Nemzet, 1890. június (9. évfolyam, 2786-2815. szám)
1890-06-01 / 2786. szám
sszágban fennálló kormányrendszernek és azt legfeljebb elnézi, mint létező bajt, amelyen ez idő szerint segíteni nem lehet. Másfelől az orosz forradalmárok Francziaországban gyártják fegyvereiket, amelyekkel a czár élete ellen akarnak törni. Az ilyen tények daczára összetákolt szövetség nem lehet tartós, mert hiányzik belőle a jóhiszeműség és az őszinteség. Ama két európai állam, amelyek közül az egyik boszut szomjazik a húsz év előtti levezetésért és a másik minden törekvését hagyományos terjeszkedő politikájának megvalósítására az európai hegemónia visszaszerzésére irányozza, fennen hirdeti, hogy a béke fentartására szövetkezett hallgatagon, a béke fentartására, amelyet senki sem akar megzavarni és amely csakis általuk fenyegettetik. Ki lenne olyan együgyű, hogy ezt elhigyje nekik? Szerencsére Közép-Európa kormányai és népei s velük Anglia és Törökország erős és megingathatlan bástyáit képezik az európai békének és képezni fogják mindaddig, míg ez a természetellenes szövetség Franczia és Oroszország közt szét nem bomlik és a fenyegetés erről a két oldalról meg nem szűnik. Arra a kérdésre, vájjon lehet-e ezt remélni? — ma már nyugodtabban és több valószínűséggel felelhetünk igenlőleg, mint ezelőtt két-három évvel. Azt persze nem remélhetjük, hogy Oroszország lemondjon hagyományos politikájáról, de Franciaországban a múlt évi választások óta nyugalmasabb hangulat látszik felülkerekedni. A múlt évi párisi kiállítás igen sok francziára olyan hatást gyakorolt, mint egy revelatió. Felfedezte a franczia nemzet előtt Francziaország kimeríthetlen gazdagságát és gondolkodóba ejtette egy európai háború végzetes következményei felől. A mérsékelt irányú, conservatív köztársasági párt kormánya, amely Ferry bukása után szinte lehetetlennek látszott, erősebben áll, mint állt 1870. óta bármelyik kormány. A republicánusok kezdik belátni, hogy egy szerencsétlen háború, ha egyebet talán nem is, mindenesetre a köztársaság bukását vonná maga után. A megtérésnek és kijózanodásnak ezek a tünetei talán annak a kezességéül tekinthetők, hogy a franczia-orosz hallgatag szövetség egy ideig még megmaradhat ugyan a platonicus hírlapi czikkek tárgyának, de Francziaország az orosz terjeszkedő vágyak és a pánszláv czélok kedvéért nem fogja Európa békéjét megbolygatni, sem a megbolygatáshoz segédkezet nyújtani. Képviselői körút. — Eredeti levél. — Z.Egerszeg, máj. 29. Fejér Miklós, földmivelésügyi miniszteri államtitkár s a letenyei kerület országgyűlési képviselője, május 25-én este érkezett kerületébe, Letenyére, Zala-Egerszegről, a megye székhelyéről. Puszta-Szt- Lászlón, Deák Ferencznek, a haza bölcsének kedves emlékű tartózkodó helyén meglátogatta Tarányi Ferencz földbirtokost. Már útközben, P.-Magyaródon a községbeli összes választóközönség szívesen üdvözölte szeretett képviselőjét. Bánok-Szt-Györgyön úgy a községi, valamint az ugyanott egybegyült kerületbeli számos választó — élükön a letenyei esperessel — ünnepélyesen fogadták, honnan számos fogatkisérettel Letenyére, a kerület székhelyére érkezvén, mint gr. Andrássy Aladár meghívott vendége, annak kastélyába szállt. Kíséretében vele utazott Svasits Benő, Zala vármegye szeretve tisztelt főispánja, kinek megjelenése úgy itt, mint a vármegye bármely részén mindenütt mindenkor közörömöt szül. Letenyén ugyanaznap este 9 órakor a nagyvendéglő termében a képviselő tiszteletére fényes banquet volt, melyen a kerület előkelősége nagy számmal vett részt. Másnap (pünkösd hétfőn) Fejér Miklós számos választó kíséretében tovább folytatta körútját, melynek során ünnepélyesen és szívességgel fogadták Polán, Becsehelyen, Tóth-Szent-Mártonban. Alsó sincs, akinek érdemes volna a papucsát lehúzni, hogy bort igyék belőle az ember; a fürdőzés ideje még nem érkezett el s a jó társaságbeli asszonyok.. . Mind olyan unalmas, egyforma, titokban vétkező álszent, vagy az érzelmest játszó szemforgató. Nincs köztük egyetlen egy sem, akinek megvillanna a szeme s daczosan föltűnné a fejét, mikor a női reputatióról, a világ ítéletéről van a szó. Szomorú idő! Czudar, szürke világ!