Nemzet, 1891. szeptember (10. évfolyam, 3234-3261. szám)
1891-09-11 / 3244. szám
táesi törvényjavaslat a jelen országgyűlés alatt nem lesz törvénnyé, mert, úgymond, ehhez előbb az egész nemzet beleegyezése szükséges. Sajnálja, hogy Fáik nem nyilatkozott a Szilágyi miniszter által benyújtott és a kúriai bíráskodást választási ügyekben szabályozó törvényjavaslat felel, mert ő ezt nem helyesli. Egyébiránt örvend, hogy az egyenlőség és testvériség tekintetében Fáikkal egy nézeten van és a kibékülés jeléül melegen kezét szorítja Fáiknak. (Élénk éljenzés.) Ezután szétoszlott a nagyközönség. Este 9 órakor a képviselő tiszteletére a »Fehér kereszt«-hez czimzett fogadóban 150 terítékű fényes bankett volt, amelyen részt vettek: Fábián főispán, Szathmáry alispán, Salacz polgármester, Ormos, Boros, Bones, Haas kir. tanácsosok, Himpfner főgimnázium és Boros főreáliskolai igazgatók,Purcell b. postafőnök, Grünwald kamarás, Kristyory ipartestületi elnök, Otrobány törvényszéki elnök,Kugler járásbiró, Sarlott főkapitány stb. Fábián főispán a királyra, Kristyori János Faikra, Fáik igen szellemes beszédben Arad városra, Antalffy Endre a kormányra és annak fejére, Szapáry gróf miniszterelnökre, Boross Béni képviselő lendületes szavakban Baross Gábor miniszterre, Steinhardt Fábián főispánra és Bogdán Virgila polgármesterre mondtak áldomást. Nagy hatást keltett vacsora közben az agg Besze János felköszöntése, melyben Fáik érdemeit a haza és hazafiság előmozdítása körül felsorolta és azokat ritka szép szavakban méltatva, kiemelte, hogy ő tanította a királynét magyarul beszélni. Fáik hatásos beszédben válaszolt és a haza veteránjára, a becsületben és önzetlen munkásságban megőszült Besze Jánosra emelte poharát. A katonai parancsnokság a katonai zenét a városban lefolyt ünnepély után díjmentesen átengedte. Samassa érsek beszéde. — Saját tudósítónktól. — Eger, szept. 10. Dr. Samassa József egri érseknél ma egyházmegyéje valamennyi fő- és alespereseiből alakult üdvözlő küldöttség tisztelgett, hogy az összes lelkészkedő papság nevében köszönetet mondjon az érseknek azon újabb hatvanötezer frtnyi alapítványaiért, amelyeket püspökké szenteltetése legközelebb ünnepelt huszadik évfordulója alkalmából tett. A küldöttség szónoka, Zsendovics József kanonok, székesegyházi főesperes szavaira az érsek következő beszéddel válaszolt: Az egyház és a haza iránti szeretet a szívnek legszentebb érzelmei s ha e kettőnek ellentéte valaha lehetségessé válnék, akkor ez oly mély széttépés, oly erőszakos meghasonlás volna, melyet a gondviselés kísértésünkre nem rendelhetett. S habár az egyháznak hatásköre nagyobb, mint a hazáé, mindkettőjüknek mégis központjuk egy: az Isten; érdekük egy: az igazság; menhelyük egy: a lelkiismeret; polgáraik ugyanazok: gyermekeik lelkei és testei. A haza az a szent föld, mely minket születni látott, apáink vére és sírja, szüleinknek szeretete, gyermekségünk emléke, hagyományaink, szokásaink, erkölcseink, szabadságunk, történetünk és vallásunk. Ő az, melynek mindent hiszünk, ő az, melyet mindig szeretünk. S ha valamely kormány hivatása útjain megtévedve, a haza jogait, érdekeit, vagy becsületét elárulná, mi akkor hazafiúi érzelmeinkhez menekülnénk, hogy ott keressünk segélyt, reményt és vigaszt. E szavakat ismétlem ma, midőn önök püspökségem huszadik évfordulóján ragaszkodásuk és hűségük érzelmeit tolmácsolják; ismétlem — mondom — hogy megértsék valódi indokát és czélját mindannak, amit éltem e szakában mondtam és tettem. Az egyház és haza iránti szeretet jelölte ki számomra az ösvényt, melyen minden habozás és kétkedés nélkül haladnom kell, s én mindeddig becsületesen igyekeztem rajta megállani. Mint az egyház szolgája, mindenekelőtt törekedtem az Isten és embertársaink iránti szeretet műveiben nyilatkozó élő hitnek alapjait a szükség szerint vagy lerakni, vagy azokat növelni, kiegészíteni, megerősíteni, hogy