Nemzet, 1890. június (9. évfolyam, 2786-2815. szám)

1890-06-01 / 2786. szám

sszágban fennálló kormányrendszernek és azt legfeljebb elnézi, mint létező bajt, a­melyen ez idő szerint segíteni nem lehet. Másfelől az orosz forradalmárok Francziaországban gyárt­ják fegyvereiket, a­melyekkel a czár élete ellen akarnak törni. Az ilyen tények daczára összetákolt szövetség nem lehet tartós, mert hiányzik belőle a jóhiszeműség és az őszinte­ség. Ama két európai állam, a­melyek közül az egyik boszut szomjazik a húsz év előtti leve­­zetésért és a másik minden törekvését hagyo­mányos terjeszkedő politikájának megvalósí­tására az európai hegemónia visszaszerzésére irányozza, fennen hirdeti, hogy a béke fen­­tartására szövetkezett hallgatagon,­­ a béke fentartására, a­melyet senki sem akar megzavarni és a­mely csakis általuk fenye­­gettetik. Ki lenne olyan együgyű, hogy ezt elhigyje nekik? Szerencsére Közép-Európa kormányai és népei s velük Anglia és Törökország erős és megingathatlan bástyáit képezik az euró­pai békének és képezni fogják mindaddig, míg ez a természetellenes szövetség Franczia­ és Oroszország közt szét nem bomlik és a fe­­nyegetés erről a két oldalról meg nem szű­nik. Arra a kérdésre, vájjon lehet-e ezt re­mélni? — ma már nyugodtabban és több valószínűséggel felelhetünk igenlőleg, mint ezelőtt két-három évvel. Azt persze nem re­mélhetjük, hogy Oroszország lemondjon ha­gyományos politikájáról, de Franci­aország­­ban a múlt évi választások óta nyugalma­­sabb hangulat látszik felülkerekedni. A múlt évi párisi kiállítás igen sok francziára olyan hatást gyakorolt, mint egy revelatió. Felfe­dezte a franczia nemzet előtt Francziaország kimeríthetlen gazdagságát és gondolkodóba ejtette egy európai háború végzetes következ­ményei felől. A mérsékelt irányú, conserva­­tív köztársasági párt kormánya, a­mely Ferry bukása után szinte lehetetlennek látszott, erő­sebben áll, mint állt 1870. óta bármelyik kor­mány. A republicánusok kezdik belátni, hogy egy szerencsétlen háború, ha egyebet talán nem is, mindenesetre a köztársaság bukását vonná maga után. A megtérésnek és kijózanodásnak ezek a tünetei talán annak a kezességéül tekinthe­tők, hogy a franczia-orosz hallgatag szövetség egy ideig még megmaradhat ugyan a plato­­nicus hírlapi czikkek tárgyának, de Franczia­ország az orosz terjeszkedő vágyak és a pán­szláv czélok kedvéért nem fogja Európa bé­kéjét megbolygatni, sem a megbolygatáshoz segédkezet nyújtani. Képviselői körút. — Eredeti levél. — Z.­Egerszeg, máj. 29. Fejér Miklós, földmivelésügyi miniszteri ál­lamtitkár s a letenyei kerület országgyűlési képvise­lője, május 25-én este érkezett kerületébe, Letenyére, Zala-Egerszegről, a megye székhelyéről. Puszta-Szt- Lászlón, Deák Ferencznek, a haza bölcsének kedves emlékű tartózkodó helyén meglátogatta Tarányi Fe­rencz földbirtokost. Már útközben, P.-Magyaródon a községbeli összes választóközönség szívesen üdvözölte szeretett képviselőjét. Bánok-Szt-Györgyön úgy a községi, valamint az ugyanott egybegyült kerületbeli számos választó — élükön a letenyei esperessel — ünnepélyesen fogadták, honnan számos fogatkisérettel Letenyére, a kerület székhelyére érkezvén, mint gr. Andrássy Aladár meghívott vendége, annak kasté­lyába szállt. Kíséretében vele utazott S­v­a­s­­­i­t­s Benő, Zala­ vármegye szeretve tisztelt főispánja, ki­nek megjelenése úgy itt, mint a vármegye bármely részén mindenütt mindenkor közörömöt szül.­­ Letenyén ugyanaz­nap este 9 órakor a nagy­vendéglő termében a képviselő tiszteletére fényes banquet volt, melyen a kerület előkelősége nagy szám­mal vett részt. Másnap (pünkösd hétfőn) Fejér Miklós számos választó kíséretében tovább folytatta körútját, melynek során ünnepélyesen és szívességgel fogadták Polán, Becsehelyen, Tóth-Szent-Mártonban. Alsó­ sincs, akinek érdemes volna a papucsát lehúzni, hogy bort igyék belőle az ember; a fürdőzés ideje még nem érkezett el s a jó társaságbeli asszonyok.. . Mind olyan unalmas, egyforma, titokban vét­kező álszent, vagy az érzelmest játszó szemforgató. Nincs köztük egyetlen egy sem, akinek megvil­lanna a szeme s daczosan föltűnné a fejét, mikor a női reputatióról, a világ ítéletéről van a szó. Szomorú idő! Czudar, szürke világ!