ő méltósága szomorúan, elernyedten támolyog egy karosszékhez s elnyomott sóhajjal veti magát bele. Előtte egy furcsa alakú, antik asztalka áll, a tetején fölvágatlan uj könyvekkel. Unott, megvető pillantást vet a könyvekre, ásít, de azért a keze — mintegy önkéntelenül — az asztal felé nyúl, megnyom rajta egy fényes gombot, mely valami képzeletbeli állatnak a szemét helyettesíti, mire az asztal oldalfala leesik, egy rejtek fiók lesz láthatóvá, tele gondosan egymás fölé rakott levélkékkel. Gépszerűleg vesz ki azok közül egy csomagot. Rózsaszín szalaggal van átkötve. Nem bontja föl, csak kívülről nézi meg, ami a szalagra van írva. »Paula«. Vállbillentve teszi újra a helyére. Kihúz alólaegy másik csomagot. Égszínkék szalag. »Evelin«. Ezt is visszateszi, aztán következnek a többiek: »Katinka«, »Madelaine«, »Amanda«, »Filoméne« . . . Ah, ni, itt egy levél! — Csak egyetlen egy, s az sincs szalaggal átkötve, csak egy hosszú, csodálatos szinti vörös hajfürt van körülre csavarva. Ő méltósága meghökkenve pillant a legalulról előkerült papirosra, mintha nem tudná, hogy miként került ez ide, s azt se tudná, hogy kitől származhatik ? Érdeklődve csavargatja le róla a hajfürtöt s kíváncsian bontja föl, hogy elolvassa az aláírást. — Rosalie. De még jóformán el sem olvasta a nevet, észreveszi, hogy a levélből egy kis pamut szöszke valami röppen a kabátjára. Utána nyúl, vigyázva, hogy a légáramlat el ne libbentse, megfogja gyöngéden a két ujjával s akkor látja, hogy az valami gyermekhajfürt, a minőt az újon szülött fejéről szoktak legvágni azok a fiatal anyák, akik azt képzelik, hogy a gyermek atyjának nem lehet valami drágább, becsesebb ajándékot adni, mint az a hajfürt. Titokban még azt is hiszik felőle, hogy bizonyos varázserővel bir : szerencsét hoz s megoltalmazza azt, aki magánál hordja, minden balesettől, szerencsétlenségtől. Ő méltósága gyöngén elmosolyodik; ölébe fekteti a levelet s ráhelyezi a selymes, szöszke hajfürtöt, aztán elmerengve néz reájuk. Nem a papírt, nem a hajfürtöt, nem a betűket látja! Egy teljesen kifejlett, csábosan szép termetű leány áll előtte, dús, vörös hajjal, merész pillantású fekete szemekkel. Aki ránéz, nem hinné róla, hogy még csak tizenhat éves! Húsz, huszonkét éves fiatal embert lát mellette, dús fekete hajjal; arczbőre nem halványsárgás; tekintetében elevenség és szerelemvágy. Átkarolja a fényes vöröshaját s a szenvedélytől ittas hangon susogja neki: — Rosalie! — Szeretsz ? — Nem! nem! — rázza ez a fejét, pajkosan kaczagva; de a szemei lángolnak s ajkainak melegét távolról érzi az ember. — Én szegény nemes lány vagyok ; ön szegény mágnás. — Minek szeretnők mi egymást ? Az ifjú nem akarja elfogadni ezt a kifogást. Mi köze a szívnek a vagyonhoz? Nem az-e az ember czélja, hogy boldog legyen s lehet-e valaki boldog, ha nem lakik szivében szerelem? A lány még egy ideig rázza a fejét nevetve, de az ifjú elfogja a fejet; a piros ajkak megszűnnek kaczagni; apró csókok csattannak el. Régen volt! — Oh, nagyon régen! A lány csupán egy levelet írt az ifjúhoz; azt, amelyben azt a selyemtapintású szöszke hajfürtöt küldte, aztán nem tudatott magáról többé semmit. — Se magáról, se más valakiről. Ő méltósága sóhajt s fejét lehorgasztva nézi a levelet, meg a szöszke hajfürtöt. El, el innen! — Ahol a múlton merengenek, minek keressük ott a megelégedést? (Befejező közlemény következik.) MARGITTAY DEZSŐ: Domborban, hol Újlaki és Hirschler nagy fakereskedő czég vendégszerető házában már Éti István murakereszturi apát, Pribál Ferencz nagykanizsai közjegyző, mint volt választási elnök és a kerület igen nagyszámú előkelősége és választói egybegyűltek s ott megebédelvén, még az nap délután Alsó- Vidovecz, Szent-Mária, Mihálovecz községeket, másnap (27-én) pedig Lógrád városát és Mura-Keresztur, Kollátszeg községeket látogatta meg. Mura- Kereszturon Eil István apát barátságos házánál volt az ebéd, melyen