Nemzet, 1891. július (10. évfolyam, 3173-3203. szám)

1891-07-01 / 3173. szám

tatta föl magának, ott zsebelt s azután tért be csak a saját kabinjába. A mikor tetten érték, 35 frtot lopott. Nyomban letartóztatták. Elfogatása a látogatott fürdőhelyen nagy föltünést keltett. — Hála felirat Barossnak. A pozsonyi kereske­delmi kamara mai teljes ülésén elhatározta, hogy Baross Gábor kereskedelmi miniszterhez az osz­trák-magyar államvasút megváltásáért hálafelira­tot intéz, hangsúlyozván a vasút államosításának nagy horderejét Felső-Magyarország gazdasági életére. — A zsidó-üldözés Oroszországban. A péter­vári polgármester, elejét veendő annak, hogy a zsidók jogtalanul a székvárosban tartózkodnak, elrendelte, hogy a czéh­jegyzékekből kitörlendők azoknak a kézműveseknek a nevei, kik a városból eltávoznak és szállítsák tartózkodási helyükre hoz­zátartozóikat. — Nagy ribillió Kispesten. A főváros közelében levő Kispest községe ma délután nagy ribilliónak volt a színhelye. Kurtl György kőmives, kispesti lakos ugyanis ma délután fél 3 óra tájban nejével a főváros felé indult, hogy itt bevásárlásokat te­gyen. A nagy hőség miatt kabátját levetette s azt botjára téve, a vállán vitte. A kispesti csárdában, az úgynevezett határcsárdán túl egy árokból hir­telen két marhahajcsár ugrott elő, s e szavakkal: »pénzt vagy életet« fojtogatni kezdték őket. Kutti már beleélte magát abba, hogy a hajcsárok kabátjában levő pénztárczájától meg fogják fosz­tani, mikor ők azonban óráját és lánc­át is el akar­ták vinni, erősen ellenszegült és sikerült is táma­dói kezei közül megszabadulnia. Kuttl ezután a határcsárdába fordult, mert azt hitte, hogy ott csendőröket talál. Miután azonban nem talált, tovább futott a csendőrséghez, honnan Nánássy László és Vonacsek Mihály csendőrkáplárok vele is mentek. Ezekkel visszatért a hely­színére. A csendőrök felszólították a hajcsárokat, akik ott marháikat legeltették, hogy kövessék őket a községházára. De ezek nem engedelmesked­tek. A csendőrök tehát kirántották kardjai­kat és letartóztatottnak nyilvánították. Midőn ezt a letartóztatottak társai, akik mintegy harminczan lehettek látták, segítségekre siet­tek, csendőrök és hajcsárok közt erre nagy dula­kodás támadt, miközben Nánássy László csendőr megsérült, Frenkó Péter hajcsár pedig oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy aligha éri meg a reggelt. A dulakodás a csendőrökre végzetessé válhatott volna, ha még idejekorán nem érkezik meg a segítségükre hívott katonaság. A haj­csárok közül Damacsik Jánost, Döbrey Pált és Keszler Károlyt elfogták. Ezekről be van bizonyítva hogy két megszökött társukkal együtt ők a dulakodás kezdeményezői. A csendőrök letartóztatták Levojka Mihályt is, a határ­csárda tulajdonosát, mivel a hajcsárokat iz­gatta a csendőrök ellen. Siller Jakab és Hor­váth József azonban, kik Kuttit megtámadták elmenekültek. A hajcsárok Táborszky József és Schwarz és Deutsch fővárosi marhabizományá­­nál vannak szolgálatban. A letartóztatott négy egyént későn éjjel kisérte be öt lovas rendőr Kis­pestről a főkapitánysághoz, hol dr. Seheff még az éjjel megkezdte kihallgatásukat. Ugyancsak még az éjjel jöttek a fővárosba Kuttl és neje is, kiknek az ijedtségen kívül bajuk nem történt. A letartóz­tatottak fogva maradnak. Tömeges gombamérgezés. A fővárosban egy hét leforgása óta ma volt a harmadik töme­ges gombamérgezés és csak a gyors segélynek köszönhető, hogy tizenhét ember nem esett áldozatul a mérgezésnek. A szövetség-utcza 21., 23. és 27. szám­ú házakban négy család egy házaló korától gombát vett. A gombát ebédre megfőz­ték és öt órakor délután mutatkoztak rajtuk a mérgezés tünetei. A három házban összesen 