Nemzet, 1890. október (9. évfolyam, 2907-2937. szám)

1890-10-01 / 2907. szám

s azért bolti áruk meghatározva nincs is. Végül még a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk Rózsa K. és neje könyvnyomdájáról, mely a köny­veket igen ízléses egyszerű díszszel állította ki. Színház és művészet — Az operaház mai vendége, Kemény­fi Gizella kisasszony, csak a színpadon új jelenség. Már egyszer találkoztunk vele egy elsőrendű hangverse­nyen s azóta kellemesen emlékezünk a kisasszonyra. Akkor megírtuk róla, hogy a pódiumról igyekezzék mihamarább a színpadra: tehetségének megfelelő s hálás tere az lesz. Csak örvendünk, hogy mai első debütje után ismételhetjük ezt. Keményfi kisasszony nagyon sokat ígérő tehetség. Bájos megjelenésű, szín­padra termett alak, maga a természetesség. Hangja behízelgő soprán, terjedelmes, tiszta, üde­s erejével dominál. Bécsi nevelés, szerencséjére azonban mind­azon hibák nélkül, melyekből utóbb nagyon is sokat tapasztaltunk a bécsi növendékeknél. Meglátszik rajta a kiváló gondos művelés és tanulás. »A granadai éji szállás« Gabrielláját minden elfogultság nélkül adta s nem volt száma, a melyre föl ne hangzott volna a n­ézőtér tapsa. Elsőnek ritka szerencsés debüt volt s ez azzal biztat, hogy operaházunk a kisasszonyban jó erőre tehet szert. Az érdekes est majdnem egészen telt ház előtt folyt le. — A népszínházban holnapután, csütörtökön, d. e. 10 órakor tartják meg a »Boszorkányvár« czimü öt felvonásos Millöcker operette jelmezes és világítá­­sos főpróbáját. A bemutató előadás péntekre van ki­tűzve. — Kamara-estélyek. A Hubay Jenő és Popper Dávid által alapított és rendezett kamara-estélyek ez évben már az öt­ödik évfolyamba lépnek. Hat kamara­estély lesz az idén is, elsőrangú művészek közreműkö­désével. Az első estélyt október 29-én tartják meg. Hubay Jenő nov. 1-én Oroszországba megy. Helyette a második estélyen az első hegedűt Petri Henrik drezdai hangverseny-mester játsza. A vonós­négyes­társulat ez évadban nagy súlyt fektet a hazai zene­szerzők műveire s az estélyek mindegyikén egy-egy újdonságot mutatnak be, így előadásra kerül Jámbor Jenő (vonós négyes), Szabó Xavér Ferencz (vonós hatos), Herzfeld Viktor (vonós négyes), Koeszler Já­nos (vonós négyes) és Popper Dávid (vonós négyes) egy-egy műve. Az estélyek rendezésével ismét a »Harmonia« zenemű-kereskedést bízták meg, mely a hat estélyre szóló bérletet már meg is nyitotta. A törzsbérlők helyeik megtartása iránt legkésőbb okt. hó 15-ig intézkedhetnek.­­ A színészeti kiállítás, még csak rövid ideig, október hó végéig lesz látható. Az érdeklődés a kiál­lítás iránt nem csökkent és különösen délután telnek meg a kiállítás helyiségei látogatókkal, a­mikor L­á­­n­y­i Géza, a népszínház czimbalmosa pompás hangú pedal-czimbalmon szebbnél-szebb népdalokat játszik. Most a kiállítás csak addig van nyitva, a­míg be nem sötétedik, legközelebb azonban berendezik a világítást s akkor a közönség este fényes kivilágítás mellett is megszemlélheti az érdekes kiállítást. — Új színmű került előadásra tegnapelőtt a pá­risi Ambigu-ben: M­arthold ötfelvonásos »L’agre»-ja. Eleven, ügyes meséjü újdonság, mely a fiatal színmű­írónak szép sikert hozott. Egy bankár lányát, a­kibe a bank pénztárnoka reménytelenül szerelmes, egy amerikainak szánta feleségül. A bankár lánya és pénztárnoka között a szerelem kölcsönös, de szólni egyikök sem mer, mivel az apa hajthatatlan. A sze­relmeseket a véletlen — egy kis kellemetlenség után —­ zöld ágra segíti. A pénztárnokra egy ékszeres szekrényt bíznak, a­mely azonban mindjárt az első napon eltűnik; hűlt helyén ott találják a bankár ki­sebbik lányát, halálra sebezve. A gyanú a pénztár­nokra hárul, a­kit el is fognak. Időközben a kis lányka kigyógyul veszedelmes sebéből s akkor aztán elmondja hogy őt s az ékszerszekrénykét az amerikai bántotta. Erre az amerikai főbe lövi magát, a bankár pedig a pénztárnokhoz adja lányát feleségül. Egyesületek és társulatok. — A Kárpát-egyesület budapesti osztálya ren­des társas­ összejövetelét október 2-án az »István fő­­herczeg« szálló külön földszinti éttermében tartja.­­ A budapesti ügyvédi kör évi rendes közgyű­lését okt. hó 30-án d. u. hat órakor tartja a Feren­­cziek bazárjában saját helyiségében. Sport. Budapesti lóversenyek. Őszi meeting. — Harmadik nap: tzept. 30. d. u. 2 6. 