Nemzet, 1890. július (9. évfolyam, 2816-2846. szám)

1890-07-01 / 2816. szám

rendezik az utcza burkolatot, a járdát, a lámpasoro­kat. Az őszre már elkészül a magyarországi hírlap­írók nyugdíjintézetének monumentális bérháza is, mely a törvény­ház szomszédságában van és a főváros legmagasabb épületei közé tartozik. Hatalmas tor­nyának kupolája magasan, kiemelkedik a házsorok közül. A tör­vény­ház másik szomszédja az unitárius egyház góthstylü temploma és bérháza, mely az őszre szintén lakható lesz. Ez a három monumentális épület a főváros egyik legkiemelkedőbb pont­ját fogja képezni és valószínűleg a forgalom is meg fog itt szaporodni, miután az összes elsőfolyamodású törvényszékeket ide összpontosítják. Az átköltözkö­­dést már a jövő hóban megkezdik. A bünfenyítő tör­vényszék bíráinak és ügyészeinek egy része holnap szabadságra megy és többé már nem is tér vissza a »Fortuna« híres épületébe, hanem majd az uj tör­vényházban folytatják működésüket augusztus hó 1-vel, mivel erre már az uj épület egészen be lesz rendezve. Iskolai hírek. A magy. izr. kézmü- és föld­­mivelési egylet iparos növendékeinek hittani iskolá­jában, melyben a lefolyt tanév alatt 210 kézműves­­tanoncz részesült valláserkölcsi oktatásban, tegnap d. u. tartatott az évzáró vizsga. A kielégítő eredményű vizsga befejeztével 20 szorgalmas és jó magaviseletű növendéket megjutalmaztak.­­ Az erzsébet­városi polg. fiúiskola ma délelőtt tartotta meg első évzáró ünnepét a kerület előkelő polgárai és nagy közönség jelenlétében. A gyermekek szaval­­latai és éneke és a csinos rajzkiállítás a legjobb be­nyomást keltették. A közönség nevében Morzsányi Károly dr. mondott köszönetet Lád Károly igazgató­nak és a tanári testületnek. — A zóna Ausztriában a maga imposáns mivol­tával tegnap valósággal bámulatba ejtette a jó bé­csieket, a­kik pedig roppant bizalmatlanul mondtak az uj rendszabályról criticát. A pályaudvarok szaka­datlan ostrom alatt állottak s a vasutigazgatóságok­­nak dicséretükre válik, hogy az óriási forgalomnak daczára, nagyobb baj nem történt. Az adathalmazból, melylyel a bécsi lapok a zóna tegnapi napját illustrál­­ják, elegendő egyet idézni, azt t. i., hogy csak a nyu­gati vonalon 197, tehát a hétköznapinál 109-czel több személyszállító vonat közlekedett. — Halálozás. A következő gyászjelentést vet­tük : Kovács Sebestény Ilona özv. Szalacsy Farkasné, — Kovács Sebestény Endre és neje szül. Takácsy Janka, ezek gyermekei: Endre, Magda, Miklós és László, Kovács Sebestény Julia és férje madi Kovács István, ezek gyermekei: István, János, Dénes, Fe­­rencz és György — Kovács Sebestény Aladár és neje szül. Dobossy Aranka s gyermekük Aladár saját, valamint az összes rokonok nevében a legmélyebb fájdalomtól sújtottan jelentik, hogy forrón szeretett felejthetetlen édesanyjuk, anyósuk és nagyanyjuk özv. Kovács Sebestény Endréné szül. Lumniczer Julia úrnő, e hó 30-án reggel 6 órakor, áldásdús életének 65-ik évében, hosszas szenvedés után az Ur­ban jobblétre szenderült. A boldogultnak hilt tetemei ez évi julius hó 2-án délután 5 órakor fognak a gyász­házban V. kerület, József-tér 5. szám alatt, az ágostai evang. hitvallás szertartásai szerint megáldatni és a kerepesi­ ut melletti temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni.­­ A »Budapesti látogatók lapjá«-ból a leg­utóbbi szám, második kiadásban is megjelent, tekin­tettel arra a kelendőségre, melylyel az első kiadás elfogyott s az újabb megrendelőkre. Mint az első kiadás, ez a szám is Budapestről, másodsorban pedig ugyancsak a régi terjedelemben Sopronról szól. Meg­emlékezik arról a dán tourista-társaságról is, mely jul. 2-án érkezik Budapestre s a mely 30—35 tagból áll. Mindannyian a műveit osztályból valók s ma­gyarországi kirándulások nem csupán tourista kedv­telés, hanem tanulmányozása mindannak, a­mi érde­keset csak eb­bnek tárhatunk. A Kamermayer Károly polgármester elnöklete alatt álló közforgalmi bizott­ság ismételten is ajánlólevéllel igyekezik lendíteni a vállalt ügyén. A szerkesztők: Szalai Mihály és Kahr József. — A cholera. Mint lapunknak Bécsből távirják az ostrák kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a Spanyolországból jövő szállítmányok megfigyelés alá vétesenek. — Mint Madridból távirják, Gandiában 4 choleraeset és 3 halálozás, Carrentében 1 