17-en lettek ros­szul a gombától és pedig Fejes Mi­­hályné napszámosnő, 5 éves Mariska nevű leánya és 1 éves József nevű­ fia, továbbá Bimbó Pálné napszámosnő, két fia és leánya, ezen kívül Buda Gusztáv szabó, felesége, 3 legénye és K­r­e­t­s­c­h Mari nevű­ cselédje és még három. A segítségül hívott mentők azonnal ellenszereket adtak be a mérgezetteknek, kik azután jobban is lettek. A rendőrség megállapította, hogy a mérges gombákat Harrai Jánosné adta el, ki viszont azokat egy falusi asszonytól vette. A további vizsgálat folyik. — Kerékpár a hadseregnél. Pétervárról táv­­irják . A hivatalos lap rendeletet közöl, melynek értelmében a gyalogságnál behozzák a veloczipó­­det, a hírek gyorsabb közvetítése végett. — Betörés Újpesten. Grünbaum Adolf József­­utcza 1. szám alatti fűszerü­zletébe ma éjjel betör­tek és onnan mindent, a­mi csak elvihető volt elloptak. — Megbüntetett újság. A varsói »Courier Pozemytól« büntetésképen három hónapra meg­vonták a hirdetések közlésének jogát. Egyesületek és társulatok. — A Balaton-egylet újjáalakítása ügyében tegnap, 29-én népes értekezlet volt Balaton- Füreden, Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt. Székely Emil szolgabiró, mint az értekezlet jegyzője előterjesztvén Fenyvessy memorandu­mát,S­v­a­s­t­i­c­s Benő zalai főispán, P­u­r­g­l­y Sán­dor veszprém megyei főjegyző, Csemeghy Ká­roly kúriai tanácselnök, Szabó Imre orsz. kép­viselő, Bez­erédj Viktor min. tanácsos, Vad­­n­a­y Béla, P­o­r­z­s­o­lt Kálmán, K­á­ll­a­y Gyula, dr. Poppe­r János keresk. akadémiai igazgató, Szikl­ay János dr. hozzászólása után az érte­kezlet kimondá: óhajtja, hogy a Balaton-egylet, mint önálló egyesület, vidéki osztályok megalakí­tásával továbbra is megmaradjon, de szoros kap­csolatban a Dunántúli közművelődési e­g­y­e­s­ü­l­e­tt­e­l, mint a többi dunántúli kultur­­egyesület; e végből alapszabályai öszhangzatba hozandók a Dunántúli közművelődési egyesület alapszabályaival, a Balaton-egylet elnöksége fel­­szólíttandók, hogy az Anna-bál napján közgyűlést hívjon egybe, mely az átalakulást kimondja és az alapszabályokat letárgyalja ; az alapszabályok kidolgozására Fenyvessy Ferencz, Porzsolt Kálmán és S­z­i­k­l­a­y János küldetnek ki, akik a közgyűlés elé terjesztik az alapszabály-javaslatot. Színház és művészet. — A Wolter-affaire, amelyről már többször megemlékeztünk, most akut jelleget öltött. Leg­alább erre lehet következtetni abból a levélből, amelyet a bécsi Burg-szinház igazgatója irt Wolter Saroltához s a­melyet egy berlini újság közzétesz. Ebben a levélben a direktor udvariasan tudtára adja a művésznőnek, hogy azoknak a szerepeknek egy részétől, amelyeket Walter magának kikötött, fölmenti. Egyben azonban reményének ad kifeje­zést, hogy többi szerepével a művésznő még so­káig lesz a közönség kedvencze. Fővárosi ügyek. — A budai kültelki vízfogyasztás ügyében egy svábhegyi lakótól a következő sorokat vettük: A fővárost koszorúzó nyaralótelep lakóit kel­emenen meglepetésben részesítette a városi ha­tóság. A svábhegyi villák tulajdonosainak fizetési meghagyást küldött, felszólítva őket, hogy az engedélyezett mennyiségen felül 1884. óta fo­gyasztott vizet fizessék meg. Van akitől 1600 fo­rintot is követel. Másoktól »csak« 1200 frtot, kis nyaralók birtokosaitól alig 500 frtot kíván. Nem érdekel egyelőre a dolog, mert csak bérletben bí­rok lakást a Sváb-hegyen és egykedvűen nézhet­ném,hogy háziurainkat is megkoppasztják.De mint afféle kiszolgált Mollináry balra tudom, hogy a feljebbvaló urak a kapott ütést megszerezve szok­ták tovább adni. Attól tartok tehát, hogy jö­vőre mégis csak velünk fizettetik meg azt a sok vizet és ezért felszólalok pro