16 p. — Az őszi lóversenyek mai, harmadik napján is csak közepes számú közönség jelent meg a gyepen. A versenyek eredménye a következő: I. Eladó verseny. 1500 frt. Táv: 1600 m. Két ló futott: Péchy Andor »C­endes«-c­ég Pulay Kornél »Donatio«-ja. Győztes lett »Csendes«. Tot. 5: 7. A nyertes lovat nem vették meg. II. Nyeretlenek versenye. 1000 frt. Táv: 950 m. Startoltak: Blaskovich M. »Mehetne«-je, Festetics Pál gr. »Lauretta«-ja, Harkányi J. »Hi­dal­go«-ja, Henckel H. gr. »Sziv­es «-je, Károlyi Gy. gr. «Theseus«-a, Springer G. br. »Pandore«-ja és »Vantard«-ja, Stubenberg J. gr. »Tableau«-ja,,Üch­­tritz Zs. br. »Alpine«-ja és Capt. Violet »Árpác II.«-je. Első lett »Theseus«, második »Szives«, harmadik »Pandore«. Tot. 5:35, helyre fog. I. 25 : 140, II. 25 : 06. III. Handicap. 1000 frt. Táv. 1300 m. Indultak: Erdődy K. gr. »Vép«-je, Capt. Violet »Ophelia«-ja, Kodolich A. »Macte«-ja, Blaskovich E. »Kényes«-e, Egyedi A. »Valentin«-ja, Károlyi Gy. gr. »Bartolo«-ja és Stern R. »Miss Crampon«-ja. Első »V­é­p«, második »Miss Crampon«, harmadik »Valentin«. Tot. 5:16; helyre fogadás I. 25:66, II. 25: 133. IV. St. L­e­g­e r. 10,000 frt. Táv: 2800 m. A versenyben résztvettek: ifj. Esterházy Móricz gr. »Kalksburger«-je és »Prado«-ja, Hunyady Imre gr. »Weather«-e, Üchtritz Zsigmond br. »Atyafi«-ja, Capt. Violet »Aran­ká«-ja, Zichy Béla gr. »Sür­göny«­ és »Garlic«-a. Győztes »Weather«, máso­dik »Aranyka«, harmadik »Garlic«. Tot. 5: 54, helyre fog. I. 25 : 71, II. 25: 83. V. Eladó-gátverseny: 1000 frt. Táv: 2400 m. Négy ló küzdött a győzelemért: Kinsky Zs. gr. »Horn«-ja, Mr. P. Price »Fotograf«-ja, Trautt­­mannsdorff L. gr. »Georgine«-ja, Wackerow K. »At­­lantic«-e. Első lett »Atlantic«, második »Fotog­raf«, harmadik »Georgine.« Tot. 5:10; helyr. fog. I. 25 : 36, II. 25 : 44. A nyertes lovat tulajdonosa 2050 frtért visszavásárolta. VI. Eladó­k-H­andicapja. 1000 frt. Táv: 1600 m. Négy ló versenyzett. Lov. Scazighino »Through«-ja, Egyedi A. »Labrador«-ja, Trautt­­mannsdorff gr. »Árpád«-ja és Stubenberg J. gr. »Motor«-ja. Első »Árpád«, második »Labrador«, harmadik »Motor.« Tot. 5:11; helyr. fog. I. 25:31, II. 25 : 33. A nyertes lóra nem akadt vevő. Fővárosi ügyek. — A légszeszvilágítás kiterjesztése. A tanács felszólította a légszesztársulatot, hogy a légszeszveze­­téket a kőbányai­ utra és Kőbányára is terjeszsze ki. A társulat a tanács felszólítására kijelentette, hogy kész annak eleget tenni s a jövő tavaszszal a kiter­jesztési munkálatokat végre fogja hajtani. Ezt előbb azon okból nem teheti, mert a szükséges mennyiségű cső ez idő szerint nem áll rendelkezésére. Egyúttal a társulat azt a kérelmet intézi a tanácshoz, hogy a gázvezetéket a tavaszszal mindjárt a jászberényi- és tápolna-utra is terjesztesse ki. — A villamos vasút. A városi vasúti vállalat kertész-utczai telepét ki akarja bővíteni s ennek en­gedélyezésére kérvényt adott be a tanácshoz. E kérel­mét a vállalat azzal indokolja, hogy a Podmaniczky­­utczai vonalon a második vágányt már le kell raknia, továbbá, hogy a körúti vonalból kiágazólag a király­­utczán át új vonalat kell létesítenie; végre, hogy a kör­úti, mint a stalló-utczai vonalon a forgalom emel­kedése folytán, a kocsik számát szaporítania kell, mi okból a kertész-utczai telep bővítése szükséges. Azon kívül a vállalat a rena­uti telepén műhelyt, a Szondy­­utczában pedig csatornát kíván létesíteni s az ezekre vonatkozó terveket a tanácshoz szintén bemutatta.­­ A fővárosi egylet ma délután M­o­r­­­i­n Imre elnöklete alatt ülést tartott. Huszár Kálmán az idegenforgalom emelése érdekében szólalt fel. Ez­után áttértek a szerdai közgyűlés napirendjének meg­beszélésére. — Iskolaszéki választások. Az igazoló választ­mány holnap, szerdán d. e. 10 órakor az iskolaszéki választások ügyében ülést tart a régi városháza ta­nácstermében. Az ülésen bemutatják a ferenczvárosi és kőbányai kerületekben megtartott választások ered­ményét. Az I—VIII. kerületekben megtartott válasz­tások ellen felszólamlást nem nyújtottak be s igy a választás jogérvényesnek tekinthető. Törvényszéki csarnok. A kaposvári mandátum. A kaposvári törvény­szék megszüntető határozatot hozott Bakony Fe­rencz perében, akit azzal vádoltak, hogy a legutóbbi képviselőválasztásnál, mint a szavazatszedő küldött­ség elnöke, Széchényi Pál gr. javára meghamisította a szavazó lajstromokat. A megszüntető végzés meg­­okolása