Nemzet, 1890. augusztus (9. évfolyam, 2847-2877. szám)

1890-08-01 / 2847. szám

— Bányalég-robbanás. Föntebb közöljük a sz­­ellem­i bányaszerencsétlenség megrázó részleteit, me­lyek kétségkívül részvétet keltenek mindenfelé. Az izgalom, melyet e catastropha keltett, még le sem csillapult s máris egy újabb hasonló hajmeresztő sze­rencsétlenségről ad hírt a táviró, mely Gelsen­­kirchenből mai kelettel a következőket jelenti: Az »Unter Fritz« nevű bányában tegnap este bánya­lég- robbanás következtében 8 munkás megöletett, 3 pedig súlyosan megsebesült, közülök egy már meg is halt. A catastropha oka eddig ismeretlen. — A kolera. Párisból jelentik, hogy a köz­egészségügyi tanács múlt hétfőn a belügyminiszté­riumban ülést tartott, melyen jelentést tettek a spa­­nyol-franczia határon tett kolera-ellenes óvintézkedé­sekről. Ezután dr. Proust közegészségügyi előadó szólt a mekkai­ zarándokok közt kiütött jár­ványról és bejelentette, hogy az osztrák-ma­gyar kormány egy orvost küldött Suezbe, hogy a boszniai és herczegovinai zarándokokat behatólag vizsgálja meg, esetleg a choleragyanús embereket tartóztassa vissza. Az osztrák-magyar kormánynak a cholera behurczolása ellen az occupált területen tett óvintézkedéseit helyeslőleg tudomásul vették. — Valenciából távírják: A kolera egyre terjed, a valenciai kerületben tegnap 18, a városban pedig 4 ember betegedett meg. — A »Reuter-ügynökség« je­lenti Dzseddából. A mekkai kolera-megbetege­déseknek járványos jelleget tulajdonítanak. Körülbe­lül 80-ra rúg a halottak száma. — A st.-etiennei bányaszerencsétlenség. P­á­r­i­s­­b­ó­l távirják. A kamara 200,000 frc segélyt szava­zott meg a st.-etiennei bányában szerencsétlenül járt munkások családjai részére. A szerencsétlenség áldo­zatául esett 75 munkást ma temették el a lakosság tömeges részvétele mellett. A közmunkaminiszter gyászbeszédet mondott. Később, mikor a jelenvoltak legnagyobb része már eltávozott, néhány bányamun­kás socialista beszéddel izgatott. — Villamos felhúzó Salzburgban. Salzburg ritka szép fekvését és környékét most már nemcsak a Gaisbergre vezető fogaskerekű vasút teszi könnyen élvezhetővé, hanem az a villamos felhúzó is, a­melyet augusztus 1-én fognak átadni a nagy­közönség hasz­nálatának. A villamos felhúzó, mely leginkább a ma­gas házakban látható lifthez hasonlít, a Salzach partjáról a Mönchsbergre viszi fel az embert. A majdnem merőlegesen haladó pálya 7­5 méter hosszú. Egy kocsiban tizenkét utas fér el. — Nagy tüzek. Konstantinápolyból távirják, hogy Pendik falu, mely az iszmidi öbölben fekszik s igen kedvelt nyaraló hely, teljesen leégett. — New- Yorkból távirják, hogy a város középső részén fekvő Senecafall városrész, az üzletek főhelye, nagyobbrészt leégett és több­ száz épület tönkre ment. A kár meg­haladja a millió dollárt. — Történelmi sétabotok. Londonból jelen­tik . Tegnap elárverezték azokat a sétabotokat, a me­lyek részben III., részben IV. György angol király tulajdonát képezték. A botokért hallatlan összege­ket fizettek. Egy elefántcsont nyelű­ botért, melynek arany gombjában Augusta­ Erzsébet és Mária Zsófia herczegnők haját őrizték, s melyet 1804-ben Mária herczegnő ajándékozott a királynak, 18 font sterlin­get fizettek, egy másik elefántcsont borért 11 fontot adtak s végül egy teknősbéka fogantyúval ékesített sétapálcza 29 font sterlingen került eladásra. — Aratók zendülése. A buzsáki határban teg­napelőtt az aratók fellázadtak és a zendülés egy mun­kás életveszélyes megsebesülésével végződött. Ugyanis az aradi Neumann-czég béresei tegnapelőtt este a tarlón valami csekélység miatt heves szóváltásba ele­gyedtek a béresgazdával. Ebből — mint az »Aradi Közlöny« jelenti — heves összekapás keletkezett. Kőbányán oda hívták Holtzer Jakab ispánt, hogy vé­delmezze meg a béresgazdát, kinek élete veszélyben forgott. De a gazdatisztet vasvillákkal fogadták, sőt egy munkás az éles kaszával akart rárohanni. Szid­ták, átkozták, hogy miért avatkozik a dolgukba. Töb­ben azt kiabálták: »Üssük agyon a kutyát«. Fütykösökkel, vasvillával és kaszákkal rohantak az ispánra, ki pisztolyát rászegezte az ara­tókra. »Ha nem engedelmeskedtek, közétek lövök« szavakkal fenyegette őket. De a munkások most még fenyegetőbb állást foglaltak el, meg akarták rohanni a gazdatisztet, ki a veszély pillanatában lőtt és Hu­szár Flóris munkást megsebesítette. A