domo. Összevissza talán 34,000 forintról van szó és igy a nagy közönség még akkor is közöm­­bösen nézné az ügyet, ha rólunk volna szó. Azt képzeli, hogy aki a svábhegyen lakik, fizethet is. Sajnos, de nem képezünk oly irigylésreméltó 1 osztályt! Aristokrata köztünk nem akad; jobbára havi keresetünk után élünk , a nagy melegben is a fővároshoz vagyunk kötve és a rekkenő hőség elöl csak a főváros tőszomszédságában kereshe­tünk menedéket. De ha vannak is köztünk jó­módúak, akik Stájerországba vagy a Salzkammer­­gutba mehetnének, azokat sem kellene megbüntetni amiért a kopár Svábhegyet, mely a boldogult Ür­­ményi kezében mit sem ért a városnak, valóságos paradicsommá alakították át, ha a pénzt, amit a külföldre vihettek volna, itt költötték. Legkeve­sebbje tette üzérkedésből, mert ritka nyári lak jövedelmez 2 —3 °­ C-ot, ha bérbeadják. Nem fe­szegetem azt a kérdést, hogy a f. évi feb­ruár 1-én életbelépett vízszabályzat bír-e vissza­ható erővel és annak alapján lehet-e az előző hat év alatt elfogyasztott vizet megfizettetni. Azt sem tudom, hogy X. úr tartozik-e 1200 frtot fizetni, mert Y. úr, akitől ő a nyaralót két év előtt vette, előre sejtette, hogy a vizet ilyen drágán fizettetik meg vele és a városi végrehajtó elöl­— a sírba menekült. De hát ki a hibás, hogy az 1884-ben fogyasztott víz árát eddig nem fizették meg ? Nem a hatóság teendője lett volna a víz árát idejekorán beszedni ? Csakhogy meg sem állapították sem a víz árát, sem az elfo­gyasztott mennyiséget. Adtak vízmérő órá­kat, de ezek, köztudomás szerint megbízhatat­lanok. Az ellenőrzéssel olyan egyéneket bíz­tak meg, akik a dologhoz nem értettek. Az egyik villatulajdonos könyvecskéjébe az ellenőrző közeg, aki a tizedes számrendszer törvényeivel nincs tisztában, azt irta be hogy Sz. ur, egyik jeles mű­vészünk, 1886-ban május haváig több mint egy millió liter vizet fogyasztott. A másik ellenőrző közeg nem irta alá a feljegyzését, mert talán fővá­rosunk 70,000 analfabétája közé tartozik. De ha már hat évig vártak a víz megfizettetésével, mert nem volt vízszabályzat, miért nem küld­ték a fizetési meghagyást hat héttel ezelőtt, amikor már volt vízszabályzat ? Akkor a nya­ralók tulajdonosai — tudva, hogy a víz drá­gább a Svábhegyen, mint a bor­i cziszternákat ásathattak volna. A múlt hetek esőzései alatt egy évre láthatták volna el magukat vízzel. Most az egyik kezdi elhanyagolni a pázsitját, a másik elzárja a szökőkútját, sőt van olyan is, aki a meg­kezdett építkezést abbanhagyja, mert jövő évben talán az engedélyezett mennyiségen felül élvezett hegyi levegőt fogja a városi hatóság pótlólag meg­adóztatni. Fővárosunk hatósága úgyis igen fuka­­ran szolgáltatja az üdülőhelyeket, a köztereket. Legalább hagyja meg nekünk a Svábhegyet. Azt úgy sem lehet kórházakkal beépíttetni, mint a nagy­körúti telkeket. Semmi haszna sem lesz be­lőle, ha onnét kizavar bennünket. Kívánatos volna tehát, hogy a nyári lakók tulajdonosai kebeléből kiküldött jogászbizottság, mely holnap, szerdán, szerkeszti meg a benyújtandó felszólamlás szöve­gét, akcziójával sikert érjenek Egy svábhe­gyi lak­ó.— Ugyan e tárgyban Futtaky Gyula úrtól a következő sorokat kaptuk: Szerkesztő úr ! vonatkozással a svábhegyi villatulajdonosok érte­kezletére a vízvezetéki díjaknak túl magas és való­sággal önkényes kivetése tárgyában, legyen sza­bad a következő tényt felemlítenem. Tegnapelőtt a fővárosi vízvezetéki igazgatóságtól fizetési meg­hagyást kaptam, melynek értelmében 5 napon be­lől 13 frt 91 krt fizessek 1887. évbeli vízhasználat fejében. Meg kell jegyeznem, hogy 1887-ben ter­mészetesen az azon évre rám kirótt teljes illetéket annak rendje szerint kifizettem és most négy év