­ő méltósága szomorúan, elernyedten támolyog egy karosszékhez s elnyomott sóhajjal veti magát bele. Előtte egy furcsa alakú, antik asztalka áll, a te­tején fölvágatlan uj könyvekkel. Unott, megvető pillantást vet a könyvekre, ásít, de azért a keze — mintegy önkéntelenül — az asz­tal felé nyúl, megnyom rajta egy fényes gombot, mely valami képzeletbeli állatnak a szemét helyettesíti, mire az asztal oldalfala leesik, egy rejtek fiók lesz láthatóvá, tele gondosan egymás fölé rakott levél­kékkel. Gépszerűleg vesz ki azok közül egy csomagot. Rózsaszín szalaggal van átkötve. Nem bontja föl, csak kívülről nézi meg, ami a szalagra van írva. »Paula«. Vállbillentve teszi újra a helyére. Kihúz alóla­­egy másik csomagot. Égszínkék szalag. »Evelin«. Ezt is visszateszi, aztán következnek a töb­biek: »Katinka«, »Madelaine«, »Amanda«, »Fi­­loméne« . . . Ah, ni, itt egy levél! — Csak egyetlen egy, s az sincs szalaggal átkötve, csak egy hosszú, csodálatos szinti vörös hajfürt van körülre csavarva. Ő méltósága meghökkenve pillant a legalulról előkerült papirosra, mintha nem tudná, hogy miként került ez ide, s azt se tudná, hogy kitől származ­­hatik ? Érdeklődve csavargatja le róla a hajfürtöt s kíváncsian bontja föl, hogy elolvassa az aláírást. — Rosalie. De még jóformán el sem olvasta a nevet, észre­veszi, hogy a levélből egy kis pamut szöszke valami röppen a kabátjára. Utána nyúl, vigyázva, hogy a légáramlat el ne libbentse, megfogja gyöngéden a két ujjával s akkor látja, hogy az valami gyermekhajfürt, a minőt az újon szülött fejéről szoktak legvágni azok a fiatal anyák, a­kik azt képzelik, hogy a gyermek atyjának nem lehet valami drágább, becsesebb ajándékot adni, mint az a hajfürt. Titokban még azt is hiszik felőle, hogy bizonyos varázserővel bir : szerencsét hoz s megoltalmazza azt, a­ki magánál hordja, minden balesettől, szerencsét­lenségtől. Ő méltósága gyöngén elmosolyodik; ölébe fek­teti a levelet s rá­helyezi a selymes, szöszke hajfürtöt, aztán elmerengve néz reájuk. Nem a papírt, nem a hajfürtöt, nem a betűket látja! Egy teljesen kifejlett, csábosan szép termetű leány áll előtte, dús, vörös hajjal, merész pillantású fekete szemekkel. A­ki ránéz, nem hinné róla, hogy még csak tizenhat éves! Húsz, huszonkét éves fiatal embert lát mel­lette, dús fekete hajjal; arczbőre nem halványsárgás; tekintetében elevenség és szerelemvágy. Átkarolja a fényes­ vöröshaját s a szenvedélytől ittas hangon su­sogja neki: — Rosalie! — Szeretsz ? — Nem! nem! — rázza ez a fejét, pajkosan kaczagva; de a szemei lángolnak s ajkainak melegét távolról érzi az ember. — Én szegény nemes lány vagyok ; ön szegény mágnás. — Minek szeretnők mi egymást ? Az ifjú nem akarja elfogadni ezt a kifogást. Mi köze a szívnek a vagyonhoz? Nem az-e az ember czélja, hogy boldog legyen s lehet-e valaki boldog, ha nem lakik szivében szerelem? A lány még egy ideig rázza a fejét nevetve, de az ifjú elfogja a fejet; a piros ajkak megszűnnek ka­­czagni; apró csókok csattannak el. Régen volt! — Oh, nagyon régen! A lány csu­pán egy levelet írt az ifjúhoz; azt, amelyben azt a selyemtapintású szöszke hajfürtöt küldte, aztán nem tudatott magáról többé semmit. — Se magáról, se más valakiről. Ő méltósága sóhajt s fejét lehorgasztva nézi a levelet, meg a szöszke hajfür­töt. El, el innen! — A­hol a múlton merengenek, minek keressük ott a megelégedést? (Befejező közlemény következik.) MARGITTAY DEZSŐ: Domborban, hol Újlaki és Hirschler nagy fakeres­kedő czég vendégszerető házában már Éti István mura­kereszturi apát, Pribál Ferencz nagy­kanizsai közjegyző, mint volt választási elnök és a kerület igen nagyszámú előkelősége és választói egybegyűl­tek s ott megebédelvén, még az nap délután Alsó- Vidovecz, Szent-Mária, Mihálovecz községeket, más­nap (27-én) pedig Lógrád városát és Mura-Keresz­­tur, Kollátszeg községeket látogatta meg. Mura- Kereszturon Eil István apát barátságos házánál