Nemzet, 1891. április (10. évfolyam, 3084-3113. szám)
1891-04-08 / 3091. szám
SZERKESZTŐBÉC: Ferencaiek tere, Athenaeum-épület, 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt S kr.) 8091. (96.) szám. Budapest, 1891. Szerda, április 8. Esti kiadás Kiadó-hivatal : Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földsajat, Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ...................................... 2 &&, 8 hónapra .......................... 6 » $ hónapra ..................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * óra 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) X. évi folyam. A közigazgatás reformja. A képviselőház közigazgatási bizottsága gr. Tisza Lajos elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről a vármegyékben szóló törvényjavaslat részletes tár-A 13. §-nál, mely a vármegyék önkormányzati hatáskörét részletesen szabályozza Dárday előadó az első pontba felveendőnek tartja, hogy a megye a közigazgatás intézésébe önmaga vagy kiküldött közegei által befoly, továbbá kibővítendőnek javasolja a szakaszt azzal, hogy a megye ellátja azon teendőket, melyeket képviselőválasztási ügyekben a törvény hatáskörébe utal, ellátja azon teendőket, melyeket a községek rendezéséről szóló törvény hatáskörébe helyez; eljár a közutakról és vámokról szóló törvény vagy e tárgyban alkotandó későbbi törvények által reá ruházott, illetőleg ruházandó ügykörben. A §. második pontjában szóló azt a kifejezést, mely szerint a megye »saját belügyeiben« önállóan intézkedik »önkormányzati hatáskörén belül« való önálló intézkedéssel tartja felcserélendőnek; s végül a hetedik pontból, mely szerint a megye feladata területén a közgazdasági s mezőgazdasági érdekeket gondozni, kihagyandónak vélné a »mezőgazdasági érdekek« külön felemlítését, minthogy a közgazdasági érdekekben ez is benn foglaltatik. Szederkényi Nándor lehetetlennek tartja, hogy azok, akik az önkormányzatot egyáltalában megszüntetni nem akarják, megelégedjenek a szakasz körülírásával. A törvényjavaslat indokolása szerintaz önkormányzat az állami közigazgatás keretébe tartozó teendők ellátása alól felmentetik.« Ennek az intencziónak felel meg a 138. §. is. De ennek keresztülvitelével az itt megnevezett önkormányzat egyszerű társadalmi egylet színvonalára szállíttatik alá, megfelelő tevékenységi tér nélkül. A jogkör körülírásában nem találjuk azt a lényeges pontot, hogy marad-e fenn ezen önkormányzat részére jurisdicionális tevékenység. Az itteni körülírás szerint világos, hogy nem. Az indokolás szerint a megye tisztán helyi érdekének és czéljainak szolgálhat. Lehet-e képzelni oly helyi érdeket és ezélt, amely az országos törvények nagy keretével ne függne egybe, amelynek végrehajtásához s a végrehajtásból folyó következményekhez semmi köze. Konkrét esetekkel világosítja meg szóló a kérdést s felemlíti példaként a kereskedelmi szerződésekre oly fontos állategészségügyet. A megyéhez érkezett kormányrendeletek s a törvény végrehajtásának miniszteri rendelettel szabályozott pontjai, a megyéknek a helyi viszonyokhoz fejlődő tevékenységét hívták fel. Egész sora állott elő a megyei teendőknek, hogy a külfölddel szemben az állategészségügyi törvény végrehajtása biztosíttassék. A megye a végrehajtás folyamán, tehát a közigazgatás tevékenysége kifolyásából ismét a végrehajtó tisztviselők s a megye élén álló alispán összegezett jelentéséből értesült azon hézagokról, amelyek a végrehajtásból felmerültek és amelyek szabályrendeletekkel voltak betöltendők. Alkottak edzésből szabályrendeleteket, például a husvágás ellenőrzésére a községekben, amely nélkül az állategészségügyi