Nemzet, 1890. szeptember (9. évfolyam, 2878-2904. szám)

1890-09-01 / 2878. szám

— Catastropha a Montblancon. A Montblancon szerencsétlenül járt Villanova grófnak, egyik milánói távirat szerint, — nyomára találtak. Villanova gróf két kísérőjével együtt a Bionassay felett levő­ glecser­­hasadékba zuhant le; a szerencsétlenül jártak holt­testeit azonban még nem emelték ki a hasadékból.­­• Gyilkosság. Szegedről távírják, hogy ma reggel Takács János faraktári felügyelőt és ennek nejét vérbe fagyva találták. Az ismeretlen tettes sze­­kerczével vagdalta össze-vissza áldozatainak fejét, mely sebek mindkettőnél oly súlyosak, hogy a férj valószínűleg még ma meghal. Az asszonynak életben maradásához van némi remény. A gyilkossági kísérlet hosszú műve, mivel a helyszínen volt pénzt a tettes érintetlenül hagyta. — Sziklaom­lás. R­ózsahegyről távírják lapunk­nak, hogy a múlt éjjel a kassa-oderbergi vasút Kra­­lován és Turán közötti vonalán sziklaomlás történt, minek következtében a pályatest járhatatlan lett. Az utasok csak átszállással folytathatták útjukat, a­mi a késő éjjel nagy ügygyel bajjal járt. — Letartóztatott metropoüta. Konstantinápoly­ból távírják a berlini »Kreuzzeitung«-nak, hogy f. hó 29-én a szultán parancsára elmozdították állásáról és letartóztatták a monastiri görög metropolitát, mert lakásán egy külföldi hatalommal, Oroszországgal folytatott levelezéseket találtak, melyben ezt a hatal­mat arra szólítja fel, hogy ne tűrje a macedóniai bol­gár püspökök kinevezését. — Tüzek mindenfelé. Ezt az évet a tűzpusztítá­­sok után fogják elnevezni. Nincs rá példa krónikánk­ban, hogy a tűz oly sűrűen és oly irtóztató mérvben pusztított volna hazánkban, mint ebben a nyárban. Majd minden héten 3—4 virágzó község, nagy major­ság földig leég­ő lakosai koldusbotra jutnak. Újabban a következő nagyobb tüzesetekről vettünk hírt: Füzes-Szent-Péter szolnok-dobokamegyei köz­ségben tegnapelőtt d. u. 1 órakor tűz ütött ki és rövid negyed óra alatt — a nagy szélvihar által élesztve — a falu észak-nyugati része egészen lángokban állott. A lakosság hasztalan kísérlette meg a tűz localizálását, nem bírt a bősz elemmel, hanem Hidalmásról érkeztek tűzoltók több fecskendővel és valóban az ő megfeszített munkájuknak köszönhető, hogy a tűz tova terjedésének gátat vetettek. Az ösz­­szes kutakból kiszivattyúzták a vizet. Összesen 45 ház, ugyanannyi melléképület égett le. Elhamvadt a görög keleti iskola, a jegyzői lak és iroda, a leégett lakos­ság összes gabonatermése, takarmánya. Biztosítva semmi sincs. A táviró­vezeték póznái is tövig leégtek, a sodronyok a földön hevernek, ennélfogva a távirati összeköttetés megszakadt. A romok között egy 4—5 évesnek látszó gyermek megszenesedett holttestére akad­tak, a­kire szülei, a mezőre távozván, rázárták az ajtót. A tüzet szintén egy kis gyermek vigyázatlan­sága okozta, ki egyedül maradván otthon, a gyufával játszadozva, a ház előtt felhalmozott kendert meg­­gyujtotta, ebből keletkezett a nagy tűz. — Szkulyán Klobusiczky János nagybirtokosnak 3220 frt értékű gabonája, mely kazalba volt rakva, leégett. — Bettán Brunner Simon dettai lakos majorja égett le, kára több mint 2000 frt. — Temesvárról távirják . Dél- Magyarországon a tüzesetek még egyre szaporodnak.­­— Borgoson hatvan hold kincstári erdő ég; Belatin­­czen egy egész utcza, Radmanyesten a félfalu leégett. A Temesvárhoz közel fekvő Remete helységben teg­nap éjjel szintén nagy tűz volt.­­ Szerencsétlenül járt léghajós. Curletti léghajós e napokban Brailában léghajóján felszállt. Mikor már 300- 400 méter magasságra felemelke­dett, a léggömb gáza meggyuladt és Curletti lezu­hant. Holttestét, a­mely égési sebekkel volt borítva, a Duna jobb partján találták meg; tagjai össze voltak törve, koponyája széthasadva. Carletti nős volt és három gyermek atyja. — Rövid hírek. Rablógyilkosság. A farkaspataki erdőben tegnapelőtt éjjel Popa Tanasie kis-dombro­­viczai lakost rablók hátulról megtámadták, fejét bal­tával összehasogatták, azután elrabolták pénzét. — El­lenszegülő parasztok. Fehértemplomból jelentik, hogy Najdason egy csendőr két ellenszegülő parasztot fegy­vere szuronyával súlyosan megsebesített, a­minek kö­vetkeztében az egyik paraszt meghalt. A szolga­­biró Najdasra