Nemzet, 1892. május (11. évfolyam, 3475-3505. szám)

1892-05-01 / 3475. szám

Budapest, ápr. 30. (Az ezüstpénzkész­let.) A nyilvános és magánpénztárakban készlet­ben levő ezüstpénzek megszámlálásáról, melyet a két pénzügyminiszter elrendelt, eddig ugyan Ma­gyarországon még kevés helyről érkeztek be a je­lentések, de már az eddigi adatokból is következ­tethetek, hogy ezüstpénz feltűnőleg csekély meny­­nyiségben van forgalomban, s hogy az a sok ol­dalról hangoztatott feltevés, mely 30 millió frtra teszi a forgalmat, minden valószínűség szerint messze túlzottnak fog bizonyulni. A magyar álta­lános hitelbank pénztáraiban értesülésünk­ szerint, ápril 28-án nem volt több, mint 103 forint ezüst­pénz ; a pesti magyar kereskedelmi bank és összes fiókjai mindössze 13 drb 2 frtost, 1268 drb egy frtost és 1253 drb negyed frtost és így összesen 1607 frt 25 kr ezüstpénzt mutatnak ki; a leszámí­toló és pénzváltó bank és összes fiókjai 1250 frtot közte 62 frt értékű negyedforintost; az ipar és kereskedelmi bankban és fiókjaiban mindössze 6 drb 2 frtos és 125 drb negyedforintos és 461 drb 1 frtos volt, összesen tehát 504 frt 50 kr ezüst kourans és az első hazai takarékpénztár nagy pénztárkészleteiben mindössze csak 46 frt ezüst volt. Az összegek alig 1/160/ 0-ját teszik ki az emlí­tett bankok összes pénztári készleteinek. A sommás eljárás. — A képviselőház igazságügyi bizottságából. — A képviselőház igazságügyi bizottsága Bok­rosa Elek elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta a sommás eljárásról szóló törvényjavas­lat általános tárgyalását. F­a­b­i­n­y­i Feofil szerint ma sokkal nagyobb megnyugvással lehet a szóbeliekre fektetett som­más eljárást életbe léptetni, mint két évtizeddel ezelőtt. Szükség már a kúriánál fennforgó viszo­nyoknál fogva is a radikális rendszerváltoztatás, hogy egyelőre csak az egyes bíróságoknál hozzák be a szóbeliséget, kisebbek lesznek a nehézségek. A javaslat annak idején be lesz illeszthető az egész keretbe. A költségek szaporodni fognak, de örvend­­is, hogy a miniszter oly javaslattal lépett a ház elé, amely az igazságszolgáltatás javulására szolgál. Reméli, hogy a szóbeliség a perek apadását is elő­idézi, habár ezt nagyobb mértékben csak az anyagi törvények megalkotásától lehet várni. A javaslatot örömmel üdvözli s általánosságban elfogadja. P­o­l­ó­n­y­i Géza a javaslatot általánosságban sem fogadja el, mert részleges reformot nem haj­landó elfogadni. Csak a teljes szóbeliséggel lehet igazságszolgáltatásunkat reformálni. A jelen elő­terjesztés nem egyéb, mint a kúriánál levő hátra­lékok apadására irányuló intézkedés. Ez a javaslat egy s ugyanazon fórumon kétféle eljárást léptet életbe, amit nem helyesel. Jelen bírósági szerveze­tünk mellett a törvény végrehajthatatlan s ha mégis végrehajtatnék, a pereket hosszadalmassá tenné. A javaslat az ügyek jelentékeny részét áthe­lyezi a járásbíróságokhoz. A perek szaporodni fognak. A bírói személyzet szaporítása nélkül e törvényt végrehajtani lehetetlen. Azt nem tagadja, hogy a javaslat egyes részeiben sok üdvös rendelkezés van, de nem fogadja el, mert áll királyi táblára dec­entralizált igazságszolgáltatás mellett nem lehet a jogegységet biztosító Kúriának a sommás eljárás területéről való kirekesztése. Az átmeneti intézkedések általános meghatalmazásait, melyek politikai természetűek, nem szavazhatja meg. A miniszter iránt midőn állását elfoglalta, nagy vára­kozással volt az ország, de e javaslat bizonyos ke­serű csalódást keltett. Neumann Armin elfogadja a javaslatot, mert lépést lát benne a szóbeliség életbeléptésére s mert magában véve is egészet képez. Szükséges lesz a bíróságok megfelelő szervezete s hogy a bi­rói kar bizonyos előiskolán menjen át, hogy képes legyen a szóbeliség igényeinek megfelelni. Ellen­mondás az egész vonalon a szóbeliség behozatalát kívánni s azt állítani, hogy e javaslat oly terheket ró a bírákra, hogy nem lesznek képesek azoknak megfelelni. Kapocsfy Jenő a Polónyi által kifejtett indokokhoz csatlakozik s a javaslatot nem fogadja el. Ily nagy reformra a