végrehajtás illuzóriussá válik. Ha a megye közönsége előtt ismeretlen a szerves törvények végrehajtásának módja, ismeretlenek azok a kormányrendeletek, melyek a végrehajtás részleteit körülírják, ismeretlen a végrehajtás folyamán felmerült tapasztalat, mert azokról semmiféle alakban érdemleges jelentés vagy körülírás elébe nem hozatik, miként fog az ezek folytán gondozást, kiegészítést igénylő helyi érdek világosságra jutni,hogy ez alakban a megye által tárgyaltassék. Ezt lehetetlenné teszi a közigazgatásnak a megyei önkormányzattól tervezett merev elválasztása. Ha a közigazgatási tevékenység tapasztalatai nem adatnak elő a megye közönségének, ennek minden lépése esetétben tapogatódzás lesz. Világos tehát, hogy a közigazgatásnak tevékenységét még ez alakban is szerves összefüggésbe kell hozni az önkormányzattal, ha ez nem történik, akkor a megyei öntevékenységnek ebben az alakban életképtelensége már előre kimondható. Szóló szerint, a megyei önkormányzatnak jurisdictionális joga, hogy határozatait szankcióval láthassa el, fenntartandó. Indítványozná, hogy a törvények és a kormány rendeletei a megyéhez intéztessenek, a tisztviselők a végrehajtás folyamán tapasztaltakról a megyének jelentéseket tegyenek, a megye állapotáról, a törvények végrehajtásáról, a szokásos évi jelentések megtétessenek, hogy ekként úgy a közigazgatás ellenőrzését, mint a végrehajtás folyamán felmerülő szükségletek pótlására, szabályrendeletek alkotására teendőjét megtehesse. Az előadó indítványai közül szóló csak ahhoz járul, mely a követválasztásra vonatkozó intézkedést tartalmazza. Tibád Antal nem érthet egyet az előtte szólóval már azért sem, mert belevenni a szakaszba azt, ami az állami adminisztrációhoz tartozik, teljességgel nem lehet, itt csak az nyerne szabályozást, amit szóló helyi közigazgatásnak nevez s annak körébe mindaz tartozik, amibe az állami érdek közvetlenül bele nem hat. E szempontból a szakasz egészben véve helyesen oldja meg feladatát, általában eléggé kifejezvén a jogkört, mely részletezéssel úgy sem meríthető ki. A szakasz erre nézve csak útmutatást ad s a főbb jogokat elősorolja s csoportosítja. Holló Lajos a képviselőválasztási s a közig, ügyekre nézve az előadó által tett indítványt elfogadja. Kifejezendő lenne a szakaszban, hogy az ellenőrzésen kívül megadatik a megyéknek az a jog, hogy az állami közigazgatásban határozólag vesznek részt azokban az ügyekben, melyekre nézve a törvény e joggal őket felruházza s cselekvőleg ott, ahol a törvény ezt az ingerencziát részükre biztosítja. Az önkormányzati jogkört a szakaszban foglalt felsorolás éppen nem meríti ki, s helyesebb volna inkább általános meghatározást venni fel a törvény keretén belül, minél szélesebbé téve e jogkört, annak kimondásával, hogy a törvény korlátain belül a hozzájuk tartozó közérdekű ügyekben mindent megtehetnek. Gr. Apponyi Albert azok nézetéhez csatlakozik, akik nem tartják czélszerűnek itt a taxatív felsorolást, mert az teljes ügy sem lehet, és annak a veszélynek tesz ki, hogy ami nem soroltatik, fel nem tekintik a megye önkormányzati hatáskörébe tartozónak. Szóló a szakasz következő megállapítását javasolja: »A 135. §-ban megállapított önkormányzati jogkör folytán a vármegyék: a) az állami közigazgatás menetét és az állami közegek működését saját területükön ellenőrzik; b) a törvényben meghatározott testületek és más közegeik útján véleményező és intézkedő hatáskörben részt vesznek az állami közig. ellátásában, c) a törvény keretén belül az állami érdekek és községi önkormányzati jogok sérelme nélkül a kormány felügyelete alatt helyi érdekű ügyekben önállóan határoznak, intézkednek, szabályrendeleteket alkotnak, közintézeteket és közműveket létesítenek, ez intézkedéseinek költségeit megállapítják, azok fedezéséről gondoskodnak és e végből pótadót kivetnek; d) mint jogi személyek ingó és ingatlan törzsvagyont bírhatnak, ilyet szerezhetnek, elidegeníthetnek, kölcsönöket felvehetnek, szerződéseket köthetnek, a tulajdonukat képező, vagy reájuk bízott alapítványokat az alapítók szándékai szerint kezelik.