nagyon sokan vettek részt. Innen bucsueszélyre Alsó-Domborura a Hirschler-családhoz menve, az éjjeli */812 órai vonattal utazott el Fejér képviselő a fővárosba. Az elbucsuzás a kottoki vasúti állomásnál ment végbe, hol a kerület választói fényes fáklyasorban állva a pályaház előtt, búcsút vettek szeretett képviselőjüktől. A búcsúbeszédet Golub János alsó-vidoveczi plébános horvát nyelven és Szilvágyi Gyula légrádi ev. lelkész magyar nyelven mondották. Fejér Miklós képviselőnek egész útja valóságos diadalmenet volt. A választópolgárok nagy száma, fényes bandériumok, a kocsik hosszú sora kisérték utján mindenütt. Mindez fényes bizonyítékul szolgál azon őszinte tisztelet és törhetlen ragaszkodás mellett, melylyel a kerület választói szeretett képviselőjük irányában osztatlanul viseltetnek s melynek mindig szívesen adnak kifejezést. exorr. Oroszország a Fekete-tengernél. Az angol lapok jelentései szerint Oroszország lázas tevékenységet fejt ki a Fekete-tenger partvidékein. Említettük, hogy az orosz kormány a kaffai öbölben fekvő Theodosiánál nagy kikötőt építtet. Ezt az új kikötőt nem hadikikötőül tervezik, hanem Theodosiába az eddig Sebastopolban levő kereskedelmi kikötőt helyezik át a végből, hogy Sebastopol kizárólag hadikikötő maradjon és mint ilyen, teljesen a hadügyminiszter felügyelete alá kerüljön. A kaffai öböl igen terjedelmes partvidéke felette alkalmas nagy raktárak építésére, szárnyvasúttal könnyen és olcsó szerivel összeköthető Sebastopollal. Theodosia a keresi tengerszoros közelében fekszik, az új kikötő tehát az azovi tenger partvidékének forgalmát jelentékenyen elő fogja mozdítani, nevezetesen a Don-vidék gabona- és kőszénforgalmát. Ellenben költséges lesz a kikötőt az éles észak-nyugati szelek ellen biztosítani. Az orosz kormány azonban a Fekete-tenger többi kikötőire is nagy gondot fordít. A nikolajevi, a galtai és a taganrogi kikötők terjedelmesebbé tételére és kijavítására 650,000 rubelt, Sebastopol déli öble, a mariupoli, a batumi spoti-i kikötők, illetve az ottani védművek megerősítésére 1.800,000 rubelt irányzott elő. Ez évben körülbelül 500,000 rubelt fognak a Fekete-tenger kikötőinek javítására fordítani. Ezek az összegek a rendes költségvetésben szerepelnek, hogy a hadügyminisztérium ezeken kívül még mit költ a tengerpart védelmére, az egyáltalán nem ellenőrizhető. Hogy e részben nagy összegekről lehet szó, azt az odesszai, chersoni és ocsakovi erődítmények mutatják. A leglázasabb tevékenység a nikolajevi hadikikötőben észlelhető s ha az angol lapok idevágó jelentései hívek, akkor maholnap a Feketetengert az orosz védműveknek egész sora fogja szegélyezni, biztos támpontul szolgálván a Fekete-tengeren levő orosz hajóhadnak. Külföldi krónika. Az orosz-német közeledés hírét az összes orosz lapok phantasticusnak és éppenséggel balgaságnak mondják. A »Moszkovszkija Vjedomoszti«, a »Novoje Vremja« és a »Grazsdanin« kijelentik, hogy szó sem lehet bensőbb közeledésről Németország és Oroszország között. Vilmos császár küszöbön álló látogatása még nem ad jogosultságot ily feltevésekre. A Németországgal való jó viszony fentartásától még igen messze esik az, hogy Oroszország a külügyi politika terén eddig követettszabad kéz politikaját abbanhagyja. Bismarck Herbert gróf párisi tartózkodása alkalmából a »Daily Chronicle« szerint, azt híresztelték Párisban, hogy Bismarck herczeg a külföldön röpiratot akar kiadni elbocsáttatásáról. A röpirat, úgymond az említett lap tudósítása, nem kerül a könyvpiaczra, a cancellár csakis külföldön levő barátainak fogja azt megküldeni. Bismarck Herbert gróf Párisban névjegyét hagyta Houx-nál, a »Matin« munkatársánál, amit annak bizonyságául tekintenek, hogy a »Matin«-ban megjelent közlemények hűségével a cancellár meg volt elégedve. Bismarck gróf az »Evénement« szerint, a többi közt, a következő nyilatkozatot tette: »Ő felsége atyám iránt teljes barátságát megtartotta és engemet becsülésével ajándékoz meg. II. Vilmos I. Vilmos dicsőségére jól emlékszik és tudja, mennyi része volt abban atyámnak; nem attól tartva, hogy fegyverek vannak kezünkben, hanem igazságos volta alapján van irántunk jóinduattal.