Nemzet, 1892. június (11. évfolyam, 3506-3534. szám)

1892-06-01 / 3506. szám

SZERKESZTŐSÉG! Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­ hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 5 kr. vidéken 8 kr. (esti lappal együtt 8 kr.) Reggeli kiadás: 3506. (152.) szám. Budapest, 1892. Szerda, június 1. Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszint, Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .................................................. 2 fft 3 hónapra ...................... . ..................... . . 6 hónapra ......... ......................„ 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felül­­fizeté­s havonként 35 kr., negyedévenként 1­0 óra 5 kr. vidéken 8 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) XI. évi folyam, Budapest, május 31. A horvátországi választások az ellen­zék teljes vereségével végződtek. A Strossmayer-párt nem is mert ak­­czióba lépni és bármiképen leplezte vissza­vonulását, csak gyöngeséget és lemondást árult el. Ha egy politikai párt kiáll a politi­kai küzdelemből, ha mindjárt azon ürügy alatt is, hogy a jövőre teszi el magát, ezzel halálos ítéletét írja­ alá és a jövőről is le­mond , mert a politika gyors folyamában holt vizeket nem tűr, magával sodor vagy megsemmisít mindent. Mi ennek a pártnak megsemmisülését, úgy Horvátország sorsára, mint hazánkkal való kapcsolatára nézve üdvösnek tartjuk. Mert a diakovári püspök és hívei azt a meg­bízhatatlan, kétes tényezőt képezték a hor­­vát politikában, mely a loyalitás köpenye alatt, a legillegálisabben dolgozott a horvát­­magyar alkotmányos kapcsolat, Horvátor­szág belső konszolidálása és Magyarország, sőt a monarkia mostani szervezete ellen. Ez a párt arisztokratikus és papi összekötteté­sei révén, hamis világításba helyezte a ma­gyar politikát a horvát nép és külföld előtt egyaránt, és mikor alkotmányellenes, vala­mint törvényellenes belső izgatást, külföldi propagandát csinált és vont be az or­szágba, akkor is a királyi h­áz és a monarkia iránt való hűséget és hódola­­tot emlegetett, igy ámítva a világot mindaddig, mig a diakovári püspököt le nem leplezték és legfelsőbb helyen meg nem bélyegezték, mig Khuen-Héderváry gróf erélyes és sikeres politikája ezeket az üzelmeket az országban lehetetlenné nem tette. Mert ez a politika szerepelt korábban a horvát kormányok és országgyűlés némely fázisaiban és némely magatartásában is, a Zsivkovics és Mrazuranovics-iskola ezt kö­vette azzal a módosulással, hogy még a ma­gyar kormányokat is lojalitással ámítania sokszor sikerült. Most mindennek vége! Eleinte csak a kormányzatból űzték ki ezt a szellemet, azután elveszíte a tért az ország­gyűlésen, végül már a választók közül is kipusztult és pedig oly választási czenzus alapján, mely most lépve életbe, a választók számát mintegy 30 százalékkal szaporíta tehát szélesebb alapon érvényesíti a nép, akaratát. Ezért tartjuk egész fontosnak a Stross­mayer-párt politikai megsemmisülését. Igaz ugyan, hogy még szerepel a megyékben, községekben, és különösen Zágráb városá­ban, hol a polgármester és kommunitás többsége most is, a koronázási jubileum al­kalmából, oly formát adtak hódolatuknak, hogy a Magyarországgal való szolidaritást megtagadják, pedig a polgármesterre nem­ré­giben bizonyult be, hogy olyan lapot támogat, mely gyakran vét az uralkodó iránti loja­­litás ellen is. Ennek a gyanús pártnak még ezt a fészkét kell kitisztítani — jó politiká­val és