Nemzet, 1890. május (9. évfolyam, 2756-2785. szám)

1890-05-01 / 2756. szám

kongressusi választmány, úgyszintén a zárszámadási és törvényt előkészítő bizottság megválasztása. A ki­rályi biztosnak szerb nyelven is tolmácsolt beszéde zajos éltetéssel fogadtatott, mire a püspökök la­kására visszakísérték. Sztojkovics és Zsivkovics püspökök a felirat át­adásánál távol voltak. Végül a congressus elhatározta, hogy holnap délelőtt a Veni Sancto után a patriarchát fogja meg­választani, a bizottságok megválasztását pedig a patriarcha helybenhagyása és illetőleg ünnepélyes beiktatása utánra halasztja el. Karlócza, ápr. 30. (B. C.) A congressus majo­ritásának öntudatos és erélyes fellépése a mai nyilvá­nos ülésben a felirati vita alkalmával nagy zavart idézett elő az ellenzéknél. A szabadelvű párt két tagja az ülés után kijelentette, hogy a pártból kilép, úgy, hogy az most már csak 16 tagot számlál. Délután e párt a patriarchajelöltség ügyében értekezletet tartott s ez alkalommal két tag Brankovics püspököt ajánlot­ta, míg a tagok legnagyobb része Zsivkovics püspök mellett szállt síkra, 5 tag azonban, köztük Vucsetics és Polit kijelentette, hogy a nyilvános ülésben tett nyilatkozathoz képest a szavazástól átalában tartóz­kodni fognak, mert a congressus által annak idején megszavazott választási szabályzat nem nyerte meg a legfelsőbb szentesítést. A radicálisok Sztojkovics mel­lett vannak, de valószínű, hogy köztük is több tag nem szavaz s így még biztosabb Brankovics püspök­nek megválasztatása. A képviselőház május hó 2-án, pénteken, d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend : A királyi táblákról és kir. főügyészségek szervezéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalása. A főrendiház pénzügyi bizottsága május hó 1-én, (csütörtökön), d. e. 11 órakor ülést tart. Na­pirend : 1. »Az osztrák-magyar banknak adandó fel­hatalmazásról, hogy közraktárak által kiállított zálog­jegyeket (warrant) leszámítolhasson« ; 2. »az állami elemi és polgári iskolák építésére az 1884. évi V. törv. czikkel engedélyezett 500,000 frtnyi kölcsön­nek, további 200,000 forinttal való emeléséről«, és 3. » központi honvéd főruharaktár építésének és az építésre szükséges költségeknek engedélyezéséről« szóló törvényjavaslatok. Táviratoly Bécs, ápr. 30. A képviselőház a közoktatásügyi költségvetés tárgyalását folytatván, a »Középiskolák,« »Iskolai könyvtárak« és »Ipari oktatás« czimeket el­fogadta. A »Szakoktatás« cziménél Türk azt kivánta, hogy orvosi szakiskolák és internátusok állíttassanak katona-orvosok kiképzésére. Vitekics tengerészeti tan­intézet létesítését kivánta. A »Népiskolák« czíménél Beer B­obrzynski ellenében kijelentette, hogy a bal­párt az iskolai kérdésben nem fog a jobbpárttal com­­promissumba bocsátkozni és ellenezni fogja a feleke­zeti iskolát. Roskosny a gazdasági oktatás ápolását ajánlotta. Kaiser az iskoláknál az állami felügye­letet kívánja, de azt óhajtja, hogy a­hol lehet­séges, a gyermekek felekezetek szerint különít­­tessenek el. Spetina ellenzi a nyolcz évi isko­láztatási kötelezettséget. Kathrein előadó kifejti, hogy a püspökök nyilatkozatában megvan mindaz, a­mit a catholicusok az iskolai kérdésben kívánnak és reménye, hogy a kormány ígéreteit meg fogja tartani és a vallásos törekvésekre ép úgy tekintettel lesz, mint a nemzetiségekre. Valláserkölcsi alapon nyugvó nevelés csak úgy lehetséges, ha a népiskola felekezeti.­­ Az összes czimek változatlan elfogadása után megkezdték a pénzügyminisztérium költségvetésének tárgyalását. A »Központi igazgatás”­ cziménél Türk a tőzsdeadó behozását követeli. Kaiser felszólítja a minisztert, hogy az adóreform keresztülvitele iránt tegyen kötelező ígéretet. A vita bezárása 57 szava­zattal 47 ellenében elfogadtatván, a tárgyalás meg­­szakíttatott. Az ülés végén Dunajewsky pénzügymi­niszter válaszolva a börzeadóra vonatkozó interpella­tion, utal a különbizottság által kidolgozott, a börze­adóról szóló törvényjavaslatra, melylyel szemben a kormány nem tanúsít visszautasító magatartást és a­mely határozathozatal czéljából a ház elé terjesz­tetett. Eichhorn interpellátiójára válaszolva a szesz­mérők beszerzése és a lelet kiállítása tárgyában, a miniszter kijelentette, hogy a szeszadóra