múlva felszólítanak, hogy újra fizessek. Ez min­denesetre a legjobb módszer arra, hogy a sváb­hegyi villák még jobban elértéktelenüttessenek s azután még csodálkoznak rajta, hogy a budapes­tiek inkább a Salzkammergutot vagy Bécs kör­nyékét keresik fel nyári tartózkodásra. Tisztelet­tel Futtaky Gyula. — A közúti vasúti albizottság ma délelőtt tar­tott ülésén a villamos vasutak szerződésének egy­ségesítése ügyében folytak a tárgyalások, megál­lapodás azonban ezúttal sem történt, a­mennyi­ben a beváltás módozatairól lévén szó, a bizott­ság ragaszkodott a régebben kikötött feltételek­hez, ellenben a villamos vasút-társaság részéről azokat el nem fogadhatóknak jelentették ki. A dif­­ferenczia főleg abban mutatkozott, hogy m­íg a főváros a beváltást az 1917-ik évtől kezdődőleg, a társaság összes aktíváira és passzíváira kiterjesz­teni kívánja, addig a részvénytársaság ahhoz az állásponthoz ragaszkodik, hogy a beváltás joga csakis a minisztertől megállapított befektetési tőkére és annak tartozékaira vonatkozhatik; tehát a jövedelemből történt szerzemények, a­mennyi­ben a részvényesek közt nem kerültek kifizetésre, a társaságtól el nem vehetők. torikumának ismertetése után a vádlottak padján ülő, Gyurgyik Gy. drt 91 rendbeli csalás büntette, Gelb Sámuelt 92, Weintraub Ignáczot 2, Welt­­nert 13, Fuchs Mártont 37, Fodor Józsefet 19, Braun Leót 2 rendbeli csalás bűntettében kérte bűnösnek kimondani. Wimmer Arthur ellenében elejtette a vádat. A védőt sorát az I. r. vádlott, dr. Gyurgyik Gyulának védője, G­u­t­h­i Soma dr. nyitotta meg. A büntető törvénykezés terén, úgymond, olykor­olykor egy áramlat keletkezik és egy ily áramlattal kell most megküzdenie a védelemnek. Megjegyzi, hogy a dr. Gyurgyik ellen emelt vád ép oly jogosu­latlan, mint amilyen jogellenes volt letatóztatása ; letartóztatták azért, mer­t vezérigazgató volt és azért, mert az ügynökök hazudtak. (Elnök félbeszakítja a védőt, megjegyezve, h­ogy a letartóztatottakat ne sértegesse.) Felemlíti, hogy nagyon kevésre becsü­lik a szabadságot, ha látjuk, hogy 1888. évben 1888 oly egyént tartóztattak le, akik ellen vagy beszüntették később a bűnvádi eljárást, vagy aki­ket teljesen felmentettek. Nagyon eklatánsan jellemezte a szövetkezetek elleni áramlatot a kir. ügyész, midőn a közigazgatási bizottság 1887. no­vember havi ülésén előterjesztette jelentését és azt mondta: a szövetkezet ellen 180 feljelentés érkezett és én az egész kompániát egyszerűen becsukattam. Milyen kevésbe vehetik ott a személyes szabadsá­got, ahol a kir. ügyész így nyilatkozhatik. Van-e féltettebb, drágább kincs, van-e sérthetetlenebb, szentebb valami, mint az egyéni becsület, az a be­csület, amely a férfiúi büszkeséget, az önérzetet szüli, amely nem tűr foltot, amely nélkül az ember nem járhat emelt fővel a társadalomban, megrúg­­hatja mindenki és még csak fel sem jajdulhat? Ezt a becsületet ok nélkül megbántani nem szabad senkinek. Senkinek, még­­ a kir. ügyész urnak sem. Fejtegeti ezután a védencze ellen emelt vád jogosulatlanságát. Kifejti, hogy egyetlen vád sem hangzott el a végtárgyaláson Gyurgyik ellen,­sőt a panaszosok az ő ártatlansága mellett tanúskod­tak ; anyagi haszna sem volt, de még a leánya ho­zományát is elvesztette a szövetkezetnél. Annak, hogy a vezérigazgatói állást elfoglalta, az volt az eredménye, hogy elvesztette a tisztességes megél­hetés forrását, feldúlták családi szentélyét, szép, 18 éves leányát halálba kergette a szégyen és kétségbeesés. Miért ül tehát — úgymond — a vádlottak padján? miért emel ellene vá­dat a kir. ügyész ? — Semmiért! Itt ül, ezen a szégyenpadon, megbecstelenitve, erköl­csileg és anyagilag tönkretéve — semmiért. A szégyenpir futja el arczomat, ha elgondolom, hogy nálunk ily könnyen sújtanak valakit az erkölcsi halállal — semmiért!