« Táviratok, Prága, máj. 31. A tartománygyűlés mai ülésében Rieger vezérszónok az iskolai törvényjavaslat mellett beszélt és azt mondja, hogy az ország két nemzetisége közti béke művéről van szó. A németekkel létre kell hozni a békét, mert annak helyreállítása mellőzhetetlen. A béke a nép, a birodalom és a dynastia érdekei. A kormánynak oda kellett hatnia, hogy végét vesse a viszálykodásnak. Mennél inkább törekszünk az ország egységére, annál inkább gondoskodnunk kell arról, hogy a németeket magunktól el ne idegenítsük és hogy ideáljaikat ne keressék határainkon túl. A németek egyenjogúak velünk. A szónok kiemeli a németek érdemeit Csehország ipari fejlesztése körül és azt mondja, hogy majorisálás helyett pactálni akarunk. Ezután a különböző kiegyezési kísérleteket ecseteli és kijelenti, hogy az ifjú cseheket azért nem hívták meg a kiegyezési értekezletre, mert a szélső német elemek sem hivattak meg, majd behatóan fejtegeti a kiegyezés határozatait. Az államjog az értekezleten nem volt szóba hozható, mert ezt a németek feltételül kötötték ki. Az országnak a kiegyezés ellenzői által óhajtott felosztása nem fog bekövetkezni, ennyire Ausztria egy kormánya sem hagyja futni a dolgot. Szóló a csehek és németek paritásának s a kisebbségek megvédésének elvét védi, mert a majorisálás erőszakoskodás, pártolja Skarda határozati javaslatát és elvárja a kormánytól, hogy meg fogja óvni az egyenjogúság elvét. Az iskolai törvény előnye abban rejlik, hogy mind a két nemzetiség önállóan fogja kezelni iskolaügyét. A cseh nép kis nép, s nem volna eszélyes dolog, ha többségével hivalkodnék. Herold, a kisebbség előadója Windischgrätz herczeggel és a helytartóval polemizált és különösen Piener és Rieger állításai mellett érvelt. Mattusch, a többség előadója azt mondja, hogy akkor is megszavazná a javaslatot, ha becsületszavát nem adta volna, mert a javaslatban határozott haladást lát. Arra utal, hogy az ifjú-csehek manifestatiojukban nem opponálnak az országos iskolaügyi tanács ily szervezése ellen és csak néhány módosítást indítványoznak. Erre Filscher név szerinti szavazást indítványoz. A ház ez indítványt a németek szavazatai ellenében elfogadja. Ezután a kisebbség napirendre térési indítványát, 167 szavazattal 52 ellenében elvetették és elhatározták a részletes tárgyalás megkezdését. A kisebbségi indítvány mellett 38 ifjú cseh, 106 cseh és 4 pártonkívüli cseh képviselő szavazott. A ház estére is ülést tart. Az esti ülésen Herold, a kisebbség előadója, ismétli az ismert módosítványokat. Bareuther ellenzi a curiák vétójogát és határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy a közoktatási miniszter felszólíttassék, hogy az országos iskolaügyi tanács tagjainak kinevezésénél legyen tekintettel a nyilvános iskolákban működő tanerőkre. A vita bezárása után Spindler vezérszónok szólt, mire Herold szólalt fel, a curiák létesítését ellenezve. Schmeykal kijelentette, hogy a német párt nem vállal solidaritást Bareuther- nek a vétójogra vonatkozó nyilatkozatával. Erre a 40. és 41. szakaszokat és Bareuther határozati javaslatát elfogadták. Az ülés éjjel 11 órakor ért véget. A legközelebbi ülést holnap délutánra tűzték ki. München, máj. 31. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése: Lutz miniszterelnök és cultusminiszter lemondása, bár már több ízben volt jelezve, meglepetést okozott; főleg a clericalis lapok annyira meghökkentek e hírre, hogy arról csak mint állítólagos híresztelésről vesznek tudomást. Lutz végleges visszavonulásának oka vesebajának rosszabbra fordulta. Lemondását a regensherczeg már elfogadta. Miniszterelnökké Crailsheim külügyminisztert és cultusminiszterré a rendőrminisztert nevezték ki. München, máj. 31. A regensherczeg dr. Müller rendőrelnököt kinevezte vallásügyi miniszterré s Crailsheim bárót, a királyi ház miniszterét és külügyminisztert a minisztertanács elnökévé, mely