vonatkozó végrehajtási szabályzat idevágó 16. §-ának módosí­tása nincs tervbe véve, annyival inkább, mert ez csak a magyar pénzügyminisztériummal egyetértőleg tör­ténhetnék. Hogy különben a szeszmérők szállításá­ban más mechanikusok is részt vehessenek, a minisz­ter intézkedett, hogy a jövőben netalán szükségessé váló rendelések nyilvános pályázat útján történjenek. A legközelebbi ülés holnap lesz. Zanzibár, ápr. 30. Wissmann kedden nagyszámú katonasággal elindult Bagamovó­­ból, hogy meghódítsa Kitwát (a Nyassza-tó­­tól délre.) Belgrád, ápr. 30. A skupstinát ma a re­­gensek távollétében, minden formalitás nélkül bezárták. Gruics miniszterelnök fölolvasta az üzenetet, melyet a képviselők, a király, a szerb nép és a kormány éltetésével fogadtak. A régensek üzenete ezt mondja: A skupstina teljesen megfelelt azon várakozásoknak, ame­lyeket a régensek fűztek hozzá. Hála hazafi­­ságának és buzgalmának, teljesítette felada­tát és megmutatta, erős akaratát, az igaz alkotmányosság alapelveit és traditióit inau­­gurálni. A skupstina sikeresen oldotta meg azt a feladatát, hogy a budget-et, a­melyet rendeleti után háromszor meghosszabbítottak, szilárdabb alapra helyezte, amennyiben a de­ficitet felényinél kevesebbre szállította le. Mi­dőn a skupstina az egyedáruság visszaváltá­sáról és az állami pénzügyek rendezéséről szóló javaslatokat jóváhagyta, tekintettel volt egyúttal a honvédelem szükségleteire is. A régensség őszinte köszönettel ismeri el a ha­­zafiságot és előrelátást, melyet a skupstina a hadsereg czéljaira szánt adópótlék megszava­zásával tanúsított. Az üzenet végül kiemeli, hogy a skupstina helyesen fogta fel feladatát, a­mikor bizalmával ajándékozta meg azt a cabinetet, a­melyet a regensek a közvéle­ménynyel összhangzásban ruháztak fel a ha­­tal­ommal. Az üzenet e szavakkal végződik : »Éljen Sándor király! Éljen a szerb nemzet!« Bukarest, ápr. 30. Minthogy a kamara minden osztályában az erődítési hitelt szótöbb­séggel elfogadták, biztosra vehető, hogy a kamara teljes ülésében is el fog fogadtatni. (N. Fr. Pr.) Philippopos, ápr. 30. A katonai vitézségi rend ünnepét nagy fénynyel ülték meg. A székesegyházban imát mondtak a rend nagy­mesteréért, Ferdinánd fejedelemért és a rend összes lovagjaiért. A fejedelem a philippopoli és a sophiai helyőrség 48 rendlovagját fo­gadta a palotában. Stambulov miniszterelnök, a­ki az első osztályú vitézségi rend lovagja, szintén részt vett az ünnepen. Este 60 teríté­kes díszebéd volt, a­melyen a fejedelem és Stambulov miniszterelnök jelentős politikai beszédeket tartottak. A lelkesedés tetőpontját érte el, a­mikor éjféltájban a tisztek vállaikra emelve vitték haza a fejedelmet. (P. C.) Berlin, ápr. 30. (Eredeti távirat) Mint parlamenti körökben hallatszik, a német kormány nem idegenkedik attól, hogy alkalom adtán a n­e­­­í­­alapról a költségvetés keretében felvilágosításokat adjon. (P. C.) Pétervár, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A »Novoje Vremja«-nak az a híre, hogy Giers külföldre szándékozik utazni, teljesen alaptalan.­­ A Rovno mellett tartandó nyári hadgyakorlatokban a varsói és a kievi katonai kerületek csapatai vesznek részt, körülbelül 150,000 ember. (P. C) Konstantinápoly, ápr. 30. A német meghatalma­zott, a német consortiumtól utasítást kapván, hozzá­járult az elsőbbségi kötvények convertálására vonat­kozó egyezményhez, minélfogva az ügy befejezettnek tekinthető. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. . BÉCS, ápr. 3. (Tőzsdei tudósítás.) Véle­ményvásárlások stimuláltak. Bankpapírok, járadékok és déli vasút kedvelve. Bányaértékek Glasgowra magasabbak. Zárlat nyugodt. Bécs, ápr. 30. (Magyarértékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 88 90. Erdélyi földteherm. kötv. —.—. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 200,75. 1876. m. k. v. áll. első kötv 113.75 Magy. nyer. k. sorsjegy 135 75. Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 126.—. 4 száz. aranyjáradék 102.40. M. orsz. b.-részv. —.­ . Magy. vasúti kölcsön 117—.Magyar hitelb. részvény 332.—. Alföldi vasut-részv. 202 50. Magyar észak-kel. vasut-r.193.75. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. —. Tiszav. vasut-r. — . Magyar lesz. és váltóbank-r. 106.50. Kassa-Oderbergi vasut-r. 160.50. 