Nemzet, 1891. július (10. évfolyam, 3173-3203. szám)
1891-07-01 / 3173. szám
tatta föl magának, ott zsebelt s azután tért be csak a saját kabinjába. A mikor tetten érték, 35 frtot lopott. Nyomban letartóztatták. Elfogatása a látogatott fürdőhelyen nagy föltünést keltett. — Hála felirat Barossnak. A pozsonyi kereskedelmi kamara mai teljes ülésén elhatározta, hogy Baross Gábor kereskedelmi miniszterhez az osztrák-magyar államvasút megváltásáért hálafeliratot intéz, hangsúlyozván a vasút államosításának nagy horderejét Felső-Magyarország gazdasági életére. — A zsidó-üldözés Oroszországban. A pétervári polgármester, elejét veendő annak, hogy a zsidók jogtalanul a székvárosban tartózkodnak, elrendelte, hogy a czéhjegyzékekből kitörlendők azoknak a kézműveseknek a nevei, kik a városból eltávoznak és szállítsák tartózkodási helyükre hozzátartozóikat. — Nagy ribillió Kispesten. A főváros közelében levő Kispest községe ma délután nagy ribilliónak volt a színhelye. Kurtl György kőmives, kispesti lakos ugyanis ma délután fél 3 óra tájban nejével a főváros felé indult, hogy itt bevásárlásokat tegyen. A nagy hőség miatt kabátját levetette s azt botjára téve, a vállán vitte. A kispesti csárdában, az úgynevezett határcsárdán túl egy árokból hirtelen két marhahajcsár ugrott elő, s e szavakkal: »pénzt vagy életet« fojtogatni kezdték őket. Kutti már beleélte magát abba, hogy a hajcsárok kabátjában levő pénztárczájától meg fogják fosztani, mikor ők azonban óráját és láncát is el akarták vinni, erősen ellenszegült és sikerült is támadói kezei közül megszabadulnia. Kuttl ezután a határcsárdába fordult, mert azt hitte, hogy ott csendőröket talál. Miután azonban nem talált, tovább futott a csendőrséghez, honnan Nánássy László és Vonacsek Mihály csendőrkáplárok vele is mentek. Ezekkel visszatért a helyszínére. A csendőrök felszólították a hajcsárokat, akik ott marháikat legeltették, hogy kövessék őket a községházára. De ezek nem engedelmeskedtek. A csendőrök tehát kirántották kardjaikat és letartóztatottnak nyilvánították. Midőn ezt a letartóztatottak társai, akik mintegy harminczan lehettek látták, segítségekre siettek, csendőrök és hajcsárok közt erre nagy dulakodás támadt, miközben Nánássy László csendőr megsérült, Frenkó Péter hajcsár pedig oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy aligha éri meg a reggelt. A dulakodás a csendőrökre végzetessé válhatott volna, ha még idejekorán nem érkezik meg a segítségükre hívott katonaság. A hajcsárok közül Damacsik Jánost, Döbrey Pált és Keszler Károlyt elfogták. Ezekről be van bizonyítva hogy két megszökött társukkal együtt ők a dulakodás kezdeményezői. A csendőrök letartóztatták Levojka Mihályt is, a határcsárda tulajdonosát, mivel a hajcsárokat izgatta a csendőrök ellen. Siller Jakab és Horváth József azonban, kik Kuttit megtámadták elmenekültek. A hajcsárok Táborszky József és Schwarz és Deutsch fővárosi marhabizományánál vannak szolgálatban. A letartóztatott négy egyént későn éjjel kisérte be öt lovas rendőr Kispestről a főkapitánysághoz, hol dr. Seheff még az éjjel megkezdte kihallgatásukat. Ugyancsak még az éjjel jöttek a fővárosba Kuttl és neje is, kiknek az ijedtségen kívül bajuk nem történt. A letartóztatottak fogva maradnak. Tömeges gombamérgezés. A fővárosban egy hét leforgása óta ma volt a harmadik tömeges gombamérgezés és csak a gyors segélynek köszönhető, hogy tizenhét ember nem esett áldozatul a mérgezésnek. A szövetség-utcza 21., 23. és 27. számú házakban négy család egy házaló korától gombát vett. A gombát ebédre megfőzték és öt órakor délután mutatkoztak rajtuk a mérgezés tünetei. A három