volt az ebéd, melyen nagyon sokan vettek részt. Innen bucsueszélyre Alsó-Domborura a Hirschler-család­hoz menve, az éjjeli */812 órai vonattal utazott el Fejér képviselő a fővárosba. Az elbucsuzás a kot­­tok­i vasúti állomásnál ment végbe, hol a kerület választói fényes fáklyasorban állva a pályaház előtt, búcsút vettek szeretett képviselőjüktől. A búcsúbe­szédet Golub János alsó-vidoveczi plébános horvát nyelven és Szilvágyi Gyula légrádi ev. lelkész magyar nyelven mondották. Fejér Miklós képviselőnek egész útja valóságos diadalmenet volt. A választópolgárok nagy száma, fényes bandériumok, a kocsik hosszú sora kisérték utján mindenütt. Mindez fényes bizonyítékul szolgál azon őszinte tisztelet és törhetlen ragaszko­dás mellett, melylyel a kerület választói szeretett képviselőjük irányában osztatlanul viseltetnek s melynek mindig szívesen adnak kifejezést. exorr. Oroszország a Fekete-tengernél. Az angol lapok jelentései szerint Oroszország lázas tevékenységet fejt ki a Fekete-tenger partvidé­kein. Említettük, hogy az orosz kormány a kaffai öbölben fekvő Theodosiánál nagy kikötőt építtet. Ezt az új kikötőt nem hadikikötőül tervezik, hanem Theo­­dosiába az eddig Sebastopolban levő kereskedelmi ki­kötőt helyezik át a végből, hogy Sebastopol kizárólag hadikikötő maradjon és mint ilyen, teljesen a had­ügyminiszter felügyelete alá kerüljön. A kaffai öböl igen terjedelmes partvidéke fe­lette alkalmas nagy raktárak építésére, szárnyvasút­­tal könnyen és olcsó szerivel összeköthető Sebastopol­­lal. Theodosia a keresi tengerszoros közelében fekszik, az új kikötő tehát az azovi tenger partvidékének for­galmát jelentékenyen elő fogja mozdítani, nevezetesen a Don-vidék gabona- és kőszénforgalmát. Ellenben költséges lesz a kikötőt az éles észak-nyugati szelek ellen biztosítani. Az orosz kormány azonban a Fekete-tenger többi kikötőire is nagy gondot fordít. A nikolajevi, a galtai és a taganrogi kikötők terjedelmesebbé téte­lére és kijavítására 650,000 rubelt, Sebastopol déli öble, a mariupoli, a batumi s­poti-i kikötők, illetve az ottani védművek megerősítésére 1.800,000 rubelt irányzott elő. Ez évben körülbelül 500,000 rubelt fognak a Fekete-tenger kikötőinek javítására fordí­tani. Ezek az összegek a rendes költségvetésben sze­repelnek, hogy a hadügyminisztérium ezeken kívül még mit költ a tengerpart védelmére, az egyáltalán nem ellenőrizhető. Hogy e részben nagy összegekről lehet szó, azt az odesszai, chersoni és ocsakovi erődít­mények mutatják. A leglázasabb tevékenység a niko­lajevi hadi­kikötőben észlelhető s ha az angol lapok idevágó jelentései hívek, akkor maholnap a Fekete­tengert az orosz védműveknek egész sora fogja sze­gélyezni, biztos támpontul szolgálván a Fekete-tenge­ren levő orosz hajóhadnak. Külföldi krónika. Az orosz-német közeledés hírét az összes orosz lapok phantasticusnak és éppenséggel balgaságnak mondják. A »Moszkovszkija Vjedomoszti«, a »Novoje Vremja« és a »Grazsdanin« kijelentik, hogy szó sem lehet bensőbb közeledésről Németország és Oroszor­szág között. Vilmos császár küszöbön álló látogatása még nem ad jogosultságot ily feltevésekre. A Német­országgal való jó viszony fentartásától még igen messze esik az, hogy Oroszország a külügyi politika terén eddig követett­­szabad kéz politika­­ját ab­­banhagyja. Bismarck Herbert gróf párisi tartózkodása al­kalmából a »Daily Chronicle« szerint, azt híresztel­­ték Párisban, hogy Bismarck herczeg a külföldön röpiratot akar kiadni elbocsáttatásáról. A röpirat, úgymond az említett lap tudósítása, nem kerül a könyvpiaczra, a cancellár csakis külföldön levő bará­tainak fogja azt megküldeni. Bismarck Herbert gróf Párisban névjegyét hagyta Houx-nál, a »Matin« munkatársánál, a­mit annak bizonyságául tekintenek, hogy a »Matin«-ban megjelent közlemények hűségé­vel a cancellár meg volt elégedve. Bismarck gróf az »Evénement« szerint, a többi közt­, a következő nyi­latkozatot tette: »Ő felsége atyám iránt teljes ba­rátságát megtartotta és engemet becsülésével aján­dékoz meg. II. Vilmos I. Vilmos dicsőségére jól em­lékszik és tudja, mennyi része volt abban atyámnak; nem attól tartva, hogy fegyverek vannak kezünkben, hanem igazságos volta alapján van irántunk jóindu­­attal.