Nemzet, 1889. szeptember (8. évfolyam, 2517-2546. szám)

1889-09-16 / 2532. szám

fäkaäjta ssvőidte; FereseiUk-ter», Atheuieum-ípülst, L 4 isj)­iBcilsmi részét illető minden közlemény a szerkesztőiéi­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk és Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK egy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Terencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Egyes szám 2 kr. 2532. (255) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1889. Hétfő, szeptember 16 «JLAVO-RivATAKi 1 » erenciiek-ter*, Athena«um-é pület, földiár«! Előfizetési díj: a kiadót postán egyszerre küldve, vagy Budss» pesten kétszer hándos hordva: 1 hónapra - 2ért • hónapra 1 » * hónapra -„„I.. ............... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felül­fizetés havonként 35 kr., negyedévinként 1 » Egyes szám 2 kr. ttíl. évi folyam. Budapest, szeptember 15. Uralkodónk ismét az országban van. A galicziai hadgyakorlatokról a komá­­rom megyei Kisbérre érkezett ma reggel, hogy az ott holnap megkezdődő hadgyakorlatokon részt vegyen. A legfőbb hadurunk jelenléte a magyar hadgyakorlatokon nemcsak a hadsereg körében kelti föl a legnagyobb lel­kesedést, hanem az egész nemzet hálás öröm­mel s őszinte alattvalói hódolattal üdvözli ő­­t felségét hü országa területén. Ő felsége ma számos küldöttséget fogadott Kisbéren s a mint ő alattvalói ragaszkodásának szám­talan nyilvánulását kegyes örömmel fogadta, a nép nála tisztelgő küldöttei örvendő lelke­sedéssel győződhettek meg e tisztelgések al­kalmával, hogy ő felsége atyai gondoskodá­sában a nemzet minden osztálya, minden fia egyaránt részesül. Különösen nagy fontosságú s a jövőben kétségkívül nagyhatású ő felsé­gének az a nyilatkozata, melyet a megyék nála tisztelgő küldöttségeinek fogadtatása al­kalmával mondott. Fölemlítette a közigazga­tás képviselői előtt ő felsége azt a nagy re­formot, a­melynek a közigazgatás most elébe néz s fölhívta azokat, hogy a nagy feladat megoldásánál minden önérdeket és párttekin­tetet mellőzve, csupán a lakosság és a közjó érdekeit tartsák szem előtt. E jelentős királyi szavak végig fognak hangzani az egész or­szágon s hiszszük, és reméljük, hogy ezek fogják megszabni a közigazgatás reformmun­­kájának irányát az egész országban. Budapest, szept. 15. (A külügyminisz­­t­e­r.) Gróf Kálnoky közös külügyminiszter — mint halljuk— e hó 18-án Budapestre érkezik. Budapest, szept. 15. (A miniszterelnök Budapesten.) Tisza Kálmán kormányelnök, ki tegnap este teljes egészségben visszaérkezett ostendei útjából, ma megjelent a szabadelvű körben, hol úgy a kormány, mint a szab­adelvű párt Budapesten időző képviselő tagjai közül már sokan voltak együtt. A miniszterelnök e hó 19-én Lévára utazik, résztveendő az ott tartandó ref. egyházkerületi gyűlésen, csak visszaérkezte után fognak kezdődni a miniszteri ta­nácskozások, a­melyek végeztével, mindenesetre még az országgyűlés összeülte előtt, a miniszterelnök meg fogja látogatni nagyváradi választóit. Budapest, szept. 14. (Nyilatkozat.) Gróf Széchényi Pál, Lábodról, szeptember 14-ről követ­kező levelet intézte a »Nemzet« felelős szerkesztő­jéhez : »Tisztelt Barátom! A sensatiós Kókán-ügynek tárgyalása alkal­mával e szerencsétlen sikkasztó reám vonatkozólag azt állítá, hogy egy ízben nekem a pénztárból 10,000 frtot előlegezett választási czélokra, és hogy általam aláírt rendeletekre másoknak is adott ki előlegeket. Ezen állítások elseje merőben hazugság, mert a­meddig én miniszter voltam, egy fillérnyi elő­leget sem vettem fel magam számára, az ál­talam utalványozott előlegek pedig csak olyanok voltak, melyek akár kiküldetések alkalmával, akár bekövetkezett halálesetek vagy