« Tisza István a szakaszban sem talál taxatív felsorolást s a módosítások közt csakis szerkezeti különbséget lát. Beiktatandó lenne a szakaszba a választási törvény szerinti s az útügyekben való hatáskör külön felemlítése is. Szóló nézete szerint a szakasz pontjainak sorrendje szerint is helyesen történhetik a megállapítás. A bizottság a szakasz első pontjainak szövegezésével, tekintetbe véve az Apponyi gróf indítványa b) pontjában foglaltakat is, az előadót bízta meg. A §. második pontja következőleg szövegeztetett: A megyehelyi érdekű ügyeiben önállóan intézkedik, határoz, szabályrendeleteket alkot, különösen pedig:« (ezután következnek a szakasz többi pontjai, melyeket a bizottság az előadó javaslatai szerint fogadott el). A hatodik pontban a »tanintézetek« szót »közművelődési intézetek« kifejezéssel cserélve fel. Az ülés további folyamáról reggeli lapunkban tudósítunk. A református konvent. A mai ülésen a világi elnök helyét Tisza Kálmán foglalta el. A tanácskozást Kun Bertalan vezette s mindenekelőtt a tegnapi gyűlés jegyzőkönyvét olvasták föl és vették tudomásul. A közalapi végrehajtó bizottág nevében Beöthy Zsigmond szólal föl s hangsúlyozza, hogy a kérvényeket későn, pontatlanul nyújtják be és kéri a konventet, hogy határozzon meg oly időpontot, melyen túl a beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Degenfeld József gróf a közalapi bizottság segélyosztási tervezetének fölülbírálására kiküldött albizottság jelentését mutatja be, mely a végrehajtó bizottságnak azt az állítását, hogy a tavalyi konventnek a felosztásra nézve megállapított módozatait keresztül vinni lehetetlen, kétségbe vonja. E konventi megállapodás szerint a közalapok 95,790 írtra rugó bevételeiből tőkésítendő 23,947 frt, misszió czélokra fordítandó 19,851 frt, a gyámintézetre 7980 frt, egyszers mindenkorra adandó segélyekre 17,330 frt, tőkesegélyekre 13,864 frt és 9250 frt, összesen 23,114 frt, kiegyenlítésre 3466 frt. A kiküldött albizottság azt indítványozza, hogy a konvent ragaszkodjék tavalyi határozatához s a fentebb jelzett módon oszsza fel a közalapok jövedelmeit, természetesen a rendkívüli jövedelmeket is fel lehetne osztani az egyes csoportok között. Kovács Albert a közalapi végrehajtó bizottság indítványát védelmezi, de Dégenfeld József gróf, György Endre és mások hozzászólása után a konvent kimondotta, hogy a felosztásra nézve a tavalyi megállapodáshoz ragaszkodik. A konvent ezután elhatározta, hogy mindig csak az illető év deczemberének 15-ik napjáig beérkezett kérvényeket veszik figyelembe. Ezután a segélykérvényeket kezdték tárgyalni. Az erdélyi egyházkerület kérvényeire vonatkozó javaslatot a konvent elfogadta, amennyiben az erdélyi egyházaknak 3000 forint segélyt szavazott meg, harminczkilenc részre osztván meg ez összeget. A tiszántúli kerület hatvannégy községe 4440 forint, a tiszáninneni kerület 36 községe 3100 frt, a dunamelléki kerület 20 községe 3600, a dunántúli kerület 24 községe pedig 2600 frt segélyt kap. Ezután a lelkészek kérvényeit tárgyalták s a proponált 8520 frtnyi segélyösszegen kívül még néhány segélyt szavaztak meg. — A konventet holnap folytatják. Vidéki köigagatás. II. Becskerek rendezett tanácsú város — mint napunknak távirják — közelebb tartott ülésén több újonnan rendszeresített állomást tölt be és pedig alkapitánynyá nagy szótöbbséggel Loga Konstantinovits Szilárd választatott, második aljegyzővé Pánits Dániel lett, tálnokká pedig Werner Ede. Ugyanezen a gyűlésen olvasták fel Hertelendy főispán leiratát, mely szerint a vármegye 120,000 frt költséggel kórházat fog emelni. A városi kórházat ennélfogva az árvaház czéljaira adják át, amelynek fentartására a jótékony adományokból egybegyűlt mintegy 14.000 frtnyi tőke fog szolgálni, így tehát az árvaház hosszú idő óta vajúdó ügye is rendezve lesz. Bejelentették, hogy a Nagy-Becskerek városa határában levő muzslai telepesek (mintegy 400 család) újabban még 22 családdal szaporodtak. Ausztria. Pártalakulás. Az osztrák képviselőháznak legnagyobb pártja, a német szabadelvű párt, ma délelőtt tartotta alakuló gyűlését. A gyűlésen a párt 108 tagja közül 99-en jelentek meg, kik valamennyien bejegyezték neveiket a klubkönyvbe. A gyűlés elején dr. Plener szívélyesen üdvözölte a párt megjelent tagjait, azután áttért a Taaffe gróffal a kormány politikájának támogatása tekintetében folytatott tárgyalásokra és miután behatóan szólott e tárgyalások eredménytelenségéről, így folytatta: a baloldal vonakodott ezt azt az ajánlatot elfogadni, melynek az volt a célja, hogy ez a párt rendes, habár nem politikai összeköttetésbe lépjen a Hohenwart-klubbal. A német szabadelvű párt fentartotta magának a szabad kéz politikáját és csupán arra nyilatkozott hajlandónak, hogy a parlamenti ügymenet illetőleg részben érintkezésbe lép a kormánynyal, így tehát a kormánynak nincs szilárd többsége és a kormányzási ügyek vezetését illetőleg nincsenek biztosítékaink. A baloldal a legközelebbi fontos alkalommal érvényesíteni fogja kifelé való önállóságát, jövőben is meg fogja óvni az államnak általában, különösen pedig az ausztriai németeknek érdekeit és ezután is hű fog maradni a haladás elveihez. A párt nem fog természetellenes szövetségeket kötni, mert ezzel választóinak tartozik.« A jelenlevők élénken megtapsolták ezt a beszédet és Plenernek meg Chlumetzkinak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. A gyűlés délben ért véget, Bécsből mai kelettel sürgönyzik, hogy a lengyel klub újra megválasztotta Jaworskit elnökévé. — A konzervatív cseh nagybirtokosság képviselői ma délelőtt értekezletet tartottak. A bajai affaire, a Baján állomásozó katonatisztek és a»Nemzet.« A bajai affaire — amely, mint említettük, abból állott elő, hogy egy lovagias téren megkezdett ügyet lovagias után be nem fejeztek — »lovagias ügyet« szült a bajai tisztikar és lapunk felelős szerkesztője között. A lapunk ápr. 2-iki reggeli kiadásában megjelent közlemény következtében, a bajai tisztikar táviratilag megbízta az itteni katonatisztikar két tagját, hogy a közleményben foglaltakért lapunk felelős szerkesztőjét provokálják. A kihívás vasárnap reggel történt. Gajári Ödön segédei, Tisza István és Daniel Gábor orsz. képviselők hétfőn reggel találkoztak a bajai tisztikar megbízottjaival, Lösch József és Pászthy Kálmán századosokkal, felajánlván felük nevében a provokált fegyveres elégtételt. A bajai tisztikar erről táviratilag értesíttetvén, a maga kebeléből sorsolás útján Tóth Kálmán hadnagyot küldte Budapestre. A párbaj ma délután fél háromkor, a Fodor-féle vívóteremben folyt le. Segédek voltak Gajáry Ödön részéről: Tisza István és Daniel Gábor, Tóth Kálmán részéről: Lösch József és Pászthy Kálmán századosok. Orvosok: dr Demjanovits Emil és dr. Szathmáry Béla. A kardpárbaj harczképtelenségig volt vívandó, a tterek átkötése mellett a szúrás nem volt