fölemlíti, hogy igaz ugyan, hogy a szavazat­­lajstromokat helytelenül vezették, hogy az egyik jegy­zőkönyvben 19 taszári szavazó Széchenyi gr. javára, a másik jegyzőkönyvben ugyanez a 19 szavazó Kör­­mendy javára van bejegyezve, hogy egyes szavazók ki vannak hagyva és hogy egyes folyószámokat átugrot­tak ; mindezek daczára azonban a tényállás teljes bi­zonysággal nem volt megállapítható, mert a Széchenyi grófnak kézbesített szavazati lajstrom beszerezhető nem volt. A megszüntető határozatot a kir. tábla 8 Barthodeiszky biró előadása mellett, ma a kir. curia is helybenhagyta. Bevádolt gyárosok. Jakabffi Vilmos, arad­ me­­gyei földbirtokos uzsora, csalás és okirathamisítás miatt tett följelentést Neumann Ede, Sámuel, Dániel és Wolf szeszgyárosok ellen, mint a­kik őt, a feljelentés szerint, több százezer forintig megkárosították. A tör­vényszék a kir. ügyészség indítványára megszüntette a szeszgyárosok irányában megindított eljárást, a­mi ellen a panaszos föllebbezett. A kir. tábla elrendelte a bűnvádi vizsgálat folytatását, a­mi ellen a Neumann testvérek jelentettek be fölebbezést. Ma tárgyalta ez ügyet a kir. curia s a terheltek fölebbezését visszauta­sította, minthogy a kir. táblának bűnvádi vizsgálatot elrendelő végzése ellen fölebbezésnek nincsen helye. A kalocsai véres biróválasztás ügyében e na­pokban tesz indítványt az e bűnperben delegált köz­vádló, S­o­ó­s Kálmán dr. kir. alügyész. Az indítvány felett a kalocsai törvényszék fog határozni. Furfangos csalókat ítélt ma el a budapesti kir. törvényszék. Kohn Henrik, Bródy Dávid és Du­­schenszki Géza közös megállapodással úgy kerítettek pénzt, hogy a »Weisz és Márkus« czég nevére rendel­vényeket állítottak ki, a­melyeket aztán Duschenszki, Bánhegyi és Handel János kereskedőkhöz vitt. Ez utóbbiak mit sem gyanítottak és a rendelvények alap­ján, nagyobb mennyiségű árut adtak át Duschenszki­­nek. A consortium Reith Józsefnek adta el a jogtala­nul szerzett árukat. A mai tárgyaláson Bródy és Reith tagadtak mindent. Az írásszakértők véleménye alapján azonban kitű­nt, hogy az egyik megrendelő­­lapot Bródy állította ki, a­kit még azzal is vádoltak, hogy gazdájától, Steiner Adolftól, 1000 frt értékű árut lopott. A közvádló Reithtal szemben elejtette a vádat. Liedemann Károly, Fried Vilmos, Devecseri Károly és Krämer József védők meghallgatása után, a törvényszék Kohnt másfél évi, Bródyt 2 évi és Duschenszkit 1 évi börtönre ítélte, Reithot pedig föl­mentette. KÖZGAZDASÁG. A kereskedelmi- és iparkamarából. A budapesti kereskedelmi és iparkamara ma délután tartotta első ülését a nyári szünidő után, Kochmeister Frigyes dr. elnöklete alatt. A napirend érdemleges tárgyai előtt az elnök megemlékezett Wertheim S. L. székesfehérvári ka­marai kültag elhalálozásáról és indítványára, a ka­mara elhatározta, hogy e veszteség fölötti őszinte sajnálatának jegyzőkönyvileg ad kifejezést s a gyá­szoló családhoz részvétiratot intéz. Következtek az elnöki rendes közlések, melyek az ipartanács tagjainak megválasztására, új consulok kinevezésére, állami kedvezményekért való folyamo­dásokra stb vonatkoztak. A kamara e közléseket tu­domásul vette. A kereskedelemügyi miniszter a hazai kereske­delem előmozdítása czéljából, Budapesten létesítendő magyar kereskedelmi társaság részvé­nyeinek jegyzésére vonatkozó aláírási felhívás több példányának megküldése mellett, fölhívja a kamarát, hogy a nagy közgazdasági fontosságú vállalatot a ka­marai kerület azon érdekeltjeinek, a­kiknek közremű­ködésére e téren számítani lehet, megismertesse és figyelmébe ajánlja.­­ Az aláírási ívek szét fognak osztatni azon kamarai tagok közt, a­kikről feltehető, hogy érdeklődnek a dolog iránt. A kereskedelmi miniszter az érdekelt felek meg­felelő tájékoztatása végett értesíti a kamarát, hogy a pénzügyminiszternél kieszközölte, miszerint azoknak az adóköteles feleknek, a­kik nyílt helyeken az ital­mérési adót havi leszámolás útján fizetik, a beraktá­rozott, illetve bepinczézett újbor mennyiségéből a forrás és borseprőképződés által tény­leg előidézett apadás, mely azonban fehér bornál 10°/0-ot, vörösnél pedig 6°/0-ot meg nem ha­ladhat, a havi leszámolás alkalmával, adómentes le­számításba hozassák. Tudomásul vétetett. A kereskedelmi miniszter a kamara által a bu­dapesti távbeszélő hálózat előfizetési díjainak leszállítása tárgyában hozzá intézett