méltóságot ezentúl mindig az illető külügyminiszter fogja viselni. Riedel pénzügyminisztert a regens-herczeg örökös bárói rangra emelte s Lutz báró lemondását igen kegyes kézirattal elfogadta s egyidejűleg megküldte neki márványmellszobrát s elrendelte, hogy a távozó miniszter az államtanácsosok sorába iktattassék be. Köln, máj. 31. A »Kölnische Volkszeitung« szerint elhatározták, hogy a német catholicusok ez évi gyűlését München helyett Koblenzben tartják meg. Páris, máj 31. A kormány elvben elhatározta, hogy a munkaidő korlátozására vonnatkozólag törvényjavaslatot dolgoz ki. A javaslat részleteit később fogják megállapítani. Páris, máj. 31. Contant Biron vicomte, a volt berlini franczia nagykövet állapota reménytelen. Bern, máj. 31. Az új német-svájczi letelepülési szerződést ma írták alá. Róma, máj. 31. A képviselőház mai ülésében befejezte a B ovo (szélsőbal-párti) indítványa fölött négy napon át tartott vitát, a gyülekezési jog állítólagos megsértése miatt, melyet e hó 11-én a római democrata congressust illetőleg követtek el. A mai ülésben Fortis belügyi államtitkár bejelentette, hogy lemondott hivataláról és pedig nem azért, mert közte és Crispi közt nézeteltérés merült föl, de, mert az a meggyőződése, hogy a jelenlegi politikai viszonyok közt, az ő közremunkálása gátolhatná a kormányt tevékenysé igében. A szónok kijelentette, hogy meg van elégedve a minisztérium politikájának átalános irányával és reményét fejezte ki, hogy Crispi képes lesz azon czélt elérni, mely dicstelies politikájának programmja volt és programmja ma is. Crispi kormányelnök átalános nagy figyelem közt szólalt fel, hogy politikáját védelmezze és kijelenté, hogy ő sem kormányra lépte előtt, sem azután nem változtatott programmján semmit. Ő mindig attól a meggyőződéstől volt áthatva, hogy a modern monarchiák alapját népszerű intézményeknek kell képezniük s örömmel látja, hogy régi barátjai, egy-kettő kivételével, ma szintén e meggyőződésnek hódolnak. Nem lehet a kormányt vádolni, azért ha különböző pártokhoz tartozó képviselők együtt szavaznak. Azoknak, akik ellenmondással vádolják őt, csak azt válaszolhatja, hogy ő három év alatt tanult egyet-mást, míg mások állva maradtak ott, ahol voltak. Elismeri, hogy minden pártnak jogában áll eszméit kifejteni, de azt már nem ismerheti el, hogy jogukban lenne azokat másokra ráerőszakolni s még kevésbbé ismerheti el azt, hogy az államnak meg kellene tűrnie, vagy éppen előmozdítania a parlamenten kívül az oly eszmék terjesztését, melyeket károsaknak és veszélyeseknek tart. Visszautasítja azt a gyanúsítást, hogy a dictatúrára törekednek; — mindig szükségesnek tartotta az állam érdekében, hogy a kormány hatalmas s a parlament mindenható legyen. A társadalmi probléma a megoldást sürgeti; minden erejével arra fog törekedni, hogy siettesse a megoldást, hogy a kormány alapja mindinkább megszilárdittassék. Olaszországnak meg kell maradnia az aethiopiai fensikon s ki kell terjesztenie onnan befolyását és fejlesztenie kell kereskedelmi összeköttetéseit. A pénzügyi kérdés, hála a kormány által javaslatba hozott új intézkedéseknek, szerencsés megoldásra fog vezettetni. Olaszország viszonya az összes európai államokhoz »Pétervártól Párisig« soha sem volt oly szívélyes, mint ma. Ő megtette kötelességét és most várja a kamara szavazatát és bizonyára nem fogja megtagadni múltját azért, hogy biztosítsa a maga számára a képviselők szavazatát Az ezután megejtett név szerinti szavazásnál, a B a c c e 11 által indítványozott napirendet, mely kijelenti, hogy a képviselőház Crispi kijelentésének tudomásul vétele után a kormány iránt bizalommal viseltetik , 329 szavazattal 61 ellenében elfogadták. Róma, máj. 31. Strossmayer püspök elutazott városunkból. Mielőtt elutazott volna, az újonnan alakítandó szláv seminarium ügyében megállapodásra jött a propagandával, oly módon, hogy a seminarium növendékei missionariusoknak készüljenek a Balkánfélszigetre. (N. W. T.) Belgrád, máj. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A semmitőszék megerősítette a fenyitó eljárás beszüntető végzését Garasanin ellen indított perben. — Sándor király és Milán király ma este Sabáczba utaztak az Obrenovics ünnepélyre. , Belgrád, máj. 31.-Szerbiából újra jelentések érkeztek az arnauták túlkapásairól. A drenicai Kajmakamot az arnauták állítólag erőszakosan elkergették. Köln, máj. 31. A »Köln. Ztg.«-nak Konstantinápolyból jelentik. Az orosz nagykövet által a portának a hátralékos hadi kárpótlás ügyében beterjesztett jegyzékére nézve az hallatszik, hogy Oroszország azzal fenyegetődzött, hogy le fogja foglaltatni a porta által Európában teljesítendő fizetéseket, így nevezetesen a kölcsön kamatjait, amiből nagy kellemetlensége származnék Törökországnak. A diplomatiai körökben eltérők a vélemények, vájjon van-e joga Oroszországnak azlyen lefoglaláshoz? (Fezt.) Közgazdasági táviratok, BOCS, máj. 31. A vetések állásáról s az időjárásról április 24-étől május 25-ig túlnyomóan igen kedvezők a jelentések. A vetések átalában igen örvendetes eredménynyel biztatnak. Páris, máj. 31. A kamara mai ülésében az agrárprotectionisták javaslatát tárgyalta, mely azt czélozza, hogy a kukoricza vámja felemeltessék. Rágnár az indítvány tárgyalásának elnapolását kéri addig, míg az egész gazdasági regime fölött döntenek, de reménye, hogy a kamara vissza fog utasítani oly vámot, mely a közgazdaságnak ártalmára válna. A vitát hétfőn folytatják. Értéktőzsde, Berlin, máj. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Bankok, ■vasutak és nemzetközi járadékokban kedvező irányzat. Bányapiacz az amerikai vaspiac javulására magasabb. Nagymérvű fedezetek egyidejűleg véleményvásárlások. Pénz bőven. Bécs, május 31. (Tőzsdei tudósítás.) Az irányzat kedvező. Bankok, vasutak és dohányrészvények élénkebben keresve. Valuta és járadék gyengébb. BÉCS, máj. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 89 10. Erdélyi földteherm. kötv. -. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —. Erdélyi vasutrészv. 201.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv 113.40 Magy. nyer. k. sorsjegy 137.50 Szőlődézsmaválts. kötv.—. 5 száz. aranyjáradék —. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 127.—. 4 száz. aranyjáradék 103.75. M. orsz. b.-részv. —.—. Hagy. vasúti kölcsön 96.—. Magyar hitelb. részvény 345,50. Alföldi vasut-részv. 203 50. Magyar észak-kel. vasut-r. 198.30. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. —. Tiszav. vasut-r. —. Magyar lesz. és váltóbank-r. 111.—. Kassa-Oderbergi vasut-r. 169.25. 5 száz. papir-járadék 99 55 Adria m. tengeri gőzh. r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut-részv. —.—. Magyar fegyvergyár r. t. —. Bécs, máj. 31. (Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitelrészv. 306.25. Déli vasut-részv. 133 25. 4 százalékos aranyjáradék 109.—. Londoni váltóár 116 60. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 197 25. 1864. sorsjegy 179.50 4.2 száz. ezüstjáradék 89 60. 1860. sorsjegy 139.50. Török sorsjegy 36.20. Angol-osztrák bank-részv. 153.25. Osztrák államvasut részv. 229. — . 20 francos arany 9.30—. 42. száz. papirjáradék 88 90. Osztrák hitelsorsjegy 184.75. Osztrák-magyar bankr. 967.—. Cs. kir. vert. arany 5.66. Német bankváltók 57.37. Elbevölgyi vasút 230.75. Dunagőzhajózási r. t. 345. Bécsi bankegyl. 117.90. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat kedvező. Frankfurt, máj. 31. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 173,75 4°/o-os osztrák aranyjáradék —.—. 4°/» magyar aranyjáradék 90 60. Osztr. hitelrészv. 267,25. Osztr. államv. részv. 201,50. Déli vasút r. t. 114.—. M. Gácsor. v. r. —. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata május 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista a* 57 50 forint. — 100 frsno vista as 46 .55. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medióra (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0*val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4®/,-os magyararanyjárad.. 