ekként elősegítsem azon társadalmi megújítást, melynek előérzete annyi szivet ébren tart, melynek anyagszerei körül annyi munkáskéz sürög, de a melynek munkáját egyedül Isten intézi. Itt főkép oda irányult minden igyekezetem, hogy a vallás ne szűnjék meg soha érzemény, és pedig a legszentebb, szellemi és etnikai létünket átható, vezérlő érzemény lenni; — ne váljék az puszta formává és csaknem mechanikai szokássá mely valamennyi hibával egyezkedik s olykor-olykor valamennyi bűntettel is; mely rendszerint forrása azon lelketlen, szívtelen rosszakaratnak, mely összes erkölcsiségét bírálatainak szigorúságába helyezi. Ezen valláserkölcsi aberrácziónak legfőbb veszélye pedig abban rejlik, hogy az egyéni megjavulás útját a vele rendesen karöltve járó gőg azon neme állja el, melyre az evangéliom ama farizeus személyében rámutat, ki a bűnbánólag mellét verő publikánust megvetve, saját tetteivel fenhéjázólag kérkedik, de az evangélium mindnyájunk okulására hozzáteszi: ez (a publikánus) megigazulva mené házához, inkább, mint amaz. Minden társadalom igazi élete az erkölcsi élet. Az erkölcsiség pedig, ezen az embernek gyakorlatilag mutatkozó lelkiismerete, hit által kormányoztatik, a hitet pedig a vallás, az egyház tanítja. A polgári hatalom a rossznak csak külső kiirtására, elfojtására szorítkozik, hogy így fölszabadulván a jó, természete szerint kifejthesse termékenyítő erejét. Ennél többre a világi hatalom nem mehet és szerencsés, ha ezt elérnie sikerül. A jónak sikerét biztosítani a vallás, az egyház feladata, amely ekként az erkölcsiséggel megteremti a társadalmi élet igazi alapját. Az egyház gondozza és ápolja a jót, az állam akadályozza a rossznak felburjánzását s ekként lesz az egyház épp úgy őre az erkölcsiségnek, miként az állam a béke fentartása és az igazság kiszolgáltatása által őre a nemzeti egységnek. Az állam tehát és az egyház természetüknél fogva szükségkép érintkezésbe jutnak egymással és a két hatalom együttes munkájából két ki egyetértő törekvésük és működésük összhangja. S azért én püspöki tisztem egyik kiválóbb feladatának tekintem ez egyetértő viszonynak sértetlen megóvására s fentartására hatni, azt tartván, hogy ezzel egyházam és hazám iránt egyik legfőbb tartozásomat rovom le. Nem tagadom, fájdalmas gondok, komoly aggodalmak borulnak lelkemre mindig, midőn ezt az egyetértést, melyet nálunk annyi század szilárdított meg, amely annyi vihart állott ki győzelmesen, mely a józan polgári haladásnak és a polgárok jólétének természeténél fogva leghatalmasabb eszköze, veszélyeztetve látom akár azok részéről, kik az egyház és állam közti teljes szakításra törnek, akár pedig azok részéről, kiket az egyház érdekeinek védelmében bár, túlfeszített hevek a szükséges előrelátás, kellő okosság, sőt nem ritkán az igazság határain is túlragad, s akik jogosulatlan vezélkedési buzgalommal mindent megoldani akarván, a legfontosabb egyházi érdekeket érintő tárgyak fölött idő előtt s kellő készültség nélkül vitákat támasztanak; nem ritkán a legkétesb véleményeket kétségtelen igazságok gyanánt hirdetvén, s maguk modora szerint összezavarván a lényegest a mellékessel, saját nézetök iránt elfogultan, nem mert helyes, de mert az övék: nemcsak helytelenítik az ellenkező nézetet, de türelmetlen szűkkeblűséggel még a szakadárság és eretnekség vádjával is megbélyegzik, meghurczolják, többet ártva a szeretetnek, mint használva az igazságnak. Mert mire való a gyűlölet, szenvedély, harag és a rossz minden fegyverével védeni az igazságot? Mire való még inkább felingerelni az úgyis ingerlékeny elméket? Pedig a kath. egyház, melynek ereje az alázatosság és szeretet szellemében áll, minden időben a tekintély, a kímélet s tiszteletnek iskolája volt, példájával tanítván, miként kell az igazság megrövidítése, sőt legkisebb elhomályositása nélkül is, kímélni nemcsak mások meggyőződését, még