Nemzet, 1889. november (8. évfolyam, 2579-2608. szám)
1889-11-01 / 2579. szám
a tételt azzal a feltétellel, hogy a beterjesztendő javaslat a törvényhozás által elfogadtatik. A kir. curiánál Szilágyi miniszter bejelentette, hogy a curiát alkalmas épületben óhajtja elhelyezni. A kir. tábláknál Darányi figyelmébe ajánlja a miniszternek, hogy a városok reveit, melyekben a kir. táblák elhelyezendők lesznek, tartsa titokban, mig az illető városokkal az épületek iránti tárgyalások be nem fejeztetnek. A kir. törvényszékeknél Darányi hangsulyozza, hogyha minden törvényszéknek kiváló elnökei lesznek, jelentékenyen javulni fog az igazságszolgáltatás. — Horánszky szerint az elnökök hatalmi körét tágítani kellene. — Eötvös az igazi bírói szellem kifejlődésére szükséges időtől, az igazságügyi miniszter erélyétől s humánus eljárásától várja a bíróságok javulását, megjegyezve, hogy bíróságaink a javulás utján vannak. — Szilágyi miniszter felvilágosításai után a bizottság változatlanul megszavazta az előirányzatot. Eötvös hangsúlyozza, hogy a törvényszékeket és mellékhivatalait a czélszerűtlen bérházak helyett alkalmas állami épületekben kell elhelyezni. — Szilágyi miniszter foglalkozik az üggyel s a rendelkezésre álló pénzerők figyelembe vétele mellett, igyekszik fokozatosan javítani a helyzetet. Hasonló értelemben nyilatkozott a miniszter, valamint Tisza miniszterelnök a börtönügy terén szükséges építkezések tekintetében is. A törvények szerkesztésére előirányzott 30,000 frtot Dárday 15,000 frtra óhajtja reducálni, mert erre a czélra ez az összeg is elégséges. — Szilágyi miniszter a reductiót egyértelműnek tartaná a codificatio leglényegesb elemeinek ignorálásával. — Eötvös a tétel változatlan megszavazása mellett nyilatkozik. Utal a helyesen szerkesztett codificationalis munkálatok nagy értékére, de felkéri a minisztert, hogy a munkálatok megbírálására összehívandó enquete-okba a vidéki bíróságok köréből is hívjon tagokat. Kiemeli még, hogy a büntető törvényjavaslat szerkesztése semmiféle jutalmazásban nem részesült s óhajtandónak tartja, hogy az állam ezt legalább utólag valamely formában jóvá tegye. — Darányi azt tartván, hogyha a törvények szerkesztése jól díjaztatik, jobb szakerőket fog a miniszter kapni, megszavazza az előirányzatot. A bizottság változatlanul megszavazza a szóban forgó tételt. A tárcza költségvetésének többi tételeit vita nélkül elfogadták, mire a legközelebbi ülés — a honvédelmi tárcza budgetjének napirendre tűzésével — szombaton d. e. 11 órára tűzetett ki. (O É.) Igazságügyi bizottság. Előadók választása : a naszód-vidéki birtokviszonyok rendezéséről és az igazságügy minisztériumban ideiglenesen alkalmazandó bírákról szóló törvényjavaslatok tárgyában. A képviselőház igazságügyi bizottsága Fabiny Teofil elnöklete alatt ma az országgyűlés után ülést tartott, melyben a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezése, továbbá a pénzügyminiszter s a naszódvidéki központi iskolai és ösztöndíj alapok, valamint a volt naszódvidéki községek meghatalmazottai közt létrejött szerződés tárgyában előterjesztett törvényjavaslatok előadójává felvinczi Gaál Jenőt; a bíróságok tagjainak az igazságügyminisztériumban való ideiglenes alkalmaztatásáról szóló törvényjavaslat előadójává Krajtsik Ferenczet választotta meg. Budapest, okt. 31. (Ferdinánd bolgár fejedelemről.) A »Times« bécsi levelezője Ferdinánd fejedelemről a következőt távirja okt. 28-ról: A fejedelem külsőleg igen előnyösen változott meg a legutóbbi két esztendő alatt. Előbb igen sovány lévén, most megerősödött vállában és nyájas tekintete van, mint oly embernek, a kinek dolgai sikeresen fejlődnek. Mind tekintetéből, mind társalgásából kitűnik azon boldog tudat, hogy neki sikerült oly vállalkozás, melynek bukását jövendölte meg a legtöbb ember és ő teljesen átérti a jelentékeny szolgálatot, melyet az ő sikere az európai béke ügyének tett, így nyilatkozott erről: „Milyen lenne a dolgok helyzete keleti Európában, hogy ha én nem fogadtam volna el a bolgár koronát? Örömmel gondolok vissza, hogy nem voltam vak a koczkázatok iránt, amelyekbe rohantam, elfogadva a koronát, de másrészről büszkeség fog el annak meggondolásánál, hogy én nem kerültem el e koczkázatok elvállalását, mert ezért a bolgárok nagy megtiszteltetésben részesítenek és úgy érzem, hogy jól cselekedtem.