90 40 88 59 K 90 10 108 64 K 91 12 103.45 5°/,-os „ papírjárad. . PG 80 89.55 K 86 45 1*8 51 K 1 —.— — 4*2#/p-08 osztrák „ 77 30 88 95 K ^7 90 89 61 K — 5*/0-ob „ p 88 bO 101 72 K 88 — 101 13 K ! —.— — 4*20/o-os „ ezüstárad.. 77.80 89 50 K í7 90 89 Cl K — 4°/*-ob n aranyj árad. . v510 —.— K Í5 40 U9 54K —.— —.— Magyar keleti vasúti kötv.. —.— —.- X —.— —.— —.— —■ — 5#/o-os keleti vasut ela. kötv. —.— .— K —.— ——.— —■— Osztrák hitelrészvény......... 166 10 305 18 1 66 62 306 47 1" — Osztrák-magyar bank........................—41 — 166 51 K---------— ~ Osztrák-magyar államvasut 100.60 V59 70 1 .99 25.529 311 ,503 15 229 87 i Déli vasút ............................... 62 50 33 28 ’ 114 1* 132 60 . 301 — 133 55M Erzsébet osztrák ny. vasút. —,— —-. | -.— —•— — Magyar-gácsországi vasút.. ——.— 17175---------—•— — Elbevölgyi vasutrészvény.. 175 90 —-------------------—.— — — Károly Lajos vasút............... 86 70 198 44 J 170 75 196 39 — Kassa-Oderbergi vasút.... 73 70 169 55 í —.—I —.— — •— — Orosz bankjegy...................... 86 70 185.75 ——.— — Váltó bécsi piaczra................. 174 20 17 35 173 95 --------— II. kibocs. keleti kölcsön .. 72 70 57 35 —.— ——.— —•— Osztrák földhitel-részv.társ. —.— —.— —.— —. — 8%-os franczia járadék ... —.— —.— —— 91 — —• 4V«#/6-os franczia járadék .. —.— —.— —.— —.— 106 40 -—.«1— Ottomán bank részvény ... —.— —.— —.— —608 75 — — Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— *4 20 103 76 0 Magva kölcsön sz.n. —.— —.— —.— —.— —. —.— — Magyar jelzálog-hitelbank . — —.— ——.— —.— Magyar országos bank----- —.— ——.— —.— Árutőzsde, Bécs, máj. 31. (Gabona- is terménytőzsde.) A mai tőzsdén, csendes irányzat mellett, az árak csökkentek. Eladatott:Baza tavaszra —.-----.—, máj.—jun. 8.20-8 22, őszre 7.59—7 68. — Bors tavaszra —.-----.—, máj.—jun. 7.31—7 32, őszre 6.22---------. — Zab tavaszra —.------.—, máj.—jun. 8.47—8.48, őszre 6.19—5.16. — Tengeri máj.— jun. 5.15------5.16, jun.—jul. —.-----.—, jul.—aug. 5 23 — 5.26. Berlin, máj. 31. (Termény vásár.) (Zárlat.) Búza májusra 182 márka 75 filér (— 11 frt 49 kr), szept.—októberre 181 márka 50 fillér (— 10 frt 43 kr). — . Bors májusra 154 márka 50 fillér (=* 08 firt 88 kr); szept.—októberre 149 márka — fillér (= 8 frt 56 kr). — Zab májusra 167 márka— fillér (= 9 frt 62 kr); szept— októberre 141 márka — fillér (= 8 frt 12 kr). — Repczeolaj májusra 69 márka 25 fillér (■=· — frt — kr); szept.— októberre 55 márka 25 fillér (— — frt — kr). Szesz május—júniusra 34 márka 25 fillér (■■ — frt — kr—); aug.— szeptemberre 35 márka — fillér (= — frt — kr). Aszámitási áfolyam : 100 márka = 57 frt 35 krral. Páris, máj. 31. (T e r mé ny vá s á r.) Búza folyó hóza 25 frk 60 ctme (=11 frt 91 kr.); jun.—jul. 25 frk 40 ctme (= 11 frt 44 kr.) ; jul.—aug. 23 frk 80 ctme (= 10 frt 97 kr.) ; 4 utolsó hóra 23 frank 75 ctme (= 11 frt 07 kr.) Liszt (12 márkás) folyó hóra 54 frk 25 ctme (= 16 frt 04 kr.) ; júniusra 54 frk 50 ctme (= 15 frt 97 kr. jul.—aug. 54 frank 90 ctme (= 16 forint 01 kr.) ; 4 utolsó hóra 53 frk 25 ctme (= 15 frt 65 kr.) Repczeolaj folyó hóra 72 frk 69 ctme (= 33 frt 49 kr.) ; júniusra 68 frk 75 ctme (= 82 frt .42 kr.); jul.—aug. 67 frk 75 ctme (= 31 frt 97 kr.); 4 utolsó hóra 67 frk 25 ctme (= 81 frt 26 kr.) Szesz folyó hóra 36 frk 25 ctme (= 18 frt 37 kr.); júniusra 36 frk 75 ctme (= 18 frt 63 kr.); jul.—aug. 33 frk — ctme (= 18 frt 76 kr.); 4 utolsó hóra 37 frk 50 dme (= 19 frt — kr.). Átszámítási árfolyam: 100 frk = 46 frt 45 krral. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Május 30. Május 31. Búza májusra.......................................198márka— fillér 200márka — fillér „ szept —októberre .... 182 „ 50 „ 182 „ 60 „ ROZS májusra......................................153 „ 15 , 154 „ 50 „ szept. - októberre .... 150 „ 50 „ 149 „ — „ Zab májusra........................................164 „ — „ 167 „ — „ „ szept.—októberre ... 141 „ 15 „ 111 „ -- „ STETTIN Búza junius—júliusra.......................190 márka—fillér 189 márka — fillér „ szept.—októberre .... 