a lelkiismeret kételyeit is. Mivel tehát megdönthetően meggyőződésem, hogy a két hatalomnak egyetértő működése különösen most a társadalmi viszonyok megújítására, a súrlódások szeliditésére, gyengítésére, a jogoknak a kötelességekkel szemben való biztosítására, szükséges, valahányszor kellő belátás vagy szilárdság hiánya miatt annak megzavarásától joggal tartani lehetett, vagy az tényleg meg is zavartatott, nem kímélve sem időt, sem fáradtságot, oda törekedtem, hogy a disszonanczia, kontroverzió kérdését a maga valóságos alapjára állítsam és eloszlassam a homályt és zavart, amelyet a tévedés szelleme s nem ritkán az emberi természet gonosz társa: a szenvedély támasztott. Erre kötelez engem meggyőződésem és hazaszeretetem, amely megértette velem, hogy az ország új társadalmának szilárd alapokat csak e két hatalom egyetértő működése adhat s csak ez valósíthatja meg a jobbak lelkes vágyait. És íme ebben adtam alapjában magyarázatát azon magamtartásának is, amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1890. évi február hó 26-án kiadott rendeletével szemben követtem; közbevetőleg egyébként megjegyzem, hogy e rendelet csak hivatalos közhirré tétele után jutott tudomásomra. Ezen magamtartása sok tekintetben ferdén magyaráztatott. — Ma, ama rendelettel kapcsolatos vitás kérdésnek jelen állásában, a dolog természténél fogva figyelmen kívül nem hagyható fontos tárgyi szempontok és tekintetek nekem korlátot szabnak a kérdés teljes felderítésében; hiszem mégis, hogy e korlát megszűntével tüzetesen nyilatkozhatom még magáról az ügyről, úgy eljárásom eredetéről, jelentőségéről és az azt megelőzött és kísért körülményekről. Igen, annak idején meg fogom tenni, hogy engedelmeskedjem az igazság parancsának és hű maradjak lelkiismeretemhez és azon kötelességhez, melyet önök, kedves munkatársaim, iránt teljesítenem kell. És ezzel bevégzem szavaimat. Boldogan, ha igy fogva föl és teljesítve kötelmemet, nem éltem hasztalanul e földön és ha föladatomat, mint püspök és magyar jól megoldani igyekeztem. Legyen püspöki működésemnek jutalma azon elvnek diadala, mely életutaimon mindeddig vezérelt. A szeretet pedig, melynek legközelebb tett alapítványaimban kedves munkatársaim iránt nyilatkozó tanúságára önök szónoka rámutatott, koronázza meg bennem saját ajándékait. Vidéki élet. Pest-megye közigazgatási bizottságának üléséhez. (Folytatás esti lapunkból.) A folytatólag tartott ülésen Gutner Gyula bizottsági tag azt a kérdést intézte a közigazgatási bizottsághoz, váljon az 1890. 1. t.-cz. 29. §-a értelmében megtörténtek-e a kellő intézkedések arra nézve, hogy a vasúti állomásokhoz vezető utak fentartásának költségeihez a vasúti vállalatok ’a részben szintén hozzájáruljanak. Az alispán és az államépítészeti hivatal vezetője megjegyezték, hogy az útfentartásra vonatkozó költségvetés tárgyalása alkalmával az ide tartozó intézkedések megtétettek és a költségvetést ez értelemben állították össze. Minthogy azonban a kereskedelemügyi miniszter a bevételek közül ezt a tételt törölte, annál az oknál fogva, mert a költségeket és kiadásokat annak előtte is a törvényhatóság viselte s szerinte e részben a törvény változtatást nem eszközölt, az útfentartások kiadásai továbbra is a törvényhatóság gondjaira hagyva maradtak. Erre egyhangúlag az a megállapodás jött létre, hogy a hozzájárulás elvének föntartása mellett, megteendők a lépések arra nézve, hogy a vármegyét számos irányban átszelő vasutak igazgatóságai köteleztessenek az utak költségeinek V« részben leendő viselésére, továbbá, hogy a minisztériumhoz fölterjesztés intéztessék, amelyben a közigazgatási bizottság a törvény érvényesítését kívánja. Románia politikája.. A bukaresti Romanulu érdekes vezérczikkben kiemeli, hogy Károly királynak külföldi útja nem csupán a beteg királyné látogatásának szól, de markáns politikai vonással bír, ami abban