Nemzet, 1890. január (9. évfolyam, 2638-2667. szám)
1890-01-01 / 2638. szám
azt is nyíltan, hogy bármily megtisztelő lesz reám nézve a Józsefváros mandátuma, ha azt elnyerem, annak birtokában nem találhatnék kárpótlást lőcsei kerületi elvtársaim bizalmának és rokonszenvének elvesztéséért, ha azt e kötelességszerű lépésem legnagyobb sajnálatomra mégis maga után vonná. Hogy pedig bebizonyítsam, mily súlyt fizletek arra a véleményre, amelyet jelenlegi választókerületem közönsége táplál felőlem, kijelentem már most miszerint el vagyok határozva a lőcsei kerület mandátumát megbízóim kezébe visszatenni abban az esetben is, ha a Józsefvárosban meg nem választatnám így akarok egy új választás által alkalmat és módot nyújtani lőcsei kerületi tisztelt polgártársaimnak arra, hogy ez esetben eljárásom felett ítéletet mondhassanak. Kérlek, tisztelt barátom, közöld addig is, míg körötökben személyesen megjelenhetek, e nyilatkozatomat a lőcsei kerületi szabadelvű párttal és fogadd legőszintébb tiszteletem nyilvánítását s baráti üdvözletemet. Budapest, 1889. deczember 30. Berzeviczy Albert. 34. BELFÖLD. Budapest, decz. 31. (A szabadelvüpárt a miniszterelnöknél.) Az országgyűlési szabadelvü pártjai, holnap uj év napján d. e. 10 órakor ilik a pártkör helyiségében és legkésőbb fél eziz órakor vonulnak föl testületileg a minisztei palotába, honnan az uj évi üdvözlés után a ké ház elnökéhez hajtatnak. pest, decz. 31. (A józsefvárosi mandát A Berzeviczy-párt nagy választmánya 4-én d. u. 3 órakor a Beleznay-kert helyiségein uepesi-ut 9. sz.) gyűlést tart. — A szavazatokat jan. 5-étől 12-ig, fogják kiosztani a T kér. elöljáróság helyiségében (stáczió utcza zsvár, decz. 31. (Oratio a miniszterelnek.) [Az [0. É.« távirata.] A kolozsváridelvű párt bizottsága ma tartott ülésében elhía, hogy az újév alkalmával táviratban fogja tud miniszterelnökkel a párt rendületlen bizalmasztéletét a miniszterelnök iránt. A táviratot a pzottsága nevében az elnök és a jegyző fogják alá a párt Hegedűs Sándort is üdvözölni fogja azlkalmából. Vármegyei élet. Üsély egy nyug. főszolgabíró tiszteletére. — Eredeti tudósítás. — Dunaföldvár, decz. 29. u aföldvár közönsége ünnepélyesen vett búcsú galomba vonuló járási főszolgabirája, Darócz mástól, a ki e tisztet 18 éven át járásának teljegelégedésére viselte. közszeretetben álló főszolgabíró a községben uí hivatalos működését teljesítvén, szívélyes szagért búcsút a községi képviselő-testülettől, a Bencze István apát-plébános indítványára, iszui szolgálati ideje alatt tanúsított igazságostatos eljárásáért jegyzőkönyvi köszönetet szaí nyugalomba vonulása fölötti őszinte sajnálat idott kifejezést. A lelkes éljenzés közt távozó főszolgabirót keel ezután báró Eötvös József lakásán, hol szállva , öt tagú küldöttség kereste föl, s őt a tiszteletére idézett búcsú banquetre szívélyesen meghívta. Délben párt- és valláskülönbség nélkül számra, mintegy 80-an gyűltek össze a casino nagy termében, hol az 5-ik fogás után pezsgős palczkok durrogása között Rátkay László a casinónak és egyszersmind a kerületbeli függetlenségi pártnak elnöke emelt poharat és köztetszést aratott beszédében kiemelvén, hogy ő bár nem egyszer villogó szemekkel állt szemben a pártmozgalmakban szintén élénk részt vett főszolgabíróval, de mint melegen érezni tudó magyar embert s mint páratlan becsületességü hivatalnokot tisztelni s szeretni tanulta, — élteti ünnepektet. Dr. Ragályi Lajos az itteni szabadelvüpárt vezérférfia ezután szónoki szépségekben gazdag beszédben ugyancsak a főszolgabírót köszönti fel, különösen kiemelvén, hogy a távozó főszolgabíró a hivatali hatalmat hatalmaskodássá, az erélyt erőszakká, a szigort szekatúrává