halálozás, Genoasban 2 betegedés és 1 halálozás és Rigbiában, a Duio mellett (Portugáliában) 1 halálozás for­dult el 3. — Lány-diák. Érdekes tanítványa volt az V. ker. álami gymnasiumnak Bobula János főv. építész leánya személyében, ki e napokban a hetedik osztály­beli tatárgyból nyilvános vizsgát tett általános ki­tűnő oztályzattal. Feltűnő volt, hogy éppen a latin és görög nyelvből felelt a szép tanítvány a legkitű­nőbben. — Borzasztó tűzvész dühöngött, mint lapunk­nak Leubergből távirják," Zborów mezővárosban, a tűz .15 házat hamvasztott el. Három em­ber a lángok közt lelte halálát. —­­ new-yorki nők felháborodása. A new-yorki hölgyek elégedetlenek. És erre többé-kevésbbé okuk is van, mrt az uj törvény értelmében, a városban most végbmenő összeirásnál, a kitöltendő iveken a férfiaknak, épp úgy, mint a nőknek nemcsak életkoru­kat, hanem betegségüket és testi fogyatkozásaikat is bele kell ini. Száz dollárnyi birság vár arra, akit rajta kapok, vagy aki vonakodik az igazságot be­vallani. — T­zoltó-statistica. A fővárosi tűzoltó főpa­­rancsnokság 1890. első felének tűzoltó-statisti­áját most állitota össze s beterjesztette a fővárosi tanács­nak. A kimutatásból kiemeljük a következőket: A lefolyt félévben a fővárosban előfordult 264 tüzeset és pedig az I. kerületben 23, a Il-ikban 16, a Ill-ikban 1, a IV-ikben 29, az V-ikben 29, a Vl-ikban 52,a YH-ikben 53, a VIII-ikban 34, a IX-ikben 13 és a X-ikben 6. Ezek közül volt 63 szobatűz, 36 pinczetűz, 20 tetőtűz, 15 boltitűz, 6 ruhaégés, 5 fézertüz, 3 raktártűz, 2 szeméttüz, 2 fa­­égés, 5 kátránytűz, 1 gerendatűz, 3 padlástűz, 102 kéménytüz, 1 rőzmalmi és 2 színpadi tűz, a­mely két tüzet csirájában elfojtották. A tüzek közül 117 járt kárral s az oltásnál 14 egyén sérült meg. A hivatá­sos tűzoltóságok az önkéntes és gyári tűzoltók 17 esetben segédkezek. A tűzrendőri bizottság a külön­féle kerületekben 194 eljárást tartott. — Gyanúsított német. Clermond Fernandból sü­rgönyzik a »fetit Parisienne«-nek. Worms festő Royalban való három heti tartózkodás után megszö­kött. Ez az állítólagos festő bemutattatta magát a polgármesternek és hatósági személyeknek és számos előkelő ismeretséget kötött városunkban. Tegnap a főtisztek társaságiban jelen volt a Fontaine du Ber­ger mezőn tartót lőpróbagyakorlatokon, az újabb füstnélküli lőporral. Worms rendkívül nagy érdeklő­dést tanúsított a gyakorlatok iránt, midőn hirtelen va­laki által fölismertetett, aki Toulouseból ismerte. Az állítólagos festő emiatt nagy zavarba jött s azonnal odább állott. Ezen személy szőke haju, s mintegy har­­mincz éves. Számos embert rászedett s németes kiej­tése után ítélve, általán azt hiszik, hogy né­met kém. Az ácssegédek strikejában a mesterek ma esti értekezlete sem idézett elő változást. Az ácssegé­dek kiküldött bizottsága a mesterek összessége elé ter­jesztette a követelések kilenc­ pontját, de a mesterek azok nagy részét nem fogadták el, így nem egyeztek bele a munkaidő leszállításába, valamint a minimális munkabérnek megállapításába. Az akkord (darabon­kénti) munka eltörlését sem fogadták el, a munka­bér felemelését is megtagadták. Az ácssegédek a mesterek határozatát nem vették tudomásul s igy a strike tovább tart. — Összezúzta a vonat. Az osztr.-m­agy. állam­­vasút vonalán tegnap éjjel — mint lapunknak távira­tilag jelentik — a 17. számú személyvonat Puszta- Födémes és Diószegh állomások között K­­­i­n­g vasúti őrt elkapta és teljesen szétmorzsolta. Hogy miként került a szerencsétlen ember a vonat alá, azt még nem tudják. — Uj sírboltok a kerepesi temetőben. A fővá­rosi tanács elhatározta, hogy ötven uj sírboltot építtet a kerepesi­ uti temetőben. E sírboltok építéséhez a napokban hozzáfogtak s őszig el is készülnek azokkal. Mivel a temetőben talajvíz bugygyant fel, ennek össze­gyűjtésére és levezetésére csatornát építettek. Az uj sírboltok ára 1500 és 1000 forintban van megszabva.