Nemzet, 1890. december (9. évfolyam, 2967-2995. szám)
1890-12-03 / 2969. szám
SzSRKJSSZTudió: Verencziek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 5 kr. vidéken 6 kr. (esti lappal együtt 8 kr.) Reggeli kiadás: KiADp-HrvAfAt: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .......... ........................ 9 frt. 3 hónapra .......................... 6 > 6 hónapra ........................................... .. .. 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 . Ára 5 kr. vidéken 6 kr. (esti lappal együtt 8 kr.) 2969. (332.) szám. Budapest, 1890. Szerda, deczember 3. IX. évi folyam. A képviselőház deczember hó 3-án d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: Az 1891-iki állami költségvetés részletes tárgyalása; az igazságügyi tárcza, melynek előrelátható befejeztével a honvédelmi minisztérium költségvetésének tárgyalását is megkezdik, kapcsolatban a pénzügyi és véderő-bizottságnak a Ludovica-akadémia állapotáról szóló, továbbá a honvédelmi miniszternek ,a közös hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben magyar állami alapítványi helyekre helyezett ifjakról beterjesztett 1890. évi jelentésének tárgyalásával. A magyar fegyvergyár tárgyában a honvédminiszter által beadott jelentés és a pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentése, mint azt ma a képviselőház elnöke előterjesztette és a ház elhatározta, külön fog — éspedig a honvédelmi minisztérium költségvetésének letárgyalása után — napirendre tűzetni. Mai számunkhoz fél év mellékleti van csatolás: Budapest, december 2. Száraz, langyos idő: ez volt az igazságügyi vita légköre. De nem az aszály ideje, mely elsorvasztja a fejlődő csirákat. Oly száraz, derült idő, mely a hosszú, zimankós borulat után rohamosan előmozdítja a vegetatiót. Hiányoztak a nagy szónoklatok. Alig történt kirándulás az eszmék ködös világában. Kiválóbb jogászaink csak kevesen vettek részt a vitában. A derék előadónak, Busbach Péternek alig lesz dolga, nem volt sok a ház legelső jogászának, Szilágyi Dezsőnek sem. E körülményt azonban nem hátrányul, hanem előny gyanánt tudjuk be a ház értelmi színvonalának és az idők jelének. Amíg a nagy elvekről nagy szónoklatok hangzottak a házban, addig messze voltunk ez elvek megvalósításától. Addig csak a fényes felhőkön úsztunk a teremtés csapsa felett. Hogy a phrasisok kora elmúlt, ez mutatja leginkább, hogy beléptünk a tettek korszakába. Érzi ezt minden párt, minden jogász valamennyi párton. De igazságtalanok volnánk, ha nem constatálnók, hogy lényegében és alapjában minden párt szónoka elismerést fejezett ki Szilágyi Dezső igazságügyminiszter iránt, kinek nagy egyénisége még a legkétkedőbb hajlamú kedélyt is meggyőzi, hogy új korszak küszöbén állunk. Sőt nemcsak küszöbén, hanem benne vagyunk az új korszakban. Szilágyi Dezső mai nagy beszéde szintén csak a helyzet kifejezője volt. Senki sem képes az eszmék magas tájain fényesebb szárnyalásra, mint az igazságügyminiszter. A szónoklati virtuositás nagyobb elragadtatásait senki sem tudja oly mértékben nyújtani a háznak, mint éppen ő. És ma ő is szakszerű, tárgyilagos volt, úgy, hogy akik nagy szólamokat vártak tőle, csalatkoztak. Szorosan a felvett kérdések keretében maradt. Megfelelt minden aggodalomra, kételyre, kiigazított minden tévedést. Új programmot nem adott, hanem büszkén utalt rá, hogy részint már