birói kart, főleg a vidékit képesü­letnek nem tartja. Sajnálja, hogy a reformnál a fiskális érdekeket annyira elő­térbe helyezték s a jogorvoslatok megszorítását azzal indokolták, hogy az állam pénzügyeit túl ne terheljék. Az egységes jogszolgáltatás szempontja is arra indítja szólót, hogy a javaslatot nem fo­gadja el. M­o­h­a­y Sándor a javaslatot elfogadja, mert biztosítékot lát benne arra, hogy a szóbeliséget az egész vonalon behozzák, az átmeneti megrázkód­tatás veszélyei nélkül. Igaz, hogy a járásbíróságok sokkal több munkával lesznek megterhelve, de épen a járásbíróságok azok, ahol leginkább lehet a létszám szaporításával segíteni, anélkül, hogy az állam pénzereje túlságosan igénybe vétetnék. C h o r i­n előrebocsátva azt, hogy mily hosz­­szú idő óta sürgetik a szóbeliséget, végzetszerű lépésnek tartaná, ha az erre vonatkozó lépés nem részesülne a bizottság támogatásában. A végleges perrendbe beilleszthető, helyes elveken nyugvó a valódi szóbeliséget behozó javaslatról van szó , mely egyfelől mentesíti a felső bíróságot az oda nem való ügyektől s másfelől behozva a szóbelisé­get a törvényszékeknél, legalább is annyi garan­­cziát nyújt az illető ügyekre nézve, mint amennyi­vel eddig bírtak. Aki igazi szóbeliséget akar, annak tudnia kell, hogy egyenlő eljárást , ugyanazt a fórumokat minden ügyre nézve életbe léptetni nem lehet. Megengedi, hogy a járásbíróságok tevékenységi köre nagyobbodni fog, hogy a sze­mélyzetet szaporítani kell, de a bírói szervezetet megváltoztatni nem szükséges. Nyerni fogunk e javaslat által jobb eljárást, jobb bizonyítási rend­szert s azt, hogy az ügyek jobban fognak tárgyal­tatni, mint a­hogy eddig történhetett. A kúria a nagy ügyekben hozott határozatainál befolyásolja a joggyakorlatot; kisebb ügyeket egy államban sem lehet kivétel nélkül a kúriáig felvinni. Kérdi, vál­jon szükséges-e a birtok és örökösödési pereket 300 frtig az anyagi törvények meghozataláig a já­rásbíróságokhoz utalni ? A felebbviteli eljárás te­kintetében abbeli aggályát fejezi ki, hogy az köny­­nyen megronthatja a szóbeliség jó hatását s hogy kívánatos, miként itt is a tiszta szóbeliség alkal­maztassák. A javaslatot örömmel üdvözli s álta­lánosságban elfogadja. Veszter Imre szerint a perrend alkotá­sánál első kérdés, vájjon egyes vagy társas bíró­ságok szélnek-e. Az eddigi vegyes rendszer meg­állhatott az írásbeliség mellett, de kérdés, nem lenne-e helyes szakítani e rendszerrel, s az első fokú bíráskodást egyes bíróságokra ruházni. Jó jusztic­iánk csak úgy lehet, ha az összes polgári perekben az első fokon egyes bírák ítélnek. Mi haszon van abban, hogy csak a sommás perekre hozzuk be a reformot s a sommás és rendes perek közti különbséget fentartjuk ? Helyes-e a perek 80 -90°­0-át kísérletezésnek kitenni. Nem tartja helyesnek a bifurkaczió fenntartását s a reform­nak az egész vonalon való behoz»*»!» mellett fog­­lal állást. Ma­tuska osztja Chorin nézetét s meg­jegyzi, hogy e javaslat után könnyen életbe lehet léptetni a rendes perekre nézve is a szóbeli eljárást. Örömmel üdvözli a javaslatot s készséggel hozzá­járul elfogadásához. Komjáthy Béla szerette volna a szóbeli­ség teljes behozatalát, de azért ez nem akadályozza a jelen javaslat elfogadásában, mely az igazság­szolgáltatás egy részét jobbá s olcsóbbá teszi. Be­lemegy tehát a részletes tárgyalásba s annak ered­ményétől teszi függővé végleg adandó szavazatát. Görgey Béla általánosságban elfogadja a javaslatot. Lépten-nyomon találkozni benne oly dispozicziókkal, melyek hazai talajon nőttek fel. A bíró alaposabban fogja e rendszer mellett kezelni a pereket, a bíróság színvonala emelkedni fog. Sokkal czélszerűbb a fokozatos átmenet a szóbeli­ségre. Ha a javaslat könnyen megy át az életbe, hamar követni fogja azt a szóbeliség behozatala a rendes pereknél is. A részletekre nézve több módosítást jelent be, de általánosságban örömmel elfogadja. Karuch nem tagadja, hogy idővel lehetsé­ges lesz az első fokú bíráskodást teljesen egyes bíróságokra ruházni, de ez az egész szervezet gyö­keres átalakítását tenné