Nemzet, 1891. szeptember (10. évfolyam, 3234-3261. szám)

1891-09-01 / 3234. szám

Más főiskolákon végzett félévek tanulmányai a kvesztura által a leczkekönyvbe átirandók, amiért a kvesztort a szabályszerű másolási díj illeti meg. Dr. G. L. Halálozások. Hertelendy József: Temesvárról tanirják. Hertelendy József torontáli főispán ma délután Marillán 58 éves korában meghalt. Hertelendy József a megyei közélet egyik kiváló munkása volt. Mint a megyei közigazgatás élén álló férfiú, széles körű szakismereteivel és nagy tapasztala­taival sokat használt megyéjének, ahol folyton jól rendezett állapotokat tartott fenn. Hazafisága és magyarsága pedig követendő példányképül állott Torontál megye vegyes ajkú fiai előtt. Szilárd jel­leme, békés természete, amelynél fogva a vitás kérdéseket a kedélyek felzavarása és az ellenfelek elkeserítése nélkül dűlőre tudta vinni, biztosította számára polgártársai becsülését pártkülönbség nél­kül. Megyéje hatalmas oszlopát vesztette el benne és a nagy Torontál összes lakossága élénk részvét­­t­el állja körül ravatalát. Életrajzi adatai a követ­kezők : Hertelendy József a torontálmegyei Bocsá­­ron születt, 1838. máj. 23-án. Középiskoláit, mint magántanuló elvégezvén, 1850-ben a budapesti egyetemen a jogi szakra iratkozott be, majd Ma­gyaróváron és Hohenheimban elvégezte­­ a gazda­sági kurzust. Ezután megnősülvén bocsári birto­kán gazdálkodott. 1861-ben egyhangúlag megvá­lasztották Nagy-Kikinda főszolgabirájává, de nem sokára leköszönt, mert a provizórium alatt nem akart szolgálni és visszautasította Palik-Ucsevny­­nek az alispáni állást. Ekkor Budapestre költözkö­dött és letette az ügyvédi vizsgát. 1865-ben elfog­lalta a magyar általános biztositó társaságnál az egyik főügynöki állást.De már 1867-ben megválasz­tatott a bánátkomlósi járás főszolgabirájává, 1871- ben pedig a nagykikindai törvényszék elnöke lett. E hivatalát 1874-ben a torontálmegyei főispáni állással cserélte fel, 1875-ben pedig kineveztetett a­ nagykikindai kiválságolt kerület főkapitányává. Az 1876—77. években a délvidéki árvizek alkal­mával teljhatalmú kormánybiztossá, majd a felső­­torontáli vízszabályozási társulat kormánybizto­sává kineveztetett. 1878-ban érdemei elismeréséül a Szent István-rend kiskeresztjét nyerte, ugyan­csak 1878-ban Versecz kormánybiztosává nevez­tetett ki és közel négy évig vezette a város kor­mányzatát. 1879-ben a temes-bégavölgyi vizsza­bályozási társaság kormánybiztosa lett, majd ki­neveztetett főrendiházi taggá. Özv. Neumann Salamonná szül. Schlesinger Regina asszony élete 83-ik évében augusztus 30-án meghalt Budapesten. Fővárosi ügyek. — A városliget rendezéséhez. A fővárosi ta­nács a városligeti bizottság javaslatára elhatározta, hogy a jövő évre a városligetet több helyen áta­­lakitatni és rendeztetni fogja. Első lesz a ligetnek az István-ut felé eső része, amely igen elhanya­golt állapotban van. Tudomány é­s irodalom. — Magyar kódex Oroszországban. A Konstan­tinápolyban néhány évvel ezelőtt elhunyt Szilágyi Dániel hagyatékában, amelyet a m. tud. akadémia szerzett meg az örökösöktől, számos nagybecsű régi keleti kézirat található, amelyek hivatva van­nak a tudományos világ körében figyelmet kelteni. Ilyen a Rabab-Namah czímű kódex, amely a török időszámítás nyolczadik századából származik; ez különösen azért nagyfontosságú, mert arab betűk­kel irt görög verseket tartalmaz, amely versek az ikoniumi nyelvjárás XIII. és XIV. századbeli ismeretére vetnek rendkívül érdekes világot. E kódexet a szent­pétervári császári tudományos aka­démia elkérte a mi akadémiánktól, hogy hírneves tagja, Salemann összehasonlíthassa az orosz aka­démia ázsiai múzeumában őrzött kézirattal. A napokban érkezett vissza a kódex s a szent­péter­vári akadémia megküldötte azt a tanulmányt is, amelyet e kódexről az említett orosz tudós a szent­pétervári akadémia évkönyveiben közrebocsátott. — A magyar történelmi társulat szept. 