5 száz. papir-járadék 99 37. Adria m. tengeri gözh. r.-társ. —. Török dohány —. Északi vasut-részv. — Magyar fegyvergyár r. t. —.­­. Bécs, ápr. 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 294 90. Déli vasut-részv. 120 25. 4 százalé­kos aranyjáradék 109.65. Londoni váltóár 118.05. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 192.—. 1864. sorsjegy 178.50. 4.2 száz. ezüstjáradék 89.70. 1860. sorsjegy 138.—. Török sorsjegy 34 80. Angol-osztrák bank-részv. 145 20. Osztrák államvasut részv. 215.25. 20 francos arany 9.41—. 4­2. száz. papirjáradék 89.30. Osztrák hitelsorsjegy —.—. Osztrák-magyar bank-1. 9 42.—. Cs. kir. vert. arany 5.60. Német bankváltók 58 02. Elbe­­völgyi vasút, 216.75. Dunagőzhajózási r. t. 343 Bécsi bank­­egyl. 114.25. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat nyugodt. Frankfurt, ápr. 30. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. —.— 4°/6-os osztrák aranyjáradék —.—. 4°/0 magyar aranyjáradék —. —. Osztr. hitelrészv. 251.87. Osztr államv. részv. 184.50. Déli vasút r. t. 102 12. M. Gácsor, v. r. —.—. Az irányzat csendes. Frankfurt, ápr. 30. (Értéktőzsdei zárlat) 4 száz. magyar aranyjáradék 87.90 (= 102 frt 27 kr) ; 5 száz. magyar papirjáradék 85.40 (= 99 frt 48 kr) ; 4 2 száz. osztr. papirjáradék 76.40 (=­89 frt 03 kr) ; 5 száz. osztrák papírjáradék 86.70 (= 100 frt 79 kr) ; 4­2 száz. osztr. arany­­járadék 76.80 (= 89 frt 38 kr) ; 4 száz. osztr. aranyjáradék 94.10 (= 109 frt 30 kr) ; Osztr. hitelrészvény 253.12 (= 294 frt 34 kr) ; Osztr.-magyar bank 807.0 (= 938 frt 46 kr); Osztr.-magyar államvasut 184.25 (= 214 frt 62 kr); Károly- Lajos vasút 164.50 (= 191 frt 31 kr); Osztr. déli vasút 102.25 (= 120 frt 33 kr) ; Váltó bécsi piaczra 171.85 (= 58 frt, 15 kr). Átszámítási árfolyam: 100 márka =58 frt 05 krral. Páris, ápr. 30. (Értéktőzsdei zárlat.) 3 szá­zalékos franczia járadék 89.00. 4 és fél százalékos franczia járadék 106.85. Franczia törleszthető járadék 92.95. Osztrák­magyar államvasut 463.75 (= 214 frt 63 kr). Magyar 4 szá­zalékos aranyj­áradék 88 27 (= 102 frt 40 kr). Ottománbank­­részv. 559.68. Átszámítási árfolyam : 100 franc = 47 frt — krral. Árutőzsde, Bécs, ápr. 30. (Gabona■ és terménytőzsde.) A mai tőzs­dén, lanyha irányzat mellett, az árak csökkentek. Eladat,ott:Búza tavaszra 8 73 —8 75, máj. —jun. 8 66 — 8 62, őszre 7.97 — 7 93. — Rozs tavaszra 8.35 - 8 37, máj.—jun. 8 15-8 17, őszre 6.68—6.70. — Zab tavaszra 8.70------.—­ máj.—jun. 8.47—8.48, őszre 6.25—6.23. — Tengeri máj.— jun. 5.09------5.11, jun.— jul. -­------.—, jul.—aug.-----------. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza tavaszra 8 68 —8.73 , máj.—jun 8.60 — 8 65, őszre 7.90 — 7.95. — Bors tavaszra 8.35 — 8.40, máj.—jun .15 8.20, őszre 6.68— 6.73. —Tengeri máj.—jun. 5.07—5.12, jun.—jul 5.11—5.16, jul.—aug. 5.22—5.27 —Zab tavaszra 8 68—8.73, máj —jun. 8.45—8.50, őszre 6.22 — 6.27. — Káposztarepcze febr.—márcz. —.---------.—. aug.—szept. 13.05 —13.15. — Repczeolaj kész szállításra 44 50—45, ápr.—máj. 44.50 — 45.—. — Szesz (Contingentálva) 12.37 —12­62. máj.—aug. 12.87 —13.25 forinton. Amateur-fotographiai kiállítás A magyarországi műkedvelő fényképészek első kiállítása ma nyílt meg a képzőművészeti társulat Andrássy­ úti műcsarnokában. A Kárpát-egyesület budapesti osztályáé az érdem, hogy e kiállítás léte­sült. A fényképezéssel a professionatus fotographu­­sok kivételével eddigelé Magyarországon nagyon kevés ember foglalkozott, míg a külföldön rendkívül sokan foglalkoznak e mesterséggel, mely közel áll a művészet és a tudomány határához s mely épp oly nagy szolgálatot tesz számos tudomány­ágnak, a mely kellemes szórakozást nyújt a nagy közönségnek is. A most megnyílt kiállítás kétségkívül közre fog hatni, hogy a magyar műkedvelő publicum körében is ked­velt sporttá nőtte ki magát a fényképezés. A kiállítás védnökségét Mária Terézia főherczegnő ő fensége elfogadta s az általa alapított Mária Terézia-érmet a kiállítási jury rendelkezésére bocsátotta, mely ezenkívül számos dijat fog kiosztani a kiállítók között, igy Rakovszky Géza és Bo­hus László orsz. képviselőknek egy-egy díját is. Nagyban emeli a kiállítás érdekét, hogy Mária Te­rézia főherczegnő és Ferdinánd toscanai