­­ Bibliographiai congressus ül össze augusz­ 7-én Antwerpenben. A congressuson Európa külön­böző államaiból már eddig is mintegy 280-an jelent­keztek. A tárgyalásra kerülő kérdések részletes prog­­rammját közelebbről közzéteszik. A résztvevők kö­zött vannak Van Den Peereboom és Lejeunne belga miniszterek is. — Tilos a vörösvári tej. A Buda közelében fekvő Vörösvárott utóbb a szarvasmarhák között száj- és körömfájás uralkodik s a hatóság azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, hogy vörösvári tejet ne hozhassanak többet a fővárosba.Az óvintézke­dést azonban a lakosság egy része kijátszsza, a­meny­nyiben a vörösvári asszonyok reggelenként, éppen úgy, mint ezelőtt, most is tejjel megrakodtan jönnek Budapestre. A főorvosi hivatalnál erről a körülmény­ről ma jelentést tettek s ez természetesen intézkedett azonnal, hogy a budai piac­, a­hol a vörösvári tej legnagyobb része eladásra kerül, a kellő ellenőrzés­ben részesüljön. Ezt az ellenőrzést azonban ki kell terjeszteni magára Vörösvár községére is, hogy már onnan helyből csak olyan tejet bocsássanak forga­lomba, a­mely nem beteg tehéntől való. — Emberevő gyilkosok. Borzasztó gyilkosság­ról értesít pozsonyi levelezőnk távirata: Trencsén­­megyében, a beszterczei határhoz közel egy átvonuló czigány-caraván megölt egy éltesebb korú férfit. Azt mondják, hogy a szerencsétlen ember koldus volt. A vérengző czigányok nem érték be a gyilkossággal, hanem áldozatukat darabokra szeldelték s a holttest egy részét saját maguk ették meg, a másik részét pedig a caravánnal levő medvéknek adták. A gyil­kosokat elfogták. — Tűz. Tegnap délután három tüzeset fordult elő. Az egyik tűz az üllői-ut végén levő városi faisko­lában pusztított. A faiskola szélén elvonuló árokban ugyanis nagy mennyiségű fa és bozót volt kihányva. Ez a forró napon kiszáradt s tegnap délután játszó gyerkőczök meggyujtották. A száraz gaz hirtelen lobbot vetett s a tűz átharapózott a faiskola cseme­téire s azokból pár száz darabot elhamvasztott. A tűz tovaterjedését a IX. ker. tüzőrség akadályozta meg. A ferenczvárosi teherpályaudvar mellett egy arra haladó mozdony kéményének szikrájától a töltés füve tüzet fogott s egy nagy darabon elégett. A ba­­rakkórház mögött szintén faégés volt. — Fővárosi krónika. Eltűnt a habok közt. A Csepel-rakpartnál ma délután Czifra Mihály napszámos mun­kaközben a vízbe esett, a honnét nem is került többé elő. — Verekedés. Mihalcsik József napszámos, ma délelőtt a ferenczvárosi teherpályaudvarban Leitner Valkó Terézia nevű szeretőjét megverte s a fejét több helyen bezúzta. A súlyo­san sérült leányt a mentők a Rókusba vitték. Mihalcsik, mi­kor látta közeledni az időközben odahívott rendőrt, a Dunába vetette magát s a túlsó partra úszott. Ez ideig még nem fogták el. A kalocsai zavargások. Terjedelmes tudósításokban adtunk számot azokról a zavargásokról, melyek Kalocsa lakossá­gának nyugalmát e hó 22-ikén fölzavarták a községi biró­választás alkalmával. E zavargások ügyében meg­ejtendő vizsgálatra Pest­ megye részéről Tahy István megyei tb. főjegyző és dr. Tóth Kálmán megyei tb. ügyész kiküldettek. A vizsgálatról a kiküldöttek Földváry Mihály alispánhoz hosszú jelentést intéztek, melyet itt közlünk egész terjedelmében: »Feladatunk czélját az képezte, hogy megvizs­gáljuk és kiderítsük azt, várjon a választásra közvet­lenül befolyó tisztviselők és a csendőrség a választás végrehajtásánál a szükséges intézkedéseket megtették-e s a választást vezető főszolgabíró törvényellenességet vagy szabálytalanságot nem követett-e el, továbbá a választás alkalmával a lakosságot a rend fentartá­­sára figyelmeztette-e, szóval, hogy a felmerült zavar­gásnak ki és mi volt az indító oka ? — Ezzel kapcso­latban azonban nem kerülhettük el, hogy ki ne tér­eszkedjünk a vizsgálat folyama alatt egynémely oly körülményekre is, a­melyek ugyan szorosan nem a köz­­igazgatási hatóság, hanem a csendőrség és bíróság hatásköréhez tartoznak, a­mennyiben az ilyen körül­mények feladatunk czéljával összefüggésben lenni látszottak. Vizsgálatunk a következő tényállást derítette ki: Járási főszolgabíró a községi biróválasztást 1890. évi junius hó 22-dik napjára a községházá­hoz tűzte ki. A választást megelőzőleg már több hónappal csak két birójelölt körül kezdett csopor­tosulni a választók tömege. Két komolyan számba­­vehető jelölt volt, u. m.: Jagicza István és Bencze János. Kismérvű korteskedések úgy az egyik, mint a másik párt részéről fordultak elő, de csak a válasz­tás előtti napokon és a választás napján s ezek abban nyilvánultak, hogy a jelöltek magánházak­hoz bort küldöttek, hol azt a választók elfogyasz­tották. A vizsgálat során azonban nem nyert beigazolást, hogy akár a Jagicza, akár