« A fejedelem mindig meleg dicsérettel szól bolgár alattvalóiról, akik, mint ő mondja, éles politikai érzékükkel, béke- és rendszeretetükkel, könnyűvé tették az ő feladatát. De maga a fejedelem még több dicséretet érdemel azért, hogy népszerű tudott lenni. Egy Coburg, összeköttetésben lévén az összes európai uralkodó házakkal és születve az osztrák aristocratia hagyományaiban, mely a legkizárólagosabb a világon, ő sorsát hirtelen oly nép közé veté, mely democraticus nézeteiben, parasztos modorában, gyanakvó az idegenekre s a legkevésbbé sem szereti magát idegeneknek alárendelni. A bolgár előnyös oldalait akkor láthatni, ha kapa vagy fegyver van kezében. Ő akkor a legjobb, ha minden erejével a földet műveli vagy tűzhelyéért küzd, de az ildomosság kevés helyet foglal el az ő összes erényei között és igen ellenszenvesen tekint arra, ki bizonyos fölénnyel vél bírni ő felette azért, mert ősökre hivatkozhatik. Ferdinánd fejedelem helyes uton járt, midőn csak úgy viselkedett, mint primus inter pares. Ő megtanulta a bolgár nyelvet, melyet most már igen jól beszél, ő összerokonult népével, ellővén határozva, hogy nem sért, de nem is tűr sértést. Neki le kellett győzni a paraszt-politikusok válogatatlan bizalmasságát és még inkább a bolgár tisztek szabad és könnyű modorát, akiket asztalához meghívott, ő semmi által sem hagyta magát meglepetni ; a dolgokat, melyeket nem javíthatott szóval, megjavító példával és az emberek, akik legutóbb a sophiai udvart meglátogatták, állítják, hogy a politikusok és tisztek hangja lényegesen megjavult, akik a fejedelemmel gyakran érintkeztek. Meg kell említeni, hogy míg az orosz tisztek Bulgáriában maradtak, a bolgár tisztekkel rendszeres megvetéssel bántak, mint alsóbbrendüekkel. A sikerteljes háború, melyet a bolgár hadsereg a szerbekkel, orosz segély nélkül vivott és az önkormányzat következő időszaka, melynek az ország a régensség alatt örvendett, hatalmasan kifejlesztő a nemzeti függetlenség és egyéni önbizalom érzetét, de ebben bizonyos veszély is rejlett, hogy t. i. oly arrogentiát kelt fel, mely nem áll arányban a nép erejével. Ferdinánd fejedelem ittléte helyreállító az egyensúlyt. Ha ő sokat tanult a bolgároktól, azoknak is volt valami tanulni valójuk a fejedelemtől és nagytehetségű anyjától, Clementin herczegnőtől, ki a palotában a háziasszonyi teendőket nagy tapintattal végzé. A fejedelem és a nép közötti kölcsönös hatás mindenfelé csak jó eredménnyel járt. A »Times« konstantinápolyi levelezője azon hírt említi fel, hogy Ferdinánd fejedelemnek hazatérte után a nagyhatalmak megfontolják a kérdést, hogy bizonyos formában elismertessék a létező bolgár kormány, mi a végleges elismerésnek útját egyengetné. Általánosan érezik a kellemetlenségeket, melyek a dolgok jelen állapotával járnak. Budapest, okt. 31. (Oroszok és angolok.) A »Grazsdanin« írja: »Gladstone megint beszél s természetesen azt jósolja, hogy az ő liberális páíja nemsokára győzni fog. Az angolok politikai életének gépezete olyan, mint az inga: mindig jobbról-balra és balról-jobbra inog, s mikor jobbra érve, eléri a szokott pontot, minden jós tehetség nélkül előre láthatjuk, hogy most egész bizonyossággal balra fog lendülni. S ez most, amint látszik, be fog következni az angol kormányzati gépezetben. Mi következik majd ebből ? s különösen mit várhatunk mi oroszok e változástól ? Európában ilyen jelenség mindig a hatalmak megfelelő csoportosulását eredményezi. Tudvalevő, hogy Gladstone nagyon nem szereti a »bismarcki« Németországot s nagyon rokonszenvez Francziaországgal, hasonlóképpen nem szereti a török basi-kozákokat és egyidejűleg éppúgy nem kedveli az osztrákok azon eljárását, hogy mindent magukhoz ragadjanak, ami csak kezük ügyébe esik a Balkán-félszigeten. Mindezt összevéve, azt lehetne várni, hogy ha Gladstone visszatér a hatalomra, akkor az európai egyensúlynak súlypontja Németországról Francziaországra s Angliára helyezkedik át. S hát Oroszországra nézve várható-e valami új fordulat a Gladstone-féle programmtól ? Természetes, hogy nem ! Oroszország irányában Gladstone most is, mint mindig, azon liberális gentleman szerepét fogja játszani, aki épp úgy, mint a conservativ gentleman, kötelességének fogja ismerni, hogy versenyre keljen, küzdjön mindazon tengereken és utakon, amelyek Konstantinápolyba és Indiába vezetnek.