« Táviratok, Prága, máj. 31. A tartomány­gyűlés mai ülésé­ben Rieger vezérszónok az iskolai törvényjavaslat mellett beszélt és azt mondja, hogy az ország két nemze­tisége közti béke művéről van szó. A németekkel létre kell hozni a békét, mert annak helyreállítása mellőz­hetetlen. A béke a nép, a birodalom és a dynastia ér­dekei. A kormánynak oda kellett hatnia, hogy végét vesse a viszálykodásnak. Mennél inkább törekszünk az ország egységére, annál inkább gondoskodnunk kell arról, hogy a németeket magunktól el ne idege­­nítsük és hogy ideáljaikat ne keressék határainkon túl. A németek egyenjogúak velünk. A szónok ki­emeli a németek érdemeit Csehország ipari fejlesz­tése körül és azt mondja, hogy majorisálás helyett pactálni akarunk. Ezután a különböző kiegyezési kísérleteket ecseteli és kijelenti, hogy az ifjú­ cseheket azért nem hívták meg a kiegyezési értekezletre, mert a szélső német elemek sem hivattak meg, majd be­hatóan fejtegeti a kiegyezés határozatait. Az állam­jog az értekezleten nem volt szóba hozható, mert ezt a németek feltételül kötötték ki. Az országnak a ki­egyezés ellenzői által óhajtott felosztása nem fog be­következni, ennyire Ausztria egy kormánya sem hagyja futni a dolgot. Szóló a csehek és németek pa­ritásának s a kisebbségek megvédésének elvét védi, mert a majorisálás erőszakoskodás, pártolja Skarda határozati javaslatát és elvárja a kormánytól, hogy meg fogja óvni az egyenjogúság elvét. Az iskolai tör­vény előnye abban rejlik, hogy mind a két nemzeti­ség önállóan fogja kezelni iskolaügyét. A cseh nép kis nép, s nem volna eszélyes dolog, ha többségével hival­kodnék. Herold, a kisebbség előadója Windischgrätz herczeggel és a helytartóval polemizált és különösen Piener és Rieger állításai mellett érvelt. Mattusch, a többség előadója azt mondja, hogy akkor is megsza­vazná a javaslatot, ha becsületszavát nem adta volna, mert a javaslatban határozott haladást lát. Arra utal, hogy az ifjú-csehek manifestatiojukban nem oppo­nálnak az országos iskolaügyi tanács ily szervezése ellen és csak néhány módosítást indítványoznak. Erre Filscher név szerinti szavazást indítványoz. A ház ez indítványt a németek szavazatai ellenében elfogadja. Ezután a kisebbség napirendre térési indítványát, 167 szavazattal 52 ellenében elvetették és elhatároz­ták a részletes tárgyalás megkezdését. A kisebbségi indítvány mellett 38 ifjú­ cseh, 10­6­ cseh és 4 pár­­tonkívüli cseh képviselő szavazott. A ház estére is ülést tart.­­ Az esti ülésen Herold, a kisebbség elő­adója, ismétli az ismert módosítványokat. Bareuther ellenzi a curiák vétójogát és határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy a közoktatási miniszter fel­­szólíttassék, hogy az országos iskolaügyi tanács tag­jainak kinevezésénél legyen tekintettel a nyilvános iskolákban működő tanerőkre. A vita bezárása után Spindler vezérszónok szólt, mire Herold szólalt fel, a curiák létesítését ellenezve. Schmeykal kijelentette, hogy a német párt nem vállal solidaritást Bareuther-­­ nek a vétójogra vonatkozó nyilatkozatával. Erre a 40. és 41. szakaszokat és Bareuther határozati javas­latát elfogadták. Az ülés éjjel 11 órakor ért véget. A legközelebbi ülést holnap délutánra tűzték ki. München, máj. 31. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése: Lutz minisz­terelnök és cultus­miniszter lemondása, bár már több ízben volt jelezve, meglepetést oko­zott; főleg a clericalis lapok annyira meg­hökkentek e hírre, hogy arról csak mint állí­tólagos híresztelésről vesznek tudomást. Lutz végleges visszavonulásának oka vesebajának rosszabbra fordulta. Lemondását a regens­­herczeg már elfogadta. Miniszterelnökké Crailsheim külügyminisztert és cultusmi­­niszterré a rendőrminisztert nevezték ki. München, máj. 31. A regens­herczeg dr. Müller rendőrelnököt kinevezte vallásügyi miniszterré s Crailsheim bárót, a királyi ház miniszterét és külügyminisztert a miniszter­­tanács