boldogtalan jaj veszékelve rogyott a földre. A munkások a sebe­sült segélyére siettek, mi­alatt az ispán szerencsésen elmenekült és az esetről jelentést tett az ügyészség­nél, mely a vizsgálatot megindította. Huszár Flóris sebe életveszélyes. — A légszesz és a villamos világítás. Petten­­hofer tanár egészségügyi szempontból párhuzamot vont a légszesz és a villamos világítás hatása között. Fejtegetéseiből közöljük a következőket: Ismeretes a fény minéműségének hatása a látás erejére és a szín iránti érzékenységre. Míg a légszeszvilágításnál a látási erő egy tizeddel csökken, addig a villamos vi­lágításnál a látóképesség nagyobb lesz, mint a nap­fénynél. Még kedvezőbb az állapot a villamos fénynél a szinérzék tekintetében, lényegesen fokozván az érzé­ket a vörös, zöld, kék és sárga szín iránt. Ezek az előnyök azonban csak az ívlámpáknál jelentkeznek s nem az izzólámpáknál is, a­mely utóbbi közelebb áll már a légszesz-világításhoz. Ellenben hátránya a vil­lamos világításnak a légszeszvilágítással szemben a nagyobb inger, minthogy a fény kisebb területről erősebben hat a szemre. Azonban e bajon se­gíteni lehet homályos üvegharangok által, de ez által a fény ereje is apad. Ernyők által is elejét lehet venni a vakító fénynek s e te­kintetben újabb előnye a villamos fénynek az, hogy a fény forrása az olvasóhoz, vagy íróhoz köze­­lebbre hozható, mint a légszeszvilágításnál, minthogy felette nagy a különbség a kétféle világításnál beálló hőfejlődés között. A 27 gyertyaerejű Edison-lámpa egy óra alatt 46 hőegységet fejleszt, míg a 17 gyertyaerejű légszeszláng 908 hőegységet, úgy hogy a villamos fénynél húszszorta kevesebb hő áll elő, mint a gázvi­­lágításnál. Míg minden más világító eszköz a levegő jóságát csorbítja, előnyt fogyasztván, szénsavat és vizet fejlesztvén, addig a villamos világítás a levegő alkatelemein mit sem változtat. Némileg veszélylyel van egybekötve mind a kettő, de a gázvilágítás e te­kintetben is hátrányosabb, mert nemcsak robbanást, hanem­ piérgetést is okozhat. — A »specialista.« Néhány nappal ez­előtt Bécsben egy embert fogtak el, ki egy közkertben alvó embertől ellopta a pénztárczáját. A tolvaj, kinek nemzetiségét még nem állapították meg, bevallotta, hogy négy év óta a nyári évszakban a város közkert­jeit be szokta járni és az embereket, kik a padokon elalusznak, ékszereiktől és egyéb értékes tárgyaiktól me­gosztja. Ugyancsak nála egy csomó arany és ezüst órát, lánczot, tárczát, dohánytartót találtak. Bár a padon való nyaralást rendesen a tolvaj urak szokták űzni, azért a jeles specialistának kitűnő aratása volt, mert a becsípett ifjúság nagy része is a közkertek padjain piheni ki az éj fáradalmait. — Késő örökség. Körülbelül 14 nap előtt Czernoviczban egy kaszárnyában szolgálati fegyverével agyonlőtte magát Zucker bécsi jogász, huszár önkéntes káplár. A tekintélyes családból szár­mazó fiatal­ember öngyilkosságának oka pénzügyi zavarok voltak. Éppen azon a napon, midőn agyonlőtte magát, meghalt egy gazdag nagynénje Hamburgban, ki neki hagyta 40.000 márka értékű vagyonát. Éppen az öngyilkos fiatal­ember temetése napján érkezett a jelentés Czernoviczba nagynénje haláláról és az utána való örökségről. — A chicagói világkiállítás. A chicagói tanács két millió dollárral kibővíti azt a teret, a­hol a jö­vőben világkiállítást rendeznek. Ez összeg árán le­csapolják a világkiállítási terület előtt a Michigan-tó egy részét miáltal, mintegy 250 acresnyi területet nyernek. — Új csillag. Mr. Denning, bristoli csillagász e hó 23-ikán 11 óra 35 perczkor egy gyengén fénylő kis csillagot fedözött föl, rectascension 228 és az éj­szaki elhajlás 78 foka alatt. A csillag, mely kerekded formájú s befelé gömbölyödik, kelet felé halad és a Theta és Zéta csillagok közelében a kis medvében látható. — Szent József csizmája. A »XIX. Siécle« a következő táviratot kapta Pétervárról: »Ha az elter­jedt híreknek hitelt lehet adni, úgy Kievben olyan csizmákra bukkantak, a­melyeket állítólag Szt.­József viselt. A szent férfiú ezt a csizmát az egyptomi futás alkalmával használta volna. Az orosz monda azt tartja, hogy szent Józsefnek, mikor Jeruzsálembe visszatért, a csizmái nagyon el voltak nyitve. Mivel azonban Jeruzsálemben az időtájt egyátalán nem ér­tettek a csizmafoltozáshoz, szent József Kiewbe küldte a csizmáit, hogy egy-két foltot vessenek rá. Megma­gyarázhatatlan véletlen folytán a csizma aztán végleg a kiewi csizmadiánál maradt. Sajátságos azonban, hogy az ereklyecsizmának csak a talpa van elron­­gyolva, a többi része egészen ép. A pétervári székes­­egyház feje elhatározta, hogy azt a csizmát meg fogja talpaltatni.