapcsolatokat keressen. Aradon Pöltenberg tábornok által az orosz czárt kínálta meg a magyar szent koronával, ami a rabszolgaságt később kereste a dunai confoederatióban, ami Magyarország feldarabolása lett volna. Ezen történelmi igazságok erejét pedig csak fokozni fogja az a szeretet, melylyel a nemzet jó királyára tekint, hogy nemzetünk talán az egyetlen a continensen, mely minden rétegében a legitim királyság alapján áll, mivel tudja, hogy ennyi különböző nemzetiség mellett a szent korona varázsa képezi összetartozóságának egyik nélkülözhetlen biztosítékát. És ha daczára ennek láttuk, hogy utczai tömegekkel akarnak kormányt buktatni, hogy megtámadják a korona jogait, botrányokkal tehetetlenné és csúffá akarják tenni a parlamentarizmust, holott szabadságunknak ez a legfőbb palládiuma; ha láttuk, hogy azon jogokat, melyek csak a törvényhozást, a koronát és a választók összeségét illetik, járdakövekkel hajigáló, ablakokat és boltokat betörő csoportokkal akarják bitoroltatni és el akarják hitetni a világgal, hogy ez a magyar nép, akkor mi tudjuk, hogy hazánk népe, mely szereti a királyát, alkotmányára büszke, szabadságot akar, nem rémuralmat — tudjuk, hogy ez a nép velünk van. (Élénk éljenzés és tetszés.) És mivel ilyen viszonyok közt az abdicatio egyenes kötelességszegés volna, látják önök, hogy a szabadelvűpárt tüntetőbben, mint valaha, tömörül régi vezére körül, látják, hogy a kormány nem gyöngült, hanem jelentékeny szellemi és tetterővel gyarapodott és látják, hogy a magyar állam békés és biztos megerősödését nemcsak megakasztani nem engedjük, de sőt annyival inkább ujabb nagy reformokkal előre vinni mindannyian el vagyunk szánva. (Hosszantartó lelkesült éljenzés.) BELFÖLD. Budapest, szept. 10. (Galimberti conflictusa Strossmayerrel.)A bécsi»Presse«ben olvassuk: Egyik helybeli kőnyomatos lapnak állítólag megbízható értesülése szerint Strossmayer püspök és Galimberti nuncius között conflictus támadt. Tudvalevőleg jövő vasárnap fogják Szerajevóban felszentelni az új catholicus székesegyházat, amit a kiadott programm szerint Galimbertinek kellett volna végeznie. Ezen ünnepélyre dr. Stadler, Szerajevo érseke, az összes horvát püspököket s kiválóbb egyházférfiakat meghívta. Erre Strossmayer püspököt a pápai szék képviselője fölszólította, hogy maradjon távol az ünnepélytől. Strossmayer azonban kijelentette, hogy mint Bosznia püspöke nem maradhat el. E vonakodás következtében Galimberti tudatta Stadler érsekkel, hogy a székesegyházat nem szenteli fel, az ünnepélyre sem megy el. Budapest, szept. 10. (Külföldi krónika.) A pápa szept. 2-ától felelt a Fuldában összegyűlt német püspökök feliratára, amelyben ezek megbotránykozásuknak adtak kifejezést a római Giordano Bruno ünnepély ellenében. A pápa a válaszban a német püspökök kötelességérzete és érzelmeiért köszönetet mond és az isten áldását kéri ki a püspökök tanácskozásaira. Belgrádon az orosz követségnél e hó 11-én ünnepélyes elfogadás lesz az orosz czár születésnapja alkalmából és előbb a székesegyházban ünnepélyes isteni tisztelet tartatik, a melyen a régensség, a kormány és a polgárság részt fog venni. Megjegyzendő, hogy Mihály metropolitának detronisatiója óta ily ünnepélyek nem tartottak, s azok ismétt megkezdése kizárólag az ő befolyásának tulajdonítható. A berlini »National-Zeitung«, mely kormányintézkedésekről rendszerint kedvező szellemben szokott ítélni, a német sertésbehozatali tilalomról a következőt jegyzi meg: »Tény, hogy az Ausztriából és Oroszországból való sertésbehozatal betiltása a kevébbé tehetős néposztályok