házban összesen 17-en lettek rosszul a gombától és pedig Fejes Mihályné napszámosnő, 5 éves Mariska nevű leánya és 1 éves József nevű fia, továbbá Bimbó Pálné napszámosnő, két fia és leánya, ezen kívül Buda Gusztáv szabó, felesége, 3 legénye és Kretsch Mari nevű cselédje és még három. A segítségül hívott mentők azonnal ellenszereket adtak be a mérgezetteknek, kik azután jobban is lettek. A rendőrség megállapította, hogy a mérges gombákat Harrai Jánosné adta el, ki viszont azokat egy falusi asszonytól vette. A további vizsgálat folyik. — Kerékpár a hadseregnél. Pétervárról távirják . A hivatalos lap rendeletet közöl, melynek értelmében a gyalogságnál behozzák a veloczipódet, a hírek gyorsabb közvetítése végett. — Betörés Újpesten. Grünbaum Adolf Józsefutcza 1. szám alatti fűszerüzletébe ma éjjel betörtek és onnan mindent, ami csak elvihető volt elloptak. — Megbüntetett újság. A varsói »Courier Pozemytól« büntetésképen három hónapra megvonták a hirdetések közlésének jogát. Egyesületek és társulatok. — A Balaton-egylet újjáalakítása ügyében tegnap, 29-én népes értekezlet volt Balaton- Füreden, Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt. Székely Emil szolgabiró, mint az értekezlet jegyzője előterjesztvén Fenyvessy memorandumát,Svastics Benő zalai főispán, Purgly Sándor veszprém megyei főjegyző, Csemeghy Károly kúriai tanácselnök, Szabó Imre orsz. képviselő, Bezerédj Viktor min. tanácsos, Vadnay Béla, Porzsolt Kálmán, Kállay Gyula, dr. Popper János keresk. akadémiai igazgató, Sziklay János dr. hozzászólása után az értekezlet kimondá: óhajtja, hogy a Balaton-egylet, mint önálló egyesület, vidéki osztályok megalakításával továbbra is megmaradjon, de szoros kapcsolatban a Dunántúli közművelődési egyesülettel, mint a többi dunántúli kulturegyesület; e végből alapszabályai öszhangzatba hozandók a Dunántúli közművelődési egyesület alapszabályaival, a Balaton-egylet elnöksége felszólíttandók, hogy az Anna-bál napján közgyűlést hívjon egybe, mely az átalakulást kimondja és az alapszabályokat letárgyalja ; az alapszabályok kidolgozására Fenyvessy Ferencz, Porzsolt Kálmán és Sziklay János küldetnek ki, akik a közgyűlés elé terjesztik az alapszabály-javaslatot. Színház és művészet. — A Wolter-affaire, amelyről már többször megemlékeztünk, most akut jelleget öltött. Legalább erre lehet következtetni abból a levélből, amelyet a bécsi Burg-szinház igazgatója irt Wolter Saroltához s amelyet egy berlini újság közzétesz. Ebben a levélben a direktor udvariasan tudtára adja a művésznőnek, hogy azoknak a szerepeknek egy részétől, amelyeket Walter magának kikötött, fölmenti. Egyben azonban reményének ad kifejezést, hogy többi szerepével a művésznő még sokáig lesz a közönség kedvencze. Fővárosi ügyek. — A budai kültelki vízfogyasztás ügyében egy svábhegyi lakótól a következő sorokat vettük: A fővárost koszorúzó nyaralótelep lakóit kelemenen meglepetésben részesítette a városi hatóság. A svábhegyi villák tulajdonosainak fizetési meghagyást küldött, felszólítva őket, hogy az engedélyezett mennyiségen felül 1884. óta fogyasztott vizet fizessék meg. Van akitől 1600 forintot is követel. Másoktól »csak« 1200 frtot, kis nyaralók birtokosaitól alig 500 frtot kíván. Nem érdekel egyelőre a dolog, mert csak bérletben bírok lakást a Sváb-hegyen és egykedvűen nézhetném,hogy háziurainkat is megkoppasztják.De mint afféle kiszolgált Mollináry balra tudom, hogy a feljebbvaló urak a kapott ütést megszerezve szokták tovább adni. Attól tartok tehát, hogy jövőre mégis csak velünk fizettetik meg azt a sok vizet és ezért felszólalok pro domo. Összevissza talán 34,000 forintról