erélyes kormányzattal — és akkor Horvátország lojalitását és benső viszonyát hazánkkal nem fogja többé semmi sem za­varni. Pedig ez első­sorban Horvátország ja­vára válik. A választási mozgalom és eredmény második nagy vívmánya, hogy a Szarcsevics­­párt elszigeteltségét, hanyatlását és gyenge­ségét derítette ki. Törpe, tehetetlen mi­noritás lett az, melynek nagy hangú támadásaira és követeléseire súlyt fek­tetni nemcsak azért nem kell, mert lehetetlen és kivihetetlen dolgokat akar­nak, nemcsak azért nem, mert újabban már nyíltan túlmentek a lojalitás min­den határán és a monarkia, sőt a külföld szláv izgatóival szövetkeztek,­de "o­y­t nem, mert az újabb választások is bizonyítják, hogy saját hazájukban sem bíznak, sem be­folyással, sem összeköttetéssel, sőt egyenként és összesen egyénileg is a politikai művelt­ség és társadalmi állás olyan alant színvo­nalán állanak, hogy mint komoly politikai tényezők nem jöhetnek számba, még Hor­vátország sorsának intézésénél sem, annál ke­­vésbbé — mint akarnák — Magyarország és a monarkia jelenlegi alakulatának átalakí­tása tekintetében. Faluháznál és vidéki gyű­léseken kiabálni, utczai tüntetéseket talán még kisebb városokban is csinálni, talán ké­pesek ezentúl is Starcsevics és társai, de sem a horvát országgyűlésen, sem másutt számot tenni nem fognak. És e tekintetben főleg azért sikerült Khuen-Héderváry grófnak a fokozatos győze­lem és a szájhősök fokozatos lejáratása, mert egyfelől hangos frázisaik és vakmerő táma­dásaik által nem engedte magát működésé­ben egy perczig sem feltartóztattatni, a legki­sebb mértékben sem megbéníttatni, másfelől pedig személyeikben leplezte le az izgatókat, bebizonyítván, hogy a nép érdeke a legki­sebb gondjukat képezi, hogy leginkább jó ügyvédi és más mellék­haszon után vagy legalább is olcsó népszerűség után töreked­tek az úgynevezett népbarátok. Igen czélszerű és sikeres eljárás ez, a­melyet nem ártana — ha anyag és bátorság van hozzá — másutt is alkalmazni, mert sok czifra beszéd és sok nagyhangú szónok mö­gött gyakran szokott kicsinyes hiúság vagy épen önzés lappangani! A bán győzedelmes­kedett e felett Horvátországban. A képviselőház jún. 1-én, szerdán, d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: A vallás- és közokta­tásügyi és esetleg a kereskedelemügyi tárc­a költ­ségvetésének tárgyalása; a miniszterelnök válasza Polónyi Géza interpellácziójára. A képviselőhöz pénzügyi bizottságának jún. 1-én d u. 5 órára kitűzött ülését közbejött akadály miatt jun. 1-én d. u. 6 órakor tartják meg. Tárgy: A valuta-törvényjavaslatok. A NEMZET TÁRCZÁJA. Május 31. Fráter György: Történelmi regény. — Négy kötetben.— Irta­­lékat Mér. III. kötet. (Folytatás.) 89 Az ostrom megindulása előtt a király meg­hagyta a várban levő papoknak, hogy összegyűjtve a koldusokat, rendezzenek nagy búcsújárást és sétániát az ég segítségének megnyerése végett. Azok énekelve és imádkozva térdepelték körül a szent szobrot a piacz közepén. Maga a király is együtt énekelt és imádkozott velük. A harczi lárma minden oldalon növekedett. E közben egy lovas vitéz jött nyargalvást a piaczra a királyhoz. — Vizet uram! Vízre van szükségünk. Az ellenség felgyújtotta a kolostort. — (Látszott a fekete gomolygó füst a vár végén.) A király és a szerzetesek rögtön siettek a kúthoz, mely a Dunáról kapta a vizét, s töltötték a dobosokat, a király maga adogatá fel a ved­ret. A rabokat kiereszték a börtönből, azok von­tatták a sajtokat