Nemzet, 1892. április (11. évfolyam, 3446-3474. szám)

1892-04-01 / 3446. szám

az egyházi középiskolák nélkülözik a vallásos szel­lemben képzett tanárokat. Indítványt nyújt be az iránt, hogy a zsinat tegye meg a lépéseket egy református felekezeti bölcsészeti fakultás létesítése czéljából, mely tanárképzővel kap­csolatban állíttatnék föl. A zsinat az indítványt egyik legközelebbi ülésének napirendjére tűzte ki. Fejes Istvánnak azt az indítványát kezd­ték ezután tárgyalni, hogy a zsinat járuljon fel­irattal a közoktatásügyi kormányhoz a felekezeti néptanítók állami segélyezése tárgyában, annál is inkább, mert a minisztériumban már folytatják a munkálatokat s igy a felekezet a maga érdekei szempontjából is felvilágositólag szólhat a tárgy­hoz. Ez az ügy a reformátusokat mélyen érdekli, mert hisz a reformátusok kívánják már régen, hogy a felekezeti néptanítók állami segélyben ré­­szesittessenek. Az indítványozó mély hálával van eltelve a közoktatásügyi miniszter iránt, aki ezt az állami segélyezést kezdeményezte. De vannak fontos elvi kérdések, amelyek a törvényjavaslati tervben érintetnek s amelyeket nem lehet szó nél­kül hagyni a zsinatnak, így felemlíti a megszabott minimum kérdését, amelynek megállapítása az egyháznak volt eddig fentartva. Ilyen fontos kér­dés a kötelező korpótlék kérdése, amely óriási terheket fog róni az iskolákat fentartó egy­házra ; igaz, hogy a kormány megígéri, hogy ahol az egy­ház nem képes fizetni a korpótlékot, ott az állam fogja azt fedezni,­­ de ez az államnak oly mértékű beavatkozását vonná maga után az iskola­ügyekbe, amely az egyház önkormányzati jogát veszélyeztetné. Indítványozza, hogy a képviselő­házhoz intézendő kérvényben ezeket a sérelmeket felsorolják. Tisza Kálmán nem ellenzi, hogy a zsinat e kérdésben előadja észrevételeit, mert egy kész törvényjavaslatról van szó, melyhez még kisebb jelentőségű testületek is hozzászólhatnak, mint a zsinat. Egyetért a legnagyobb részével azoknak, a­miket Fejes István mondott. Nem lehet semmi ol­dalról megtámadni a törvényjavaslat c­élzatát, hogy a tanítók helyzetén segítsen,­­ de viszont szükségesnek tartja, hogy a felekezetek érdekei is figyelembe vétessenek. Egyetért Fejessel abban is, hogy az állami beavatkozás már 50 frtnyi segély­­összegnél nincs helyén. Ezt az összeget nagyon csekélynek tartja arra, hogy az egyház fontos ön­­kormányzati jogokat áldozzon fel értük. Sérelmes­nek tartja a kárpótléknak kötelezőleg való kimon­dását egyrészt önkormányzati szempontból is — de másrészt maguknak a tanítóknak szempontjá­ból is, mert lesznek olyan egyházak, amelyek ha korpótlékot kötelesek majd adni, egy évvel a kor­­pótlékos év előtt a tanítót elküldik s igy sok tanító örökös vándorlásra lesz kényszerítve s a korpótlékos ötödik évet egy helyen aligha éri meg. Csak egy tekintetben nem osztja előtte szóló nézetét. Az állami szempont hangsúlyozása nagyon is helyén van a tör­vényben, az állam jogosan követel befolyást olyan tanítók választásába, akiknek fizetését rész­ben ő fedezi s ilyen tanítók alkalmazása ellen joggal emelhet kifogást a kormányzat állami szem­pontból, mert vannak tanítók, akik államellenes tanokat csepegtetnek a gyermekek lelkébe. Egész­ben véve azonban hozzájárul ahhoz, hogy feliratot intézzenek a közoktatásügyi miniszterhez. a­ kép­viselőházhoz még nem kell fordulni, mert amíg a törvényjavaslat oda kerül, addig sok változás történhetik rajta. Kiss Albert hozzájárulása után az indít­ványt elfogadták s a tanügyi bizottsághoz utasí­tották, a felirat szövegezése czéljából. Ezután az egyházalkotm­á­n­y­i bizott­ság terjesztette elő a szövegezés czéljából hozzá utasított szakaszok új szövegét. Szeremley Sámuel hosszabban indokolva azt az indítványt terjeszti elő, hogy a törvényben kötelezőleg mondassák ki, hogy minden városban 8—4000 lélekből álló külön gyülekezetekre