3-án csütörtökön d. u. 4 órakor az akadémia földszinti sarok­termében tartja rendes havi ülését. Színház és művészet. — A népszínházban ma Konti operetteje »A Suhancz« került színre részben új szereposztással. A czimszerepet a színház egyik úton szerződött, de a közönség által régóta ismert tagja, V. M­a­r­g­ó Célia, adta. Margó Célia néhány év előtt távozott a népszínháztól, melynek közönsége igen kedvelte az üde hangú, kedves játékú fiatal énekesnőt. A mai viszontlátás igen szives volt s a közönség tapssal és virággal üdvözölte az újra szerződött tagot, akinek éneke friss csengéséből, játéka régi vidámságából mit sem vesztett s aki ismét teljesen otthon érezte magát a népszínház megszokott deszkáin. Eliz szerepét Mészáros k. a. vette át, Morin tábornokét pedig Polgár Károly, a vá­rosligeti színkör tagja, ki mint vendég vett részt az előadásban. Kassai megtartotta régi szere­pét s sokszor kac­agtatta meg a közönséget apró tréfáival. — A Borghese-képtár s az olasz törvény. La­punk azt indítványozta a minap, hogy kormá­nyunk, ha csak lehet, ne szalaszsza el azt a jó al­kalmat, mely most kínálkozik arra, hogy a Bor­­ghese-képtárnak, ha több részletben történő fizetés mellett való megvételével is, vesse meg a magyar nemzeti képtárnak alapját, s így a Borghese-kép­­tárral, az eddigi országos képtárral s a múzeumi képtárral együtt adjon az országnak oly első­rangú műgyüjtemény­e, mely a mellett, hogy az ország fővárosához méltó legyen, a külföldi műba­­rátokat és hivatásszerű műtörténészeket is ide­csalogassa. Nem is szólván arról, hogy ilyen első­rangú remekekkel dicsekedő képtár mily óriási ha­tással lenne a nemzet műérzékének fejlesztésére s így végeredményben a magyar művészet fölvirá­­gozására. Megírtuk akkor azt is, hogy a Borghese­­család feje, Pál herczeg, jelenleg magyarországi rokonainál, az Apponyiaknál időzik s ez a körül­mény is könnyíti a kínálkozó alkalom megragadását. úgy látszik, hogy a Borghese-család katasz­trófája akczióra bírta mindazokat a köröket, me­lyek a család híres képtárára, vagy annak egyes re­mekeire, a Rafaelekre, Tizianokra, Veronesekre, Tintorettokra szemet vetettek s e körök ismét az olasz kormánynál j­ártak közre,hogy változtassa meg azokat a törvényeket, melyek az olaszországi mű­kincsek megvételét s az országból való kivitelét megnehezítik, súlyos föltételekhez kötik. Mint a »Time­s«-ban olvassuk, az olasz kor­mány ama sajnálatos tény következtében, hogy Itália egyes ősi nagy családjai anyagi végromlásba jutottak, s ebből csak műkincseik elidegenítésével gázolhatnának ki, s annak következtében, hogy sok nagy családnak a vagyona túlnyomó részben ily mű gyűjteményekben van, új törvény­­javaslatot szándékozik a kamarához beterjeszteni, mely a műtárgyak eladá­sára vonatkozó több különféle törvényt, tete­mesen módosítva, egyetlen egy új törvén­­nyel helyettesítené. Olaszország különböző részei­ben a műtárgyak eladására nézve különböző törvények vannak életben, vagyis jobban mondva, még azok a törvények, amelyek a régi, nem­ egy­séges Olaszország korából maradtak fen­nz egyes külön államokban. Rómában és a Romagnában a Pacca-törvény érvényes, Florenciben más törvény, Nápolyban még a régi Bourbon-edictum, az ex­­osztrák államokban pedig az itt említetteknél még liberálisabb törvény. A Pacca-törvény a mű­tárgyak kivitelét kormányengedélyhez köti, a­mel­lett, hogy az eladási ár 20 °­0-ka a kincstáré. Az olasz kormány az eddigi törvényeket nagyon igazság­talannak tartván egyes családokra nézve, az eddigi törvények helyett a következő javaslatot akarja beterjeszteni: Minden család eladhatja s elidege­nítheti a külföldre művészeti vagy archeoló­giai gyűjteményeit, az alatt a föltétel alatt,hogy a bejelentett eladási szándék után három hónapig az olasz kormánynak van joga megvenni a legméltá­­nyosabb áron, ha pedig e jogával nem él (ami Olaszország mostani pénzügyi helyzete mellett majdnem bizonyos), minden­ki­ itt darab becsérté­kének 10 °­ C-ka az olasz kincstárt illeti. Továbbá, ha valami műtárgyból duplikátum van, ez aka­dálytalanul elcserélhető idegen múzeumok és in­tézetek tárgyaival, amennyiben ezeket az olasz kormány nem akarná megszerezni az állami gyűj­temények kiegészítésére. — Lejáró pályázat. A népszínházi bizottság részé­ről az 1848. évi márczius 15-iki eseményeket tárgyaló alkalmi szinműre hirdetett száz aranyas pályázat határ­ideje szept. 