által kizárólag használt hús árát hirtelen és igen lényegesen felszöktette s ez által különösen a keleti határtartományokban komoly bajok s nagy elégedetlenség keletkezett. Nem tekintve magát ez intézkedés indokoltságát, már az is feltűnő, hogy a kormány utólag bizonyos könynyítések megadására kényszerült; ez azt a benyomást teszi, hogy az intézkedést nem fontolták meg kellőleg, hogy hatásáról előre nem voltak tisztában. Nekünk azonban az is sajnálatosnak látszik, hogy eddig a tilalom szükségességének beható és meggyőző bebizonyítását nélkülözzük. Azt a járvány veszélyével indokolták, melyet tagadni épen nem szándékozunk, de melyet eddig éppenséggel nem adtak elő úgy, hogy azon állítás, mely szerint a vagyontalan osztályok hústáplálékát szükség nélkül és csak a német sertéstenyésztők előnyére, megdrágították — alaptalannak látszanék. A rendelkezés , mely jogosult érdekeket ily mélyen megsért s oly könnyen irányzatosan kizsákmányolható, mint a behozatali tilalom, nézetünk szerint tüzetesb indokolásra szorul, mint ez eddig történt.« Orosz-Lengyelországból a »Kurier Port« a következő rendelkezést tudatja: A lengyel czárság kormányfelügyelője az összes lengyel vasutakhoz köriratot intézett, melylyel a varsó-terespoli vasútra nézve i. é. szept. 1-jétől kezdve, a többi vasutakra nézve pedig a rendelet vételétől fogva, meghagyja az orosz nyelv behozatalát szóban és írásban. A jelenleg szolgálatban levő hivatalnokok pontos vizsgálatnak vetendők alá, újak csak olyanok alkalmazandók, akik az orosz nyelvet teljesen bírják. A rendelet szigorú végrehajtásáért a forgalmi igazgatók felelősek. Budapest, szept. 10. (A római válság.) A nagy bankválság, amely alatt most Olaszország szenved, csak akkor érthető meg igazán, ha ismerjük az okokat, melyek folytán néhány római és turini pénzintézet bukásának meg kellett károsítani az egész országot, ahelyett, hogy csak a legközelebb érdekelt körökre szorítkozzék. A dolgok való állapotát azzal jellemezhetni legjobban, ha azt mondjuk, hogy a római »Banca Tiberina« és a turini »Discont- és selyembank« a leginkább érezték és a legnagyobb mértékben tovább terjeszték a válság hatását, melynek az összes hitel túlságos igénybe vételéből okvetlenül származnia kellett. Minthogy a hitelnek e mérték feletti és megfontolatlan kihasználása mindenekelőtt építési czélokra történt, úgy a hitel megapadásának elsősorban a nagy római építő bankot kellett sújtania, azután berántatott a részvényekkel túlterhelt Discont és selyembank, amelyből a további bukások hullámgyűrű szerűen terjedtek el. Aki a szertelen római építési üzérkedést elfogulatlan figyelemmel kisérte, az a beállott krachot előre láthatta. 1881. decz. 31-től 1888. márcz. 1-ig, tehát 61/ esztendő alatt, a beépített terület a városi adóhatáron belül 1.552.060 négyszögméterrel, vagyis az előbb beépített területnek majdnem felével megszaporodott. A statisticai hivatal adatai szerint, a beépített terület az előbbeni időszakhoz — az antik építkezések és templomok kivételével — 3.403.150 négyszög métert, az utóbbi időszakban pedig 4.935.210 négyszög métert tett ki és biztos jelek azt mutatják, hogy ez óriási építkezés eddig jelentékenyen nem csökkent s legközelebb nem is fog csökkenni. Mert a városi lakosság sűrűsége, bár 1882. január 1-től 1888. márczius 31-ikéig az előbbi 1000 négyszögmétert 80-ról 73-ra szállott alá, még mindig túlhaladja Bologna, Catania, Florence, Milano, Turin, vagyis a félsziget legnépesb városai lakosságának sűrűségét 32, 37, 39,52,57 fejjel 1000 négyszögméterenként s csak azok