Nemzet, 1891. október (10. évfolyam, 3264-3294. szám)
1891-10-02 / 3265. szám
Eimmut ésSír Wateneziek-része, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. EIRDETÉSEK ■gy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 5 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) 3265. (270.) szám. Reggeli kiadás. Budapest, 1891. Péntek, október 2. »•t»ao«nk.t»r<^ÍS,S5ÍS. -jCíLOFizetési díj: á reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ........................................... „ .. 2 frt. 8 hónapra .......................... 6 » 6 hónapra 12 * Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 • Ara 5 kr. vidéken 6 kr. (esti lappal együtt 8 kr.) X. évi folyam. Budapest, október 1. A közelmúltra újabb világot vetve, annak egyszerű, természetes tanulságait vonta le tegnap Tisza Kálmán, nagyváradi beszédében. Levonta úgy magára, mint másokra, úgy a kormánypártra, mint az ellenzékre nézve és abban kulminált, hogy a magyar parlamentarizmust mindnyájunknak megvédeni és zavartalan, hasznos működését biztosítani kötelességünk. Csak a rossz lelkiismeret láthat ebben fenyegetést a szabad szólásra nézve, mert minden elfogulatlan pártkülönbség nélkül — igazat fog Tiszának adni abban, hogy belügyeinkben a legnagyobb veszély a parlament megrontásában van, mert ez szabad fejlődésünknek, nemzetiségünknek és intézményeinknek legfőbb, leghatásosabb biztosítéka. Ha ez működésében fennakad, vagy meddővé tétetik, ha tekintélye megrontatik, akkor hiába beszélünk »nemzeti politikáról« és reformokról, hiába keressük a nagyobb önállást és szabadságot, nem fogunk bírni ezek legfőbb eszközével és biztosítékával, egészséges parlamentarizmussal. És azért rövidlátó az ellenzéki obstrukció, azért botor azok politikája, kik ezt helyeslik és így jövőre is lehetővé, elfogadhatóvá akarják tenni, akár lélektani, akár pártpolitikai szempontból; mert mint jól megjegyző Tisza, amint az ő távozása — bár erős fogadkozások történtek ez irányban — meg nem szünteti az imparlamentáris harczmodort, sőt kisebb inczidensre, rendszeresebbé , erélyesebbé tette ezt gr. Szapáryval szemben, úgy — ha tűrik — szokássá , a kis emberek feltűnési vágyának, az erőszakos tribünök szereplési viszketegének biztos és könnyű eszközévé és alkalmává lesz és alkalmazása szaporodni, gyakorivá fog lenni. Hisz a két nagy parlamenti herzet most is alig másfélévi időköz választa el, melynek nagy részében országgyűlési szünetek és nem hasznos működés voltak. Meg vagyunk győződve, ha úgy a befolyásos tényezők, önelhatározásból, mint Tisza elfogulatlan figyelmeztetésére, el nem határozzák, hogy többé effélét nem tűrnek, vagy ha ennek hiányában, megfelelő intézkedések nem történnek, akkor ezek a periódusok még rövidebbek, az incidensek még gyakoribbak és kisebbek lesznek és huzamos, nagyobb szabású parlamenti működésről Magyarországon szó sem lesz. Mert míg az erre képes elemek lesznek többségben, addig a rakonczátlan elemek obstruálnak; mikor ezek jutnának hatalomra, más okból nem folyna a hasznos munka, quod Deus avertat! Különben Tiszát — hamisan vádolják azzal ellenfelei — ebben nem önzés és pártszempont és épen nem illiberalizmus vezette, mert mindenik párthoz, az általuk egyaránt elismert nagy érdek nevében intézte szerény figyelmeztetését, sőt ezektől egyenesen