nagy­­herczeg is részt vettek a tárlatban saját készítésű fény­képeikkel , továbbá a bécsi amateur fotographiai club testületileg részt vett a kiállításban. A tájké­pek és népviseleti képek teszik ki túlnyomó részét a kiállításnak, de legérdekesebb a tárlat tudományos osztálya, melyben Konkoly Miklós, G­o­t­h­a­r­d Jenő, Halaváts Gyula, Eötvös Loránd báró, W­art­ha Vincze, dr. Molnár Nándor, dr. Patocsek József,továbbá Don Alfredo Truan y Luard (Spanyol­­országból), a Harvard College (Amerikából), dr. Ho­bart (Bécsből) , Siemens és Halske (Berlinből) állí­tottak ki érdekes és tanulságos fényképeket. A magyar amateur fotographusok névsorában a kiállítók között a következő ismert neveket találjuk: Bohus László orsz. képviselő, Déchy Mór, gróf Erdődy Imréné, Esterházy Károly gróf, Forgách István gróf, Lóczy Lajos, Rakovszky Géza országgyűlési képviselő, Rotschild Náthán dr., Zichy Ágost grófné és Zichy József grófné. A mai megnyitásra kevés számú, de válogatott meghívott közönség jelent meg, melynek soraiban ott voltak Teleki Géza gróf, E­ö­t­v­ö­s Loránd báró, Szabó József egyetemi tanár, Rakovszky Géza, M­ü­n­n­i­c­h Aurél, Bohus László országgyűlési kép­viselő, Zoltán Elek tábornok, Markusovszky Lajos miniszteri tanácsos stb. A kiállítás végrehajtó bizottságának elnöke Wartha Vincze, a Kárpát-egylet budapesti osztál­yának elnökéhez Eötvös Loránd báróhoz fordulva, a következő beszédet mondotta : Midőn a m. e. kár­pátegyesület budapesti osztá­lyának Választmánya elhatározta, hogy amateur fo­tographiai kiállítást rendez, azon czél lebegett előtte, hogy ezáltal sikerülni fog nemcsak a hazai amateu­­röket együttműködésre bírni, hanem még az ország­nak eddig ritkán látogatott nevezetesebb vidékei, ter­mészeti szépségeinek késekben Való Bemutatása által a tourista ügynek,is és így magának a Kárpátegye­sület törekvéseinek is új lendületet fog adni. — A Választmány e czélra bizottságot küldött ki csekély személyem elnöklete alatt, hogy a szükséges előkészü­leteket megtegyem, iparkodtunk is megbízatásunknak eleget tenni, mozgalmat indítottunk az egész ország­ban a kiállítás létrejötte mellett, lapét­nal és magán­úton felszólítottuk az arhateurok nagyját, apraját és a tisztelt gyülekezet szeme előtt feltárt anyaggyűjte­­mény bizonyítja törekvéseink sikerét. Édes hazánk minden vidékéről jött hír: »küldünk képeket, részt veszünk a kiállításon.« Kedves kötelességemnek is­merem el e helyen hálás köszönettel kijelenteni, hogy szerény kiállításunk még a legmagasabb körökben is támogatásra talál. Ferdinánd toscanai nagyherczegő cs. és kir. fensége, valamint Mária Terézia főhgnő ő fensége nemcsak saját készítésű fényképeiket méltóz­­tattak kiállításunk rendelkezésére bocsátani, hanem a főrűnő ő fensége még kiállításunk pártfogását is ke­gyesen elvállalni méltóztatott és egyúttal megengedte, hogy az ő fensége által alapított Mária Terézia diszk­­érem a fotographia terén kiváló eredményeket felmuta­tott amateurök jutalmazására szolgáljon. Hálás kö­szönettel meg kell emlékeznem továbbá azon szíves előzékenységről is, a­melylyel az orsz. képzőművé­szeti társulat igen tisztelt választmánya a díszterme­ket kiállításunk számára rendelkezésünkre bocsátotta, valamint azt is, hogy a társulat igen tisztelt titkára, Szmrecsányi Miklós dr., minket, kik a kiállítás körüli teendőkben járatlanok voltunk, mindenkor szíves tanácsával támogatott. Köszönettel tartozunk az iparművészeti múzeum igen tisztelt igazgatójának, R­a­d­­­s­i­c­s Jenőnek is, ki a múzeum gazdag gyűj­teményéből a legértékesebb és becsesebb szőnyege­ket a terem díszítése czéljából rendelkezésünkre en­gedte át. Azonban baj nélkül még­sem bonyolódtak le a kiállításra való előkészületek. Kalecsinszky Sándor bizottsági titkár néhány héttel ezelőtt bekö­vetkezett súlyos megbetegedése folytán a gépezet egy pillanatig megállt. Nehéz volt a szorgalmas, buzgó, tevékeny titkárt pótolni, de végre sikerült T­h­­­r­­r­i­n­g Gusztáv dr. kárpát-egyesületi titkár és László Ede műegyetemi adjunctus személyében kiállításunk ügyeit teljes odaadással felkaroló tagtár­sakat a nehéz munka elvállalására megnyerni. De el­maradt volna a siker még ez esetben is, ha bizottsá­gunknak kiváló tagja, K­n­e­u­s­e­r Herdlicka