« — Szeretsz ? Óh mond, szeretsz ? — S ha nem szeretném ? — Akkor is szeretnélek halálomig! A lady arczából minden vér elszállt. Meglátszott kifejezésén, hogy nagy elhatározás vert gyökeret szivében. — Ha ön annyira szeret, akkor látogasson meg ma este a szokott órában. E szavak után gyorsan távozott. Az elájult agg nő mellett kellett elhaladnia. Lehajolt, felemelte s gyöngéden a herczeg karjaiba fektette, ki követni akarta. — Ma este, herczeg! Lakására érve, ereje megtört s hangos zokogással borult imazsámolyára. Öreg komornyikja, ki gyermekkorától mellette volt s a mióta a lady szülei elhaltak, atyai odaadással őrködött felette, meghallván a zokogást, ijedten lépett úrnője szobájába. A lady erőt véve szenvedésén, mosollyal fogadta a hű öreget. — Ne aggódjál, nincs semmi bajom öreg barátom. Női szeszély az egész. — De azért jó lesz mégis kissé szórakozni — nemde ? Már régen nem festettem. — Megcsinálom arczképedet, tudom, hogy nagyon óhajtod. — Gyorsan tehát, míg el nem megy a kedvem, hozd ide festékeimet, ecseteimet. — Igaz, még egyszer hiányzik. Leírom a nevét s hozd el nekem. Talán a gyógyszertárban adnak. Az öreg William rátekintett a papírra s csodálkozva emelte szemeit úrnőjére. — Eltévesztetted asszonyom, ez a szer csak nem kell a festéshez ? — De éppen az kell. Nem értesz hozzá, jó öreg. — Eredj, siess s tedd a mit parancsoltam. Az alkonyat beálltával a lady csöngetett. »Ha a herczeg jön, ne jelentsd be, csak adj jelt a csengetyüvel s bocsásd be azonnal. — A többi cselédséget küld el valami ürügy alatt pár órára.« »De, asszonyom ...« »Ne aggódjál. Együtt maradunk. Mi soha sem válunk el egymástól.« Pontban nyolcz órakor a csengetyű megszólalt, mert az öreg komornyik a herczeg kocsiját látta megadni a kapu előtt. Az öreg egyszerre figyelni kezdett, mert úgy tűnt fel neki, mintha sikoltást hallott volna, de már nem volt ideje a termekbe sietni, mert a herczeg a küszöbön megjelent. »Fönség — szólt a komornyik — úrnőm várja önt« s sietett feltárni az ajtó szárnyát. A fiatal herczeg, kínos előérzettől gyötörve, rohant a puha szőnyegen a belső termek felé. — Midőn az utolsó ajtóhoz ért, oly remegés fogta el egész valóját, hogy keze lesiklott a kilincsről s úgy érezte, mintha valaki azt súgná: fuss, fuss innen — ne merészeld kinyitni ez ajtót. Végre belépett. A lady egy támlásszéken ült, fejét a szék hátához támasztotta. Arcza el volt fátyolozva. — Szépségem bűvölt el nemes herczeg — szólalt meg a lady alig érthető hangon. Iszonyú fájdalom kifejezése rezgett a lassan, nagy megerőltetéssel kiejtett szótagokon. — E szépség lett átka sorsodnak, megrontója szüleid boldogságának. — Bűnös volt tehát e szépség, elitéltem, kivégeztem. Reszkető kezekkel a fátyolt felemelte arczáról s iszonyú látvány tárult a herczeg szemei elé. E felséges arcz alsó része maró folyadék által szét volt tépve, csak az a két nagy csillag maradt érintetlenül, mely önfeláldozó nemes lelkének hü tükre volt s melynek mélyéből most az elvesztett boldogság mérhetően keserve sugárzott ki. A herczeg fejéhez kapott s halálra váltan, mint kőszobor, állt mozdulatlanul a szoba közepén. Ajkai megmerevültek, nem tudott szólni, végre térdre roskadt s élettelenül terült végig a szőnyegen. * Senki sem tudta meg, mi történt a ladyvel. Monacoból eltűnt. Óriási vagyonát szétosztotta rokonai között s csak annyit tartott meg magának, hogy öreg komornyikjával gond nélkül megélhessen. Szive visszakivánkozott a helyre, hol első és utolsó szerelme keletkezett, hol minden virág, minden kő arra emlékezteti, kit oly végtelenül szeretett. A herczeg a halál magvával tört szivében hagyta el a borzasztó catastropha színhelyét. A lady hiába áldozta fel magát, mert a herczeget meg nem menthette sem szüleinek, sem népének. — Sorvadásba esett s pár évre rá Nizzában elhalálozott. Ez signor Bagarini viskójának titka — uram s az a szivreható hegedüszó, mely esténkint fájdalmas panaszát hallatja, a szegény ladytől ered, ki a szeretett ifjú kedvencz dalaival szól annak elköltözött szelleméhez.