szükségessé s mindenesetre évekkel elodázná a szóbeliség behozatalát, ezért általánosságban hozzájárul a javaslathoz. Bölönyi Ödön hozzájárul a javaslathoz, mert a Polónyi érveit a vita folyamán megczá­­folták. A törvényjavaslat átalánosságban elfogad­tatván, részletes tárgyalását kedden d. u. fél 5 órakor kezdik meg. Vidéki élet: Pestvármegye központi választmánya máj. 2-án, d. e. 10 órakor a megyeháza dísztermében ülést tart, melynek főtárgyát a választók névjegyzékének kiigazítását össze­író küldöttségek megalakítása lesz. Brassó, ápr. 30. Brassó megye tavaszi közgyű­lésén ma adták át Bethlen András gr. föld­­mivelésügyi miniszternek, Brassó vármegye volt főispánjának, életnagyságú arczképét, melyet a megyének a miniszter ajándékozott. Ezen ajándék általános lelkesedést keltett. A megye köszönetét Maurer főispán személyesen fogja a miniszternek kifejezni. Debreczen, ápr. 30. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A városi közgyűlés ma lelkesedéssel elhatározta, hogy a koronázás jubileumán a királyhoz üdvözlő fel­iratot intéz­i a küldöttségbe Degenfeld főispánt, Simonffy polgármestert, Boczkó főkapitányt, Kola kir. tanácsost, Beszter tanácsost, Szabó, Vécsey, Kuczik és Horvát bizottsági tagokat választotta meg. Azt az indítványt, hogy a város húszezer fo­rintos alapítványt tegyen, melynek kamata egyik évben irodalmi, másik évben művészeti czélra for­­díttassék, lelkesedéssel elfogadták. A dinamit-háború. Budapest, ápr. 30. (ul.) Az éjjel érkezett távirati jelenté­sek szerint a franczia kormány behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, várjon ne java­soljon-e újabb törvényhozási intézkedéseket az anarkisták ellen ? A minisztertanács arra az eredményre jutott, hogy további törvény­hozási intézkedések fölöslegesek, ellenben kívánatos az eddig meglévő törvények és szabályok minél szigorúbb alkalmazása. A szigorúság elvének kimondása minden­esetre a franczia közvélemény óhajtásának tesz ele­get, csak az a kérdés, vájjon az ilyen elmé­leti elhatározás megtermi-e a kellő gyümöl­csöt? A szűkszavú párisi sürgönyből nem lehet kivenni, hova c­éloz a minisztertanács említett kijelentésével, de annak daczára alig tévedünk, ha ezt az enuncziácziót kap­csolatba hozzuk a párisi esküdtszéknek az­zal a magatartásával, melyet a Ravachol­­perben tanúsított. Ez a magatartás nemcsak Párisban, hanem egész Francziaországban igen kínos benyomást keltett. A párisi tudó­sítások egyhangúlag konstatálják, hogy az esküdtszék verdiktje erősen fokozta a ké­nyelmetlenségnek és bizonytalanságnak azt az érzését, amely a franczia közvéleményt dominálja, mert a Very vendéglőjének ször­nyű pusztulása után mindenki azt hitte, hogy Ravachol a guillotine alá kerül. A dinamit­­merényletek ellen hozott kivételes törvény, később keletkezvén, mint Ravachol merény­lete és visszaható erővel nem bírván, reá al­kalmazható nem volt. De ez nem is lett volna szükséges, mert a büntetőtörvénykönyv elég alapot nyújt a halálos ítéletre Ravachol el­len. Hanem az esküdtek a­helyett, hogy el­rettentő példát igyekeztek volna állítani, in­kább az enyhítő körülményeket keresték, a­melyeknek révén lerázhatják magukról a halálos ítélet ódiumát. Azzal próbálták meg­nyugtatni lelkiismeretüket, hogy rabló­gyilkosság miatt úgyis még egyszer bí­róság elé kerül Ravachol s akkor a sz.-ellennel esküdtek majd guillotinera vi­szik a kipróbált gazembert. Azt persze kife­lejtették okoskodásukból, hogy egészen más jelentőséggel és hatással bír, ha dinamit­­merénylet, mint ha rablógyilkosság miatt vé­geznek ki valakit. Azonfelül ez az áthárítása a felelősségnek ahelyett, hogy mentené a pá­risi esküdtszék eljárását, inkább igen kedve­zőtlen világításban tünteti föl azt. A legko­molyabb és leghiggadtabb lapok, mint a Jour­nal des Débats és a Temps, erős megjegyzé­sekkel illusztrálták a párisi esküdtek ver­diktjét és nem nagyon hízelgően nyilatkoz­tak bátorságukról. Beaurepaire államügyész figyelmeztetése, hogy az esküdtnek némely körülmények között épen olyan vitézül kell viselnie magát, mint a katonának a