fajulni nem engedte soha. S azon tisztviselők közé tartozott, kiknek becsületérzése nemcsak a megvesztegettetést, de a megajándékoztatást sem tűri. S így nemcsak a hivatali becsületet, de a hivatali tekintélyt sem teszi alku tárgyává; hangsúlyozza, hogy habár a főszolgabíró a nyugalmat, hivatali évei számát tekintve, talán joggal vehetné is igénybe, járásának őszinte szeretete azt mégis szívesen tagadná meg tőle; élteti az ünnepeltet, aki ha megválik is hivatalától, járása nem válik meg hivataloskodásának kellemes emlékétől. Id. Zaáry Józsefnek a vidéki vendégekre mondott humoros koasztja után, báró Jeszenszky Kálmán, a kerületbeli szabadelvűpárt elnöke igen szép beszédben az ünnepeltnek barátaira üríti poharát. Daróczy Tamás meghatott hangon elmondott, szívhez szóló szavakkal köszöni meg a kitüntetést, melyet szűnni nem akaró zajos éljenzés követett, ezek után sikerült toasztok hosszú sora következett, így Bencze István apátplébános az ünnepeltnek fennkölt szellemű és ritka műveltségű kedves nejét, Szeniczey Stephaniet, dr. Seffer Sándor a cath. derűst, dr. Freund a restantia nélküli biróságot élteti. Szóltak még Heitzer József városbiró, Horváth Ignácz, dr. Schützenberger, dr. Stern, Forster Béla földbirtokos, végül az ünnepelt Dunaföldvár intelligens önálló gondolkozásu polgáraira emelvén bucsupoharát, éljenzaj között távozott. A hunyadmegyei tisztujitás után. — Saját levelezőnktől. — Déva, decz. 29. Hunyadmegye tisztújító közgyűlésének választási eredményét már táviratilag jelezve, nincs egyéb hátra, mint a geographiai helyzeténél, népességi viszonyainál fogva egyaránt kiváló fontosságú törvényhatóság szerencsés választása felett érzett őszinte örömünk nyilvánítása mellett elismeréssel adózni azoknak, kik a választóknak eleinte nyilatkozni kezdő ellentétes kívánalmai daczára teljes egyetértésre juttatták a megyét s az itt társadalmi és politikai érdekből egyaránt annyira nélkülözhetetlen békés egyetértés létrehozása által a megye körül valóban nagy érdemeket szereztek. Itt, ahol a szolgálati érdemek, családi összeköttetések mellett érzékeny nemzetiségi kívánalmak Scilla és Charybdisa közt evezve kelle előkészíteni a roppant kiterjedésű törvényhatóság népes tisztikarának, restaurálását első sorban Pogány György főispán körültekintő tapintata s a viszonyok különféleségével bölcsen számolni tudó igazságérzete és méltányossága fo^t be a most megyeszerte lelkesedéssel fogadott szép választási eredmény biztosítására. Ez az elismerés fényesen kitűnt a közgyűlés folyamán ismételten felhangzott lelkes ovatiókban s a választást követő banquet tagjainak, osztatlan tiszteletnyilvánulásaiban is. Hasonló oroszlánrész illeti a megyén kívül is élénk figyelemmel kisért s kifejlődésükben megelégedéssel fogadott választási mozgalmak irányításában és sikerhez juttatásában Barcsay Kálmán alispánunkat, kinek népszerűsége nemcsak széles családi összeköttetésein alapszik, hanem aki fényes tehetségeivel s az utóbbi időben a Maroshid, vármegyeház, szurduki út stb. létesítésénél is kifejtett üdvös tevékenységével a megyei közvéleményt teljesen magához hódítá s aki nehéz viszonyok közt ritka eréllyel és lelkesedéssel már két cycluson át vezete a megye kormányát. A megye két vezérhivatalnokának teljes egyetértése lényegesen megkönnyíti gr. Kuun Géza, Pogány Károly, báró Nopcsa Elek, Dáné Károly s más kiváló és nagy tekintélyben álló bizottsági tagok fáradozásait is, mint akik bizalmas előértekezleten magatartásuk és befolyásukkal a széthangzó vélemények kiegyenlítését és összhangba hozatalát elősegiték. A tisztujitás a megye legtávolabbi részeiből egyesité a választók óriás tömegét s ez rendkívüli érdeklődés s