nyer kifejezést, hogy a királyt a román miniszterelnök kiséri, akire szükség nincsen a beteglátogatásnál. A bonyolult politikai helyzet követelte, hogy a király bizonyos megállapodásokhoz jusson a szövetséges hatalmakkal, mert arra nézve az összes románok egy véleményen vannak, hogy egy orosz hadjárat esetén, ha a hármas szövetségtől támogatást várhat Románia, a román hadsereg nem fogja megengedni az orosz hadseregnek átmenetelét, de azonnal kivonul az orosz határhoz az ország védelmére. De, ha a király nem tudná biztosítani a szövetséges hatalmaknak tényleges támogatását, természetes, hogy őrültség lenne megkezdeni az ellenségeskedést Oroszországgal, mert a román hadsereg minden hősiessége dacára, a túlnyomó orosz ármádia ellen úgy sem tarthatná magát sokáig és kénytelen lenne Románia egy semleges zónát kijelölni az orosz hadsereg átkelésére. Ezen fontos ügy megbeszélésére, Károly király okvetlenül találkozni fog Vilmos és Ferencz József uralkodókkal és az olasz királlyal. Táviratok, Prága, szept. 10. A helytartóság részletes programmot tesz közzé ő felsége prágai és reichenbergi tartózkodása idejére szept. 21-étől október 2-áig. A német pártvezetőség felhívja az összes járási elnököket, hogy azonnal jelentkezzenek e hó 27-ére az ő felsége által adandó kihallgatásra. München, szept. 10. Vilmos császár, a régens herczeg és Lajos herczeg Roehrmoosba érkeztek, végig mentek a harczos egylet előtt s ezután a vidéki lakosság üdvrivallgása közt Biberbachig kocsiztak, ahol lóra ültek és megszemlélték a keleti hadtest harczát a nyugati hadtesttel. 3/412 óra felé a nyugati hadtest győzött. A császár Arnulf herczeg parancsnoknak gratulált ez eredményhez. A császár ép úgy, mint regens herczeg, minden parancsnokot megdicsért. D. u. 1 óra 25 perczkor a császár és a regens herczeg Lajos és Ruprecht herczegekkel ismét visszatértek. A hadgyakorlaton jelen volt Gizella főherczegnő is, aki lovon ült. München, szept. 10. A »Neuesten Nachrichten« szerint a császár a disszemle bevégeztével a regens herczeghez ezeket mondotta: »Gratulálok neked ezen szép hadsereghez!« München, szept. 10. Vilmos császár ma délután 4 órakor részt vett a régi téli kertben adott 25 teritékü családi ebéden. Jobbra tőle Erzsébet főherczegnő, balra Lipót herczeg neje ült, mig szemben vele Luitpold régensherczeg foglalt helyet a genuai herczegnő és az orleansi herczegnő között. Egyidejűleg marsall-ebéd volt a kíséret számára. A kávénál Vilmos császár elbúcsúzott a királyi és a herczegi ház jelen volt tagjaitól, minthogy holnap délelőtt 11 óra felé, a hadgyakorlat megtekintése után, Röhrmoosból elutazik Kasselbe. Az udvari ebéd előtt Vilmos császár Eulenburg gróf jelenlétében a kereskedelmi szerződési tárgyalásokon résztvevő meghatalmazottakat fogadta, amely tárgyalások iránt ő felsége nagy érdeklődést tanúsított. Ma a meghatalmazottakat Caprivi birodalmi kanczellár is fogadta. München, szept. 10. A »Cavalleria Rusticana« és az »Im Morgenlande« ballett mai előadását Vilmos császár, Luitpold régens herczeg, Lajos herczeg és Terézia herczegnő a nagy udvari páholyból nézték végig. A mellékpáholyokat a királyi ház többi tagjai foglalták el. A közönség a császárt úgy megérkezésekor, mint eltávozásakor lelkesülten üdvözölte. A császár ma lakosztályában vacsoráit Eulenburg gróffal. Hamburg, szept. 10. A nemzet jogi kongresszus tagjai tegnap délután megszemlélték a »Normannai« nevű gyorsgőzhajót s azután ebédre Blankenesebe mentek. Ma délután a kongresszus tagjai a városi tanács által rendezett ebéden vettek részt. Karlsruhe, szept. 10. Ama levélre, melyet az államminiszterium intézett a nagyherczeghez, ennek tegnapi születésnapja alkalmából és melyben a nagyherczegség politikai helyzetét és fejlődését fejtegeti, a nagyherczeg azt válaszolta, hogy a kormány elveivel egyetért. Kívánja, hogy ezeket továbbra is szilárdul érvényesítsék és elrendeli a minisztérium levelének közzétételét, hogy széles körökben ismerjék meg a kormány szándékait és segítőleg csatlakozzanak azon munkához, melyet az ország java igényel. Medem, szept. 