a tűzoltáshoz. Leghevesebb küzdelem folyt ott, ahol a Tö­rök Bálint magyar hadai ostromoltak. Itt voltak Zápolyának legelszántabb ellenségei. De szemben velük, hasonló jó vitézek álltak: Gritti Alajos török besliái. A beslia, mikor harczba indul, minden öltö­zetet levet magáról, nincsen rajta semmi fegyver­zet, egyedül a férfi izmok rettentő pompája, egész meztelen dicsőségében kábítja el az ellenséget. Ördögi harczmód ez! Mind a két kezükben egy kard, vérző homlokukba szúrva egy sastoll. Gritti Alajos maga, lóháton ülve, buzdította a harczosait. A résen már gát emelkedett elesett magyar és török vitézekből. Az ostromlók erőt kezdtek venni, mind többen hágtak fel a résen, már a bástya lépcsőzetét is elfoglalták. Ekkor Gritti a tarsolyába markolt s oda­­szórta tele kézzel a fényes aranyakat az ellenség közé. Erre a bestiák, mint az őrült démonok rohantak az ostromlókra. A vérszomjjal párosult az arany­­szomj. Egy arany megér egy kardcsapást. A ma­gyar ostromcsapat vissza lett verve. Hét hadna­gyuk, aki alól harczolt, halva maradt: azoknak a levágott fejeit a diadalmas besliák kopjahegyre szúrták s odatűzték a kövek közé; — az ostrom három oldalon vissza lett verve. A tüzet is elolták. Hanem a negyedik oldalon sikerült a roham. Ahol épen a magyar csapatok álltak. Azok elnéz­ték tétlenül, hogy a naszádosok hogyan másznak fel a láblókon a bástyákra s rögtön hátat adtak amint kettő-három felkapott a párkányra. Fráter György megragadta a király kezét. — Uram, ha király vagy, ne térdepelj most, hanem állj sarkadra, kapd a fegyvert és öld az ellenséget! Az utczán már jött rohanva a muskétás had és ordítozott. »Végünk van! Az ellenség elfoglalta a tor­nyot, nem bírjuk visszaverni!« — No­ha ti nem tudtátok visszaverni, nemes vitézek, hát majd visszaverem én — és a koldu­saim ! — kiálta a király elkeseredetten. A fájdalom egyszerre hőssé alaku­á: kikapta az egyik futó kezéből a puskát. Példáját követték a szerzetesek és a koldusok. Ezek is elhajigálták búcsujáró görbe botjaikat, elszedték a katonák kezéből a puskát és futottak a király után az István to­rony felé. A torony párkányán már akkor négy naszá­dos állt, négy Ferdinándpárti zászlóval. A király hires vadász volt, le­lőtte mind a négyet. A barátok és a koldusok aztán viszszafoglal­­ták a tornyot s leverték a naszádosokat a falakról Ez a példa a budai magyar polgárságot is magá­val ragadta. Most már ők is kardra kaptak s vité­zül megállták a helyet a­ bástyákon. S ezzel Roggendorfék ostroma minden pon­ton kudarczczal lett visszaverve. Buda város összes harangjai Te Deumlauda­­musra zúgtak. Az ostromló sereg bontotta a sátorait. A megszállás a balsiker után véget ért. A diadal után a király nagy lakomát adott a palotában. A várőrség utolsó lovai szolgáltatták hozzá a sültet. Hanem azért volt egy pompája a lakomának, aminő ritkán szemlélhető. Annak a hét előkelő hadnagynak a fejét, a­kik a magyar dandárt vezették az ostromnál, oda áll­ták sorba, egy-egy virág vederbe téve, a la­koma-asztalra. A király ismerte valamennyit sze­mély szerint. Elmondá a nevüket, beszélt hozzájuk. — No, te Lörincz! Jó barátom! Hát így jöttél a látogatásomra? El­lenségképen? Mennyi jót tettem én veled! Milyen nagyon szerettelek! Emlékezel még rá ? Azután a másik fejhez fordult: — Jaroszláv pajtás!Nézzétek ezt a jó barátomat. Gróf volt Morvaor­szágban, tiz vára volt. Még is az én vára­mat akarta elvenni. Majd a harmadikhoz: — Ez is kedves pajtásom