beváltotta, részint kellő időben be fogja váltani ígéreteit. Ha valami kiválóan meglepő volt Szilágyi mai beszédében, úgy ez bizonyára az volt, hogy az ékes szónak e nagy mestere mennyire el tud veszni a részletek örvényében. Az elvek nagy fejtegetője arra vállalkozott, hogy az igazságügy apró szövevényeiben mutassa meg a helyes irányt és egymásutánt. De épp azért meggyőzött mindenkit — ha volt, még az utolsó kétkedőt is — hogy nemcsak a nagy irányok megjelölésére képes, hanem a jelentéktelennek látszó részletek helyes mérlegelésére is. A szóbeliségen alapuló polgári és bűnvádi eljárás a polgári törvénykönyv: ez azon három nagy probléma, mely körül a többi kérdés csoportosul, vagy éppen azok kiegészítő részét képezi. A sommás szóbeli eljárás, mely újabb alakjában is elkészült, nem egyéb, mint a szóbeliség nagy elvének megvalósítása egy részletben. A kir. táblák decentralisatiója nem más, mint a bírói szervezetnek a szóbeliséghez való átidomítása. Ezt lehet mondani, legalább részben, a bírói és ügyészi szervezet azon átalakításáról is, mely felett most folyik a szaktanácskozás. A polgári házasságnak nagy, nem csak igazságügyi, hanem politikai, sőt nemzeti problémája pedig szorosan összefügg a családjog, vagyis a polgári törvénykönyv codificatiójával, íme, a széles alapokon megindult tevékenység központja, iránya és rendszere. Nem czéltalan, összefüggéstelen tevékenység ez, hanem az igazságügyi politika nagy konceptiójának egyes alkatrészekből álló összessége. Szilágyi Dezső igazságügyminiszterségére nemcsak az építési terv, hanem a megvalósítás miatt volt szüksége Magyarországnak. Előtte — különböző okok miatt, melyek közt pénzügyi bajaink a legelsőket képezték — nem volt tervszerű igazságügyi politikánk. Sok munka megkezdődött, de hiányzott az összefoglaló gondolat. Szilágyi Dezső megadta az elsőt, hatalmas egyénisége képezi a másodikat. Az igazságügy terén több ponton megkezdett munkát talált, de mégis neki kellett szervezni, összefüggésbe hozni azt. Sőt neki kellett a részletekhez is megadni a munkatervet. A megelőző korszak kevés oly javaslatot — sőt egyet sem — hagyot hátra, mint Teleszky öröklési joga. A legtöbbet, mint a bűnvádi eljárást újra kellett munkába venni. Csuda-e azután, hogy Szilágyi Dezső alig egy év alatt nem állt elő a javaslatok egész tömegével ? Aki ilyesmit várt tőle, az ha csalatkozott, ennek nem Szilágyi Dezső, hanem csakis saját gondolkodásának fogyatékossága az oka és semmi egyéb. Codexeket nem lehet hónapok sőt, a kellő előmunkálatok hiányában, még évek alatt sem felfújni. Különösen áll ez, mint Szilágyi ma is utalt rá, a polgári törvénykönyvre. Napóleon nem írhatta volna nevét összes uralkodása alatt sem, a franczia törvénykönyvekre, ha meg nem előzik a bölcsészeti iskola és a forradalom előmunkálatai. Nálunk, ahol semmi előmunkálat nem létezett, még az alkotmányos korszak két évtizedének miniszterei és vezérférfiai sem vádolhatók, annál kevésbbé vádolható most Szilágyi Dezső. Sőt e kornak van legalább egy kimagasló alkotása, a büntető törvénykönyv. Azon korszak, mely ezt alkotta, nem volt meddő. Ha leendettek nagy civilistajogászaink, tán már polgári törvénykönyvünk is volna, habár nem rögtönözve, mint Boda kívánta, hogy azt az igazságügyminiszter a zsebéből rántsa elő. Nagy jogászokat, nagy codificatorokat nem lehet miniszteri decretumokkal teremteni. Ezek