10. A katholikus gyűlés a munkás hatóságok létesítése mellett nyilatkozott. A szövetkezeti ügyben kívánatosnak jelezték, hogy az iparosok és munkások között egyetértés jöjjön létre. Az irodalmi osztály az erkölcstelen könyvek elnyomását kéri. Berlin, szept. 10. A »Nordd. Alig. Ztg« az angol sajtó legutóbbi fejtegetéseivel foglalkozván, melyek Angliának a hármasszövetséghez való viszonyára vonatkoznak, hangsúlyozza az érdekközösséget, mely Anglia és a hármasszövetség hatalmasságai közt létezik, s a következőket teszi hozzá: Ha Anglia és a hármasszövetség érdekei nem is fednék egymást, bizonyos, hogy Anglia érdekei sehol sem ellentétesek a hármasszövetség érdekeivel. De, ha az érdekek bebizonyíthatólag veszélyeztetetteknek tűnnének is föl, az Anglia és a hármasszövetség közti viszonyt tekintve, az a kérdés, hogy adott esetben mily mértékben vannak a szárazföldi érdekek is érintve, mindig a legelőzékenyebb méltánylásban fog részesülni. Vandeuvre, szept. 10. Freycinet miniszterelnök a tábornokok tiszteletére ma reggelit adott, amelyre a külföldi katonai attachék is hivatalosak voltak. A csemege felhordásakor Freycinet beszédet mondott, amelyben kiemelte, hogy a jelenlegi hadgyakorlatnak az volt a czélja, hogy megvilágítsa a fővezénylet működését. Az eredményből kitűnt, hogy a fővezénylet működése éppúgy biztosítva van, mint a hadtestek és a hadosztályok vezényletéé. Oly jelentékeny eredmény ez, amelyhez mindenkinek, a közkatonától a tábornokig, szerencsét kíván. A miniszter ezután tudomásra hozta, hogy a jövő évben hadgyakorlatokat tartat a territoriális csapatokkal és felhívta a tábornokokat, hogy tovább is munkálkodjanak a hadsereg kiképzésén, mely fő tényezője Francziaország befolyásának a világ ügyeire. Beszédje folyamán a miniszter még hozzátette, hogy a hadsereg előhaladása, amelyet Európa lát és Francziaország tetszéssel üdvözöl, némelyekben bizalmat, másokban becsülést kelt és annak bizonyságát szolgáltatja, hogy a köztársaság kormánya, a változások daczára, messzetekintő tervekre képes. Senki sem kételkedik ma abban,hogy Francziaország erős. Tanúságát fogjuk adni — mondá a miniszter — hogy okosak is vagyunk. Igyekezni fogunk megőrizni az uj helyzetben ama nyugalmat, méltóságot és mérsékletet, melyek a balsors napjaiban előkészítették azt, hogy újra talpra állottunk. Ezután a miniszterelnök üdvözölte a katonai attachékat, kiknek jelenléte ösztönző lesz Francziaországra nézve, valamint bizonyítékát képezi ama békés diszpozíczióknak, melyek e nagy gyakorlatokat vezérlik. Kifejezte ama reményét, hogy a külföldi vendégek a szívélyes vendégszeretettel, melyben részesítik, meg lesznek elégedve és a nyert kedvező benyomásokat tolmácsolni fogják kormányaik előtt. Végül Freycinet felköszöntőt mondott Carnot köztársasági elnökre, Saussier tábornokra és munkatársaira, végül a hadseregre. Vandeuvre, szept. 10. A miniszterelnök beszédére Saussier tábornok köszönetet mondott a miniszternek a hízelgő szavakért, amelyekben felőle és a hadsereg felöl nyilatkozott s amelyeket igazolni mindnyájuk törekvése lesz. Saussier tábornok a hadseregre és Freycinet hadügyminiszterre mondott felköszöntővel végző szavait Frederic orosz tábornok, a külföldi katonai attachék doyen-je, Freycinet-re, Saussier tábornokra, a franczia csapatokra s parancsnokaikra emelte poharát, akik a külföldi katonai attachékat annyi szívélyességgel és udvariassággal fogadták. A felköszöntőket állva hallgatták meg. Köln, szept. 10. A XXI. német jogászgyűlés mai ülésén egyhangúlag Drechsler tanácselnököt választották meg elnökké. Becker főpolgármester a város nevében üdvözölte a gyűlést, mire az elnök köszönetet mondott. Hüffer, a bonni egyetem rektora, a rajnai egyetem nevében üdvözölte a gyűlést. Ezután Eck titkos tanácsos (Berlin) tett jelentést a jog fejlődéséről. Kopenhága, szept. 