Nemzet, 1891. április (10. évfolyam, 3084-3113. szám)

1891-04-01 / 3084. szám

közül egy, kész összeesküvést és Benderev újabb akc­ióját említi föl mint nagyon való­színű versziót, megbízható szófiai levelezőnk,­­ mondjuk, ha a további kombinácziók és hí­rek elesnének is, konstatálni lehet, hogy Bulgária kormányának fejét akarták a me­rénylők elpusztítani és ezzel együtt a kor­mány és kormányrendszer fölbomlását, ki­­sebb-nagyobb zavart és fejetlenséget próbál­tak előidézni Bulgáriában, hogy így —főleg ha sikerül a kormányt megfélemlíteni és a népben rémületet támasztani — szabad tért nyerjenek a cselekvésre azok, kik a mostani rendszernek ellenségei. Már­pedig ezek csaknem kizárólag annak az eszközeiben nem válogató politiká­nak állnak a szolgálatában, mely (tudtá­val va£y néha tudtán kívül, ez már másod­rendű dolog) Oroszország hatalmába akarja keríteni Bulgáriát és az egész Balkán-félszi­getet, így tehát nem csodálkozhatunk azon, hogy az orosz lapok — tökéletesen megfor­dított okoskodás révén — a merénylet után (nem is kérdezősködve annak eredete és czélja felől) azonnal készek a messzemenő következtetéssel és határozottan annak bebi­zonyítását látják Belcsov ártatlan vérének kiontásában s Stambulov tervezett megtáma­dásában, hogy a bulgáriai állapotok tartha­tatlanok és ennek folytán rövid időn a hatal­maknak gondoskodniuk kell, a tarthatatlan állapotok megváltoztatásáról. Különös, már magában véve e következtetés merészsége és teljes találkozása az orosz politikai czé­­lokkal! Mert hisz az orosz lapok föltételez­hettek volna (és ez talán politikusabb lett volna tőlük) magán boszut is, a­mi a legkon­­solidáltabb viszonyok közt levő országban is előfordul mindennap és minden ember ellen. Sőt a politikai bosztnak is akárhány példáját látjuk, merénylet formájában, a leg­­konzolidáltabb és legműveltebb országok­ban, de azért nem jutott soha senkinek eszébe, az illető országok állapotának tart­hatatlanságára és európai közbelépés szük­ségére következtetést vonni. Még az eset­ben sem, ha a merénylet népcsődület és ut­­czai tüntetés alkalmával történt; hát még ha magános séta alkalmával, az éj homályá­ban. Ez bizony sem az állapotok tarthatat­lanságára, sem az elégületlenség nagyságára vagy általánosságára következtetést meg nem enged. Ily következtetésre csak az juthat, ki a merényletnek ezt a czélját és következmé­nyét vagy tudta, vagy óhajtja. És ennek az alternatívának bármely része olyan, hogy nem válik Oroszországnak (közvéleményé­nek és — ha magáévá teszi ez okoskodást — kormányának) becsületére. Egyúttal pe­dig világot vet arra a törekvésre és czélra, mely — ha kell merényletek árán — sze­mük előtt lebeg azoknak, akik erre a kö­vetkeztetésre, az incidensek mérlegelése és bírálása, sőt rosszalása nélkül, sietnek min­den áron eljutni. Így áll a dolog még abban az enyhébb esetben is, ha a bolgár miniszterek ellen in­tézett merénylet egyesek műve lett volna, ha nem is képezné kicsinált támadó- és forradalmi összeesküvésnek a kiinduláspont­ját, feladását. Ezt majd kideríti a vizsgálat. De azt konstatálhatjuk, hogy a merénylet elkövetése óta letelt napok hírei és a vizsgá­lat folyamából eddig kiszivárgott összes ada­tok nagyon valószínűvé és elfogadhatóvá te­szik nemcsak azt a föltevést, hogy politikai akc­ióval van dolgunk, melynek gyalázatos­ságából mit sem von le esetleges hatásának fontossága, de egyúttal azt is, hogy ha nem is a hivatalos Oroszország, de orosz béren­­czek keze működik itt, kik olykor cseleked­­kesznek utasítás nélkül, brutálisan, helytele­nül, azonban mindig csak annak a czélnak az érdekében, melynek szolgálatába szegőd­­tetve vannak. És minél jobban bebizonyítja a vizsgálat az összefüggést a merény­let és egy esetleges politikai terv és akc­ió között; minél jobban bebizonyul most is, az orosz rubel hatása, annál inkább lehet az állapotok tarthatatlanságát, nem Bulgáriára, de azon tényezőkkel szem­ben kimondani, melyek ily eszközökhöz folyamodnak és ezek által olyan czélra töre­­kesznek, mely Európa békéjével, a Balkán népeinek szabad fejlődésével és az az összes európai érdekekkel, merő ellentétben áll. Távirati tudósítások. Szófia, márcz. 