mögött áll, melyek, mint Nápoly, Velencze, Genua, Palermo, természeti viszonyaiknál vagy tőkehiánynál fogva a kiterjedésben gátolva vannak. Kérdés már most, hogy a lakásépítkezések gyors növekvése megfelel-e a főváros lakossága növekedésének? Az említett 610 esztendő alatt a lakosság száma 272,012-ről 359,845-re emelkedett, t. i. évenként 52-vel 1000 után, míg a beépített terület 1000 után 72-vel szaporodott. Világos, hogy a beépített terület növekvése még megelőzte a lakosság növekvését, bármily nagy legyen is az. Turinban ugyanezen idő alatt a lakosság száma 26-tal, a beépített terület 22-vel növekedett 1000 után, Nápolyban 5, illetőleg 10-zel, Florenczben 5, illetőleg 28-al, Cataniában 11, illetőleg 7,5-el 1000 után évenként. Láthatni ebből, hogy mennyire múlja felül Róma az öszes többi várost, mind a lakosság gyors növekedése, mint az építkezési fejlődésnek a szaporodott lakosság szükségletét meghaladó mérvei tekintetében. Mindennek daczára Rómában a lakbérek 1881. óta mintegy harmadrészszel emelkedtek, s ebből elegendőleg megmagyarázhatni az építési kedvet és a tőke készségét a római építkezésekre. Kiszámíttatott, hogy a római lakház-építések négyszögméterenként 406.31 francot képviselnek. E szerint az egész összeg, mely a mondott időszakban Rómában ingatlanokba fektettetett, 700 millióra megy s beszámítva a Tibermunkálatokat, más közmunkákat és a telkek árait, meghaladja a milliárdot. Ez óriási összeg előállítására szertelenül igénybe kellett venni a bélés külföld hitelét. Be kellett vonni a bankok részvénytőkéjét, a giroforgalmat, a letéteket. A nemzet közgazdasági élete másnemű szükségleteinek s az ország más részeiben levő vállalkozásoknak szenvedni kellett azáltal, hogy minden tőke Rómába özönlött. A mezőgazdasági hitel mind nehezebb lett, a vidéki lakosság termelése és keresete csorbult az általa kivándorlás 1888-ban 250,000 fejre emelkedett. Ugyanekkor az állam is, mely deficittel küzdött, s mégis évenként 300 milliót költött a megfontolás nélkül szaporított vasúti építkezésekre, a maga részére is erősen igénybe vette a közhitelt. Még ezen fölül, a bankjegy-kibocsájtás is 200 millióval a törvényes határon túl emelkedett, így be kellett következni, hogy egy nap észrevették, hogy a hitellel visszaéltek. A bankjegyek árfoyama majdnem 2 százlélit vesztett, az államjövedék 101-ről 94-re csökkent, iparvállalatok és bankok részvényeinek árfolyama csökkent, s azoké, melyek eginkább vettek részt az üzérkedésben, megbuktak. Mindez bizalmatlanságot keltett, a külföld több száz milliónyi olasz váltót visszadobott. Minthogy azokat nem lehetett beváltani, bekövetkezett a válság. Állítják, hogy a kormány segítségével a pillanatnyi szükséget leküzdhetni s a megbénult gazdasági tevékenységet ismét életre serkenthetni lehet; de fontosabb ennél is az, hogy e tevékenység a jövendőben fenntartassék, mi csak úgy történhetik meg, ha megakadályozzák, hogy a tőke csak egy bizonyos évre vesse magát és minden egyébtől elvonja az életerőt. Csak az összes tagok egyenlő táplálkozásaarthatja fenn egészségben az organismust. Táviratok. Leitomischl, szept. 10. (B. C.) A király ő felsége Leitomischlbe érkeztekor a polgármester üdvözletére következőkben válaszolt: »Leitomischl város lakosságának legális érzelmeiről beszélő tanúbizonyságot tesz az a szívélyes fogadtatás, melyre ma itt találtam. Fogadják érte meleg köszönetemet és atyai jóakaratom és kegyelmem tovább fenmaradásának biztosítását.