a Bencze párt részéről másnemű megvesztegetések fordultak volna elő. Csupán annyi derült­ ki a tanúvallomásokból, hogy különösen a »Jagicza« párt itatott és pedig Ja­kab Mihály, Meszes Antal és Szabó János (pokrócz) házánál, hol az odaküldött bort a választók egy része a választást megelőző éjjelen elfogyasztotta. A val­lomásokból kitűnt az is, hogy Szabó János (pokrócz) házához Szolárszky Szaniszló községi adókezelő — községi előfogaton — bort szállíttatott. A vizsgálat folyamán azon, több tanú által elő­adott körülmény, hogy Szolárszky Szaniszló a »Jagi­cza« párt részére pénzzel vesztegetéseket űzött volna, beigazolást nem nyert,hanem számos tanúvallomásából csak az derült ki, hogy a nevezett községi adókezelő tiszt a »Rosenzweig«-féle korcsmahelyiségben f. hó 21. és 2­2-re szobát bérelt, hol a szavazásra megha­­talmazási íveket állított ki. A pártok között tehát a választási előkészületek elég nyugodtan folytak, bár a tanuk közül némelyek, hallomás útján, azt vallják, hogy Bencze János azzal izgatott volna, miszerint »ha őt megválasztják, majd igazságot szerez , és a köz­ségházát is kitisztítja, az urakat, papokat onnan ki­szorítja, a regále bérbeadásából befolyt és nem várt jövedelem többletet pedig a szegények között kiosztja, stb. mindez azonban a vizsgálat alatt teljes beigazo­lást nem nyert. A járási főszolgabíró a választást megelőzőleg — mint ez a vizsgálat folyamán is kiderült — meg­tett minden lehető előleges intézkedé­seket arra nézve, hogy a rend a választás folyama alatt is fenntartas­­sék, mert a külső rend felügyeletével Várady Ede csendőrhadnagyot bízta meg, ami ugye az Ő, mint a kihallgatott csendőrök vallomásaival is igazolva van. A választás napján, a szavazási megkezdése előtt, a választók között nagy lelkesültség uralkodott, de bősz­es izgatottság nem mutatkozott; este f akkor tört ki némi elégületlenség, midőn a foszolygad­ró a candidatiót kihirdette és — a négy jelölt közt név­szerinti szavazás követvén — Bencze Jánost megvá­lasztott községi bírónak ki nem jelentette. Nagyobb­­mérvű izgatottság csak akkor volt észlelhet midől állítólag Battlay János olyan hírt teljes ütemez utczákon, hogy Szolárszky Szaniszló a »Roser -ef­féle korcsmahelyiségben a » Jagicza»-párt javá, ős­s­­zel veszteget. E hirre a »Bencze-párt« az­­ ircra tódult a közeli »Rosenzweig«-féle korcsmahí­dség elé, hogy onnan Szolarszkyt kihúzza; ki is h­­ált, ütlegelték is, de mégis sikerült neki a veszedek­­ből elmenekülnie a »Löw«-féle vaskereskedésen ke­­­­tül saját hivatalos helyiségébe, hova a nép szív­én követte s követelte kiadatását s csak úgy menet­­­­hetett meg e nép dühétől, hogy a csendőrök fedeze­te alatt a községházához átjőve, itt biztonságba e­lyeztetett. A néptömeg erre némileg ismét lecsillapult s . választás kisebb mérvű izgalmakkal — miközben a főszolgabíró és csendőrök is több ízben intették az­ nyugalomra — tovább folyt.­­­ Több tanú vallomása szerint a »Bencze« párt — mely a községház udvarát majdnem egészen meg­töltötte — a Szolárszky-féle esemény miatt keletkezett boszus izgatottságát fékezni nem tudta, már délután 3 óra tájban tömegestől akart a községházába beha­tolni, ilyen szavakat hangoztatva: »bontsuk le a köz­ségházát, húzzuk ki és tépjük szét Szolarszkyt, mond­ják ki Benczét bírónak stb. . . A főszolgabíró újra megjelent a nép között s a komolyabb bajok elkerü­lése végett újból intette őket a nyugalomra s kérve­­kérte, hogy higgadtságát őrizze meg, nehogy a csend­őrség kényszerítve legyen fegyveréhez nyúlni! Egy­szersmind azon, köztetszéssel fogadott s méltányos rendeletét hirdette ki, hogy a szavazáshoz előbb a távolabbi szállásbeliek jöjjenek, hogy ezek leszavazva, még az éjjeli órák előtt a szállásokra kimehessenek. A főszolgabiró ezen intézkedését a választók lelkesült örömmel és tetszéssel fogadták. Miután a főszolgabiró a szavazóterembe is­mét visszavonult, rövid ideig a szavazás nyugodtan folyt tovább, de künn, a község háza udvarán, az ezt zsúfolásig megtöltött választók tömege nyugodtan nem sokáig maradt, hanem újból kiabált, zajongott s követelte Szolárszky kiadatását s már most a csend­őröket is szidalmazta, hogy miért nem engedi őket a község házába tömegestől betódulni, hogy Szolárszkyt széttéphetnék. A községház folyosójának északi végén — hol a szavazáshoz