31. (Saját tudósí­tónk távirata.) Eddig a vizsgálat, me­lyet szigorúan titokban folytatnak, semmi pozitív eredményre sem vezetett. Az a hir, melyet újabban egyes lapok lapok nagy elő­szeretettel terjesztenek, hogy t. i. a bolgár függetlenségi nyilatkozat legközelebb meg­történik, nem egyéb mesénél. Szófia, márcz. 31. Nagyon súlyos gyanú­­okok szólnak a mellett, hogy Karavelov is részt vett a merénylet előkészítésében. Az itteni orosz körök ellen szintén több terhelő bizonyítékot szereztek be. A kormány na­gyon tartózkodó. A hatóságok egész bizo­nyosan számítanak arra, hogy a tulajdon­képi tetteseket kézrekeríthetik. Látták, mi­kor a merényletet elkövették s fölismerték a gyilkosokat, a­kik a várost nem hagyhat­ták el. Stambulov miniszterelnök az utóbbi időben több névtelen levelet kapott, melyben arra figyelmeztették, hogy merényletet ter­veznek élete ellen. (N. Fr. Pr.) Szófia, márcz. 31. Az »Agence Balca­­nique« teljesen alaptalannak nyilvánítja a szerb félhivatalos lapnak, az »Odjek«-nek azt a hírét, hogy a viddini kerületben, nevezete­sen Kulában fölkelés tört ki; hogy a lakosság meggyilkolta a hivatalnokokat és hogy katonaságot küldtek oda a fölkelés el­fojtására. Az egész országban rend és nyu­galom uralkodik. A szultán üdvözlő távirata az itteni hivatalos körökben a legjobb be­nyomást keltette. Szófia, márcz. 31. A minisztertanács határo­zata értelmében, Belcsov miniszter özvegye 9000 frank élethossziglan tartó nyugdíjat kap. A rendőr­főnök hirdetménye 20.000 frank jutalmat tűz ki an­nak, aki Belcsov gyilkosainak nyomára vezet. Nacse­­vics elfogadta a felajánlott pénzügyi tárczát. (Már jelentettük esti kiadásunkban. A »Nemzet« szer­kesztője.) Köln, márcz. 31. A­z K. Z . Szófiából oly híreket vesz, melyek bizonyságot tesznek ar­ról, hogy a pénzügyminiszter ellen elkövetett merénylet a kereskedelmi világ bizalmát egyáltalában nem ingatta meg. Ugyanis meg­bízható helyről vett értesülés szerint, a bol­gár kormány rendkívül kedvező feltételek mellett kötött tegnapelőtt Krupp gyárossal hadiszer szállítása iránt szerződéseket. E megrendelés nem tekintendő háborús előké­születnek; ellenkezőleg a kormány azon van, hogy az országot annyira erősítse, hogy min­den esetleges támadást sikerrel visszautasít­hasson. (­M. É.­) Konstantinápoly, márcz. 31. A nagyvezér, Resid bey vakus­ biztoshoz táviratot intézett, melyben a szultán részvétének ad kifejezést Belcsov meggyilkoltatása fölött s szerencsét kíván Stambulov megmeneküléséért. (N. Fr. Pr.) Berlin, márcz. 31. A szófiai események folyto­nos izgatottságban tartják a közvéleményt. A »Nord­deutsche Allgemeine« fentartja ugyan magának ké­sőbbre a végleges ítéletet az ügy tisztázásáig, de már most is végezni akar a »Novoje Vremja« feltűnő szarkazmusával és »szellemeskedő bonhomiásával«, a­melylyel az »európai rendőrség figyelmét Stambulov drága életének megmentésére, a politikai kalandorok eme rejtekhelyére hívja fel.« A »Rossische Zeitung« nem hisz pillanatnyi veszélyben, különösen Wysno­­gradski kamatleszállítása miatt. Feltűnik, hogy a fél­­hivatalos távirati iroda a lapok oroszellenes nyilat­kozatait terjeszti. (M. É.) A romániai kabinet helyzete orosz felfogás szerint. — Eredeti levél. — Bécs, márcz. 