osztas­sanak a nagyobb egyházak s minden ilyen kisebb gyülekezet tartson külön lelkészt. Ezt a lelki gon­dozás hatásosabbá tétele szempontjából látja szükségesnek. Tudja, hogy ilyen törvényt egy­szerre végrehajtani nem lehet, de idő múltával a törvény szerinti átalakulás meg fog történni azzal az eredménynyel, amit tőle ő remél. Szász Domokos és Szász Károly püspö­kök helyeslik az elvet és a törekvést, mely Sze­remley indítványában foglaltatik, de törvény­ben kimondhatónak nem tartják. Hozzájárulnak az egyházalkotmányi bizottság javaslatához, mely határozatként óhajtja kimondatni a zsinat által, hogy a nagy egyházaknak kisebbekre való elosz­tását és külön lelkészekkel való ellátását kívána­tosnak tartja. Lukács Ödön, Kiss Albert,Dégenfeld József gróf hozzászólása után a kérdést szavazás alá bocsátja az elnök, a zsinat a bizottsági javas­latot fogadta el nagy többséggel. A bizottsági jelentés többi részét is tudomá­sul vette a zsinat. A tanácskozást holnap folytatják. A zsinat további tanácskozási rendjére a még függő­ben levő bizottsági jelentéseket tűzték ki. A zsi­nat második ülésszaka valószínűleg szerdán vagy csütörtökön véget ér. Vidéki élet, Alsó-Fehér megye ma népes közgyűlése el­határozta, hogy ő felségéhez megkoronáztatása 25. évfordulója alkalmából üdvözlő feliratot intéz. A kisenyedi főszolgabírói állásra élénk küzdelem után Pongrácz Géza választatott Chirilla Ist­ván ellen. Ausztria, Prága, márcz. 31. A cseh tartomány­gyűlés kiegyezési bizottságának mai ülésében Kutsera az ifjú csehek álláspontját védte, míg Zellhammer, az ifjú csehek erélyes ellentmondása közt, az ó-csehek álláspontját fejtette ki, mire az ülést, Scharschmidt báró udvari tanácsos hosszabb beszéde után, félbeszakították. — A legközelebbi ülés holnap délután lesz, a tartománygyülés ülése után. Prága, márcz. 31. A tartománygyülés mai ülésén Engl ifjucseh párti képviselő azt indít­vány­ozta, hogy a vasárnap délutáni oktatás eltil­tásáról szóló rendeletet vonják vissza. A németek valamennyien az ifjú csehekkel szavaztak, míg a nagybirtokosok tüntetőleg ülve maradtak. A napi­rend folytatásánál Thun gróf helytartó ezután kijelentette, hogy a kormány mindent meg fog tenni arra nézve, hogy a kifejezett óhajnak meg­feleljen. Dinamitos Paris, Budapest, márcz. 31. (ul.) Ravacholt elfogták. Ez a legújabb fordulat a párisi dinamit-háborúban. A fran­­czia közhiedelem­ Ravacholt tartja a bomba­vető anarkisták vezérének, az újabb din­amit­­merényletek főrendezőjének; könnyen érthető tehát az öröm és megnyugvás, melyet Rava­­chol kézrekerítése előidézett a franczia fővá­rosban. Olyan siker ez, amely a kormány és a hatóságok iránt lényegesen meg fogja szi­lárdítani a bombák robbanásának elrémítő hatása alatt alaposan megingott bizalmat. A hangulat olyan izgatott volt, hogy már-már veszedelmessé kezdett válni a Loubet-kor­­mányra nézve. A képviselőház keddi határo­zatai csalódásig hasonlítottak a kormánybuk­tató hajlandóság kitöréseihez. Szakadásra akkor szerencsére nem került a sor, most pedig Ravachol elfogása kedvezőre for­dította a közhangulatot. Nem lehetetlen, hogy a közönség — ellenkező irányban—épen olyan túlzásra ragadtatja magát, mint Ravachol elfogása előtt. Akkor szinte kedve volt kor­mány­válság előidézésére, azzal az indokolás­sal, hogy a kormány és a hatóságok nem állván feladatuk magaslatán, képtelenek meg­védelmezni a társadalmat a fenyegető vesze­delem ellen. Mivel pedig lassanként gyöke­ret vert az a hiedelem, hogy Ravachol a megtestesülése minden anarkista gonoszság­nak , most már, amikor ő börtönben ül, a pá­­risiak hangulata könnyen átcsaphat az ellen­kező végletbe és túlságosan rózsaszínnek láthatja a szemhatárt, minthogy Ravachol fe­nyegető alakja letűnt onnan. Erre a könnyű változékonyságára a közhangulatnak utal­tunk múltkori czikkünkben, amely Ravachol elfogása előtt jelent