30-ikán, déli 12 órakor lejár. A pályaművek bekötve, lapszámozva és a pályázó nevét tartalmazó le­­ecsételt jeligés levéllel ellátva, Rényi Dezső népszin­­ázs bizottsági jegyzőhöz (régi városháza I. em. 22. ajtó) küldendők be. Sport. Utazás a föld körül. Steens és Mitchell ameri­kai újságírók, akik kerékpáron a föld körül utaz­nak, tegnap Boszniába érkeztek. A bátor utazók útjukat ma Herczegovina felé folytatták. Torna- és kerékpár­verseny volt tegnap Békés-Csabán. Az érkező vendégeket a vasútnál Steller Árpád, az egy­let alelnöke üdvözölte, a város közönsége részéről pedig Kvasz Sándor jegyző. A pompásan elkészített verseny­­pályán, írja a »P. H.«, délután 3 órakor vette kezdetét a kerékpár-verseny kezdők részére, magas gépeken. Ne­veztek négyen, első lett Minich Jenő, a magyar athle­­tikai klub tagja, ezüst­érem, oklevél, második Michnay Gyula, a csabai tornaegylet tagja, ezüst-érem, harmadik Losonczy Géza Nagyvárad, bronz-érem. Korlátverseny­­tornázásnál első Müller, a nemzeti torna-egylet tagja, ezüst-érem és oklevél, második Lassel Gyula, a buda­pesti torna-klub tagja, ezüst-érem, harmadik Áchim Ká­roly, a csabai torna-egylet tagja, bronz-érem. Alacsony gépek versenyénél neveztek öten. Könnyen első Dáni Nándor, a magyar athléta-klub tagja, ezüst-érem és ok­levél ; második Müller Dávid, ezüst-érem; harmadik Nyizsnyai Gusztáv, a h.­m.-vásárhelyi torna-egylet tagja, bronz-érem. Távugrás- és súlydobásnál első Pecsenye István ezüst-érem, második Gally Lajos (a csabai torna­egylet tagjai) bronz-érem. Magas­ugrásnál első Török Zoltán, 155 fok, ezüst-, második Gaál Dániel (150 fok) bronz-érem, a h.­m.-vásárhelyi torna-egylet tagja. A kardvívás volt a versenyek legérdekesebb és legnehezeb­ben eldönthető pontja. A palicsi verseny athlétája Szath­­máry Tihamér (H.-M.-Vásárhely­) az első­ hat vágásnál Urszinyi János, a csabai torna-egylet tagja által legyő­­zetett, de egy hasvágás kifogásolva lett és a jury dön­tése után utóbbi három volfnal Szathmáry lett a győz­tes, ezüst­érmet kapva. Második díjat Németh Szilárd, a csabai torna-egylet tagja kapta, ki Szathmáryval hat vágásra ötöt állott, de a hatodikat Németh kapta, így bronz­érmet. Nyújtóverseny-tornázásnál első Lassel, ezüst­érem és oklevél, második Müller Dávid, ezüst­érem, har­madik Csánky Jenő, a csabai torna-egylet tagja, bronz­érem. Műkerékpározásnál első Michnay Gyula, a csabai torna-egylet művezetője, ezüst­érem és oklevél, második Dáni Nándor, ezüst­érem, harmadik Müller Dávid, bronz­érem. Gyürühinta-versenynél első Csánky Jenő, ezüst­érem, második Müller Dávid, bronz-érem. Vigasz-kerék­­pár-versenynél indultak négyen; első Török Zoltán (H.-M.-Vásárhely) ezüst­érem, második Friedländer Her­man, a nagyváradi torna-egylet tagja, bronz-érem. A hölgyek díját: Csánky Jenő opál meiltü, Lassel Gyula ezüst-serleg, Müller Dávid bronz-irókészlet, kapták. Az arany­érmet Michnay Gyula nyerte, ki versenyen kívül a tornaversenyben rendkívül ügyes mutatványokkal tűnt ki. Közlekedés: Hajóforgalom Bécs és Pozsony közt. Szeptember 1-étől kezdve a naponként Bécsből Pozsonyba menő személyhajó már délután indul a bécsi Weissgärtner állomásról Pozsony felé. A forgalmi igazgatóság: Törvényszéki csarnok. Szél Farkas, a debreczeni kir. tábla tanács­elnöke, tegnap az esti vonattal Szatmárra érkezett. A vasúti indóháznál a bírói és ügyvédi kar számos tagja fogadta, hol Uray Géza ügyvéd ez alkalom­ból meleg szavakat intézett hozzá, mely figyelemért Szél Farkas köszönetét fejezte ki. Este a »Hon­véd« sörcsarnokban tiszteletére társas vacsora volt, melyen a bírói és ügyvédi kar szép számmal vett részt. A »Kreutzer szonáta« mint