10. Janiczky mérnököt, ki nemrégiben a czárnál audiencziát, kért, kiutasították. (M. E.) London, szept. 10. A »Standard «-nak jelentik Batumból. Ez év folyamán tizenegy orosz hajó ment át a Dardanellákon hadiszerekkel. A Feketetengeren erős orosz hajórajt vonnak össze. Az önkéntes flotta minden czirkáló hajója nehéz ágyukat vett fel a kelet-szibériai Vladivosztok számára, miután a flottilla ágyúszállításra nem volt elég, idegen gőzösöket kellett bérelni. A »Daily Telegraph« szerint a Dardanellákon nemcsak orosz, hanem oly angol és német hajók is átmentek, melyek szintén hadiszereket szállítottak Románia, Szerbia és Bulgária számára. A »Times« konstantinápolyi távirata az orosz-török megegyezést nagyon ártalmatlannak mondja; Oroszország semmi gyakorlati előnyt nem vívott ki, a szultán pedig semmi jogáról sem mondott le. (I. W. E.) Berlin, szept. 10. A »Kreuzzeitung« konstantinápolyi jelentése szerint Mukhtár pasát Kairóból Konstantinápolyba hívták, hogy újabb utasításokat adjanak neki Egyiptomra vonatkozólag. (N. Fr. Pr.) Konstantinápoly, szept. 10. Ozmán Lufti, a letett seik-ül-izlam parancsot kapott, hogy ne mutatkozzék többé a palotában. Állítólag Medinába száműzték s összes papírjait az uj seik-ül-izlamnak, Csemal-Eddinnek adták át, ki Ozmán Luftinak titkára volt. (N. W. A.) Konstantinápoly, szept. 10. Mahmud pasa közmunkaügyi minisztert Kréta főkormányzójává, Tevfik pasát pedig közmunkaügyi miniszterré nevezték ki. Szófia, szept. 10. Némi derültséget keltett az a hír, hogy a rablóbanda, mely nemrégiben Solini olasz állampolgárt elhurczolta, bolgár főnök alatt garázdálkodik, aki a váltságdíjból 170,000 frankot a bolgár iskoláknak adományozott és hogy a bolgár kormány a rablók garázdálkodásának politikai szempontból kedvez. A bolgárok meg vannak győződve, hogy Európában ezt a képtelen hírt érdeme szerint fogják megítélni. Belgrád, szept. 10. A »Novi List« jelenti: Gyula belügyminiszter fölgyógyulása után nem marad meg állásában és a szkupzsina összeüléséig Pasics miniszterelnök fogja helyettesíteni. — Risztics ma érkezik vissza a vranjai fürdőből. (M. É.) Zanzibar, szept. 10. A szultán a munkáshiány miatt ezután nem engedi meg alattvalóinak, hogy teherhordóknak elszegődjenek. New York, szept. 10. A »New York Herald« jelenti Valparaisoból, hogy a junta tagjai és a szenátorok, akiknek mandátuma még nem járt le, elhatározták, hogy az általános választásokat az ország megnyugtatására a legjobb eszköznek tekintik s a választásokat október 18-ra tűzik ki. Az újonnan választandó képviselők és szenátorok ezután november 18-án megválasztanák az elnököt. Balmaceda meghódolt a juntának. A Balmaceda által kiadott bankjegyek elismerése tárgyában a legfőbb stélőszék dönt. New York, szept. 10. A new-yorki republikánus konvenczió tegnap Rochesterben gyűlést tartott, mely a mellett nyilatkozott, hogy Blainet léptessék föl jelölttül az elnökségre. MacKinsey csak 1 szavazatot kapott. Közgazdasági táviratok, Belgrád, szept. 20. (Eredeti távirat.) Az Ausztria-Magyarországgal való kereskedelmi szerződési tárgyalások megkezdése véglegesen október közepére van kitűzve. Elzt a határidőt még akkor is megtartják, ha addig Olaszországgal és Svájczczal nem sikerül befejezni a tárgyalásokat. Szerb körökben remélik, hogy a tárgyalások akadálytalan lefolyásúak lesznek. (P. C.) Pétervár, szept. 10. A kormány elhatározta, hogy Feodosiában nagy kereskedelmi kikötőt épit, s erre 4.200,000 rubelt szánt. (N. W. T.) Hága, szept. 