fölterjesztésére válaszolja, hogy az előfizetési díjak megszabására vonatkozó határozmányok az állam és a bérlő közt kötött kétoldalú szerződésben lévén meg­állapítva, nincs azon helyzetben, hogy a­zokat egyol­­dalú intézkedéssel megváltoztassa, de megjegyzi, hogy éppen ezen szerződés értelmében, a­mennyiben a há­lózat előfizetőinek száma a f. év január havában az 1200-at már túlhaladta, a vállalat 1890. évi tiszta jö­vedelmének 10%-a már az előfizetők javára fog esni és ezeknek az év végével visszatérittetni. — Tudomá­sul vétetett. A kereskedelmi miniszter értesíti a kamarát, hogy a kamarai kerületek uj beosztására vonatkozó rendelete csak az 1891. év elején lép életbe és igy a kereskedők és iparosok a folyó évben még a régi álla­pot szerint illetékes kamarákban képviselték, minél­fogva a kereskedelmi­ és iparkamarai illetékek az 1890. évben még azon kamarát illetik meg, a­mely­nek kerületéhez az új beosztás szerint más kerületbe osztott törvényhatóság eddig tartozott. — Tudomá­sul vétetett. A kereskedelmi miniszter leiratában elismeré­sét fejezi ki azon buzgalom és gondosságért, melylyel a kamara legutóbbi évi jelentésében a képvi­seletére bízott kerület érdekeit tárgyalja. Kohn Gábor indítványára a kamara az elnökségnek és titkárságnak a sikerült jelentésért köszönetet sza­vaz. Ezzel kapcsolatban a miniszteri leiratok egész sora olvastatik föl, a­melyekben a miniszter úr azon intézkedésekről értesíti a kamarát, melyeket az évi jelentésben kifejezett óhajok teljesítése és ugyanott emelt panaszok orvoslása czéljából foganatosított, így a viasz meghamisítása tárgyában tett pa­nasz tárgyában a miniszter intézkedett, hogy ennek eleje vézessék. A kártyapapír tárgyában a miniszter felhívta a kamarákat, a­hol papírgyárak vannak, hogy karolják fel a gyártás ezen nemét. A budapesti sertés-vágóhíd ügyében a miniszter felhívta a kamarát, hogy újra tárgyalja a kérdést és hallgassa meg a hentes ipartestület véleményét is. Ez utóbbi tárgyban bizottság fog kiküldetni. Tekintettel arra, hogy a múlt év október havá­ban tartott kamarai értekezleten a kereskedelmi szakoktatás jelen állapota ellen többféle, de csak általánosságban mozgó panaszok emeltettek, a ke­reskedelmi miniszter alkalmat kívánt adni a ka­maráknak, hogy a kereskedelmi szakokta­tással és az e téren létező hiányokkal közvetle­nül megismerkedjenek s e czélból a kereskedelmi középiskolák idei érettségi vizsgálataira miniszteri biztosait a kamara által ajánlott tagok közül válasz­totta. Az ezen biztosok által eléje terjesztett jelenté­sekben igen figyelemre méltó javaslatokat talált, a­melyeknek érvényesítése a kereskedelmi szakoktatás terén jelenleg észlelt hiányok elenyésztetésére alkal­masnak látszik. Fölhívja ennélfogva a kamarát, hogy e javaslatokat gyakorlati kereskedelmi szempontból is tanulmány tárgyává téve, azokról hozzá mielőbb véleményes jelentést tegyen. A kereskedelmi osztály tekintettel arra, hogy a miniszteri leirat nagyszámú, kiváló fontossággal bíró javaslatot tartalmaz, nem tartja czélszerűnek azt azonnal tárgyalás alá venni, hanem javasolja a teljes ülésnek, hogy e czélból bi­zottságot küldjön ki, a­melybe a maga részéről: Frey­­berger Pál, Marton Alajos, Schmidt Sándor, Ull­mann Emil, Fáik Zsigmond és Fischer Ignácz kamarai tagokat, a­kik az idei érettségi vizsgálatokon miniszteri biztosokként résztvettek, továbbá: Fürst Jakab, Weisz Berthold és György Endre kamarai tagokat jelöli ki s melybe az elnökség még tanügyi szakférfiakat is meghívhasson. — A kamara ily érte­lemben határozott. Félegyháza városnak, a részére már engedé­lyezve lévő négy országos vásáron kivül még egy ötödik orsz. vásárnak engedélyezése iránti kérvényét a kamara nem pártolja. A budapesti papírkereskedők ipartársu­latának panaszát a papírkereskedés terén előforduló visszaélések tárgyában, a kamara nem tartja indo­koltnak és ily értelemben fog a tanácsnak ez ügyben véleményt adni. A romániai legújabb kereskedelmi törvénynek dr. Lehmann Róbert kolozsvári ke­reskedelmi akadémiai tanár által eszközlendő magyar fordításának kiadási költségeihez a kamara 50 irtót szavazott meg. A kereskedelmi osztály ülésében beható tanács­kozás tárgyát képezte Adler Henrik brixeni lakosnak javaslata távírda bérlet létesítése tárgyá­ban. A javaslat indokolására felhozatik, hogy az utóbbi években a táviró intézmény