önmaguk támadnak, a lángész erejénél fogva. A miniszter csak felismerheti és felhasználhatja őket. Szilágyi Dezső jogosan fejezhette ki ma azon reményét, hogy a régi erőkhöz újakat csatolva, a nagy alkotó munka gyorsabb tempóban fog haladni. A közeljövőben a kész alkotásoknak már oly tömege fog a törvényhozás kapuin zörgetni, mely ennek minden idejét és szellemi erejét igénybe fogja venni. Nemcsak felsorolni volna sok, hanem egyátalán nem férne el egy, czikk keretében mindazon törvényjavaslatok és tartalmuknak felsorolása, melyek nagyrészt már készen, részben pedig az előkészítés oly stádiumában vannak, hogy rövid idő alatt nyilvánosságra kerülnek. Különös hangsúlylyal az igazságügyminiszter azokat jelölte meg, melyek még a jelen országgyűlés utolsó előtti és utolsó ülésszakában tárgyalás alá kerülnek. Két nagy fontosságú javaslat, a curiai bíráskodás és a bűnvádi eljárás ezek közt foglal helyet, azon számos más javaslat közt, melyek (mint a sommás és kisebb polgári ügyek stb.) ha valóban törvényhozási elintézést nyernek, a jelen országgyűlés egyike leendő igazságügyileg, a legemlékezetesebbeknek. A polgári törvénykönyv nincs a logikai egymásután szerint megállapított sorrendben, hanem e sorrend mellett, párhuzamosan készül. Oly munkaterv ez (nem programm, mert most már csak a régi programm megvalósításáról van szó), melyet mindenki pártkülönbség nélkül szívesen üdvözölhet. BELFÖLD. Budapest, decz. 2. (Osztrák-magyar-német vámtárgyalás.) Bécsből távírják a Bad. Corr.-nak. Ma délután 3 órától 3,7-ig volt a külügyminisztériumban az első tanácskozás a Németországgal kötendő vám- és kereskedelmi szerződés tárgyában. A tanácskozásban a német, osztrák és magyar kormányok általunk már jelentett képviselői vettek részt. Gróf Kálnoky Gusztáv külügyminiszter az ülést azon szavakkal nyitotta meg, hogy örül Németország képviselőit üdvözölhetni s hogy a mennyire örvendetes, hogy Németország és Ausztria-Magyarország között ily szívélyes szövetség áll fenn, ép úgy minden oldalról nem kevésbbé kívánatos, hogy a kereskedelem-politikai viszonyok is a két hatalmasság között ugyanoly barátságosakká váljanak; azon reményt táplálja, hogy a most kezdődő tanácskozások üdvös végeredményre fognak vezetni. Ezek után a miniszter az elnöki tisztet Szögyény osztályfőnöknek adta át. Magától értetik, hogy ezen tanácskozások folyamáról és eredményéről most semmi sem közölhető; annyit azonban mondhatni, hogy érdemleges tanácskozásokra concret substratum van, s hogy e szerint a tanácskozások most huzamosabb ideig szakadatlanul folytathatók lesznek, úgy, hogy előreláthatólag már az első tanácskozásokból egy szerződési tervezet fog kikerülni. A tanácskozások legalább két hetet fognak igénybe venni. Az osztrák-magyar vám- és kereskedelmi conferentia ma délelőtt Szögyény osztályfőnök elnöklete alatt ülést tartott. Ugyanerről a »Freudenblatt« a következő tudósítást közli: Németország, Ausztria és Magyarország megbízottai ma délután összegyűltek a külügyminisztériumban. Reus herczeg német nagykövet bemutatta a német megbízottakat, mire Kálnoky gróf külügyminiszter hosszabb beszéddel megnyitotta a tanácskozást, kiemelvén beszédében a kérdés fontosságát úgy az érdekelt országok gazdasági érdekei, mint Európa kereskedelmi politikai helyzetének további alakulása szempontjából. A miniszter reméli, hogy a tárgyalások, a tagadhatatlanul