kivéve. A párbaj lefolyása szerencsésnek mondható, amelyben egyik fél sem sérült meg súlyosan. Mindkét fél több, nagyobbrészt lapvágást kapott. A második összecsapás után a segédek a viaskodást egyértelműleg beszüntették. Az ügyre vonatkozólag, Gajári Ödön segédei a következő jegyzőkönyv közzétételét találják szükségesnek : Jegyzőkönyv, a bajai katonatisztikar és Gajári Ödön, a »Nemzet« felelős szerkesztője közötti becsületbeli ügyben. Felvétetett Budapesten, 1891. április hó 7-én. Jelen voltak : Lösch József és Pászthy Kálmán urak, mint a bajai tisztikar nevében elégtételt kérő Tóth Kálmán honvédhadnagy ur továbbá Tisza István és dr. Daniel Gábor urak, mint Gajári Ödön ur megbizottai. Lösch József és Pászthy Kálmán urak, Tóth Kálmán ur megbizásából elégtételt kérnek Gajári Ödöntől, a »Nemzet« felelős szerkesztőjétől, a »Nemzet« i. é. ápr. 2-diki számában »Furcsa háború« czím alatt megjelent közleményért. Gajári úr megbízottai kijelentik, hogy felük kész a szóban forgó közleményért fegyveres elégtételt adni, maguk részéről azonban kötelességüknek tartják annak a meggyőződésüknek adni kifejezést, hogy e közleményben csakis oly jogosult birálat foglaltatik, melynek gyakorlása a sajtónak nemcsak joga, hanem kötelessége is és ez ügynek a lovagias elégtétel-adás terére való vitele a sajtó szabad véleménynyilvánítási jogát indokolatlanul sérti meg; ennek előre bocsátása után felük kívánságához képest, a fegyveres elégtételadásba beleegyeznek. Tóth Kálmán úr megbízottai erre kijelentik, hogy Gajári Ödön úr megbízottainak azon egyéni meggyőződését, hogy a »Nemzet« f. hó 2-án kelt számában foglalt hírlapi közlemény »Furcsa háború« czímű czikkét nem tartják olyannak, hogy azért annak írója, Gajári Ödön úr felelősségre vonható lenne, miután abban a bajai tisztikarra vonatkozólag semmi sértő nincs, magukévá nem tehetik; felajánlják tehát, hogy azon kérdés: foglaltatik-e a kifogásolt czikkben oly kifejezés, amely a bajai tisztikarra nézve sértő volna, vagy azt a nyilvánosság előtt nevetségessé tenné, egy közösen választott vegyes bizottság elbírálása alá bocsássák s ennek határozatától tegyék az ügy elintézési módját függővé. Gajári Ödön ur megbízottai a felajánlott választott bíróságot nem fogadják el, mert felük feltétlenül ragaszkodik ahhoz álláspontjához, hogy mint kihívott fél, annak megbírálásába, van-e elegendő ok fegyveres elégtétel adásra vagy sem, nem bocsátkozik, hanem rendelkezésre áll. Ennek folytán a megbízottak, közös egyetértéssel abban állapodtak meg, hogy f. hó 8-án délután 20/a órakor, Fodor vivómester termében, feleik közt kardpárbaj vivassék, mindkét fél főütőerei a nyakon és csuklónál, valamint hasuk a szokásos bandage-zsal köttessenek be és a párbaj valamelyik fél harczképtelenségéig tartson. Kmft: A párbaj a túloldali föltételeknek megfelelőleg mai napon szabályszerüleg befejeztetett. Budapest, 1891. ápr. 8-án. Pászty Kálmán százados. Dr. Dániel Gábor. Lösch József százados. Tisza István. A jegyzőkönyvben foglaltak megértése végett újból közöljük itt a »Nemzet« ápr. 2 iki számának azt a közleményét, amely a kihívásra indokul szolgált: Furcsa háború híre jut hozzánk Baja városából Nem kisebbről van szó, mint hogy egy magában egész jelentéktelennek látszó dologból olyan sajnos eset kerekedjék, amely — eddigi tapasztalatok szerint — igen alkalmas szokott lenni arra, hogy a polgári és a katonai elem között a békés együttélést huzamosabb időre kellemetlenül megakadályozza. Legalább is erre vall az a nagy készülődés, amely sok tinta- és papírfogyasztás mellett, a kitörőfélben levő háborúskodásnak előzményeit látszik képezni. A mozgósításra ürügyül