jövedelmének nö­vekedése sem a kereskedelmi forgalom emelkedésével, sem pedig a táviró hálózat terjedésével lépést nem tartott, mely sajnálatos körülmény magyarázatát ja­vaslattevő főleg abban találja, hogy a távírdánál ér­vényben levő díj, egyfelől a viszonyokhoz képest túl­ságosan magas, s másfelől nincsen tekintettel az üz­leti élet minden terén érvényesülő amaz elvre, mely szerint a tömeges forgalom bizonyos kedvezmények által elősegítendő. A leszállítás tehát csak ott látszik indokoltnak, a­hol a tömeges forgalom fejlődésének alapfeltételei megvannak, tehát a hírlapi­ és üzleti táviratoknál. Azt az elvet, mely már a hírlapi táviratoknál fennáll, a javaslattévő némi módosításokkal, az üzleti távira­tokra is kiterjesztendőnek véli oly módon, hogy a­ki va­lamely megállapítandó mennyiségű, pl. 1000—5000 szónak egy éven át leendő táviratozására előre köte­lezi magát, úgy az alapdíj, mind az egyes szavak után fizetendő díjak tekintetében, kedvezményben részesít­­tessék. A kereskedelmi osztály erre vonatkozó jelen­tésében ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a javaslatba hozott bérleti rendszer létesítése tényleg úgy a távíró intézmény jövedelmének emelése, mint a kereskedő osztály érdekében fölötte kívánatos, a ja­vaslattevő által ajánlott módozatot azonban nem tartja alkalmasnak a kívánt czél elérésére, mert a mellett, a mi viszonyaink között, a bérleti rendszernek nagyobb terjedésére alig lehetne számítani. Sokkal czélszerűbbnek és a keresztülvitelre egye­dül alkalmas módnak találná az osztály azt, ha ki­mondatnék, hogy a mely kereskedő vagy iparos az év folyamán bizonyos nagyobb szómennyiséget távirato­zott, illetve magának táviratoztatott, az év végén bi­zonyos, a táviratozott szók számához képest, skála­­szerű növekedő visszatérítésre tarthat igényt. Az osz­tály ajánlja, hogy a kamara az előterjesztett javasla­tot magáévá tevén, ily értelemben szerkesztendő bead­ványban fölkérje a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy azt egyelőre a belföldi forgalomban életbe lép­tesse. — Kochmeister Frigyes dr. elnök azon óhajának ad kifejezést, hogy a kereskedelmi osztály újra foglalkozzék a kérdéssel, annak körébe vonva a távirdaügy többi részleteit is, mint pl. a kézbesí­tés. — György Endre azt hiszi, hogy vagy általá­nosságban kell kérni a távirdadíjak leszállítását, vagy pedig részletesen kell kidolgozni egy javaslatot, a­mely az egész kérdést felöleli. A kamara az utóbbi értelemben határozott. A kereskedelemügyi miniszter a kamara azon fölterjesztését, hogy a vasúti szállításból eredő perek a budapesti áru- és értéktőzsde vá­lasztott bíróságának hatáskörébe utaltassanak, véle­ményadás végett a magyar vasúti igazgatók értekez­letének megküldvén, ennek megbízásából az osztrák­magyar államvasúttársaság igazgatósága, mint az ér­­tekez­et ez idei ügyvivője, értesíti a kamarát, hogy az értekezlet hajlandó a kamara említett indítványát egy, a kamara, a budapesti áru- és értéktőzsde vá­lasztott bírósága és a m. kir. államvasutak s az osz­trák-magyar államvasuttársaság által kiküldendő for­galmi- és jogi szakértőkből álló bizottság által be­hatóan tárgyaltatni és fölkéri a kamarát, hogy ezen tárgyalások megtartására alkalmas napot és helyisé­get választva, arról a nevezett két vasútigazgatóságot, a képviselők kiküldése végett, értesítse. — Az intéz­kedések meg fognak történni. Néhány kisebb jelentőségű ügy elintézésével, az ülés véget ért. Közlemények: Osztrák-magyar bank. A váltó-benyújtások az osztrák-magyar banknál a legutóbbi napokban nagy arányokat öltöttek. Különösen tegnap a benyújtások több millióval haladták meg az esedékességeket. Ha az igények ma és holnap még emelkednének, akkor a főtanács, mely holnapután, október 2-án ülést tart, érdekes helyzettel fog szemben állani. Ezüst-syndicatus. Magán táviratok szerint Lon­donban új, angol és amerikai c­égekből alakult housse-syndicatus képződött ezüstre. Ettől az ezüst emelkedését várták. Egyelőre azonban az emelkedés nem állt be. Az aranyárkeletpótlék vámoknál. Az 1879. jan. 1-e óta a vámok aranyban fizetendők, de a fizetés árkeletpótlék mellett, ezüstben is történhetik. F. é. októberre az árkeletpótlékot, mint már jelentettük, 12°­0-ban állapította meg a magyar és osztrák pénz­ügyminiszter. Ily csekély eddigelé nem volt az árke­retpótlék. Eddig ugyanis a következő volt a pótlék maximuma és minimuma. A legalacsonyabb és legmagasabb pótlék közt a különbség egy-egy évben 1’0, 2’5 és 5'5°/0 volt, négy évben 1’5°/0, két évben 2,0°/0, három évben 3,0 s csak egyik évben (1890.) 