csata­mezőn, nem fogott a szajnaparti polgárokon. Nem tudtak fölemelkedni arra a magaslatra, hogy főképen a köztársaságban a polgárok kötelessége megvédelmezni a család és a tűz­hely biztonságát az olyan veszedelem ellen, amilyennel most az anarkia fenyegeti. E he­lyett saját jóvoltukra gondoltak és mene­külni igyekeztek az anarkisták bosszúja elől, midőn enyhítő körülményeket kerestek ezek­nek vezére, Ravachol javára. Ezeket az el­kedvetlenítő és az illető esküdtszéket képe­zett polgárokra nézve semmiképen sem di­csőséges jelenségeket vizsgálva, valóban csak a legnagyobb bizalmatlansággal fogadhatjuk a franczia minisztertanácsnak azt a határo­zatát, hogy a meglévő törvények és szabá­lyok szigorú alkalmazására szorítkozva kell folytatni a háborút az anarkisták ellen. Tulaj­doní­thatunk-e praktikus értéket ennek a határozatnak, amikor látjuk, hogy azok, akiknek kötelességük volna ez a szigorúság, inkább a kegyes elnézés erényét szeretik gyakorolni ? És csodálkozhatunk-e, ha párisi hírek szerint, ott igen komoly emberek os­tromállapotot és rögtönítélő bíróságot emle­getnek és kívánnak? A dinamit-háborúról az éjjel folyamán érke­zett táviratokat itt közöljük: Páris, ápr. 30. Lyonban ma nyolc­ anar­­k­i­s­t­á­t letartóztattak. Páris, ápr. 30. Annak a háznak a házmestere, amelyben Loubet miniszterelnök lakik, fenyegető levelet kapott. (N. W. A.) Páris, ápr. 30 A minisztertanács ma a dinamitra vonatkozó törvényhozási teen­dőkkel foglalkozott. Elhatározták, hogy semmiféle változtatást nem eszközölnek a fenálló törvényes intézkedéseken, ez utóbbiakat azonban, melyek a dinamit birtokosát, még lopás esetében is, fele­lőssé teszik, a legszigorúbban fogják alkalmazni. Páris, ápr. 30. Marseille-ben ma 10, St.-Etien­­ne-ben 4 anarkistát elfogtak. Milano, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése. Ma délelőtt letartóztat­ták Gori ügyvédet, az itteni anarkisták vezetőjét. Az éjjel 9 anarkistát, kik a »Corso Vercellin« egy kocsira várakoztak, mely 25.000 db izgató nyomtatványt szállított, letartóztattak. A kocsis azonban ideje korán észrevevén a rendőrö­ket, gyorsan elvágtatott. A hatóságoknak eddig nem sikerült a kiáltványok birtokába jutni. A rendőrség holnapra rendkívüli széleskörű intézke­déseket tett, hogy a netalán kitörő zavargásokat mindjárt csírájukban a legerélyesebben elnyomja. Ha szükségesnek mutatkozik, a város kapuit is elzárják. Különben már néhány nap óta a vám­sorompóknál szigorú ellenőrzést gyakorolnak,hogy a dinamit becsempészését megakadályozzák. Bern, ápr. 30. (Eredeti t­á­v­i­r­a­t.) A »N­­Fr. Presse« jelentése. A Lausannetől három kilo­méternyire fekvő Prilly­ községben, hol leginkább munkások laknak egy kávéházban robba­nás történt, de senki sem sérült meg. Ennek az épületnek első emeletén lakik Pingoud lausan­­nei prefektus 86 éves öreg anyja. Ezen kívül Pin­­goud fenyegető lev­elet és ebban egy töltényt ka­pott a következő felírással »Mustra«. Az ügyész­ség intéztációcsk­e Lausanneben három anarkistát elfogtak. De még többeket is le fognak tartóztatni. Bern, ápr. 30. A tesszini kormány felszólí­totta Cenes, Mini, Villa és Greppi anarkista vezéreket, hogy hagyják el a mendrisioi ha­tárterületet, mert különben ki fognak uta­­síttatni. (N. W. A.) Róma, ápr. 30. Olaszországban több hely­őrségnél minden katona 70 éles töltést kapott. Az elfogott anarkisták ellen május vagy június havában indítják meg a pert s az elitélteket Afrikába fogják száműzni. (W. A.) Lausanne, ápr. 30. Prillyben Lausanne mellett ma abban a házban, ahol a prefektus anyja lakik, dinamit robbanás történt, mely a lép­­csőházat szétrombolta. Senki sem sérült meg. A merénylő ismeretlen. A prefektus már a hét folya­mán fenyegető levelet kapott. Algier, ápr. 30. Ma délelőtt 14 anarkis­tát elfogtak, kik a Francziaországot nyugtalanító anarkistákkal szövetségben állanak. Táviratok, BéCS, ápr. 30. A »Fremdenblatt« szerint az eddigi jelentések a közös minisz­teri tanácskozások időpontjáról hely­telenek. A magyar miniszterek a jövő hét végén érkeznek Bécsbe. A tanácskozások a