utazott. — Meghalt rémületében. Platz Mátyás 7­0 éves, esztergomi gazdag iparos tegnapelőtt reggel a piaczon, midőn árult, a közelben lecsapó vil­lám óriási dörrenésétől annyira megrémült, hogy ször­nyet halt. Szívszélhüdés érte a nagy ijedtség követ­keztében. — Fővárosi krónika. Véres verekedések. Az éjjel az Oesztreicker-féle kávéházban Márton Sándor szabóseg­éd és Márton Lajos pékmester mulattak. E köz­ben a kávéházba lépett Répási Mihály, a Rókus-kórházi kapus s a czigányt a mulató kompániától maga mellé pa­rancsolta, de ezek ellenkeztek, mire gorombáskodni kezdett. Ebből keletkezett a véres botrány. A két Márton megtá­madta Répásit. A nagy zavar közepette valaki a gázlámpá­kat lecsavarta. Mikor a pinczér újra világot gyújtott, ak­korra Répási már a földön feküdt eszméletlenül. A feje be volt ütve, s a jobb keze ujjai egészen össze voltak harap­­dálva. Hogy melyik ütötte főbe a két Már­ton közül, azt nem lehet tudni, mert egyik sem vállalja el a tettet, a rendőrség azért mind a ket­tőt letartóztatta. Répási Mihályt a mentők a Ró­­kus-kórházba szállították, a­hol élet-halál között lebeg. — Késelő napszámos. Az ó­budai rakparton ma dél­előtt B­i­e­d­l József és Seemann János napszámosok összeverekedtek s a dulakodás folyamán Biedl Seemannt kétszer mellbe szúrta. Seemannt, kinek sérülései súlyosak, a János-kórházba vitték a mentők, Biedl pedig le van tartóz­tatva. — Lopás a főpostán. Egy papírkereskedő-czég szolgájától ma délelőtt a főposta-hivatal csomagfeladási osz­tályánál elloptak egy kis csomagot, melyben 150 frt értékű aranypaszomány volt. A tolvaj valószínüleg akkor lopta el a csomagot, mikor a mit sem sejtő szolga kiment, hogy a főposta előtt álló kocsiról a többi csomagot is behozza. — Eltűnt vasuti hivatalnok. Szoboleczky Ödön vasúti hivatalnok, ki ■— mint irtuk — néhány nap előtt eltűnt, már megkerült. Tegnap este Budapesten lakó öcscsének Besiczáról sürgönyt küldött, melyben értesíti, hogy Besiczán van. — Bosszúálló kedves. G­y­ő­r­y János kubikos munkás Mészáros Mari nevű 17 éves kedvesét hűtlenségen kapta s ezért tegnap délután munka közben a vörösvári­­úton kőtörő kalapácsával agyba-főbe verte. A dü­höngő legényt a rendőrség letartóztatta. — Dühön­gő őrült. A Petőfi­ utcza 10. szám alatti házban ma hajnalban nagy rémületet okozott egy őrült ember. A boldogtalant Stein Jakabnak hívják s úgy éjfél körül tört ki rajta az őrültség. A felesége szül. Stein Róza, to­vábbá a zajra elősiető Klein József és Weisz Adolf ügy­nökök le akarták fogni és a dulakodás közben az őrült em­ber mindhármukat összemarta. Végre azonban mégis meg­fékezték s a János-kórház megfigyelő osztályára vitték. Szabó Károly 1824-ben született Kőrös-Tarcsán, hol atyja református lelkész volt. Tanulmányait Debre­­czenben, Késmárkon végezte, különösen a görög nyel­vet tanulta, nagy buzgalommal. 1845-ben letette az ügyvédi vizsgát, de ezzel egyszersmind félbehagyta jogi pályáját, Fiumébe ment és ott belépett a tenge­részeti iskolába. De belátta, hogy a tengerészeti szol­gálat fáradalmait nem bírja ki, hazajött tehát szülei­hez, hol teljesen a tudományoknak élt. 1847-ben jött Budapestre és munkatársa lett Toldy Ferencznek, a »Magyar tudósok tára« irodalmi vállalatánál, mely azonban a szabadságharcz alatt félben maradt. Szabó Károly 1848-ban a Bajza József által szer­kesztett »Kossuth-Hirlap« munkatársa lett, majd fegyverrel kezében részt vett a haza védelmében. A szabadságharcz leveretése után Teleki József gróf történetiró titkára lett 1850-ben és részt vett Teleki korszakalkotó művének, a »Hunyadyak korá«-nak rendezésében és összeállításában, 1855-ben, Teleki József gróf halála után, a nagy-körösi ref. gymna­­siumhoz neveztetett ki tanárnak. Ebben az időtájban számos görög irodalmi és történelmi munkája jelent meg. Lefordította Euripides »Iphigenia Aulisban« és »Iphigenia Tauris«-ban czímű tragoediáit, melyeket a Kisfaludy-társaság a »Hellen-könyvtár«-ban adott ki. De tevékenysége és tudós munkássága a törté­neti irodalom terén vett határozott irányt és tör­ténelmi polémiái után csakhamar nagy tekin­télyre tett szert. A történeti kriticát igen szerencsés kézzel gyakorolta. Történelmi kutatásai is ily termé­szetűek, kriticája először Jerney, majd Kemény Jó­zsef gr. és több más történetíró műveit vette Koncz­­kés alá. A tudomány akadémia a csakhamar feltűnt jeles történészt megválasztotta tagjának. Szabó Ká­roly pedig nagy buzgalommal dolgozott a történet­írás terén. Csakhamar nagyobb műveket adott ki, mint Thierry Amadé »Attilá«-ja, melyet lefordított és jegyzetekkel ellátott. »Attilamondák Thierry Amadé után fordítva.