egyéb szerencsétlensé­gek folytán, egyes tisztviselőknek szabály szerint jártak. Megvallom, hogy ezen nyilatkozatot nem azon czélból teszem, hogy saját reputatiómat védjem, mert merem hinni, miszerint olyanok állítása, mint a sze­rencsétlen Kókán, mások jellemének és becsületének tiszta hírét nem zavarhatják, de azt látom, hogy ezen ügyből politikai tőkét kívánnak bizonyos körök alkotni, mert különben mi értelme lehetne azon állí­tásnak, hogy a 10.000 főt választási czélokra kellett? És azért vagyok kénytelen arra felkérni, hogy e nyi­latkozatomat nyilvánosságra hozzad. Egyébként fogadd őszinte tiszteletem nyilvání­tását, melylyel maradok gr. Széchényi Pál.* Budapest, szept. 15. (Megyei és állami pénzkezelés és állami ellenőrzés.) A­­Pesti Napló« egyik vezérczikkezője e lap legköze­lebbi számában megyei és állami pénzke­zelés czimű czikkében, melyben a »Pester Lloyd«­­nak a Kókán János vallomásai felett írt elmélkedé­seit taglalja, többek közt azon kijelentést is koczkáz­­tatta, hogy ha a belügyminisztérium a lefolyt tizenöt év alatt pártatlanul és szigorúan teljesítette volna az ellenőrzést, az esetben a megyei pénzkezelés is egé­szen másként nézett volna ki, mint a­hogyan ma ki­néz ; s hogy ha a belügyminisztérium már tíz évvel ezelőtt átvizsgáltatta volna a megyei pénzkezelést, az esetben ma még a megyei pénzkezelés is sokkal tisz­tább és reálisabb lenne. Minthogy ezen kijelentés arra enged következ­tetést, hogy a vezérczikkező egyátalán nem bír tu­domással a megyei pénzkezelés jelenlegi állapotáról, sem pedig arról, hogy e téren újabb időben minő in­tézkedések történtek, ezen tájékozatlanságban tán hasznát veheti annak, ha a következő felvilágosítások­kal szolgálunk: A belügyminisztérium a fennálló törvények ren­delkezéseihez képest folyton s különösen a lefolyt ti­zenöt év alatt is a legnagyobb szigorúsággal teljesítette az ellenőrzést a megyei pénzkezelés felett, minek el­barátod vitázhatlan tanúbizonyságát találhatja a czikkiró már az 1879. és 1880. években kiadott azon rendele­tekben, melyek a járási pénzkezelés megvizsgálását és rendezését czélozták, s miről még inkább meggyő­ződhetett volna a megyei pénzkezelésről és számvi­telről az 1883. XV. t. sz. alapján újabban kibocsá­tott azon szabályzatból, melynek minden rendelke­zése arra irányul, hogy a megyei pénzkezelés és szám­vitel a lehető legnagyobb kezességet nyújtsa úgy a kezelés szabatossága, mint az ellenőrzés szigorúsága tekintetében. Megnyugvására szolgálhat az, hogy különösen ez újabb szabályzat mellett a megyei pénzkezelés tiszta reális alapokra van fektetve, hogy a gyakori pénztári vizsgálatok és minden irányban alkalma­zott szigorú ellenőrzés és főfelügyelet folytán, mely főfelügyeletnek többek közt oly módon is szereztetik érvény, hogy a vizsgálatok és ellenőrzés eredményéről a főispánok által esetről-esetre jelentések tétetnek, s az ezen jelentésekből merített tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések azonnal megtétetnek, e téren tetemes haladás is észlelhető, úgy, hogy a belügymi­nisztériumot e tekintetben — eltekintve a rosszhisze­műségtől — csakis a járatlanság vagy tájékozatlan­ság illetheti hasonló vádakkal. Budapest, szept. 15. (A hidvám jövedel­mek megadóztatása. A hidvámjövedelmek megadóztatása iránt az utóbbi időkben kételyek me­rültek fel. Ezek eloszlatása czéljából, Baross Gábor kereskedelmi miniszter — mint a »Hök« értesül — valamennyi törvényhatósághoz körrendeletet bocsá­tott ki, mely szerint a vármegyék, városok és közsé­gek tulajdonát képező, s általuk fentartott hidak vámjövedelmei adómentesek, mert a jövedelem feles­lege úgy is közczélokra fordittatik.