meg. Ez a változékonyság, állhatatlanság ragadja sokszor olyan igazság­talanságra a közönséget, amilyennel a Rava­chol elfogása előtt megtámadták a párisiak a hatóságokat, tehetetlenséggel vádolva azo­kat. A párisi rendőrség a vádaskodásra azzal felelt, hogy másnap nyakoncsípte azt az em­bert, akinek elzárásától várta mindenki a Szajna partján Páris menekülését a legbor­zasztóbb veszedelemből. Nem bocsátkozha­tunk annak találgatásába, mennyiben fogja megszüntetni a párisi anarkista üzelmeket Ravacholnak ártalmatlanná tevése; csak any­­nyit akarunk megjegyezni, hogy a Loubet­­kabinetnek éppen kapóra jött ez a jó fogás, mert a napról-napra fokozódó izga­tottság olyan idegessé tette még a képvise­lőházat is, hogy minden perc­ben tartani le­hetett a kormánynak kisebbségben maradá­sától. Pedig igazán felesleges lett volna Ra­vachol miatt miniszterválságot rendezni épen akkor, amikor más oldalról szintén ve­szély mutatkozik. A Vatikánban ugyanis igen kínos benyomást idéztek elő a párisi templomi botrányok, s most hirtelenében nem tudják a pápai diplomaták, minő állást foglaljanak el a kormánynak erre az ügyre vonatkozó nyilatkozataival és intézkedései­vel szemben. Jelentést kértek Párisból, de addig is amíg ezt megkapnák, némi hajlan­dóság mutatkozik a közeledésre a monar­­kistákhoz. Ha ez a hajlandóság tetté válnék, bizonyosan kellemetlen csalódást hozna a köztársaságra, épen abban a pillanatban, a­mikor megszerezhetni vélte olyan hatalmas tényező közreműködését, amilyen a katholi­­kus egyház Francziaországban. Maga a kor­mány is mennyire méltányolja ennek az újonnan fölmerült nehézségnek a jelentősé­gét, látszik abból, hogy Lefébvre de Bihaine, Francziaország nagykövete a Vatikánnál, el­halasztotta szabadságra utazását. Ilyen kö­rülmények között valóban frivolság volna Ravachol miatt kormányválságot visezenk­­­ozni.* Az éj folyamán a következő táviratok ér­keztek : Páris, márcz. 31. A rendőrség ma délelőtt letartóztatta Delaunoy a­n­a­r­k­i­s­t­á­t, kit a legutóbbi Avesnes-nél elkövetett dinamit-lopással vádolnak. Sze­­mélyleírása hasonlít azon egyén személyle­­írásához, kit vasárnap reggel a rue de Cli­­chy-ben a robbanás színhelyén találtak. A Ravachol és társai ellen megindított vizsgá­lat valószínűleg nagyon gyorsan fog befe­jeztetni, mivel a letartóztatottak többsége vallomásokat tett. Páris, márcz. 31. Tegnap és ma tovább folytatta a rendőrség a nyomozásokat az anarkistáknál Párisban és a vidéken és több helyütt robbanó anyagok készítésére szol­gáló anyagokat talált. Számos letartóztatás történt. Páris, márcz. 31. Ravachol elfo­gat­á­s­á­t valamennyi lap elsőrangú politi­kai eseménynek tekinti. Ravachol bevallotta, hogy gyilkolt, sírokat fertőztetett s hamis pénzt gyártott, de azt tagadja, hogy a Saint- Germain boulevardon történt robbanásnak ő a tettese. A clichy-utczai robbanás azonban az ő műve. Azt hiszik, hogy halálra ítélik, bár az új dinamit-törvény rá még nem alkal­mazható. Az anarkisták meg vannak rémül­ve, s megszabadulni igyekeznek robbanó­szereiktől. Némely lap állítása szerint több anarkista kijelentette, hogy ezután bourgeois, békés nyárspolgár (!) akar lenni. (N. Fr. Pr.) Paris, márcz. 31. A dinamitmerényletek ügyében vádlottak mindnyájan teljes vallo­mást tettek és elmondták a Boulevard St. Germain-i robbanás részleteit s Ravacholt jelölték meg az anarkista banda főnökeként. Vallomásukban azt is mondják, hogy Ra­vachol robbantotta fel a Rue de Clichy-t állomásaikkal azonban elkéstek. A vizsga­blróság ismer minden lépést, me­lyet Rav.­chol egy év óta tett. Tudják, hogy a Montbrisonban elkövetett gyilkosság al­kalmával 30,000 frankot lopott el, azt St.­­Etienneben helyezte el több társánál és ha pénzre volt szüksége, abból a pénzből vett. Végül egyik bűntársa azt vallotta, hogy Ravachol Soisy-sous-Etiollesban dinamitot lopott, amelyet elásott valahol.