« »A magyar vezérek kora. Ár­pádtól szt. Istvánig« (1869.), »A magyarok had­szervezetéről Árpád korában bölcs Leo sze­rint« ; »A bolgár-magyar háború«; »A hét magyar nemzetségről,« »Előd vajda,«; »A tizedik századbeli besnyőkről« ; »A régi Mikó váráról« ; »Az 1533-iki székely krónika hitelességének védelme« ; »A magyar helynevekről« stb., melyek az akadémia kiadásában jelentek meg. Ezenkívül lefordította Anakreon összes dalait, Sophokles »Oedipus«-át, Euripides »Elektra«­­ját, Thukidides történeti művének négy első könyvét és Herodot első könyvét. Tagja volt az akadémia tör­téneti választmányának, a történelmi társaságnak. A kolozsvári Ferencz József egyetemen a szervezés óta a történelmi tanszéket töltötte be. Baics Milos báró országgyűlési képviselőt sú­lyos csapás érte: egyetlen fia, Baics Mihály hunyt el e hó 29-én Gleichenbergben 22 éves korában. A tö­rekvő, szorgalmas ifjú, a­ki a budapesti egyetemen a jogot hallgatta, apai ágon dédunokája volt Obreno­­vics Milosnak, Szerbia egykori uralkodójának. Az el­hunyt tetemét Gleichenbergben bebalzsamozzák és onnét Varadiára szállítják, hol a családi sírboltba he­lyezik örök nyugalomra. Peth­es Albert a nagyváradi 37. sz. gyalogezred főhadnagya, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára Jászberényben meghalt. Gyászrovat. Szabó Károly, kolozsvári egyetemi tanár, kiváló történetíró — mint lapunknak távírják — ma délután, életének 66-ik évében Kolozsváron elhunyt. Szabó Károly egyike volt hazai történet-irodalmunk legszor­galmasabb munkásainak. Egész könyvtárt írt össze és rengeteg történeti adatokat gyűjtött egybe, különösen a magyar vezérek korából, a­mely korszakot nagy elő­szeretettel kutatta. Művei a szigorú kritica és törté­nelmi megbízhatóság jellegét viselik magukon. Nem volt előtte történetírói tekintély, a critica bonczoló kezével nyúlt hozzá a régi krónikához és ügyes kézzel válogatta ki belőlük a mi elfogadható, a­mi valóság. Műveire valóban ráillik a közmondás: »História est lux veritatis.« Életrajzából kiemeljük a következő adatokat: Színház és művészet. — A népszínházban holnap, hétfőtől, szept. 1-től kezdve az előadások 7 órakor kezdődnek. Sport. Vívóterem. Fodor Károly ismert vivómester korona-herczeg-utcza 3. sz. a. vívótermében, mely a legnagyobb vívóterem a fővárosban, ma délben volt az új tanév ünnepélyes megnyitása. A főváros sport­­kedvelői nagy számban gyűltek össze a tágas terem­ben, hol kezdők és haladók érdekes vívó­gyakorlato­­kat tartottak. Fodor vivómester bemutatta Mi­ch­e­a­u­x Gyula párisi vivómestert, a­ki a kardvívás elsajátítása végett jött ide s egyúttal Fodor vívóter­mében a tőr-vivásból oktatást fog adni. Micheaux Porzsolt Gyula ügyvéddel állott ki s a tőr-vivásból igen érdekes gyakorlatot mutatott be. Lóversenyek Sopronban, Sopronból távirják la­punknak mai kelettel. A soproni versenyek első napja ma a következő eredménynyel végződött: I. F­e­steti­c­s - d­i­j. 1000 frt. Kétéveseknek. 900 m. Col. Anthony sga k. »Blackberry« első, báró Springer G. sga m. »Ricardo« második, gr. Erdődy K. »Sziporka« harmadik, gr. Henckel Hugo sga k. »Clairvoyante« negyedik. Tot. 5 : 30. Helyrefogadá­sok: 25 : 60 az elsőre, 25 : 39 a másodikra. — II. Polgár-dij: 10,000 franc. 20. belföldi és német lovaknak. 1200 m. Col. Anthony sp. m. »Gigerl« első, br. Springer Gusztáv sga m. »Or­vis« második, hg Auersperg F. sga m. »Premysl« harmadik, »Oho« negyedik. Tot. 5 : 10. Helyrefogadások: 25 : 28 az elsőre, 25: 31 a másodikra. — III. Kancza­­d­ij. 3000 franc. 3é. és id. kanczáknak. 2800 m. Gr. Esterházy Miklós 3é. sza k. »P u p p e n f e e« első, Fluck B. huszárfőhadnagy 3é. pk. »Gerlicze« máso­dik, gr. Lamberg Henrik ezredes 3é. pk. »Csin« harmadik. Tot. 5 : 6. Helyrefogadások: 25 : 28 az elsőre, 25:40 a másodikra. — IV. Ilona-dij. 1000 frt. 2é. és id. lovaknak. 