« Elnök itt ismét félbeszakítja a védőt, til­takozva az ellen, hogy a vizsgálati fogság kérdése szóba hozassák. Fejtegeti végül, hogy az ügynökök sem bű­nök, hogyan lenne tehát elítélhető Gyurgyik Gyula? Elnök a tárgyalást öt perczre felfüggesz­tette s azután Komjáthy mondta el védbeszédét. Szünet után Komjáthy Béla, Gelb Sá­muel védője előre bocsájtja, hogy neki mint ügyvédnek — aki az ügynek első bírája — nem az a hivatása, hogy ügyvédi rabulisztikával az esetleg bűnös vádlottat terhelő adatokat elvitassa; ő meg fogja óvni védencze igazait és nem fog elzárkózni az elől sem, hogy a végtárgyalás so­rán felmerült terhelő adatokat, ha vannak ilyenek, elismerje, ha pedig azok valójában nem az igaziak, értékükre leszállítsa. Utal arra, hogy az a kir. ügyész, aki arra van hivatva, hogy őre legyen a törvény­nek, éppen a törvényt támadta meg, mikor fel­adatává tette a törvények által megengedett szö­vetkezetek üldözését és sajnos, a bíróságok is reá léptek erre térre, és mégis bizalommal bocsátja az ügyet a most ítélő bíróság elbírálása alá. Áttért ezután a szövetkezetek jogi termé­szetének ismertetésére és megjegyzi, hogy a most vád alatt levő szövetkezet a törvényben kontem­­plált szövetkezetnek minden irányban megfelelt és mint ilyent a kereskedelmi törvényszéknél be is jegyezték. A vádhatóság bű­nül róvja fel azt, hogy tulajdonkép csak kölcsönök miatt léptek be a tagok a szövetkezetbe; tiltakozik e feltevés ellen a magyar nép józansága érdekében, amely nem oly buta, hogy magát abban a tévhitben ringassa, hogy 4 frtnyi tagdíjáért mindjárt 50 frt kölcsönt fog kapni. A közvádló kir. ügyész vádin­­dítványában egy pozitív terhelő adatot sem hal­lott a vádlottak ellen, hanem csupán frázisokat; ezt pedig épen a vádhatóságnak nem szabad tennie ; ő nem követi ezen a téren, hanem bizonyítékokkal fogja kimutatni védencze ártatlanságát. A vádha­tározatot elolvasva, abban egy hajszálnyi terhelőt sem talált Gellere nézve, azt hitte tehát, hogy ez egy olyan hiánya a vádhatározatnak, amelyet a közvádló kir. ügyész genialitása pótolni fog majd, vagy a bizonyítás során, vagy vádindítvá­­nyában, de ez sem történt meg, mert nem is tör­ténhetett. Őt a végtárgyalás csak megerősítette abban a hitében, hogy védencze teljesen ártatlan. Nem egyebet, csak igazságot kér a bíróságtól. Weintraub Ignácz védője, S­z­i­l­á­r­d dr. ki­fejti, hogy védencze ellen mi terhelő sincs, azért bízik felmentésében. Murányi Ernő (Weltner védője) igyekszik kimutatni a vád tarthatatlanságát s végül felmen­tést kér. Dr. Halász F. védencze jóhiszeműsége mellett érvelt. Az ügynökök csak hangzatos ígé­reteket tettek, ezt pedig büntetni nem lehet. A többi védőbeszédeket holnap fogják el­mondani. A szerelmes kékfestő, Számét Lipót ó­budai kékfestő legény bűnügyét tárgyalta ma a kir. ítélő­tábla második büntető tanácsa. Számos féltékeny­ségből rájött Schächter Gizellára, akinek anyjánál lakott albérletben. A kékfestő legény lángolón szerette a leányt, aki azonban egy csöppet sem szerette a legényt. E fölötti elkeseredésében akarta kivégezni saját vallomása szerint önmagát, de a golyó állítólag czélt tévesztett s a leányt találta. A tárgyalás folyamán azonban bebizonyult, hogy Számét egyenesen a lányra lőtt s csak aztán akart maga ellen is egy lövést intézni. A törvényszék a számos enyhítő körülmény tekintetbe vételével, Számét Lipótot két évi fegyházra ítélte, beszámít­ván neki a 4 havi vizsgálati fogságot. A kir. tábla előtt Tóth Gerő bíró ismertette az ügyet s a ta­nács szintén két évi fegyházra ítélte vádlottat az­zal a