van szó és igy a nagy közönség még akkor is közömbösen nézné az ügyet, ha rólunk volna szó. Azt képzeli, hogy aki a svábhegyen lakik, fizethet is. Sajnos, de nem képezünk oly irigylésreméltó 1 osztályt! Aristokrata köztünk nem akad; jobbára havi keresetünk után élünk , a nagy melegben is a fővároshoz vagyunk kötve és a rekkenő hőség elöl csak a főváros tőszomszédságában kereshetünk menedéket. De ha vannak is köztünk jómódúak, akik Stájerországba vagy a Salzkammergutba mehetnének, azokat sem kellene megbüntetni amiért a kopár Svábhegyet, mely a boldogult Ürményi kezében mit sem ért a városnak, valóságos paradicsommá alakították át, ha a pénzt, amit a külföldre vihettek volna, itt költötték. Legkevesebbje tette üzérkedésből, mert ritka nyári lak jövedelmez 2 —3 ° C-ot, ha bérbeadják. Nem feszegetem azt a kérdést, hogy a f. évi február 1-én életbelépett vízszabályzat bír-e visszaható erővel és annak alapján lehet-e az előző hat év alatt elfogyasztott vizet megfizettetni. Azt sem tudom, hogy X. úr tartozik-e 1200 frtot fizetni, mert Y. úr, akitől ő a nyaralót két év előtt vette, előre sejtette, hogy a vizet ilyen drágán fizettetik meg vele és a városi végrehajtó elöl— a sírba menekült. De hát ki a hibás, hogy az 1884-ben fogyasztott víz árát eddig nem fizették meg ? Nem a hatóság teendője lett volna a víz árát idejekorán beszedni ? Csakhogy meg sem állapították sem a víz árát, sem az elfogyasztott mennyiséget. Adtak vízmérő órákat, de ezek, köztudomás szerint megbízhatatlanok. Az ellenőrzéssel olyan egyéneket bíztak meg, akik a dologhoz nem értettek. Az egyik villatulajdonos könyvecskéjébe az ellenőrző közeg, aki a tizedes számrendszer törvényeivel nincs tisztában, azt irta be hogy Sz. ur, egyik jeles művészünk, 1886-ban május haváig több mint egy millió liter vizet fogyasztott. A másik ellenőrző közeg nem irta alá a feljegyzését, mert talán fővárosunk 70,000 analfabétája közé tartozik. De ha már hat évig vártak a víz megfizettetésével, mert nem volt vízszabályzat, miért nem küldték a fizetési meghagyást hat héttel ezelőtt, amikor már volt vízszabályzat ? Akkor a nyaralók tulajdonosai — tudva, hogy a víz drágább a Svábhegyen, mint a bori cziszternákat ásathattak volna. A múlt hetek esőzései alatt egy évre láthatták volna el magukat vízzel. Most az egyik kezdi elhanyagolni a pázsitját, a másik elzárja a szökőkútját, sőt van olyan is, aki a megkezdett építkezést abbanhagyja, mert jövő évben talán az engedélyezett mennyiségen felül élvezett hegyi levegőt fogja a városi hatóság pótlólag megadóztatni. Fővárosunk hatósága úgyis igen fukaran szolgáltatja az üdülőhelyeket, a köztereket. Legalább hagyja meg nekünk a Svábhegyet. Azt úgy sem lehet kórházakkal beépíttetni, mint a nagykörúti telkeket. Semmi haszna sem lesz belőle, ha onnét kizavar bennünket. Kívánatos volna tehát, hogy a nyári lakók tulajdonosai kebeléből kiküldött jogászbizottság, mely holnap, szerdán, szerkeszti meg a benyújtandó felszólamlás szövegét, akcziójával sikert érjenek Egy svábhegyi lakó.— Ugyan e tárgyban Futtaky Gyula úrtól a következő sorokat kaptuk: Szerkesztő úr ! vonatkozással a svábhegyi villatulajdonosok értekezletére a vízvezetéki díjaknak túl magas és valósággal önkényes kivetése tárgyában, legyen szabad a következő tényt felemlítenem. Tegnapelőtt a fővárosi vízvezetéki igazgatóságtól fizetési meghagyást kaptam, melynek értelmében 5 napon belől 13 frt 91 krt fizessek 1887. évbeli vízhasználat fejében. Meg kell jegyeznem, hogy 1887-ben természetesen az azon évre rám kirótt teljes illetéket annak rendje szerint kifizettem és most négy év múlva felszólítanak, hogy újra