szolgált »lovagais ügy« előzményeit ekként adják szájról-szájra . A Baján fekvő huszárszázad egyik tisztje megütközött a fölött, hogy bajtársai a délutáni pihenő órákat nem a szép aszszonyokban annyira bővelkedő polgári családok körében, hanem rossz bajai csingér mellett a korcsmában töltik. Meg is mondta ezt szemtől szembe nekik egyik összejövetelük alkalmával s talán igaza is volt. Ezt az erkölcsi oktatást mennyire vették, vagy nem, lelkükre a tiszt urak, arról természetesen hallgat a krónika. Nagyon valószínű azonban, hogy még idejük sem lehetett erre, mert hát a férjeknek is megjó néha az a rosz szokásuk, hogy szemfülesek lesznek, ha értésükre adják, hogy szarvakat akarnak reájuk rakni. Irigy besúgó pedig akad mindenütt. Elvégre is a férjek mindjobban, az aszszonyok pedig talán nem oly nagyon, mint a férjeik, elkezdtek aggódni a tiszti szokásokról híresztelt reform felett. Egyik férj akként is nyilatkozhatott a tiszti szokások reformerje felől, hogy azt az asszonyok a csinos huszártisztek között a legveszedelmesebbnek vélték tarthatni. Hogyan, miként támadt az asszonyok között ez a hír ? Mint nőtt komoly sértéssé a pletyka szárnyain ? Annak ma már természetesen nincs megmondhatója. Az érdekes tény Baján ezelőtt három héttel az volt, hogy Rupp János hadnagy párbajra hivatta ki Drescher Ede polgármestert, ami — a férj szempontjából mérlegelve a helyzetet — mindenesetre jobb, mint ha a kihívásnak megfordítva kellett volna történnie. De hát sokszor a párbajt — legkivált vidéken — nem oly könynyen ütik nyélbe. Hogy miként lehet három hétig tárgyalni egy lovagias »affaire« fölött, arra illusztris példa az a nyilatkozat, amelyet Drescher Ede, lapunk mai számában közzé tétetni kívánt. E nyilatkozat szerint a lovagias ügyből eddigelé azért nem lehetett párbaj, mert most már meg a kihívó fél segédei nem akarják a verekedést, hanem más megtorlást kívánnak alkalmazni. Ez már mindenesetre, az eddig némi mulatságos volta daczára is meglehetősen köznapi lovagias affairenek kellemetlenebb formája volna. Az önbíráskodás, történjék az akár polgári, akár katonai részről, minden esetben felháborító. A bajai polgárság, amelynek Drescher Ede kilencz év óta polgármestere, méltán megbotránykozhatnék a fölött, ha a város első tisztviselőjének személye ellen katonai részről — amit mi egyébként föl sem tehetünk — valamely tettleges sértés követtetnék el. Táviratok, Berlin, ápr. 8. A lapok a nemzetközi helyzettel foglalkoznak. Míg a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« tegnap nagy béke-optimizmussal nyilatkozott, addig a »National Zeitung« ma a helyzetet akként jellemzi, hogy az európai háború-párt a támadás pillanatát valószínűleg közel levőnek látja. Csakhogy ez nem tőle függ, hanem a czár akaratától. A jelen sajátos volta éppen abban a körülményben található, hogy a béke és háború ügye csupán és kizárólag egyetlenegy ember akaratától függ, akinek befolyásolása czéljából még összeesküvésektől és orgyilkosságtól sem riadnak vissza. Azonban a »National Zeitung« is reményt merít abból a körülményből, hogy a jelzett kritikus nap, április 6-ika, minden katasztrófa nélkül múlt el. (M. É.) Berlin, ápr. 8. A »Hamburger Correspondent« azt a hírt regisztrálja, hogy Berlinben a czár látogatását augusztus hónapban várják. Poschinger »Bismarck als Volkswirth« czímű munkájának éppen most megjelent harmadik kötete a bevezetésben mellékesen foglalkozik Bismarck visszalépésével is. A passzus, amelyet kétségtelenül az exkanczellár sugalmazott, tagadja, hogy az elbocsátás a munkásvédő konferencziával, vagy pedig a császár szocziálpolitikai programmjával lett volna kapcsolatban. Szó szzerint így íz : »A herczeg a munkásvédelem kérdésének nemzetközi szabályozásában formailag közreműködött és az, hogy e lépést nem tartotta opportunusnak, nem idézhette volna elő viszszalépését.