« Délelőtt 10 órakor ő felségénél ünnepélyes fogadtatás volt. És pedig fogadtattak: az udvari főméltóságok és a főnemesség tagjai, Lobkovitz herczeg tartományi főmarsall vezetése alatt a r. cath. papság Hais königgrätzi püspök vezetése alatt, a tisztikar, a városi tanácsok, illetőleg kerületi képviselőségek, a kerületi kapitányság, a járásbíróság, a főadóhivatal, a pénzügyi biztosság és a vasút hivatalnokai, Latour gróf vezetése alatt, a tanárok, tanítók, lövészek, Thurn- Taxis herczeg hivatalnokai, a kereskedelmi testület, a mezőgazdasági egyletek szövetkezetei, a hadastyán egyesületek elöljárói és a zsidó hitközség elöljárói. Az egyes küldöttségek szónokainak beszédeire a király ő felsége válaszolt. A leitomischli kerületi kapitánynak cseh nyelven a következőket mondta: „ A jó kivánságokat, melyeket irántam táplál és melyeknek éppen kifejezést adott, meleg köszönettel viszonzom. (Németül folytatva.) Megvagyok győződve, hogy ezen kerület mindkét nemzetiségű lakossága hű osztrák érzelmét minden időkre meg fogja tartani és biztositom őket császári jóakaratom és kegyelmem további fenmaradásáról.« Chrudim városnak, cseh nyelven : »Az örömteljes fogadtatás, mely számomra itt készíttetett, valamint a hit szeretet és ragaszkodás biztosítása Chrudim királyi uradalmi városom lakossága részéről jól esik atyai szivemnek, mondja el polgármester ur ezen városnak irántam és házam iránt mindig hűen odaadó lakosságának ezért köszönetemet.« A chrudini kerületi képviseletnek. (cseh nyelven.) »A mezőgazdaság előmozdítása által kiváló chrudimi kerület képviselőinek hódolatát tetszéssel fogadom. Kerületük lakói iránt továbbra is jóakaró érzelmet fogok megőrizni. « Hohenmauth városnak: (cseh nyelven.) »Örömömre szolgál, hogy ezen vidéken való jelenlétem alkalmából Hohenmauth királyi uradalmi városom képviselőit is magam előtt látom. Loyális biztosításaikat szívélyes tetszéssel, köszönettel fogadom.« A landskroni kerületi elöljárónak: (cseh nyelven.) »A loyalitási érzelmek kifejezését, melyről ön engem Ladskron kerület lakosságának nevében biztosított, benső tetszéssel fogadom és köszönetet mondok önnek a kifejezett jó kivánataiért.« Böhmisch-Grübau polgármesteréhez (cseh nyelven). Élénk megelégedéssel tölt el a szeretet és ragaszkodás biztosítása, melylyel engem önök szeretett cseh királyságom határánál üdvözölnek. Wildenschwert város polgármesteréhez (cseh nyelven): A leyális érzület azon kijelentését, melylyel önök Wildenschwert városa és ennek hű lakói nevében engem üdvözölnek, megelégedéssel fogadom s biztositom önöket császári jóindulatomról. A wildenschwerti kerületi képviseletnek (cseh nyelven): Köszönöm önöknek lojalitásuk tanúsítását, s császári üdvözletemet küldöm a wildenschwerzi kerület lakosságának.« A chrudimi lövésztestülethez (cseh nyelven): Bemutatott hódolatukat köszönettel fogadom azon várakozással, hogy testületük tagjai atyáikhoz hasonlóan személyem és hazám iránt mindig ragaszkodóknak fognak bizonyulni. A hadastyán-egyletekhez együttesen (cseh nyelven): Köszönöm ha ragaszkodásuk biztosítását s remélem, hogy az egyletek az igazi hazafiság által áthatott régi osztrák katonai szellemet soraikban minden időben ápolni fogják. Délután hat órakor ő felségénél udvari ebéd volt, amelyben részt vettek: Károly Lajos és Ferencz Ferdinánd főherczegek, Ferencz Salvator főherczeg, Lobkowitz hg tartományi főmarsall, Kinsky Ferdinánd hg, Kinsky Frigyes Károly titkos tanácsos, Auersperg hg, Liechtenstein Rudolf hg, Czernin Theobald gr., Chamarée Antal gr., Dobrzewsky br., Kolowrat Zdenkó gr., Kinsky Rudolf gr., Kraus hr. helytartó, dr. Hais püspök, Hübner gr. ezredes, Wurmbrand gr. ezredes, Karger ezredes, továbbá a külföldi katonai attadhék és a kiséret tagjai. Az újonan kinevezett helytartó, Thun gróf nincs jelen, mivel a hivatalos esküt még nem tette le. Leitomischl, szept. 