fizessek. Ez mindenesetre a legjobb módszer arra, hogy a svábhegyi villák még jobban elértéktelenüttessenek s azután még csodálkoznak rajta, hogy a budapestiek inkább a Salzkammergutot vagy Bécs környékét keresik fel nyári tartózkodásra. Tisztelettel Futtaky Gyula. — A közúti vasúti albizottság ma délelőtt tartott ülésén a villamos vasutak szerződésének egységesítése ügyében folytak a tárgyalások, megállapodás azonban ezúttal sem történt, amennyiben a beváltás módozatairól lévén szó, a bizottság ragaszkodott a régebben kikötött feltételekhez, ellenben a villamos vasút-társaság részéről azokat el nem fogadhatóknak jelentették ki. A differenczia főleg abban mutatkozott, hogy míg a főváros a beváltást az 1917-ik évtől kezdődőleg, a társaság összes aktíváira és passzíváira kiterjeszteni kívánja, addig a részvénytársaság ahhoz az állásponthoz ragaszkodik, hogy a beváltás joga csakis a minisztertől megállapított befektetési tőkére és annak tartozékaira vonatkozhatik; tehát a jövedelemből történt szerzemények, amennyiben a részvényesek közt nem kerültek kifizetésre, a társaságtól el nem vehetők. torikumának ismertetése után a vádlottak padján ülő, Gyurgyik Gy. drt 91 rendbeli csalás büntette, Gelb Sámuelt 92, Weintraub Ignáczot 2, Weltnert 13, Fuchs Mártont 37, Fodor Józsefet 19, Braun Leót 2 rendbeli csalás bűntettében kérte bűnösnek kimondani. Wimmer Arthur ellenében elejtette a vádat. A védőt sorát az I. r. vádlott, dr. Gyurgyik Gyulának védője, Guthi Soma dr. nyitotta meg. A büntető törvénykezés terén, úgymond, olykorolykor egy áramlat keletkezik és egy ily áramlattal kell most megküzdenie a védelemnek. Megjegyzi, hogy a dr. Gyurgyik ellen emelt vád ép oly jogosulatlan, mint amilyen jogellenes volt letatóztatása ; letartóztatták azért, mert vezérigazgató volt és azért, mert az ügynökök hazudtak. (Elnök félbeszakítja a védőt, megjegyezve, hogy a letartóztatottakat ne sértegesse.) Felemlíti, hogy nagyon kevésre becsülik a szabadságot, ha látjuk, hogy 1888. évben 1888 oly egyént tartóztattak le, akik ellen vagy beszüntették később a bűnvádi eljárást, vagy akiket teljesen felmentettek. Nagyon eklatánsan jellemezte a szövetkezetek elleni áramlatot a kir. ügyész, midőn a közigazgatási bizottság 1887. november havi ülésén előterjesztette jelentését és azt mondta: a szövetkezet ellen 180 feljelentés érkezett és én az egész kompániát egyszerűen becsukattam. Milyen kevésbe vehetik ott a személyes szabadságot, ahol a kir. ügyész így nyilatkozhatik. Van-e féltettebb, drágább kincs, van-e sérthetetlenebb, szentebb valami, mint az egyéni becsület, az a becsület, amely a férfiúi büszkeséget, az önérzetet szüli, amely nem tűr foltot, amely nélkül az ember nem járhat emelt fővel a társadalomban, megrúghatja mindenki és még csak fel sem jajdulhat? Ezt a becsületet ok nélkül megbántani nem szabad senkinek. Senkinek, még a kir. ügyész urnak sem. Fejtegeti ezután a védencze ellen emelt vád jogosulatlanságát. Kifejti, hogy egyetlen vád sem hangzott el a végtárgyaláson Gyurgyik ellen,sőt a panaszosok az ő ártatlansága mellett tanúskodtak ; anyagi haszna sem volt, de még a leánya hozományát is elvesztette a szövetkezetnél. Annak, hogy a vezérigazgatói állást elfoglalta, az volt az eredménye, hogy elvesztette a tisztességes megélhetés forrását, feldúlták családi szentélyét, szép, 18 éves leányát halálba kergette a szégyen és kétségbeesés. Miért ül tehát — úgymond — a vádlottak padján? miért emel ellene vádat a kir. ügyész ? — Semmiért! Itt ül, ezen a szégyenpadon, megbecstelenitve, erkölcsileg és anyagilag tönkretéve — semmiért. A szégyenpir futja el arczomat, ha elgondolom, hogy nálunk ily könnyen sújtanak valakit az erkölcsi halállal — semmiért!