bűnjel. (Folytatás esti lapunkból.) "Wolf Vilmos dr. védő fölemlíti a »Kreutzer szonátáit, amelyet a kir. ügyész, mint felette terhelő jelenséget hangsúlyozott. »Ha élettelen tárgyak és dol­gok felett akként lehetne ítélni, mint emberek fölött — mondja a védő — akkor a »Kreutzer szonáta« nem a bűnjelek közt, hanem a vádlottak padján foglalna helyet. Tartalma, iránya és az abban le­rakott elvek lábbal tapossák az erkölcsöket és harczot indítanak a józan ész ellen. A nagy orosz költőnek e művével annak idején az egész európai sajtó foglalko­zott, és általános volt a vélemény, hogy Tolsztoj gróf agyában alighanem egy kerék bomlott meg. Mit tartal­maz e könyv ? Elmondom dióhéjba szorítva: A költő művében a nő és férfi közti viszonyt tárgyalja, de a költészet magaslatáról a naturalizmus posványába száll és az egész könyvön végig egy rögeszme vonul, az, hogy minden bajnak az okozója az asszony. A regény története pedig az, hogy egy gazdag orosz föld­­birtokos egy elszegényedett nemesi családból származó 30 éves leányt vesz nőül, amely házasságból több gyer­mek származik. Egyszerre az orvosok, — akiket Tolsztoj állandóan gazembereknek nevez, — óva intik az as­­­szonyt attól, hogy még gyermekei legyenek. Az asszony ez által új életre ébred, szabadnak érzi magát, beleszeret egy hegedűművészbe, kitől zeneórákat vesz, ki házához jár és egy alkalommal, mikor az elutazott férj hama­rabb tér haza, amint kellett volna, ott találja a zenészt feleségénél, tört ragad és nejét leszúrja. Ezt a históriát írja le Tolsztoj a naturalizmus legvastagabb tollával. Ezt a regényt megvásárolta Schreiber, és mint máskor is tenni szokta, elolvasás után megküldte nejé­nek. A kir. ügyész úr terhelő adatot lát abban, hogy védenczem aláhúzta azt a helyet, amely í­gy szól: »sei­ne Frau­ermordet.« Én ebből ölési szándékot kikombi­nálni nem tudok. Legfölebb azt lehet mondani, hogy Schreiber Mórnál egy memento akart az lenni, hogy a féltékenység hova ragadja az embert és még arra is mu­tat, hogy a regény többszöri olvasása folytán az indula­tos, féltékeny Schreiber hipnotizálva lett és beleélte ma­gát a regény hősének helyzetébe.­ Majd felemlíti a védő, hogy Figdor Adélnak asz­talán egy könyvet találtak, amelynek czíme: »Wie­m an die Männer verliebt macht!« E két mű után meg lehet ítélni a bűnperben szereplő egyéneket. Ecseteli aztán azt a határtalan szerelmet,»m­el­lyel vád­lott fele­sége iránt viseltetett. Ennek illusztrálására több levelet olvas fel. Vádlott féltékeny volt és e fél­tékenysége csak fokozódott a végzetes estén, amikor azt látta, hogy neje nem hajt rimánkodásaira, sőt ellenkező­leg »Károly! Károly !« kiáltásokkal a gazdatisztet szó­lítja. Nem látja beigazolva, hogy védencze a feleségére czélzott. Védőbeszéde végén felmentést kér, legrosszabb esetben pedig a cselekményt erős felindulásban elköve­tett szándékos emberölés kísérletének kéri minősíteni és vádlottat az enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett büntetni. Baumgarten dr. nem látja meggyengítve a vád álláspontját és ezért ragaszkodik indítványához a hallottak után is. Csak azon csodálkozik, hogy a védő, aki védenc­ét úgy igyekezett feltüntetni, mintha nejével szemben a legmélyebb vonzalmat és szerelmet táplálná, önmaga oly nagy ellenszenvet és gyűlölséget mutatott a panaszos nő iránt. Wolf Vilmos dr. megjegyzi erre, hogy ő csak kötelességét teljesítette ekkor, amikor védencze nejének egyéniségével foglalkozott. Becsületét nem sértette, csak jellemezni kívánta Figdor Adélt akkor, mikor például azt felemlítette, hogy ez a nő — akit férje a jelen vi­szonyai közzé juttatott — olyan könyveket olvasott, mint amilyen az, amelynek czíme: »Hogyan tegyék a nők szerelmesekké a férfiakat.« Elfogulatlan igazságos ítéletet vér és azért bízik védencze felmentésében.