1000 méter. Col. Anthony 3é. pk. »Orphan« első, br. Springer Gusztáv 2é. pk. »Violetta« második, gr. Henckel Hugó 3é. pk. »Speranza« harmadik. Tot. 5 :11. Hely­refogadások : 25:39 az elsőre, 25 : 59 a másodikra. I V. Gátverseny: 1000 frt. Minden orsz.­lónak. 2400 m. Gr. Esterházy Miklós 3é. pk. »N o t a b e n e« első, Col. Anthony 3é. sga k. »Electa« második, hg. Auersperg F. 3é. sga m. »Lovelace« harmadik, gr. Kinsky Zdenkó 5é. p. m. »Montbar« negyedik, Mik­lós Aladár huszár főhadnagy 4é. sp. k. »Beauté« ötödik. Tot. 5 : 30. Helyrefogadás: 25 : 63 az elsőre, 25:77 a másodikra. — II. Erdődy-akadály­­verseny. 1500 frt. 5600 méter. Gróf Kinsky Zdenkó 5é. sga­m. »S­c­h­ö­n­b­r­u­n­n« első, Szalay B. huszár főhadnagy 6é. sp. k. »Hanakin« második, gr Kinsky Ferdinánd főhadnagy 5é. sga h. »Victor« harmadik, gr. Stahremberg E. főhadnagy 5é. sga h. »Pickpocket« negyedik. Tot. 5 : 10. Helyrefogadás : 25 : 33 az elsőre, 25 : 38 a másodikra. — Nagy diszes közönség volt a versenyeken s a sport-férfiak teljes számmal jelentek meg. KÖZGAZDASÁG. A vöröstoronyi vasút. Az erdélyrészi közgazdasági testületeknek nem­rég Nagy-Szebenben tartott értekezlete egyebek kö­zött a Romániával tervbe vett újabb vasúti csatlako­zás kérdésével is foglalkozott és elhatározta, hogy fel­terjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez, mely­ben kéri, miszerint eszközölje a vöröstoronyi vasút mielőbbi kiépítését a romániai kir. vasutakhoz való csatlakozással, mivel e vasútnak előmunkálatai is a legelőrehaladottabbak. Hasonló kéréssel fordul az értekezlet az országgyűléshez is. A felterjesztésből, melyet a kolozsvári és brassói kereskedelmi kamara, az erdélyi gazdasági egylet, a nagy­szebeni gazdasági egylet, a nagy­szebeni és brassói polgári és iparos­egylet képviselőinek megbízásából az említett érte­kezlet elnöke és jegyzői írtak alá, közöljük a követ­kezőket : Örömmel fogadtatott bizonyára országszerte az a Sophiából eredő hír, hogy a kereskedelmi szerződés megkötése Bulgária és Ausztria-Magyarország kö­zött közeli kilátásban van, s a magyar kereskedelmi múzeum Sophiában fiókot szándékozik felállítani. Mindez bizonyítéka annak, hogy tevékeny kereske­­del­­i miniszterünknek messzebblátó tekintete fel­fogta Bulgá­ria kereskedelmi fontosságát Magyaror­szágra nézve; felismerte, hogy a magyar kereske­delem útja az erdélyi részeken át vezet Bulgáriába, s így az erdélyi részek iparának emelése, az erdélyi részekből Bulgária felé vezető közlekedési erők léte­sítése a legjobb eszköz arra, hogy Bulgária és Ma­gyarország kereskedelmi összeköttetésének politikai és közművelődési tekintetben egész Közép- és Nyu­­gateurópára nézve jelentős műve létrejöjjön és ainnak állandó fenmaradása biztosíttassék. Hogy az erdélyi részek korábban mily jelenté­keny szerepet játszottak az Ausztria-Magyarország és Bulgária között folytatott kereskedelemben, az a magyar királyoknak vám- és harminczadmentességre, árulerakási helyekre, országos és heti vásárokra, czé­­l­ekre és kebelezetekre vonatkozó nagy számmal fen­­m­aradott kiváltságleveleiből is kitűnik, valamint ok­mányok bizonyítják az erdélyi szász üzletemberek kereskedelmi forgalmát egy­részt Konstantinápoly­­lyal és Egyptommal, más­részt Velenczével, Danczká­­val és az északi Hansával. A kedvező helyzetnek gyors és erőteljes kihasz­nálása, hathatós eszközök szükségesek arra, hogy azon kiváló állást, a­melyet a magyar kereskedelem a Bal­kán-államokban egykor elfoglalt, ismét visszanyerjük, s a monarchia korábbi államférfiainak hibáit és mu­lasztásait helyrehozzuk. Az utóbbiak közül csak a török vasutaknak tud­valevőleg az­ osztrák-magyar monarchia nyilvánvaló hátrányára történt kiépíttetését említjük fel, a­meny­nyiben e vasutakat a tengertől észak felé vitték, a­helyett, hogy ellenkező irá­nyban Magyarország déli határától a tengerig vezették volna s igy e vasutak éle Ausztria-Magyarország ellen irányul, kizárólag a jutányos tengeri utón szállító nyugat-európai ipar­­államoknak kedvezvén. E hibának végzetes következ­ményei az osztrák-magyar monarchiára, de főként Magyarország kereskedelmére nézve, csak oly vasutak építésével szüntethetők meg, melyek határainkon át a szomszédos tartományokba, az Alduna és Balkán vi­dékeire vezetnek. Azon kérdésr­e, hogy mely pontokon volna leg­előbb