« Elnök itt ismét félbeszakítja a védőt, tiltakozva az ellen, hogy a vizsgálati fogság kérdése szóba hozassák. Fejtegeti végül, hogy az ügynökök sem bűnök, hogyan lenne tehát elítélhető Gyurgyik Gyula? Elnök a tárgyalást öt perczre felfüggesztette s azután Komjáthy mondta el védbeszédét. Szünet után Komjáthy Béla, Gelb Sámuel védője előre bocsájtja, hogy neki mint ügyvédnek — aki az ügynek első bírája — nem az a hivatása, hogy ügyvédi rabulisztikával az esetleg bűnös vádlottat terhelő adatokat elvitassa; ő meg fogja óvni védencze igazait és nem fog elzárkózni az elől sem, hogy a végtárgyalás során felmerült terhelő adatokat, ha vannak ilyenek, elismerje, ha pedig azok valójában nem az igaziak, értékükre leszállítsa. Utal arra, hogy az a kir. ügyész, aki arra van hivatva, hogy őre legyen a törvénynek, éppen a törvényt támadta meg, mikor feladatává tette a törvények által megengedett szövetkezetek üldözését és sajnos, a bíróságok is reá léptek erre térre, és mégis bizalommal bocsátja az ügyet a most ítélő bíróság elbírálása alá. Áttért ezután a szövetkezetek jogi természetének ismertetésére és megjegyzi, hogy a most vád alatt levő szövetkezet a törvényben kontemplált szövetkezetnek minden irányban megfelelt és mint ilyent a kereskedelmi törvényszéknél be is jegyezték. A vádhatóság bűnül róvja fel azt, hogy tulajdonkép csak kölcsönök miatt léptek be a tagok a szövetkezetbe; tiltakozik e feltevés ellen a magyar nép józansága érdekében, amely nem oly buta, hogy magát abban a tévhitben ringassa, hogy 4 frtnyi tagdíjáért mindjárt 50 frt kölcsönt fog kapni. A közvádló kir. ügyész vádindítványában egy pozitív terhelő adatot sem hallott a vádlottak ellen, hanem csupán frázisokat; ezt pedig épen a vádhatóságnak nem szabad tennie ; ő nem követi ezen a téren, hanem bizonyítékokkal fogja kimutatni védencze ártatlanságát. A vádhatározatot elolvasva, abban egy hajszálnyi terhelőt sem talált Gellere nézve, azt hitte tehát, hogy ez egy olyan hiánya a vádhatározatnak, amelyet a közvádló kir. ügyész genialitása pótolni fog majd, vagy a bizonyítás során, vagy vádindítványában, de ez sem történt meg, mert nem is történhetett. Őt a végtárgyalás csak megerősítette abban a hitében, hogy védencze teljesen ártatlan. Nem egyebet, csak igazságot kér a bíróságtól. Weintraub Ignácz védője, Szilárd dr. kifejti, hogy védencze ellen mi terhelő sincs, azért bízik felmentésében. Murányi Ernő (Weltner védője) igyekszik kimutatni a vád tarthatatlanságát s végül felmentést kér. Dr. Halász F. védencze jóhiszeműsége mellett érvelt. Az ügynökök csak hangzatos ígéreteket tettek, ezt pedig büntetni nem lehet. A többi védőbeszédeket holnap fogják elmondani. A szerelmes kékfestő, Számét Lipót óbudai kékfestő legény bűnügyét tárgyalta ma a kir. ítélőtábla második büntető tanácsa. Számos féltékenységből rájött Schächter Gizellára, akinek anyjánál lakott albérletben. A kékfestő legény lángolón szerette a leányt, aki azonban egy csöppet sem szerette a legényt. E fölötti elkeseredésében akarta kivégezni saját vallomása szerint önmagát, de a golyó állítólag czélt tévesztett s a leányt találta. A tárgyalás folyamán azonban bebizonyult, hogy Számét egyenesen a lányra lőtt s csak aztán akart maga ellen is egy lövést intézni. A törvényszék a számos enyhítő körülmény tekintetbe vételével, Számét Lipótot két évi fegyházra ítélte, beszámítván neki a 4 havi vizsgálati fogságot. A kir. tábla előtt Tóth Gerő bíró ismertette az ügyet s a tanács szintén két évi fegyházra ítélte vádlottat azzal a különbséggel, hogy a