6­5°/0. Az átlagos arany­­agro négy évben (1879., 1880., 1881. , 1885.) maga­sabb és hét évben alacsonyabb volt a megállapított árkeretpótléknál. Egész 1887-ig állandóan emelke­dett, 1888. óta pedig esett. Az aranyban fizetett vám­összeg volt. A legmagasabb összeg 1883-ban fizettetett, a­mikor az ingadozás a maximum és minimum közt a legcsekélyebb volt (1‘0°/0) aztán 1888-ban és 1889-ben, a­mely években a különbség a tényleges aranyagi é­s a vámfizetéseknél adandó között a legnagyobb volt (0 95, illetőleg 0‘66°/0). A legtöbb aranyat 1889-ben fizették, a­mikor a pótlék kisebb volt, mint az előző öt éven át. A pénzszükség Londonban mind kellemetlenebbé válik. Tegnap annyira aggódtak a pénz újabb drá­gulásától s a kamatlábnak csütörtökre várt újabb emelkedésétől, hogy a tőzsde teljesen ellanyhult, pe­dig Párisból és Newyorkból kedvező hírek érkeztek. Három százalékos német birodalmi kölcsön. Miquel pénzügyminiszter a 170 millió márka 3°/0-os német birodalmi kölcsönt átadta az u. n. porosz con­­sortiumnak. Az átvételi árfolyam alatta marad a 87°/0-nak. Az új kölcsönnel Németországon a 3°/0-os kamatláb érvényre jut. Eddig Berlinben csak 4°/0-os és 31/a°/6-os bírod, kölcsön és ugyanoly kamatú po­rosz consol volt. »A szőlő phylloxerája« czímű műnek tervezetét bocsátja közre Sajó Károly, az állami rovartani állo­másnál működő tanár. Munkája a phylloxeraügyet és a rovar ellen való védekezést minden részletével együtt fogja tárgyalni. A könyv 30 krajczáros füze­tekben fog megjelenni. Osztrák-magyar vasúti kötelék: Folyó évi október hó 15-én az osztrák-magyar vasúti kötelékben új díjszabások lépnek életbe II. rész 1—A, 2—A és 3—A füzet elnevezés alatt. — Az 1 —A füzet díjtételeket foglal magában a szab. osztr.-magy. államvasut-társaság magyar állomásai (Budapest, Kőbánya, Szeged, Temesvár-Gyárváros és Temes-Józsefváros közös állomásokat kivéve) között egyrészt és az osztrák­­észak-nyugati vasút, Nándor császár északi vasút (Brünn és Holubitz) cs. és kir. osztrák államvasutak (Prága, Sig­­mundsberg-Horn és Iglau város) állomásai között másrészt. — A 2—A füzet díjtételeket foglal magában a fentemlített magyar közös állomásoknak forgalmára a felsorolt osztrák vasutak állomásaival. — A 3 —A füzet díjtételeket tartal­maz a m. kir. államvasutak állomásai között egyrészt és a fentemlitett osztrák vasutak állomásai között másrészt. — Ezen uj díjszabások következtében az 1884. február hó 1-től érvényes osztr.-magy. köteléki díjszabás II. rész 1. füzeté­ben és ennek pótlékaiban foglalt díjtételek, a­mennyiben azok a kérdéses viszonylatokra vonatkoznak, érvényen kívül helyeztetnek, ellenben az aussig-teplitzi vasút, cseh nyugati vasút, bnschtehrati vasút, Ferencz József császár vasút (Prágát és Sigmunsberberg-Horut kizárólag), dux-bodenbachi vasút, prága-duxi vasút és rakovitz-proticzini államvasutak állomásaira vonatkozó díjtételek valamint a kivételes dissza­­szabások ezentúl is érvényben maradnak. Továbbá a m. kir. államvasutak és az osztrák vasutak között 1889. április hó 1-től fennálló közvetlen díjtételek, szintén hatályon kivül he­lyeztetnek. Az uj díjszabások páldányai a részes vasutak igazgatóságainál legközelebb lesznek megkaphatók. A pótlék a pótlék az agro maximuma minimuma évi átlaga °­. 1870 17-0 15’0 16-25 16'28 1880 19-0 16-0 17-25 17-33 1881 17-5 18 0 16-71 16'76 1882 20-0 18-0 18-00 18‘81 1883 19-5 18-5 19'04 18'96 1884 21-5 20-0 2087 20‘79 1885 25-0 220 28-50 28-58 1886 25-5 24-0 25'25 24'86 1887 27-0 24-5 25-58 25'26 1888 26-0 20-5 24-25 23-30 1889 21-0 18-0 19-25 18'50 1890 18 5 12­0 18­80­­ 1879 8.554,100 1885 9.418,305 1880 7.684,555 1886 18.096,298 1881 9.294,424 1887 17.082,833 1882 19.098,512 1888 20.949,068 1883 28.651,340 1889 27.376,977 1884 17.703,634 1890 *) 11.532,036 Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 30. Gabonaüzlet. A délutáni gabonatőzsdén a jegyzések a következők voltak : Búza őszre 7.18—7.19, tavaszra 7.64 -7.55. Tengeri aug.—szept.—.----.—, szept.—okt. 6.10—6.14. 1891. máj.—jun. 5.77—5.79. Zab őszre 6.45—6.47, tavaszra 6.70— 6.72. Káposztarepcze aug.—szept. 12­60—12.70. szept.