fönforgó nehézségek daczára, üdvös eredményre fognak vezetni s igy a kereskedelmi viszonyok terén örvendetes kiegészítését fogják képezni a Németország és Ausztria-Magyarország közt fennálló szoros politikai barátságnak. A tárgyalások szigorú titokban tartását minden oldalról biztosították. Kálnoky gróf külügyminiszter bemutatta ezután Szögyény-Marich László külügyminisztériumi első osztályfőnököt, mint képviselőjét a tárgyalásoknál, mire Szögyény osztályfőnök elnöklete alatt megkezdték a tanácskozást, melyet holnap folytatnak. Budapest, decz. 2. (Enquéte az igazságügyminisztériumban.) A bírói és ügyészi szervezett módosítása tárgyában egybehívott szaktanácskozmány ma délután Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter elnöklete alatt tartott ülésében az előadói tervezett 41—56. §§-ait vitatta meg. A hátralevő szakaszok a csütörtök délután tartandó ülésen fognak letárgyaltatni. Budapest, decz. 2. (A szász egyetem közgyűlése.) Nagyszebenből távirják mai kelettel. A szász egyetem közgyűlését Arz Albert alelnök nagy tetszéssel fogadott beszéddel nyitotta meg. A képviselőház bizottságaiból: Közgazdasági bizottság. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslat. A képviselőház közgazdasági bizottsága Bak Miksa elnöklete alatt tartott tegnapi ülésében befejezte az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az 53-ik §. helyett, mely már az előző ülésen hosszabb vita tárgyát képezte az átmeneti és zárhatározatok közé a következő új szakasznak felvevését határozta el a bizottság. »Az 1875 : XXIV. tcz. alá eső nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, az 1875: XXVII. t.-cz. határozmányai alá eső bányavállalatok, nemkülönben a harmadosztályú kereseti adó alá eső iparosok, kereskedők, gyárosok és egyéb vállalatok által a jelen törvény következtében fizetendő járulékok és összes költségek oly üzleti kiadásoknak tekintendők, melyek az 1875 : XXIV. t. cz. 4-ik §-a és az 1875 : XXVII-ik t.-cz. 6. §-a értelmében a vállalatok nyers jövedelmének s illetőleg az 1875: XXIX. t.-cz. 15-ik §-a értelmében a kereseti tiszta nyereménynek megállapításánál levonásba hozandók. A 74-ik §. első pontját következőleg állapította meg a bizottság: »A kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatása után a belügyminiszterrel egyetértőleg a magánegyesülés útján létesített azon betegsegélyző pénztárakat, melyek legalább kétszáz taggal bírnak, tagjaiknak betegség esetére legalább az e törvényben körülírt legkisebb segélyt nyújtják, a törvényben meghatározott legmagasb járulékoknál többet nem szednek, amennyiben alapszabályaikat a jelen törvény értelmében módosítják, illetve állapítják meg, az e törvény által elismert betegsegélyző pénztárak sorába tartozóknak jelentheti ki; a törvényben a betegsegélyző pénztárakra nézve megállapított jogokat reájuk is kiterjesztheti azon további feltétel alatt, hogy úgy a segélynek legkisebb, mint a járulékoknak legmagasabb mérvére nézve magukat a jelen törvény második és harmadik fejezetében foglalt határozmányoknak alávetik«. A 81-ik §-ba fölvette a bizottság azon rendelkezést, hogy az iparhatóság által a törvény és az alapszabályok rendelkezéseinek foganatosítása czéljából kiszabható bírságok »az 1884 : XVII. t.-czikk 16-ik §-ában meghatározott pénztárba fizetendők és az ott megjelölt czélokra fordítandók.