büntetés a mai naptól számítandó. Törvényszéki csarnok. A magyar hitel- és takarékszövetkezet monstre bünperében ma volt a vád és vádbeszédek napja. A hallgatóság szorongásig megtöltötte az esküdtszéki termet. Czárán István elnök a tárgyalást megnyitván, a szót átadta Gegus dr. közvádlónak, aki a szövetkezet és az egész bünper hisztesíteni a várakozást, mert a szipoly sok kárt okoz benne; ezen kívül még a rozsda is terjed és igy aligha lesz a magtermés közepes. A rozs ritka, ebben is tetemes pusztítást visz véghez a szipoly, rosszul fog fizetni. A tavaszi és őszi árpa közepesen áll, a zab és zabos bükköny a szárazság miatt nagyon elmaradt, a kapásnövények is szenvednek e miatt. A széna nagyobb részben betakarittatott, közepes eredménnyel. Szőlő középszerű termést igér. Keresd és S. Szt.-László vidékén (Nagy-Küküllő vármegyében) az őszi búza és rozs a kedvező időjárásban kielégítően szemezvén, ha átalában véve jól beérhet, jó eredménnyel fog beszámolni. A zab igen szépen gyarapodik, jó középszerűnek jelezhető. A kukoricza töltögetése befejeztetett, szépen áll, igen jó terméshozamot ígér. A burgonya is kifogástalanul gyarapodik, virágzik. Komló, kender és szőlő mi kívánnivalót sem hagynak fenn. — Verebély és vidékén búza és rozs teljesen kifejlődtek, eddig az esős időjárás miatt nem, de most szépen érnek ; néhol az üszög és rozsda fellépett. A tavasziakra az időjárás nagyon kedvező, árpa kalászát, a zab fejét kihányta. A zab vetésekben a loma melanopa már nem pusztít, egészen kiveszett, jól gyarapodnak. A kukoricza, úgyszintén a répa és burgonya is középszerűen áll. A rétifü lekaszáltatván, a széna behordása javában folyik. — Hevesen és vidékén a búza hellyel-közzel megdőlt, itt-ott az üszög is mutatkozik benne, mindazáltal még jónak mondható. A rozs érik, aratása a héten kezdetét veendi; közepes termést igér. Az árpa néhol annyira buján nőtt, hogy megdőlt; jó terméssel biztat. A zab középen felülinek jelezhető, hasonlóan a bükköny is. Kukoricza és burgonya kitünően állanak. A dohány kötöttebb talajon, a sok eső miatt, nem fejlődhetett; homokos talajon igen szép. Dinnye, tök, bab, gyümölcs, szőlő a ködök által sokat szenvedtek. Maros-elye és Maros- Brettye vidékén a megdőlt búza vetésekből nem sok állott fel, most is feküsznek és igy a termés iránti kilátások csökkentek. A búzavetéseket a verebek és férgek károsítják, átlag még közepes termésre számíthatni. A rozs kevés helyen dőlt meg, jól fog fizetni, kalásza szépen kifejlődött, a szemek is egészségesek. A tavasziak mindenütt jók, különösen szépek a kapás növények. A réteken a fű kaszálása folyamatban van, az eredmény a tavalyinál is jobb leend. A szőlők kedvező időjárásban virágoztak, átlag kielégítően állanak, kapálásuk eszközöltetik. Székely szövőgyár. A hazai lapokat nemrég bejárta az a hír, hogy a sepsi-szt.-györgyi székely szövőgyár leégett és ennélfogva üzemét beszüntette. Mint az »0. E.« értesül, a tűz nagyobb kárt nem okozott, sőt a raktárt egyáltalában nem is érintette, amennyiben mindössze tíz darab kéziszövőszék esett a tűz martalékául. A székely szövőgyár ugyanakkor tetemes megnagyobbítását határozta el, amennyiben 100.000 forinttal nagyobb mechanikai szövőgyárat épít, amely még ez év őszén üzembe fog vétetni, úgy, hogy ez a gyár képes lesz a legfokozottabb igényeket is kielégíteni. Amíg az új gyár fölépül, a régi gyár üzemét változatlanul folytatják. Elemi csapások. A földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz az állandó gazdasági tudósítóktól beérkezett s az elemi csapásokra vonatkozó jelentések a következők: Szilágy-Csehen junius hó 27-én d. e. 11 órakor és