Arnold cs. és k. őrnagy, támogatva T­h­o­t Győző cs. és k. ka­pitány és Marinovich Imre dr.kir. jogügyi fogal­mazó által, nem áldozták volna fel különben is rövidre mért szabad idejüknek minden perezét igy hozzájá­rulva nagy mértékben, hogy a vállalat oly aránylag csekély költséggel és rövid idő alatt létre jöjjön. A ki­állítási tárgymutató czímlapja jelenti, hogy Rosko­­v­i­ts Ignácz festőművész és rendező bizottságunk tagja, mily szép sikerrel járult hozzá kiadványunk díszes kiállításához. Köszönetet mondok végre mindazon uraknak, kik külön díjak alapításával az amateuröket élénkebb versenyre sarkalták, kiknek névsora a cata­­logus külön oldalán fel van tüntetve és köszönetet mondok minden egyes kiállítónak, ki nem kimért sem fáradtságot, sem költséget, hogy a kiállítás sikere biztosíttassék. Íme tisztelt gyülekezet, jelentésemnek végére jutottam, beszámoltam a végrehajtó bizottság működéséről és most tisztelt elnökünk­­ méltóságá­hoz fordulok ama kéréssel, méltóztatnék a kiállítást kezeinkből átvenni és rendel­tetésének átadni.« Erre Eötvös Lóránt báró a következő beszéddel válaszolt: Tisztelt elnök úr! Tisztelt kiállítási bizottság ! A Kárpát-egylet budapesti osztálya nehéz feladat teljesítését bízta önökre, a­mikor néhány hónappal ezelőtt e kiállítás rendezésére hívta fel önöket. Min­den kezdet nehéz s akkor még nem tudtuk, csak sej­­dítettük, hogy már­is vannak elég sokan a mi kedves hazánkban azok, a­kik a photographiával, ezen mű­vészettel párosult tudomány­nyal, vagy tudománynyal párosult művészettel foglalkozni szeretnek. Az ered­mény, melyet ma önök felmutatnak, mutatja, hogy sejtelmünkben nem csalódtunk. Fáradozásukat el nem tagadható siker koronázta, mert az első lépésnél siker már is, ha biztosan elindulunk s bátorságunk a haladásra biztat és hogy ne lennénk bát­rak, mikor már ez első lépésünkben is oly magásan álló védnökünk van, a ki nemcsak nevének fényével s hatalmával pártfogol, hanem mint kiállító maga is kijelöli az utat, melyet követnünk kell. És most tisz­telt vendégeinkhez s mindazokhoz fordulok, kik e kiállítást megtekinteni fogják s arra kérem őket, te­kintsék azt annak, a mi lenni akar, s a minek lennie kell, amateurök kiállításának. Amateurök rendezték azt, amateurök hordták össze tárgyait s ezért a gya­korlat remekei mellett itt látjuk a kezdő tapogatódzó kísérleteit, de jó vagy gyengébb minden darab,amely itt van szeretettel és a foglalkozás iránti lelkesedés­sel készült. Ez a lelkesedés szigorú kritica helyett inkább támogató tanácsot érdemel. Ezzel az első ma­gyar amateur photographiai kiállítást megnyitom. Ezután a jelen volt közönség megtekintette a kiállítást. — HÍREK. Április 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A királyi táblák szétosztása. — T­á­r­c­z­a : Rejtett szerelem. (Regény.) — Közgazdaság: A vetések állása. Közlemények. — Naptár. — Színházak. — Nyílt tér. — Erzsébet királyné a befejezett kúra után Mária Valéria főherczegnő kíséretében, mint távirati­lag jelentik, ma déli 12 óra 40 perczkor Wiesbaden­­ből Bécsbe utazott. — Mária Valéria esküvője. Linz városa Mária Valéria főherczegnő férjhez menetele alkalmából jó­tékony alapítványokkal fejezi ki hódolatát. — József Ágoston főherczeg, ki a napokban nyerte el a tiszti bojtot, az őszszel vonul be ezredéhez, mely jelenleg Troppauban állomásozik. A főherczeg ezúttal hagyja el először huzamosabb időre szülőhazája területét, Magyarországot. Egészen itt nevelték, itt tanították. A gymnasiumi tantárgyakra Holdházy apátkanonok felügyelete alatt magántanárok oktatták Alcsúthon, a­hol minden évben egyszer fenséges szülői jelenlétében a benczés tanárok előtt tette le az examentet és pedig mindig kitűnő ered­ménynyel. A fiatal föherczeg ezelőtt két év­vel már nyilvánosan is szerepelt. József föher­czeg helyett megnyitotta a világkiállítást s még talán mindnyájan emlékszünk rá, minő nagy hatást keltett, midőn a kiállításról szólva, azzal a fesz nélküli könnyedséggel beszélt, mely az egész fönséges családot jellemzi s milyen jól esett, hogy egyszerűen úgy titulálta az atyját, mint más szegény halandó szokta: »Édes apám.