szükséges az Alduna- és Balkán-vidéket velünk összekötő vonalakat lerakni ? — az Alduna-meden­­czének alakzata meggyőző feleletet ad. Vegyük szemügyre ezen medencze alakulatát! Az Alsó-Dunának völgye mértani alakban szem elé állítva hosszoldalas négyszöget alkot, melynek hosszabb oldalait a Kárpátok és a Balkán-hegység képezik, közepét pedig a Duna har­ántosan szeli át. A Dunának ezen keresztvonalára a négyszögnek hosszabb oldalairól, a Kárpátoktól és a Balkántól két függélyes esik: az Olt és az Isker, mint egyedüli jelentősebb folyók, a­melyek közül az egyik az erdé­lyi Kárpátok hegylánczát, a másik a Balkánhegylán­­czot töri át. Mindkét folyó áthatolva a hegységen, majdnem egyenes ir­ányban halad, s torkolatjuk szinte szemben esik egymással. A bolgár Isker az Oltnak mintegy folytatását képezi délnek a Balkán és az Iskerváros, Sophia felé, az Olt pedig északi folytatása az Iskernek Románia és Erdély felé. Azon közlekedési eszközök, melyeket az aldunai tartomá­nyok által rövid ideig élvezett római közigazgatás éles látása teremtett, gonoszul elhanyagolt alak, de most már talán közel az idő, a­mikor a vaspálya az Olt mentén, és átkelve a Dunán, az Isker mellett Sophiába vezet és az erdélyi részeket a legrövidebb úton köti össze északi és déli Bulgáriával,­­ és eddig a legközelebbről érdekelt államok: Magyarország, Románia, Bulgária részéről ezen hadászati és keres­kedelmi szempontból fontos összeköttetés érdekében vajmi kevés történt, bizonyára hasonlíthatatlanul ke­vesebb, mint a rómaiak idejében. Erdélynek eddig csak egyetlen vasútvonala van, mely a déli Kárpátokon áthatol és a romániai vasút­hálózathoz csatlakozik: a predeáli, mely a legrövidebb összeköttetés Erdély keleti része és Bukarest, vala­mint Galaczon, vagy Ruszjukon át a Fekete-tenger­rel és keleti Bulgáriával. De Erdélynek közép és nyugati részére nézve ez összeköttetés nem elégséges és a Dunától a közel jövőben bizonyára Sophiához vezető Isker-pálya természetszerű folytatását nem a predeáli vonalban, hanem valamely inkább nyu­gatra eső romániai-erdélyi vasútvonalban fogja találni. És most, a­midőn a román kormány készséget tanú­sít az erdélyrészi déli Kárpátokon át a második vas­úti csatlakozásra és kormányunknak a vöröstoronyi, vagy a Vulkán-szoroson át eszközlendő csatlakozás között van választása, azok számára, a­kik az erdélyi részekért éreznek és ez országr­ész jövendőjéért jog­gal aggódnak, kedvező alkalom nyílt, hogy fellépé­sükkel a vöröstoronyi csatlakozás mellett az erdé­lyi részek, magyar hazánk, sőt a monarchia érdekeit is szolgálják. NI.­Szebentől, a magyar államvasutak végpontjától, a vöröstoronyi szorosban a határig még csak 341­ 2 kilométer nincs a vasútból kiépítve. Ezen SMls kilométerből több, mint 22 kilométer az épp most engedélyezett n.­szeben—talmács—szász-felek— fogarasi vonalra esik, úgy, hogy a vöröstoronyi szo­rosban a határig még csak 12 kilométer volna kiépí­tendő. Az Olt partján megszakítás nélkül haladó vö­röstoronyi vonalnak, mint völgyi pályának nincsenek műszaki nehézségei és a kiépítendő szakasz rövidségé­nél fogva pénzügyileg is könnyen keresztülvihető. A vasutak tervezése és forgalma tekintetében mérvadó minden szempontot komolyan megfontolva, a vöröstoronyi csatlakozás előnyei szembeszökők. Első­sor­ban ennek rövidsége a többi vonalakhoz viszo­nyítva. A budapest—predeál—bukaresti vonal h­osz­­sza ugyanis 903 kilométer, a budapest—orsova—bu­karestié 879 kilométer, a budapest—vulkán—buka­restié 897 kilométer, a budapest—arad—kiskapus— a.­szeben—vöröstoronyié pedig 845 kilométer. A predeáli vonal tehát 58, a vulkáni vonal 52, az orsovai vonal 34 kilométerrel hosszabb a vörösto­ronyi vonalnál. A pálya emelkedése a predeáli vonal­nál 1029, a petrozsényi vulkáni vonalnál 610, a vö­röstoronyi vonalnál pedig csak 420 méter a tenger színe felett. Nem kevésbbé a vöröstoronyi csatlakozás mellett szólanak a pénzügyi szempontok is. A mű­szaki üzem költségei a vöröstoronyi vonalnál cseké­lyebbek : egy harmadosztályú mozdony a vöröstoronyi szoroson óránként 23 kilométer középsebességgel 18 kiló szén fogyasztása mellett 5000 méter mázsát szál­líthat, holott a predeáli vonalon óránként 13 kilomé­ter sebesség és 23 kiló kőszén fogyasztása mellett csak 