délután 4 órakor nagy felhőszakadás volt; a bő szénatermést a gyorsan jött árvíz a Szilágy mentén egészen tönkretette; kaszálókon egy méter magas víz hömpölygött. Temes Gyarmatán a hosszantartott esőzésekre bekövetkezett szárazság és hőség a rozsda fejlődését lényegesen előmozdította s különösen az utóbbi napokban már a kalászokat is ellepte. A kár tetemes. Versegben (Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében) az üszög nagy mérvben terjed s e miatt a búzatermés minőségileg nagyon sokat veszít értékéből. A rozsda is fellépett és a kalászokat is megtámadta, főleg a megdőlt búzák szenvednek. A terméskilátások néhány nap alatt nagyon megváltoztak. Az árpa is rozsdás. Hatvan és Gyöngyös- Pata vidékén a rozsda jelentékeny mérvben terjed s a kitünően állott búzavetéseket még az üszög is megtámadta úgy az üszög, mint a rozsda nagy kárt fognak okozni. Közgazdaság. Közlemények. Vetések állása. A mezőgazdasági állapotról és a vetések állásáról a következő újabb értesítéseket vettük: Körmend és Viszák vidékén az őszi búza szalmára nézve kielégítő termést igér, de szemre nézve nem mindenütt fogja kielé Budapesti áru- és értéktőzsde. Június 30. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak : Búza juniusra 8.98—8.90, őszre ——Tengeri julius—augusztusra 5.78—5.80., augusztus-szeptemberre 5.92—5.94, tengeri (uj) 1892. máj.— jun.-ra 5.36—5.38. Zab őszre 5.54—5.56. Kepcze —.—. — forinton. Értéküzlet. (Utótőzsde.) Az utótőzsde csendes volt. Osztrák hitelrészvény 296.60—296.70. Rimamurányi részv. 179.75—180 forinton köttetett. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak . Osztrák hitelrészvény 296.70 írton. (Utczai magánforgalom.) Az utczai magánforgalomban az irányzat szilárd volt. osztrák-magyar államvasut 295.50. Déli vasút 105.50 írton köttetett. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsdén gyenge üzlet volt. 4 szász, aranyjáradék 105.60. Osztrák-magyar államvasut 296.50—295.25. Déli vasút 105.s/a—106.25 forinton köttetett. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — jan. 30. Hízott sertés árak : 1. Magyar elsőrendű: 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgrmnon felüli súlyban) 42—43.50. 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban ).— . 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 kloron felüli súlyban) 45.----45.50. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 46—.—47.—. 5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban) 47—.—48.—. II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmnon felüli súlyban) 42—. 43.—. 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 45. —46.—. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban 47.-----47.50. III. Szerbiai : 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 46—.-----.—. 10. Közép (páronkint 220— 260 klgrin súlyban) 46—46.50—. 11. Könnyű (páronkint 220 klgrinig terjedő súlyban) 47.-----.-----. — Sertés létszám : Jun. 26. napján volt készlet 139,378 darab. Jun. 27., 28. és 29. napján felhajtatott 4290 drb. Jun. 27—29-éig elszállittatott 2714 drb. Jun. 30-án maradt készletben 140,945 darab. A hizott sertés üzletirányzata: Könnyű áru keresett. Sovány sertés árak:-------------. 1891 jun. —ik napján tartott vásáron. 1. Magyar első rendű süldő (11—12 hónapos korban) — krtól ----- krig. 2. Magyar első rendű kétéves (20—30 hónapos korban) -----,—— krig. 3. Magyar első rendű öreg (30 hónanapon felüli korban-----------krig. 4. Magyar makkos süldő (11—20 hónapos korban) —.—■—.— krig. 5. Magyar makkos kétéves (20—30 hónapos korban) —.----.— krig. 6. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.