­­ Más jogbeli személyek pl. egyházak és magánfelek e féle jöve­delme azonban, ha a jog földbirtokkal áll kapcsolat­ban, járadék adó alá esik, ha pedig nem áll birtokkal kapcsolatban, keresetadó-köteles. Megjegyzendő, hogy ez az intézkedés csakis a jövőre szól. A király Kisbéren. Kisbér, szept. 15. (B. C.) A király itteni időzése politikai jelentőséget is nyert az által, hogy ő felségének a megyei küldöttségekhez intézett rendkívül érdekes válaszában legma­gasabb helyről fontos enuntiátiók történtek a közigazgatás közel jövőben bekövetkező re­formjáról. — Általánosan észrevétetett ő fel­ségének minden hitfelekezet testvéries egyet­értésére való utalása. Kisbér, szept. 15. (O. É.) A király ő felsége reggel 7 órakor érkezett az itteni, gazdagon feldíszí­tett állomásra Paar gr. főhadsegéd, Bolfras tábornok, a katonai iroda vezetője, R­e­s­c­h alezre­des, Saar báró őrnagy és G­i­e­s­s­l báró százados szárnysegédek, C­s­a­n­á­d­y őrnagy, (a katonai irodá­ból), Weber br. százados, Paar segédtisztje, Podhratzky vezértörzsorvos, a lovastestőrszázad­­tól Görgey őrnagy századparancsnok, Thurn- Taxis bg főlovászmester, Wolkenstein gróf főkonyhamester, Pápay, a cabinet-iroda főnöke s több magasabb rangú udvari hivatalnok kíséretében. A német és az olasz katonai attaebék is ő felségével jöttek. Az udvari vonatot Cl­a­u­d­y udvari tanácsos vezette s a déli vasút részéről Braun igazgató és W­e­i­s­z főfelügyelő kisérték. A perronon összegyűltek ő felsége fogadására: Orczy Béla báró és S­z­a­p­á­r­y Gyula gróf mi­niszterek, (Fej­ér­vár­y báró hirtelen roszszulléte miatt nem jelenhetett meg), Catty táborszernagy, hadtestparancsnok, F­o­r­i­n­y­á­k altábornagy, a po­zsonyi honvédkerület parancsnoka, Jekelfalussy Lajos, mint tanácsos, Zuber, Komárom­ megye fő­ispánja, az alispán és a kerületi főszolgabirák, mind­nyájan díszmagyarban, a katonák tábori egyen­ruhában. A király ő felsége huszártábornoki egyenru­hában, könnyedén ugrott le a vagyon lépcsőjéről és mindenekelőtt Catty táborszernagynak, a hadgya­korlat vezetőjének, azután pedig Forinyák altá­­bornagynak jelentését vette át. Erre S­z­a­p­á­r­y gróf és O­r­c­z­y báró miniszterekhez fordult, majd pedig Zuber főispánhoz, ki az alispánt és a főszolgabirá­­kat mutatta be. Kisbér, szept. 15. (B. C.) A király ő felsége megérkezése alkalmával a pályaházban igen barátsá­gosan üdvözölte Orczy dr. és Szapáry gr. minisztere­ket, kezet fogva velük, hosszabb ideig beszélgetett Catty táborszernagygyal és Forinyák tábornokkal s ezután Zuber főispánhoz fordulva, örömének adott kifejezést, hogy alkalma van a megyét ismét meglátogathatni. Szombathelyi alispántól megkér­dezte ő felsége, hogy mióta visel a megyében hivatalt s az idei aratás eredménye felől is tudakozó­dott. A főszolgabírótól Kisbér lakosságának száma felől kérdezősködött s hogy a lakosság tiszta ma­gyar-e ? A szépen díszített várótermen áthaladva, a király ő felsége Orczy dr. miniszterrel az egybe­gyűltek szakadatlan éljenzése között a kétfogatu ud­vari kocsihoz ment és a lakosság által sűrűn ellepett utczákon, a­hol a tűzoltók sorfalat képeztek, a mé­nesi uradalmi kastélyba hajtatott. Az első diadal­kapu előtt a községi elöljáróság és fehérbe öltözött parasztleányok várták a királyt. A helység minden házacskája csinosan fel volt diszitve, a zsidó templom gazdagon ékesítve és rajta a következő felirat volt: »Isten áldja királyunkat!« A kastély előtt várták ő felségét Szapáry gr. miniszteren kívül, a főispán, az alispán és szolgabiró, a ménes-intézet katonai igazga­tója, Horváth altábornagy, az állomásparancsnok, Kolozsváry százados és Reiner jószágigazgató, kiket ő felsége szívélyes megszólítással tüntetett ki. úgy a király, mint kísérete kitűnően van elszállásolva. A király az egykori Batthyányi kastély első emeletén lakik, mely kizárólag a király számára van fentartva. A kastélyt gondosan ápolt park környezi. A templo­mon, melyet ma ő felsége meglátogatott, a következő felirat volt: »Üdvöz­légy császári s apostoli királyi Felség, ki atyai jóságoddal bizonyítod, hogy népeidet szereted, de népeid is szeretnek és áldanak naponta.