apellált a választókra is. Ez bizony nem hatalmi vágy, ez a legdemokratikusabb és legparlamentárisabb felfogás. A választók ítéletének kell kiszolgáltatni, jó és rosz képviselőt, helyes és helytelen eljárást egyaránt és az ellenzéknek legkevésbbé szabad tiltakozni ezen apelláció ellen. Ami egyébiránt csak azt bizonyítja, hogy mennyire bízik Tisza az ügy fontosságában és a magyar nemzet józan ítéletében. De természetesen, ez előtt jól kifejteni kell az ügyet, megbélyegezni, leleplezni kell a vádlottakat, hogy egészen helyesen ítélhessen. Erről pártkülönbség nélkül kellene gondoskodni a sajtó és parlament józan, higgadt elemeinek, melyek pillanatnyi szenvedélynek és látszólagos pártsikernek nem szabad, hogy feláldozzák a nagy, fontos érdekeket. Mert ha a parlamentarizmus egészségesen működik, akkor a pénzügyi egyensúly fentartása, a nemzetközi nagy kötelességek teljesítése, a belügyi reformok megállapítása és életbeléptetése, bizton és rövid idő alatt, kevesebb erőfeszítéssel és áldozattal lesz eszközölhető, mint a meddő szóvita és szenvedélyes haz folytonos zavarása közben, a legszebb tervek és törvényjavaslatok keresztülvitelére irányzott legnagyobb erőfeszítés mellett. Különben, gr. Szapáry-kabinetje, az ellenzék által is elismert oly erőkből áll, programmja, csak rövid idő előtt is az ellenzék egyik árnyalata által is dicsért oly irányban és stádiumban van, hogy a pillanatnyi elvakulás megszűnése után, még támadói is elfogják ismerni, hogy jobb erőkkel, jobb, hasznosabb irányban, sőt az egyensúlyra is sikeresebb tekintettel — a bécsi tárgyalások is bizonyítják — a reformok és befektetések, a forgalom és hitelviszonyok további fejlesztésére közelebbi, sikeresebb és gyorsabb megoldásra vezető kilátással, most és — hiszszük — még hosszú időn át, újabb kombinácziót és csoportosulást józanon lehetőnek tartani sem lehet. Annál kevésbé, mert Tiszának sikerült oly többséget adni át gróf Szapáry vezetése alá, mely hosszú éveken át biztosítéka volt a parlamenti konszolidácziónak és gróf Szapárynak sikerült ennek teljes bizalmát — a legutóbbi erős támadások, sőt az óhajtott siker kimaradása daczára is fentartani, megőrizni, úgy, hogy csak az erőszak állhatja útját a sikeres működésnek. Az ellenzék gyanúsítja a többséget az erőszak alkalmazásával, pedig tényleg ez alkalmazta azt és amaz nem gondolt erre. Ha pedig e többséget a gúny fegyvereivel és kicsinyes cselszövényekkel, hivogatásokkal és ijesztgetésekkel, diflammáczióval és gyanúsításokkal akarják megrontani vagy gyengíteni, e kísérletek — ha gr. Apponyi ékesszólása teszi is ezt — eredménytelenek fognak maradni, egyszerűen azért,mert az ország tudja, hogy a kormány ezzel a többséggel rendezte az államháztartást, államosítá a vasutakat, vitte keresztül a magyar államiság érvényesülését, nyelvben, intézetekben, intézményekben, tarta vissza a reakcziót több téren és emelte a keleti kérdésben való eszélyes magatartása által — melynek eredményét most már utólagos bölcsességgel az ellenzék nagy része is elfogadja — Magyarország súlyát, befolyását. És így ha épen megmaradt és ernyedetlenül működik gr. Szapáry nagytehetségű kormányának vezetése alatt tovább is, a siker ezentúl is be fog következni. Az ellenzéki vad frázisok és vad vádak eddig még soha testet nem öltöttek, a közönség már egészen beleunt azok folytonos, üres hangoztatásába, de látja a kézzel fogható nagy eredményeket és ezek alapján bizonyára igazolt bizalommal fordul a jövőben is a szabadelvű párt felé. És hiszszük, hogy rövid időn nemcsak ez fog bebizonyulni, hanem az is, hogy a kabinet egysége, annak vezetése semmi kívánni valót nem hagy fenn— az ellenzéki jóslatok újabb fiaskójára! Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. A király útja. — Távirati tudósítás. — Reichenberg, okt. 1. Ő felsége utazása Prágából Reichenbergig valóságos diadalut volt. Az egész vonal mentén ezer, meg ezer ember állt ünnepi díszben. A merre a vonat elhaladt, festői népviseletben állt a sokaság. Ő felsége parancsot adott, hogy a vonat lassan haladjon ; szakadatlanul a szalon kocsi ablakában állott és a néptömeg folytonos lelkes üdvözlését, hol szalutálással, majd fejbólintással, majd meghajlással köszönte meg. Bischitzben a melniki polgármester, a városi képviselet, a környékbeli községi képviseletek, egyletek, iskolák várták az uralkodót. Riadó üdvözlés hangzott fel, amikor a vonat az állomásra berobogott. Rázendítették a néphimnuszt, a körülfekvő halmokon örömtüzek lobogtak. Az udvari vonat négyszer állott meg, mégpedig Jungbunzlauban, Münchengrätzben, Turnauban és Reichenau-Geblanzben. Mindegyik pályaudvar pompásan volt ékesítve; mindenütt a községi hatóságok, a polgármesterek a városi képviselettel, a nemesség, a felekezetek papjai, az iparosok és a tanuló ifjúság várták a király megérkezését. Ő felsége kiszállt a kocsiból s fogadta a polgármesterek üdvözléseit, amelyekre köszönettel válaszolt. Mindegyik állomáson ünneplőbe öltözött iskolás leányok virágbokrétát adtak át ő felségének, aki bemutattatta magának a hatóságok fejeit, a polgármestert, a kerületi főnököket, a papságot és az előkelőségeket. Mindenkihez volt az uralkodónak szívélyes szava. Ő felsége 9 órakor érkezett meg Reichenbergbe. A pályaudvaron Wazka, a kerületi törvényszék elnöke, Schlögel kerületi főnök, a hatóságok fejei, Schucker polgármester a városi tanácsosok élén, valamennyi felekezet papsága, Crouy herczeg, Rohan herczeg és Clam-Gallas gróf jelentek meg ő felsége fogadására, ő felsége a jelen voltak szűnni nem akaró lelkesedése közt szállt ki az udvari vonat szalonkocsijából és ellépett a díszszázad előtt. A polgármester üdvözlő beszédje után, Reichenberg ifjúsága nevében a polgármester leánya virágbokrétát adott át az uralkodónak. Ezután Engerer városi tanácsost mutatták be. Prada alpolgármesterhez fordulva, ő felsége megjegyezte, hogy rendkívül örvend a város felvirágzásán. Miután ő felsége még számos előkelőséget tüntetett ki megszólítással, a helytartóval kocsira szállt és a beláthatlan sokaság éljenzése közt, a városba hajtatott, a felsége fogata előtt a polgármester kocsija haladt. Reichenberg, okt. 1. A szövőiskola megtekintése alkalmával ő felsége Ginzkey kereskedelmi kamarai elnök beszédére következőleg válaszolt: »Élénk örömmel tölt el ama fejlődés, melyet Reichenberg és az egész kerület a lakosságnak mindenkor kifejtett ipari tevékenysége és ügyessége elért. Szívesen jelentem ki ezt, midőn szeretett cseh királyságom e részében is kifejezem legjobb kivánatomat a gazdasági élet további fejlődése iránt. Az ipar terén kitűnő kamarai kerület kiváló