10. (O. É.) Ma este a várost ő felsége jelenléte alkalmából fényesen kivilágították. Több ablakon ő felségeik transparens képei voltak láthatók. Alkonyaikor az itteni és sok vidéki egyesületek tagjai sorakoztak és lampionokat hordva imposáns menetben a lövészcsapat zenéjével a kastély udvarába vonultak. Midőn ő felsége megjelent a kastély ablakában, a nép lelkesen megéljenezte, a zenekar pedig rázendítette a néphymnust és azután az itteni dalegyesület dalolt, mire ismét a zenekar játszott. Zwittau, szept. 10. (B. C.) Ferencz Ferdinánd főherczeg ma délben Wurmbrand gr. ezredes kíséretében Bécsből ideérkezett, hogy mint döntnök a gyakorlatok fővezényletéhez csatlakozzék. Ő fenségével egyidejűleg König báró táborszernagy legrangidőbb döntnök is ideérkezett. A főherczegek és a vezénylő tisztek Albrecht főherczeg vendégei. A pályaudvaron Ferencz Ferdinánd főherczeget a hatóságok képviselői tiszteletteljesen üdvözölték. Albrecht főherczeg ma König dr. hadtestparancsnokot kiválóan kitüntette, a mennyiben az általa adott ebéden poharát a tegnapi napon az ötven éves szolgálati jubilaeumát ünnepelt kitűnő és érdemteljes tábornok egészségére emelte. Az ebéd után Albrecht főherczeg cerclet tartott. Később háziurát Sponert lepte meg ideiglenes lakásában, hogy megköszönje neki a vendégszerető fogadtatást. Ez alkalommal a főherczeg Sponerné kis leányának vigságában gyönyörködött. A zárhadgyakorlatok az által különös jelentőséget nyertek, hogy Forstner ezredes olasz és Manéga ezredes konstantinápolyi nagykövetségünk katonai attadheit, mint döntnököket hívták meg. Ma este Albrecht főherczeg mindkét párt vezérének kiadta a parancsokat, úgy, hogy az ez idő szerint egymástól még távol levő hadtestek holnap elővédjeikkel egymásra bukkannak. Ma este 6 órakor Rainer főherczeg is ideérkezett. Thurn-Taxis herczeg, Margit főherczegnő jegyese, nem fogadhatta személyesen kastélyában ő felségét, mivel pár nap óta gyengélkedik. * Pécs, szept. 10. A honvédség hadgyakorlatai a múlt hó 27-től máig tartottak. F. hó 9-én este érkezett Horvátországból a 27. és 28-ik féldandár, ma pedig Kaposvárról a 19-ik féldandár két zászlóalja. Ma este jön meg a kanizsai féldandár s holnap megkezdődnek a féldandár gyakorlatok és tartanak e hó 20-ikig. Azután az öt napig tartó hadosztály gyakorlatok veszik kezdetüket, a melyekre a 25-től 28-ig tartó zárgyakorlatok következnek. József főherczeg eső 24-én érkezik ide s a zárgyakorlatokon jelen lesz. Minden, szept. 10. Vilmos császár ma este nagy kísérettel ide érkezett. A pályaudvarban az itt levő fejedelmi személyiségek fogadták. A díszőrség megtekintése után a császár az ünnepiesen földiszített városon át a nép lelkesült ovatiói közt a Leonhardi-villába hajtatott. Az utczákon a munkások, a tűzoltóság, a polgári őrség és a tanuló ifjúság állott sorfalat. Berlin, szept. 10. A »Post« jelentése szerint Frigyes császárné Zsófia herczegnővel Kopenhágából Berlinbe tér vissza és onnét Görögországba indul. A cumberlandi herczegaszonynyal való találkozás bizonyára a császárné óhajára elmarad, hogy a welf befolyás lehetőségének még látszata is elkerültessék. Ezzel el lesz kerülve, hogy német részről netalán ismét fölébresztessék bizonyos nemzeti érzékenység, melynek elaltatása bizonyára a császár angolországi útjának eredményei közé számítható. Berlin, szept. 