« Kisbér, szept. 15. (O. É.) Ő felsége bevonulása a gazdagon lobogózott és feldíszí­tett városba rendkívül impozáns volt. A város bejá­ratánál csinos diadalív, a kastély udvara előtt pedig hatalmas diadalkapu állott, »Isten áldja a királyt!« felirattal. Az utczákat mindenütt ezernyi ezer ember lepte el, a tűzoltók sorfalat állottak, fehérbe öltözött leányok virágot szórtak a király kocsija elé s egetverő éljenzés kisérte ő felségét egész a kastély kapujáig. Rövid pihenő után, 9 órakor, a király a templomba indult, melynek kapuja előtt a küldöttsé­gek tagjai diszmagyarban fényes látványt nyújtottak. A bejáratnál ő felségét, ki Orczy báró és Szapáry gróf miniszterek kíséretében jelent meg, Zalka győri püspök inodával és pásztorbottal, fé­nyes egyházi kísérettel­ fogadta s egyházi menettel vezette a főoltár baloldalán felállított bíbor imazsá­molyhoz. A kíséret és a küldöttségek az első pad­sorokban foglaltak helyet, mire kezdetét vette a Zalka püspök által celebrált csendes mise, melynek végeztével a püspök áldást osztott, s ő felségét úgy, mint a jövetelnél, a templom kapujáig kísérte ki, miközben a chorus a Hymnust énekelte, orgona kí­séret mellett. Az utczán ő felsége előtt fehérbe öltö­zött leányok virágokat szórtak. A király ezután laká­sára hajtatott, miközben a tábornoki kar, a tiszti­kar, az egyházi­ és polgári küldöttségek sorakoztak a kastély szép tágas udvarán. Délelőtt 10 órakor kezdetét vették a fogad­tatások. Ő felsége mindenekelőtt a tábornoki kart, a közös- és a honvédtisztikart fogadta Catty tábor­szernagy vezetése alatt. A tábornokok közt volt Frigyes főherczeg is. Ezután következett a catho­­licus clerus tisztelgése Zalka püspök vezetése mel­lett. Az egyházi férfiak közt részt vettek a küldöttség­ben Palásty püspök, Vaszary pannonhalmi főapát, a zirczi főapát stb. Zalka püspök üdvözlő beszédére ő felsége kö­vetkezőleg válaszolt: »Meg vagyok győződve érzelmeik őszin­teségéről, melyeknek kifejezését köszönettel fogadom, és remény­em, hogy a catholicus clerus a trón és haza iránti hűséget, vala­mint a testvéries egyetértést minden vallásu lakosok között mindenkor buzgón fogja ápolni. A mindenható áldása kisérje ebbeli működésüket és fogadják köszönetemet itteni megjelenésükért.« A reformátusok egyházi és világi küldöttségét P­a­p­p püspök vezette, kinek üdvözlő beszédére ő felsége következőkép válaszolt: »Szívesen fogadom az egyházkerületük nevében tolmácsolt hódolatot s legyenek meggyőződve változatlan kegyelmemről és egyházi érdekeik irányában mindenkor jó­akaró részvétemről.« Az evangelicusok küldöttsége nevében Pa­ta­y esperes üdvözölte ő felségét, kinek válasza a kö­vetkező : »Fogadják köszönetemet, hogy ha ra­gaszkodásuk tanúsítására itten megjelentek és biztosítom önöket, hogy egyházuk és an­nak hívei királyi oltalmamra mindenkor szá­míthatnak.