« A törvényjavaslat többi szakaszai érdemleges módosítás nélkül elfogadtatván, a ház elé terjesztendő jelentés megállapítása holnap déli 12* /2 órára tűzetett ki. Ezzel az ülés véget ért. Vidéki közigazgatás. Csongrád megye közigazgatási bizottsága f. hó 29-én tartotta ülését Zsilinszky Mihály főispán elnöklete alatt. A pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adókban befolyt f. okt. hó végéig 452,044 frt, hadmentességi díjakban 8037 frt, bélyegilletékben 95,570 frt, fogyasztási adóban 71,715 frt, dohány eladásból 66,380 frt, italmérési adókból 72,607 frt, a Körös-Tisza-Maros vízszabályozási kölcsönből befolyt 57,150 frt, a csongrád-sövényházi árment. társulati járulékokból 34,362 frt, a szeged-sövényházi árment. társulati járulékokból befolyt 7200 forint, az ártéri költségből befolyt 145 forint. A kir. tanfelügyelő előterjesztésére Csongrád község eljárása, melylyel egyik tanítóját a próba év után elbocsájtotta, megsemmisítés végett a minisztériumhoz terjesztetett fel. Hosszas vitára adott alkalmat a szentes-csongrádi országút munkálatainál a munkások által elkövetett nagymérvű csalás, mely azonban felfedeztetvén, anyagi kár nem állott be. Szeder János indítványa, hogy a megye a Koch-féle gyógymód tanulmányozására egy orvost küldjön ki, a jövő gyűléshez tétetett át. A délutáni fegyelmi ülésben Mészáros Károly Csongrád főjegyzője fegyelmi úton hivatalvesztésre ítéltetett. A bányatörvényjavaslat és a kőszénbányák. Az ország kőszénbánya-birtokosai ma délelőtt értekezletre gyűltek össze az országos magyar gazdasági egyesület helyiségében. Az értekezlet egyedüli tárgya az volt, hogy milyen álláspontot foglaljanak kőszénbánya-birtokosaink a bányatörvényjavaslattal szemben. A Nyáry Jenő báró elnöklete alatt lefolyt értekezletről, melyen képviselve volt csaknem az ország egész kőszénbánya birtokossága, a következő tudósítást közöljük: Elsőnek dr. Chorin Ferencz orsz. képviselő szólalt fel, a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat képviseletében. Beszédében beható critica tárgyává téve a szóban forgó törvényjavaslatot, érdekes vázlatát szolgáltatta bányajog codificatiója tárgyában nálunk eddig történt kísérleteknek és végül a következő határozati javaslatot ajánlotta elfogadásra : »Miután az országbírói értekezlet által kimondott azon elv, hogy a föld alatt elterülő kőszénre nézve a földtulajdonosnak beleegyezése nélkül sem kutatási, sem adományozási jogot szerezni nem lehet, a kőszénipar érdekeivel ellentétben nincs és e jogállapot mellett Magyarországban erős és életképes kőszén vállalatok keletkeztek, a kőszénipar pedig évről-évre nagyobb lendületetet nyert, miután a létező jogállapot megváltoztatása nemcsak a földtulajdonosok szerzett jogait szüntetné meg, hanem sértené ama kőszénvállalatok érdekeit is, melyek a fennálló törvényekbe és jogállapotba bízva, kőszén jogaikat a földtulajdonosoktól tetemes áldozatokkal szerezték meg: az értekezlet egyhangú megállapodásként kimondja, hogy az országbírói értekezlet által teremtett jogállapotot ezentúl is fentartatni óhajtja és kérvényileg járul a pénzügyminiszter, miniszterelnök, az igazságügyminiszter és földművelésügyi miniszter urakhoz, hogy a bánya-törvényjavaslat végleges megállapításánál a mai jogrendet változatlanul fentartani méltóztassék. Az értekezlet, kebeléből egyszersmind húsztagú bizottságot küld ki, hogy az értekezlet