* — És most kedves barátom — szólt ünnepélyes komolysággal e történet elmesélője — esküdjék meg még egyszer, hogy a dologról senkinek egy árva szót sem szól. Szerencsémre még sötétebb volt, mint az előtt s én újra felemeltem balkezemet s megesküdtem a kis ujjammal. Táviratok, BÉCS, okt. 31. Kálnoky gróf este 9 órakor Wydenbruck követségi tanácsossal Friedrichsruheba utazott. Prága, okt. 31. A tartománygyűlés felirati bizottságának többsége által a cseh koronázás tárgyában elfogadott határozati javaslat a következőleg hangzik: Tekintve, hogy a felirati javaslat sem alakja, sem tartalma tekintetében nem alkalmas arra, hogy a császár ő felsége elé terjesztessék, mivel oly dolgokat érint, melyek a törvényhozás, illetőleg a kormány hatáskörébe tartoznak; — tekintve, hogy a tartománygyűlés közjogi nézeteit és meggyőződéseit, valamint a cseh nép kívánságait ismételten az uralkodó tudomására hozta, utalva a Reichsrath cseh képviselőinek óvástételére, mely az 1879-ik évi október 8-án tartott trónbeszédben jóakaró méltatásban részesült ; végül tekintve, hogy a jelen pillanatban lehetetlen volna : 1-szer a szükséges megállapodásokra jutni ; 2-szer pedig összhangot létesíteni egyfelől a szabadalvú intézmények, a jelenkor szükséglete a monarchia egységével, hatalmi állásával járó követelmények és másfelől a nép öntudatában élő történelmi intézmények közt, amire pedig a tartománygyűlés mindenkor törekedett és törekedni fog: a tartománygyülés bizalomteljesen magára a koronára bízza, hogy meghatározza a nagy mű királyi koronázás által való befejezésének időpontját és ezért a felirati javaslat felett napirendre tér. Konstantinápoly, okt. 31.A német császári pár Konstantinápolyba való érkezéséről, tartózkodásáról és elutazásáról a következőket jelentik: Radowitz német nagykövet ma este a német császári pár mellé rendelt török udvari méltóságok kíséretében a Dardanellákra utazott. Hogy a találkozás mikor lesz, még nem tudják. Hir szerint Vilmos császár pénteken délután négy órakor Mytilene szigetére érkezik és így valószínűleg vasárnap délelőtt 10—12 órakor érkezik Konstantinápolyba. Az idő tiszta, hűvös. A császári pár elutazása, Velencze érintésével, egyelőre kedden d. u. 5 órára van kitűzve. A kíséret nagyobb része, valószínűleg Bismarck Herbert gróf is, vasúton utazik vissza. Ha a császár tartózkodását egy nappal meghosszabbítaná — mi azonban nem valószínű — az esetre az anatóliai vasúton kirándulást tesz Nsymidtig, hol az előkészületeket erre nézve már megtették. Az örmény protestánsok feliratot terjesztenek fel. A császár nem fogad küldöttségeket, még a smyrnai németek küldöttségét sem, melynek feliratát egy bizalmi férfiú fogja átnyújtani. A »Neologos« a következőket írja: A »Yildiz kiosk«-ban temérdek ajándékot halmoztak föl. A császárnénak a szultán pompás diadémet nyújt át. A diadém egy damaskusi ötvös remeke és 150.000 török fontot ér. A császári látogatás alatt a rendőrség a nagyvezér alatt áll. A vendégeket a török pánczélos hajóról két 10 evezős csónak viszi a partra. E csónak falait tükörrel rakták ki. Az evezősöket arannyal átszőtt ruhákba öltöztetik. A szultán valószínűleg a kikötőben üdvözli vendégeit. A császári pár jelen lesz a nov 6ki próféta ünnepélyen. Berlin, okt. 31. A német birodalmi gyűlés mai ülésében folytatta a költségvetés tárgyalását. Ma 1tzahn pénzügyminiszter visszautasította a czukoradó rendszer ellen felhozott vádakat. Szerinte bevárandó, hogy a czukor-praemiumok megszüntetésére irányuló nemzetközi törekvéseknek lesz-e és minő eredményük ? A kérdés várjon, védvám vagy szabad kereskedelem elvei alkalmaztassanak, tisztán a czélszerűség kérdése. A szabad kereskedéshez való visszatérés most lehetetlen. — Bötticher miniszter a kereskedelmi mérleg alapján kimutatja a kivitel folytonos emelkedését. A sertésbeviteli tilalomnál az egészségügyi szempontok voltak mérvadók. Az áremelkedés nem csupán a beviteli tilalomból ered, miként ez a szomszéd államokban észlelt árakból is kitűnik. Végül a miniszter az általános bérfelemelésre utalt. Bickert a kiadások szaporítását, különösen tengerészeti téren határozottan ellenezte és a gyarmati politikát hevesen megtámadta. Bennigsen Rickerttel szemben az önkormányzati és iskolai téren létesített nagy reformokra és a társadalom minden rétegének viszonyaiban beállott általános javulásra utalt. Rickert Bennigsen fejtegetései ellen polemisak. Hétfőn