« Mi sokkal többre becsüljük az európai békét, semhogy hajlandók volnánk kétkedni az orosz közhit alaposságában s ezáltal magunkra vonni a szomszéd haragját. Inkább elhiszszük, hogy már szent József idejében is viseltek csizmát. — Nagy áradás Chinában. Mint a »Reuter­­ügynökség«-nek Shanghaiból jelentik, a Pei Ho folyam kiáradt, minek következtében Peking és Tientsin közt a közlekedés szünetel és az aratás teljesen elpusztult. Tientsinben több ember életét vesztette. — A léghajós utolsó útja. Securius Károly, Né­metország legismertebb léghajósa, kénytelen megválni ezen »magasra törekvő« pályától. Idegbaj és heves lázrohamok sodorták ki foglalkozása köréből. Számos kötelezettsége volt, a­melyeket mind fel kellett bon­tania. Utolsó útját, a 417-ik légutazást, július elején tette meg Iserlohnban, felesége kíséretében. Most Hannoverában fekszik súlyos betegen. — Idomított fecskék. A postagalamboknak erős versenytársuk támadt a postafecskékben. Roubaix­­b­a­n ugyanis néhány nap előtt igen érdekes kísérletet tettek az idomított fecskékkel. Egy ismert specialista, Jean Desbourrie, körülbelül tizenöt fecskét muta­tott be, melyeket néhány nappal az­előtt egy földmű­vestől kapott és betanított. A fecskéket, melyeknek nyakára színes szalagokat kötöttek, elbocsájtotta és azok minden irányban elröpültek. Negyed órával később visszatért az első és leszállott Desbouvrie egyik ujj­ára. Nem sokára azután visszatértek a többiek is. Desbouvrie ezután kifejtette a fecskék előnyeit a postagalambok fölött a hadi szolgálatban. A fecskék ugyanis magasabban és gyorsabban repülnek, mint a galambok, s ezenkívül olcsóbban, okszerűbben és könnyebben lehet táplálni őket. A hosszabb utakon nem szükséges nekik megnyugodni, hogy táplálékot vegyenek, mivel azt röptükben megteszik. De köny­­nyebb őket betanítani is. Arra az ellenvetésre, hogy a fecskék őszszel délre költözködnek, Desbourrie arra hivatkozott, hogy ő a múlt télen egy csomó fecskét a szabadban tartott és épen úgy táplálta őket, mint a galambokat és a többi madarakat. — Apróság. A helyzet. Diák (a collegájához) : Em­berfia, te bormérésbe akarsz menni ! Most a hónap végén ?! Másik diák: Nincs más hátra! A sorházakban már nincs több — hitelem. Nincsenek gyermekek. Sándorka: Hogyan, te már hét éves volnál ? Sokkal fiatalabbnak tartottalak. Margitka: Ej, ej, te — hízelgős — A Suez-csatorna hajózási viszonyairól. A Suez-csatornán a hajóforgalom tetemesen növekedett, mióta a hajókat villamos fénynyel világítják. 1887-ig csak szórványosan, s akkor is csak a postahajókon fordult elő a villamos berendezés, s ezért ezek éjjel is közlekedhettek. 1887-ben kimondták, hogy minden hajó járhat éjjel, ha villamos fénynyel világítják meg. A hajóforgalom ettől fogva föllendült. Már 1888-ban 1611 hajó és 1889-ben 2445 hajó közlekedett a Suez-csatornán. 1886-ban átlag 36 óra kellett, míg a hajók átmentek a csatornán, 1887-ben már 33 óra 58 perc­, 1888-ban 31 óra 15 percz, 1889-ben 25 óra 50 percz alatt megtették az utat. Az 1889. év tavaszán egy hajónak elégséges volt 14 óra 45 perc­. — A csillagvizsgáló maecenása, Gordon Bennet, a »New-York Herald« tulajdonosa, a­ki Stanleyt sa­ját költségen kiküldte Livingstone felkeresésére, újabb bizonyságát adta a tudomány iránt való áldo­zatkészségének. Camille Flammarion híres franczia csillagász ugyanis évenként 6000 franknyi járadékot fog kapni Gordon Bennettől, hogy másik pártolójától kapott vivisyi birtokán (nem messze Páristól) felállí­tott csillagvizsgáló tornyában a legalkalmasabb esz­közökkel dolgozhassák. Ugyan e végből a franczia kor­mány is évenkénti 3500 frank segélyösszeget ad Flammarionnak. — Rablógyilkosság. Terniben a rablók be­hatoltak Casali grófnő palotájába és a grófnőnek, ki magát nyilván védelmezni akarta, levágták a fejét. A rablók az oda csődülő lakosság elől elmenekültek. — Veszett kutya a fővárosban. A soroksári­ ut­­czában ma este 7 és 8 óra között nagy rémületett keltett egy dühös kutya, mely számos embert meg­kergetett s egy Kiczka István nevű 13 éves erzsébet­­falvai fiút meg is mart, de egy lovasrendőr üldözőbe vette s lelőtte. A sérült gyermek sebét a Rókusban bekötözték. — Rövid hírek. Polgári fiúiskolát nyit Orosháza községe f. évi szept. 