­­ A kir. törvényszék ezután visszavonult ta­nácskozásra és délután fél három órakor hirdette ki ítéletét, amely Schreiber Mórt a házas­­társon elkövetett szándékos emberölés kisér­­letében (btk. 279„ 280., 65. §§.) mondja ki bű­nösnek és ezért őt öt évi fegyházbünte­téssel sújtja. A kimért büntetésből öt hónap a vizsgálati fogság által kitöltöttnek vétetett. i . Az ítélet ellen úgy a kir. ügyész, mint a vád­lott felebbezést jelentett be. Közgazdaság. Közlemények. A nemzetközi gabonapiaczról. Az első héthez képest ismét növekedett az Európa f­e­l­é ú­t­­ban lévő gabonamennyiség. Útban volt ugyanis. A kontinens számára útban lévő mennyiség­ből 1.700,000 quarter Francziaországba, 550,000 quarter Belgiumba, 150,000 quarter Hollandiába, 200,000 quarter Németországba és 110,000 quarter Olaszországba megy. Körülbelül két hónap előtt a keletindiai exporteurök tavas­szal eszkö­zölt és Francziaországba leendő szállításra szóló kötéseiket részben visszavonták, mivel azt hit­ték, hogy az indiai belfogyasztásra nagyobb búzaszükségletet kell visszatartaniok, úgy ala­kulván akkor a vetések állása, mintha csekély termés mutatkoznék. Időközben a beállott eső­zések lényegesen javították a vetések állását, ami aztán fölöslegessé tette a készletek nagyobb mérvű visszatartását, főleg a­mikor kitűnő árakat fizettek. Csakhogy míg előbb az indiai kivitel az európai szárazföld felé irányult, most már Nagy­­brittannia képezi a rendeltetési helyet. Kivitetett Keletindiából: F. évi április eleje óta, amikor ott az aratást megkezdték, 3.711,000 quartert exportáltak Ke­­letindiából, a múlt évi 1.574,000 quarterrel szemben. A legnagyobb mennyiség, amely eddig egy évadban exportáltatott, 6 millió quarter volt, de ez idén lényegesen többet fognak expor­tálni. Amerika gabonaexportja hétről­­hétre nagyobb jelentőségre emelkedik. Az atlanti tengeri és csendes tengeri partokról Európába exportáltak búzából: aug. 22. aug. 15. aug. 8. aug. 11 végződő héten ez idén 676,000 606,000 602,000 897,000 tavaly 135,000 221,000 192,000 167,000 Összesen az utóbbi négy hét alatt 2.281,000 quartert exportáltak a tavalyi 716,CCO quarterrel szemben. Elszállítottak továbbá e héten 89,000 zsák lisztet. Az ellenőrizhető készletek csökke­nése főleg egyes lerakodó helyekre vonatkozik, mert a hivatalos »visible supply« 1.700,000 bushel csökkenést konstatál, holott a »Brandstreets« becs­lése, amely több piaczot ölel föl, csak 1 millió bushel csökkenést mutat. Az ft feltevés, hogy a 1891. 1891. 1890. Búza és búzaliszt aug. 25. aug. 18. aug. 26. Angliába . . 1978COO 2000000 2501000 A kontinensre 26C8CC0 2543C90 563000 Összesen: 4586000”4043000"3064000 Tengeri . . 412000 573000 811000 Árpa . . . 811000 366CC0 3ECOOO Rozs.... 222C90 1EOOCO 180000 Repcze . . . 154000 152000 183000 1891. aug. 1891. aug. 1890. aug. farmerek tartózkodása okozta a látható készletek csökkenését, téves, mivel a nyolcz nyugati fölera­­kodó helyre érkezett az Az aratás Angliában. Nagybritaniában, mint londoni főkonzul a földmivelésügyi miniszté­riumhoz jelenti, az esőzések folyton tartanak s e miatt nemcsak hogy az aratási munkálatok szü­netelnek, de a vetésekben is tetemes kárt lehet észlelni. A learatott gabona is csírázni fog s az árpa színét elveszti; sörárpa, mely oly nagy fon­tosságú szerepet játszik az angol mezőgazdasági termények termelésében, nagyon kevés lesz s ennélfogva a sörárpa importja jóval tetemesebbnek ígérkezik. A hatvani czukorgyár, tekintettel az idei czu­­korrépa termés korábbi érésére, üzemét már meg­kezdte. A gyár, mely tudvalevőleg egyike a leg­nagyobbaknak, naponként 8900 méter mázsa répát fog feldolgozni. Cserebogarak kiirtása: A cserebogarak és pa­jorjaiknak nagy kártékonysága átalánosan isme­retes, valamint ismeretes az is, hogy eddig nem volt semmiféle biztos óvszer ellenük. De legújab­ban Francziaországban felfedeztek egy mikrosz­kopikus penészgombát, mely a cserebogár pajor­jain élősködik és azokat megöli. A földmivelési miniszter ennélfogva megbízta Dr. Horváth Gézát, a budapesti állami rovartani állomás főnökét, hogy a nagy fontosságú dolgot alaposan tanulmányozza. Dr Horváth, ki a nyár egy részét különben is