­­ A »Li­­berté« szerint a vidéki hatóságok rendeletet kaptak, hogy utasítsák ki a külföldi anar­­kistákat. Páris, márcz. 31. A szenátus elfo­gadta a képviselőház által megsza­vazott póthiteleket, valamint azt a törvényjavaslatot, mely a robbanó­anya­gokkal véghezvitt merényletek tetteseit halállal fenyíti. Táviratok. Szarvas, márcz. 31. (Eredeti távirat.) Mindkét párt nagy tevékenységet fejt ki. A Haviár párt erősbítésére idejöttek Justh Gyula, Papp Elek, Barabás Béla, Endrey Gyula, Sima Ferencz orsz. képviselők. Az izgatást és házalást nagyban folytatják. Ennek eredménye az lett, hogy H­a­­v­­­á­r Dániel függetlenségi párti 43 szótöbbséggel S­z­i­v­á­k Imre ellenében képviselővé választatott. Kalocsa, márcz. 31. A­ keczeli kerületben P­á­l­f­y Ferencz fővárosi ügyvéd lépett fel sza­badelvű programmal. Vele szemben Komlóssy Fe­­renczet is jelölték pártonkívüli programmal. Berlin, márcz. 31. A »Norddeutsche All­gemeine Zeitung« a folyton felmerülő hírek­kel szemben mintha a korona pénzügyi zavarokkal küzdene, a leghatározottab­ban kijelentheti, hogy azok alaptalanok és, hogy sem a császári ház minisztériuma, sem pedig a császár magánpénztára nem akar kölcsönt felvenni. Berlin, márcz. 31. A »Reichsanzeiger« megerősíti, hogy Bötticher miniszter benyújtotta lemondási kérvényét és hozzáteszi, hogy Vilmos császár tegnap igen kegyes kéziratban értesítette Böttichert, hogy a lemondást nem fogadja el és kifejezte óhaját, hogy Bötticher tartsa meg most el­foglalt állásait a birodalomban és Poroszor­szágban. Berlin, márcz. 31. A b­ir­odal­mi e gy­űlés harmadik olvasásban megszavazta az elszássz, lotharingiai ostromállapotról, vala­mint a stratégiai­ vasutak kiépíté­sére előirányzott pótköltségvetésről szóló tör­vényjavaslatokat, mire Bötticher államtitkár a bi­rodalmi gyűlést bezárta.­­ A képviselőház mai ülésében második olvalában megszavazta a Welt-alapra vonatkozó törvényjavaslatot a bizottság javaslatai szerint, amelyek értelmében a szék­vesztrum megszűnte­tendő. Richter indítványát, hogy a cumberlandi herczeggel kötött egyezség előterjesztessék, a ház elvetette, miután a pénz­ügyminiszter tagadásba vonta az országgyűlés jo­gát, hogy az előterjesztést követelhesse. A pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy a cumberlandi herczeggel nem köttetett újabb szerződés, csakis az 1867. évi szerződés teljesítéséről van szó. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy az egyezmény újabb termékeket nem ró az állampénztárra. München, márcz. 31. (Eredeti táv­irat.) A »N. Fr. Pr.« jelentése: A »Hamb. Nachr.«-nek arra a megjegyzésére, hogy a konzervatívok Roon elnöksége alatt Bis­marckot a császár előtt a hadse­reg ellenségének óhajtották fel­tüntetni, az »Alig. Ztg.« a következő le­leplezést közli: A hetvenes évek közepén Monteuiffel tábornagyot szólították fel arra, hogy befolyását érvényesítve a császárnál a hadsereg ellen. Manteuffel ezt azonban lova­­giasan visszautasította, s egyszersmind kö­zölte is Bismarckkal ezt a tervet, mely egy magas állású katonától eredt, aki jelenleg nem aktív tagja a német hadseregnek. Páris, márcz. 31. A hadügyminisz­térium költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot ma szét­osztották. Az előirány­zat 645.159,698 frankra rúg, a­mi a múlt évi előirányzatnál 600,000 frankkal kevesebb. Páris, márcz. 31. Viviers püspöktől, aki az igazságügyminiszter engedélye nélkül Ró­mába utazott, távollétének egész idejére meg­vonják fizetését. Páris, márcz. 31. Egy porto-novo-i távirati közlés szerint 200 dahomitából álló rabló­csapat megtámadta az Oremen mel­lett fekvő Kezenou-t, mely helység 15 kilo­méternyire van­ Porto-Novo-tól. Porto-Novo védel­mére megtették a szükséges intézkedéseket. Egy czirkáló hajó a tengerparton horgonyt fog vetni. London, márcz. 