tevékenysége a népjólétnek legfontosabb forrását képezi és elvárom, hogy jövőben a közérdek, az iparosok és kézművesek minden részről való egyetértő együttműködése által ama hathatós fejlesztésre és előmozdításra találjon, mely különösen szívemen fekszik és melyhez a Mindenható áldását kérem. Reichenberg, okt. 1. Ő felsége bevonulása gyönyörű időjárás mellett 1410-től 12 óráig tartott. Megható jelenet volt az összes dalegyletek hódolata, midőn ő felsége a városháza erkélyére lépett. A néphimnusz a tömegre hatalmas benyomást tett. Magát az uralkodót is láthatólag mélyen megindította a jelenet. Délben ő felsége Clam-Gallas gróf kastélyába érkezett, hol reggeli volt. Az uralkodó jobbján Clam-Gallas grófné, balján a hadtesten A rosenthali bombarobbanások. Gondolkodásba ejtő híreket hozott az esti órákban a táviró, amelyeket csupán teljes fentartással közlünk, jóllehet a rendszerint jól értesült »N. Fr. Presse« esti lapja — az egyedüli a bécsi lapok közül — megerősíti ezeket a távirati értesüléseket. Kern kisebb dologról van ugyanis szó, mint arról, hogy ugyanazon vonalon, amelyen ma reggel 6 órakor királyunk Prágából Reichenbergbe menendő volt, a Reichenberg előtti utolsó állomásnál, Rosenthalban a vasúti hídtöltésen, éjféltájban nitroglycerinnel töltött két bomba robbant szét. Miféle dologgal állunk itt szemben ? Gaz és alávaló bűntettel, amelytől méltó undorral és megvetéssel kell, hogy elforduljon minden állampolgára a hazának ? Avagy pusztán egyszerű csinynyel, amelynek kieszelői nem fontolták meg, miféle felháborodást okoznak? E kérdésekre ebben a pillanatban teljesen biztos választ alig adhatunk. A táviratokból azonban az látszik valószínűnek, hogy ezúttal csakis ez utóbbiról lehet szó. Mindenesetre kívánatos, hogy gyors és erélyes nyomozással a tettesek kipuhatoltassanak, hogy ez által a közvélemény, amelyet maga az a homály is, amelybe ez eset ma még burkolva van, méltán felháborít, megnyugtattassék. Az éj folyamán a következő táviratokat vettük: Reichenberg, okt. 1. Rosenthalban, Reichenberg mellett, a szeptember 80-áról okt. 1-ére virradó éjjelen éjfélkor, a vasúti áthidalásnál a töltés mindkét oldalán robbanás történt, egy méternyi szélességű és fél méternyi mélységű nyílásokat törtek ki a gyámoszlopokon. A vasúti közegek ezt azonnal észrevették és a megrongált építményt használható állapotba helyezték. Reichenberg, okt. 1. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Kirchhof, a rosenthali vasúti állomás főnöke tegnap éjjel éppen hazafelé ment Rosenthalból a pályaházban levő lakására, midőn az úgynevezett Bezirk utczát áthidaló híd tájékán menydörgésszerű robbanást hallott. Kirchhof azonnal a robbanás színhelye felé sietett. Amint a pályatestre érkezett Beduitschek pályaőr sietett eléje, azzal a hírrel, hogy valahol robbanás volt. Mindketten tehát a helyszín felé siettek és aközben a fentebb említett hídhoz érkeztek. E pillanatban történt a másik robbanás, mely sokkal erősebb és nagyobb volt az elsőnél. A rázkódás közvetlenül a híd ive alatt történt. A két férfi azonnal a híd megvizsgálására sietett, mert a 852. számú tehervonatnak közvetlenül a történtek után kellett Reichenbergről eltávoznia. A vizsgálat alkalmával a híd kőfalán mindkét oldalon körülbelül egy négyszög méternyi nagyságú 60—80 centiméter