-----.— krig. Nevelni való sertés . 7. Malacz (4—11 hónapos korban) -------- írt páronkint. 8. Felhajtás-------darab. 9, kiadatott-----darab. Az üzlet irányzata: ——, Naptár. Szerda, julius 1-én. Rom. kath.: Pál Teodorik áld. — Protestáns : Teodorik.. — Görög-orosz : (junius 19.) Judás apóst. — Zsidó : (Sivan 25.) 3 férf. hal. Nap kél 4 ó. 7 p., nyugszik 8 ó. — Hold két éjfél után 51 perczczel, nyugszik 3 ó. 13 p. délután. A miniszterelnök, mint belügyminiszter fogad d. u. 4. ó. A földmivelésügyi miniszter fogad d. u. 2 órakor. Requiem. V. Ferdinánd király lelki üdvéért a budavári helyőrségi templomban d. e. 10 órakor. Országos képtár az akadémiában, nyitva d. e. 9-től, d. u. 1-ig. Nemzeti muzeum : Képtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. (Délután 1—3-ig 50 kr. belépő.) A muzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr. belépő mellett. A magyar földrajzi társaság könyvtára az egyetem épületében, nyitva d. u. 5—7-ig. Ornithologiai kiállítás a nemzeti múzeumban, nyitva d. e. 9-től d. u. 6 óráig. Belépő 20 kr. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul óránként, az »Eötvös«nyaralóban czigányzene. Margit-szigetre a hajó indul félóránként, a felső-vendéglőben czigányzene, az alsó-vendéglőben katonazene naponként. Időjárás: Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = + 26 °, legkisebb = + 15 ° Cls. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: É = észak, K = kelet, D = dél, Ny , nyugat. Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire derült, 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, = 4 egészen borult, ® — eső, = hó, — — köd, ß = zivatar. Megjegyzések: A lényomás depressziója az észak-nyugati Atlanti tengert borítja, onnan a légnyomás dél-keleti irányban fokozatosan növekedik és maximuma Közép-Európa fölött terül. Az időjárás többnyire száraz, esőket Nagy-Britannia és (zivatarral) Németországból jelentenek. Hazánkban derült, száraz az idő s a hőmérséklet növekedőben. Kilátás : Tartósabb derült, száraz és igen meleg idő várható. — Junius 30-án reggeli 7 órakor. — Mázak és mulatságok. Budapest, 1891. Szerda, julius 1. Városligeti színkör. Orpheus az alvilágban. Operette 4 felvonásban. Irta: Hector Cremieux. Fordította: Evva Lajos. Zenéjét szerzette : Offenbach Jakab. Személyek : Budai szinkör. (A Krisztinavárosban.) Tricoche és Cacolet, vagy : egy ujdivatu tudakozó-intézet. Bohózat 5 felvonásban. Irta: Mailhac és Halévy. Francziából fordította : Eródy Béla. Plútó) Személyek: Aristeus Balogh Tricoche Gyöngyi Jupiter Andorfty Cacolet Kovács Juno TharaszovitsEmil herczeg Giréth Euridice Csillag A. Van der Pouf báróKa -aliczky Orpheus Sólyom Bernardine Lázár M. Közvélemény Mészáros Bombance Závodszky Venus Tájkerti Oscar basa Sándor E. Hebe Berényi M. Boquet asszony Kantay T. Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Városligeti szinkör . Csütörtök : Hatvani Ede felléptével: Üdvöske. Péntek : A szalonbetyár. (1-szer.) Szombat : A szalonbetyár. Budai szinkör . Csütörtök : Dózsa György. Péntek : Színházi képtelenségek. Szombat: Olivette lakodalma. Vasárnap : Szép asszony kocsi a. Főszerkesztő: Tóival IMZÓr Felelős szerkesztő: GajárlÖcSönm Wyflt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, felelős a szerkesztőség, sem alakjáért nem (4139) Tsk. Er- BORS LAJOS orvos urnak, Ennapsten. Uradalmi orvosom értesített, hogy az ön által feltalált gyógyszerrel a difteritist kitűnő eredménnyel gyógyította. Fogadja ezért elismerésemet és egyúttal köszönetemet azért, hogy uradalmomba lef iradni szives volt. _— Budapest, 1891. junius 30-án. Üdvözlettel gróf ZICHY JENŐ.