1-én, az evang. bánya­kerületnek pedig 20,000 frtot ajánlott fel, ha a terve­zett leányiskolát Orosházán állítja fel. A buda­pesti kereskedő ifjak társulatának tagjai holnap este a 9 órai személyvonattal indulnak Aradra az ott tartandó congressusra. — Összezúzta ma­gát Luskovics Pál napszámos, ki ma d. u. véletlenül leesett a hengermalom első emeletéről. — Lesza­kadt párkány. A vámpalota sóház­ utczai oldalá­ról ma délelőtt leszakadt egy mázsányi súlyú párkány­darab, de szerencsére bajt nem okozott. — Fővárosi krónika. Fölakasztotta magát ma délután az ajtókilincsre egy Pojtár István nevű 50 éves szabómester, mert nem tudta magát eltartani. — Agyon­nyomta a gyermekét ma reggel a Teréz-körúton egy Papp Mari nevű leány, a­kit e miatt felelőségre vonnak. Tudomány és irodalom. — Egy tanintézet jubilaeuma. Berlinből táv­írják . Az állatorvosi tanintézet százados jubilaeuma nagy ünnepélylyel ment végbe. A földművelési mi­niszter átnyújtotta a császár olajfestésű arczképét, mint a császár ajándékát. A különféle tudományos tanintézet képviselői szerencsekívánataiknak adtak kifejezést. A külföldi képviselők közül Beyek (Bécs­­ből) és Hutyra (Budapestről) tartottak beszédeket. Színház és művészet. — A népszínházban holnap pénteken kezdik meg az előadások rendes sorozatát a »Hőköm Má­tyás« czímű népszerű látványossággal, mely hat hét alatt 34 előadást ért. A főbb szerepeket Lukács Ju­liska, Frank Boriska, Csongori Mariska, Pártényiné, Csatai Zsófi, Német, Kassai, Szirmai, Horvát Vincze és Hunyadi játszák. A két gyermekszereplő Burg­­hard Boriska és Török Málcsi lesz. A darab felszere­lését, kellékeit és jelmezeit a nyári szünet alatt fel­­frissítették, mert az első kiállítást az előadások már megviselték. A darabból egy hét óta szakadatlanul folytak a próbák. F. H­e­g­y­i Aranka a jövő hé­ten lép föl először a szünet után a népszínházban. A »Pepita« czímszerepét fogja játszani, ugyanez al­kalommal lép föl először S­e­r­é­d­i Sarolta is. — A népszínház legközelebbi újdonsága az »Egy éj Ve­­lenczében« czimű operett lesz. — Hangverseny. A budapesti­ hegyvidéki tu­rista egylet meghívása folytán, a magy. kir. dalma­­színház elsőrendű karénekeseiből alakult »Apolló« czimű férfi énekkar a svábhegyi Eötvös-nyaraló kerti helyiségeiben tegnap hangversenyt rendezett, mely minden tekintetben sikerült. A nagy számmal megje­lent közönség minden egyes előadást megtapsolt. — Álllandó színház Nagy-Kanizsán. Nagy-Kani­­zsa város közönsége elhatározta, hogy díszes színhá­zat építtet és azt minden díj nélkül fogja átengedni a színészeknek. A színházat a főtérre tervezik és e czélra a Batthyány herczeg tulajdonát képező területet óhajt­ják. A napokban küldöttség is járt a herczegnél Kör­menden s igen kedvező eredménynyel tért vissza. A herczeg ugyanis szívesen tesz eleget a város óhajtásá­nak s azon lesz, hogy a hitbizományt képező területet az említett czélra átadhassa. Eddig a színházépítésre 29 ezer forint készpénz van, a városi takarékpénztár nyolczezer, a megyei takarékpénztár pedig tizenkét­ezer forint ajándékösszeget írt alá. A város maga meg nem határozott ideig évenként 1000 frtot tesz folyóvá. Az építés többi költségeit részvények alapján fedezik. Már a bizottság is megalakult, Guttman el­nöklete és Varga Lajos ügyvédszerkesztő alelnöklete mellett. Sport. Torna- és athleticai versenyek. Az »Achilles« sport-egylet és a szabadkai »Torna-egylet« f. évi aug. hó 3-án tartják országos jellegű torna- és athleticai versenyeiket Palicson. Eddig a »magyar­ testgyakor­lók köre« a budapesti torna­ egylet, a fővárosi sport­­kedvelők köre, a budapesti kerékpár-egylet tagjai je­lentették be közreműködésüket. A nevezési zárnapot f. é. aug. hó 2-ára halasztották. A nagy bizottság élén Vermes Lajos bajnok áll. A legérdekesebb küz­delem mindenesetre a bajnoki kardvívás és bajnoki távúszás lesz. A kardvívás védője Fellegi Antal Szegedről. Egyesületek és társulatok­ — Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre, legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy a kör pártolása érdekében memorandumot bocsát ki; felkérik továbbá az ügyvédeket, hogy a­mennyiben ügyvédjelöltet kívánnak irodájukban