megállapodása nyomán kérvényt terjesszen a pénzügyminiszter ő nagyméltóságához és az általa esetleg egybehívandó szaktanácskozmányon a földbirtokosok és bányabirtokosok érdekeit képviselje. (Általános helyeslés.) Puszky Ágost a szakavatott előadáshoz csak néhány megjegyzést akar fűzni. A szabad kutatási rendszer elvét a franczia forradalom idejében Mirabeau proclamálta. Akkor annak meg volt a maga értelme, mert a földbirtok minden tartozéka úri jognak tekintetett és a népesség nagy rétegeit nem érdekelte. Nálunk nem úri jog a kőszén, mindenkor a földbirtok tartozéka és jogegyenlőség e tekintetben fenn nem áll. Másodszor nem áll fenn a kőszénre az a bizonytalanságba mely a geológiai tájékozatlanságból származik. Érdekesen fejtegeti szóló, hogy mért nem fejlődött nálunk a kőszénipar jobban s ennek egyedüli oka gyanánt közlekedésügyünk fejletlenségét mondja.. A kőszén, vas és minden nehéz ásvány, a mely tömegesen fordul elő s értékét a nagyban való termeléstől nyeri, csak ott termelhető haszonnal, hol a közlekedés bizonyos. Felhívja a gyűlés figyelmét továbbá arra, hogy a magyar földbirtokok nem állanak manapság azon az alapon, amelyen 100, vagy 80, vagy 50 év előtt állottak. Ma már a földbirtokosokat nem a conservatív szempontok vezérlik, hogy visszariadnának minden nagyobb áldozattól. Ma van vállalkozási kedv és szellem ; ma már az a felfogás uralkodik, hogy minden birtok tartozékából a tulajdonos a lehető legnagyobb jövedelmet akar nyerni. Ma sokkal inkább, a könnyelmű vállalkozás iránt van meg a hajlam. Éppen a kőszénipar terén tapasztaljuk ezt, ahol a vállalkozási kedvet nem solid irányban tovább fejleszteni valóságos veszedelemmel járna a kőszéniparra, mert a látszólagos fellendülés után, számos mghiúsult kísérlet és elfecsérelt pénz után bekövetkeznék a reactio. Maga is foglalkozott a dologgal s mondhatja, hogy a kőszénjog megszerzése körül nem talált nehézséget. A földesuraktól és a volt jobbágyoktól mindig meg lehetett azt nyerni. Elfogadja Chorin határozati javaslatát. Szerencsi János a földbirtokosok érdekeit védte röviden s kijelentette, hogy a határozati javaslatot elfogadja. Radvánszky Béla báró nem tartja czélszerűnek, hogy az értekezlet most a részletek megvitatásába bocsátkozzék, mert a bányatörvényjavaslat ez idő szerint csak előadói tervezet. Az ő indítványa, hogy a gyűlés fogadja el egyhangúlag a határozati javaslatot, mely teljesen hű kifejezője úgy a kőszénbirtokosok, mint a földbirtokosok érdekeinek. Gyürky Ábrahám gróf megerősíti azt a véleményt, hogy a bányatörvényjavaslattal a pénzügyminiszter magát még ez időszerűit nem azonosítja s azt csak előadói tervezetnek tekinti. Magától a pénzügyminisztertől hallotta ezt s a midőn ezt bejelenti a gyűlésnek, ama reményének ad kifejezést, hogy a méltányos kérelmet a miniszter meg fogja hallgatni. Elfogadja a határozati javaslatot. Miklós Gyula dr. csak kötelességet teljesít, midőn köszönetet szavaz Gyürky Ábrahám grófnak, Radvánszky Béla és Géza báróknak és Baranyay Istvánnak, kik a mai gyűlést egybehívták s megindították a mozgalmat a kőszénbirtokosok és földbirtokosok érdekeinek megóvására. A határozati javaslatot elfogadja, mert a létező jogállapotot akarja fenntartani. A kiküldendő bizottságnak memorandumot is kell készíteni, melynek lényege az volna, hogy ne engedtessék meg a vállalkozási szellem túlságos