10. A»Vossische Zeitung« jelentése szerint Vilmos császár kegyes kézirattal megadta Scholz pénzügyminiszternek a kért hat hónapi szabadságot, ama reményének adván kifejezést, hogy a miniszter addig fölépül szembajából. Kiel, szept. 10. Az »Irene« czirkáló-corvetta Henrik herczeg parancsnoksága alatt ma délelőtt Genuába indult. Páris, szept. 10. A khedive fiának tiszteletére tegnap lakoma volt a külügyminisztériumban, melyen Spu 11er külügyminiszter felköszöntötte a khedivét. A miniszter pohár köszöntőjében a következőket mondá: »Midőn az atya egészségére emelem poharamat, teszem ezt a fiú egészségére is. Az itt összegyűltek nevében, kik mindannyian önzetlen, igaz barátai Egyptomnak, ürítem poharamat Egyptom, e termékeny ország jólétéért, melyet az ön fenséges atyja, van hivatva a szultán suzerenitása alatt a jólét, a haladás és a civilisatio útján vezetni. Ön folytatni fogja a jól megkezdett művet és ebben mindenkor támogatásra fog lelni Francziaország részéről, melyet Egyptommal az érdekek és a rokonszenv oly sok hagyománya fűz össze elválaszthatatlanul. Mi mindannyian a legjobbat kívánjuk önnek és dynastiájának.« E8szád basa válaszában meleg köszönetének adott kifejezést. Páris, szept. 10. (Eredeti távirat.) Sputler külügyminiszter Kestmannt, Olaszország diplomatiai ügyvivőjét, értesítette, hogy a kormány nem fogja tűrni amaz utczai demonstrátiókat, amelyek által a szomszéd állam kormánya magát sértve érezhetné. Az olasz radicálisok itt időző küldöttei is ily értelmű értesítést kaptak. (P. C.) Páris, szept. 10. A minisztertanács mai ülésén Spu 11er külügyminiszter közölte, hogy a szerb vasutakra vonatkozó tárgyalások már csaknem teljesen be vannak fejezve s az ügy mielőbbi s minden érdeket kielégítő megoldása várható. Róma, szept. 10. A jövő üzleti évben az öszszes vasutaknak kocsikészletüket ki kell egészíteniük. (W. A.) Sophia, szept. 10. Stanisev, zankovista, körlevélben szólította fel a bolgár polgárokat, hogy a »Sándor czár emlék«-nek Samorzban való leleplezése alkalmával üdvözlő táviratokat küldjenek, de a jelenleg uralkodó oroszellenes hangulat mellett az említett eszme nem talált viszhangra. (N. Fr. Pr.) Belgrád, szept 10. A »Balkan Correspondenz« szerint a porta meggyőződvén Szerbia legutóbbi katonai intézkedéseinek ártatlan voltáról attól tart, hogy Bulgária mozgósított hadseregét a török határra akarja indítani, minélfogva a bolgár kormánynak adott válaszában különösen kiemelte, hogy Bulgária integráns része a török birodalomnak. Belgrád, szept. 10. A »Narodni Dnevnik« feltűnést keltő czikket közöl, mely sajnálattal tesz említést, hogy bár Szerbia földrajzi fekvésénél fogva arra van utalva, hogy Bulgáriával barátságban éljen, a barátságos viszony e két ország között különféle szerencsétlen körülmények által mégis megzavartatott. A »Narodni Dnevnik« szerint ezek után igen hálás feladat volna Románia és Szerbia között szoros szövetséget létrehozni, mely első lépés volna arra, hogy a balkánfélszigeti államok solidaritása megvalósuljon. A »Nar. Dnew.« szerint ezt mi sem akadályozhatná, miután Szerbia és Románia érdekei nemcsak, hogy nem ellentétesek, sőt inkább sok tekintetben teljesen azonosak. (B. C.) Karlsbad, szept. 10. Persiani, Oroszország belgrádi követe és Dokics Lázár államtanácsos, Sándor király nevelője, tegnap délután négy órán át értekeztek Milán királylyal a »Grand Hotel Pupp«-ban. Habár Persianus Dokics eredetileg három napig akartak itt maradni, az értekezlet után hirtelen elutaztak Bécs felé. Egerig Milán király is elkísérte őket. (N. Fr. Pr.) Bukarest, szept. 