189 „ 50 „ 189 „ — „ ROZS junius— uliusra.......................150 „ — „ 156 „ — • „ „ szept.—októberre .... 156 „ 50 „ 156 „ — „ KÖLN. Búza májusra. ...... 21 márka 31 fillér — márka — fillér „ júliusra........................................SO „ 70 „ 20 „ 40 „ Rozs májusra........................................Ifi „ 10 „ — „ — „ , júliusra........................................15 , SO , 15 „ 50 „ FAR H Búza folyó hóza..................................25 frank 49 aut . 26 franc 60 „ „ Júniusra....................................25 „ 50 ,, 25 „ 40 „ „ július—augusztusra . . . . ?4 „ 50 „ 24 „ 60 „ „ 4 utolsó hóra.........................23 ,, 75 „ 23 „ 60 . Liszt folyó hóra................................14 „ 10 „ 64 .. 75 ” „ júliusra....................................64 „ 25 „ 54 „ 50 „ „ julius—augusztusra.... 54 „ 75 „ 64 „ 90 „ „ 4 utolsó hóra . . 3 go 63 .. 60 ...................... ............ i1 i i - 1 ■. iva hírek. Május 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő: Országgyűlés: A képviselőház ülése. — Közgazdaság: Üzleti hetiszemle Közlemények. Budapesti áru- és értéktőzsde. Kőbányai sertésüzlet. — Személyi hírek. Vilmos német császár, a »Reichsanzeiger« jelentése szerint, tegnap fölkelt; ma már felhúzhatta czipőit s megkisérlette a járást. — József főherczeg ma este báró Nyáry altábornagy főudvarmester és Forinyák altábornagy adlátus kíséretében Pécsről Budapestre érkezett. — Szögyény-Marich László külügyi osztályfőnök kedden Budapestre érkezik s a delegátiók tartama alatt állandóan itt marad. — Dr. Szvetenay Miklós, portugál főconsul, egészségének helyreállítása végett több havi szabadságra ment. Távolléte alatt a főconsulátus ügyeit Fritz Péter, a budapesti kereskedelmi és iparkamara másodtitkára vezeti. — Koller b. temetése. Badenből távirják: Koller b. lovassági tábornokot ma temették. A temetésen részt vettek : ő felsége a király, a főherczegek, több főherczegnő, a nassaui herczeg és az örökös herczeg, továbbá a német katonai attaché. Ő felsége az elhunyt özvegyének és gyermekeinek Paar gróf főhadsegéd útján fejezte ki részvétét. — A szabadelvű párt tagjainak bankettje, mely kedden, június 3-án lesz a Margit-sziget felső vendéglőjében, nem 7 órakor, hanem 6 órakor kezdődik. A párttagok nem testületileg mennek a szigetre, a visszajövet azonban együttesen, külön gőzösön fog történni. — Jótékonyság. Néhai Razgha Elek és Holczer Róza a budapesti első gyermekmenhely-egylet részére 200 frtot hagyományoztak, mely összeget végrendeletük végrehajtója, Spett Vincze, az egylet részére már ki is fizette. — Nyugalmazott megyei tisztviselő. Szívós Zsigmond pestmegyei közigazgatási kiadót, ki 40 év óta van a vármegye szolgálatában, a törvényhatóság hivatalból nyugdíjazta s helyébe a főispán Szüts Andor segédkiadót nevezte ki. A segédkiadói állás egyelőre nem fog betöltetni. — A nyilvános könyvtárak szünideje. A nemzeti muzeum könyvtárában julius hó 1-én kezdődik a nyári szünidő s augusztus hó 31-éig fog tartani. Az egyetemi könyvtárban pedig junius hó 15-én kezdődik a szünet s szeptember 15-én végződik. — Örmény ünnep. Velenczében, a Szt. Lázárszigeten levő örmény kolostorban, nagy diszszel ülték meg a jelenleg élő legnagyobb örmény költő és tudós (ethnographus), Alisán Leo irodalmi működésének 50 éves jubilaeumát. Az ünnepélyen kiváló vendégek voltak jelen, így Agostini bibornok, velenczi pátriárcha, Azarián örmény cath. pátriárcha képviseletében Misák római lelkész, Arpiarián az »Arevelk« és a »Mászisz« keleti örmény lapok szerkesztője. Budapestről dr. Patrubány Lukács fővárosi tanár, örmény filológus, aki a magyar néprajzi társaság képviseletében utazott Velenczébe. Az ünnepekhez a római pápa, az orosz ethnographiai társulat s száznál több testület és tudós küldött üdvözlő iratot. A lakoma alatt dr. Patrubány örmény és magyar nyelven is felolvasta a földrajzi társaság üdvözletét, melyet a jelenvoltak élénken megéljeneztek. A jubiláló tudósnak ez alkalomra egy »Ararat« czímű nagy ethnographiai műve jelent meg.