—okt. Értéküzlet. (Utótőzsde). Az utótőzsdén osztrák hitel­részvény 307.40—307.20 írton köttetett. Délután 2 óra 30 perc­kor zárulnak. Osztrák hitel­részvény 307.20, magyar aranyjáradék —.----, papirjáradék —.—. írton. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde üzlettelen volt. Osztrák hitelrészvény 307.20 írton köttetett. Délután 5 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészvény 307.20, magyar aranyjáradék —.-----, papirjáradék-----, leszámitolóbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése: — szept. 30. Az üzlet lanyha. Magyar urasági öreg nehéz 48.-----44.— forintig, ma­gyar urasági fiatal nehéz 45.-----46.— írtig, magyar urasági fiatal közép 45.1/»—46.— írtig, magyar urasági fiatal könnyű 47.-----48.— írtig, magyar szedett nehéz —.--------.— írtig magyar szedett közp. 44.1/«—45.1/« írtig, magyar szedett könnyű 46.-----47.— írtig, romániai bakonyi átmeneti ne­héz—.--------.— írtig. rom. átm. bak. közép —.--------.— írtig, rom. átmeneti ered. könnyű —.--------.— írtig, rom. átme­neti eredeti közép —.--------.— forintig, szerbiai átmeneti nehéz 44.00— 44.'/« írtig, szerb, átmeneti közép 44.-----44.­« írtig, szerb, átmeneti könnyű 45.-----46.— írtig, hizó a vasútról mázsáivá —.-----.— írtig, hizó 1 éves élő súly­ban —.-----.— hizó két éves makkos, —.-----.— írtig, át­meneti eredeti közép —.--------.— írtig, szerbiai átmeneti makkos sertés élősúlyban 4 százalék levonással —.-----.— forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilóra 4 százalékos levonással imázsánkint értendők. Romániai és szerbia sertéseknél, melyek mint átmenetiek adatnak el, a vevőnek páronkint 4 forint arányban vám fejében megté­ríttetik. *) Első félév. Segítéslétszám: sept. 28-án Volt fetale 1158,Mf srb, szept. 29-én felhaj­­tott 814 drb, szept 99-én elüti­­láttatott 9258 drb, szept. 29-én maradt kerületben 159,470 darab sertés. NAPTÁR. Szerda, október 1-én. Rom. oath: Remig. pk. hu. — Protestáns: Aladár. - 8l­l­­­orosz: (szept. 19.) Trófim vt. — Zsidó: (Tischrn 17.) Nap kél 5 6. 59 p. nyugszik 5 6. 41 p. — Hold kél 7 6. 21 p. este, nyugszik 9 6. 18 p. reggel. A miniszterelnök, mint belügyminiszter fogad d. u. 4 órakor. A budapesti franczia kör dalestélye és társasvacsorája Osman pasa tiszteletére este fél 8 ó. Fővárosi közgyűlés az uj városháza dísztermében d. u. 5 órakor. A budapesti philologiai társulat ülése d. u. 5 6. az akadémia palotájában. A főváros 25 milliós kölcsönkötvényeinek első húzása d. n. 4 G. a régi városháza tanácstermében. Makart-kiállítás a műcsarnokban (Andrássy­ út 61.) nyitva d. e. 9—d. u. 5-ig. Belépti dij 50 kr. Nemzeti múzeum : képtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. A múzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr. belépti dij mellett. A színészeti kiállítás a városligeti műcsarnokban, megnéz­hető reggeli 9—1. u. 7 u. 30 kr. belépő mellett. Bőrkiállítás a városligeti iparcsarnokban d. e. 9—12 d. u. S—1. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. u. 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása és a kereskedelmi tudakozó irodája a városligeti ipar­­csarnokban naponkint belépti dij nélkül nyitva áll d. e. 9-től 12-ig és d. u. 3­6 óráig. Vasár- és ünnep­napokon d. u. 20 kr­a belépti dij. Technológiai iparmúzeum (saját palotájában, a József-kerus­.) megtekinthető hétköznapon (szombat kivételével) va­lamint vasár- és ünnepnapokon d. e. 9-től—12-ig. Mentő-egyesület (helyisége: Lipót-bazár 47. sz.) megtekinthető d. u. 3—5-ig. Vöröskereszt-egylet Erzsébet-kórháza (Budán, a Krisztina­városban.) A betegek d. e. csak a kezelő­orvos különös engedélyével; d. u. a. I. és II. osztályban 2—8 óra és a III. osztályban 2—4 óra között látogathatók meg. — Idegenek megszemlélhetik a kórházatd. u. 3—4-ig. Az uj országház nagy gypsmintája megtekinthető egész nap jelentkezhetni az építészeti irodában. Belépti díj 50 kV a »Jó sziv« javára. Fehérkereszt-egylet (saját épületében,) Mozsár­ utcza 10. esám megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 2­0 óráig. Margitszigetre hajóközlekedés óránkint, utolsó hajó a Margitszigetről indul este V*8 órakor. A Lipótváros Bombatér és a Margitsziget felső kikötője között d. u. fél háromtól fél hétig szakadatlanul közlekedik egy külön hajó. Vitelbér oda és vissza 20 kr. vasér­és­ ünnepnapokon 34 kr, gyermekjegy 10 kr. A szige­ten minden nap katonazene. Aquincumi régiségek , odajuthatni­k­ Budáig a közúti vasúton, onnan a szent­endrei helyi érdekű vasúton. Svábhegyre a fogaskerekű vasút indul fél óránkint Az Eötvös» nyaralóban czigányzene. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 80 kr. V i z á I I á t. «sept. *0. szept 30. »«*»­■ *9. ««pt »■ Duna : Pomoloj 2.67 m. S.S8 m. I Tisza : 0.18 ta. 0.20 « Komárono; 2.68 „ 8.6* „ j Tekebiw 0.06 „ 0.0* . Budapest 8.28 „ 8.89 „ V.Ssmény 1.18 „ 1.1* * Mohács 3.88 „ 8.60 „ Tokaj 0.S8 „ Oá* m Újvidék 4.88 „ 4.18 „ Szolnok 1.00 „ JOS „ Pancsova 8.31 „ 2.18 „ Ceonfrád 1.37 „ 1.45 „ Orsova 8.88 „ 8.74 „ Szeged 0.57 „ 0.70 „ Rába, Sárvár 0.44 „ 0.43 „ T.­Becse 1.89 „ 1.11 „ Győr 2.34 „ 8.34 „ Titel 3.88 „ 8.18 „ Vág : Szered 0.05 „ 0.04 „ Szamos : Deés 0.88 „ 0.88 „ Dráva: Barcs 0.87 „ 0.51 „ Szatmár 0.10 „ 0.10 „ Eszék 1.98 „ 1.83 „ Bodrog : S.-patak 0.10 „ 0.10 „ Zákány 0.05 „ 0.08 „ 0. Topoly: Hoír 0.00 „ 0.84 „ Száva : Sassnek 1.18 „ 1.18 „ Borottyó: B.-Sat-M. 0.15 „ 0.17 „ Microviesa 0.80 „ 0.25 ., Körös : N.-Várad 0.08 „ 0.04 „ Latorcz*: Munkács 0.05 „ 0.04 „ Tenke 0.18 „ 0.18 „ Temes : K.Kastély 0.84 „ 0.85 „ Borostend 0.18 „ 0.18 „ Béga: Temesvár 0.78 „ 0.81 „ Gyomé 0.04 „ 0.08 „ Kisaeti 0.25 * 0.85 „ Maros­v­árad 1.20 „ 0.11 „ Krasena: N.Msjtény 0.80 „ «.82 „ Déva 0.20 u 0.88 „ massaasssssasaat west il..i.«j. i —*«saws ! A meteorologiai magyar kir. központi intézet időjárási jelentése, 1890. szept 30-án, reggeli 7 óra. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka legkisebb 12­0 Cels. Megjegyzések : A légnyomás észak-nyugaton sülyedt, Stockholmban 15­ mm. Moszkvában 10 ntm. emelkedett. A minimum (25—30) É.-Skandinávia, a maximum (61 —70) Olaszország, fölött terül el. A hőmérséklet keveset, és szabálytalanul változott. Kilátás : Nyugati szelek, többnyire derült, száraz és meleg idő Később részben felhős és nyugtalan idő. ........... ....................... Színházak. Budapest, 1690. szerda, okt. 1. [Nemzeti SZik­ulá]. Személyek : Faust Broulik K­­­i­ncérte? 188­­4*. H&vt bért i.b*. Mefistofeles Odry Tudós nők. Vígjáték 5 felvonásban. Irta: n.LÍLi­a Moliére. Fordította: Arany L. Lieb^ Bárdo^L^ Személyek: Márta Henszler H. ChrisAle Szigeti J. _ Phylaminte, neje Lendvayné Kezdete 7 órakor' Armande Szacsvayné Henriette Tolnainé 11 Belise Szatíimáryné NépSZifb­k­Z. Clitander Horváth ~ Trissotin Latabár . Vadius Gabányi Blaha IIU1*a K­3S51- ként vendég. Maris, szolgáló Vizváriné Lopine, fia Sántha rityftrítty. Julien, inas Mátrai Eredeti népszínmű dalokkal Egy jegyző Pintér 4 felvonásban. Irta : Bel­é­s Iván. Zenéjét szerzette: Lányi Dandin György Géza, vagy: a kijátszott férj. Személyek : Vigjáték 3 felvonásban. Irta : Szürszabó András Horváth Moliére. Ford.: Kazinczy G. litván, a fia Szirmai Személyek : Sárika Blaha L. Dandin György Vízvári mot­or. ^no* Kassai Angelika, neje Lánczy I. Jer,é?*’ feleség* Bártényiné Sotenville ur Szigeti I. I­gyerme‘ Victor Sottenville neje Györgyné „ kal Csongori M. Clitander Benedek Erzsók asszony Lukács J. Claudina Vizváriné Szolgabiro Imrei Lubin Zilahi Na?* £ah­a Szabó Colin Sántha ’Kisa P£*1 _ Darvas Mihály Németh Kezdete 7 órakor Beszédes Bábi M.Csataini, Kalamajka Istók Hidasi , , , , Hajsza Eiczi Vidorné Magy.kir.operah­áz. csontó Lajdi Láriszty - Drága Ábris Sántha Évi béri. 101. sz. Havi béri. 1. sz. végh Józsi Izsó­f . . . . ,, Kupacz Béni V. Kovács Barbmm Dina k. a. vendég- Falgyeii Mózsi Várdai felléptével. Egy pandúr Kósa „ Parasztgazda Narczisz ■ a U S­t. Czigányprimás Marton Nagy opera 5 felvonásban. Ze­­­­néjét szerzette : Gounod K. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti színház. Csütörtökön : Rómeó és Julia. (Havi bérlet 2.) Pénteken : I­só István király. (Havi bérlet 8.) Szombaton : Egy párisi regény. (Havi bérlet 4.) Va­sárnap : Faust. (XXI. bérletszünet.) Magy. kir. operaház . Csütörtökön : Mari, az ezred leánya. Nap és Föld. (Évi bérlet 102. Havi bérlet 2.) Pénte­ken : Don Juan. (Évi bérlet 108. Havi bérlet 3.) Szombaton: Mignon. (Évi bérlet 104. Havi bérlet 4.) Vasárnap: Bánk bán. Prevost H­­ur vendégfelléptével. (Évi bérlet 105. Havi bérlet 5.) Népszínház : Csütörtökön : A sárga csikó. Blaha L. m. vendége. Pénteken : Boszorkányvér, 1-ször. Szombaton és vasárnap: ugyanez. Főszerkesztő: T­V 5 Ír­a, I­­MI 6 x. Felelős szerkesztő: GFa-Játh­ Ödön..

Next