Francziaországban töltötte, azonnal a fölfedezés színhelyére, Normandiába utazott s ott az élősdi gombát, annak pusztító hatását és mesterséges tenyésztését gondos tanulmányozás tárgyává tette. Horváth tegnap érkezett haza külföldi útjáról, ellátva nagymennyiségű gombacsk­ával, amelyet ide­haza nagyban fog tenyészteni s a gazdaközön­ségnek annak idején a használati utasítással együtt rendelkezésére bocsájtani. A zsitvavölgyi vasút végleges engedélyét B­a­­r­o­sis miniszter aug. 25-iki leiratában megadta, az állami hozzájárulást tiz évi 15.000 írttal (kü­lön segély) és 50 évi 3500 frttal (posta visszaté­rítés czímén) azaz összesen körülbelül 1.870.000 frt tőkével határozta meg. Egyébb kedvezmények közt a miniszter megígéri, hogy a fa-, kőszén-, ka­vics-,kő-és czukorrépa szállításoknál a bokros tarifa helyett a 8 krost fogja alkalmazni és az átmeneti forgalomban csak fél-fél kezelési díjat fog számí­tani. Az óvadék letételét a miniszter szeptember 30-ára óhajtja, úgy, hogy az építést még ez idén megkezdhessék. 1889. 252.500 370.000 312.000 380.000 aug. 22. végződő héten 16. » » 8. » » 1. » » 1891. 760.000 671.000 688,750 866,250 Búza 1890. 225.000 263,750 281,220 341,250 Budapesti áru- és értéktőzsde. Aug. 81. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak : Búza őszre 10.37—10.39. (1892.) ta­vaszra 10.95—10.97. Tengeri (1892.) máj.—jun.-ra 5.87— 5.89, tengeri aug.—szept. —.—.—. Zab őszre 5.85—5.87, (1892.) tavaszra —.—.-----.—. Káposztarepcze —.-----.— forinton. Értéküzlet. (Utótőzsde.) Az utótőzsdén osztrák hitel­részvény 274.40—276—275.60, 4 szász, aranyjáradék —.—, osztrák-magyar államvasut 276.“­,—276.25 forinton köt­tetett. Délután 2 óra 30 percikor zárulnak . Osztrák hitel­részvény 275.60, 4 száz. aranyjár. —,— forinton. (Utczai magánforgalom.) Az utczai magánforga­lomban osztrák hitelrészvény 275 forinton köttetett. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsdén osztrák hitelrész­vény 275.30—275.20. Magy. hitelrészvény 325, 4 száz. m­agy. aranyjáradék déli vasút 100.25—100.50 forinton köttetett. Délután 5 órakor zárulnak. Osztrák hitelrész­vény 275.20, 4 száz. magyar aranyjár. —.— forinton. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése:— — aug. 31. Hízott sertés érák : 1. Magyar elsőrendű: 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgrmon felüli súlyban)--------.—­ 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban----­-----• 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 kloron felüli súly­ban) 48./i—49." 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban EO -----EO1/«. 5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrinig terjedő súlyban) 51-----511/,. II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrinon felüli súlyban) —.----­— . 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) — —•-----• 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 50——51—. III. Szerbiai: 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban)-----49-----. 10. Közép (páronkint 220— 260 klgrmn súlyban) 49-----491/«- 11. Könnyű (páronkint 220 klgrmnig terjedő súlyban) 49'/„—50—. — Sertés lét­szám : Aug. 29. napján volt készlet 141,822 darab. Aug. 29. 30.­ napján felhajtatott 3721 darab. Augusztus 29. 30. elszállittatott 1390 drb. Aug. 31-én maradt készletben: 144,153 darab. A hízott sertés üzletirányzata: A üzlet csendes. Sovány sertés árak:-----------1891. A hó---------ik napján tartott vásáron. 1. Magyar első rendű süldő (11—12 hónapos korban) — krtól — krig. 2. Magyar első rendű kétéves (20—30 hónapos korban) -------krig. 3. Magyar első rendű öreg (30 hóna­pon felüli korban ).--------krig. 4. Magyar makkos sü (11—20 hónapos korban) —.-----.— krig. 6. Magyar m­kos kétéves (20—30 hónapos korban) —.-----.— krig. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.