« Elmondta, hogy édes apja helyett és megbízásából nyitja meg a kiállí­tást s biztosítja a rendező Bizottságot­, hogy hogy örömmel teszi, mert szereti a virágokat. Hogy ezek őszinte szavak voltak, bebizonyította tegnap, a mikor egész váratlanul megérkezett Alcsuthról, s egyenesen az iparcsarnokba, az épp most rendezett virágkiállítás színhelyére hajtatott. G­y­á­l­­ László gróf k­alauzolta az ifjú főherczeget, ki nagy érdeklő­déssel nézett meg mindent. Hosszan időzött az egyes csoportoknál és teljes elismerésének adott kifejezést a tárlat ügyes és csinos berendezése fölött. A virágok és a természet szeretetéről, a melyet fönséges aty­jától, a szenvedélyes kertésztől örökölt, minden lép­ten nyelván tanúságot tett. A költők és bölcse­lők pedig megjegyeznek abban, hogy a virá­gok és a természet szeretete nemes szívre és meleg kedélyre vall. Szóval: az ifjú főherczegben is megvannak azok a magasztos lelki tulajdonságok, amelyek fönséges atyját olyan drágává tették nekünk. — Személyi hírek. Miklós montenegrói fe­jedelem orosz vendégeivel a múlt vasárnap Csetinjéből visszautazott Antivariba. — Bethlen gróf föld­művelésügyi miniszter — mint a »N. Fr. Presse« je­lenti, tegnap este Bécsbe érkezett és a magyar­ ház­ban szállt meg. — Dr. Smolka osztrák képviselőházi elnök állapota, mint a »P. Ll.«-nak Bécsből távirják, tekintettel magas életkorára — már 80 éves — na­gyon komoly, Rothnagel tanár ma a betegnél Consiliu­­mot tartott. A beteg állapotában délután némi javu­lás állott be. — Emlékszobrok. Mint Londonból írják, Böhm szobrász, aki születésére magyar, már majdnem tel­jesen elkészítette Frigyes császár márványszobrát, a­melyet a királynő rendelt meg. A szobor a császárt életnagyságban ábrázolja a térdszalagrend lovagjá­nak köpenyével, csillagával és szalagával, kardjára támaszkodva.­­ A walesi herczeg május 19-én lep­lezi le a műszaki tisztek által Chathamban Gor­don tábornoknak emelt emlékszobrot, a­mely bizo­nyos tekintetben unikum, minthogy Gordont tevén ülve ábrázolja, a­mint legutolsó útjára indul Char­­tumba. — Bismark »tukmált« fia, Bismarck egyik inasáról, akit a volt cancellár Friedrichsruheba ma­gával vitt, a következő furcsán hangzó történetet be­széli el a »Petit Journal« . A háború alatt történt; a herczeg egy este fáradtan tért haza a meauxi fő­hadi­szállásra s a mint szobájába lépett, uj­szülött gyermek-sírást hallott; a kis embert anyja a Bis­marck ágyára csempészte. A pólyához egy czé­­dula volt csatolva , a következő szavakkal : »A férjem Sedannál meghalt. Nincs kenye­rem. A kétségbeesés kényszerit rá, hogy gyer­mekemtől megváljak. A kicsike Vincze névre van keresztelve.« Ez 1870 szeptember 16 án történt.« Bis­marck jelentést tett a dologról a királynak. »Fölség mondá Bismarck, egy gyermeket örököltem.« A po­rosz király erre igy válaszolt: »Háborús időben min­dent jó indulattal kell fogadni, még egy gyermeket is.« Vinczét Berlinbe vitték s Bismarck herczeg költ­ségére fölnevelték. Az anya, ki a négy hetes gyerme­ket a Bismarck ágyára tette, sohasem jelentkezett. — Az újlaki templom vagyonát Láng György tanácsos ma adta át a herczegprimás által kinevezett helyettes plébánosnak, Legmüller Józsefnek. A va­gyon mintegy 30.000 irtot képvisel. Az átadás azért vált szükségessé, mert Kirschhofer Károly eddigi plé­bánost ó­budai plébánossá választották meg.­­ A bécs-berlin-hamburgi kirándulás rendező bizottsága ma este társas lakomával egybekötött vég­leges szervezkedési gyűlést tartott, a­m­elyben a bi­zottság a következőleg alakult meg: Ábrányi Emil, Paulay Ede, Molnár Antal, Bercsényi Béla, Maszák Hugó, Egyesy Géza, Hevesi József, dr. Kiss József, Relle Iván, Déri Gyula, Faludi Antal, Sipos Antal, dr. Irmei Ferencz, dr. Radó Antal, Komócsy József, Horváth Zoltán, Rákosi Viktor, Kálosi József, dr. Liszka Béla, Milassin Vilmos, Bobula János, Szoh­­ner Antal, Kabdebó Gyula, Gyenes László, Boér Zoltán,, dr. Szádeczky Lajos, Bényty István, dr. Krick Árpád, Gulácsy Gyula, Törzs Kálmán, Szana Tamás, dr. Kovács Dénes, Lukáts Gyula, Gelléri Mór, dr. Visontai Soma, Sturm Albert, dr. Günther Antal, Porzsolt Kálmán, László Elek, Baumann Miksa, dr. Herczegh Mihály, Kaffka László, Szat­mári Mór, dr. Schönfeld Arthur és György Aladár. Az értekezlet megállapította azt, hogy egységes el­nöki vezetés nincs. Az anyagi ügyek vezetését Doli­­nay Gyula vállalta el. Ma