alkalmazni, ez iránt az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köréhez forduljanak (Ferencziek­ bazárja), a­hová a hét folya­mán már több megkeresés érkezett. A feltételek lehe­tőleg előre közlendők. Értesítés hétfőn, szerdán és pénteken délután 6—8 óráig adatik. Fővárosi ügyek. — Miniszteri jóváhagyás megtagadása. A bel­ügyminiszter nem hagyta jóvá a polgári iskolákhoz újonnan szervezett franczia nyelvtanítói állásra vo­natkozó közgyűlési határozatot. — Az orsz. szinészegyesület a szinészkiállítás czéljára, a királypavillon átengedését is kéri a ta­nácstól. — Adókivetés A­ fővárosi adókivető bizottságok augusztus hó elsején, pénteken, a következő új hely­rajzi számú házakban összeirt adókötelesekre vonat­kozó III. oszt. kereseti adójavaslatokat fogják tár­gyalni u. n. a IV. közigazgatási kerületben az 570—578 helyrajzi számig az 5. ker. a 873—883-ig bezárólag; a VI. ker. a 3889—3903-ig bezárólag; a VII. ker.az 5218 — 5231-ig bezárólag; a IX. X.ker. (Kőbánya) a 8631 helyrajzi számtól kezdve egész végig. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A valutapiac­on a valuta ismét nagy forgalom­nak örvend, mert a gabonakereskedők az előrelátha­tólag nagy exportra való tekintettel, fedezik magu­kat. Az arbitrage nagy értékpapíreladásokat tévén, a valuta csökkenése nem jelentékeny, de legközelebbre nagyobb áresés várható. Az ezüst ára Londonban ismét emelkedett. A standard uncia árjegyzése 50-25 pence-re emelkedett. Az emelkedés oka az amerikai számlára történt vá­sárlás. Az orosz kormány ezüst-eladásai, úgy látszik, megszűnnek. Az orosz kormány ugyanis az utóbbi napokban néhány millió rubel ezüstöt adott el péter­vári bankoknak, melyek az ezüstöt Hamburgba vitték ki. A vételár fedezésére ezek a bankok tegnap és tegnapelőtt Berlinben orosz bankjegyeket vásároltak. Innen van a rubel-árfolyam emelkedése. Az orosz pénzügyminiszter, úgy látszik, azért vásárol arany­váltókat, hogy a külföldi váltók értéke Oroszország­ban ne csökkenjen, mert ez a csökkenés árt a kivitel­nek. Az orosz pénzügyminiszter már július elején egy ízben ily módon megakasztotta az orosz valuta csök­kenését. Ultimo: A pénzszükséglet, mely a pénzpiac­on most beállott, az ultimo következménye. Remélhető azonban, hogy elseje után változni fognak a viszo­nyok. Erre mutat az is, hogy augusztus 4-e utáni időre olcsóbb pénzt kínálnak. Az osztrák-magyar bank főtanácsának mai ülé­sén, mint Bécsből táviratilag jelentik, Winterstein udvari tanácsos, mint újonnan kinevezett osztrák kor­mánybiztos vett részt. A főtanács elhatározta, hogy a kormánybiztosi tiszttől visszalépett Niebauer lovag­hoz köszönő iratot intéz. Magyar fegyvergyár. Mint az »O. É.« értesül, Loewe Izidor, a berlini Loewe és társa c­ég főnöke a magyar fegyvergyár igazgatóságából kilépett, de köte­lezte magát, hogy míg a gyár szerződésileg meghatáro­zott gyártási képességét el nem éri, támogatja a gyár érdekeit. Loewe valószínűleg azért lépett ki, mert az igazgatóság a Loewe és társa c­éggel szemben érvé­nyesíteni fogja kártérítési igényeit. Orosz Dunagőzhajózási társaság. Pétervárról távírják, hogy Gagarin herczeg orosz Dunagőzhajó­­zási társasága szerződést kötött 120 ezer padi orosz petróleumnak szeptemberben való Belgrádba, az addig készenlevő közraktárba szállítására. A társaság sze­mélytarifájának 50°/o-kal való leszállítása következ­tében a társaság veszteséggel dolgozik a személyfor­galomban. A leszállítás az osztrák-magyar Lloyddal való versenyzés miatt történt. A zónatarifa Németországban, Berlinben »Zó­natarifa, vasúti reform-egylet« név alatt egyesület alakult, mely a vasúti szállítás egységessé tételét és egyszerűsítését tűzte ki feladatául. Ezen egyesület most a közönséghez fordulva felhívást tesz közzé, hogy a zónatarifa behozatala tár­gyában mozgalmat indítson. Javasolja, hogy a sze­mély­szállításnál a következő dijak szedessenek: „ . . , 50 kilométer Helyi és szám- 25 kilo- 50 kilo- , . , , szédes forga- méter tá­ méter tá­­ren, u , a,r , s , , , , , . mely távol­lom volsagig volsagig ságban III. osztály 10 fillér 25 fillér 50 fillér 1 márka II. » 20 » 50 » 1 márka 2 » I. » — 2 márka 4 » 6 » Minden más díjtétel eltörültetik; kézi podgyász szabad. Minden feladásra kerülő podgyász darab után 50 kg. súlyig 50 fillér legyen fizetendő. A menetje­gyek épp úgy, mint a levélbélyegek