a gyűlés folyamán végig észlelt higgadtság és egyetértés bizonyára sokakat gondolkozóba ejthet azok közül, kik a választási rendszer tarthatatlanságát hangoztatják s itt is kérdésbe jön nem egy oldalról , hogy az idei választások tanulságait felhasználva nem lehetne-e a választás korábbi hátrányainak orvoslásával a megyei életet javítva, a választók érdeklődését és a nagy előszeretettel ápolt választói jog gyakorlatát fentartani ? Akármint alakuljon e tekintetben a jövő, annyi bizonyos, hogy az idei választások a főispáni hatáskör érvényesülésével sokkal kevesebb helyen mérgesedtek el, mint más években s a legtöbb megye tisztikara az uj Magyarország hivatásának felfogására és megvalósítására mégis képesültebbnek ígérkezik. Hunyad megye is megelégedéssel tekinthet a jövőbe, mert jobb, megbízhatóbb tisztikart akár állami, akár megyei szempontból a jelenleginél kivárni se lehet. Az emlékezetes négy napot Pogány főispán, Barcsay alispán, Issekutz Antal városi polgármester, Lázár György tiszti ügyész, Hollaky Arthur tiszteletére rendezett fáklyásmenet és a tisztikar fényes lakomája fejezte be. Ktr,F Oxxxx A portugál király megkoronáztatása. Lissabonból, decz. 28. estéről jelentik. A »megkoronáztatás« szó népszerű, általános kifejezés, mely nem ad hit fogalmat a portugál király trónralépéséről — ez a formában igen festői, de igen modern szertartás is, mert lényegében teljesen nélkülöz minden vallási elemet és nem egyéb, mint ünnepélyes szertartása a régi szerződésnek az uralkodó család feje és az ország képviselői között. De minden kizárólag polgári, kivéve a Te Deumot, mely — mint a hivatalos lap mondja — I. Dom Carlos király ő felsége uralkodójának inauguratiójára tartozik. Az ünnepélynak a legszebb derült időjárás kedvezett. Napkeltekor a felségek fölébresztettek a belemi lakosztályukban az erődök tüzérsége és a hadihajók lövései által. Tíz órakor a király és királyné a nagy diszhintóba szálltak. A király a tábornagyi egyenruhát viseli a három rendjellel, az egyenruha fölött bíbor királyi palástot, mely hermelinnel van szegélyezve. A királyné kék és fehér — a portugál színek — jelmezt visel; fölötte a királyi palástot; gyémánt-diadém fénylik gazdag haja felett, mely csodás szépen van fésülve a homlokon elől és a nyakon. A fiatal anya ifjúsága egész teljében van. A népnek láthatólag hizeleg, hogy ily teljes szépségű királynéval bir és boldog hozzátehetni, hogy a felség épp olyan jó, mint szép. A kiséret hét hintóból áll, melyekben az udvari főtisztviselők és főméltóságbeliek foglalnak helyet, kiknek tiszte abból áll, hogy magukkal hozzák a királyi koronát és a legfelsőbb hatalom más jelvényeit. A királyi kocsit nyolcz ló vonja, mindegyiket laquais vezeti, a kocsit pedig a komornyikok és udvari szolgák három sora veszi körül. Elől két udvari marsall megy czimer-pajzzsal. Jobbról és balról a lovászmester és a királyi gárda parancsnoka megy lóháton, közvetve szolgák által. A kocsi előtt egy osztály dragonyos megy, utána a király katonai irodájának tagjai, és a fényes törzskar, lóháton. Az infáns Dom Alfons, közvetlenül a királyi kocsi után, kocsiban megy. Az utczákon katonaság képez sorfalat, mely La Carneiro tábornok, az első katonai dandár parancsnokának vezénylete alatt áll. Kevéssel 11 óra előtt a törvényhozó testület palotájában összegyűltek a senatus és a képviselőház tagjai, a senatus elnökének, d’Aheu y Sousa tábornoknak elnöklete alatt. Itt küldöttség választatik, mely a felségeket a palota bemenetelénél fogadja. Inentől kezdve az ülésteremig a sorfal a következő rendben alakul: Elől a miniszterek és az államtanács tagjai, azután a nagy szertartásmester, a királyi ház intendánsa stb. A