« Paris, ápr. 8. Az a hír, mintha Carnot elnök a moszkvai kiállítás meglátogatására utazni szándékoznék, itt hitelre nem talál, mivel Carnot annyi megyének ígérte meg látogatását, hogy nem marad ideje, a moszkvai kiállítást is meglátogatni. Egyébként a kiállítás magánvállalat, amelynél a kormány közvetlenül nincs érdekelve. (Magy. Ért.) Pétervár, ápr. 8. Mihajlovits Mihály nagyherczeget a hadseregben való szolgálatból kizárták. Azok az ezredek, a melyeknek a nagyherczeg tulajdonosa volt, jövőre nevük elhagyásával fognak megjelöltetni. Turin, ápr. 8. Nicotera belügyminiszter tegnap meglátogatta a nemzeti ipar fejlesztésére alakult társaságot, amelynek tiszteletbeli tagja. Az elnök üdvözlő beszédére a miniszter kijelentette, hogy nem fog politikai beszédet tartani. Cavour politikájára emlékeztet, amely Olaszországnak nagy hitelt szerzett. Cavour a szabad kereskedelem elvét vallotta, de ez alatt a kereskedelem szabadságát és nem másoknak előnyben részesítését értette. Később Olaszországban az elv túlhajtása oda vezetett, hogy a kereskedelem szabadsága másoknak használt, és nem az országnak. Szóló azt tartja, hogy vissza kell térni ahhoz a rendszerhez, amely a hazai ipart tulajdonképent védvámok nélkül oly állapotba hozza, amely nem rosszabb a külföldi ipar állapotánál. A kormánynak határozott irányt kell követnie; politikájának nem szabad más hatalmakat zavarba ejtenie; »a jelen kormány tényleg ily politikát kezdeményezett és törekedni fogunk — úgymond a miniszter — arra, hogy a gazdasági helyzetet javítsuk, hogy az ország viselhessen terheket, anélkül, hogy új adókhoz kelljen folyamodni. Ha ebben kudarcot vallunk, úgy nem mi leszünk azok, akik új adókhoz fognak folyamodni.« Bern, ápr. 8. A berni nagytanács elhatározta, hogy a Jura-Simplon-vasútnak egy millió szubvenciót engedélyez a Simplon átfúrására. A határozat érvényességéhez népszavazás szükséges. Brüsszel, ápr. 8. Az átalános strike elhalasztásának hírét az összes kőszénbányakerületekben nyugodtan fogadták. Hírek. Április 8. — A király tegnap Bécsben hosszabb látogatást tett a cumberlandi herczegi párnál. — Meglepetés Mária Valéria főherczegnő részére. Említettük, hogy e hó 3-án este Ferencz Salvator főherczeg és neje, Mária Valéria főherczegasszony Bécsből jövet Welsbe érkeztek és onnét a lichteneggi kastélyba hajtattak. A fenséges asszonyra kellemes meglepetés várt. Mária Valéria főherczegné ugyanis Lichtenegg környékén tett sétái alkalmával a Noiz-papír-malom mellett levő tavon egy pár hattyút látott, amelyekben észrevehetőleg gyönyörködött. Férje, a főherczeg, míg nejével együtt Korfuban időzött, egy hattyúpárt vitetett Lichteneggbe Megérkeztekor a fenséges asszony, nagy örömére két pompás hattyút látott a kastély előtt levő tavon úszkálni. — Személyi hírek. Császka szepesi püspök tegnap Bécsből Rómába utazott. — Gróf Kinsky Frigyest, a cseh nagybirtokosság birodalmi tanácsosi képviselőjét, tegnap este Bécsben szélhüdés érte; a gróf állapota nagyon aggasztó. — Forinyák altábornagy, József főherczeg adlátusa Sopronba érkezett és szemlét tart a honvédség fölött. — Dr. Belopotoczky Kálmán tábori püspök Temesvárra érkezett. — Szapáry Gyula gróf miniszterelnök fogatával tegnap történt balesetre vonatkozólag egyik helybeli lapban foglalt közlés kiegészítéséül arról értesülünk, hogy tegnap délután, amikor a miniszterelnök a horvát regnikoláris bizottság ülésére hajtatott, a kocsiba fogott