ismételten hangoztatott a kirándulás tanulmányi magánjellege s örömmel fo­gadtatott a berlini magyar egylet buzgó elnökének, dr. Horváth Józsefnek üdvözlő távirata, melyben a kirándulókat a legmelegebb fogadtatásról biztosítja. A kirándulás július 10-én lesz, nők is részt vehetnek benne. Az értekezletet lakoma követte s a pezsgőnél számos felkésztőt mondtak. — Stanley megérkezése Londonba. Egy szem­tanú következőkép írja le a híres afrikai utazó meg­érkeztét Anglia fővárosába. »Kis zömök férfiú, az afrikai nap heve által bronz színűvé változott arcz­­bőrrel, hófehér, rövidre nyírt sűrű hajjal és szinte bántóan fénylő szemekkel, lépett ki a londoni Victo­­ria állomásnál a különvonat salonkocsijából. Ez volt Stanley. Kalapot emelt, kezet szorított és a hurvák kiáltásokat teljes közönynyel fogadva, alig hogy kö­rültekintett, mintha csak Páriába tett rövid kirándu­lásáról térne vissza és nem pedig évekig tartó felfe­dezési útjáról. Az első, ki neki kezét nyújtotta, lady Burdett Coutts volt, az a rendkívül gazdag és jóté­teményeiről híres asszony, a­kit húsz évvel ezelőtt a királynő rendkívüli módon kitüntetett és a­ki tíz év­vel később férjül választott egy olyan fiatal embert, a­kinek anyja lehetne. Majd de Worms báróné szorí­tott kezet Stanleyvel, kinek hófehér feje csakhamar eltűnt a sokaságban, mígnem egyszerre az említett ladyvel és Sir F. de Wintonnal nyitott kocsira ült. A külsején látható színellentétek, barna kalapja, bronzszínű arcza, feltűnően fehér haja, sárga felöltője könnyen felismerhetővé tették és az a sok ezer meg ezer ember, a­kik a rendőrség cordonja következté­­ben künn rekedtek és részben kocsik és omnibusok tetején foglaltak helyet, egeevező rivallgással fogad­ták és kisérték útjában. Stanley azonban még az­nap este elhagyta Londont, minthogy, mint említők, a walesi herczeg magához hivatta Sandringhamba.« — Mint a »Pol. Corr.«-nak Londonból jelentik, a dél­afrikai társaság már biztosította maga részére úgy Stanley, mint a kíséretében volt Jephson, Stairs és dr. Garkes szolgálatait. Előnyösebbnek vélik ugyanis, hogy a központi tavakhoz induló expedítió Dél-Afri­­kából és ne Kelet-Afrikából induljon útra. Stanley is azt állítja, hogy ily feltétel mellett az angol expe­­ditio könnyebben fog boldogulhatni, mint a német.­­ Az állami üvegfestészeti intézet, mely a m. k. közoktatásügyi minisztérium felügyelete és pár­tfogása alatt áll s melynek vezetője eddig Kratz­­mann Ede volt, május elsejétől, a­mint értesülünk, más kezekbe megy át. A kormány ezen műintézetben magyar rajz­olók és festők alkalmazására és kiképzé­sére nagyobb súlyt óhajtván fektetni, mint az eddi­gelé történt,a »Forgó István«-féle czégre ruházta át fezen Balassa-Utczai milintézset vezetését. — Az igazi Hököm Mátyás hőstette keltet ma este rengeteg derültséget a népszínházban, mely­nek falai közé ma is nagy közönséget vonzott az el­més látványosság sok tarka-barka látnivalója. Külö­nösen a gyermekvilág volt szép számmal képviselve. Mióta ugyanis a Hőköm Mátyás uralkodik, azóta a páholyok nagyon hasonlítanak a madárfészekhez, a­melyből hat-hét barna, vagy szőke babuska bámul a fényes világba. Szüleik és gouvernantjaik alig győzik felelettel kérdezősködésüket. Persze szörnyen tetszik nekik a bájos látványosság s különösen a két apró fősze­replő : a szőke Matyi és a barna Lencsi, akiknek komoly szerelmeskedése a legridegebb embert is kac­agásra gerjeszti. Ma azonban concurrentiát csinált nekik az »igazi« Hőköm Mátyás, aki a földszint egyik páho­lyában foglalt helyet. A dolognak az a története, hogy míg a mumus, az ördög és a kéményseprő elrémítő személyek gyanánt szoktak szerepelni a gyermek­­világban, addig a Hőköm Mátyással mint jutalom­mal kecsegtetik a szülők a jó gyerekeket. Történetünk hőse, a kis öt éves Feri, bár — igen kedves és okos fiacska különben — egy idő óta nem tartozik ezek közé. N nagyon sokat sír. Szegénykének az egyik tej­fogát kezdte kifelé tolni az igazi metszőfog, a­mi sok fáj­dalmat okozott neki. A fiatal mama így biztatta a reményteljes trónörököst: »Ne sírj fiacskám! Ne sírj! Ha jól viseled magadat, elviszlek a népszínházba.