felségeket a nagy alamizsnás bíbornok, udvari tisztek és a királyné szolgálattevő tisztjei követik, míg előttük apródok szabad utat nyitnak a felségeknek, kik előtt közvetlenül Dom Alfons infáns megy, kezében tartva az ország meztelen kardját. Miután a király és királyné a trónmenyezet alatt elfoglalták helyüket és a senátorok jobbra, a képviselők balra állottak fel , a király kezébe veszi a jogart, míg a trón lépcsőjén az alperes mór áll az ország begöngyölített zászlójával. E pillanatban a gyűlés elnöke, követve két apród által, a király elé nyitott evangéliumot tartja, melyen feszület van. A király baljába veszi a jogart és jobbját a szent könyvre téve, elmondja az alkotmányos charta 76-dik czikkelyének megfelelő esküt. A király ezután még néhány szót szólt a gyűléshez, mire az elnök felel s az alferes mór (e méltóság örökös a Sabugosa marquis családjában) kibontja a zászlót. E jelre a gyűlés feláll és lelkesedve élteti az uralkodót e szavakkal: » A legmagasb, leghatalmasabb, leghívebb portugál király, I. Károly, éljen soká!« Az alperes már a zászlóval erre kimegy a palota előtt levő nép közé s kiáltja: »Real! Real! A legmagasb, leghatalmasabb, leghívebb portugál király, I. Károly, éljen soká!« Az ágyuk megszólalnak, a nép éljenez, — a jelenet igen megragadó. Ezután kőérkezett a Te Deum és a város kulcsainak átadása. Este színházi díszelőadás és kivilágítás, másnap katonai díszszemle. Az az interpellatió, melyet a Senatus egyik jobboldali tagja intézett a napokban az igazság- és vallásügyi miniszterhez, kit még hagyományosan »pecsét-őrnek« nevez a legszélsőbb radicalis is, a vallás-kérdést újból szőnyegre hozta. Abban ugyanis az Ariége-departement prefektusának köriratáról volt szó, melyet néhány plébánoshoz intézett, kik a választások alatt politikai, sőt ellenzéki propagandát csináltak s kiknek fizetését ennek folytán egy időre felfüggesztették. Mielőtt ez ügyben részrehajlatlan ítéletet mondanánk, nem lesz fölösleges tájékozásul megemlékezni magáról a valláskérdésről, melynek megoldása itt ma kétségbe vonhatlanul a legnehezebb feladatok közé tartozik. Tudvalevőleg a franczia nép, zömében oly vallásos, minő az olasz, vagy a spanyol, másrészt philosophusai révén egész a ..vallástalanságig felvilágosodott. Amannak hegemóniáját a Bertalan-éj mészárlásai s a Nantes-i edictum visszavonása jellemzik, emezét pedig a Terrorismus és a Commune szörny-tettei. Mindkettő bebizonyította már ennél fogva, hogy absolut fölényre jutni egyformán méltatlan s hogy az igazság ez esetben is a közép után jár, melyet I. Napoleon lángesze a Concordatum-ban oly talpra esetten megtalált. Ez szabályozza az állam s az egyház egymáshqzi viszonyába század eleje óta, csakhogy természetesen a különböző kormányok hajlamai szerint, különböző magyarázattal. Innen a Restauratió és III. Napoleon alatt a clericalismus növekedése, innen Lajos Fülöp kormányának közömbössége, a harmadik köztársaság látszólagos szigora. De, ha ily sokféle magyarázatra alkalmas, — fogja mondani az olvasó, — tán nem is lehet valójában a Concordatumot valami nagy állam-bölcsességű okiratnak tartani! Mást bizonyít a tapasztalás: politikailag épp azok az intézmények a legtökéletesebbek, melyek a legellentétesebb véleményáramlatok érvényre juttatását teszik lehetővé, mint például a Parlamentarismus. Kell lenni benne azonban mégis egy hibának, mely helyes alkalmazását úgyszólván lehetetlenné teszi. A pártok szerint e hibát a clericalismus, vagy a vallástalanság túlkapásainak tulajdonítják, holott nem keresendő másban, mint azon viszás helyzetben, melybe a papság jutott azután, hogy a nagy forradalom megfosztotta vagyonától. Mi ma egy pap Francziaországban ? állami hivatalnok, még pedig a többiekkel nem assimilálható állami hivatalnok, kinek vallási kötelékeinél fogva cosmopolitikus tendentiái is vannak. Voltak ezek a monarchia idejében is, — erősitik a köztársaságiak — de bezzeg akkor nem nyomtak annyit a latban, mert a clerus monarchikus érzelmű. Tökéletes csalódás ! Nem becsüli az a monarchiát többre, mint a köztársaságot, de mert a monarchia idejében fekvő vagyona volt, érdekei tökéletesen azonosak voltak az országéval. Most ellenben a szerény fizetés, melyet még a legtöbb esetben rossz képpel is adnak, minden papból egy elégületlent csinál, ki szívesebben hallgat az ultramontán befolyásokra, melyektől hasznát várja, mint elődje, ki független állásánál fogva könnyen követhette hazafiúi, anyagi jóllétét is előmozdító érzelmeit. A franczia papság magatartására azonban még nagyobb befolyást gyakorol azon elszigeteltség, melyre az utóbbi időben a kormány által kárhoztattatok. Beszélik, hogy midőn Liszt Ferencz 1838-ban Magyarországon járt, felfogadott maga mellé magyar nyelvtanárnak valami becsületes kálvinista deákot. El lévén rettentően foglalva, a művész ezt rendesen csak akkor látta, mikor kifizette neki havi díját. így ment ez már vagy egy fél esztendeig, mikor a fiúból végre kitört a méltatlanság : »De uram, én a maga pénzét hiába nem fogadhatom el tovább! Ha ideje nem engedi hasznomat venni, engedje, hogy Isten hírével hazamehessek!« Nincs ez másképen a franczia clerussal sem : a köztársaság, ünnepélyein folyvást ignorálja, s nagy engedmény gyanánt egyezik bele abba, hogy az államférfiak temetése hivatalosan egyházi is legyen. S az a különös, hogy nem volt korszak, melyben a papság sorait annyira tisztán népies elemek képezték volna, mint képezik jelenleg! Azt kellene tehát következtetni, hogy a democrat]a iránta elnéző leszen. Visszatérve a kérdésben forgó interpellation: ez előrelátható eredménnyel végződött: The venet úr felelete — megígérvén, hogy ha az illető plébánosok nyugodtabban viselik magukat, ideiglenesen felfüggesztett fizetésüket visszanyerik — tudomásul vétetett. Constans belügyminiszter egymillió hatszáz ezer francra menő rendelkezési alapját pedig megszavazta az alsóház. A radikálisok is rá szavaztak minden hajdani ellenszenveik daczára, mentségül hozván fel, hogy miután a boulangeristák egy ellenzéki pénztárt és policziát alakítottak, a köztársaságnak is kötelessége magát védelmezni. így lehet szépíteni a legszembeötlőbb köpönyegforditást, nincsen megbízásuk a tartománygyülés nevében beszélni, mely egyedül illetékes a viszály befejezésére. London, decz. 31. Mint illetékes oldalról állítják, a conflictus Portugáliával a barátságos elintézés előtt áll és pedig választott bíróság nélkül, kizárólag a kölcsönös felvilágosítások utján. A flotta-tüntetésről s más hasonlókról terjesztett hirek koholmányok voltak. (N. Fr. Pr.) Turin, decz. 31. A tengerészeti miniszter tiszteletére az itteni iparos kör ebédet rendezett, melynél Briu tengerészeti miniszter a katonai kiadásokról szólva, következőleg nyilatkozott: »Sajnálnunk kell, hogy az európai viszonyok oly nagy nyomást gyakorolnak Olaszországra, mely csak arra törekszik, hogy mindenkivel békében éljen s amely, miután minden fáradozását függetlensége kivívásának szentelte, most szükségét érzi annak, hogy erejét teljesen gazdasági és társadalmi újjászületésére fordítsa. Mindnyájunknak kívánnunk kell, hogy ez állapot jobbra forduljon. A leghőbb óhajtás, melynek e napokban kifejezést adhatunk, az, hogy a nyugalom állapota, melyhez értünk, annyira megszilárduljon, hogy mihamarább érkezzék meg a nap, melyen lehetséges lesz, az országra súlyosodó áldozatokon könnyíteni. A kormány kötelességének ismeri, hogy mindent megtegyen, hogy e nap mielőbb elkövetkezzék és erős szándéka ezt elérni.