2000 métermázsa szállítható, vagyis a vörösto­ronyi vonalon két vonat ugyanazon terűt szállíthatna el, a­melyhez a predeáli pályán öt vonat szükséges és e m­ellett ugyanekkor Predeálon át majd csaknem félgyorsasággal és 5 kilóval több szén fogyasztása mellett eszközölhető a teherszállítás. Hasonló viszo­nyok forognak fen a petrozsényi hegyi pályán, illető­leg annak tervbe vett folytatásánál a "Vulkán-, vagy szurdoki szoroson át. Az erdélyi részek központját képező Kolozsvár városa a vöröstoronyi szoroson át éri el legrövidebb összeköttetését Kis-Oláhországgal és Bulgáriával, a­mennyiben Kis-Kapustól Predeálon át a távolság Krajovának 583 kilométer, ellenben Kis-Kapuson és a vöröstoronyi szoroson át Krajovának 346 kilométert, tehát 237 kilométerrel kevesebb s igy Kolozsvár 237 kilométerrel a Dunához és Bulgáriához közelebb fog esni. Ezen előnyök természetesen NI.-Szebenre és kör­nyékére nézve fokozottabb mér­tékben érvényesülnek. A vöröstoronyi csatlakozással szemben a petrozsény— vulkáni vonalnak hátrányai vannak: az utóbbi a Buda­pest—Bukarestet tekintve) 52 kilométerrel hosszabb, az emelkedési viszonyok kedvezőtlenebbek, továbbá a pálya építése és fentartása költségesebb. Senki sem tagadhatja, hogy ezen szempontok nagy politikai jelentőséggel is bírnak, mivel Magyar­­ország a budapest —zimony—belgrád—nisi vasút mellett egy második keleti vonalat nyerne, a­mely nem csak a legrövidebb út volna Budapestről Buka­restnek és folytatásában Bulgáriának, hanem függet­lenítene egyszersmind minket Szerbiával szemben, a­ki Magyarország és Bulgária egyetlen vasúti össze­köttetése felett uralkodik. Erdélynek, mint Magyar­­ország előretolt védbástyájának a nagy aldunai sík­ság felé a jövendő keleti háborúkban jelentékeny sze­­rep jut. Ha e háborúikban Ausztria-Magyar­ország részt vesz, fontos reá nézve, hogy egy részt Oroszor­szággal szemben — melyről nem tudható, hogy épen Galicziát választaná a háború színhelyének — más­részt a Balkán-államok esetleges magatartásával szemben monarchiánk a legczélszerűbben hajthassa végre csapatainak felvonulását és biztos hadműveleti alappal bírjon. Jelenleg e czélra a predeáli és orsovai vasútvo­nalak állanak rendelkezésre. De sem a predeáli, sem az orsovai nem alkal­mas az innen Romániába vonuló osztrák-magyar had­sereg részére hadműveleti alapnak, mert mindkettő azon veszélynek van kitéve, hogy az illető hadtest hadműveletei alapjától az ellenség oldaltámadása el­vágja. A vör­östoronyi szoros, miután Predeál és Orsova között középen fekszik, a legalkalmasabb betörő pont Romániába az osztrák-magyar hadsereg részére, miután hadműveleti tere oldaltámadások el­len leginkább biztosítva van s egyidejűleg az osz­­tr­ák-magyar hadsereg szárnyai által, melyek Or­­sován és Predeálon át működhetnének, támo­gatható. Ha Románia barátunk, Oroszországgal szemben a Vöröstoronyon át hatásosabban támogat­hatjuk őt, mint Predeálon, Vulkánon vagy Orsován át. Ehhez még a következő körülmény járul: Ha Oroszország Dobrudsán át Bulgáriát és pedig termé­szetszerűleg először Bulgária keleti részét, meg akarná csapataival szállani és mi ebben meg akarnók akadá­lyozni, akkor e czélra a zimony—belgrád—nisi vonal nem áll rendelkezésünkre, mivel Szer­bia valószínűleg magakadályozná az átvonulást. Ha azonban a Vörös­toronyon 63 Kis-Oláhországon keresztül nyugati Bul­gáriával van összeköttetésünk és Románia barátunk, csapatainkat hamarább vethetjük a vöröstoronyi szo­roson át nyugati Bulgáriára és Sophiára, hogysem az oroszok oda érhettek volna. Mindezen okokból kiindulva, az értekezlet kéri a kormányt és az országgyűlést, hasson oda, hogy a Romániával folytatandó tárgyalások alatt felmerülő vasúti csatlakozások között legelső­sorban a vörös­toronyi vasút kiépítése határoztassék el és a Magyar­­ország és Románia között 1874-ben kötött szerződés hatodik czikkelye, melyben több vasúti csatlakozás és ezek között a vöröstoronyi, mindkét kormány ré­széről kívánatosnak nyilváníttatott, akként egészít­­tessék ki, hogy Románia elvállalja a kötelezettséget tüzetesen meghatározandó, lehetőleg rövid határidő alatt, a vöröstoronyi szorosig vasúthálózatát ki­építeni. Közlemények: Magyar hajó- és gépgyár. Mint értesülünk, az újpesti Schönichen-féle hajógyárat