elnökévé, mely méltóságot ezentúl mindig az illető külügyminiszter fogja vi­selni. Riedel pénzügyminisztert a regens-her­czeg örökös bárói rangra emelte s Lutz báró lemondását igen kegyes kézirattal elfogadta s egyidejűleg megküldte neki márványmell­szobrát s elrendelte, hogy a távozó miniszter az államtanácsosok sorába iktattassék be. Köln, máj. 31. A »Kölnische Volkszeitung« sze­rint elhatározták, hogy a német catholicusok ez évi gyűlését München helyett Koblenzben tartják meg. Páris, máj 31. A kormány elvben elha­tározta, hogy a munkaidő korlátozására von­­­natkozólag törvényjavaslatot dolgoz ki. A ja­vaslat részleteit később fogják megállapítani. Páris, máj. 31. Contant Biron vicomte, a volt berlini franczia nagykövet állapota reménytelen. Bern, máj. 31. Az új német-svájczi letelepülési szerződést ma írták alá. Róma, máj. 31. A képviselőház mai ülé­sében befejezte a B o­v­­­o (szélsőbal-párti) in­dítványa fölött négy napon át tartott vitát, a gyülekezési jog állítólagos megsértése miatt, me­lyet e hó 11-én a római democrata congres­­sust illetőleg követtek el. A mai ülésben Fortis belügyi államtitkár bejelentette, hogy lemondott hi­vataláról és pedig nem azért, mert közte és Crispi közt nézeteltérés merült föl, de, mert az a meggyőző­dése, hogy a jelenlegi politikai viszonyok közt, az ő­­ közremunkálása gátolhatná a kormányt tevékenysé­ i­gében. A szónok kijelentette, hogy meg van elégedve a minisztérium politikájának átalános irányával és re­ményét fejezte ki, hogy Crispi képes lesz azon czélt elérni, mely dicstelies politikájának programmja volt és programmja ma is. Crispi kormányelnök átalános nagy figyelem közt szólalt fel, hogy politikáját vé­delmezze és kijelenté, hogy ő sem kormányra lépte előtt, sem azután nem változtatott pro­­grammján semmit. Ő mindig attól a meggyő­ződéstől volt áthatva, hogy a modern monar­chiák alapját népszerű intézményeknek kell képezniük s örömmel látja, hogy régi barát­­jai, egy-kettő kivételével, ma szintén e meg­győződésnek hódolnak. Nem lehet a kor­mányt vádolni, azért ha különböző pártokhoz tartozó képviselők együtt szavaznak. Azok­nak, a­kik ellenmondással vádolják őt, csak azt válaszolhatja, hogy ő három év alatt ta­nult egyet-mást, míg mások állva marad­tak ott, a­hol voltak. Elismeri, hogy minden pártnak jogában áll eszméit kifejteni, de azt már nem ismerheti el, hogy jogukban lenne azokat másokra ráerőszakolni s még kevésbbé ismerheti el azt, hogy az államnak meg kellene tűrnie, vagy éppen előmozdíta­nia a parlamenten kívül az oly eszmék ter­jesztését, melyeket károsaknak és veszélye­seknek tart. Visszautasítja azt a gyanúsítást, hogy a dictatúrára törekednek; — mindig szükségesnek tartotta az állam érdekében, hogy a kormány hatalmas s a parlament min­denható legyen. A társadalmi probléma a meg­oldást sürgeti; minden erejével arra fog töre­kedni, hogy siettesse a megoldást, hogy a kormány alapja mindinkább megszi­lárdittassék. Olaszországnak meg kell ma­radnia az aethiopiai fensikon s ki kell terjesztenie onnan befolyását és fejlesz­tenie kell kereskedelmi összeköttetéseit. A pénzügyi kérdés, hála a kormány ál­tal javaslatba hozott új intézkedéseknek, szerencsés megoldásra fog vezettetni. Olaszor­szág viszonya az összes európai államokhoz »Pétervártól Párisig« soha sem volt oly szí­vélyes, mint ma. Ő megtette kötelességét és most várja a kamara szavazatát és bizonyára nem fogja megtagadni múltját azért, hogy biztosítsa a maga számára a képviselők sza­vazatát Az ezután megejtett név szerinti szavazásnál, a B a c c e 11­­ által indítványozott napirendet, mely ki­jelenti, hogy a képviselőház Crispi kijelentésének tu­domásul vétele után a kormány iránt bizalommal vi­seltetik , 329 szavazattal 61 ellenében elfogadták. Róma, máj. 31. Strossmayer püspök elutazott városunkból. Mielőtt elutazott volna, az újonnan alakítandó szláv seminarium ügyében megállapodásra jött a propagandával, oly módon, hogy a seminarium növendékei missionariusoknak készüljenek a Balkán­félszigetre. (N. W. T.) Belgrád, máj. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A semmitőszék megerősí­­tette a fenyitó eljárás beszüntető végzését Garasanin ellen indított perben. — Sándor király és Milán ki­rály ma este Sabáczba utaztak az Obrenovics ünne­pélyre. , Belgrád, máj. 31.­­-Szerbiából újra je­lentések érkeztek az arnauták túlkapásairól. A drenicai Kajmakamot az arnauták állítólag erőszakosan elkergették. Köln, máj. 31. A »Köln. Ztg.«-nak Kon­stantinápolyból jelentik. Az orosz nagykövet által a portának a hátralékos hadi kárpótlás ügyében beterjesztett jegyzékére nézve az hal­latszik, hogy Oroszország azzal fenyegetőd­­zött, hogy le fogja foglaltatni a porta által Európában teljesítendő fizetéseket, így neve­zetesen a kölcsön kamatjait, a­miből nagy kellemetlensége származnék Törökországnak. A diplomatiai körökben eltérők a vélemé­nyek, vájjon van-e joga Oroszországnak az­­­­lyen lefoglaláshoz? (Fezt.) Közgazdasági táviratok, BOCS, máj. 31. A vetések állásáról s az időjárás­ról április 24-étől május 25-ig túlnyomóan igen ked­vezők a jelentések. A vetések átalában igen örvende­tes eredménynyel biztatnak. Páris, máj. 31. A kamara mai ülésében az ag­rár­protectionisták javaslatát tárgyalta, mely azt czé­­lozza, hogy a kukoricza vámja felemeltessék. Rág­nár az indítvány tárgyalásának elnapolását kéri ad­dig, míg az egész gazdasági regime fölött döntenek, de reménye, hogy a kamara vissza fog utasítani oly vámot, mely a közgazdaságnak ártalmára válna. A vitát hétfőn folytatják. Értéktőzsde, Berlin, máj. 31. (T­ő­z­s­d­e­i tudósítás.) Bankok, ■vasutak és nemzetközi járadékokban kedvező irányzat. Bá­­nyapiacz az amerikai vaspiac­ javulására magasabb. Nagy­mérvű fedezetek egyidejűleg véleményvásárlások. Pénz bőven. Bécs, május 31. (Tőzsdei tudósítás.) Az irányzat kedvező. Bankok, vasutak és dohányrészvények élénkebben keresve. Valuta és járadék gyengébb. BÉCS, máj. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 89 10. Erdélyi földteherm. kötv. -. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —. Erdé­lyi vasutrészv. 201.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv 113.40 Magy. nyer. k. sorsjegy 137.50 Szőlődézsmaválts. kötv.—. 5 száz. aranyjáradék —. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 127.—. 4 száz. aranyjáradék 103.75. M. orsz. b.-részv. —.—. Hagy. vasúti kölcsön 96.—. Magyar hitelb. részvény 345,50. Alföldi vasut-részv. 203 50. Magyar észak-kel. vasut-r. 198.30. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. —. Tiszav. vasut-r. —. Magyar lesz. és váltóbank-r. 111.—. Kassa-Oderbergi vasut-r. 169.25. 5 száz. papir-járadék 99 55 Adria m. tengeri gőzh. r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut-részv. —.—. Magyar fegyvergyár r. t. —­­. Bécs, máj. 31. (Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitelrészv. 306.25. Déli vasut-részv. 133 25. 4 százalé­kos aranyjáradék 109.—. Londoni váltóár 116 60. Károly La­jos vasut-részvénytársaság 197 25. 1864. sorsjegy 179.50 4.2 száz. ezüstjáradék 89 60. 1860. sorsjegy 139.50. Török sorsjegy 36.20. Angol-osztrák bank-részv. 153.25. Osztrák államvasut részv. 229. — . 20 francos arany 9.30—. 4­2. száz. papirjáradék 88 90. Osztrák hitelsorsjegy 184.75. Osztrák-magyar bank­r. 967.—. Cs. kir. vert. arany 5.66. Német bankváltók 57.37. Elbe­­völgyi vasút 230.75. Dunagőzhajózási r. t. 345. Bécsi bank­­egyl. 117.90. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat kedvező. Frankfurt, máj. 31. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 173,75 4°/o-os osztrák aranyjáradék —.—. 4°/» magyar aranyjáradék 90 60. Osztr. hitelrészv. 267,25. Osztr. államv. részv. 201,50. Déli vasút r. t. 114.—. M. Gácsor. v. r. —. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata május 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista a* 57 50 forint. — 100 frsno vista as 46 .55. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medióra (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0*val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás­­ Árf. Paritás Árf.­­ Paritás 4®/,-os magyararanyjárad.. 