« Belgrád, decz. 31. (Eredeti távirat.) Tegnap itt miniszterválságról szóló hírek voltak elterjedve. Indokul erre az államtanács tagjainak kinevezése szolgált. A radicálisok hátrányban érzik magukat szorítva az alkotmánynak azon rendelkezése által, amelynek értelmében csak az lehet az államtanács tagja, aki már legalább is tíz évig államszolgálatban volt. A felmerült differentiák miatt a kinevezéseket karácsony utánra halasztották. (P. T.) Belgrád, decz. 31. A belgrádi ügynökség felhatalmaztatott annak kijelentésére, hogy a régensség és a kormány tagjai közti conflictusról, valamint a kabinet lemondásáról szóló hirek eddig alappal nem bírnak. Róma, decz. 31. A pápa a tegnapi consistoriumban tartott beszédében örömének adott kifejezést a washingtoni, ottawai és freiburgi katholikus egyetemek felállítása fölött. A katholicismus — azt mondá — virágzik ez országokban, hála a törvényeknek és az emberek igazlelkűségének. Annál élesebb ellentétben áll ez örömmel az a fájdalom, melyet Olaszország okoz neki. Itt az egyház ellenségei nem szűnnek meg folytatni az egyház elleni harczot. Eléggé bizonyítják ezt azok a szavak, melyeket a közélet egy férfia csak nemrég hangoztatott beszédében, tudatva, hogy a hatalom birtokosai Olaszországban mit szándékoznak elkövetni az egyház és a pápa ellen. Emlékezetbe idézte ezután a pápa a Giordano Bruno tiszteletére rendezett maniferratiot s megjegyzi, hogy a kormány elakarja szakítani az olasz népet az egyháztól s minden eszközzel síkra száll a pápai szentszék actioi ellen. Beszéde további folyamán azt hangsúlyozta, hogy a pápaságnak joga van a világi hatalomra, mely függetlensége szempontjából és kötelességei gyakorlására szükséges. Ez a hatalom képezi a pápai szabadság alapját. Nem emberi indokokból tart igényt a világi hatalomra, hanem, mert joga van hozzá és mert szüksége van rá, hogy a keresztény hit kincsét sértetlenül megtartsa. Az uj olasz büntető törvénykönyv, mely január elsejével lép életbe, sérelem a papság törvényes szabadsága ellen ; gátolja a papságot feladata teljesítésében és megsértése az egész papságnak, amint ezt már egy korábban tartott beszédében kiemelte. Újabb sebet ütöttek épp most az egyházon a kegyes alapítványokról szóló törvénnyel, melyet csak imént fogadtak el nagy sebtiben. Ez a törvény újabb lépés azon az uton, mely oda irányul, hogy a polgári intézményekből a vallásosság minden nyoma kitörültessék. Minden kegyes alapítványt megszüntettek, vagy átalakítottak, nevezetesen a zárdába lépő fiatal leányok kiruházására szolgálókat és a halottak tiszteletére vonatkozókat. Ez az alapítók akaratának megsértése. Utalt továbbá arra, hogy csakis a lelkészek zárattak ki a jótékonysági intézetekből, míg az asszonyoknak a részvétel megengedtetett. Azt mondták, hogy lakosoknak kell gyakorolni a jótékonyságot, mert a jótétemények azután kedvezőbben fogadtatnak. A szerencsétlenek azonban szégyenkeznek az egyházon kívül nekik nyújtott keresztény könyörületességet igénybe venni, mivel az egyházon kívül nincs valódi könyörületesség. A pápa végül megjegyezte, hogy az egyház a világi hatalomnak az egyházi ügyek intézésébe való behatolása által uj sérelmet szenvedett. Róma, decz. 31. Baldissera tábornok tegnap Massauahban hajóra szállt, hogy Kairóba menjen. — Makonnen tegnapelőtt Massauahba érkezett s rövid ideig ott marad. London, decz. 31. A »Times« pétervári tudósítója szerint a cár egészségi állapota annyira javult, hogy vasárnap megjelenhetett a gacsinai kastélyban tartott hangversenyen. Berlin, decz. 31. A »National Zeitung« pétervári