az ez utóbbi és a prágai gépgyár között régebben megálla­pított feltételek mellett f. é. aug. 31-én a magyar ipar­és kereskedelmi bank részvénytársaság megvette. Ez a bank tudvalevőleg már előbb megvette a prágai gépgyár újpesti telepét is, mind akettőt a legköze­lebb alapítandó magyar hajó- és gépgyár­részvénytársaság számára. A zónatarifa a déli vasúton. Holnaptól kezdve a déli vasút osztrák vonalain új személyszállítási díj­szabás lép életbe. E díjszabás nem azonos az osztrák államvasutak krajczáros zónatarifájával. A déli vasút három zónára osztja vonalait, az első zóna 300 kilo­méterig terjed, a második 301—450 kilométerig, a harmadik zóna a 450 kilométeren felüli távolságokat öleli fel. A menetárak személyenkint és kilométeren­­kint a következők: 3.­­ .................................. 1.00 Ezen menetárakhoz még hozzájön a bélyegille­ték. A szabad podgyász érvényben maradt. Az uj ta­rifa olcsóbbítja ugyan az utazást, de a magyar zóna­tarifával ez nem versenyezhet, így pl. Bécsből Grácz­­ba került eddig személyvonat I. oszt. 12 frt 67 kr­, II. oszt. 9 frt 51 kr, III. oszt. 6 frt 31 kr,az új tarifa szerint fog kerülni I. oszt. 11 frt 05 kr, II. oszt. 8 frt 25 kr, III. oszt. 5 frt 50 kr. Az orosz gabona versenye. Berlini lapok jelen­tése szerint az orosz pénzügyminisztérium Franczia­­országgal és Olaszországgal külön szerződéseket szán­dékozik kötni az orosz gabonának ezen országokban leendő kedvezményezése iránt. Ezen kedvezmények­ért az orosz kormány viszont hajlandó volna az olasz és franczia importnak Oroszországban előnyöket nyújtani akként, hogy olasz és franczia czikkekre érintetten hagyná a jelenlegi vámot, "ellenben más államokkal szemben felemelné a vámtételeket. Olaszországba szóló postai csomagok. F. évi szeptember hó 1-én az olasz vasutak által közvetí­tendő, azaz 3 kg súlyt vagy 1000 franc­i 400 frt értéket meghaladó, avagy terjedelmes postai csomagok számára az olasz szállítási útra nézve új, az eddi­gieknél egyes viszonylatokban csekélyebb díjak lép­nek életbe. Ugyanezen időponttól kezdve eme csoma­gokat darabonként 200 frtig utánvétellel is lehet terhelni. Az utánvételi jutalék irtonként 2 kr, de legalább 6 kr. Az olasz kir. posta által közvetített krajczár I. zóna: gyorsvonat: 1. osztály .......................... 5'700 2. » .......................... Y272 3. » 2844 postavonat: 1. » .......................... 4’75 2. » ...... 3*56 3. » 2-37 vegyesvonat: 2. » 2’50 3. » 1-58 II. zóna: gyor­svonat: 1. » .......................... 4'560 2. » 3-420 3. » .......................... 2-280 postavonat 1. » 3"80 2. » 2-85 3. » 1"90 vegyesvonat: 2. » 2'00 3. » 1-30 III. zóna: gyorsvonat 1. » 3‘240 2. » 2-400 3. » .......................... 1-620 postavonat: 1. » 2"70 2. » ...................................................................... 2-00 3. » 1M5 vegyesvonat 2. » 1'50 A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-éssület. u. n. nemzetközi postai csomagok (3 kgig, 1000 fokig 400 frtig utánvétel, nem terjedelmes) díjazása válto­zatlan marad. Sorsolás: Az egyházi műemlékek nyeremény­­kölcsön-sorsjegyeinek tizenegyedik húzása f. évi szep­tember hó 1. napján d. u. 3 órakor fog a vallás- és közoktatásügyi minisztérium (Hold-utcza 8. sz.) II. emeleti tanácstermében megtartatni. Budapesti áru- és értéktőzsde. Augusztus 31. Értéküzlet. (Vasárnapi magánforgalom.) A mai vasárnapi magánforgalomban osztrák hitelrészvény 309.10—308.70 írton köttetett. NAPTÁR. Hétfő, szeptember 1-én. Rám. cath.: Egy. ap. Far. pk. hu. — Protestáns: Egyed. — Görög-orosz: (aug. 20.) Sámuel pr. — Zsidó : (Elül 16.) Nap kél 5 ó. 19 p. nyugszik 6 ó. 40 p. — Hold kél 8 ó. 13 p. este, nyugszik 7 ó. 45 p. reggel. — Nap hossza 13 ó. 21 p. Miniszterek nem fogadnak. Az akadémiai könyvtár megnyitása. A múzeumi könyvtár megn­yitása. A posta- és távirdatiszti tanfolyam megnyitása. A főváros pénzügyi és gazdasági bizottságának ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. A főváros magánépítészeti bizottságának ülése d. u. 5 órakor az uj városházán. A szinészeti kiállítás a városligeti műcsarnokban, megnéz­hető reggeli 9—d. u. 7 ó. 30 kr. belépő mellett. Tanszer-kiállítás a Közteleken megtekinthető d. e. 9 — d. u. 6 óráig. A meteorologiai magyar kir. központi intézet időjárási jelentése. 