­­ Ezután ő felsége a megyék és városok küldött­ségeit fogadta együttesen, melyek nevében Zuber komárommegyei főispán intézett ő felségéhez üdvözlő beszédet. Képviselve voltak a küldöttségben : Barsme­­gye Kazy János főispán és a küldöttségi tagok által, Esztergommegye Mailáth, Fehérmegye Cziráky gr., Győrmegye Batthyány gr., Nyitramegye Szalavszky és Veszprémmegye Esterházy gróf főispánok, a me­gyék alispánjai és több küldöttségi tag által, ezek közt láttuk Ghyczy altábornagyot, mint a komáromi küldöttség tagját, továbbá számos orsz. képviselőt, mint Ziskay Antalt, Kun Miklóst, Földváryt, Vieto­­risz Miklóst, Reviczky Károlyt és többeket. Zuber főispán a megyei és városi küldöttsé­gek nevében, melyek közt Komárom városa is képvi­selve volt, a következő beszédet intézte ő felségéhez: »Császári és apostoli királyi felség! Legkegyelmesebb urunk és királyunk! Felséged népeinek mindenkor a legboldogítóbb pillanata az, ha Felségedet körében tisztelheti és tántorithatlan hódolatát Felséged előtt kifejezheti. És mert ez alkalommal nekünk jutott a boldogító szerencse, császári és apostoli királyi Felsé­gedet, legkegyelmesebb urunkat és királyunkat vidé­künkön tisztelheti, engedje meg Felséged az általunk képviselt Bars-, Esztergom-, Fehér-, Győr-, Nyitra-, Veszprém- és Komáromvármegyék s Komárom sz. kir. város területén lakó népeinek és hű alattvalóinak hódolatát és szive mélyéből eredő, tántorithatlan ra­gaszkodását tolmácsolhatni, a mit tehetni annál szerencsésebbeknek érezzük magunkat, mert arra nemcsak Felséged, legkegyelmesebb urunk és ki­rályunk iránt tartozó kötelességünk késztet, de mert ezt tenni alattvalói hűt szivünknek lángoló óhaja is, a mit Felségednek hosszú évek során népei iránti atyai kegyessége gyújtott fel kebleinkben és táplál folytonosan. Alázattal kérjük Felségedet, fo­gadja legmélyebb hódolatunkat tőlünk, és engedje meg Felséged, hódolatunk mellett kijelenthetnünk, hogy ha bár az itteni korlátolt helyiségek folytán ki­sebb számban jelenhetünk meg a vidék népes hódola­tának tolmácsolására, mint óhajtottunk volna, de azért legyen Felséged biztosítva, hogy e vidék lakói lelkében él azon kötelességnek érzete, a mivel Felsé­ged trónja és a haza iránt tartoznak és habár, mind­annyian csatlakozunk felséged imájához, a mivel az egek urát kéri, hogy a békét népei számára megőrizze, mégis, ha Felséged trónja és a haza java megkívánja, Felségednek, mint a hadak leg­főbb urának egy szavára, ezen vidék népei is utolsó csep vérükig készséggel hozandják meg mindazon áldozatokat, a­mivel a századok alatt elvá­laszthatatlanul összecsatolt trón és haza védelmére tartoznak. És most, amidőn küldőinket, az általunk képviselt vidék népeit és magunkat, felséges urunk királyunk legmagasabb kegyeibe ajánlanánk, engedje meg Felséged, hogy szavaimat azzal végezhessem, a a miért Felséged népeinek milliói és milliói a minden­ható istenhez fohászkodnak , hogy császári és apostoli királyi Felségedet, felséges uralkodó háza és a trón dicsőségére, valamint népeinek boldogitására az egek ura sokáig éltesse.« (Szűnni nem akaró lelkes él­jenzés.) Az éljenzés csillapultával ő felsége a követ­kezőleg válaszolt: »Kedvesen és köszönettel fogadom őszinte ragaszkodásukról tanúskodó itteni megjele­nésüket és hódolatuknak oly szíves és haza­fias kifejezését. A közigazgatásnak immár leg­közelebb napirendre kerülő rendezése a tör­vényhatóságok képviseletének közreműködé­sét is igénybe veendi, és remény­em, hogy abbeli fontos feladatukat minden önző vagy párttekintet mellőzésével, csakis a lakosság és közjó érdekének szemmel tartása mellett fogják teljesíteni. Sajnálattal értesültem egyébiránt, hogy e vidéken is a gazdasági eredmények ez idén nem feleltek meg a táplált remények­nek. Őszintén kívánom, hogy e sajnos jelen­ségek következményei a népesség részére mi­nél kevésbbé érezhetőkké váljanak. Igyekez­zenek önök is e czélt egész buzgósággal elő­mozdítani, s mondják el küldőiknek szívélyes üdvözletemet.« Zajosan kitörő, meg-megujuló Sikes éljenzés követte a király szavait, mely után majdnem tizenöt perczig társalgott a felség a küldöttség tagjaival; a főispánok mindegyikétől nagy érdeklődéssel tuda­kolta az illetők megyéinek viszonyait. Legvégül Szapáry Gyula gr. földmivelési miniszter vezette az állami ménes polgári tisztikarát, élén Reiner igazgatóval a felség elé, é­s ezzel a fogadtatások véget értek. Kisbér, szept. 