volt. Hányszor poharaztunk egymás ba­rátságára. Hét vára volt otthon. És, szép felesége. Kire maradnak az apró árvái ? Így jösz hozzám Gotfried? — Ez meg itt templomos lovag volt. Vig czimbora! Ráismerek a szét­­álló füleiről. De sok tréfánk volt egymással néha napján. Ugye bár Tibáld ? És a király evett és ivott a mel­lett, folyvást beszélgetve a rémséges vendégek­hez, a levágott fejekhez. És a magyar uraknak ott kellett sorban az asztalnál ülni és látni maguk előtt a halott czim­­borák kőmerev arczát, üvegfényü szemeit, a vá­doló ajkakat... Czibák Imrének hires evő tehetsége elma­radt ezen a lakomán. Egy falat nem ment le a tor­kán. Annál többet ivott. Ellenben Gritti Alajos egész falánksággal látott a lakomához, török létére bort is eleget ivott. Azt mondá, hogy az eféle asztal­diszitéshez hozzá van már szokva, felséges urának, a szultánnak ünnepélyes lakomáiból. Czibák Imrével szemközt ült Dóczy János kapitány. Ez is derekasan hozzá látott a gyömbéres tokányhoz, amit lóhúsból, veresbor már­tással főzetett a király szakácsa. Megszolgált érte. Ő vezette a paraszt zsoldosokat — onnan a szigetből — a czifra ruhás, de lágy bélű spanyolok ellen; el is űzte ezeket a falról. Czibákot bosszantá ez az érzéketlenség. Nem hagyhatta észrevétel nélkül. — És ha, Dóczy kapitány uram. Bizony úgy hozzá látsz a sült konczhoz, hogy a kutyának sem­­ hagysz belőle. Dóczy csípősen viszonza: — Már hiszen te veled, Czibák Imre, evés dolgában nem mernék kikötni, mert te nyolcz tyúknak megfelelsz egy ülő helyedben, de azt az egyet ma is elvállalom, hogy mind­azt az ellenséget csutkástól megeszem, akit te a mai dicsőséges harczunkban levágtál. Erre a megbántásra Czibak Imre olyan ha­ragba jött, hogy székéről felugorva egy hatalmas ökölcsapást adott a szemben ülő Dóczy fejére. Dóczy is felugrott az ütésre s a handzsárját ragadta. Jó szerencse, hogy Fráter György és Frangepán, a két barát ott volt a közelben. Azok közbevetették magukat s csititák a két összeka­pott főurat, hogy hagyják azt a vitát máskorra, ne sértsék vele a jelenlevő királyi felséget. Dóczy ajka tajtékzott a dühtől. — Ráemlékezzél, Czibák, erre az ütésre! Ezért megfizetek neked! — Csak legyen hozzá elég kongó pénzed. Vágott vissza dölyfösen a vajda. — Bizony pengővel fizetek meg érte. Csak te győzd számlálni! Hörgé a kapitány. Gritti Alajos hideg vérrel ropogtatá az olasz mogyorókat, megkínálva vele János királyt. S János király úgy tett, mintha jobban ér­dekelnék az olasz mogyorók, mint annak a két fő­­úrnak a czivakodása. Gritti hét darab felroppantott mogyorót kí­nált oda a királynak, de volt a tányérján még több is. — A többi, ami még nincsen felroppantva, talán még jobb lesz ! Ha értette volna azt valaki. Mogyoró! Emberfej! Mindegy az! (Folyt. köv.) Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. Belföld, Budapest, máj. 31. (Megtámadott man­dátumok.) A képviselőház kilenczedik bíráló bizottsága Lukács László elnöklete alatt tartott ülésében folytatta a Papp Béla, Szatmár megye A képviselőház bizottságaiból. Közlekedési bizottság. A janjici-bugojnói vasút. A képviselőház közlekedésügyi bizottsága b. Nikolics Fedor elnöklete alatt tartott mai ülésé­ben tárgyalás alá vette a Janjicitől­ Bugoj­­nóig vezetendő keskenyvágányú vas­útnak a Dolnji-Vaknjtól Jajecig vezető szárny­vonallal együtt való építéséről szóló törvényjavas­latot. N­e­m­é­n­y­i Ambrus előadó szerint nem volt igazolt az a nagyfokú skepticzizmus, mely akkor nyilvánult, mikor arról volt szó, hogy a megszál­lott tartományok vasúti kölcsöneiket a közös aktí­váknak megtérítik. Részletesen ismerteti azt a fontosságot, melyet Bosznia és Hlerczegovina újabb időben a magyar kivitel tekintetében nyert. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. — Ko­­lozsváry Kiss István vérmesnek tartja az e vasút jövedelmezőségéhez kötött reményeket Egyébként maga is belátja e vasút szük­séges voltát s megszavazza a törvényjavaslatot, de csengeri választókerületében megválasztott képvi­selő, választása ellen benyújtott kérvénynek a meg­tartott vizsgálat alapján való folytatólagos tárgya­lását. A felek meghatalmazottjai által tett nyilat­kozatok meghallgatása után a bizottság tanácsko­zásra vonult vissza. Közel egy órai tanácskozás után Lukács László elnök kijelente, hogy a bíró­ság ítélete holnap délelőtti 1/a 12 órakor fog kihir­­dettetni. Ezzel az ülés véget ért. Budapest, máj. 31. (A győri mandátum.) A győri szabadelvű párt jelöltjének ügye oly jól áll, hogy a függetlenségi párt a legkétségbeeset­­tebb küzdelem daczára sem remélt győzelmet. Francsics Norbert szabadelvűpárti jelölt va­sárnapi programmbeszéde pártkülönbség nélkül tiszteletével szaporodik. Francsics győri szü­l­esti, 19 éve működik .»Aban, mint benczés ta­nár, utóbb igazgató, amely állásra még Vaszary Kolos herczegprim­ás nevezte ki, amint panon­­halmi főapát lett, a saját utódjául. Francsics programmbeszéde elejétől végig liberális szel­lemű volt és nem félt kimondani, hogy az izraeliták rec­epczióját a törvényhozásban tá­mogatni fogja. G­y­ö­r­y Elek bukását elő­készítette a királyi táblák dec­entralizáczió­­jánál Győr ellen tanúsított magatartása, to­vábbá az a körülmény, hogy mikor programm­­beszédében és tegnapelőtti pátbeszédében a helyi érdekeket érintette, Győr város érdekeivel ellen­kező programmot fejtett ki és elárulta, hogy a helyi viszonyokat legkevésbbé sem ismeri. A »Pesti Napló« ama megjegyzése, hogy Francsics beszéde egyoldalú volt, puszta kombinácziója volt a szer­kesztőségnek és alaptalansága Francsics fenti ki­jelentésétől is kitetszik. A »P. N.« tudósításának forrására nézve legjellemzőbb, hogy a benézést piaristának teszi meg, amin a rend Győrött nincs. Budapest, máj. 31. (A szerb kereske­delmi szerződés.) A szerb vám- és kereske­delmi szerződési tárgyalásokat jelenleg — mint a »Magy. Ért.« jelenti — Budapesten folytatják s valószínűleg itt fejezik is be végérvényesen, mert immár csak az állategészségügyi konvenczió né­hány pontja szorul elintézésre. A szerb kiküldöt­tek minden esetre részt fognak venni a koronázási jubileum ünnepségeiben. Bécs, máj. 31. (Az oláh izetlenkedés.) Ma délután Ratiu, a román küldöttség vezetője, újabb lépéseket tett Szögyény miniszternél és Braun kabinet­irodai főnöknél. A memorandumot holnap nyújtják át. A küldöttség elutazását elha­lasztották, arra nézve tisztában van, hogy ezzel bizony áldo­zatot hozunk. — Tolnay Lajos nem osztja jöve­delmezőségre nézve az előtte szóló aggályait. A tapasztalat az eddigi boszniai vasutakra nézve ellenkezőt bizonyít s a völgy, melyen e vasút átmegy különben is egyike a legtermékenyeb­beknek. Elfogadja a törvényjavaslatot, csakis azt jegyzi meg, hogy a költségeket igen magasak­nak tartja. — Frey Ferencz szintén felette nagy-­­ nak tartja az építési tőkét.