delegáczióknak teendő előterjesztések fölött május 7-én kezdődnek. Nordenham, ápr. 30. Vilmos császár a »Beowulf« hajóról a kajüt ablakából megnézte az északnémet Lloyd »Elbe« gőzösének elindulását, délután 3 órakor Henrik herczeggel és az olden­­burgi örökös nagyherczeggel kiszállt a »Beowulf«­­ról és egynegyed négykor a közönség lelkes ová­­cziói közt visszautazott Potsdamba. Berlin, ápr. 30. A »Kreutzzeitung« sze­rint a hadügyminiszter egészségi te­kintetből vissza akar lépni. Utódja Holleben tábornok, az I. gárdagyalogsági hadosztály parancsnoka lesz. (M. É.) Berlin, ápr. 30. A képviselőház költ­ségvetési bizottsága változatlanul megszavazta a miniszterelnök részére kért póthitelt. London, ápr. 30. A »Standard« buenos­­a­i­r­e­s i levelezője felhatalmazást nyert, hogy alaptalannak jelentse ki az északamerikai Egye­sül­t­ Államok és az argentini köztársa­­s­á­g közt kötendő szövetség tervéről szóló híreszteléseket. London, ápr. 30. Az angol kormány nyugta­lankodik Johnston helyzete miatt az afrikai tóvidéken. Hir szerint két ágyunaszádot küldenek segélyére. Szófia, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése, Dimitrov kon­stantinápolyi bolgár ügyvivő azt a megbíza­tást kapta, hogy a nagyvezért figyelmez­tesse a két Fufekcsiev testvérre, akiknek az ottomán törvényszék elé való megidéztetése nem felel meg a török törvényeknek. A portának a törvé­nyek szerint a Fufekcsievek kiadatását kel­lett volna követelnie és nem lett volna sza­bad megelégedni azzal, hogy a megidézte­­tést csak a lapokban teszi közzé, mert az idézésnek ez a módja teljesen hatálytalan. De hát a porta ezt az ügyet, a­mely pedig Bulgáriára nézve nagyérdekű, nem elég ko­molyan veszi. Ezt bizonyítja az egész el­járása. Liszabon, ápr. 30. Hivatalos jelentés sze­rint a Zambesi területen a nyuga­lom újból helyre állott. Cetin­je, ápr. 30. A porta és a montenegrói kormány megegyeztek abban, hogy újabb ve­gyesbizottságot küldenek ki a határszéli lakosok közt felmerült összes viszályok megvizsgálására. Közgazdasági táviratok, Pétervár, ápr. 30. A nemzetközi kereskedelmi bank, az orosz külkereskedelmi­ bank, a Volga- Kama bank, moszkvai kereskedői bank és a leszá­mítoló bank írásbeli ajánlatot nyújtottak át a pénz­ügyminisztériumnak a 6 százalékos föld­hitel záloglevek konverziójának folytatását illetőleg 68x­2 millió rubel összegben. Pétervár, ápr. 30. A helyettes pénzügyminisz­ter előterjesztésére a czár elrendelte, hogy a zab kiviteli tilalom megszüntetésének a balti kikötőkre nézve az inségügyi bi­zottság elé terjesztessék. E kérdést már a legkö­zelebbi napokban tárgyalás alá veszik. Árutőzsde, Bécs, ápr. 30. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata nyomott volt. Eladatott: Búza tavaszra 8.80—8.88, máj.—jun.-ra 8.71—8.77, őszre 8.37—8.33—8.40—8 36. Rozs tavaszra 905—9.10, máj.—júniusra 8.62-8.71, őszre 7.56—7.68. — Zab tavaszra-------.------, május—júniusra 5.92, őszre 5.91—5.93. Tengeri május—jun.-ra 5.24—5.27. — Repcze —•— forinton köttetett. Páris, ápr.­ 30. (Terményvásár.) Búza folyó bóra 23/frk 75­ ctm. (= 11 frt 12 kr.); májusra 28 frk 80 ctm. (= 11 frt 34 kr.); 4 bóra májustól 24 frk 10 ctm .— 11 frt 44 kr.) ; utolsó bóra 24 frk 60 ctm. (= 11 frt 72 kr.) ; Liszt folyó bóra 50 frk 10 ctm. (= 14 frt 96 kr.); májusra 50 frk. 75 ctm. (= 15 frt 13 kr.); 4 bóra májustól 51 frk 60 ctm. (= 15 frt 39 kr.); 4 utolsó bóra 53 frk 75 ctm. (= 15 frt 97 kr.). Repczeolaj folyó bóra 53 frk 25 ctm (= 25 frt 12 kr.); májusra 53 frk 25 ctm. (= 25 frt 12 kr.) ; bóra májustól 54 frk —­ct. (= 25 frt 47 kr.) ; utolsó bóra 55 frk 75 ctm. (= 26 frt 30 kr.) Szesz folyó bóra 43 frk 50 ctm. (= 22 frt 46 kr.); májusra 44 frk — ct. (= 23 frt 20 kr.); 4 bóra májustól 44 frk 75 ctm. (= 23 frt 58 kr.); 4 utolsó bóra, 41 frk — ctm. (= 21 frt 65 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 frk = 47 frt 55 kr. Berlin, ápr. 30. (T­e­r­m­é­n­y v­á­s­á­r.) (Zárlat.) Búza ápril—májusra 189 márka — fillér (= 11 frt 08 kr.) junius—júliusra 188 márka — fillér (= 11 frt 02 kr). Rozs ápril—májusi***' 196 , i, -1.