15. (B. C.) Déli egy órakor a sze­mélyvonattal Albrecht, Vilmos és Rainer főherczegek, Beck­er. tbszügy vezérkari főnök, Horseczky, Becker­bin­n, Schönaid ezre­desek, Szmrecsányi őrnagy, Breda gr. lovas- és H­ü­b­­ gyalog-százados ide érkeztek. — Leito­­mischlből a hátaslovakat is ideszállitották.— A főher­­czegeket a pályaudvaron Orczy br. és Szapáry gr. miniszterek, Zuber főispán és Szombathelyi alispán fogadták. — Albrecht főherczeg az új tiszt­viselő-lakáson szállott meg. J­ó­z­s­e­f főherczeget — sajnos — rosszulléte akadályozza a hadgyakorlato­kon való részvételben. Kisbér, szept. 15. (O. É.) Fejérváry Géza dr. honvédelmi miniszter, kit Algya Sándor százados kisért ide, már jobban van és holnap valószínűleg már részt vehet a hadgyakorlatokon. Ma délután ide érkeztek Albrecht, Rainer és Vilmos főher­czegek, kik legelsőbben is ő felségénél tisztelegtek. Kisbér, szept. 15. (B. C.) Fejérváry Géza br. honvédelmi miniszternél a mai nap folyamában látogatásokat tettek Beck dr. tábor­szernagy vezérkari főnök, Forinyák altábornagy, csak­nem az összes itt időző tábornokok és törzstisztek, valamint a külállamok katonai attachéi. A holnap végbemenő gyakorlat alkalmá­val egyelőre valószínűleg a mindkét félen levő lovas­ság fog összecsapni Kisbértől nyugatra. Kisbér, szept. 15. (O. É.) Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter folyó hó 13-án érkezett ide. Délután Forinyák altábornagy kíséretében a gyakorlaton résztvevő 73. honvéddandár csapatait, részint menetközben, részint elszállásolása közben megszemlélte és mindenütt teljes megelégedésének adott kifejezést. A miniszter tegnap Algya százados kíséretében Zirczre rándult ki, hogy a Pápáról az összpontosításhoz menetelő 5. honvédkerület csapa­tait menetközben megnézze. A 81-dik honvéd gyalog­dandár Bernolák ezredes vezérlete alatt 9 óra körül érkezett Zirczre a pihenő­helyre, míg a 7-dik honvédhuszárezred a cs. és kir. 5-dik huszár­ezreddel Robonczy ezredes dandárparancsnoksága alatt már reggel 7 órakor az ellenséges lovas­­dandárral harczban állott, így tehát a miniszter Giczen csak a honvéd-gyalogdandárt szemlélhette meg, mely minden tekintetben teljesen megfelelt vá­rakozásának. A fárasztó menet nem merítette ki hon­védeinket, a­kik daczára, hogy már m. hó 29-ike óta gyakorlaton vannak, a leggyorsabb menetben voltak, mikor soraik előtt a honvédelmi miniszter megjelent. Az egészségi állapot kitűnő. A csapatok felszerelése és az egyáltalában mindenütt mutatkozó példás katonai rend legkevésbbé sem mutatta, hogy itt reservistákat látunk, nem is késett a miniszter dicséretét kifejezni. A pihenő után a honvédség tovább folytatta menetét, résztveendő a közös hadsereg 5. hadtestével együtt tartandó nagy hadgyakorlatokban. A miniszter Giczen maradt, hol az­nap Frigyes főherczegnek volt ven­dége, kihez a honvédség Jelencsik altábornagy pa­rancsnoksága alatt a hadgyakorlatok tartamára be van osztva. Frigyes főherczeg a gyakorlatokra a ke­leti hadtestnek parancsnoka. A miniszter, hogy a honvédség elszállásolásár­ól személyesen meggyőződjék, Giczről Romándra, Peterdre, Asszonyfára és végre Tarjánmajorba ment és csak azután tért késő este Kisbérre, miután az összes kirendelt honvédséget és a 7. honvédhuszárezredet megszemlélte. A szept. 13-án tartott lovassági gyakorlatnál Frigyes főher­czeg a honvédlovasságot külön megdicsérte; az­nap a honvédgyalogság adtióban nem volt. Ma az összpon­tosított csapatoknak pihenőjük volt. A hadműködés holnap veszi kezdetét. Kisbér, szept. 