90 40 88 59 K 90 10 108 64 K 91 12 103.45 5°/,-os „ papírjárad. . PG 80 89.55 K 86 45 1*8 51 K 1 —.— — 4*2#/p-08 osztrák „ 77 30 88 95 K ^7 90 89 61 K — 5*/0-ob „ p 88 bO 101 72 K 88 — 101 13 K ! —.— — 4*20/o-os „ ezüstárad.. 77.80 89 50 K í7 90 89 Cl K — 4°/*-ob n aranyj árad. . v510 —.— K Í5 40 U9 54K —.— —.— Magyar keleti vasúti kötv.. —.— —.- X —.— —.— —.— —■ — 5#/o-os keleti vasut ela. kötv. —.—­­ .— K —.— ——.— —■— Osztrák hitelrészvény......... 166 10 305 18 1 66 62 306 47 1" — Osztrák-magyar bank........................—41 — 1­66 51 K---------— ~ Osztrák-magyar államvasut 100.60 V59 70 1 .99 25.529 311 ,503 15 229 87 i Déli vasút ............................... 62 50 33 28 ’ 114 1* 132 60 . 301 — 133 55M Erzsébet osztrák ny. vasút. —,— —-. | -.— —•— — Magyar-gácsországi vasút.. ——.— 17175­---------—•— — Elbevölgyi vasutrészvény.. 175 90 —-------------------—.— — — Károly­ Lajos vasút............... 86 70 198 44 J 170 75 196 39 — Kassa-Oderbergi vasút.... 73 70 169 55 í —.—I —.— — •— — Orosz bankjegy...................... 86 70 185.75 ——.— — Váltó bécsi piaczra................. 174 20 17 35 173 95 --------— II. kibocs. keleti kölcsön .. 72 70 57 35 —.— ——.— —•— Osztrák földhitel-részv.társ. —.— —.— —.— —. — 8%-os franczia járadék ... —.— —.— —— 91 — —• 4V«#/6-os franczia járadék .. —.— —.— —.— —.— 106 40 -—.«1— Ottomán bank részvény ... —.— —.— —.— —608 75 —­ — Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— *4 20 103 76 0 Magva kölcsön sz.n. —.— —.— —.— —.— —. —.— — Magyar jelzálog-hitelbank . — —.— ——.— —.— Magyar országos­ bank----- —.— ——.— —.— Árutőzsde, Bécs, máj. 31. (Gabona- is terménytőzsde.) A mai tőzs­dén, csendes irányzat mellett, az árak csökkentek. Eladatott:Baza tavaszra —.-----.—, máj.—jun. 8.20-8 22, őszre 7.59—7 68. — Bors tavaszra —.-----.—, máj.—jun. 7.31—7 32, őszre 6.22---------. — Zab tavaszra —.------.—, máj.—jun. 8.47—8.48, őszre 6.19—5.16. — Tengeri máj.— jun. 5.15------5.16, jun.—jul. —.-----.—, jul.—aug. 5 23 — 5.26. Berlin, máj. 31. (Term­ény vásár.) (Zárlat.) Búza májusra 182 márka 75 filér (— 11 frt 49 kr), szept.—októberre 181 márka 50 fillér (— 10 frt 43 kr). —­ . Bors májusra 154 márka 50 fillér (=* 08 firt 88 kr); szept.—októberre 149 márka — fillér (= 8 frt 56 kr). — Zab májusra 167 márka— fillér (= 9 frt 62 kr); szept— októberre 141 márka — fillér (= 8 frt 12 kr). — Repczeolaj májusra 69 márka 25 fillér (■=· — frt — kr); szept.— októberre 55 márka 25 fillér (— — frt — kr). Szesz május—júniusra 34 márka 25 fillér (■■ — frt — kr—); aug.— szeptemberre 35 m­árka — fillér (= — frt — kr). Aszámitási áfolyam : 100 márka = 57 frt 35 krral. Páris, máj. 31. (T e r m­é n­y v­á s á r.) Búza folyó hóza 25 frk 60 ctme (=11 frt 91 kr.); jun.—jul. 25 frk 40 ctme (= 11 frt 44 kr.) ; jul.—aug. 23 frk 80 ctme (= 10 frt 97 kr.) ; 4 utolsó hóra 23 frank 75 ctme (= 11 frt 07 kr.) Liszt (12 márkás) folyó hóra 54 frk 25 ctme (= 16 frt 04 kr.) ; júniusra 54 frk 50 ctme (= 15 frt 97 kr. jul.—aug. 54 frank 90 ctme (= 16 forint 01 kr.) ; 4 utolsó hóra 53 frk 25 ctme (= 15 frt 65 kr.) Repcze­olaj folyó hóra 72 frk 69 ctme (= 33 frt 49 kr.) ; júniusra 68 frk 75 ctme (= 82 frt .42 kr.); jul.—aug. 67 frk 75 ctme (= 31 frt 97 kr.); 4 utolsó hóra 67 frk 25 ctme (= 81 frt 26 kr.) Szesz folyó hóra 36 frk 25 ctme (= 18 frt 37 kr.); júniusra 36 frk 75 ctme (= 18 frt 63 kr.); jul.—aug. 33 frk — ctme (= 18 frt 76 kr.); 4 utolsó hóra 37 frk 50 d­me (= 19 frt — kr.). Átszámítási árfolyam: 100 frk = 46 frt 45 krral. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Május 30. Május 31. Búza májusra.......................................198márka— fillér 200márka — fillér „ szept —októberre .... 182 „ 50 „ 182 „ 60 „ ROZS májusra......................................153 „ 15 , 154 „ 50 „ szept. - októberre .... 150 „ 50 „ 149 „ — „ Zab májusra........................................164 „ — „ 167 „ — „ „ szept.—októberre ...­­ 141 „ 15 „ 111 „ -- „ STETTIN Búza junius—júliusra.......................190 márka—fillér 189 márka — fillér „ szept.—októberre .... 