10. (E r e d e t i távirat.) A cabinet kiegészítéséről szóló hírek még mindig tárgytalanok. Gherassi igazságügyminiszter még nem adta be lemondását. (P. C.) Bukarest, szept. 10. Lahováry miniszter holnap egy havi szabadságra Páriába utazik. Menet egy napot, visszajövet azonban hosszabb időt tölt Bécsben. Távolléte alatt a belügy- és a közmunkaügyi minisztérium teendőit a miniszterelnök fogja ellátni, a külügyeket pedig Manu hadügyminiszter fogja vezetni. A konstantinápolyi román követség titkárát, Ghika Gregort, hasonló minőségben Rómába helyezték át, helyébe pedig a római követség első titkárát Romatot nevezték ki. Sophia, szept. 10. (Eredeti távirat.) A minisztertanács elhatározta, hogy minden minisztériumból 4 hivatalnokot küld államköltségen Párisba a kiállítás tanulmányozására. A miniszterek közül eddig csak Tontsev, az igazságügyi miniszter jelentkezett. — A párisi nemzetközi vasúti conferentiára a bolgár kormány Nicolov mérnököt küldte ki. Konstantinápoly, szept. 10. Sakir pasa elérkezettnek látta az időt és a krétai menekülteket felhívja, hogy térjenek vissza hazájukba. (W. A.) Bécs, szept. 10. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« szószerinti szövegében közli Sakir pasának, Kréta főkormányzójának a portához e hó 2-ról és 3-ról keltezett távirati jelentését, melyből kitűnik, hogy a felkelők mindenütt visszavonultak a török csapatok elől, sőt több helyt meg is hódoltak. (P. O.) Pétervár,szept. 10. (Eredeti távirat.) III. Sándor czár jóvá hagyta Wannovsky hadügyminiszter előterjesztését, hogy a délkeleti és a Visztula mentén levő vasutak kocsikészlete azonnal kiegészíttessék, tekintettel az eshetőleges katonai szükségletre és meghagyta a pénzügyminiszternek, hogy e czélra haladéktalanul 2.780.000 rubelt tegyen folyóvá. A szükséges megrendelések kizárólag orosz czégeknél történtek meg. (P. C.) Új-Moldova, szept. 10. (O. K.) A kerület minden részéből nagy számmal összesereglett választók előtt ma tartotta Asbóth János beszámoló beszédjét. (A beszédet lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. A szerk.) Különösen a miniszterelnök pénzügyi politikájára, az ország anyagi haladására, az iparra, a munkáskérdésre, a véderővitára, az ország európai missiójára és a királyra vonatkozó részek fogadtattak nagy lelkesedéssel. Lichtfusz pártelnök az egész kerület háláját tolmácsolta a képviselőnek és rendületlen bizalmát fejezte ki iránta. A beszámoló végeztével Asbóth az egyes küldöttségek és választók tisztelgését fogadta s holnap folytatni fogja körútját. Közgazdasági táviratok, Boroszló, szept. 9. A »Schlesische Zeitung« a birodalmi cancellárnak rendeletét közli, mely szerint Magyarországból származó sertések Kőbányáról Budapesten és Oderbergen át nemcsak Ratiborba, hanem minden héten egyszer Beuthenbe is szállthatók oly feltétel alatt, ha az ottani városi vágóhídon azonnal leölelnek. A Beuthenben leölt kőbányai sertések húsa ép ugy, mint a Ratiborban leölteké, minden megszorítás nélkül forgalomba bocsáthatók az országban. Bukarest, szept. 10. Az »Agance roumaine« jelentése: A Gagarin-féle hajózási vállalat tudvalevőleg engedélyt kért a kormánytól, hogy Turnu-Szeverin mellett az átmeneti forgalom számára, medencéket és tartályokat létesíthessen. A kormány e kérelmét annak idején elutasította. Újabban a társaság azt kérte, hogy a Turnu- Szeverinbe szállított, s az erdélyi kőolajfinomító gyárak számára rendelt oroszországi nyers kőolajat, hajóiból egyenesen a vasúti tartánykocsikba önthesse át. A minisztertanács ezt a kérelmet is elutasította, mert a Turnu-Szeverinben jelenben szokásos szállítmányátrakodási eljárással szemben, nem akarja az oroszországi származású kőolajat kedvezményben részesíteni. Kairó, szept. 