bejártak — a rend fenntartása végett felállított Dobó Márton és Ládi Vincze csend­őrök a rájuk tóduló tömeget — melyet hátulról, sokan vállaikat is neki vetve, nyomtak előre — már alig-alig tudták visszatartani, miközben őket szi­dalmazták, káromolták ilyen szavakkal: »üsd a ku­tya csendőrt, ne félj a fegyverében úgyis csak kan­­cza töltés van«, erre kövekkel, tégladarabokkal dobál­ták, néhányan Dobó Márton csendőrt ütlegelték, fegyverét megragadták, azt kezéből kicsavarni akar­ták, őt magát is a földre teperve, fejbe ütötték,­­mely ütésnek nyoma constatáltatott. Ekkor a legválságosabb helyzet állott be mert, attól tehetedl, val­lani, hogy a fékvesztett tömeg már­­már a községházába tódul s a csendőröket is lehetet­lenné teszi. A végszükség esete és a fegyverbecsület kérdése állott elő, midőn Dobó Márton csendőr a többek által megragadva tartott fegyverét — letepert helyzetében — elsütötte, a golyó a levegőbe röpült. A csendőrparancsnok, Váradi Ede hadnagy a válságos helyzetet és pillanatot látva — s minthogy a szuronyt használni a miatt nem lehetett, hogy a túl­nyomó tömeg a fegyvereket megragadta — a folyo­són végig felállítva levő csendőröket a folyosó északi végére rendelve, tüzet vezényelt, mire ezen 8 csendőr egyet-egyet lőtt, ezek közül kettő kétszer s igy össze­sen 10 lövés történt. Ennek folytán Balaton István azonnal elesett s meghalt, Kővágó István és Czár Já­nos szintén rövid idő múlva meghaltak. Az orvosok előadása szerint ők ezeken kívül még tíz sebesültet gyógykezeltek, de ezek közül is már eddig egy meg­halt. Könnyű sebesült, az átalános vélemény szerint lehet több is, de ezek nem jelentkeztek. A lövésre a tömeg a folyosótól hátrahúzódott s óriási rendetlenségben tódult a községház ka­puin kifelé. Néhány pillanat alatt a községház ud­vara kiürült, de a tömeg még az utczáról is dobálta vissza a kődarabokat a csendőrökre, úgy, hogy a csendőrhadnagy kénytelen volt a tömeget az utczáról is szétoszlatni, mely akkor már a csendőrök láttára is szétfutott úgy, hogy itt fegyvert használni nem volt szükséges. A választás erre felfüggesztetett s a főszolga­biró az összes választási iratokat, a szavazatszedő küldöttség előtt lepecsételve, magához vette. A főszolgabiró az esetről azonnal táviratilag értesítette a vármegye alispánját s közvetlenül a bel­ügyminisztériumtól pedig táviratilag katonaság ki­rendelését kérelmezte, mivel a felbőszült tö­meg rakonczátlankodásaitól s bűncselekmények elkövetésétől is alaposan lehetett tartani. A ka­tonaság másnap, azaz folyó hó 23-án délelőtt 11 órakor meg is érkezett. A csendőrség pedig, vala­mint a községi rendőrség és a tűzoltók is — főszol­gabírói rendeletre — a választást követő éjjelen a rend fentartása végett járőr szolgálatokat teljesí­tettek. Ifj. Földváry Mihály solti középjárási főszolga­bírónak az A) alatt mellékelt nyilatkozatával is egyező, ezen általunk kiderített tényállás valódiságát igazolják a B) C) D) E) alatt csatolt s általunk a helyszínen kivett tanúvallomások. A választás és za­vargás színhelyéről a csendőrök felállításának előtün­­tetése végett az F) alatti vázrajzot mellékeljük. A C) alatti tanúvallomási jegyzőkönyv 22-ik lapján Ben­cze János bírójelöltnek saját vagyoni állására vonat­kozó előadása folytán a G­ alatti adókönyvi kivonato­kat szereztük be, hogy meggyőződjünk, valjon vallo­mása a valóságnak megfelelő-e ? Az A­G alatt mellékelt vizsgálati adatok a fent előterjesztett tényállás helyességének és valódi­ságának beigazolására szolgálnak. Vizsgálatunk alkalmával a bünfenyítő bíróság hatásköréhez tartozó némely gyanúsaknak mutatkozó körülmények bővebb felderítését hivatásunkhoz tar­tozónak nem tekinthettük, ezekre nézve — tudomá­sunk szerint — az illetékes bíróság a szükséges in­tézkedéseket már megtette. Ezek után vizsgálatunk végeredményeként a következőket van szerencsénk előterjeszteni: Nagyságos alispán úr! A járási főszolgabiró, mint a tisztújító szék el­nöke, az 1886. évi XII. törvényczikk 77-ik §-a sze­rint törvényadta jogánál fogva já­rt el akkor, midőn a bírói állásra négy egyént jelölt ki és a méltányossá­got tartotta szem­ előtt, midőn ezek között első­sorban Jagicza István eddigi bírót s másodsorban Bencze Jánost jelölte ki. Jagicza István szállásbeli telkesgazdát, kit a községbeliek nagy része óhajtott s mint