1890. aug 31-én, reggeli 7 óra. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = 20 legkisebb 12­0 Cels. Megjegyzések : A légnyomás O­roszországban sülyedt, Szt.-Pétervárott 11 mm-rel, egyebütt emelkedett, Krakóban 8 mm-rel. A minimum (50—55) Livland, a maximum (65 — 70) Izland fölött terül el. A hőmérséklet kissé sülyedt. Kilátás : Északi szelek, keleten részben felhős, száraz idő, cse­kély hőváltozás. Színházak. Budapest, 1890. hétfő, szeptember 1. ________Magy. kir. operaház szept. 14-ig zárva._______ Nemzeti színház. ^Tatur­o Lina _ Bálin Imrei (évi bérlet 157­31. Havi béri. 1.sz. — Kezdete 7 órakor. Petnaházy. Történeti színmű 3 felvonás­ban. Irta : Csiky Gergely. Nyári színház. Személyek : (A városligetben) Petneházy Dávid Nagy Imre Belényi Zsuzsanna Belekiné fi fenegyerekek. kva, leanya Fai Sz. (Gieperlcki Máriássy Miklós Mihályfi (megenni.) Koszlik Györ­gy Újházi Uj életkép dalokkal és táncz­ludit, neje Vizváriné czal 4 felvonásban. J. Wim-Krakó, Íródeák Vízvári mez után magyar színre al-Zóra Jászay M. halmazta: Szirmai Imre. Ze-Ferhád, renegát Gyenes néjét szerzé : Znojemszky Gy. Vaubonne Benedek Személyek : Günther Latabár . Bóka Menyhért Rónaszéki Petreőczy kapitány Kőrösmeze» Rózsi) ^ Serfözi E. Ja °* ) ferenczi A1),1 t. Pista, inas Hosszú eml ujjarátok nU Pimeskern Szánthó varaslaTtábornok Szacsvay Romvári Redress Károly, loth. hg. Tóth . Pogányfalvi­­ Lajos, badeni hg. Egressi Sc£,Jager Sz. Németh Neuburg herczeg Horvath paraszt ^ Rónaszékit Bervich herczeg Pálfi vidéki TM Vedress Krstóf dán hg Klenov.cs w Tharassovits M Szobor Adám gr. Abonyi J Almeyda, ezredes Szigeti I. Kezdete órakor Grim sales Magy­an Martini Császár Marsigli Zilahi . ..... Dobna, őrnagy Bállá Bu­ft.Tl SZlilliOf. Da'­ré, kapitány Bátonyi (A Krisztina-városban.) E. Fiáth János Hetényi — Kezdete 7 órakor Az UZSai gyöngy. Eredeti népszínmű 3 felvonás­ „T, , , , ban. Irta: Gerő Károly. Zene-NépSZint­áZ.­jét szerzette: Erkel Elek. ~ Személyek : Solymosi Elek mint vendég. Faragó Ferenc Komjáthi Egy éj Velencében. SSS Kin. Operette 3 felvonásban. Fran­­juczi, leánya Jakabffi A­­czia alapeszme után írták: özv. Bárdosné Antalffiné Zell F. és Genee K. Fordítót- (l­yes rt. fia Szerdahelyi ták: Fái J. Béla és Reiner Hamvas István Sándor E. Ferencz. Zenéjét szerzette: jómag Samu Kiss Strauss János. Zakariás Flórián Kovács Személyek : Fájdalmi Sylvia K.­Árpási K. Guido, herczeg Dárdai Korcsmáros Vendrei Delacquas Újvári Vida Vértessi Barbaruccio Szabó Vidáné Lászi E. Testaccio Horváth Marczi Déri Barbara Vidorné Kisbiró Antalffi A. Agricola M. Csatai Zs. Jajnekemné Krecsányiné Constancia Béni I. Ferkó Tollagi Anina F. Hegyi A. Kóczos Keleti Caramelle Solymosi Zsiga Szentes Pappaeoda Kassai Czigány Mári Mihajlovics Ciboletta Réthy L. — Eurico Riselli Lubinszky Kezdete 7 órakor. Heti müstörö­si Nemzeti gy.iih­áz . Kedden : A csapodár. (Havi bér­let 2.) Szer­dán : Frou-frou. (Havi bérlet 3.) Csütörtökön: Misantrop. Férjek iskolája. (Havi bérlet 4.) Pénteken : A király háza­sodik. (Havi bérlet 5.) Szombaton : VIII. Henrik. (Új betanulással 1-ször. Havi bérlet 6.) Vasárnap : VIII. Henrik. (Új betanulással 2-szer. Havi bérlet 7.) Népszínház : Kedden : Budavár megvétele. Szerdán : Náni. Blaha L. assz. mint vendég. Csütörtökön: Egy éj Ve­­lenczében. Pénteken : Szegény Jonathán. Blaha L. assz. mint vendég. S­zombaton : Hököm Mátyás. Vasárnap : Éjjel az erdőn. Blaha L. assz. mint vendég. Nyári színház (a városligetben): Kedden: A fenegyerekek. Szerdán : A könyvtárnok. Csütörtökön : Angyal Bandi. Pénteken : Színházi képtelenség. Budai színkör. Kedden: Tricoche és Cacolet. (Ko­vács Mihály jutalomjátéka.) Szerdán: Tíz leány és egy férj sem, és Szép Galathea. Csütörtökön : Fokról­­fokra. Pénteken : Il­ik Rákóczy Ferencz fogsága. Szombaton : Gasparone. (Znojemszky Nándor karnagy jutalomjátéka.) Vasárnap : A két pisztoly. Főszerkesztő: 30 ó Is. a, 1­ó r. Felelős szerkesztő: G­acári Ödön. Ritka szép káposzta - repczét, ered­eti montagnei és probsteii rozsot, SP t é 1 i borsot ^ ajánl „ „ IAÜTHM DINI A magkei-esbedése, (3012) Budapesten, IV., Koronaherczeg-utcza 18. szám. Minták kivonatra ingyen és box-m­entve küldetnek.__ n %

Next