31. A Pétervárott legutóbb megtartott haditanács­ról a Reuter-ügynökségnek a következő­ket jelentik: Gurko és Kohanov tábornokot márczius 10-én hívták Pétervárra hadita­nácsra, melyben résztvettek Suvalov berlini nagykövet és Foedericks stuttgarti követ is. Gurko azt jelentette, hogy haderejének szer­vezetével készen áll a védelemre, de a táma­dásra mindaddig nem, míg az egész haderő el nem lesz látva Berdau-fegyverekkel. Su­valov és Foedericks biztosították a tanács­kozókat, hogy Németország nem szándéko­zik Oroszországot megtámadni. Erre mondta Giers Schweinitz grófpétervári német nagy­követnek, hogy az orosz csapatoknak a né­met határon összpontosítása nem egyéb elő­­vigyázati rendszabálynál. (J. W. E.) London, márcz. 31. A »Times«-sal Buenos­ Ayresi levelezője közt Blaine államtitkár­nak egy a Dél am­er­ik­áb­an gyakorolt európai befolyás ellen irányuló ter­vét s a következőket jelenti neki: Az argentínai kormány és Walker amerikai tengernagy közötti tárgyalások folyamán Argentinia elvben elfogadt. az Egyesült­ Államoknak a tengernagy ajánlotta utalmat az esetre, hogy ha Argentinia Chilével vagy Brazíliával határvillongásokba keverednék, valamint késznek nyilatkozott elfogadni az Egye­sült­ Államok oltalmát külföldi beavatkozások el­lenében az esetre, ha Argentinia meg akarná semmisíteni Európával szemben elvállalt kötele­zettségeit. Róma, márcz. 31. A képviselőház mai ülésén Rudini miniszterelnök válaszolt Barzilai, Imbriani, Papadopolo és Galli kép­viselők kérdéseire a dalmát vizekben olasz halászok ellen intézett tá­madások tárgyában. Rudini kijelentette, hogy a dolog megtörtént. A sebenicoi olasz konzuláris képviselő felszólalt, az esetre vonatkozólag értesüléseket szerzett és a bí­róságnak jelentést tett a történtekről. A mi­niszterelnök hozzátette, hogy a bűnösök el­leni pert 10 nap múlva fogják tárgyalni és ennélfogva meg kell várni a tárgyalás ered­ményét. Barzilai, Imbriani és Galli hevesen panaszkodnak az állítólagos üldözések miatt, melyeknek az olasz elem a dalmát partokon a horvátok részéről 20 év óta ki van téve, miközben a szónokok az osztrák kormányt pedig az üldözésekkel szemben bűnös kö­zönynyel vádolják. Rudini utal előbb tett nyilatkozataira, mikhez nincs mit hozzáten­nie. L­u­z­a 11­­ pénzügyminiszter Prinetti képviselő kérdésére kijelenti, hogy az emisz­­szió bankokra vonatkozó törvény­­javaslatot holnap fogja előterjeszteni. Az ülés további folyamán a pénzügyi és kincs­tári miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a nyers selyem kiviteli vámjá­nak eltörlése iránt, valamint többféle meg­takarítások eszközlését illetőleg, melyek az említett törvény következtében előálló keve­sebb bevételt fedezendik. Róma, márcz. 31. A »Stefani ügynökség« je­lentése szerint a new-orleansi inc­idens elintézése iránt a tárgyalások még függőben vannak. A »New-York­ Tribüne« jelentései, melyek szerint már megállapodás jött volna létre, még koraiak. Belgrád, márcz. 31. A hivatalos lap közzé te­szi a Milán király nyilatkozatára vo­natkozó törvényt. — A szkupstina ma máso­dik olvasásban megkezdte az állami főszámszék szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Stafford, márcz. 31. A walsalli anar­kista összeesküvés miatt vád alá helyezett 6 egyén ellen megindított bűnper mai végtárgya­lásán felolvasták - e a k­i a vádlott vallomását, a­mely szerint valamennyi vádlott részt vett a bom­bák gyártásában, melyeket Oroszországban akartak felhasználni. Durham, márcz. 31. Daczára annak, hogy a megejtett szavazás a munkaszünet foly­­tatása javára ütött ki, a bányászszövetség ma délelőtt táviratilag felkérte a bányatulajdonoso­kat, hogy engedjék meg a munka megkezdését. Rio de Janeiro, márcz. 31. A kormány itt és Pernambukóban készenlétbe helyezte a csapatokat. A rendőrség nagy éberséget fejt ki. A hangulat izgatott. Ifjabb forradalmi mozgalomtól tartanak. Közgazdasági íá¥iratofc. Bécs, márcz. 