mélységű lyuk tátong. A híd boltozatán néhány zúzódást és tartóin kis görbülést vettek észre, miután a szükséges biztonsági intézkedéseket megtették, minden fennakadás nélkül jelt adhattak a tehervonat elindulására. A híd közelében levő vasúti lejtő vizárkában egy ház a robbanás ereje folytán összeomlott. A merénylet helyén érezhető penetráns szag arra enged következtetni, hogy az utczai híd falának lyukaiba mindkét oldalon nitroglycerinnel telt és gyújtózsinórral ellátott bombák voltak elhelyezve. A gyújtózsinórokat biztosan egy időben gyújtották meg, de a bombák egy szerencsés véletlen következtében, nem robbantak fel egyszerre s igy a nagy robbanást meggátolták. A Reichenberg-Gablonz-i helyi vasút vasszerkezetű hídja, mely vas alaposzlopokon nyugszik, egyáltalában nem sérült meg. A híd kijavítását azonnal elrendelték és rögtön végre is hajtották. Közvetlenül a robbanás előtt a híd alatt elvezető úton több embert láttak, de sem ezek, sem az előbb említett állomásfőnök semmi gyanúsat sem vettek észre és igy kétségtelen, hogy a bűnösök a kanóczot már régebben gyújthatták meg. A tett elkövetőit illetőleg biztos gyanú nincsen, de állítólag már megtalálták azokat a nyomokat, amelyeken haladva, megtalálják a titokzatos eset nyitját. A forgalom nem akadt meg. Prága, okt. 1. Reichenbergben futótűzként terjedt el a hír, hogy Rosenthalban, néhány lépésnyire a vasúti állomástól dinamittal megtöltött két bombát fektettek le, melyek a töltéshíd alján lévő víztömlőbe voltak elhelyezve. E bombák egyike éjjeli 12 órakor felrobbant, a másik egy negyedórával később. A robbanás oly nagymérvű volt, hogy a körülfekvő épületek ablakai szétzúzódtak, a hidat erősítő karfák kiszakíttattak és a híd maga járhatatlanná vált. Természetes, hogy Rosenthal lakosságát a robbanás felverte álmából. Konstatálták, hogy a bombák, mint szokásos, vasburokkal voltak ellátva és nitroglycerinnel megtöltve. Az állomásfőnök a vasúti munkások által azonnal eltávolíttatta a romokat és a pályatestet helyreállíttatta, úgy, hogy a vonat még hajnal előtt járható lett. Az izgatottság mindenütt óriási. (M. É.) Bécs, okt. 1. Mérvadó körök abban a véleményben vannak, hogy a Reichenberg melletti vasúti merényletnek semmi politikai háttere nincs, hanem közönséges gyermekcsíny; e véleményt azonban semmi figyelemreméltó mozzanat sem támogatja, hanem minden valószínűséggel állíthatni, hogy anarkhista merénylet forog fen. Reichenbergben az utolsó időben a szoczialista párt agitátorai utazgattak. Igen sokat lázított azon a helyen a bécsi anarchisták vezére, dr. Ader Viktor. Ez az eset emlékeztet most arra a vasúti merényletre, amely nemrég Florisdorf közelében történt, amikor ő felsége Prágába utazott. Mindkét merénylet bizonyos hasonlatossággal bír kivitelében. Feltűnő, hogy úgy itt, mint amott huszonnégy órával előbb, mielőtt a király a vonalon áthaladt, vitték végbe a merényletet. (M. E.) Bécs, okt. 1. A »Neue Freie Presse« jelentése szerint csínyről van szó, melynek a politikához semmi köze. A nyílásokat két kis bomba felrobbanása okozta, melyeknek eldördülését a környéken meghallották, miáltal az állomásfőnök figyelmessé tétetvén, a rongált rész helyreállítását elrendelte. A tettesek ismeretlenek. Rosenthal helység ama gyártelepekhez tartozik, melyek Reichenberget körülveszik