a socialista törvényt tárgyalják. London, okt. 31. A »New York Herald« berlini levelezője megkérdezte Waldersee grófot, vajjon elkerülhetetlennek tartja-e a háborút s annak mielőbb való elintézését óhajtja-e ? Waldersee gróf állítólag így felelt: »Az, hogy én a háborút óhajtanám, badarság. De szeretném, ha oly erősek lennénk, hogy ellenségünknek elmenjen a kedve a támadástól. Ha háborúba keverednénk, hiszem, hogy képes leszek feladatomnak megfelelni. Hadseregünk harczképesség tekintetében fölülmúl minden más hadsereget, szövetségeink fokozzák erőnket s ezek mindenesetre erős békebiztositékok. De bizonyos vagyok abban is, hogy Németország erős kéz és szilárd akarat által vezérelve, még coalitióval szemben is, sikerrel szállhat szembe a veszéllyel. (Pl.) Berlin, okt. 31. A »National Zeitung« értesülése szerint az Emin-pasa társaság tegnap tartott gyűlésében elhatározta, hogy dr. Peterst visszahívja. Berlin, okt. 31. A »Pol. Nach.« ama hírre vonatkozólag, hogy a Wissmann-féle expeditió ügyében kérendő póthitel 8 millióra rúgna, megjegyzi, hogy a szövetségtanácsban még semmiféle előterjesztés sem történt, hogy az összeg legalábbis felével magasabban van feltüntetve, mint a miként várható. München, okt. 31. A Vatikán ugyan elismeri az újonnan kinevezett müncheni érseket, de a pápa nyilatkozik az iránt, hogy a bajor kormány nem intézett előzetes kérdést Rómába, a mint az eddig szokásos volt. (N. Fr. Pr.) Páris, okt. 31. Az »Estafette« Ferrynek levelét közli az olasz »Temps« szerkesztőjéhez, melyben hangsúlyozza, hogy mindig rokonszenvezett Olaszországgal s ennek bizonyságául külügyminisztersége alatt kifejtett tevékenységére hivatkozik. (F—tt.) Páris, okt. 31. Ama lelkészek száma, kiknek javadalmazását a legutóbbi választások alatt tanúsított magatartások miatt beszüntették, 55-re rúg. Róma okt. 31. Az »Italia« szerint Crispi jelenleg Párisban röpiratot nyomtat, amelyben Francziaország irányában követett politikáját védelmezi. (N. W. T.) Cettinje, okt. 31. Tegnapelőtt Vascovici mellett a határon véres harcz folyt a montenegróiak és a walissoriták között. Több halott és sebesült maradt a kürdtéren. Az összeütközést az elszökött és Albániába menekült fegyenczek idézték elő. (N. Fr. Pr.) Belgrád, okt. 31. A »Corr. de Balkanique« látszólag hivatalos forrásból sugalmaott czikket közöl Thömmel báró legutóbbi előléptetéséről. Ez előléptetés — úgymond — több tekintetben hatást gyakorol Szerbia politikai köreire. A rangfelemelés azt bizonyítja, hogy az illetékes bécsi körök a szerb királyságnak nagyobb fontosságot tulajdonítanak. Thömmel kitüntetése buzdításul szolgálhat, hogy eddigi jóindulatú előzékeny tevékenységét folytassa és ama egyetértést szilárdítsa, melyet a két fél érdeke igényel. A lap végül kifejezi azon reményét, hogy Thömmel báró, nagylelkű uralkodója által támogatva, a jelzett irányban küldetését teljesíteni fogja azon uralkodó javára, melynél meghatalmazva van. Sophia, okt. 31. Body, a szerb diplomatiai képviselőség vezetője utasítást kapott, hogy haladéktalanul menjen állomáshelyére, Monastirba. Petrovics titkár az uj követ kinevezéséig fogja vezetni az ügynökség ügyeit. — A sobranjenak előterjesztendő törvényjavaslatok közt van egy törvényjavaslat is vasút kiépítése iránt, mely Jambolit, Slivno, Stardagora és Cirpán érintésével Philippopollal köti össze. A keskenyvágányu vasút állami kezelésben kiépittetnék. Hossza 220 kilométerre van tervezve és különösen gabona kivitelére szolgálna. Pétervár, okt. 31. A »Journal de St. Petersbourg« határozottan tagadja, hogy az orosz hadügyminiszter minden ellenőrzés nélkül teljesít kiadásokat és hogy öt évre előlegesen utalványoztak volna részére hiteleket. A hadügyminiszter kiadásai ugyanazon ellenőrzés alatt állanak, mint a többi tárcza kiadásai. Közgazdasági táviratok. Boroszló, okt. 31. Az itteni lapok jelentése szerint az itteni marhavásáron száj- és körömbetegség fordult elő, ennélfogva további intézkedésig a marhaszállítást betiltották. Az ideszállitott marhákat a tilalom ideje alatt Boroszlóban kell levágni. Értéktőzsde, Bécs, okt. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Elmúló helyi reaüsatiók után Berlinre szilárdult az irányzat. Berlin, okt. 31. (Tőzsdei tudósítás.) A bankpiaczon további emelkedés volt, élénk véleményvásárlások mellett. Bányapiacz gyöngült. Német vasutak élénkek. Nemzetközi járadékok csendesek. Német értékek magasabbak. Orosz értékek nagymérvű vásárlásokra szilárdak. Bécs, okt. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 104.70. Erdélyi földteherm. kötv. 104.75. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 198.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 112.90. Magy. nyer. k. sorsjegy 139.75. Szőlődézsm aválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles, sorsjegy 127.50. 4 száz. aranyjáradék 101.60. M. orsz. k.részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 114.90. Magyar hitelt. részvény 333.50. Alföldi vasut-részv. 200.25. Magyar észak-ker. vasut-r. 188.—. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 99.90. Tiszav. vasut-r. 246.—. Magyar lesz. és váltóbank-r. 108.25. Kassa-Oderbergi vasut-r. 157.—. 5 száz. papir-járadék 97.60. Adria m. tengeri gőzli. r.-társ. —.—. Török dohány—.—. Északi vasut-részv. —.— Magyar fegyvergyár r. t. —. —. Bécs, okt. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 314.85. Déli vasut-részv. 125.40. 4 százalékos aranyjáradék 109.60. Londoni váltóár 119.10. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 190.75. 1864. sorsjegy 178.—. 4.2 száz. ezüstjáradék 85.90. 1860. sorsjegy 139.25. Török sorsjegy 38.10. Angol-osztrák bank-részv. 148.70. Osztrák államvasut részv. 237.35. 20 francos arany 9.48.42. száz. papirjáradék 85.70. Osztrák hitelsorsjegy 184.—. Osztrák-magyar bank 1. 919.—. Cs. kir. vert arany 5.66. Német bankváltók 58.37. Elbevölgyi vasút 219.50. Dunagőzhajózási r. t. 374. Bécsi bankegyl. 118.80. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat szilárd. Bécs, okt. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 314.75. Osztrák államvasut-r. 237.51. Unio bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank-részv. 148.50. 20 francos arany 9.48—. Déli vasut-részv. 125.—. Magyar hitelb.-részv. 334.25 1864. sorsjegy —. 4u/o magyar aranyjáradék 101 50. Magyar fegyvergyár —. Az irányzat szilárd. Frankfurt, okt. 31. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. —.— 4 °/C-os osztrák aranyjáradék —.—. 4 °/„ magyar aranyjáradék 8675. Osztr. hitelrészv. 268.75. Osztr. államv. részv. 201.62. Déli vasút r. t. 106.62. M. Gácsor. v. r. —.—. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata október 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista = 58.40 forint. — 100 frank vista = 47.^0. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Pária Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4 °/,-os magyar aranyjárad.. 86 C0*(1.37 K 86.60101.87 K 87.18101.29 5 °/»-os „ papirjárad.. 83. 1 0 97.88 K 83.40 97.77 K —.— —.— 42%-os osztrák 73-30 85.85 K 73 15 85.09 K —.—— 6 °/.-os „ 86.76101.44 K 86.40101.05 K —.— —.— 4‘2 °/o 03 „ ezüstjárad.. 73 40 85.97 K 78.60 86.08 K —.— —.— 4 ° /„-os „ aranyjárad.. 93.80109.» 1 K 93.—108.77 K —.—— Magyar keleti vasúti kötv.. 85.30 99.91 K —t— —.— —,— —.— 5%-os keleti vasút els. kötv.100.10117.SOK —.— —.— —.— —.— Osztrák hitelrészvény........ 168518.42 a*67.15312 24 U —.— —.— Osztrák-magyar bank......... —.— —.— 767.50922.44 K —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 101.50236.43 ü202.-237.95 U 20.—*37.25 M Déli vasút ............................ 55.60124.82 ü106.60125.23 ü275.124 74M Erzsébet osztrák ny. vasút. -Magyar-gácsországi vasút.. —. — —.— --.—.— —.— —.— Elbevölgyi vasutrészvény.. —.— --.--—.— —.— —.— Károly Lajos vasút.............. 82. —191.060164.37192.25 U —.— —.— Kassa-oderbergi vasút......... 67.601 f8. ? ti K —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegy.....................212 00124.06 —.— —.— --.—4 —.— Váltó bécsi piaczra...............171.IC 58.39 170.95 58.41 --.--—.— II. kibocs. keleti kölcsön .._ —.___.___.__ --.--—.— Osztrák földhitel-részv.társ. —.__.— __.__ 940.— —.— 3 /6-os franczia járadék .... —.— —.— —.— —.— 87.10 —.— 4=Va0/o-os franczia járadék .. —.— —._ —.— —.— 105.90 —.— Ottomán bank részvény ..._.___.___.— __.__ —.— —.— Franczia törleszthető járad. —.- -— .0 Magyar vasúti kölcsön sz. n. Magyar jelzálog-hitelbank .— _.___.— __.__ —.— Magyar országos bank........ —.— —.— —.— —.— 546.87— K Árutőzsde. Bécs, okt. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat lanyha volt, az árak csökkenők. Eladatott:Búza őszre —.-----.— forinton. 1890.tavaszra 883—8 79 írton. — Bozs őszre ■—.-----.— forinton, tavaszra —.-----.— forinton. — Zah őszre —.------.— írton, tavaszra 7.64—7.66 forinton. —Tengeri október—novemberre—.----írton, 1890. május—júniusra 5.46—5.43 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza őszre 8.40—8.45 forinton, 1890. tavaszra 8.78 — 8.83 forinton. — Bozs őszre 7.60—7.65 írton, tavaszra 7.72 — 7.77 forinton. — Tengeri október—novemberre 5.25 — 5.30 írton, 1890. május—júniusra 543—5.48 írton. — Zab őszre 7.40—7.45 forinton, tavaszra 7.62—7.62, forinton. — Káposztarepcze október—novemberre —.-----—írton, február— márcziusra 17.25 —17.56 forinton. — Repczeolaj október— januárra 44.-----44.50 forinton, január—áprilisra 48.50—44.50 írton. —Szesz (Contingentálva) Kész szállításra 12.25—1200 forinton, november —májusra 12.50 — 12.75 forinton. Berlin, okt. 31. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza október—novemberre 181 márka 75 fillér (—10 frt 60 kr), ápril—májusra 191 márka — fillér (— 11 frt 15 kr). — Bors október—novemberre 165 márka 25 fillér (— 9 frt 63 kr) ; ápril—májusra 166 márka 50 fillér (— 9 frt 71 kr). — Zab októberre 157 márka 50 fillér (=— 9 frt 25 kr) ; november—deczemberre 155 márka — fillér ( 9 frt 10 kr). — Repczeolaj októberre 70 márka 50 fillér (= — frt — kr); ápril—májusra 61 márka 40 fillér (= — frt — kr). — Szesz októberre 32 márka — fillér (= — frt — kr); ápril—májusra 32 márka — fillér (ď — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 40 krral. Stettin, okt. 30. (Termény vásár.) Búza október — novemberre ISO márka — fillér (— 10 frt 70 kr); ápril— májusra 186 márka — fillér (= 10 frt 85 kr.). — Kozs október—novemberre 160 márka — fillér (— 9 frt 34 kr); ápril—májusra 162 márka — fillér (— 9 forint 46 kr) — Repcze-olaj október—novemberrére 70 márka — fillér (= 40 frt 85 kr); ápril—májusra 62 márka — fillér (= 36 frt 18 kr); — Szesz helyben 70 márka fogyasztási adóval 50 márka 80 fillér (= — frt — kr); helyben 50 márka fogyasztási adóval 31 márka 10 fillér (= — frt — kr); október—novemberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr); ápril—májusra 70 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka , 58 frt 40 krral. Köln, okt. 31. (Terményvásár.) Búza novemberre 19 márka 10 fillér (=ill frt 15 kr.) ; márcziusra 19 márka 50 fillér (= 11 frt 39 kr); Rozs novemberre 15 márka 90 fillér (= 9 frt 21 kr.) ; márcziusra 16 márka 49 fillér (= 9 frt 58 kr). — Repczeolaj (hordóstól) októberre — márka — fillér (= — frt — kr); májusra 64 márka 60 fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka = 58 frt 40 krral. Páris, okt. 31. (Terményvásár.) Búza folyó hóra 22 frk 25 ctme (— 10 frt 49 kr.); novemberre 22 frk 25 ctme (— 10 frt 49 kr.) ; novembertől 4 hóra 22 frk 50 ctme (— 10 frt 61 kr.) ; 4 első hóra 22 frank 75 ctme (— 10 forint 73 kr.) Liszt 12 márkás folyó hóra 51 frk 10 ctme (— 15 frt 15 kr.); novemberre 51 frk 25 ctme (= 15 frt 20 kr.; novembertől 4 hóra 51 frank 50 ctme (= 15 forint 27 kr.); 4 utolsó hóra 51 frk 60 ctme (= 15 forint 29 kr.) Repczeolaj folyó hóra 71 frk — ctme (= 33 frt 48 kr.); októberre 70 frk — ctme (= 33 frt 01 kr.); nov.—deczemberre 70 frk 25 ctme (= 33 frt 13 kr.) ; 4 első hóra 71 frk 25 ctme (— 13 frt 60 kr.) Szesz folyó hóra 36 frk 50 ctme (— 18 frt 75 kr); novemberre 37 frk — ctme (— 19 forint — kr); nov.—deczemberre 37 frk 25 ctme (— 19 frt 13 kr); 4 első hóra 38 frk 50 ctme (— 19 frt 77 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk = 47 frt 20 krral. Külföldi terménytőzsdék BEStLISI. Október 31. Október 30. Búza okt.—novemberre . . . . 181 márka 76 fillér 181 márka_fillér „ ápril—májusra . . . 101 n io »» fO Rozs okt.—novemberre . . . . 165u 16 „ 165 „ ápril—májusra . . . 166 ti 60 ,, 16b szá Zab októberre..................... . 157 hí) „ 166 50 „ nov.—deczemberre .. 155 11 —*■ IJ 163 >i 75» STETTIN. Búza okt. novemberre . . 160 márka— fillér 179 márka__fillér „ ápril—májusra . .. . . 186 11 1850 60 Rozs okt.—novemberre . . . . HO »> i: 9a ! O „ ápril—májusra . . • •. Ib2 tt ‘ ' »> 163 !>— >> KÖESI. Búza novemberre . . . . 19 márka 10 fillér 19 márka 70 fillér „ márcziusra .... . 