31. A hitelintézet közgyű­lése jóváhagyta az 1891. évi zárszámadást, meg­adta a felmentvényt és 14 frtnyi osztalék kifize­tését valamint 428,301 írtnak a tartalékalapba való utalását határozta el. Az év folyamán is nyo­masztó volt az üzleti tevékenység korlátozottsága. A nemzetközi üzleti élet helyzete új vállalatok megkezdésénél fokozott elővigyázatot tesz szük­ségessé. A fáradozások ennélfogva főleg a folyó üzlet ápolására irányultak , mely megmaradt ugyanazon a fokon, melyen a múlt évben volt. Berlin, márcz. 31. A szövetségtanács elhatározta, hogy megengedi élő juhoknak Ausztria-Magyarországból való át­vitelét azon feltétel alatt, hogy az állategész­­ségyi egyezmény ellenőrzési határozatai alkalma­zást nyernek és hogy a szállítmányok csak vasúton és minden felesleges tartózkodás nélkül vizetnek a német területen át. Belgrád, márcz. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Pr.« jelentése :Az osztrá­k-m­agyar­szerb állategészségügyi egyezmény megszigorítása hír szerint abban áll, hogy ezután minden marhaszállítmány konzuli láttamozással látandó el, s Ausztria-Magyarország minden oly marhaszállítmányt visszautasíthat, mely azt a gya­nút és aggodalmat kelti, hogy ragályt hurcrol be a monarkia területére. Páris, márcz. 31. A képviselőház osztályai ma megválasztották a költségvetési bizottságot. A bi­zottságot 33 tagja közül 29 balpárti és 4 jobbpárti. A bizottság többsége általánosságban elfogadja az előirányzatot, de az italadó reformjáról szóló tör­vényjavaslat kibővítését kívánja. Értéktőzsde Bécs, márcz. 81. (Tőzsdei tudósítás) Az irányzat szilárd. Bankok, különösen hitelrészvény és já­radék élénkebben keresve. Szállítási értékek el voltak hanyagolva. Magyar földteherment. kötv. 92 90. Magy. hitelb. részv. 345.75. Erdélyi vasút részv. 202.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 115,50. Magyar nyer. k. sorsjegy 146.—. Magy. leszám. és váltóbank 112.75. Tiszai és sze­gedi köles. sors. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 108.45. Magy. fegyvergyár —.—. Magy. vasúti kölcsön 100.—. Alföldi vas­ut-r­ész­vény 208 25. Magy. északkeleti vasut-részv. 199.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasut.­­részv. 176.—. Magyar 5 száz. papirjáradék 102.—. Vil­lamos részv­­.—. Magyar jelzálogbank részv. —.—. Osztrák hitelrészvény 312.75. Déli vasut-részv. 83 25 Osztrák 4 száz. az.-járad. 110.85. Londoni váltóár 118.65. Károly Lajos vasut-részv. 211.25. 1864. sorsjegy 183 — 1860. sorsj. 140.—. Török sorsj. 37.60.4­2 száz. ezüst-járadék 93.95. Dunagőzhajózási társ. 314.—. Dohány-részv. 164.75. Angol-osztrák-bank-részvény 148.25. Osztrák államvas­uti részv. 279.25. 20 francos arany 9.42—. 4.2 száz. papirjáradék 94.65. Osztrák hitelsorsjegy 189.75. Né­met bankváltók 58.10. Cs. k. vert arany 5.60. Osztrák­magyar bank-részv. 984.1. Elbevölgyi vasut-részv. 229.25. Bécsi bankegylet részv. 112.50. Alpina-részv. t. 61 80. Az irányzat szilárd. Bécs, márcz. 31. (E­s­t­i t­ő z­s­d­e.) Az esti tőzsde csendes magatartással folyt le. Osztrák hitelrészvény 312.87. Osztrák-magyar államvasuti részv. 279.25. Má­jusi járadék 94.70. Magy. aranyjáradék 108.40. Berlin, márcz. 31. A mai tőzsde javultan nyílt meg, a bécsi tőzsde szilárd irányzata folytán. Az üzlet csendes volt. Bankrészvények megszilárdultak, járadékok­­ szilárdan indultak, kivéve a gyengébb olasz járadékot. Osztrák vasutak szilárdak voltak. Bányaértékek kissé javultak. Második órában többnyire kevés változást ta­nusított a tőzsde. Osztrák-magyar államvasuti rész­é-Bágyadtan jegyeztek.­­Zárlattal 40.40. Osztrák-magy­arszlárng Részvény 122.30. Dis­­conto­ bank részvény 179.25. Laura-kono részvények 101.40. Harpeni 136.20. Duxi 238.40. Magyar 4 száz. aranyjáradék 93.—. Olasz járadék 87.50. Török konzolok 19.70. Egyip­tomi —.—. Harmadik kibocsátású orosz keleti kölcsön 65.