mindenütt besze­rezhetők legyenek. A felhívás arra utal, hogy a díjté­telek leszállítása és egyszerűsítése által az utazás ed­dig nem sejthető módon fog növekedni. Az egyesület Magyarországra hivatkozik, hol a zóna­tarifa beho­zatala óta az utasok száma 275°/0-kal emelkedett, a bevétel 21-5°/0-kal növekedett, a­nélkül, hogy a kia­dások lényegesen emelkedtek volna, ez­által a zóna­tarifa az ország áldásává és az államra új jövedelmi forrássá vált. Poroszországra nézve, ha a forgalom csak annyira növekednék, mint Magyarországban, a bevételi többlet 60 millió márkát tenne ki. Belgium, Ausztria, Románia, Oroszország és Svédország ennek folytán szintén a zóna­tarifát hozzák be, Hollandia és Svájcz ezt tenni szándékoznak. Csak Németország vo­nakodik az olcsó személy­díjtételeket meghonosítani, mi­által a szegényebb osztály a vasút használatától majdnem egészen ki van zárva. Kereskedelmi és iparalap. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter által a hazai ipar hatályosabb tá­mogatása czéljából létesített orsz. kereskedelmi és iparalapra a sopron megyei első takarékpénztár 25 frtot, a trencséni takarékpénztár 100 frtot, a szentes­vidéki takarékpénztár 10 frtot, az ó- és törökkani­­zsai takarékpénztár 100 frtot, a délzalai takarék­­pénztár részvénytársaság 50 frtot, a kőszegi takarék­­pénztár 50 frtot, a szarvasi takarékpénztár 25 frtot, a lévai takarék- és hitelintézet 50 frtot, a biharme­­gyei kereskedelmi és termény hitelbank 200 frtot, a cs. kir. szab. Adria biztositó társaság 200 frtot ado­mányozott, mely hazafias adományokért a kereskede­lemügyi m. kir. miniszter a nevezett intézeteknek kö­szönetét nyilvánította. Az érsekújvári takarékpénz­tár az előbbi kimutatásban tévesen említett 20 frtnyi adomány helyett 100 frtot adományozott. Mac Kinley-bill. A Mac Kinley-bill elfogadása ellen most már az amerikai szövőiparosok lapja, a »Dry Goods Economist« is felszólal. Hogy a törvény­­javaslat tekintetében külföldön vallott nézeteket meg­ismerje a lap szerkesztője, Európába utazott s onnan visszatérve óva inti az amerikaiakat, hogy ne fogad­ják el a törvényt, mert abból nem hasznuk, hanem káruk lesz. A czikk írója Európában meglátogatta a nagy központokat és számszerűleg tünteti fel, mily sok szövött árut visznek be a törvény életbelépte előtt Amerikába. A mellett az európai államok bizo­nyára fognak intézkedéseket tenni a törvény ellen. A lap Amerikában nagy tekintélynek örvend és így czikke nagyon figyelemre méltó, annál is inkább, mert oly érdekkörből ered, melyet a Mac Kinley törvénye védeni akar. Magyarország kivitele Észak-Amerikába. Az észak-amerikai Egyesült­ Államok főconsulatusa köz­zéteszi a jelen év második negyedében Ausztria-Ma­gyarországból az Egyesült­ Államokba kivitt áruk ér­tékét. E kivitelből esett a budapesti főconsulatus te­rületére (dollár értékben). Gazdasági czikk 1930‘50, régiségek 129'72, műtárgyak 131'78, kosarak, botok 573'23, bab és hüvelyes 33,962'90, könyv és papír 55575, kefe és sörte 13,23772, kocsi 17973, egy­házi szerek 23002, szárított gyümölcs 14,495'96, üvegáru 5643'50, fa, levél 167804, bor 241772, ás­ványvíz 28,854'91, olaj 799‘20, agyagáru és porczel­­lán 715273, esernyőszár 88‘54, bor és liqueur 27,380'60, különféle 207’22. Összérték dollárban 139,641'67, összérték 1889-ben 72,865'63, gyarapo­dás 66,776­04 dollár. Phylloxera. Kis-Küküllő vármegye Felső-Bajom községének és Hont vármegye Közép-Balojta községé­nek szőlőiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, e községek határát, a földmivelésügyi m. kir. minisz­ter zár alá helyezte, az előbbi községet a medgyesi, az utóbbit a budai zárlati csoporthoz csatolta. Tengeri elárverezése Bulgáriában. A dézsma fejében beszolgáltatott, de eddigelé eladatlan maradt tengeri a f. é. augusztus 9-én fog elárvereztetni. Az árverés alá kerülő készletekről s azok becsértékéről szerkesztett kimutatás a budapesti kereskedelmi és iparkamara hivatalos helyiségében (Mária-Valéria utcza 12. II. em.) a délelőtti órákban megtekinthető. Egyúttal közli a kamara, hogy a gabnadézsma czi­­mén befolyt mennyiségek eddig még teljesen el nem adattak; a meglévő készletek mintegy 45000 mm. búzára, 7000 mm. rozsra, 25000 mm. árpára, 2300 mm. zabra, 14200 mm. tönkölyre, 3300 mm. kölesre, és 1700 mm. kétszeresre rúgnak. A bolgár pénzügy­­miniszter hajlandó ezen készleteket kéz alatt eladni s ajánlattevőkkel érintkezésbe lépni. Budapesti áru- és értéktőzsde. Julius 31. Gabonaüzlet. A délutáni gabonatőzsdén a jegyzések a következők voltak : Búza őszre 6.92—6.94 tavaszra 7.30 —7.32. Tengeri jul.