189 „ 50 „ 189 „ — „ ROZS junius— uliusra.......................150 „ — „ 156 „ — • „ „ szept.—októberre .... 156 „ 50 „ 156 „ — „ KÖLN. Búza májusra. ...... 21 márka 31 fillér — márka — fillér „ júliusra........................................SO „ 70 „ 20 „ 40 „ Rozs májusra........................................Ifi „ 10 „ — „ — „ , júliusra........................................15 , SO , 15 „ 50 „ FAR H Búza folyó hóza..................................25 frank 49 aut . 26 franc 60 „ „ Júniusra....................................25 „ 50 ,, 25 „ 40 „ „ július—augusztusra . . . . ?4 „ 50 „ 24 „ 60 „ „ 4 utolsó hóra.........................23 ,, 75 „ 23 „ 60 . Liszt folyó hóra................................14 „ 10 „ 64 .. 75 ” „ júliusra....................................64 „ 25 „ 54 „ 50 „ „ julius—augusztusra.... 54 „ 75 „ 64 „ 90 „ „ 4 utolsó hóra . . 3 go 63 .. 60 ...................... ............ i1 i i - 1 ■. iva h­írek. Május 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő: Országgyűlés: A képviselőház ülése. — Közgazdaság: Üz­leti hetiszemle Közlemények. Budapesti áru- és értéktőzsde. Kőbányai sertésüzlet. — Személyi hírek. Vilmos német csá­szár, a »Reichsanzeiger« jelentése szerint, tegnap fölkelt; ma már felhúzhatta czipőit s megkisérlette a járást. — József főherczeg ma este báró Nyáry altábornagy főudvarmester és Forinyák altábornagy adlátus kíséretében Pécsről Budapestre érkezett. — Szögyény-Marich László külügyi osztályfőnök kedden Budapestre érkezik s a delegátiók tartama alatt állandóan itt marad. — Dr. Szvetenay Miklós, portugál főconsul, egészségének helyreállítása végett több havi szabadságra ment. Távolléte alatt a főconsulátus ügyeit Fritz Péter, a budapesti ke­reskedelmi és iparkamara másodtitkára vezeti. — Koller b. temetése. Badenből távirják: Kol­ler b. lovassági tábornokot ma temették. A temeté­sen részt vettek : ő felsége a király, a főherczegek, több főherczegnő, a nassaui herczeg és az örökös her­czeg, továbbá a német katonai attaché. Ő felsége az elhunyt özvegyének és gyermekeinek Paar gróf fő­­hadsegéd útján fejezte ki részvétét. — A szabadelvű párt tagjainak bankettje, mely kedden, június 3-án lesz a Margit-sziget felső ven­déglőjében, nem 7 órakor, hanem 6 órakor kezdődik. A párttagok nem testületileg mennek a szigetre, a vissza­jövet azonban együttesen, külön gőzösön fog történni. — Jótékonyság. Néhai Razgha Elek és Holczer Róza a budapesti első gyermekmenhely-egylet részére 200 frtot hagyományoztak, mely összeget végrendele­tük végrehajtója, Spett Vincze, az egylet részére már ki is fizette. — Nyugalmazott megyei tisztviselő. Szívós Zsigmond pestmegyei közigazgatási kiadót, ki 40 év óta van a vármegye szolgálatában, a törvényhatóság hivatalból nyugdíjazta s helyébe a főispán S­z­ü­t­s Andor segédkiadót nevezte ki. A segédkiadói állás egyelőre nem fog betöltetni. — A nyilvános könyvtárak szünideje. A nem­zeti muzeum könyvtárában julius hó 1-én kezdődik a nyári szünidő s augusztus hó 31-éig fog tartani. Az egyetemi könyvtárban pedig junius hó 15-én kezdő­dik a szünet s szeptember 15-én végződik. — Örmény ünnep. Velenczében, a Szt. Lázár­szigeten levő örmény kolostorban, nagy diszszel ül­ték meg a jelenleg élő legnagyobb örmény költő és tudós (ethnographus), Alisán Leo irodalmi működé­sének 50 éves jubilaeumát. Az ünnepélyen kiváló ven­dégek voltak jelen, így Agostini bibornok, velencz­i pátriárcha, Azarián örmény cath. pátriárcha képvise­letében Misák római lelkész, Arpiarián az »Are­­velk« és a »Mászisz« keleti örmény lapok szerkesztője. Budapestről dr. Patrubány Lukács fővárosi ta­nár, örmény filológus, a­ki a magyar néprajzi társa­ság képviseletében utazott Velenczébe. Az ünnepek­hez a római pápa, az orosz ethnographiai társulat s száznál több testület és tudós küldött üdvözlő iratot. A lakoma alatt dr. Patrubány örmény és magyar nyelven is felolvasta a földrajzi társaság üdvözletét, melyet a jelenvoltak élénken megéljeneztek. A jubi­láló tudósnak ez alkalomra egy »Ararat« czímű nagy ethnographiai műve jelent meg.

Next