-n *,11 — (— n tv t. ír. i­v junius—júliusra 182 márka 75 fillér (= 10 frt 71 kr). Zab árpil—májusra 147 márka 50 fillér (=8 frt 64 kr), május—júniusra 147 márka 50 fillér (== — frt 64 kr). Repczeolaj április—májusra 53 márka 60 fillér (= — frt — kr), szept.—októberre 52 márka 25 fillér. (= — frt — kr). Szesz ápril—májusra 41 márka 25 fillér (= — frt — kr), szept.—októberre 42 márka 60 fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka = 58 frt 55 kr New-York, ápr. 30. Gabonaszállítási dij Liverpoolba 2*/1, Londonba 2. New-York, ápr. 29. Finomított petroleum Abel-Test New-Yorkban —.— Finomított petroleum 610. — Abel- Test Filadelfiában 605. Liszt helyben 355. Piros téli buza helyben 98 Ws—• cts., ápr.-ra 92.5/s cts., májusra 90.5/s cts., juniusra 90.1/s cents. 100 kilogramonkint. — Szállítási dij imperial quarter után, Észak-Amerikát­ól az angol kikötőkbe, vagy ezekhez hasonló magasságban fekvő continentális kikötőkbe 21/s cts. — Tengeri májusra 7.'/s cts. Külföldi terménytőzsdék mai és ápr. 25-i árjegyzéseinek összehasonlítása. BÚBOST. Április 30. Április 29. Búza ápril -májusra................. 189 márka — fillér 187 márka 50 fillér „ junius—júliusra................. 188 „ — „ 186 „ 25 „ Rozs ápril—májusra ................. 195 „ — , i9s „ 50 „ „ junius—júliusra................. 162 „ 75 „ 180 „ 26 „ Eab ápril—májusra................... 147 „ 50 „ Hí „ 50 „ „ junius—juliura................... 147 „ 50 „ 148 „ — „ STETTIN. Búza ájszil—májusra................... 206 márka — fillér 205 márka — fillér „ május júniusra................... 205 „ — , 204 „ 50 „ Rozs ápril—májusra.................... 165 , — „ 104 „ — „­­ május—júniusra.................... 191 „ — 190 „ — „ KO1.II. Búza májusra .............................. 19 márka 10 fillér 19 márka 30fillér „ júliusra ................................ 18 „ 90 „ 18 „ 70 „ Rozs májusra .............................. 19 „ 80 „ 19 „ 30 „ „ júliusra ............................... 18 „ 70 , 18 „ 70 , PÁRIS, Búza folyó hóza........................... 21 frank ,75 c­me 28 frank 90 c­me április hóra........................... 23 „ 80 „ 23 „ 90 „ „ 4 hóra máj .-tól .................. 24 „ 10 „ 24 „ 10 „ „ 4 utolsó hóra....................... 24 „ 60 , 24 „ 60 „ Liszt folyó hóra ........................... 50 „ 16 „ 50 „ 60 „ „ áprilisra.............................. 60 „ 75 „ 60 „ 90 „ „ 4 hóra máj­­tól.................... 51 „ 60 „ 51 „ 90 . „ 4 utolsó hóra ....................... 53 „ 50 _ 53 . 10 . Értéktőzsde Bécs, ápr. 30. (Tőzsdei t­u­d­ó­s­í­t­á­s.) Meg­nyitás budapesti eladásokra gyenge, később helyi fede­zésekre szilárdulás. Zárlat berlini rübelhauszera kedvező. Osztrák-magyar államvasut élénkebb. Magyar földteherment. kötv. 93.50. Magy. hitelb. részv. 363.50. Erdélyi vasút részv. 200.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 117.—. Magyar nyer. b sorsjegy 146.25. Magy. leszám. és váltóbank 114.—. Tiszai és sze­gedi kölcs. sors. 136.50. Magyar 4 száz. aranyjáradék 109.70. Magy. fegyvergyár —.—. Magy. vasúti kölcsön 100.10. Alföldi vasut-részvény 201.25. Magy. északkeleti vasut-részv. 197.25. 1889. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasut­­részv. 180.—. Magyar 5 száz. papirjáradék 100.60. Vil­lamos részv­­.—. Magyar jelzálogbank részv. —.—. Osztrák hitelrészvény 322.—. Déli vasut-részv. 86.62. Osztrák 4 száz. al.­járad. 110.95. Londoni váltóár 119.45. Károly Lajos vasut-részv. 214.—. 1864. sorsjegy 184 75. 1860. sorsj. 141.—. Török sorsj. 38.70.4­2 száz. ezüst-járadék 95.15. Dunagőzhajózási társ. 313.—. Dohány-részv. 170.50. Angol-osztrák-bank-részvény 15015. Osztrák államvas­uti részv. 286.50. 20 frankos arany 9,48'a. 4.2 száz. papirjáradék 95.62 Osztrák hitelsorsjegy —.—. Né­met bankváltók 58.47. Cs. k. vert arany 6.64. Osztrák­magyar bank-részv. 999.—. Elbevölgyi vasut-részv. 231.50. Bécsi bankegylet részv. 114.76. Alpina-részv. 1. 