10. A mezőgazdasági kongresszus annak az óhajának adott kifejezést, hogy minden országban hozzák létre a marhabiztositást. A kongresszus, melyen Walterskirchen báró osztrák-magyar követ is részt vett, elfogadta a szarvasmarha ragadós tüdő-emphysemájának elnyomása tárgyában tett indítványt, valamint azt a javaslatot, hogy az iskolakötelezettség kérdésében az osztrák törvények mintájára legyenek tekintettel a mezőgazdasági munkálatokra. Temesvár, szept. 10. A szarvasmarha kiállításon díszoklevelet nyertek: Dessewffy püspök, Ambrózy Gyula és Lajos bárók. Állami ezüst érmeket kaptak: Karácsonyi Jenő gr. és Spitzer Jakab. Kiállítási aranyérmeket: Gyertyánffy J. és a Blau testvérek. Kiállítási ezüst érmeket: Görgey Gy., Lipthay Fr. b., Bessenyei F., Csekonics E. gr. Egyesületi ezüst érmeket: Jeszenszky B., Rózsa J. Bronz érmeket: Záróczy B. és Derebenc M. Elismerő okleveleket: Harcourt S. grófné, Hodossy E., Bajzáth I. és Szakállháza község. Értéktőzsde, Bécs, szept. 10. (Tőzsdei tudósítás.) Berlini és párisi jelentésekre szilárd volt az irányzat. Hitelrészvény és osztr. magy. államvasut élénkebben keresve. Magyar földteherment. kötv. 90.—. Magy. hitelk. részv. 328.25. Erdélyi vasút részv. 199.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 112.—. Magyar nyer. k. sorsjegy 140.—. Magy. leszám. és váltóbank 113.—. Tiszai és szegedi köles. sors. 130.25. Magyar 4 száz. aranyjáradék 103.30. Magy. fegyvergyár —. Magy. vasúti kölcsön 98.—. Alföldi vasut-részvény 200.25. Magy. északkeleti vasut-részv. 195.25. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —. Tiszavidéki vasut-részv. —. Kassa-Oderbergi vasutrészv. 172.25. Magyar 5 száz. papirjáradék 100.60. Villamos részv.—. Magyar jelzálogbank részv. _.—. Osztrák hitelrészvény 280.—. Déli vasut-részv. 101.50. Osztrák 4 száz. ar.járad. 110.30. Londoni váltóár 117.15. Károly Lajos vasut-részv. 305.—. 1864. sorsjegy 180.—. 1860. sorsj. 136.75. Török sorsj. 31.70.4‘2 száz. ezüst-járadék 90.65. Dunagőzhajózási tárf. 305.—. Dohány-részv. 159.—. Angol-osztrák bank-részvény 153.25. Osztrák államvasuti részv. 285.50. 20 francos arany 9.30. 42 száz. papirjáradék 90.82. Osztrák hitelsorsjegy 185.—. Német bankváltók 57.52. Cs. k. vert arany 5.56. Osztrákmagyar bank-részv. 10.09—. Elbevölgyi vasut-részv. 212.50. Bécsi bankegylet részv. 109.—. Alpina-részv. 1. 85.60. — Az irányzat szilárd. Berlin, szept. 10. (Tőzsdei tudósítás.)A tőzsde tartózkodó és kevésbbé élénk irányzattal nyílt meg, mint az előző napokban; később részben javult ugyan, a második órában azonban általános volt a hanyatlás. Bankértékek eleintén keveset változtak, később gyengültek ; járadékok változatlanok maradtak. Rubel eleintén javult, később hanyatlott. Osztrák-magyar, déli és elbevölgyi vasúti részvények szilárdak voltak, duxiak hanyatlottak realizácziók folytán. Bányaértékek is, melyek eleintén keveset változtak, később engedtek. Frankfurt, szept. 10. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelv. 240.50. Osztr. államvasuti részv. 247.—. Déli vasut-részvény 90.50. Károly Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.—. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —. Magyar 6 száz. papirjáradék —.—. Alpina részv. társ. —.—.Az irányzat kedvtelen. Paris, szept. 10. A tőzsde viharosan nyílt meg, az erősen emelkedett árfolyamok realizácziókat idéztek elő, melyek gyengítőleg hatottak. Az alapirányzat mindamellett igen szilárd maradt. A párisi bankhoz közelálló részről orosz-keleti kölcsönkötvényekben nagy vásárlások történtek, miből a tőzsde az orosz kölcsönre vonatkozó tárgyalások befejezését következtette. Portugál értékek lanyhák voltak, valamint portugál vasutak is, amelyek 130-at jegyeztettek ; előbbiek azon hírre, hogy a Delagoa öbölbeli vasút pere elveszett, utóbbiak, mivel a Banque de Paris a Chemins Portugais rendezését visszautasította. Spanyol értékek eleintén javultak, később spanyolországi eladásokra és a Barcelonából jelentett zavargásokra bágyadtak voltak. Belföldi bankok változatlanok maradtak. Olasz járadék kínált volt. Külföldi értéktőzsdék zárlata szept. 