—. Rubel 207.—. Gelsenkirchen 127.25. Hibernia 114.25. Berlin, márcz. 31. (U t­ó t ö z s d e.) Osztrák hitel­részvény 172.62. Frankfurt, márcz. 31. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelv. 263.50. Ex. Hanyatlott. Frankfurt, márcz. 31. (Z­á­r­­­a­­.) Osztrák hitelrészv. 263.50. Osztr. államvasuti részv. 243.62. Déli vasut-rész­­vény 73.—. Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 92.95. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 6 száz. papirjáradék —. Alpina részv. társ. —.—. Csendes. Hamburg, márcz. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hi­telrészvény 267.50. Pétervár, márcz. 31. Váltó Londonra 98.70. London, márcz. 31. Ezüst 39.50. London, márcz. 31. A mai bankkimutatás kevésbbé kedvező volt. Az aranykészlet 24.513,590 fontot tesz. Ide­gen értékek szilárdan jegyeztek a párisi likvidálás foly­tán. Török értékek és Ottomán­ bankrészvények szilárdan jegyeztek, mert Genfben a »Compagnie Franco-Cuisse« nevű társaság megalakult. Argentiniai értékek párisi hí­rek által befolyásolva voltak. Külföldi értéktőzsdék zárlata márcz. 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista , 58.10 forint. — 100 frank vista : 68.10. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (D) értendő, költségek nél­kül. — Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás Árf.­­ Paritás Árf. Paritás 41/o-os magy. aranyjárad.. 93­ 20 118.41 K 93.—10S.28 K 92.'/. — 5%-OS „ papirjárad. . 87 70 102.17 K 87.80 102.29Kj — 4­2%-os osztr. „ . —.—--------81.05 —.—K — 6°/o-OS „ „ • 88.76 102.19 88 70 102.13 Ki —___ 4‘2®/0­03 a ezüstjárad.. 80.60 93 88 Ki 80 65 93 89 Ki — 4°/o-os „ aranyjárad.. 96.10 00.83 K 95 — 110.89 K — Magy. keleti vasúti kötv.. —I —.— —.— 6"/o-os kel. vasútels. kötv. —.— — Osztrák hitelrészvény.... 172.70 311.12 0 267 76 311.92 0 Osztrák-magyar bank___ ——.— .844 50 983 .27— —— .— Osztr.-magy. államvasut . I122 10 278.77 0 1243 60 278 26 608.75 --— Déli vasút............................. 40 20 83.14 0 1­73.26 83 41 1202 50 — Erzsébet osztr. ny. vasút.­ ——■ .— Magyar gácsorszigi vasút —173.— —.­­ —— — Elbevölgyi vasút................. —— —— .— Károly-Lajos vasút.......... 91 20 211 33 181.75 211.53 — Kassa-Oderbergi vasút... 76 50 176 45 —.— — Orosz bankjegyek............­206.70 114.06 —— .— Váltó bécsi piaczra ........... 171 90 58.15 171.85 58 15 — H. kibocs. keleti kölcsön. ——.­­ — Osztr. földhitel-részv. társ.­­ —1102 3°/6-os franczia járadék... —.— —.— —86.80 — 4'/s®/„-CS „ „ —.-------•- 106.60 Ottomán-bank részvény.. —1551.25 — Franczia törleszthető jár. —.— —.— —.— —97.06 Magyar vasúti kölcsön... —1 — •- — Magyar jelzálog-hitelbank — Magyar országos bank ... — Árutőzsde, Bécs, márcz. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén lanyha irányzat mellett az árak csökkentek. Eladatott: Búza tavaszra 9.78—9.82, máj.—jan.-ra 9.50—9.54, őszre 8.71—8.76. Rozs tavaszra 9.28—9.80, őszre 7.86—7.88. Zab tavaszra 6.16—6.17. Tengeri (uj) máj.—jun.-ra 5.56—5.58 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza tavaszra 9­80—9.83, máj.—júniusra 9.52—9.55, őszre 8.75—8.78. Rozs tavaszra 9.27—9.30, május—jú­niusra 8.98----9.01, őszre 7­87—7.90. Tengeri máj.—jun. 5.56—5.59, jun.—júliusra 5.58—5.61, jul.—aug.-ra 5­64— 5.67. Zab tavaszra 6.16—6.19, máj.—jun.-ra 6.22—6.25, őszre 6.05—6.10. Káposztarepcze aug.—szept-re 12.90— 13.—. Repczeolaj kész szállításra 85.----37.—, ápr.— máj.-ra 35.----37.—, szept.—decz.-re 33.50—34 50. Szesz nem contingentálva) kész szállításra —.------.—. Szesz (contingentálva) kész szállításra 19.87—20.—, ápr.—má­jusra 19.87—20.— frton. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása, BERLIN. Márczius 81 Márczius 80. Búza ápril -májusra................... 186 mirha 60 fillér 189 márka 60­ fillér „ Június—júliusra................... 188 „ 60 „ 191 „ „ Rozs ápril—májusra ................... 