27. Oroszországban nem nagyon bíznak az uj ro­mán kabinet tartósságában. Tagadhatlanul egyebütt is sokan csudálkoztak a felett, hogy Károly király a Manu-Lahováry kabinettől megtagadta beleegyezését a szenátus feloszlatásához, ellenben a Florescu- Catargi kabinetet felhatalmazta a kamara feloszlatá­sára. Egy orosz levelező ezt a feltűnést keltett kö­rülményt következőleg magyarázza meg, vagy helye­sebben, igyekszik megmagyarázni: »Mi bírhatta rá a királyt, hogy a Florescu ál­tal kikötött súlyos feltételekbe belenyugodjék? E kérdés megfejtésében rejlik a király egész magatar­tása titkának a kulcsa, attól a pillanattól fogva, mi­kor inkább az általa gyűlölt konzervatívok kezébe adta a kormányt, a­helyett, hogy valamely más, rá­nézve kellemesebb kombináczióba bocsátkozott volna. Semmi sem akadályozta volna őt abban, hogy a junimistákat megtartsa a kormányon, feloszlatván a szenátust, de ezt nem tette, még­pedig azért, mert közeledik május 10-re, Károly király trónraléptének 25-dik évfordulója és e nap egyszersmind a keleten űzött makacs német aknamunka diadalnapja, a­mely elé azonban a bukaresti udvarnál nem minden aggo­dalom nélkül néztek. A királyt meggyőzték annak a szükségéről, hogy e napon az ellenzék, mint ez aggodalmak kutforrása, meggyöngittessék és hogy mivel a junimisták a nélkül is a király hívei, ha mindjárt a hatalom nincs is a kezükben,­­ az ellen­zékbő­l az udvar részére vonassék épen amaz ellen­zéki párt, a mely a legerősebb és igy a Károly ki­rályra nézve netalán válságossá válható eshetőségek ellensúlyoztassanak. Ez a legerősebb ellenzéki párt természetesen a konzervatív párt volt, a­melynek a kezeibe ily módon került a hatalom. Mihelyt az aggo­dalmak megszűnnek és a huszonötéves évforduló ünnepélyei elmúlnak, Károly király, aki a román pár­tok cselszövényeiben nagyon jártas, kétségkívül újból módját fogja ejteni, hogy a junimisták diadalmaskod­janak.­­ Romániában az események rendszerint igen gyorsan haladnak. Florescu tábornok a bizalmi sza­vazat után nyomban feloszlatta a kamarát és kiírta az új választásokat, de valóban nehéz volna megjó­solni, ki lesz a győztes. A konzervatív párt, az udvar három év óta folytatott fondorlatai következtében egymással kiengesztelhetően három töredékre van szakadva, az ellenzék azonban szervezkedik. Bra­­tianu Demeter szabadelvű hívei elhatározták, hogy a kollektivistákkal egyesülten fognak működni, Kara Junimistái pedig egyesültek a Manu-La­hováry töredékkel. A moldvai mozgalom, a­mely Hohenzollern Ferdinand herczeg trónöröklési jo­gát nem akarja elismerni, még inkább megosztja a választók szavazatait, úgy, hogy kompakt többségre egyik párt se számíthat. . .« Nem tudjuk, várjon e levél őszinte nézeteket tartalmaz-e avagy czélzatos ferdítéseket. Noha az utóbbi feltevés nincs kizárva, mégis valóbb szinűnek látszik az előbbi, mivel a levélíró kétségkívül abban a helyzetben van, hogy teljesen ismerhesse úgy a bukaresti orosz követség, mint Catargi belügyi mi­niszter véleményét. Ha azonba a levélíró fejtegetései megfelelnek a valóságnak, akkor úgy hisszzük, hogy a román népnek nincs oka e miatt­­ búsulni. Ausztria, Schwarzenberg az ifjú csehek és a németek ellen. A prágai katholikus politikai egylet tegnapi közgyűlésén Schwarzenberg Károly herczeg újonnan megválasztott képviselő hosszú beszédet tartott, a­melyben kiterjeszkedett az osztrák Reichsrath jövendő alakulására is. Bevezetésében érintette a csehországi husszita mozgalmat, ezt erősen elitélte s a husszi­­tákat a cseh nemzetiség megrontóinak, megméte­­lyezőinek nevezte. Az ő pártja soha sem fog karöltve haladni az ifju-csehekkel a birodalmi gyű­lésen, mert lehetetlen, hogy a radikalizmus és a demokratizmus ugyanegy czélra törekedjék a kon­zervatívek­kel. A konzervatív nagybirtokosok sohasem fogják az ifjú­csehektől kiinduló javaslatokat támo­gatni, de persze, ha a párt érdeke úgy követeli, akkor néha-néha szavazni fognak mellette. Valamint az ifjú­­csehekkel, épp úgy nem haladhatnak egy után a feudális nagybirtokosok az