lovak egyike a Károly-körútnál a közúti vasút vágányán megcsúszott és elesett. A miniszterelnök azonban minden egyéb baleset nélkül folytathatta útját. — A két póluson ezalatt Jókai Mór a következőket írja a Pesti Hírlapban: Legutóbbi szegedi látogatásom alatt úgy hozta a véletlen, hogy a barátaim, egy délelőtt, két intézetbe vezettek el. Az egyik volt a szegedi kisderóvó. A másik a szegedi csillagbörtön. Szerény földszinti házikó az első, hatalmas derék palota a másik. Kezdjük az elsőnél. Körül ülik a két szobát az apró szentek. Az egyikben azok, akik még nem tudnak semmit, akiknek még dajka kell felügyelőül; a másikban már a veteránok laknak, akik már tudósok. Hajh, mennyi mindenféle mesterséget tudnak! Énekelnek, deklamálnak, humorisztikus előadásokat tartanak, tenyereikben kitapsolják az ütemet, ugrálnak és bujósdit játszanak. Amelyiket csak mostanában hoztak ide, hogy tud bámulni azokkal a nagy szemeivel, az összecsücsörített szájával, hogy ezek a többiek már mi mindent tudnak! No majd ti is megtanuljátok, kicsikék! Ne féljetek semmit! Jó bácsi az igazgató! Mikor azzal a hegedűvel kiséri a nótát, világért sem bűz rá a hegedű-vonóval arra, aki még a nótát nem tudja, vagy belesül. Nem büntetnek itt meg senkit. Aki pedig nagyon kiváncsi rá, hogy mi van abban a czifra táblás könyvben, annak megmagyarázzák, hogy ez a két lábú állat az öreg A, az a két hasú meg a B, a karéjkenyér a C, a konyha ajtó a H, az a sétáló a K, a kettős lajtorja az M, a kutyém a T, az asztalláb az X és így tovább, de azért nem szükség sírni, hogy az Ypsilon tótágast áll. Azért sem bántanak senkit, ha a krétával tetszése szerint új alfabetet talál ki. Hiszen azt deklamálja az a kis bátor férfiú, azzal a sűrü fekete hajjal: »Ha kell nekem ákombákom. Az udvart telefirkálom.« Czivakodásnak, veszekedésnek pedig hite sincs. A kis emberek nagyon békeszeretők. Itt megtanulják ideje korán, hogy »ne bánts senkit, akkor téged sem bánt senki!« — Meg azt, hogy »ami másnak fáj, az nekem is fáj.« Így támad az ember! Most menjünk a csillagkertbe. Csillag! Milyen szép név. Az ember azt hiszi első hallásra, hogy valami más planétáról van szó, mely a kimúlt embereket befogadja, tán a Mars, vagy a Jupiter ? Hát hiszen úgy is van. Egy külön aszteroid ez, amit azért teremtett az emberi bölcsesség, hogy azokat az embereket, akiknek a koponyáját az őserő hibásan alkotta meg, ide összezárja. Ezek úgy külön forognak a föld körül. Ezen a külön planétán nincs tél, tavasz, ősz, nyár. Tavaszszal nem nyílik itt virág, nyáron nem érik búzakalász; őszszel nincs gyümölcsszedés, télen nincs hó. Hanem azért mindenről gondoskodva van. Légfűtés a zárkákban, fekvőhely, rendes öltözet, , meleg étel. Itt van az a paradicsom, ahol csak Ádám lakik, Éva nélkül, kígyó nélkül. Azért hívják csillagbörtönnek mert a zárkához vezető folyosók csillagalakúan futnak össze a közepén, ahol egy roppant nagy fekete tábla van, sok száz lyukkal ellátva s e tábla mögött szövődik össze egy egész hálózata a táviró-sodronyoknak ; minden zárkának van egy távirója. Ha valami baj van odaben, megnyomják a gombot: egy szám kiugrik a megfelelő lyukból s a csengetyü megszólal Minden tökéletes ezen az aszteroidán. Hát a lakokosok ? Azok is olyan tökéletesek, amilyennek az embernek lenni — muszáj! Dolgoznak és nem beszélnek — így végzi az ember. S mikor végignéztem a másvilág e lakóinak az arczát, koponyáját, eszembe jutott az a másik gyülekezet. Azoké az apró embereké. Hisz az nem igaz, hogy az arcz izmaiban, a koponya kidudorodásaiban van az eredendő bűn lakhelye; a gyermekek között is van olyan arcz, akinek az ember azt mondhatná: »te! ha