-----. krig. Nevelni való sertés: 7. Malacz (4—11 hónapos ko­ban) ----- krtól-----krig. 8. Felhajtás----------darab. Eladatott--------darab. Az üzlet, irányzata: a köln áru keresett. Naptár: Kedd, szeptember 1-én. Róm. kath.: Egyed ap. — Protestáns : Egyed. — Görög­­orosz : (Aug. 20.) — Zsidó : (28. Ab.) Nap kél 5 ó. 19 p., nyugszik 6 ó. 40 p. — Hold kél 2 ó. 44 p. reggel, nyugszik 6 ó. 28 p. délután. A pénzügyminiszter fogad d. u. 2 órakor. Nemzeti muzeum: Régiségtár nyitva d. e. 9-től d. u. 1 óráig. A muzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr belépő dij mellett. Szabadságharczunk emlékeinek kiállítása a fővárosi vigadó­ban, nyitva d. e. 8-tól C3te 6-ig. Belépő dij 30 kr. Ornithologiai kiállítás a nemzeti múzeumban, nyitva d. e. 9-től este 6-ig. Belépő dij 30 kr. Technológiai iparmuzeum. (VIII. k. József-körut 6. sz megtekinthető hétköznapokon (szombat kivételé­vel) d. e. 9—12-ig és d. u. 2—5-ig ; vasár- és ün­nepnapokon pedig d. e. 9-től 12-ig. Iparművészeti muzeum az Andrássy-uton d. e. 9-től d. u. 1-ig. Agyagipari kiállítás a városligeti iparcsarnokban. Nyitva van naponta d. e. 9-től 12-ig, d. u. 3-tól 7-ig 10 kr. belépti díj mellett. Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán. Budapesti kereskedelmi muzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban nyitva van naponként reggeli 9 órától 12 óráig és délutáni 4 órától 7 óráig. Szabad a belépés. A kereskedelmi múzeumi tudakozó-iroda és könyvtár. Akadé­­mia-utcza 12. földszint. Nyitva van naponkint reg­geli 9-től 12-ig és d. u. 3—6-ig. A magyar királyi szabadalmi levéltár (Lánczhid­ tér 3. sz. nyitva naponként d. e. 9—12-ig. Vörös­kereszt Erzsébet-kórház megtekinthető naponkint d. u. 2—4 között. Az I. osztályú betegek d. u 2—6, a H. osztályú betegek pedig d. u. 2—4 óra között látogathatók meg. Fehérkereszt-egylet (saját épületében.) Mozsár-utcza 16." sz megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 2—6 óráig. Az uj országház nagy gipszmintája megtekinthető egész nap. Jelentkezhetni az építészeti irodában. Belépti díj 50 kr. a »Jó szív« javára. Margit-szigetre a hajó indul félóránként; a felső-vendég­­gben czigányzene, az alsó-vendéglőben katona, zene naponként. A szigetről este fél 11 órakor in­dul utolsó hágó. Aquincumi régiségek; odajuthatui Ó-Budáig a közúti vasúton. Svábhegyre fogjakerekü vasút indul óránként, az »Eötvös«« nyaralóban czigányzene. Ál­latkert nyitva egész nap. Belépti díj 30 kr. Időjárás: — Augusztus 31-én reggeli 7 órakor. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka : + 24 °, legkisebb = + 14 ° Ols. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: É­s észak, K = kelet D = dél, Ny = nyugat. Felhőzet: 0 , egészen derült, 1 Å többnyire de­rült, 2 = részben felhős, 3 Å többnyire borult, = 4 egészen borult, % ›› eső, ♦ › hó, › = köd,­­"5 ›* zivatar. Megjegyzések: Észak-nyugaton uj depresszió mutatkozik, míg magas nyomás a pyrennei félsziget felett van. Közé Európában a barométer némi sülyedése tapasztalható. Az időjárás Nagy -Britan­iában, Oroszországban és az Alpesek felett részben esős, Közép-Európa felett pedig többnyire száraz volt. A hőmérséklet keveset változott. Hazánkban részben felhős, meleg és száraz idő uralkodott. Selmeczbánya tegnaptól zivatart jelent. Kilátás: Délnyugati szelek mellett részben felhős, meleg idő jelentékeny csapadék nélkül várható. Árvaváralja... +13.8 ÉE 12 12 Trencsén ......... 61 4­ 15.4K 20 — Selmeczbánya ... 63 +17.0 DNy 14 — ]­Magyar-Óvár ... 60 4 15.2E 11 13 O-Gyalla ......... 61 4 14.0E 10 13 Budapest ......... 61 + 14.9— 0 14 Sopron ............. 61 +14.2 EK 13 — Keszthely......... 60 +15.2 ÉNy 20 17 Csáktornya..... 60 +14.0 EK 12 — Zágráb ............. 61 +16 4 ÉNy 14 10 Fiume ............. 59 4 20.1 ENy 13 19 Pancsova ......... 61 +20.5 ÉNy 22 18 Zsombolya ..... 61 +16.50 15 l Orsova.............— " --— — •Arad................. 61 +17.1 DNy 1= 15 [Szeged ............. 61 + 16.8 ÉNy 10 —­­Szolnok ......... 61 +18.8 ÉK 40 17­­ Eger ................. 61 +16.0 É 11 14 Debreczen ..... 61 +16.6 EK 30 16 Késmárk .........— --- ;_ — — Ungvár ......... 60 +17.1 ÉK 30 15 Akna-Szlatina... 