59 70. Az irányzat szilárdult. Bécs, ápr. 30. (Esti tőzsde.) A mai tőzsde gyenge magatartással folyt le. Osztrák hitelrészvény 322.9. Osztrák-magyar államvasuti részvény 284.50. Májusi járadék 95.52 Magy. aranyjáradék 109.75. Berlin, ápr. 30. A tőzsde szilárd irányzatban nyilt meg, nevezetesen orosz értékekre, rubelre és har­madik kibocsátású orosz keleti értékekre nézve, varsó­­bécsi vasúti részvények is élénken jegyeztek, egyébként azonban tartózkodó volt a tőzsde, tekintettel a holnapi nap "esheterac.... „..„n eleinte nyomottak voltak ugyan bécsi és j.4.fok folytán, de ké­sőbb javultak. Osztrák vasúti részvények megszilárdul­tak, nevezetesen osztrák-magyar államvasuti és déli vas­úti részvények. Járadékok keveset változtak. Bányaérté­kek csendesen és gyengébben indultak. Második órában igen csendes volt és keveset változott a tőzsde. — Zárlatkor jegyeztek: Osztrák hitelrész­­vények 171.62. Déli vasúti részvény 41.37. Osztrák­magyar államvasuti részvény 124.37. Disconto­bank részvény 193.12. Harpeni ———.—­. Duxi —•—. Ma­gyar 4 százalékos aranyjáradék 93.30. Olasz járadék —. Török konzolok —.—. Egyiptomi —. Harmadik kibocsátású orosz keleti kölcsön —.—. Rubel —.—. Gelsenkirchen —.—.Hibernia ——. Berlin, ápr. 30. (tí­z­ó t­ő­z­s­d­e.) Osztrák hitel­­részvény 172.—. Páris, ápr. 30. (Tőzsdei tudósítás.­) A mai tőzsde irányzata külföldi jelentések folytán szilárd volt. Zárlatkor az egész vonalon hausse-mozgalom uralkodott. Bankok szilárdan és csendesen jegyeztek. Portugál és spanyol járadékokban visszavásárlások eszközöltettek. Rubelben hausse volt, mivel a berlini tőzsdén a ru­bel emelkedett.­­ Zárlatkor jegye­ztek: 3 százalékos franczia járadék 96.92. Olasz járadék 89.67. Török konsolok 19.85. Spanyol Exterieur 59.53. Magy. 4 százalékos aranyjáradék 93.56. Portugál­ köl­csön 27.81. Egyesült egyiptomi kölcsön 493.43. Egyiptom, fails 453.75. Banque Ottomane 558.75. Rio-Tinto rézbá­nya 403.75. Alpesi bányarészv 139.37. Dohányr. 361.25. Duanes 460.—. Banque de Paris részv. 610.—. Credit Lyonnais 765.—. Banque l’Escompte 423.75. Dynamit-rész­­vény 160.—. Crédit Foncier 1190.—. Szuez-csatornarész­­vény 2810.—. Osztrák-magyar államvasuti részvény 615.—. Déli vasúti részvények —. Pá­ris, ápr. 29. (Boulevardforgalo­m.) 3 szá­zalékos franczia járadék 96.80. 4 és fél százalékos fran­czia járadék 105.80. Franczia törleszthető járadék 97.77. Osztrák-magyar államvasut 612.50 (= 282 frt 91 kr. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 93.50 (= 109 frt 82 kr.) Ottomán bankrészvény 556.87. Átszámítási árfolyam : 100 franc = 47 frt 55 krrál. London, ápr. 29. (Zárlati árfolyamok.) 4 százalékos magyar aranyjáradék 92.75 (= 109 frt 43 kr.) M. 4 szá­zalékos osztrák aranyjáradék 92.— (= 109 frt 55 kr.) M. 5 százalékos osztrák ezüstjáradék —.— (= — frt — kr.) M. Angol consolok 96.68 Bécsi váltó —.— (= — frt — kr.) Ezüst 39.75 (1­76 frt 49 kr.) Átszámítási árf.: 10 font sterling = 119 frt 60 kr. Frankfurt, ápr. 30. (Z­á­r­­­a t.) Osztrák hitelrészt. 274.62. Osztr. államvasuti részv. 247.56. Déli vasut-rész­­vény 75.75. Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.—. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 6 száz. papirjáradék —. Alpina részv. társ. —.—. Szilárd. Frankfurt, ápr. 30. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelr. 274.62. Üzlettelen. Hanburg, ápr. 30. (Esti tőzsde.) Osztrák hi­­telrészvéé­ny 274.50. London, ápr. 80. A mai tőzsde irányzata gyenge volt. Idegen értékek szilárdan jegyeztek. Mexikói érté­kek nyomottak voltak. Amerikai értékek javultak. London, ápr. 30. Bzüst 39.75. Pétervár, ápr. 29. Váltó London, 1T40-New York, ápr. 30. Pénz on-call kincstári utalványra 2, egyéb értékekre 2. Váltó Londonra 487. Váltó Pá­­risra 516.87. Váltó Berlinre 95.25. New-York, ápr. 30. A tőzsde kezdetben valamivel alacsonyabb árfolyamok mellett indult meg. Később az irányzat szilárd volt. Zárlat a legmagasabb napi árfo­lyamok mellett. Részvényforgalom 231.000 darab , ezüst­készlet 2.600 unézia, ezüsteladás 10.000 unczia. Külföldi értéktőzsdék zárlata ápr. 30-án. .......... i ............................... i i i Átszámítási árfolyam : 100 márka vista = 58.65 forint. —100 frank vista = 47.60. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy.ultimóra.(O), értendő, költségek nél­kül. — Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. I Berlin Frankfurt Paris I Árf. Paritás Árf. | Paritás Árf. Paritás f/o-os magy. aranyárad..■ ■ 98■ 50 109.78 K 93.15 109 30 U 93 66 — 50/0-os „ papirjárad. . I 86.— 101.03 K­ 85 80 100.82 5 —. — — — 120/o-os osztr. „ . 81 20 95 44 81.05 95 26 K — 5%-OS „ „ . 86 40 101 32­­ 85 90 K­)0 92 K — 4-2»/„-os „ ezüstárad.. | 89 70 94 73 Kj 80 76 94 LOK —— .— 1/o-os aranyjárad..! 93 60 109 7Süj 93 10 109 36K! — Majsy. keleti vasúti kötv.. — 5%-os kel. vasutels. kötv.­ — Oszt­rakhitelrészvény___ 171 70 321 88 0 274 87 321,711— —.— — .— Osztrák-magyar bank___ —. — —850 — 997 —K — — .— Osztr.-magy. államvasut . 124 50 286 38 u 247 62 285.59 612 60 Déli vasút.......................... 41.60 86.950 1­75.68 85.77 217 25 —.— Erzsébet osztr. ny. vasút. ——____—.— Magyar gácsországi vasút ——— 171.75 —.­­ —._ — Elbevölgyi vasút............... —.— —.— ——_— .— Károly-Lajos vasút.....................— — 181.75 213.26 —___—. — Kassa-Oderbergi vasút. 70 76 lo8 08 —.— —.— —.— —.— Dioo, i.— l-j-b J-................... 219. — m V __ __ __ __ _ _ _ Váltó bécsi piaczra .......... 170.90 58 45 170 80 58 40 —_____ II. kibocs. keleti kölcsön.I 67 30 —. Osztr. földhitel-részv.társ. —.— —— —.— —1135— 3°/o-os franczia járadék.. .1 —.— ——.— —.— 96.92 — 4Vb°/o-oS „ „ •• . ■ —.— —.— 105.85 —.— Ottomán-bank részvény.. —.— —668.75 — Franczia törleszthető jár.) —97.77 Magyar vasúti kölcsön.. .­ — Magyar jelzálog-hitelbank. —1 —._ Magyar országos bank ...] ——.— ——_____ Hírek. Április 30. A koronázás jubileuma. Az ünnepiességek rendezésével megbízott albizottságok közül, amely a népünnepek, idege­nek fogadása stb. intézésével van megbízva, ma délután ülést tartott Gombár Tivadar dr. elnök­lete alatt. Határozatta jön, hogy megvendégelik a következő intézetbeli gyermekeket és szegénye­ket : az Erzsébet-, József- és Mayer árvaház, a köz­ségi szeretetház, pesti szegényház, budai szegény­ház s több más intézetbelieket. Megvendégelik ezen kívül a felekezeti intézetbelieket s a szegény­házakban el nem helyezett szűkölködőket. Ez utób­biakra nézve Török János rendőrfőkapitány amaz indítványát fogadták el, hogy a kerületen­ként leendő kiosztásra bizonyos összeg állapíttas­sák meg s az, három kategóriába osztva, a kerü­leti elöljáróságok útján legyen az illető családok részére átadva. Június 8-ikán délután 1­­ óra közt ökörsütés és borkiosztás lesz a vérmezőn, amely alkalommal a rendőrségen kí­vül az elöljáróság s egyetemi tanulók fogják a rendet föntartani, ugyanakkor délután 1­7 óra közt a városligetben s városmajorban kü­lönböző ingyenes előadásokat és mutatványokat tartanak a köznép részére. Tatay Adolf dr. azt az indítványt tette, hogy a főváros öt népkonyhájá­ban a szegény iskolás gyermekek három napon át, június 7., 8. és Ibikén ingyenes ebédben részesül­jenek ; a bizottság az indítványt elfogadta. — Föl fogja kérni a bizottság a miniszterelnököt, hogy tétesse meg az intézkedéseket a Szent­ István koro­nájának három napon át leendő közszemlére való kitétele iránt. — Az összes templomokban isten­­tisztelet lesz, a budavári helyőrségi templomban pedig — a mely a hivatalos körök részére lesz fön­­tartva — Liszt Ferencz koronázási miséjét adják elő s a templom belsejét virágokkal díszítik föl. A külföldi és vidéki idegenek elhelyezése ügyében Erlich G. Gusztáv fog programmot előterjeszteni. A budapesti polgári lövészegylet a koro­názás huszonötödik évfordulóját nagy fénynyel fogja megünnepelni, mert a király az egye­sületnek főlövészmestere és legmagasabb pro­­tektora. Erczhegyi Ferencz főlövészmester el­nöklete alatt már folynak a tanácskozások s egyelőre az már bizonyos, hogy pünkösd vasár­napján, hétfőjén és a rá következő kedden a fővá­rosban nagy diszlövészet lesz nagy dijakkal és ünnepiességekkel kapcsolatban. A diszlövészetre meghívják az ország összes lövészegyesületeit s számos egyesület részvétele már­is biztosítva van.

Next