10. Az egyptomi kormány köszönetet mond azon hatalmaknak, melyek a conversióhoz hozzájárultak, s hír szerint újból felkéri a francziákat, járuljanak hozzá a conversióhoz. Árutőzsde, Bécs, szept. 10. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat szilárd volt, az árak változatlanok. Eladatott:Búza őszre 8.63 — 8.61 forinton. 1890. tavaszra 9 28 9.26 írton, Rozs őszre —.----.— forinton, tavaszra —•-----•— forinton. — Zab őszre 7.05—7.03 írton, tavaszra 7.50— 7.49 forinton. —Tengeri jul.—augusztusra —.___.— aug.—szeptemberre —.-------.— forinton, szept októberre —■-----•— írton, 1890. május—júniusra 6.09 — 607 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza őszre 8.58—8.63 forinton, 1890. tavaszra 9.24 — 9.29 forinton. — Rozs őszre 7.15—7.20 írton, tavaszra 7.60—7.65 forinton. — Tengeri szeptember—októberre 5.48—5.53 írton, 1890. május—júniusra 6.05 —6.10 írton. — Zab őszre 7.02—7.07 forinton, tavaszra 7.47—7.52 forinton. — Káposztarepcze aug.—szeptemberre 18.60 — 18.80 forinton, február— márcziusra 19.-----19.25 forinton. —Repczeolaj kész szállításra 44.50— 45.— forinton, szeptember—deczemberre 45.___45.50 forinton, 1890. febr.—márcziusra —.-------.— frton. Szesz (Contingentálra) Kész szállításra 13.12—13.37 frinton, szept.narants 13.37—13.62 forinton, októberre 13.12 — 13.37 forinton. Köln, szept. 10. (Te r mé ny vá s á r.) Búza novemberre 18 márka 90 fillér (= 11 frt 01 kr.), márcziusra 19 márka 50 fillér (= 11 frt 36 kr). Rozs novemberre 15 márka 50 fillér (= 9 frt 04 kr.); márcziusra 16 márka — fillér (= 9 frt 21 kr). — Repczeolaj (hordóstól) októberre 71 márka 20 fillér (= — frt — kr); májusra 64 márka 75 fillér (= — frt — kr.) . Stettin, szept. 10. (T e r m é ny vá s á r.) Búza szept.— októberre 182 márka 50 fillér (= 10 frt 63 kr) ; okt.—novemberre 183 márka 50 fillér (= 16 frt 68 kr.). — Rozs szept.—októberre 156 márka — fillér (= 9 frt 09 kr) • okt.—novemberre 156 márka 50 fillér (= 9 forint 12 kr.) — Repcze-olaj szeptember—októberre 67 márka 50 fillér (*= 39 frt 34 kr); ápril—májusra 63 márka 50 fillér (= 37 frt 01 kr). Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval 56 márka 30 fillér (= — frt — kr); helyben 70 márka fogyasztási adóval 33 márka 50 fillér (= — frt — kr); szept —októberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= _ frt — kr); nov.—deczemberre 70 m. fogyasztási adóval — márka — fillér= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 30 krral. Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 30 krral. Páris, szept. 10. (T e r mé ny vá s á r.) Búza folyó hóza 22 frk 60 dme (= 10 frt 67 kr.); októberre 22 frk 75 dme (= 10 frt 75 kr.) ; novembertől 4 hóra 23 frk 10 ctme (= 10 frt 92 kr.); 4 első hóra 23 frank 30 ctme (= 11 forint 01 kr.) Liszt 12 márkás folyó hóra 52 frk 50 ctme (= 15 frt 60 kr.); októberre 52 frk 80 ctme (= 15 frt 69 kr.; novembertől 4 hóra 52 frank 80 ctme (= 15 forint 69 kr.); 4 utolsó hóra 53 frk ctme (= 15 forint 75 kr.) Repczeolaj folyó hóra 68 frk 25 ctme (= 32 frt 24 kr.) ; októberre 68 frk 25 ctme (=32 frt 24 kr.); nov.—deczemberre 68 frk 75 ctme (= 32 frt 48 kr.); első hóra 68 frk 50 ctme (= 32 frt 36 kr.) Szesz folyó hóra 39 frk 25 ctme (=20 frt 21 kr); októberre 39 frk 75 ctme (= 20 forint 50 kr); nov.—deczemberre 40 frk 25 dme (= 20 frt 74 kr) 4 első hóra 41 frk 25 dme (= 21 frt 22 kr.) Átszámítási árfolyam: 100 frk = 47 frt 25 krral.