különbséggel, hogy a büntetés a mai naptól számítandó. Törvényszéki csarnok. A magyar hitel- és takarékszövetkezet monstre bünperében ma volt a vád és vádbeszédek napja. A hallgatóság szorongásig megtöltötte az esküdt­­széki termet. C­z­á­r­á­n István elnök a tárgyalást megnyitván, a szót átadta G­e­g­u­s dr. közvádló­nak, a­ki a szövetkezet és az egész bünper hiszte­síteni a várakozást, mert a szipoly sok kárt okoz benne; ezen kívül még a rozsda is terjed és igy aligha lesz a magtermés közepes. A rozs ritka, eb­ben is tetemes pusztítást visz véghez a szipoly, rosszul fog fizetni. A tavaszi és őszi árpa köze­pesen áll, a zab és zabos bükköny a szárazság miatt nagyon elmaradt, a kapásnövények is szen­vednek e miatt. A széna nagyobb részben betaka­­rittatott, közepes eredménnyel. Szőlő középszerű termést igér. Keresd és S. Sz­t.-L­á­s­z­l­ó vidékén (Nagy-Küküllő vármegyében) az őszi búza és rozs a kedvező időjárásban kielégítően szemezvén, ha átalában véve jól beérhet, jó ered­­mén­nyel fog beszámolni. A zab igen szépen gya­rapodik, jó középszerűnek jelezhető. A kukoricza töltögetése befejeztetett, szépen áll, igen jó termés­hozamot ígér. A burgonya is kifogástalanul gya­rapodik, virágzik. Komló, kender és szőlő mi kí­vánni­valót sem hagynak fenn. — Verebély és vidékén búza és rozs teljesen kifejlődtek, eddig az esős időjárás miatt nem, de most szépen ér­nek ; néhol az üszög és rozsda fellépett. A tava­sziakra az időjárás nagyon kedvező, árpa ka­lászát, a zab fejét kihányta. A zab vetésekben a loma melanopa már nem pusztít, egészen kiveszett, jól gyarapodnak. A kukoricza, úgy­szintén a répa és burgonya is középszerűen áll. A rétifü lekaszáltatván, a széna behordá­­sa javában folyik. — Hevesen és vidékén a búza hel­lyel-közzel megdőlt, itt-ott az üszög is mutatkozik benne, mindazáltal még jónak mond­ható. A rozs érik, aratása a héten kezdetét veendi; közepes termést igér. Az árpa néhol annyira buján nőtt, hogy megdőlt; jó terméssel biztat. A zab kö­zépen felülinek jelezhető, hasonlóan a bükköny is. Kukoricza és burgonya kitünően állanak. A do­hány kötöttebb talajon, a sok eső miatt, nem fejlődhetett; homokos talajon igen szép. Din­­­nye, tök, bab, gyümölcs, szőlő a ködök által sokat szenvedtek. Maros-elye és Maros- B­r­e­tt­y­e vidékén a megdőlt búza vetésekből nem sok állott fel, most is fekü­sznek és igy a ter­més iránti kilátások csökkentek. A búzavetéseket a verebek és férgek károsítják, átlag még közepes termésre számíthatni. A rozs kevés helyen dőlt meg, jól fog fizetni, kalásza szépen kifejlődött, a szemek is egészségesek. A tavasziak mindenütt jók, különösen szépek a kapás növények. A réte­ken a fű kaszálása folyamatban van, az eredmény a tavalyinál is jobb leend. A szőlők kedvező időjá­rásban virágoztak, átlag kielégítően állanak, kapá­lásuk eszközöltetik. Székely szövő­gyár. A hazai lapokat nemrég bejárta az a hír, hogy a sepsi-szt.-györgyi székely szövőgyár leégett és ennélfogva üzemét beszün­tette. Mint az »0. E.« értesül, a tű­z nagyobb kárt nem okozott, sőt a raktárt egyáltalában nem is érintette, amennyiben mindössze tíz darab kézi­szövőszék esett a tűz martalékául. A székely szövő­gyár ugyanakkor tetemes megnagyobbítását hatá­rozta el, amennyiben 100.000 forinttal nagyobb mechanikai szövő­gyárat épít, amely még ez év őszén üzembe fog vétetni, úgy, hogy ez a gyár képes lesz a legfokozottabb igényeket is kielégí­teni. Amíg az új gyár fölépül, a régi gyár üzemét változatlanul folytatják. Elemi csapások. A földmivelésügyi m. kir. mi­nisztériumhoz az állandó gazdasági tudósítóktól beérkezett s az elemi csapásokra vonatkozó jelen­tések a következők: Szilágy-Csehen junius hó 27-én