« Ferike, bár nagy megerőltetésébe került, szót foga­dott és nem sírt. Ma este aztán fölkerekedett az egész család. A mama negyed magával és a néniékkel. A mama kissé hátul kapott páholyt, az utolsóban, a­honnét a Ferike nem sokat láthatott volna. Bekvár­­télyozták tehát a nénihez, aki a színpad közelé­ben jutott helyhez. Ferikét eleintén a sok tar­kaság úgy elbűvölte, hogy a fájós fogról egészen meg­feledkezett, utóbb azonban nagyon kezdte gyötörni a kin. De a­mint oda figyelt a színpadi Hőköm Ma­­tyira, megtanulta tőle, hogy a bátorsággal sok min­dent el lehet érni; neki darálta tehát magát, s a leg­érzelmesebb jelenetben, midőn Ludmilla gouvernant és Flórián az ex-tanító szerelmet vallanak, kirántotta a fájós tej­fogát. De nagy örömét persze nem hagy­hatta szó nélkül. Oda könyökölt a piros bársony páholy - támlányra és a­mint csak száján ki­fért, olyan harsányan kiáltott hátra a 8-dik páholyban ülő édes­anyjának: »Mama! Kihúz­tam a fogamat!* Képzelhető az a homeri kaczaj, a­mit ez a harsány gyermekszó keltett. A bájos mama pirulva húzódott vissza, nehogy fölismerjék, míg a néni az igazi Hökömöt igyekezett bevonszolni a sö­tétbe. Ez alatt pedig a ház kac­agott tele szívből. A kis Ferivel nem lehetett megértetni, hogy nem illik hangosan beszélgetni, ha az ember nincs otthon. »Hiszen, nénikém, m így okoskodott nagy bölcsen — én itthon vagyok, mert a papám a — director.« — A szibériai állapotok. Kem­­an György, ki Szibériáról szóló könyvéhez legújabban folytatást is írt, a »New-York Herald« szerint késznek nyilat­kozott a legközelebb Pétervárott egybeülő nemzet­közi börtönügyi congressus előtt a szibériai szám­­űzöttek állapotáról könyvében mondottakat bebizo­nyítani. Feltételül azt köti ki, hogy tanukat idézhes­sen be. Időközben azt tanácsolta azoknak az egyesü­leteknek, a­melyek az Egyesült­ Államokban a végből alakultak, hogy petitiót terjeszszenek a czár elé a száműzöttek sorsának enyhítése végett, hogy az ügy­nek röpiratokkal csináljanak propagandát. — A bakó a színpadon. Berlini lapok fölhábo­­rodással emlékeznek meg azon mindenesetre otromba tervről, melyet az ottani »Ostend-Theater« igazgatója eszelt ki. A derék ur ugyanis a »Berlini hóhér« czimü rémregényt színdarabbá dolgoztatta át s abban föl­lépteti Krautzot a berlini hóhért. A rémszinmű legelső fölvonásában Krautz mester villogó bárddal jelenik meg s lenyakazza a kasírozott deliquenst. Ilyen botrányt aligha producáltak még színházban. — Nagy tűzvész. Lembergből távirják mai kelettel. Badeni gróf helytartó buski birtokán a sör­gyár és a major, magában a városban pedig 40 ház leégett. A kastély sértetlen maradt. — Pályacsuszamlás. Kolozsvárról távirják mai kelettel. A nagymérvű esőzések következtében Kolozs­­kara és Virágosvölgy állomások közt csaknem 50 mé­ternyire a töltés megcsuszamlott. Az éjjeli személy­­vonatok csak átszállás útján és késéssel közlekedhet­tek. A Budapest felé menő gyorsvonat ma éjjel Ko­lozsvártól Nagyváradig nem is közlekedett. Az eső folyton szakad, a közlekedés mindazonáltal már helyre van állítva. — Hymen. Dr. Herzog Manó, kaposvári ke­rületi főrabbi, e napokban jegyet váltott Fischer Irma kisasszonynyal, dr. Fischer Simon tapolczai városi orvos leányával. — A panyókás viselet eredete. Thomas tábor­nok, a »Temps« katonai írója, a következőkben adja okát annak, hogy a huszárok a mentét »nyakba vetve« panyókára viselik: »Abban az időben, midőn a törö­kök Magyarországot elfoglalták, egy század magyar huszárságot megtámadott váratlanul egy nagy tömeg muzulmán. A támadás hajnali órában történt, akkor midőn a huszárok éppen öltözködtek. A legtöbbnek mentéje még alig volt egy ujjra felöltve, úgy kaptak tehát lóra, ragadtak kardot, szálltak a törökök ellen, a­kiket aztán vissza is vertek. A hőstett emlékére kaptak a huszárok jogot arra hogy azontúl menté­jüket panyókára viseljék és ezt a viseletét azóta Európa ős­zes könnyű lovassága átvette.« Thomas azt írja, hogy ezt a történeti adatot valaki névtelenül irta meg neki. Ő azonban a panyókás menteviseletet bizarre­nak tartja és ezért teljesen helyesli, hogy Francziaország a maga »hussard« jainál megszüntette. — Szerencsétlenség. Ma reggel Rákospalota mellett a körvasút keresztül ment Szomodi Kálmán 18 éves fodrászsegéden, aki rögtön meghalt. Való­■ szinűi, hogy öngyilkossági szándékkal feküdt a sínekre.

Next