egyesült német balol­dallal , mert liberalizmus és konzervativizmus sohasem követhetnek egy czélt. Az egész más, hogy a tartományi gyűlésen a németek és a nagy­­birtokosok egyetértettek a cseh kiegyezés kérdésében, ennek azonban semmi szerepe sincs a birodalmi gyű­lésen. Különben a kiegyezés, mint ahogy ezt a leg­utóbbi választások mutatják, teljesen alá van ásva. Beszéde végén azt indítványozta, hogy Riegernek részét távirat küldessék, amit a gyűlés el is foga­dott. Elhatározták továbbá — ugyancsak az ő indítványára — hogy erélyesen tiltakoznak a prágai községtanács azon eljárása ellen, hogy a Busz-szobor fölállítására teret engedélyezett. Egy másik indítvány, mely egy konzervatív katholikus párt alakítására vonatkozik, megbízza a bizottságot, tegyen előkészületet arra, h­gy Prágába katholikus kongresszus hivassák össze, az iskolai szünidők alatt, augusztus vagy szeptember havában. Schwarzenberg Károly herczeg beszéde után világos, hogy a feudális nagybirtokosság sem a németekhez, sem az ifjú-cse­­hekhez, hanem a Hohenwart-párthoz fog csatlakozni. Táviratok, Berlin, márcz. 31. A »Hamburger Cor­respondent« alaptalannak nyilvánítja a »Hamburger Fremdenblatt« azon hirét,hogy Henrik herczeg Bismarck hercze­­get meglátogatta volna. (M. É.) Hamburg, márcz. 31. (Eredeti táv­irat.) A »N. Fr. Presse jelentése: A »Hamb. Corr.« híre szerint a császár igen kegyes és szíves hangú kéziratot inté­zett Bötticher államtitkárhoz a W­e­­­f­f­­a­­­a­p ügyében. A kéziratot valószínűleg közzé teszik. Drezda, márcz. 31. Planitz vezérőrnagyot altábornagygyá való előléptetése mellett kinevezték hadügyminiszterré. Bern, márcz. 31. A szövetségi gyűlés rendkívüli ülésszakát ma elnöki beszédek nélkül meg­nyitották. A gyűlés elé terjesztett tárgyak közül leg­fontosabbak : a vámtarifa és a központi­ vasúti rész­vények megvásárlásáról szóló javaslat. London, márcz. 31. Az indiai alkirály hivatalos távirati jelentéseiben annak az aggodalomnak ad ki­fejezést, hogy Manipur­n­ál a Quinton kísé­­retébe volt öt közigazgatási hivatal­nokot és nyolc­ katonatisztet részint megölték, részint elfogták. Cowley kapi­­tányról, a­ki 200 főnyi benszülött gyalogos katona­sággal útban van Manipur felé és a szerencsétlenség­ről mit sem tud, nincs semmi hír. Attól tartanak, hogy telepczébe jutott London, márcz. 31. Itt a 460 gurka és né­­hány angol tiszt lemészárlásának (Ma­nipur mellett) nem tulajdonítanak nagy politikai fon­tosságot ; mindamellett az eset nagyon kellemetlenül emlékeztet Cavagnari őrnagy sorsára, kit Kabulban öltek meg. (N. Fr. Pr.) London, márcz. 31. A­­Reuter-ügynökség jelenti Szimlából. A manipuri rajah-t, Quinton angol vezér­­biztost, Skene ezredest és Grimwood politikai ügy­vivőt a benszülöttek elfogták. Grimwood neje s három tiszt megmenekült. Brüsszel, márcz. 31. Beernaert miniszterelnö­kön kívül, aki tudvalevőleg megtagadta a munkás­párt főtanácsától a kihallgatást, a re­vízió kérdésében, Nothomb miniszter sem fogadta a küldöttséget, de csak azért, mert bronchitis­­ben fekszik. Ellenben De Borchgrave és Neerincx függetlenségi képviselők fogadták őket, s oly nyilat­kozatokat tettek előttük, melyeket a »Le Peuple« munkás­közlöny rendkívül fontosaknak tart. A sza­­badkőműves-konvent majdnem egyhangúlag az álta­lános szavazatjog mellett nyilatkozott. (N. Fr. Presse.) A hét, márcz. 31. Krétából érkezett jelentések szerint a tegnapelőtt megejtett törvényhozási választásoknál a keresztények sehol sem vettek részt a választásban. Hírlapírói és politikai körökben hite jár, hogy legköze­lebb keresztény kormányzót neveznek ki Krétába. Washington, márcz. 31. Fava báró olasz követ iratainak kiadását kérte. Róma, márcz. 