­­— B o 111 i k megjegyzi, hogy az építési tőke szerinte is igen magas, de erről a bizottságnak nem lehet tiszta képet alkotnia. A ja­vaslatot különben elfogadja. ■— A­ re k­e r­­­e minisz­ter az építési költségekre nézve utal arra, hogy nehéz hegyi pályáról van szó, amelyen egy kilo­métert meghaladó alagút építtetik s öt .k’Wné^ ».„v, ----1_. t ——^.“^uaurK:. J eknij£a-_ lag nehezen megoldható pálya építése forog szód».., amelyet forgalmi eszközökkel erősen el kell látni. Minden körülmény arra vall, hogy e vasút nem­csak rentábilis, de az eddigi boszniai vasutaknál még jövedelmezőbb lesz. — A bizottság ezek után úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot s előadásával Neményi Ambrust bízta meg. — Ezzel az ülés véget ért. Vidéki élet. Csongrád megye közgyűlésén, mint lapunknak táviratilag jelentik, Csató Zsigmondot alispánnak, Cicatrics Lajost pedig főjegyzőnek választot­ták meg. Érsekújvár közgyűlése elhatározta, hogy a megko­ronázás 25-ik évfordulóját megünnepli. Megszavazta az ehhez szükséges rendkívüli költséget; elrendelte, hogy a város az évforduló napján kivilágittassék és diszbeszéd­­del egybekötött fáklyásmenet rendeztessék, mely után ünnepi bankett lesz. A képviselőtestület saját kebeléből 50 tagú rendezőséget küldött ki, melynek feladata lesz az ünnepek előkészítéséről és rendezéséről gondoskodni. Végre elhatározták, hogy ő felségét a fővárosba való utaztában az érsekujvári vasúti állomásnál, a város színe javából álló, sok száz főre menő küldöttséggel üdvözli és Érsekújvárnak a király iránti lelkesedését impozáns módon kifejezésre juttatja. Az előkészületek lázas siettséggel folynak. A megyei notabilitások erre az alkalomra szintén eljönnek Érsekújvárba. Heves vármegye közgyűlése f. hó 27-én egyhangúlag elhatározta, hogy a szomszéd Borsod vármegye által, fő­ispánja 20 éves jubileuma alkalmából rendezendő ünne­pélyességeken küldöttségileg képviselteti magát. A bi­zottsági tagok érdeklődését főleg az 1893—94 évi megyei úthálózat megállapítása és a főispáni lak építésével össze­függő kérdések elintézése vette igénybe. Ez ügyeket az állandó választmány javaslatainak elfogadásával egyér­telműig intézték el. Zala vármegye törvényhatósága f. hó 25-én Svastits Benő főispán elnöklete alatt látogatott rendkívüli köz­gyűlést tartott, amelyen egyhangúlag, közhelyesléssel fogadták el a főispánnak azt az indítványát, hogy ő fel­ségét megkoronázásának 25 éves évfordulója alkalmából június 8-án a vármegye küldöttségileg üdvözölte és a küldöttségbe a főispán elnöklete alatt Csertán Károly al­ispán, Farkas József, Gyömörey Gáspár, Harkányi Ká­roly, Hertelendy Béla, Hertelendy Ferencz, dr. Patheáni Géza és Tarányi Ferencz törvényhatósági bizottsági ta­gok beválasztottak; egyúttal elhatározták, hogy ő felsé­géhez a belügyminiszter útján hódoló feliratot intéz­nek. Gózony László megyei főjegyző felolvasta a fel­iratot, amelyet éljenzéssel elfogadtak. Ezután a fő­ispán meghatottan emlékezett meg Baross miniszternek el­hunytéról és indítványára a közgyűlés mélyen érzett fájdalmának jegyzőkönyvileg megörökítését egyhangúlag elhatározta. Végül ugyancsak a főispán indítványára Klapka tábornok elhunyta felett fejezte ki a közgyűlés jegyzőkönyvileg részvétét. Ausztria, Bécs, máj. 31. A képviselőház ülése. (Lásd esti lapunkat. A szerk.) D i­p­a­r 1­i indítvá­nyát, mely a földadóleiratok iránt törvényjavaslat létesítését kívánja, az adóügyi bizottsághoz utasí­tották. Ezután a ház megkezdte az engedély­hez kötött építési ipar rendezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalását. Miután