több év óta kifogástalanul működő egyént, első sorban kelle jelöl­nie s másodsorban jelölte Bencze Jánost, kit különö­sen a szállásbeli gazdák nagy többsége kért és óhaj­tott jelöltetni, daczára annak, hogy Bencze János köz­ségbeli földesgazda s nem szállásbeli. Mindkét kijelölés — megismerve a tanúkihall­gatásokból Kalocsa község választóinak hangulatát — a járási főszolgabiró tapintatosságára vall, mert ha bármelyiket mellőzi s ki nem jelöli, a pártok kö­zött még nagyobb elégedetlenséget és ezzel nagyobb ingerültséget idéz elő, melynek kiszámíthatlan, még sajnosabb következményei lehettek volna. Már a Bencze-párt választói között az is izgatottságot idé­zett elő, hogy Bencze Jánost szavazás nélkül ki nem jelentette megválasztott bírónak. Az izgatottság, az ebből kifolyó lázongásnak s a csendőrök elleni támadásnak előidéző oka — né­zetünk szerint — a Szolárszky Szaniszló elleni izga­tás volt. Ugyanis a választókat a (Bencze-párton le­vőket) főként az a h­ír hozta izgalomba, hogy Szo­lárszky Szaniszló a népet Janicza István részére pénzzel vesztegeti. Kifejezést nyert már az izgatott­ság s felbujtás következménye akkor, midőn Battlay János híresztelésére a nép Szolárszky Szaniszlót a Rosenzweig-féle korcsmahelyiségben megrohanta, ott tettleg is bántalmazta. g. Az utczákon és a községháza udvarán a rend f­­senntartása a választás vezetésével elfoglalt főszolga­. Arő feladata nem lehetett, mert őt kötelessége a sza­vazó helyiséghez kötötte s kötelességét híven teljesí­tette akkor, midőn a külső rend fentartásával a csend­őrhadnagyot — Várady Edét — bízta meg; köteles­ségét teljesítette azzal is, hogy midőn arra szükség volt, a választási terem előtt levő folyosó párkányára felállva, mindannyiszor intette az egybegyűlteket a csend és rend fentartására és figyelmeztette őket, hogy ha a csendőröknek nem engedelmeskednek, azok kénytelenek lesznek fegyvereiket is használni, a­mely felhívásának szükségességét igazolják a lázongók azon kifakadásai is: »üsd a kutya csendőrt, a pus­káikban úgyis csak kancza-töltések vannak.« De a rend fentartására a kellő intézkedéseket úgy Várady Ede csendőrhadnagy, mint a csendőrőr­mesterek , különösen Viola Márton őrmester is meg­tették. Viola őrmester elég tapintatosan és gyorsan a hely­színére rohant, hogy csendőreivel a veszélyben forgó Szolárszky Szaniszlót a nép dühétől megmentse. A csendőrök minduntalan szép szóval figyel­meztették a népet, hogy ne zavarogjanak, és csakis a legvégsőbb esetben nyúltak fegyvereikhez, midőn Dobó csendőrt a rárohanó nép a földre teperte és akkor, midőn kövekkel is dobálództak. Hogy Várady csendőrhadnagy és vele egy­idejűleg Viola őrmester a község háza északi ol­dalának folyosójára rendelt nyolcz csendőrnek tü­zet vezényelt, teljesen indokolt, mert a csendőrök nemcsak hogy tettleg bántalmaztattak, hanem a fel­dühödött nép még azzal is fenyegetődzött, hogy a köz­ség házát szétszedi. Igen helyesen járt el a főszolgabíró akkor is, midőn a választás meghiúsulta után katonai karhata­lom kirendeléséért táviratozott; mert a felbőszült nép még a lövések után is, midőn a községház udva­rából kizavartatott, az utczákról a csendőröket kövek­kel dobálta s igy alaposan következtethette azt, hogy a zavargások az éj beálltával ismétlődni fognak. Ugyanezen nézetben volt Várady csendőrhadnagy is. Nagyságos alispán ur! Fentebbiekben volt szerencsénk a megejtett vizsgálatról fontos kikülde­spgitpiV .1 --»4.1 ~ ——1 £ ~ - £ 1 - i -adni. Hivatásunk teljes tudatában a legnagyobb lel­kiismeretességgel eljárni kötelességünknek tartottuk s higgadt megfontolás után nyilatkoztatjuk ki azon véleményünket, mely szerint a választást vezető köz­­igazgatási hatóság részéről mulasztás, szabálytalan­ság vagy törvényellenesség fenn nem forgott, melyet a véres esemény előidézőjeként megnevezhetnénk s mely megtorlást követelne. Egy ily összecsoportosult, 3—400 főre menő, fegyelmezetlen s izgatott állapot­ban levő tömegben elég egy elejtett sértő szó, néha talán egy gyermek kezéből kirepült kő, hogy a leg­végzetesebb eseményeket vonják maguk után s nem egyszer történt meg már képviselőválasztások alkalmá­val, hogy még erős katonai fedezet mellett is, fordul­tak elő hasonló s még sajnosabb véres események. Jelen esetben nézetünk az, hogy a fékevesztett tömeg maga provokálta a kikerülhetlenné vált sze­rencsétlenséget.