jelentése szerint azon körülményből, hogy a finnlandi testőrezred szemléje elmaradt, a czár megbetegedéséről és valami nihilista összeesküvésről beszéltek. A valóság a következő: Az említett díszünnepély előtt való este a császári család néhány belső emberével Gacsinában a kis hangversenyteremben gyűlt egybe. A czár még mindig egy kissé influenzában szenvedvén, gyengének érezte magát és háttal neki dőlt a falnak, erre azonban a villamos világítás hirtelen kialudt és az egész helyiség sötét lett. A jelenlevők nagyon megijedtek. De csakhamar lecsillapultak, midőn kitűnt, hogy a czár vállának a villamos vezeték gombjára való nyomása következtében aludtak ki a villamos lámpák. Mindamellett az eset az üdülő félben levő czárra leverő hatást tett, emiatt a czár újra nagyon rosszul érzi magát és állapota csak lassan javul. (Pr.) Pétervár, decz. 31. Egy ma kihirdetett törvény felhatalmazza a közoktatási minisztert, hogy a goldingeni német gymnasiumot három év alatt bezárja és hogy a kurlandi lovagi karnak a gymnasium segélyezésére megszavazott évi 1600 rubel kormánysegélyt 1890. újévtől kezdve bevonja. Pétervár, decz. 31. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése: Már néhány héttel ezelőtt több tüzér- és tengerészeti tisztet fogtak el. A napokban ismét újabb elfogatások voltak, ami, mint beszélik, kényes kérdés. — Eredeti levél. — Páris, decz. 27. — adb. Táviratok, Bécs, decz. 31. Az év vége alkalmából a Burg kápolnájában ünnepélyes istentiszteletet tartottak, melyen a király ő felsége, a királyi család és igen nagy közönség volt jelen. $j Prága, decz. 31. Az ó-csehpárti közlönyök communiquét tesznek közzé. Kifejtik, hogy a korábbi kiegyezési kísérletek ismeretes eredményei után az újból való közeledéshez az első lépés nem az ó csehek részéről indulhat ki. A nemzeti párt azonban, tekintettel hagyományaira és ama nagyjelentőségű nyilatkozatokra, melyek a legutóbbi napokig terjednek, épp oly kevésbé vonhatta ki magát az ez iránti meghívás alól. E tanácskozás résztvevői bizonyára tudatában lesznek a nagy feladatoknak és ezzel összefüggő nagy felelősségüknek, de egyúttal ama komoly momentumoknak is, hogy egy alakulóban levő socialisticus jellegű titkos társaság felfedezésére vezetett. Állítólag alapos ok van a föltevésre, hogy a socialisticus programm csak köpönyegül szolgált a veszélyes forradalmi üzelmek elpalástolására. Róma, decz. 31. (Eredeti távirat.) A differentialis vámok beszüntetése daczára nem álőtt be Olaszország és Francziaország között a várt javulás sem a politikai, sem a közgazdasági téren. (P. C.) Konstantinápoly, decz. 31. Az ismid-angorai vasútvonalon a Krupp-féle czég megkezdette a sínek lerakását. Konstantinápoly, decz. 31. (Eredeti távirat.) Nagy feltűnést, kelt Nikolovnak, a bolgár vasutak főigazgatójának a préfetekhez intézett körlevele, amelyben felszólítja őket, hogy a keleti vasutak üzemigazgatósága ellen emelt panaszt gyűjtsék egybe és terjesszék fel. Azt hiszik, hogy ez bolgár részről előkészítő lépés a vakarel-mustaphabasai vonalrész birtokba vételéhez. Bolgár részről a társaságra a magas tarifatételek és a kocsihiány miatt panaszkodnak. (Pp.) hírek. Deczember 31. A t. olvasó közönséghez. A Nemzete kilenczedik évfolyamának alkalmával, lapunkra előfizetésre hívjuk fel a magyar olvasó közönséget. Lapunk egész odaadással és erős kitartással azt a politikát képviseli, azt a politikát védi, és terjeszteni, érvényesíteni iparkodik, amely a magyar nemzetnek, minden irányban, egész erőmegfeszítéssel való fejlesztését és szabad, alkotmányos, zavartalan fejlődését a jelenlegi közjogi alapon, tűzte ki kizárólagos feladatául. Annak a politikának vagyunk hívei és