19 10 „ 19 11 50 ROZS novemberre. . . . . 15 so „ 16 „ márcziusra.... . 16 ti 40 „ 16 11 40 ti PÁRIS. Búza folyó hóra .... 92 frank 25 elme 22 frank __elme „ novemberre . . . . 22 15 „ 22n 10 „ novembertől 4 hóra . 22 fo „ 22 30 „ 4 első hóra .... . 5 2 75 „ 22 71 60 Liszt folyó hóra .... . 51 a 10 „ 50 9 i ,t „ novemberre . . . 51 10 „ novembertől 4 hóra . 51 a 0 „ 51 ?5 „ 4 első hóra .... . 51 60 „ 51 60 ”s= HÍREK. Október 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő . Az orsz. közoktatási tanács reformja. — A közegészségügy államosítása. (Dr. Csatáry Lajostól.) — Sport. — Egyesületek és társulatok. — Közgazdaság: A német birodalom közgazdasági politikája. Közlemények. — Időjárási táblázat. — Naptár. — Vízállás. — Színházak. — Nyílt tér. — A király, mint a »N. Fr. Presse« utján lapunknak Bécsből távirják, meglátogatja a királynét Miramareba, ahol a felséges asszony társaságában csöndes visszavonultságban a megboldogult Rudolf trónörökös emlékének szentelve, tölti a halottak napját. Ő felsége hétfőig marad Miramareban, amidőn a királyné Corfuba utazik. A felséges asszony legalább öt, de valószínűleg hat hetet tölt Corfuban és visszatérve — mint lapunk más helyén írtuk — egyenesen Gödöllőre utazik. — Frigyes főherczeg vendégei. Stefánia özvegy trónörökösné rendkívül megszerette Pozsonyt. Arról a szándékáról, hogy november elsejére visszautazzék Bécsbe, lemondott s elutazását bizonytalan időre halasztá. Ma délelőtt, 10 órakor, mint lapunknak sürgönyzik, kikocsizott a városba és a ligetbe Izabella főherczegnővel, leányával, a kis Erzsébet főherczegnővel s Frigyes főherczeg három kis leánykájával: Mariánna, Natália és Stefánia főherczegnőkkel. Útközben a kis Erzsébet főherczegnő rendkívül kecsesen és jó kedvvel viszonozta a kocsi körül tolongó közönség üdvözleteit. — Személyi hírek: Katalin orosz nagyherczegnőt a pápa a múlt szombaton magánkihallgatáson fogadta. — Thömmel báró, belgrádi osztrák-magyar követ több napra Bécsbe utazik. — Bray gróf, Németország belgrádi követe szombaton megy szabadságra. — Torn iel1i gróf, az újonan kinevezett londoni olasz nagykövet, a jövő hónapban foglalja el állását. — Maffei grófot, Olaszország kopenhágai követét, Madridba nagykövetté nevezték ki. — Decrais, bécsi franczia nagykövet, a jövő hétfőn tér vissza szabadságáról. — Darvas Ferencz, orsz. képviselőt, mint Kassáról távirják, Abauj megye bizottsági tagjai az alispáni székre candidálták Komáromy László ellenében. — Battenberg tiltakozása. Bécsből távirják lapunknak a »Neue Freie Presse« utján mai kelettel. Hartenau Sándor gróf, az egykori bolgár fejedelem kijelenti, hogy sem II-ik Sándor czártól, vagy az elhunyt császárnétól, sem III-ik Sándor czártól, sem az orosz uralkodóház bármely tagjától direct, vagy indirect évi pénzsegélyt vagy nyugdíjat nem kap, sem pedig ajándékot el nem fogadott. — Polgáriskolai tanárok a cultusminiszternél. A felső nép- és polgáriskolai tanítók és tanítónők országos egyesülete választmányának egy küldöttsége ma nyújtotta át Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszternek ama polgáriskolai rendtartási tervezetet, melyet az egyesület választmánya az összes vidéki polgáriskolák munkálatai alapján készített. A küldöttség vezetője, az egyesület elnöke, Gyertyánffy István ajánlotta az egyesület eme munkálatát a miniszter figyelmébe. Csáky Albin gróf elismeréssel fogadta az átnyújtott tervezetet s ismételvén az országházban a tanügyi politikáról tett nyilatkozatát, mely szerint főleg intensive óhajtja közoktatásunkat fejleszteni, constatálja, hogy a felső nép- és polgáriskolai egyesület eme munkálattal elvben, czélban találkozik a miniszter törekvéseivel, amiből az következik, hogy a miniszter figyelemmel fogja tanulmányozni a tervezetet s azt igyekszik intézkedésben felhasználni. A küldöttség a minisztertől Berzeviczy Albert államtitkárhoz ment, aki elismerte, hogy a polgáriskolák és hasonló fokú szakiskolák rendezésére csakugyan többoldalúlag szükség van, mert azok a közoktatás organismusába még csakugyan nem tudtak beilleszkedni. Az erről való intézkedés czélja volt a minisztériumnak , hogy ebben éppen a legilletékesebb helyről támogattatik a minisztérium, azért az államtitkár köszönetet mond az egyesületnek