« E jelentés alapján az alispán a következő vég­zést hozta: »A küldöttség jelentése, s összes mellékletei azzal adatnak ki Bellaagh Imre t. főügyész urnak hogy ifj. Földváry Mihály solti felsőjárási főszolga­bírónak eljárása felett 8 nap alatt adjon véleményes jelentést, illetőleg a további teendőkre nézve tegye meg indítványát. A küldöttségi jelentés egy-egy eredeti példánya a belügyminiszter és főispán az ő nagyméltóságaik­­hoz levél kíséretében felterjesztetni rendeltetik. Egy példány áttétetik a kalocsai kir. törvény­székhez esetleges felhasználás végett. Egy példány kiadásával értesíltetik ifj. Föld­váry Mihály főszolgabíró úr, hogy a vizsgálati terek beható áttekintése s a kivett tanúvallomások alapján, azon meggyőződésre jöttem, hogy Bencze János bírójelölt több rendbeli tiltott cselekményeket kö­vetett el és engedett párthívei által elkövet­tetni, a nélkül, hogy azokat megakadályozni meg­kísértette volna; — jelesül a Kalocsához csa­­tolt szállásokon a választó polgárokat törvény­ellenes ígéretekkel ámította, s az értelmi osz­tály ellen izgatott — ezekből kifolyólag Bencze Já­nost a bírói állásra disqualificáltnak jelentem ki, s utasítom főszolgabiró urat, hogy az újból megejtendő választás alkalmával Bencze Jánost a jelöltek közül kihagyni hivatalos kötelessé­gének ismerje. Földváry Mihály, alispán.« Színház és művészet.­ ­ A nemzeti zenede választmánya Gerlóczy K­ároly elnöklete alatt tegnap ülést tartott, melyben jelentést tettek az idei évzáró vizsgák eredményéről. Az elnök indítványára e siker elismeréséül Bartay Ede igazgatónak és a tanári karnak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A nemzeti zenedébe az uj tanévre fölvételek és beiratások az intézet uj helyi­ségében, Kor­onaherczeg-utcza 10. sz. a. (gróf Zichy Géza házában) augusztus hó 28-án kezdődnek. — A magyar zeneiskola vizsgálatait befejezték. A vizsgákon szép közönség volt mindig jelen s a sze­replő tanítványokon kívül élénk ovatióban részesí­tette a tanárokat is, ifj. Major Gyulát Káldy Gyulát, Csillag Ármint, Willmuthot stb. . A színészeti kiállításra eddig több hírneves művész küldött érdekes tárgyakat. Kőszeghy Károly, az operaház nyugalmazott tagja elküldte újabban értékes emléktárgyait, két jelmezalbumot összes sze­repeinek fényképeivel, ifjúkori olajfestményei arczké­­pét, koszorúszalagjait stb. — Odry Lehel szobrait és több apró ajándéktárgyát engedte át a rendezőknek. Kőszeghy azon kívül beküldte a Jakobey festőművész által festett nagy zeneköltők, u. m. Liszt, Beethoven, Händel, Gluck arczképeit s a collegák által neki emlékül adott régi aczélmetszetű arczképeit is, a­me­lyek a kiállítás érdekességét nagyban fogják növelni.­­ A városligeti nyári színházban holnap, ked­den este lesz a »Fenegyerekek« életkép 25-ik előadása, a jubiláris estén az ismert jelenetben 100 darab Giegers-fényképet és több száz csokor virágot szórnak a közönség közé. Miután Vedress Gyula mű­vezető már fölgyógyult, szerdán előadják a »Szép N­á­d­­­á«-t, melyben az egyik főszerepet Vidress fogja játszani.­­ A »Comédie Française« Bécsben tegnap ját­szott másodszor, előadván »Pepa«-t. Az érdeklődés a második est iránt nem volt az elsőhöz arányos, am annál azonban sokkal zajosabb volt. Reichenberg k. a. és Febvre aratták ezúttal is a legnagyobb sikert. Fővárosi ügyek. — A fejlődő főváros. Az utolsó évek nagymérvű építkezési kedve a folyó évben sem lankadt, százakra megy az alig befejezett s a befejezéshez közel álló épületek száma. Nem tartjuk érdektelennek a folyó évi építkezéseiről a következő kis statisti­át adni: az I. kerületben 57 földszintes 9 egyem., 1 kétem., és 1 négyemeletes, a II. kerületben 15 földsz., 5 egyem. és 4 kétem., a III. kerületben 30 földsz. és 1 egyem., a IV. kerületben 3 kétem., 5 háromem. és 1 négyemeletes, az V. kerületben 20 földsz., 3 egyem­, 4 kétem., 8 háromem. és 1 négy­em., a VI. kerületben 58 földsz., 22 egyem., 14 két­em., 14 háromem., és 2 négyemeletes, a VII. kerület­­ben 79 földsz., 18 egyem., 30 kétem. és 24 háromeme­letes, a VIII. kerületben 56 földsz., 17 egyem., 14 kétemeletes, 25 háromem. és 2 négyemeletes, a IX. kerületben 49 földszintes, 9 egyemele­tes 6 kétemeletes, 10 háromemeletes és 1 négy­­emeletes, végül a X. kerületben 60 földszintes