—aug. —.——. —, aug.—szept. 5.52—5.54. 1891. máj.—jun. 5.28—5.30. Zab őszre 6.12—6.14, tavaszra 6.44— 6.46. Káposztarepcze aug.—szept. — .--------.—. Értéküzlet. (Utótőzsde). Az utótőzsde lanyha volt. Osztrák hitelrészvény 305.10—305, magyar aranyjáradék 102.15—102.12 pa­­rton köttetett. Délután 2 óra 30 p.-kor zárulnak. Osztrák hitel­részvény 305. — , magyar aranyjáradék 102.12’/a, papírjára­­dék —.-----, leszámitolóbank —.—. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde kissé szintén lanyha volt. Osztrák hitelrészvény 304.90—305.10, magyar aranyjára­dék 102.07’/a, magyar fegyvergyár 71.50—71 írton köttetett. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak . Osztrák hitel­részvény 305.10, magyar aranyjáradék 102.071/1, papirjáradék —.—. írton. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — jul. 31. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg nehéz —.-------.— forintig, ma­gyar urasági fiatal nehéz 45.Vs —46.1/* írtig, magyar urasági fiatal közép 46.'/­—47.— írtig, magyar urasági fiatal könnyű 47.-----48.— írtig, magyar szedett nehéz —.--------.— írtig magyar szedett közp. 45.— —46.— írtig, magyar szedett könnyű 47.-----48.— írtig, romániai bakonyi átmeneti ne­héz—.-------.— írtig, rom. átm. bak. közép írtig, rom. átmeneti ered. könnyű —.-------.— írtig, rom. átme­neti eredeti közép —.--------.— forintig, szerbiai átmeneti nehéz 46.00 —46.Va írtig, szerb, átmeneti közép 46.00 — 46.Va írtig, szerb, átmeneti könnyű 46.----47.— írtig, hizó a vasútról mázsáivá —.--------. írtig, hizó 1 éves élő­súly­ban—. ———. hizó két éves makkos,--------.— írtig, át­meneti eredeti közép —.--------.— írtig, szerbiai átmeneti makkos sertés élősúlyban 4 százalék levonással —.-------. forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilóra 4 százalékos levonással imázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, a vevőnek páronkint 4 forint arányban vám fejében megté­ríttetik. Sertéslétszám: julius 29-én volt készlet 164,885 drb, julius 30-án felhajtatott 1843 drb, julius 30-án elszál­­littatott 2819 drb, julius 30-án maradt készletben 164,539 darab sertés. NAPTÁR. Péntek, augusztus 1-én. Rom. cath.: Vas. sz. Péter. — Protest.: Gertrud. — Görög­orosz . (julius 20.) Illés pr. — Zsidó : (Ab. 15.) Tamás. Nap kél 4 ó. 37 p., nyugszik 7 ó. 34 p. — Hold két 8 ó. 34 p. este, nyugszik 4 ó. 39 p p. reggel. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9—d. u. 1-ig. Nemzeti múzeum : régiségtár, nyitva d. e. 9-től d. u. l-ig. A muzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr. belépti dij mellett. Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton d. e. 9-től d. u. l-ig. Margitszigetre hajóközlekedés fél óránkint, utolsó hajó a Margitszigetről indul este 10 és órakor. Vitelbér oda és vissza 20 kr. vasár- és ünnepnapokon 34 kr, gyermek­jegy 10 kr. A szigeten minden nap katona- és czi­­gányzene. Kereskedelmi múzeum állandó kiállítása és kereskedelmi tu­dakozó irodája a városligeti iparcsarnokban naponkint belépti dij nélkül nyitva áll d. e. 9-től 12-ig és d. u. 5 — 7 óráig. Vasár- és ünnepnapokon d. u. 20 kr­a be­lépti dij. Vöröskereszt-egylet Erzsébet-kórháza (Budán, a Krisztina­városban.) A betegek d. e. csak a kezelő­orvos különös engedélyével; d. u. az I. és II. osztályban 2—3 óra és a III. osztályban 2—4 óra között látogathatók meg. — Idegenek megszemlélhetik a kórházat d. u. 3—4-ig. Az uj országház nagy gypsmintája megtekinthető egész nap. Jelentkezhetni az építészeti irodában. Belépti dij 50 kr. a .Jó szíve javára. Fehérkereszt-egylet (saját épületében, Mozsár­ utcza 16. szám. megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 2­­6 óráig. Technológiai iparmúzeum (saját palotájában, a József-körúton.) megtekinthető hétköznapon (szombat kivételével) va­lamint Vasár- és ünnepnapokon d. e. 9-től—12-ig. Délután és szombaton egész nap az intézet zárva van. Mentő-egyesület (helyisége: Lipót-bazár 47. sz.) megtekinthető d. u. 3 —5-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. u. 4-8-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Múzeumi könyvtárd. e. 9-től d. u. l-ig. Ál­atkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Svábhegyre a fogaskerekű vasút indul fél óránkint. Az Eötvös­­nyaralóban czigányzene. Vízállás: julius 80. julius 31. julius 30. julius 31. Duna: Pozsony 2.96 m. 2.84 fa. Tisza: M.