10-én. Átszámítási árfolyam: too márka vista = 67,51 forint. — too frank vista = —. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medióra (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, szept. 10. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata lanyha volt. Eladatott: búza őszre 10.53—10.46—10.58, búza tavaszra 10.95-------------10.93—11.02. Rozs őszre 9.90— 9.92, tavaszra 11.28—11.36. Zab őszre 6.28, tavaszra 6.37—6.45. Tengeri (új) 6.21—6.20 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza őszre 10.58—10.61,tavaszra 1892. 11.02—11.05. Rozs őszre 9.94—9.97, tavaszra 1892. 10.39—10.42. Tengeri szeptemberre 6.70—6.80, szept.—októberre 6.70—6.80, máj.—jan. 1892. 6.22—6.25. Zab őszre 6.30—6.33, tavaszra 1892. 6.46—6.49. Káposztarepcze szeptemberre 14.80—14.95, szept.—okt.-re 14.80—14.95, jan.—febr. 1892. 15.20—15.35. Repczeolaj kész szállításra 38.50—39.50, szept.—decz. 38.50—39.50. Szesz (excontingentálva) kész szállításra 19.38—19.88. Szesz (contingentálva) kész szállításra 19.50—19.75. okt.—decz.-re 18.75—19.—, nov__ máj.-ra 18.—18.25 írjon. Külföldi terménytőzsdék BERLIN. Szeptember 10. Szeptember 9. Búza szept.—okt.-re...........------ 229. márka 50 fillér 232 márka 25 fillér 228 „ 25 „ Rozs szept.—okt.-re...........------ 235 „ 50 „ 237 „ 50 „ „ okt.—nov.-re...............------ 232 „ 25 „234 „ 60 „ Zab szept.—okt.-re............------ 159 „ _ „ 161 „ 50 „ „ okt.—nov.-re......................156 „ 75 „ 158 n 50 „ STETTIN. Búza szept.—okt.-re................ 226 márka — fillér 226 márka 50 fillér „ okt.—nov.—re...........------ 223 n — 224 „ — „ Rozs szept.—okt.-re............------ 234 „ _ „ 236 „ — „ • „ okt.—nov.-re................... 230 „ - „® , - . KÖLN. Búza novemberre.................... . 22 márka 10 fillér 22 márka 30 fillér „ márcziusra.................------- 21 „ 60 „ 21 „ 40 „ Rozs novemberre.................------- 23 „ 30 n 23 „ 90 „ „ márcziusra.................... . . 22 „ 30 „ 22 n 90 „ P VBIS. Búza folyó hóza ....................... 26 frank 75 címe 26 frank 90 címe „ októberre..........................------ 27 „ 10 „ 27 „ 10 „ „ 4 hóra nov.-től............... 27 „ 75 „ 28 „ — „ „ 4 első hóra....................------ 28 „ 10 „ 28 „ 40 „ Liszt folyó bóra...................... . . . 60 „ 25 „ 60 „ 60 „ „ októberre........................ . . . 60 „ 90 „ 61 „ 30 „ „ 4 hóra nov.-től..............------- 62 „ 10 „ 62 „ 50 „ „ 4 első hóra....................------- 63 „ „ 63 „ — * Hírek. Szeptember 10. — Mai számunk melléklete Fáik Miksának Arad város választópolgáraihoz intézett beszédét tartalmazza. — Erzsébet román királyné állapota — mint Velenczéből távírják — változatlan, de javulásra van kilátás. A gerinczvelőburok kongeszsziója időnként fájdalmakat okoz a nyakszirtben és az alsó végtagokban. Minthogy a betegség hosszabb tartamú, a beteg állapotában csak lassú változás várható. — Személyi hírek: Sándor szerb király, mint Fontainebleauból távirják, visszatérvén a hadgyakorlatokról, bucsulátogatást tett Carnot köztársasági elnöknél és arczképével ajándékozta meg. — Majáth Béla nemzeti múzeumi könyvtárőr szept. 15.-én tanulmányútra indul Erdélybe, hol Nagy-Enyed, Gyulafehérvár, Kolozsvár és több nevezetesebb város levéltárait, történelmi és régészeti szempontból tanulmányozni fogja. — A pápa arczképe. A pápa az elmúlt héten több ízben ült Chartram franczia festőnek, kivel lefekteti magát. Hír szerint a pápa a képet egy európai uralkodónak küldi. A madárkiállítás paradicsommadarai nagy közönséget vonzanak. A két első napon több mint 700-an szemlélték meg. Különösen nagy számmal jönnek a nők. A látogatók két harmadrészét képezik. A paradicsommadarak a kiállítási bizottság újabb elhatározása szerint csak délután 1 óráig láthatók, azért, mert a délutáni nap sugara elől, amely a széles bejáraton keresztül egész délután,