és 3 egyemeletes, a tíz kerületben tehát összesen 681 ház épült és adatott át a használatnak, vagy áll közel a befejezéshez. A 681 házból 424 földszintes, 87 egy­emeletes, 76 kétemeletes, 86 háromemeletes és 8 négyemeletes. E rövid statisti­ából látható, hogy az építkezési kedv a folyó évben is az Erzsébet­városban volt a legnagyobb. Utána a Józsefváros következik s csak azután a Teréz­város. Legkevesebb ház épül a belvárosban, továbbá a II. és III. kerületekben. A főváros fejlődésére érdekes világot vet az a körülmény, hogy az épülő házak között még óriási túlsúlyban van­nak a földszintesek, a négyemeletesek pedig csak el­enyésző csekély számban. — Miniszteri jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta az orsz. nőiparegyesületnek megszavazott nagyobb segélyre vonatkozó közgyűlési határozatot.­­ A pinczelakások ügyében már nagyobb szi­gorúsággal járnak el. Mintegy 1000 felet bírságoltak meg. Összesen mintegy 6000 frt erejéig. A fővárosi hivatal újabb jelentést intézett a polgármesterhez, kWeife’A — Új építkezések. A magán építési hetes bi­zottság Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt ma délután ülést tartott, melyen a következők részére javasolta az építési engedély kiadását: Svadló Fe­­rencznek és Vuk Gyulának Podmaniczky­ utcza és Váczi-körút sarkán III emeletes házra; Epstein Mórnak Ferenczköruton III emeletes házra; Virava Józsefnek Ferencz-körút és soroksári­ utcza sarkán III emeletes házra; Spiesz Ágostonnak Ferencz­köruton III emeletes házra; Tichy Károlynak Cser­­hát-utczán I emeletes házra; Rauchbauer Ödönnek Nefelejts utczán 1 emeletes házra; földszintes há­zakra ; Stenke Henriknek Dembinszky-utczán; Redl Antalnak Angyalföldön; Hercz Árminnak Felső vaspálya-utczán; Kugler Józsefnének és Adel­­hoffer Lipótnénak a Kútvölgyben; Lustig Albertnek Váczi után; Garbár Józsefnének Gyarmat-utczán, Tauser Ferencznének Nagyfuvaros-utczán, Purczel Antalnak Ó-hegyen és Finály Józsefnek a szent­end­­rei után. Ezenkívül a bizottság több átalakításra adott engedélyt. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottsá­gok jul. 1-én, kedden, a következő új helyrajzi számú házakban összeirt adókötelesekre vonatkozó III. oszt. kereseti adójavaslatokat fogják tárgyalni, u. m. az I—II. közigazgatási kerületben (Víziváros) a­ 2209-től 2253. helyrajzi számig. A III. ker. (Ó-Buda) a 1439 —2078. számig bezárólag. A IV. ker. 300—305-ig bezárólag. Az V. kerületben a 712—715-ig bezárólag. A VI. ker. 3555 —3574-ig bezárólag. A VII. ker. a 4710—4732-ig bezá­rólag. A VIII. ker. a 5758—5775-ig bezárólag. A IX. ker. (ferenczvárosi) a 9295—9300. helyrajzi számokig bezárólag. Törvényszéki csarnok. Nyugalmazások a kir. curián. A »P. Lt.« arról értesül, hogy Horváth László, Herczeg Sándor és B­a­­­ó Mihály kir. curiai birák közelebbről nyu­galomba vonulnak. Hozzájuk véve a már nyugalomba vonult Puskariu János curiai bírót is, e szerint négy hely lesz a curián üresedésben s e helyekre a jelölé­seket a curia mai ülésében meg is ejtették. Hír sze­rint közelebbről L­a­s­s­e­­ Ágost curiai bíró is nyu­galomba vonul; vele a kereskedelmi és váltótanács egyik legrégibb és legérdemesebb tagját fogja el­veszteni. Személyes szabadság megsértése miatt tett fel­jelentést Brinzai Mihály aradi csizmadiamester Nyáry Béla ottani rendőrhadnagy ellen, ki a csizma­diát, mivel a kihallgatás alatt rakonczátlankodott, el­záratta. A törvényszék azonban a bűnvádi eljárást beszüntette és ma a királyi tábla ezt a végzést hely­ben hagyta azzal az indokolással, hogy a rendőrség a botrányos viselkedést meggátolni jogosult. De az ügy­ben fegyelmi vétséget látott, miért is az összes irato­kat áttétette a fegyelmi hatósághoz. Csalás. Grósz Ignácz munkácsi papírkereskedő és nyomdatulajdonos ellen, a hermaneczi és podgorzi papírgyár igazgatósága, csalás miatt tett feljelentést. Grósz ugyanis a 10 ezer írtra becsült s az emlitett gyárak által lefoglalt nyomdai felszereléseket és gé­peket szm­leges árverésen két embere által 2 ezer írton megvetette s ugyanazon gépekkel felesége neve alatt folytatta működését. A beregszászi törvényszék csalás miatt másfél évi börtönre ítélte Grósz Ignáczot és az ítéletet úgy a tábla, mint a curia I. büntető ta­nácsa dr. Lászy József előadása alapján, indokainál fogva helybenhagyta.

Next