31. A »Stefani-ügynökség« Ru­din­ miniszterelnöknek az államtanács el­nökéhez intézett levelét teszi közzé, melyben megkéri, hogy tekintettel a parlamentben és a parla­menten kívül kifejezett kívánságokra az államtanács elé a következő két kérdést terjeszsze, hogy azokra feleletet adjon: Mely funkc­iók azok, melyeket a kor­mányhatóságok jogköréből az állampolgárok érdekei­nek veszélyeztetése nélkül, sőt azok előnyére a tarto­mányi vagy a községi hatóságokra lehetne ruházni ? Mely funkc­ióit a központi kormánynak lehetne a közszolgálat érdekében helyi kormányhatóságokra bízni ? Róma, márcz. 31. (E r­e­d­e­t­i távirat.) A ki­küldött parlamenti bizottság buzgón tanulmányozza a masszovai rémtettekre vonatkozó ok­mányokat , számosakat kihallgat. A bizottság ápril 9-én fog elutazni Masszovába. (P. C.) Zágráb, márcz. 31. (Eredeti távirat.) Khuen Héderváry Károly gr.horvát bán kitüntetése képezi ma a nap eseményét. A kormánypárti lapok nagy örömmel vesznek róla hírt, s őszinte elismerését látják benne a gróf hazafias törekvésének. Érdekes az ellenzék magatartása. Míg a mérsékelt ellenzék teljesen semleges álláspont­ foglal el, addig a Szar­­csevics-pártiak az egész ese­t összeköttetésbe hozzák a Franki esetet, a­ki tudvalevőleg a nunccusnál a bánt egyház mellett törekvéssel vá­dolta. A Starcsevics párt sohasem ringatta magát illúziókban az iránt, hogy a bán működését legfelsőbb helyen teljes elismeréssel méltatják. A bán azon rend­szer képviselője, amely Ranch báró alatt a magya­rokkal való kiegyezésre vezetett, s a melyet Mazzuranics és pártja mindig helyeselt. Khuen- Héderváry gróf komolyabban fogja fel feladatát és állását, mint elődei tették volt és ez az oka, hogy sokkal nagyobb befolyásra tett szert, mint azok. Pártja bizonyára ragaszkodik hozzá és eddigi mű­ködéséhez, mert az eféle átmeneti események nem ingathatják meg. Közgazdasági táviratok, Hamburg, márcz. 31. A »Hamburgische Börsenhalle« a következő táviratot közli, a­melyet a »buenos-ayres-i jelzálog banktól kapott: Sajnos, e pillanatban nem vagyunk abban a helyzetben, hogy 6°/6-os arany-zálogleveleinknek április 1-én esedékes szelvényeit beválthassuk. Bécs, márczius 31. A hitelegylet köz­­gyűlése az igazgatóságnak megadta a felment­vényt, a mérleget rendben találta és a tiszta nyere­mény hová fordítására vonatkozó indítványokat jóvá­hagyta. A májusi szelvények hol naptól fogva kifizet­tetnek.­­ Az igazgatótanács négy kilépő tagját újból megválasztották. Új tag lett Pallavicini őrgróf. Washington, márcz. 31. A kincstár elrendelte, hogy a tengeri nyúlbőr behozatala mind­addig vámmentesen engedélyeztessék, míg a helyes osztályozást illetőleg a döntés meg lesz hozva. Temesvár, márcz. 31. (O. K.) A temesvári Lloyd-társulat köszönetet és bizalmat sza­vazott a kormánynak, különösen Baross miniszternek az új teheráru díjszabás behozatala al­kalmából. Árutőzsde, Bécs, márcz. 31. (Gabona- it terménytőzsde.) A mai tőzs­dén szilárd irányzat mellett, az árak emelkedtek. Eladatott: búza tavaszra 8.91—8.95 —8.92, máj.—jun. 8.81—8.88 — 8.85, őszre 8.50—8.56. Rozs tavaszra 7.88—7.90, máj.—jun. —...—, őszre 7.45—7.52. Zab tavaszra 7.41 — 7.40, őszre 6.69 — 6.72. Tengeri máj.—jun. 6.92—6.96, jun.— jul. —.—.—, jul.—aug. —.—.—. Káposztarepcze (ut) 15.10 — 15.20 frton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza tavaszra 8.92—8.95, máj.—jun. 8.85 — 8.88, őszre 8.54 — 8.57. Rozs tavaszra 7.87 — 7.90, máj.—jun. 7.72 — 7.77, őszre 7.49—7.52. Zab tavaszra 7 39—7.42, máj. jun. 7.39—7.42, őszre 6.69 — 6.72. Tengeri máj.—jun. 6 94 — 6.97, jun.—jul. 6.94—­6.97, jul.-aug. 7.02 — 7.05. Ká­­poszta-repcze aug - szeptemb. 15.10—15.20. Repcze-olaj kész szállításra 33.-----34.—, ápr.—máj. 33.-----34.—, szept.— decz. 34.-----35.—. Szesz kész szállításra 18.12—18.37 máj.— aug. 18.50 — 18.75 frton. Berlin, márcz. 31. (T e r m é n­y v­á s á r.) (Zárlat.) Búza ápr.—máj. 215 márka — fillér (= 12 frt 14 kr). máj.