-Sziget 0.12 m. 0.12 m. Komárom 3.36 „ 3.18 „ Tekeháza 0.14 „ 0.14 „ Budapest 3.32 „ 3.10 „ V.Namény 0.61 „ 0.68 „ Mohács 5.10 „ 4.90 „ Tokaj 0.01 „ 0.07 „ Újvidék 4.33 „ 4.33 „ Szolnok 0.08 „ 0.12 „ Pancsova 2.23 „ 2.26 „ Csongrád 0.33 „ 0.33 „ Orsova 2.63 „ 2.66 „ Szeged 0.31 „ 0.31 „ Rába, Sárvár 0.36 „ 0.36 „ T.­Becse 0.00 „ 1.25 „ Győr 2.88 „ 2.73 „ Titel 3.20 „ 3.21 „ Vág • Szered 0.14 „ 0.12 „ Szamos : Deés 0.05 „ 0.03 „ Dráva: Barcs 1.38 „ 1.29 „ Szatmár 0.48 „ 0.36 ,, Eszék 2.81 „ 2.70 „ Bodrog *: S.-patak 0.25 „ 0.20 „ Zákány 0.50 „ 044 „ Q.Tapolyavór 0.00,, 0.00 „ Száva : Sziszek 0.49 „ 0.60 „ Berettyó: B.-Szt-M. 0.15 ,, 0.16„ Mitrovicza 0.90 „ 0.88 „ Körös : N.­Várad 0.03 „ 0.05 „ Latorcza: Munkács 0.10 ,, 0.11 „ Tenke 0.04 „ 0.02 „ Temes: K. Kastély 0.08 „ 0.05 „ Borosjenő 0.06 „ 00.8 ,, Béga: Temesvár 0.34 „ 0.35 „ Gyoma 0.44 „ 0.38 „ Kiszetó 0.34 „ 0.30 „ Maros : Arad 0. 2 „ 0.85 „ Kraszna N.Majtény 0.26 „ 0.26 „ Déva 0.20 „ 0.16 „ A meteorologiai magyar kir. központi intézet időjárási jelentése. 1890. július 31-én, reggeli 7 óra. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka — 27 legkisebb · 15 Cels. Megjegyzések : A légnyomás Magyarországon kissé emelkedett. A minimum (45—50) az Atlanti Óceán, a maximum (65—70) Németország fölött terül el. A hőmérséklet nem változott. Kilátás : Gyenge szelek, többnyire derült, meleg idő. (zivatarok.) Színházak. Budapest, 1890. péntek, augusztus 1. Nemzeti színház aug. 17-ig, Operaház aug. 18-ig zárva marad. Személyek : Torkos Bendő Németh Gombócz Ábris Kassai Gyöngyvirág Lukács J. Leander, herczeg Szirmai Rizike Frank B. Mártuska Csongori M. Biszke Ágostoni B. Csöröge Doroghi L. Libuska Réti L. Babuska Remete B. Lencsike Török M. Ludmilla M. Csatai Zs. Bálint, favágó Horváth V. Sára, felesége Pártényiné Péter ) Hunyadi Balázs ) Narczisz Istók ) Szabó Ferkó ) fiai( Hidasi Marczi ) Fánesi Sanyi ) Nemes G. Matyi ) Burghard B. Fő csizmaszellem Vidorné Heti min­orok! Népszínház . Szombaton : Hőköm Mátyás. Nyári színház (a városligetben). Szombaton : Venus asszony Budai Színkör : Szombaton és vasárnap : Florinda kisasszony Főszerkesztő: Tók­a,! !L/1CX. Felelős szerkesztő: G­alátsi Ödön. Népszínház: Hőköm Mátyás. Látványos bohóság, dalokkal és tánczc­al, 4 szakaszban, 20 képben. Perrault meséje után Írták: Mortier, Leterrier és Vanloo. Ford. : Fái J. Béla. I. rész: 1. kép: Az emberevő kony­hája. 2. A tündér az ember­evőnél. 3. A favágó kunyhója. 4. Hét fiú és hét leány. 5. Mese az oroszlánról és egér­ről. 6. Matyi a fa tetején. 7. Merre látszott a világosság. 8. Fénylő bogarak, mint Út­mutatók. II. rész: 9-ik kép: Metyi bejut az em­­berevőhöz. 10. Az ál ember­­evők. 11. Az emberevő ebédje. 12. Matyi tervei. 13. A csizma­palotában. III. rész: 14-ik kép : A koronák és háló­sapkák. 15. Utazás a hétmért­­földes csizmában. 16. Indulás a gyermekországba. IV. rész: 17-ik kép: Az emberevő a tündér fogságában. 18. Matyi király fővárosa. 19. Az aczél­­vár bombázása és bevétele. 20. Befejező kép. Gyárfás Márton Tóbiás Sántha Pityi Vasvári­né Palkó Gyöngyösi I. Lurkó Fodor Kezdete fél 8 órakor. Nyári színház. (A városligetben) Vénus asszony vagy : utazás az ős- és új világban. Látványos bohóság, dalokkal és tánczokkal, 12 képben, írták : Pasque és Blumenthal. Fordította : Fái J. Béla. Zené­jét szerző: Raida C. A. Személyek : Guntrám, mérnök Bihari Rajmund, festő Tompa Turka dr. Rónaszéki Ben Hafiz Kövi Abdallah Vedress Júlia (Vénus) Daróczi I. Ámor Tárnoki G. Miss Singleton Tharassovit Babur, szultán Sz. Németh Kezdete 7 órakor. Budai színkör. (A Krisztina-városban.) Németh János jutalomjátéka. Aszt­aller Irma k. a., a berni színház tagja, vendég­­fellépte. A tévedt nő. (La traviata.) Opera 4 felvonásban. Irta : Piave. Zenéjét szerzette: Verdi. Fordította : Nádaskay Lajos. Személyek : Valery Violetta Asztaller I. Bervoix Flóra Ledofszki M. Anina Tóvári A. Germont Alfréd Németh Germont György Kiss Letoriéres Fekete Douphoi bá­r Kovács D’Obigny To­lagi Grenville Vértessi Giuseppa Szentes Flóra szolgája Antalffi Küldött Kassai kezdete 7 órakor.

Next