szerény munkásai, mely nem tűr visszaesést: sem a szabadelvűségben, sem az alkotmányosságban, sem a megszerzett jogokban és biztosított rendben; de sőt, ellenkezőleg, mindezeknek további fejlesztését és az államéletnek minden részében egy modern állam igényeinek, és saját viszonyainknak megfelelő módon való berendezésére törekszik, minden túlzás és koczkázat nélkül. Ezért kerüli és ellenzi a szenvedélyek meddő harczát; ezért keresi a nemesebb küzdelem jobb fegyvereit. És ezek a szempontok vezetnek lapunknak nemcsak politikai, de culturális és közgazdasági, szépirodalmi és művészeti, társadalmi és helyi ügyekre vonatkozó részéinek szerkesztésében is. Nem az izgalmat és a sensatiót, de az igazságot és azt, ami nemes, keressük és iparkodunk terjeszteni. Ebben a zajtalan, szerény munkában nem kímélünk szellemi erőfeszítést és anyagi áldozatokat, hogy lapunk irodalmi színvonalon álljon és egy hirlap minden föladatának pontosan, lelkiismeretesen és gyorsan megfeleljen. Értesüléseink, sürgönyeink, tárczáink változatosságáról és tartalmasságáról gondoskodunk. Az 1890. év folyamán közöljük Jókai Mór most készülő nagy regényét: »Rákóczy fia« czimmel és gondunk lesz arra, hogy érdekes és finom, nemes és hasznos olvasmányokkal, kisebb, nagyobb közlemények alakjában, folytonosan ellássuk olvasóinkat. A „Nemzet“ előfizetési ára : Az estilap külön küldéséért, negyedévenkint 1 írttal több. Az előfizetési pénzek, lapunk kiadóhivatalához, Athenaeum-épület (Ferencziek tere 3 sz.) küldendők. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A rabszolgakérdés. (Irta : Bánhidy Béla báró.) — Olaszországból. (Irta : Óváry Lipót.) — Tárcza: Irodalom. (Dr. Darvas Móricztól.) — Közgazdaság: Deczember 31-ike* Közlemények. Közgazdasági táviratok. — Vízállás. — Naptár* — Időjárási táblázat. — Színházak. — Nyilt tér. — Rainer főherczeg, ki jelenleg nejével, Mária főherczegnővel Madridban, Mária Krisztina régenskirálynénál van látogatóban, egy idő óta gyöngélkedik. Állapota azonban néhány nap óta már annyira javult, hogy elhagyhatta az ágyat. E gyengélkedés következtében a főherczegi pár csak január közepén térhet vissza Bécsbe. — A brazíliai császárné halála. Portóból, decz. 28-ról távirják. A brazíliai császár a múzeumban volt, midőn a brazíliai consul értesítő őt a császárné állapotáról. Dom Pedro azonnal Donna Teresa ágyához sietett, de akkor a császárné már kilehelte lelkét. A császárné halálának híre gyorsan elterjedt a városban és a kitűnőségek díszben jöttek a palotába, mert éppen visszatérőben voltak a székesegyházban I. Károly megkoronáztatása alkalmából tartott Te Deumról. A bibornok csakhamar Dom Pedrohoz jött A császárné holtteste a Papa-templomban fog gyászravatalra állíttatni s azután Lissabonba szállíttatván, a Szent-Vincent-Pantheonban, a Braganza-család sírboltjában temettetik el. — Salisbury betegségéről a következőket távirják mai kelettel Londonból: A reggeli lapok hírei Salisbury egészségi állapotát illetőleg túlzottak. A miniszterelnök meghűlés következtében a szobában kénytelen maradni, betegsége azonban nem komoly jellegű. — Visi Imre emlékezete. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, ki több napig távol volt a fővárostól és csak most, hogy hazaérkezett, értesült Visi Imre elhunytáról, dr. Siklóssy Gyula főorvoshoz, az elhunyt sógorához a következő meleghangú részvétiratot intézte: Nagyságos tanár úr! Néhány napig falun betegen feküdtem, távol tartva magamat még a hírlapok olvashatásától is. Tegnap érkeztem haza s a legnagyobb megilletődéssel s a fájdalom igaz részvétével tudtam meg Visi Imre barátom korai elhunytak évnegyedre . . 6 frt. fél évre . . .12 frt. egész évre . .24 frt.