—jun. 214 márka 25 fillér (= 12 frt 11 kr). Rozs ápr. —máj. 186 márka — fillér (= 10 frt 50 kr). máj.—jun. 183 márka 25 fillér(— 10 frt 33 kr).Zab ápr.—máj. 159 márka — fil­lér (= 8 frt 96 kr) máj.—jun. 159 márka 25 fillér (= 8 frt 97 kr). Repcze-olaj ápr.—máj. 61 márka 80 fillér (= — frt — kr). szept —okt. 63 márka 80 fillér (= — frt — kr). Szesz ápr.— máj. 50 márka 10 fillér (= — frt — kr); jun.—júl. 50 márka 50 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 56 frt 30 krral. Pak­s, márcz. 31 .(Te­rményvásár.) Búza folyó hóra 28 frk 90 c­m (= 13 frt 24 kr); áprilisra 28 frk 75 c­m (= 13 frt 17 kr); május—júniusra 28 frk 60 c­m (= 13 frt 09 kr) ; májustól 4 hóra 28 frk 75 ctm (= 13 frt 17 kr). Liszt (12 márkás) folyó hóra 61 frk 10 ctm (= 17 frt 52 kr); áprilisra 61 frk 30 ctm (= 17 frt 58 kr); május—jú­niusra 62 frk 25 ctm (= 17 frt 85 kr); májustól 4 hóra 62 frk 40 ctm (=­= 17 frt 89 kr). Repczeolaj folyó hóra 75 frk — ctm (= 34 frt 01 kr); áprilisra 74 frk 25 ctm (= 33 frt 66 kr); május­ól 4 hóra 75 frk 75 ctm (= 34 frt 36 kr) ; 4 utolsó hóra 77 frk 50 ctm (= 35 frt 17 kr). Szesz fo­lyó hóra 42 frk 50 ctm (= 21 frt 56 kr); áprilisra 42 frk 75 ctm (= 21 frt 69 kr); májustól 4 hóra 43 frk 25 ctm (=­ 21 frt 94 kr); 4 utolsó hóra 42 frk­­ ctm (= 21 frt 31 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk , 45 frt 60 krral. Külföldi terménytőzsdék­ mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. Márcz. 31 Márcz. 28 BERLIN. Búza ápr.—májusra.............................21* márka — fűttér 213 márka 28 fillér „ máj.—júniusra............................214 „ 25 „ 212 „ — „ Rozs ápr.—májusra . . . .­­• . 186 „ — , 184 „ 76 „ , máj.—júniusra......................... 188 „ 25 * 182 „ — „ Zab ápr.—májusra 159 „ — „ 158 „ 76 a „ máj.—júniusra. . . . •­­ 159 „ 25 , 158 „ 75 m STETTIN. Búza ápr.—májusra...................... 208 márka 50 fillér 206 márka — fillér „ máj.—juniusra.....................2009 „ — 0 206 „ .50 „ ROZS ápr.—májusra.......................183 „ 25 „ 180 „ 50 , „ máj.—júniusra ..... 181 „ — 0 178 „ 60 „ KÖLN. Bűz» márcziusra............................— márka — fillér 22 márka 30 fillér „ májusra . .... 22 , 60 „ 22 „ 40 „ Rozsmárczinusra . . . • — „ — n 19 „ 80 n „ májusra............................18 , 90 , 18 „ 50 # PÁK­IS. Búza folyó hóra ....... 18 frank 90 c­me 28 frank 50 ctme „ áprilisra . .......................28 „ 75 „ 28 „ 50 M „ május—júniusra .... 28 „ 60 , 28 „ 50 „ „ májustól 4 hóra .... 28 „ 75 „ 28 ., 40 ,, Liszt folyó hóra..................................61 „ 10 „ 60 „ 90 „ „ áprilisra.................................61 „ 30 „ 61 „ 25 „ „ május—Júniusra .... 62 „ 25 „ 62 „ 10 „ „ májustól 4 hóra .... 62 „ 40 „ 62 25 „ Értéktőzsde, Bécs, márcz. 31. (Tőzsdei indé.után.) »No­voje Vremjára« gyengén kezdve. Berlinre szilárdult az irányzat, végre Berlin nyomást gyakorolt. Berlin, márcz. 31. (Tőzsdei t u d­ó s i t­á s.) Eleinte kedvező külföldi hírekre szilárd volt az irányzat, mely ké­sőbb a »Novoje Wremja« czikkére elbágyadt. Bányapiacz nyomva. Bel- és külföldi vasutak kedvezőtlen vetési állásról szóló hírre gyengék. Belföldi járadék szilárd, külföldi nyomva. A mai fizetési nap egy jelentéktelen spekulácziós czég fize­tésképtelenségét kivéve, simán múlt el. BéCS, márcz. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentési kötv. 92.— Magyar hitelbank részv. 341 50 Erdélyi vasút részv. 201.— . 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 113.—. Magyar nyer. k. sorsjegy 140.—. Magy. lesz. és váltó­bank 118.50. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 129.75. Magyar 4 száz. aranyjáradék 105.10. Magy. fegyvergyár —. Magy vasúti kölcsön 98.30. Alföldi vasut-részv. 202 50. Magy. észak­keleti vasut-részv. 197 50. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasut-részv. 