szabadossága mellett a kőszéniparvállalat kockáztatása. Pajor István a határozati javaslat elfogadása mellett szólalt fel. Szontagh Antal (nógrádi Szontagh Pál képviselője) kijelenti, hogy Szontagh Pált betegsége akadályozta a megjelenésben, de felhatalmazta őt annak kinyilvánítására, hogy ha a bányatörvényjavaslat mostani alakjában nyújtatnék be a képviselőházhoz, a főrendiházban fel fog ellene szólalni. Elnök a vitát bezárja s kimondja, hogy a határozati javaslatot a gyűlés egyhangúlag elfogadja. (Általános helyeslés). A kiküldendő bizottság megválasztására kerül a sor. A húsz tagú bizottság tagjai lettek: Száray Antal gróf,, Radvánszky Béla és Géza bárók, Gyürky Ábrahám gróf, Chorinszky Igó gróf, Nyáry Jenő báró, Nyáry Béla báró, Chorin Ferencz, Baranyay István, Hercz Zsigmond (Melczer és társa kőszénbánya vállalkozó beltagja), Sréter Alfréd, Huszár László, Miklós Gyula dr., Pajor István, Hinka László, Szakáll Ferencz, Plachy Gyula, Hoffmann Jakab, Szadovszky József és Szilárdy Ödön. A megválasztott bizottsági tagok neveinek kihirdetése után az elnök az ülést bezárta. AUSZTRIA: Plener a cseh német kiegyezésről. Plener Egerben nagyobb beszédet tartott választói előtt, melyben a kiegyezésről a következőket mondotta: A kiegyezési adtió jelenlegi részleges balsikere nem rendít meg bennünket abban a meggyőződésben, hogy a kiegyezési tárgyalások megindításával helyesen cselekedtünk. Ha visszautasították volna a bécsi tanácskozásban való részvételt, kiengesztelhetlen gyűlöletet vontak volna magukra. Helyzetük, igy nyilatkozott a szóló, most sem rész; a kiegyezési törvény tartalma kormányprogrammá lett s nem térhet el attól egy kormány sem. Mégis csak szét fogják választani a kerületeket s evvel a németeknek egyik főkivánságát, a nemzetiségi béke egyik fő követelményét teljesitik. Senki sem tudhatja, hogy miként fognak tovább fejlődni a dolgok, s esztelenség volna gyanusitgatásokba bocsátkozni. — Plener továbbá igy folytatta : A mi jelenlegi belpolitikánkban nincsen egyszerű, természetes logica, mert különben az. év első havában levonták volna a következményeket az akkori politikai fordulatból, amely már a tanácskozás egybehivásában is mutatkozott s levonnák a következményeket most is a kiegyezés mostani részleges hajótöréséből. Mi kellő helyen s kellő időben elő fogjuk terjeszteni pártunknak, a jelen helyzet adta, követeléseit és ki fog tűnni, hogy várjon a kormány nézheti-e majd ezután is összetett kezekkel az ügyek fejlődését Csehországban. Változások a franczia diplomátiában, Páriából távírják. A diplomátiai szolgálatban a következő változások történtek: Gerard cetinjei ügyvivőt rio-de-janeiroi követté nevezték, ki Chailron gróf helyére; Imbert konstantinápolyi követségi tanácsost Limába helyezték át, Laugier-Villars-t konstantinápolyi követségi tanácsossá nevezték ki, Bourgaret stockholmi első követségi titkárt Konstantinápolyba helyezték át, Geryt stockholmi és Mauronard-t athéni követségi másodtitkárokká nevezték ki. A Parnell-ügy. Angol lapok szerint a continensen rosszul ítélik meg azt a benyomást, melyet a Parnell-ügy Angliában keltett. Téves az a fölfogás, hogy O’Shea kapitánynak valópöre, melyben a pikáns szerepet Parnell játszotta, sújtotta le a földig »Írország koronázatlan és koronátlan királyát.