201 „ 75 , 203 „ 50 „ „ junius—júliusra................... 193 * 50 n 194 , 75 n Zab ápril—májusra..................... 146 „ 25 „ i46 „ 50 „ „ május—júniusra . . ............. 147 „ 60 „ 143 — ,, STETTINS Búza ápril—májusra..................... 207 márka 60 fillér 208 márka — fillér „ május júniusra..................... 208 „ — , 208 „ 56 „ Rozs ápril—májusra..................... 205 „ — „ 207 „ 50 „ „ május—júniusra..................... 202 „ 60 „ 206 „ — „ KÖLN. Búza májusra ................................. — márka — fillér 20 márka 49 fillér „ júliusra . . ........................... 20 „ 30 „ 20 , So , Rozs májusra .................................... — „ — 21 „ 30 „ „ júliusra ................................. 21 „ so „ 21 „ 30 „ PÁRIS. Búza folyó hóra.............................. 24 frank 60 c­me 24 frank 50 etme április hóra.............................. 24 „ 80 „ 24 „ 60 „ , 4 hóra máj­­tól ................... 24 „ 90 „ 25 „ 80 , „ 4 utólsó hóra............................. 20 „ 90 25 „ 60 „ Liszt folyó hóra .............................. 51 „ 76 „ 52 „ 60 „ „ áprilisra................................... 62 „ 25 „ 53 „ — „ „ 4 hóra máj­­tól...................... 53 „ 76 . 54 . 25 „ „ 4 utolsó hóra ........................ 54 . 25 . 52 „ 10 „ „Felebarát“ A nyitrai műkedvelők f. hó 26-án műkedvelői előadást rendeztek a felvidéki ínségesek javára, a­mely 305 frt tiszta jövedelmet eredményezett. Közreműködtek: Latkóczy Irén, Mitterdorffer Irén, Pereszlényi Alice, Freund Antalka, Schurmann Anna k. a., Kenézy Csatár, Meskó Pál, Gnóth Zol­tán és Vértess József. Az előadott színdarabok, ének, zongorajáték, monológ , hipnotizálás rend­kívüli tetszésben részesültek s a közreműködők megérdemelt tapsokat arattak. A felsővidéki ínségesek javára szavalattal, ének­kel egybekötött estélyt rendez holnap, pénteken este az I. legrégibb magyar asztaltársaság a Sán­­dor-tér és Rökk Szilárd­ utcza szögletén levő ven­déglőben. Hírek. Márczius 31. Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A munkások betegsegélyezése. Irta : Juba Adolf dr. — A huszti választás. — — Tárcza: Moerichen törvénye. Irta : Nyitray József. — Sport. — Törvényszéki csarnok. Közgazdaság: Közlemények. Budapesti áru- és érték­tőzsde. Kőbányai sertésüzlet. — Időjárási táblázat. — Naptár. — Szinházak és mulatságok. — Nyilt tér. — Tőzsde táblázat. — Személyi hírek. József Ágost, és L­á­s­z­l­ó főherczegek, ma, a velenczei tavon vadásztak gr. Cziráky Antalnál. —• Giers orosz külügymi­niszter állapotában javulás állott be, az orbáncz nem terjedt tovább és a füldaganat is kevésbbé fá­j­dalma . — Fehér Ipoly, az uj pannonhalmi fő­apát, ma visszautazott Szegedre, hogy az eddig gondjára bízott tankerület ügyeit elintézze s an­nak vezetését helyettesének átadja. — Tisztelgés a herczegprimásnál. A budapesti egyetem ifjúságából alakult Szent-Imre egyesület ma délelőtt 11 órakor tisztelgett Vaszary Kolos herczegprimásnál. A küldöttséget Zichy János gr. az egylet elnöke és Kisfaludy Béla egyetemi tanár vezették a főpap elé.A tisztelgők nevében Zichy gróf üdvözölte a herczegprimást, fejtegetve az egy­let czéljait s feladatát. A herczegprimás hosszab­ban válaszolt s kiemelte, hogy a mostani kor egyik iránya, elfogadott elve minden téren, tudomány­irodalomban, iparban egyaránt a »viribus unitis.« S tagadhatatlan, hogy többen társulattá tömörül­ve, könnyebben, biztosabban érik el a közös czélt, amelyet egyenként talán el sem érhetnének. Be­széde folyamán szép szavakkal buzdította a tisz­telgőket, a­kik jelenleg még az egyetem hallgatói, hogy nemsokára átlépve az élet iskolájába, tartsa­nak össze ott is s küzdjenek minden nemesért. Vé­­gül biztosította a megjelenteket, hogy a derék­szóló egyletet mindenkor megtartja szeretetében s jóindulatában. Megemlítjük egyúttal, hogy a her-

Next