62 +15.8 D 40 13­­ Szatmár ......... 61 + 18.5 DNy 14 15 Nagy-Várad. ... 61 4 17.4 DK 11 — Kolozsvár ..... 60 +15.22 10 Nagy-Szeben ... 60 +16.8 D 11 13 Bécs ................. 61 +13.8_ 1 12 Krakó ............. 63 +14.6 ÉK 12 12 Bregenz ......... 61 +15.0 DNy 14 14 Salzburg ......... 61 + 15.9 Ny 3• 15 Klagenfurt ..... 62 +14.5 K 14 13 Pola ................. 60 + 19.4 DK 23 18 Lesina ............. 61 +22.3 ± 1 — Torino ............. 61 4 18.6 ± 4 1 Firenze............. 62 +18.2 D 13 — Róma ............. 61 +19.4— 0 — Nápoly............. 62 -j 21.6— 0 — Brindisi .........— — _ — — Cagliari ......... 60 -+23 4ÉNy 40 — Palermo ......... 61 +23.2_ 0 — Malta ............. 61 +25.0— 1 — Zürich ............. 61 +15.1 D 1• 2 Páris................. 61 +13.5 DNy 50 — Nizza .....•...... 61 +16.6— 3 — Biaritz ............. 64 418.0 DNy 22 — Brest................. 59 +15.7 Ny 34 — Kopenhága ..... 61 + 14.0DK 23 — Hamburg......... 69 + 14.0 DK 13 — Swinemünde ... 62 415.4 DK 23 — Memel ............. 62 +15.7 Ny 24 — Berlin ............. 61 414.6 K 33 — Münster ......... 59 + 11.4 Ny 20 — Stornovay ..... 45 +11.1 DNy 34 3 Mullaghmore ... 45 +12.2 DK 24 — Scilly ............. 54 +13.9 D 2• 4 Shields ............. 51 4 10.6 D 13 2 Christiansund... 59 + 9.1 K 12 2 Uleaborg ......... 58 + 8.7 ÉNy 10 — Stockholm ..... 61 4 11.3_ = 1 Szt.­Pétervár ... 59 +13.2 Ny 12 12 Moscou............. 59 417.2 Ny 13 4 Kiew................. 60 418.5 É 10 — Odessza............. 58 420.8 É 10 — Varsó ............. 62 +13.1— 3 — Sulina ............. 58 +22.5 É 10 --­ Konstantináp. . 60 +23.8— 0 — Szinh­ázak és mulatságok. Budapest, 1891. Kedd, szeptember 1. Heti műsorok: Nemzeti színház. Szerdán, Örök törvény. Csütörtökön, Peterdi csata. Pénteken, Bál után. Báró és ban­kár. Szombaton, Krakói barátok. Vasárnap, A czi­­gány. Bérletszünetben. Előkészületre kitüzettek: Agglegények. Népgyülölő, és Musotte. Népszínház. Szerdán, Blaha Lujza asszony vendégjáté­kával Éjjel az erdőn. Pénteken, Miss Helyett. Szombaton, Blaha Lujza assz. felléptével: Náni. Budai színkör. Szerdán, Petőfi élete és halála. Komjáthy János, a társulat hős-szerelmesének jutalomjátéka. A darab zenéjét Erkel Gyula irta Petőfi költe­ményeire. Csütörtökön, Tornay Fanny felléptével: A czigánybáró. Pénteken, A feneleányok. Városligeti színkör. Szerdán, Ne hagyd magad Schle­singer. Főszerkesztő: J­ók­ai M­illór­ Felelős szerkesztő: O­stjáth­ Öd­öna, Nemzeti színház. Évi bérlet 147. sz Havi bérlet 1 ./ Bánk bán. Eredeti szomorújáték 5 felvo­násban. Irta :Katona József. Személyek : II. Endre, király Pálfi Gertrud, királyné Jászay M. Otto, öc­cse Horváth Bánk bán Nagy Imre Melinda, felesége P. Márkus E. Mikhál bán Egressy Simon bán Kőrösmezei Zászlós ur Paludi Petur bán Szacsvay Miska bán Pintér Salom mester Császár Bendeleiben Izidóra Fái Sz. Udvaroncz Latabár Biberach Gyenes Tiborcz Újházi Kezdete 7 órakor. Népszínház. F. Hegyi Aranka első fellépése a szünidő után. A tékozló fiú. Némajáték 3 felvonásban. Irta : Michel Carré. Zenéjét szer­zette : Albert Wormser. Személyek: Az öreg Pierrot Horváth V. A felesége A fiatal Pierrot Phrynette A báró Néger inas Klárné P. Hegyi A. Csongori M. Németh Kósa Kezdete 7 ’/« órakor. Ne hagyd magad, Schle­singer. Énekes életkép 3 felvonás­ban. Irta : Sorényi K. Személyek Dunai Polgár Fridi G­oth Tiki Bolyom Frangepan Hatvani E. Bandi Andorfi Locsoginé Tharaszovits Muki Hatala Dunainé Szendrődi J. Mihály Balogh Bátor, rendőr Uj­vári Lene, tanár Püspöky Bükkös Hevesi Erzsók Püspökyné Ormos Csíki Johann Szabó L. Kezdete 7 órakor. Budai színkör. (A Krisztina-városban.) Mathuzálem herczeg. Operette 3 felv. írták: Vil* der és Delacour. Zenéjét szerzé : Strausz J. Fordította : Szilágyi B. és Benedek J. Személyek : Zsigmond Gyöngyi Pulcinella Petrik Ágnes Carbonazzi Gireth Gróf Vulcanio Kiss Mihály Cyprian Kovács Sophistica Kanfay T. Mathuzalem by Ledofsky M. Trombonius Németh J. Brusco Óváry Futár Déry B. Kezdete 7 órakor,

Next