s az első állomás Reichenberg előtt. Mintegy 100 lépésnyire az állomás előtt van a hídtöltés, amelyek hídja alatt két vízlevezető csatorna van, melyek egyikébe tették a két bombát, melyeknek felrobbantása közt mintegy tíz percznyi időköz telt el A töltéshez legközelebb eső parasztház ablakai megrepedtek. A bombák nitroglycerinnel voltak töltve. Bécs, okt. 1. A merényletre vonatkozólag hivatalosan jelentik, hogy a Rosenthal melletti hídon a robbantószerek mindkét oldalon egy méter széles és fél méter mély nyílást ütöttek. Taaffe gr. miniszterelnök utasításokat küldött Thun gr. helytartónak, a merénylők kipuhatolása iránt. (M. E.) Prága, okt. 1. A »Politik«-nek táviratoztak Reichenbergből. Múlt éjjel a közeli Rosenthal melletti vasúti hidat, melyen ő felsége keresztülutazandó volt, megrongálták. Prágában az a hír volt elterjedve, hogy a Reichenberg közelében levő vasúti hídon kevéssel az uralkodó odaérkezte előtt, egy bombát találtak, de idejekorán eltávolították, anélkül, hogy kárt tett volna. (M. É.) Bécs, okt. 1. A reichenbergi merényletről még a következőket jelentik: A dynamitbombák nem voltak időjelzőkészülékkel ellátva, úgy, hogy a robbanás ideje nem volt szabályozható, úgy látszik, mintha a czél csak ijesztés lett volna. Más oldalról azt állítják, hogy a merénylet a csehek részéről eredt, amennyiben a nemzetiségi túlzók arra törekedtek, hogy megakadályozzák a királynak a német iparvárosba való utazását. (M. E.) Reichenberg, okt. 1. A »Reichenberger Zeitung« a rosenthali bombarobbanásról részletes tudósítást közöl, amely megerősíti a már közölt részleteket. A nevezett lap még a következőket írja: „Az okozott hídrongálás oly csekély, hogy egy Reichenbergben álló tehervonatnak közvetlenül a robbanás után megadhatták a jelt az indulásra. Ez ama körülménynek köszönhető, hogy a híd két oldalán elhelyezett bombák nem egyidejűleg robbantak fel, bár az egyidejű robbanást valószínűleg szándékolták. Közvetlenül a robbanás előtt számosan mentek át azon a helyen, anélkül, hogy valami gyanús dolgot vettek volna észre, amiből következik, hogy a kanóczokat sokkal előbb gyújtották meg. Határozott gyanú még senki ellen sem merült fel, de hír szerint, már rátaláltak a nyomra, amely e gonosz csíny felderítésére vezethet. Hogy csak csínyről van szó, ez minden kétségen felül áll. Reichenberg, okt. 1. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése : Miután a hatóság képviselői a hidrobbanásról a múlt éjjel felvették a tényálladékot, rögtön kijelentették, hogy lépéseket kell tenni az iránt, hogy a király erről az esetről értesíttessék. A helytartónak haladéktalanul sürgönyöztek is. Az itteni polgármesterhez azonban már reggeli 4 órakor megérkezett az értesítés, hogy az udvari vonat programmszerűleg fog megérkezni. Midőn a király vonata a robbanás színhelyén átrobogott, ő felsége úgy reggel az odautazás, mint este a visszautazás alkalmával megjelent vagyonjának ablakánál. Mind akét ízben zajos örömrivalgással köszöntötték. Bécs, okt. 1. Az itteni szoczialisták körében gyanítják, hogy a fenforgó esetben nem anarchista merényletről, hanem néhány fanatikus ifjú-csehpártinak ténykedéséről lehet szó, kiknek célja az volt, hogy a reichenbergi örömnapot megzavarják. A szoczialisták felháborodással utasítják vissza a gyanút,mintha