d. e. 11 órakor és délután 4 órakor nagy fel­hőszakadás volt; a bő szénatermést a gyorsan jött árvíz a Szilágy mentén egészen tönkretette; kaszálókon egy méter magas víz hömpölygött. Temes Gyarmatán a hosszantartott esőzésekre be­következett szárazság és hőség a rozsda fejlődését lényegesen előmozdította s különösen az utóbbi napokban már a kalászokat is ellepte. A kár tete­mes. Versegben (Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyé­ben) az üszög nagy mérvben terjed s e miatt a búzatermés minőségileg nagyon sokat veszít érté­kéből. A rozsda is fellépett és a kalászokat is meg­támadta, főleg a megdőlt búzák szenvednek. A ter­més­kilátások néhány nap alatt nagyon megvál­toztak. Az árpa is rozsdás. Hatvan és Gyöngyös- Pata vidékén a rozsda jelentékeny mérvben terjed s a kitünően állott búzavetéseket még az üszög is megtámadta úgy az üszög, mint a rozsda nagy kárt fognak okozni. Közgazdaság. Közlemények. Vetések állása. A mezőgazdasági állapotról és a vetések állásáról a következő újabb értesíté­seket vettük: Körmend és Viszák vidékén az őszi búza szalmára nézve kielégítő termést igér, de szemre nézve nem mindenütt fogja kielé­ Budapesti áru- és értéktőzsde. Június 30. Gabonaü­zlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak : Búza j­uniusra 8.98—8.90, őszre —­—Tengeri julius—augusztusra 5.78—5.80., augusz­tus-szeptemberre 5.92—5.94, tengeri (uj) 1892. máj.— jun.-ra 5.36—5.38. Zab őszre 5.54—5.56. K­epcze —.—. — forinton. Értéküzlet. (Utótőzsde.) Az utótőzsde csendes volt. Osztrák hitelrészvény 296.60—296.70. Rimamurányi részv. 179.75—180 forinton köttetett. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak . Osztrák hitel­részvény 296.70 írton. (Utczai magánforgalom.) Az utczai magánforgalom­ban az irányzat szilárd volt. osztrák-magyar államvasut 295.50. Déli vasút 105.50 írton köttetett. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsdén gyenge üzlet volt. 4 szász, aranyjáradék 105.60. Osztrák-magyar államvasut 296.50—295.25. Déli vasút 105.s/a—106.25 forinton köt­tetett. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — jan. 30. Hízott sertés árak : 1. Magyar elsőrendű: 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgrmnon felüli súlyban) 42—43.50. 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban ).— . 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 kloron felüli súly­ban) 45.----45.50. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 46—.—47.—. 5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban) 47—.—48.—. II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmnon felüli súlyban) 42—. 43.—. 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 45. —46.—. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban 47.-----47.50. III. Szerbiai : 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 46—.-----.—. 10. Közép (páronkint 220— 260 klgrin súlyban) 46—46.50—. 11. Könnyű (páronkint 220 klgrinig terjedő súlyban) 47.-----.-----. — Sertés lét­szám : Jun. 26. napján volt készlet 139,378 darab. Jun. 27., 28. és 29. napján felhajtatott 4290 drb. Jun. 27—29-éig elszállittatott 2714 drb. Jun. 30-án maradt készletben 140,945 darab. A hizott sertés üzletirányzata: Könnyű áru keresett. Sovány sertés árak:--------­-----. 1891 jun. —ik napján tartott vásáron. 1. Magyar első rendű süldő (11—12 hónapos kor­ban) — krtól ----- kr­ig. 2. Magyar első rendű kétéves (20—30 hónapos korban) -----,—— krig. 3. Magyar első rendű öreg (30 hónana­pon felüli korban-----------krig. 4. Magyar makkos süldő (11—20 hónapos korban) —.—■—.— krig. 5. Magyar mak­kos kétéves (20—30 hónapos korban) —.----.— krig. 6. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.