15. (B. C.) Frigyes főherczeg a fogadtatás után azonnal a 20 kilométernyire levő főhadiszállásra, Giczre ment. Ő felsége a törvényható­sági küldöttségek fogadtatása után csaknem egy órán át cerc­et tartott. Zuber főispán bemutatta a komáromi, Batthyány Lajos gr. főispán a győr­­megyei, Maj­láth György gr. főispán az esztergom­­megyei, Szalavszky főispán a nyitra-megyei, gr. Cziráky Béla gr. főispán a fejér-megyei és E­s­t­e­r­­h­á­z­y Móricz gr. főispán a veszprém-megyei küldött­ségi tagokat mutatták be ő felségének, ki a jelenle­vőktől behatóan tudakozódott személyes­ és a köz­viszonyok felől s kiváltképpen az aratás eredménye felől informáltatta magát kimerítően és megelégedé­sét nyilvánította a fölött, hogy a katonaság a lakos­ságnál a legnagyobb előzékenységgel találkozott. Kisbér, szept. 15. (U. É.) Ő felsége reggeli után Albrecht, Vilmos, Rainer és Frigyes főherczegek kiséretében a kastély udvarban szemlét tartott az ott felállított fiatal félvér ménlovak és a pepinier telivér mének felett, melyek egyenként vezettettek elő. Ezután a telivérkanczákat és csikóikat nézte meg. A Ritte­­telepen a szemlét folytatva, ő felsége kíséretével ko­csin Pula felé hajtatott, hol a félvér anyakanczák ménesét, valamint a Rambouiller juhnyáját tekintette meg. Feltűntek a királynak s kíséretének a szép algaui üszőkből álló gulya, a szalontai fajú koczák, a kanok kondája, a magyar fajú tinók és az algaui tehenek, s a cotsmold hussubok, megannyi mintapéldányai. Ő felségét és kíséretét Horváth altábornagy, kolozsvári százados és Reiner Gusztáv igazgató kalauzolták. A minisztérium szakosztálya részéről jelen volt Luczen­­bacher Miklós. Különben a szakminiszter vezette a királyt, ki legnagyobb megelégedését és örömét fe­jezte ki a látottak fölött s minden iránt érdeklődött. A gyönyörű fekvésű ménesbirtok és a páratlan lóál­lomány az idegen vendégeket is egészen elragadta. A kiránduláson, mely öt óráig tartott Orczy miniszter és Pápay cabinetirodai főnök is résztvettek, Kisbér, szept. 15. (B. C.) Ő felsége a ménes megtekintése előtt nagy figyelemmel nézte meg a Catty dr. táborszernagy által bemutatott postagalam­bokat. Ő felsége nagyobb téren áthaladva, figyelmesen vizsgálta a felbocsátott galamb tájékozó keresését és röpülési irányát. A galamb alig pár másodpercznyi keresés után nyilsebesen suhant el Komárom irányá­ban, a­honnan hozták. Kisbér, szept. 15. (O. É.) Hat órakor udvari ebéd volt, melyre hivatalosak voltak: Albrecht, Vilmos és Rainer főherczegek, Beck vezérkari főnök, Oatty hadtestparancsnok, Orczy dr. és Szapáry gróf miniszterek, Deines őrnagy német, Buzatti alezredes olasz katonai attaelnöd, Zalka győri püspök, Vaszary főapát, Reicher és Ghyczy altábornagyok, Killic, Jä­ger és Wimmer tábornokok és a kiséret tagjai. Este a kastély udvara és a főutczák villamos lámpákkal voltak kivilágítva. Kisbér, szept. 15. (B. C.) Este — a­mennyire az egy ily kis helyen csak lehetséges — egész Kisbér igen csinosan ki volt világítva, hatásosan vált be az egész kastélyparknak és piacznak a méntelep igazga­tósága által rendezett kivilágítása villamos fénynyel. A diadalív fölött elhelyezett nagy lombkorona zöldjé­ben villamos izzólámpák szórták fényüket, a templo­mon s a posta- és távirdahivatalon pedig transparen­­sek voltak elhelyezve »Éljen a király!« felirattal. Kisbér, szept. 