179 75 Magyar 5 száz. papirjáradék 101 15. Villamos részv.­t. —.—. Magy. jelzálogbank részv. —.—. Bécs, márcz. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészvény 311 12. Déli vasut-részv. 118,25. Osztrák 4 száz. aranyjáradék 110 80. Londoni váltóár 114,85. Károly­ Lajos vasut-részv. 212 37. 1864. sorsjegy 179,50. 1860. sorsjegy 139. —. Török sorsjegy 36.40. 4­2 száz. ezüst­járadék 92.40. Dunagőzhajózási társ. 298. -. Dohány-részv. 160.75. Angol­­osztrák­ bank-részv. 166.40. Osztr. államvasuti részv. 248.75. 20 francos arany 9.14. 4­2 száz. papirjáradék 92.30. Osztrák hitelsorsjegy 185.50. Német bankváltók 56.45. Cs. k. vert arany 5.42. Osztrák-magyar bank-részv. 984.—­ Elbevölgyi vasut­­részv. 222.50. Bécsi bankegylet-részv. 117.75 Alpina-részv. 1. 96 30. — Az irányzat nyomott. Frankfurt, márcz. 31.(Esti tőzsde.) Osztr. hitelv. 265.75. Osztr. államvasuti részv. 219.12. Déli vasut-részvény 108.12. Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 92 50. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —. Magyar 5 száz. papirjáradék —.—. Alpina részv. társ. —.—. — Az irányzat gyenge. Külföldi értéktőzsdék zárlata márcz 31-én Átszámítási árfolyam : 100 márka viata = 56.25 forint. — 100 frank vista = 45 60. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. I! Berlin | Frankfurt P á r i i I k­f. |paritti i­f. | Paritás Árt. | Paritás 4«/,-oa magyar aranyjárad. ,|| 92.7o|l«4.71 k! 98 60' 105 22 U 92 75 104 8? 5°/o-ob „ papirjárad . || 89 50.1 »1 16 Ki 8'.25 100 90 £j — 4-26/o-os osztrák „ | 81 701 92 29 K1 —.— — - - Kj — 50/.-O8 „ „ I 90 60 102 24 Kj yo lOt 54 K 4*2°/«-ol „ ezüstjárad..| 81 40| 91 93 Kj 81 60 92 16 K 4°/o-ob „ aranyjárad. 97 90 110 69 Ki 97 90 110 70 K------­Magyar keleti vasúti kötv..! —.— —Kj —. —-5°/o-os köteti vasút els. kfbtv.!| —•— — K- —. - - ■—■ — — —.— Osztrák hitelrész­vény . . . 176 50 810.10 0 174 37 310 75 U-------------------------­Osztrák magyar bank. .. J —.— —.— 870 50 1982.87 K-— Osztrák-magyar állam­vasút 110 40 248 67 U 220 37 248 88 U 550 — 348 20 Déli vasút........................ 52 70 117 89 U 103 25 117.89 IJ 278— 117 58 Erzsébet osztrák ny. vasút] — — ——.— Magyar gácsországi vasút . —• 176.—-------——.— Elberü­gyi vasút ..... .103 ,30 --------— Károly­ Lajos vasut . . . * 93.8­ 211 04 0 187 56211 55 11 Kassa-Oderbergi vasút . . .1 79,20 — — K —.—I —.— — Orosz bankjegyek.................. 240 70 135 74 —.—| — Váltó bécsi pia­-.zra .... 176 80 1­56 15 176 97 56 45 O. kibocs. keleti kölcsön . .. 76 80 --------—I-------------I —. — —.— Osztrák földhitel-részv.társ.i! —. —------—]--------------|1075 — 3%-08 franczia járadék . . . | —.— —. — —.—| 94 87 — 41/40/«-08 franczia járadék || — — —.—| —|105 80] — Ottomán-bank részvény . . . — — — — | — 1618 87 — ■ — Franczia törleszthet!­ járad. ——.— --------—.— | 95 75 — .— Magyar vasúti kölcsön ... —. — —.— — — —.— Magyar jelzálog-hitelbank .­­ ——,— —,— —,— —. — Magyar országos bank ... — — —.— —~v~ Hírek. Márczim 31. Felhívás előfizetésre. Az új évnegyed alkalmával felhívjuk olvasóin­kat az előfizetés megújítására. A Nemzet előfizetési ára: egy hónapra ... 2 frt. negyedévre ... 6 » fél évre .... 12 » egész évre ... 24 » Az esti lap külön küldéséért vidékre, negyed­­évenkint 1 frttal több fizetendő. Az előfizetési pénzek lapunk kiadóhivatalához (Ferencziek­ tere 3. sz. Athenaeum-épület) küldendők. Levelező lapon nyilvánított kívánságra kiadó­­hivatalunk a lapot 8 napon át díjtalanul és előfize­tésre való kötelezettség nélkül bárkinek megküldi. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő Bolgár események. Irta: Strausz Adolf. — Tárcza : A tet­tek hazafisága. — Tudomány és irodalom. — Színház és művészet. — Fővárosi ügyek. — Törvényszéki csarnok. — Közgazdaság. Közlemények. Budapesti áru- és értéktőzsde Kőbányai sertésüzlet. — Időjárási táblázat. — Naptár. — Színházak — Nyílt tér. — Keresztelő a királyi családban, Salzburgból távirják. A toscanai nagyherczeg palotájában ma keresztelték az újszülött főherczegnőt, Agnes és Má­ria Therezia nevekre. A keresztanya Mária Therezia főherczegnő (Lajos bajor főherczeg neje) volt. A keresztelést Haller herczegérsek végezte. — Személyi hírek. Vilmos császár elmegy Angliába, de csak Windsort és Londont fogja meg­látogatni és Skótországba’tesz kirándulást. Azon kívül a Nord Capot is fel fogja keresni. —­ Az orosz trónörökös Saigonból a lakosság lelkes ovácziója közt Khinába utazott. — M­­­­­i e­z a nagyherczegnő és Leuchtenberg herczeg Poirier tanárral Czettinjébe mentek, ahol Milena fejedelemné betegen fekszik. — H i t r o v­o bukaresti orosz követet, mint a »Pol. Corr.« távirja, legközelebb Lisszabonba neve­zik ki követté, helyébe pedig Fonton, az eddigi lisszaboni orosz követ megy. —Smith, az Egye­sült­ Államok pétervári követe a napokban hat hónapi szabadságra megy. — Reicher altá­bornagy, a zágrábi hadtest eddigi parancsnoka ma hagyta el Zágrábot, a­hol a bán bucsula­­komát adott tiszteletére és meghívta a hatósá­gok fejeit. Bechtolsheim báró, az új hadtestparancs­nok április 5-én érkezik Zágrábba. — Belopo­­toczky Kálmán tábori püspök hivatalos szemle­­útjába Kolozsvárra érkezett, ahol Biró Béla kanonok vezetése alatt tisztelgett nála a papság; utóbb pedig Galgóczy altábornagy látogatta meg. — Az aranygyapjasok. A király ő felsége — mint ismételten megírtuk — az aranygyapjas rend­del monarchiánk hat előkelőségét tüntette ki. A rend lovagjainak száma ezzel 78-ról 84-re emelkedett. Az aranygyapjú lovagjainak több, mint háromnegyed része főherczeg, vagy idegen állam uralkodója és herczege. Hogy valaki e kitüntetésben részesülhessen, 16 őssel (nyolcz apai s nyolcz anyaival) kell bírnia s katholikusnak kell lennie. Spanyolországban szintén van aranygyapjas rend, de itt reformátusnak és pol­gárnak is adták már e rendjelet. Díjmentesen e rend­jelet senkinek sem adják s a dij 1000 arany, melyből egyharmad a rend kanczellárjáé,egyharmad a rend tiszti személyzetéé s egyharmad az államé. Ha a lovag a dijat le nem fizeti, bizonyos idő múlva fölszólítják a fizetésre s ha ekkor sem teljesiti azt, akkor a rend kanczellárja elé kerül döntésre a dolog. 1878-ban elő­fordult egy ily eset, midőn a lovag nem tudta kifizetni az összeget; az esetet a király tudomására hozták , ő magánpénztárából kifizette az 1000 aranyat a lo­vag helyett. A rendjeleket egyenként nem szokta a király adományozni, hanem rendesen egyszerre több előkelőséget tüntet ki vele. Az utóbbi években e szó­­kás alól Andrássy Gyula gróf kedvéért tett kivé­telt a király. — Bismarck herczeg születésnapja, Hamburg­ból távirják. Bismarck herczeg nővére ma Fridrichs­­ruheba érkezett, hogy holnap a herczeg születésnap­jának megünneplésénél jelen lehessen. Hivatalos szónoklat csak egy lesz, melyet Wörmann, a ham­burgi választók nevében fog a herczeghez intézni. — A nagyhét Rómában. A pápa nagycsütörtökön — mint Rómából jelentik — magánkápolnájában végzi az isteni szolgálatot, titkos alamizsnája és az apostoli czeremóniák prefektusa segédletében. Jelen voltak az összes pápai méltóságok, nemkülönben a pápai udvarhoz tartozó papság, az editorok, prelá­­tusok. Mise alatt a szent atya megáldoztatá az összes jelenlevőket. — Tanárválasztás. A budapesti református főgimnáziumban most töltötték be a természetrajzi tanszéket, mely D­a­p­s­y László halálával üresedett meg. A egyházi tanács rendes tanárnak egyhangúlag Szádeczky Gyula dr. eddigi helyettes tanárt vá­lasztotta meg. — Jótékonyczélu gyermekelőadást rendeztek a tisztviselőtelep apró telepesei húsvét hétfőjén Tom­­csányi Mór kúriai bíró vendégszerető házában.

Next