-----.— krig. Nevelni való sertés . 7. Malacz (4—11 hónapos kor­ban) -------- írt páronkint. 8. Felhajtás-------darab. 9, kiadatott-----darab. Az üzlet irányzata: ——, Naptár. Szerda, julius 1-én. Rom. kath.: Pál Teodorik áld. — Protestáns : Teodorik.. — Görög-orosz : (junius 19.) Judás apóst. — Zsidó : (Sivan 25.) 3 férf. hal. Nap kél 4 ó. 7 p., nyugszik 8 ó. — Hold két éjfél után 51 perczczel, nyugszik 3 ó. 13 p. délután. A miniszterelnök, mint belügyminiszter fogad d. u. 4. ó. A földmivelésügyi miniszter fogad d. u. 2 órakor. Requiem. V. Ferdinánd király lelki üdvéért a budavári helyőrségi templomban d. e. 10 órakor. Országos képtár az akadémiában, nyitva d. e. 9-től, d. u. 1-ig. Nemzeti m­uzeum : Képtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. (Délután 1—3-ig 50 kr. belépő.) A muzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr. belépő mellett. A magyar földrajzi társaság könyvtára az egyetem épüle­tében, nyitva d. u. 5—7-ig. Ornithologiai kiállítás a nemzeti múzeumban, nyitva d. e. 9-től d. u. 6 óráig. Belépő 20 kr. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul óránként, az »Eötvös«­­nyaralóban czigányzene. Margit-szigetre a hajó indul félóránként, a felső-vendég­lőben czigányzene, az alsó-vendéglőben katona­zene naponként. Időjárás: Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = + 26 °, legkisebb = + 15 ° Cls. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: É = észak, K = kelet, D = dél, Ny , nyugat. Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire de­rült, 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, = 4 egészen borult, ® — eső, = hó, — — köd, ß = zivatar. Megjegyzések: A lényomás depressziója az észak-nyugati Atlanti tengert borítja, onnan a légnyomás dél-keleti irányban fokozatosan növekedik és maximuma Közép-Európa fö­lött terül. Az időjárás többnyire száraz, esőket Nagy-Bri­­tannia és (zivatarral) Németországból jelentenek. Ha­zánkban derült, száraz az idő s a hőmérséklet növe­kedőben. Kilátás : Tartósabb derült, száraz és igen meleg idő várható. — Junius 30-án reggeli 7 órakor. — Mázak és mulatságok. Budap­est, 1891. Szerda, julius 1. Városligeti színkör. Orpheus az alvilágban. Operette 4 felvonásban. Irta: Hector Cremieux. Fordította: Evva Lajos. Zenéjét szerzette : Offenbach Jakab. Személyek : Budai szinkör. (A Krisztina­városban.) Tricoche és Cacolet, vagy : egy ujdivatu tudakozó-intézet. Bohózat 5 felvonásban. Irta: Mailhac és Halévy. Francziá­­ból fordította : Eródy Béla. Plútó) Személyek: Aristeus­ Balogh Tricoche Gyöngyi Jupiter Andorfty Cacolet Kovács Juno TharaszovitsEmil herczeg Giréth Euridice Csillag A. Van der Pouf báróKa -aliczky Orpheus Sólyom Bernardine Lázár M. Közvélemény Mészáros Bombance Závodszky Venus Tájkerti Oscar basa Sándor E. Hebe Berényi M. Boquet asszony Kantay T. Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Városligeti szinkör . Csütörtök : Hatvani Ede felléptével: Üdvöske. Péntek : A szalonbetyár. (1-szer.) Szombat : A szalonbetyár. Budai szinkör . Csütörtök : Dózsa György. Péntek : Színházi képtelenségek. Szombat: Olivette lakodalma. Vasár­nap : Szép asszony kocsi a. Főszerkesztő: Tóival IMZÓr­ Felelős szerkesztő: G­ajárlÖcSön­m Wyflt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, felelős a szerkesztőség,­ sem alakjáért nem (4139) Tsk. Er- BORS LAJOS orvos urnak, Ennapsten. Uradalmi orvosom értesített, hogy az ön által feltalált gyógyszerrel a difteritist kitűnő eredmén­nyel gyógyította. Fogadja ezért elismerésemet és egyúttal köszönetemet azért, hogy uradalmomba lef iradni szives volt. _— Budapest, 1891. junius 30-án. Üdvözlettel gróf ZICHY JENŐ.

Next