« Ez a közönséges kaland, melyben egy férjes nő játszik szerepet, nem valami szokatlan dolog a világon, így Angliában sem. Hanem a per részletei nagyon kedvezőtlen világot vetettek az ír politikára. Mikor ugyanis O’Shea Percelit meglepte, ez úgy akart a kelepczéből menekülni, hogy kiugrott az ablakon s a villámhárítón elmenekült, azután pedig előre kerülve, az ajtón kopogtatott, mintha éppen akkor érkezett volna. Ez az oka annak, hogy Angliában egyetlenegy gentleman sem akar vele érintkezni Meginterviewelt német politikusok, Parisból távírják: Az »Echo de Paris« interviewt tesz közzé Liebknechttel és Stöckerrel. Liebknecht hisz a socialisták győzelmében és sok rosszat mondott Bismarckról, kit még magán becsületében is megtámadott. Caprivi ellenben tökéletes gentleman, hazafi és katona. Az antisemitismusról úgy nyilatkozott Liebknecht, hogy Bismarck bukásával ez is elbukott. Stöcker, a titkos alapból fizették. Az antisemitismus csak addig él, ameddig a kormány akarja, s ameddig pénzt ad. Miután azonban Stöckertől elvonták az életföltételeket, s az udvarból kidobták, az antisemitismus el fog fonynyadni. — Ezzel szemben Stöcker úgy nyilatkozott a franczia hírlapíró előtt, hogy talán 10 vagy 20 évbe kerül, de az antisemitismus végre is diadalmaskodni fog. Németországban, Oroszországban, Francziaországban a pénz és a sajtó befolyása felér a fejedelemig. »S mily után akar ön czéljához érni?« kérdező a hirlapiró. »Erőszakkal«, mondá Stöcker, »a népet föl kell izgatni a zsidók ellen, forradalomra van szükség s ez be is következik mathematicai bizonyossággal.« Erre a kérdésre: »II. Vilmos császár antisemita-e?« Stöcker igy felelt: »A császár még fiatal, de én sokat várok tőle az egyház érdekében.« »Ismeri-e Drumont-t« kérdezé a hirlapíró. »Nagyon szeretem s folytonosan levelezünk egymással. Jövő évre meglátogatom őt Párisban.» A belga revisio. Brüsszelből távirják. Míg a liberálisok és a progressisták a revisio kérdésében oly formulát keresnek, mely a munkások követeléseinek megfelel, addig a clericalis párt kebelében élénk nézeteltérés uralkodik a revisio elvét illetőleg. Woeste miniszter, a clericalis jobboldal feje, a brüsszeli katholikus egylet közgyűlésén kijelentette, hogy ha a katholikus egyleteket a revisio javaslatra vonatkozólag megkérdeznék, ő azzal felelne, hogy a kormányt felhívná a kamara feloszlatására. A legközelebbi pártgyűlésen Norbomb miniszter, aki régóta híve az általános választói jognak, Woestét és ennek revisipellenes politikáját meg fogja támadni. De a reform sorsa végre is a munkások magatartásától függ. A tuberculosis gyógyítása. Beoltások, a Rókusban. A Rókus-kórházban beoltott betegekről dr. Müller Kálmán igazgató ma ismét négyszámú hallgatóság előtt tartott előadást. A betegeken általán véve javulás tapasztalható. Az egyik betegnél, a csontszus Czirhák Károlynénál 395 láz és nehéz légzés állt be. A szuvas balkar nagy fokban duzzadt és fájdalmas. Az alkaron az első befecskendés utáni harmadik napon több piros bőrketeg lépett föl. Az igazgató ma a betegek egy részét most már nagyobbított adaggal újra beoltotta. Az oltószer eddigi hatásáról dr. Müller deczember 4-én, délután 6 órakor az országos közegészségi egyesületben (Egyetemi élettani intézet) tart előadást. Nemzeti ajándék Kochnak, Berlinből távírják mai kelettel. A »Nationalzeitung« szerint Koch viszszautasította azon ajánlatot, hogy a nemzeti elismerés külső jeléül, dotatiót fogadjon el.