részük volna e gyermekes csínyben. Utalnak arra, hogy nem is lenne czélja, ha a pályatestet majdnem 24 órával ő felsége megérkezése előtt megrongálták volna, ennélfogva csak oly merényletről lehet szó, melyet elkövettek azok, kiknek érdekében állott, hogy a reichenbergi ünnepélyt megzavarják. Ezzel szemben különösen figyelemreméltó, hogy a szoczialista párt a legutóbbi időben nagyon megszaporodott cseh elemek által és hogy a szoczialista párt vezetése a vidéken jelenleg tulajdonképen a csehek kezében van. (M. É.) Bécs, okt. 1. A hivatalos vizsgálat eredményeként konstatálták, hogy a híd ellen intézett merénylet sikertelensége annak köszönhető, hogy a bombák nem voltak kellő mélyen elhelyezve; ha mélyebben helyezték volna el, valószínűleg az egész híd romba dőlt volna. Ide érkezett hírek szerint a merénylet czélja egyedül az volt, hogy a híd fölrobbantásával közlekedési akadályt idézzenek elő s ez által a király reichenbergi utazását meghiúsítsák. Bécs, okt. 1. Reichenbergből mindez ideig semmiféle magánértesülések sem érkeztek a merényletről. Csak egy hivatalos és meglehetősen hiányos tudósítás érkezett a Rosenthal közelében történtekről, amely a »Reichenberger Zig«-ból ered. Abból a körülményből, hogy a bécsi lapoknak Reichenbergben teljesen megbízható levelezőik vannak, meglehetős bizonyossággal lehet arra a következtetésre jutni, hogy mindazokat a táviratokat, amelyek a merénylettel foglalkoznak, lefoglalták. (M. É.) Berlin, okt. 1. A »Vossische Zeitung« a vasúti merényletről a következőket írja: Senki sem fogja feltenni a reichenbergi német lakosságról, hogy ő felsége ellen merényletre engedné magát ragadtatni; e szerint teljesen — úgy látszik — ismeretlen tényezők működtek közre. (M. É.) rancsnok ült, szemben Ő felségével Clam-Gallas gróf foglalt helyet. Ő felsége programmszerűleg esti 6 órakor indult vissza Prágába. Prága, okt. 1. Ő felsége programmszerűen holnap, pénteken délután 3 órakor utazik el. Czedik báró, az államvasutak elnöke most este Prágába utazott, hogy Gerstl forgalmi igazgatóval együtt, ki reggel szintén oda utazik, személyesen átvegye az ünnepi vonat vezetését. Ő felsége , este 10 óra 50 perczkor érkezik Bécsbe. (M. E.) Prága, okt. 10 felsége Reichenbergből programmszerüleg ideérkezett. A képviselőház szombaton, f. évi okt. hó 3-án, d. e. 11 órakor ülést tart. Napirend: Királyi leirat újból kihirdetése. A főrendiház szombaton, f. évi okt. hó 3-án, déli 12 órakor ülést tart. Napirend: Királyi leirat újból kihirdetése. A 48-as pártkör okt. 2-án d. u. 6 órakor vasutcza 6. sz. a. értekezletet tart. Belföld, Budapest, okt. 1. (Cáfolat.) A »Bud. Corr.« jelenti. Azon újonnan felmerült hír, hogy a trónörökösödési rendet illetőleg ő felségének egy legmagasabb intézkedése volna kilátásban, különösen pedig, hogy Károly Lajos főherczeg trónörökösödési jogáról lemondani szándékoznék — amint illetékes oldalról értesülünk — minden tényleges alapot nélkülöz. A trónörökösödés úgy Magyarországon, mint Ausztriában világosan és minden kétséget kizárólag van a törvényekben körülírva és Károly Lajos főherczeg leköszönéséről sohasem volt szó. Károly Lajos főherczeg ismert rendkívüli kötelesség-érzeténél fogva ilynemű eshetőségre nem lehet gondolni. Egyáltalán nincs most semmi indok, hogy ez a kérdés most szellőztessék.