15. (B. C.) Holnap veszi kezdetét Kisbér környékén ő felsége jelenlétében az 5. hadtest zárhadgyakorlata, a­melyen Frigyes fő­herczeg, mint az egyik fél parancsnoka vesz részt. A gyakorlat fővezénylete az 5. hadtestnél van és a fő­hadiszállás a következő tagokból áll: Catty Adolf báró táborszernagy, személyes hadsegédével, Elek Lajos lovassági kapitánynyal, L­a­­­s­e­r Gyula ezre­des, vezérkari főnök, Kirchbach Károly százados, Schönburg Alajos herczeg és Kor­es­ka szá­zados irodakezelő tiszt; továbbá Mihálovich Ödön hadnagy és M­i­tt­e­r Adolf főintendáns; mint döntnökök fognak szerepelni: a vezérkar főnökének helyettese, Galgótzy Antal altábornagy, a komá­romi várparancsnok, P­e­l­k­­­á­n Henrik, altábor­nagy, a 11. gyalogdandár parancsnoka, F­i­e­d­­­e­r Nándor vezérőrnagy, az 5. hadtest-tüzérezred parancs­noka, Kunért Károly ezredes és a következő ve­zérkari tisztek, u. m.: L­a­b­á­n Rudolf és Matt Alfréd alezredesek és Gerhauser Zsigmond szá­zados. A két egymás ellen működő hadosztály ordre de bataille-ja a következő : I. Nyugati fél. Parancsnok: Frigyes főher­czeg altábornagy; vezérkari főnök: limoneti B­e­­n­o­­­s­t Károly alezredes. Áll a 14. gyaloghadosztályból és egy honvéd gyalog­hadosztályból. A 14. gyalog­­hadosztály parancsnoka Woinovits vezérőrnagy; vezérkari főnöke Zigler őrnagy, részei a 27. gya­­logdandár (Schwingenschlögel Richárd ezre­des) és a 28. gyalogdandár (B­r­u­n­a vezérőrnagy) az első áll a 71. és 72. gyalogezredekből, összesen 7. zászlóaljjal; utóbbi a 76. gyalogezredből 4 zászlóalj­jal és a 11. számú vadászzászlóaljból; és a 9. számú nehéz üteg osztály. A honvéd gyaloghadosztály J­e- J­e­n­­­s­i­k Vincze altábornagy parancsnoksága alatt, vezérkari főnök: (Mikulás őrnagy.) Áll a 81. gya­­logdandárból (Bernolák Károly ezredes), részei a 17. és 18. számú honvédgyalog féldandár és a 15. fél­dandár, összesen 10 zászlóaljjal,— azután az 5. számú hadtest tüzérezred 2-dik könnyű üteg osz­tályából. A hadtestparancsnokságnak közvetlenül aláren­­delvék: egy lovasdandár Rohonczy ezredes pa­rancsnoksága alatt, részei: az 5. huszárezred, a 7. hon­­védhuszárezred és az 5. számú hadtest tüzérezred egy lovasü­tege, továbbá mint hadtest tüzérség az 5. had­test tüzérezred egy nehéz ütegosztálya 3 üteggel. E szerint a nyugati fél összesen áll 22 zászlóaljból, 1011­ lovasszázadból és 9 ütegből. II. A keleti fél 33. gyaloghadosztály. Parancs­noka Reicher József altábornagy, vezérkari főnök P­o­r­g­e­s Henrik őrnagy. Áll a 65. és 66. gyalogdan­­dárból; az 1-ső Kilics Péter vezérőrnagy, áll a 26. és 48. gyalogezredekből, összesen 6 zászlóaljjal; utóbbi Jäger vezérőrnagy parancsnoksága alatt; áll a 12. gy.-ezred tábori zászlóaljából és a 12. gy.-ez­­redből, összesen 5 zászlóaljjal, továbbá a 10. sz. nehéz üteg osztályból és egy egészségügyi osztagból, végül a 13. gyalog honvéd dandárból. Továbbá a 16. lovas­dandárból Wimmer Gusztáv vezérőrnagy pa­rancsnoksága alatt, részei a 6. és 9. huszárezredek. Összesen áll a 33. gyalog hadosztály 15 zászlóaljból, 112 lovas századból és 4 ütegből. A fehér jelvényt a keleti fél viseli. A hadgyakorlat fővezénylete nevezetesen az 5. hadtest parancsnokság és a döntnökök Magyar-Ba­­kony-Szombathelyen vannak elszállásolva. Frigyes főherczeg főhadiszállása Kisbéren van. Ezen kívül a hadgyakorlat tartama alatt Kisbéren vannak: a 4. honvédkerület parancsnoka, Forinyák Gyula altá­bornagy, hadsegédével, C­s­a­t­á­n­y Géza őrnagygyal, és a 73. gyalogdandár parancsnoka, Wildner ezredes. A hadgyakorlatoknak a következő feltevés szol­gál alapul. A keleti fél részére, Komárom a Duna jobb partjáról egy hadsereg által körülzároltatik. A Tata mellett álló megerősített 33. gyaloghadosztály, melyhez egy már a Czánczó patakig előre tolt lovas­dandár osztotik, azon hírre, hogy Szombathelyen és Pápán keresztül egy ellenséges csapattest van elő­­nyomulóban, azon parancsot kapja, hogy Kisbéren és Pápa-Teszéren keresztül nyomuljon előre, hogy az ellenséget visszavesse, vagy legalább annak további előnyomulását késleltesse. A nyugati fél részére: Egy ellenséges csapat­test Komáromot a Duna jobb partjáról körülzárolja

Next