az előadó meleg szavakban ajánlotta volt a tör­vényjavaslat elfogadását, még Zucker és Bobaty emeltek szót a részletes tárgyalás megkezdése mel­lett. Láng ifjú cseh és társai interpellácziót intéznek a miniszterelnökhöz, mivel a cseh tornaegyletnek megtiltották, hogy a nancy-i és lembergi tornaünnepélyeken kép­viselők küldésével részt vehessen, előadván, hogy csak a rokonszenv tolmácsolásáról van szó, a mint egyletek részéről ilyen alkalmak­kor elő szokott fordulni és hogy az ünne­pélyen való részvétel csak viszonzása akart lenni a francziák látogatásának a prágai kiállítás alkal­mával. Bianchini interpellálja az igazságügy­minisztert a dalmácziai sajtó viszonyok tárgyában. Kaiser sürgeti a válasz megadását a mezőgáz­­szövetkezetek és erre úgyarult javaslat benyújtása iránt tett kérdéseire. A legkö­zelebbi ülés csütörtökön lesz. Táviratok. Zágráb, máj. 31. (Eredeti távirat.) A mai választások közül legjelentőségesebb a bródi, ahol a nemzeti párt győzelme azért fontos, mert azelőtt e kerületet ellenzéki képviselte. Igen éles volt a harcz Kostajnicában, Maseg nemzeti párti és Harambasin Starcsevics-párti közt. — Jakom­ Starcsevics-párti a Stossmayer-párt segélyé­vel győzött Erdődy gróf ellen Jaskában. Az ed­dig ismeretes 74 képviselő közül 65 nemzeti párti, 7 Starcsevics-párti, a többi pedig párthoz nem tartozik. Zágráb, máj. 31. A mai képviselő vá­lasztások eredményei közül a következők ismere­tesek : Gerusicsban Kovarcsics Ferencz, Sluinban Jagics Iván, Kostajnicában Maseg Lipót, Glinz­­ben Hrepcsevics Péter, Klosterben Czemkovich Miklós, Pozsegában Cziráky Ferencz, Bródban Radosavl­jevics Costa, Uj-Gradiskában Klein Alajos, Eszék Oberstadt­ban Rot­ter A., Valpovoban Ada­movich Béla, Sidben Sumanovics Svetislav, Czer­­nában Niemcsics A., Bologban Drakulics Mile, Screeben Pintarics Mór, Simanovcsiban Csiv Izidor, Simu-Zogovcsiban Csivics Izidor, vala­mennyien a nemzeti párt hívei lettek képviselők. Jaskában Jakov­ György jogpárti. Holnap 10 ke­rület választ. Kolozsvár, máj. 31. Tanügyi körökben nagy örömet okozott C­s­á­k­y Albin gr. vallás- és köz­­oktatásügyi miniszternek az egyetemhez intézett leirata, melyben felszólítja a bölcsészeti kart, hogy ha az egyetemen szükségét látja egy ural-altaji összehasonlító nyelvészeti tanszék felállításának, tegyen e tekintetben sürgős felter­jesztést. Zimony, máj. 81. A keleti kereske­delmi akadémia hallgatói tegnap este Belgrádba érkeztek. A vendégeket a vasútnál nagy szívélyességgel fogadták. Jelen voltak a belgrádi konzulátus részéről Szentmiklóssy Ernő, Jung Béla konzulátusi titkár, a kereskedelmi múzeum képviseletében.Kosztorics László főnök, az állam­vasutak részéről Reichert képviselő stb. Rövid be­mutatás után a vendégek hosszú kocsisorban a városba hajtattak. Ma reggel a tanfolyam hallgatói meglátogatták a kereskedelmi múzeumot, ahol Kosztovics László hosszabb beszédben üdvözölte őket és egy órai instruktív előadást tartott, bemu­tatván az összes kiállított tárgyakat Magyaror­szágból. Tizenegy órakor Stifani konzul fogadta a tanfolyamot és Strausz Adolf tanár bemutató beszéde után igen meleg hangon üdvözölte a­ tanári kart és a hallgatókat. Az intézet létesülése felett örömének adott kifejezést s előadást tartott a szerb kereskedelmi viszonyok­ról. Thommel báró osztrák-magyar követ szintén szívélyesen fogadta Strausz és Rhossapulosz taná­rokat. Délután a hallgatók a szávaparti kereske­delmet és malmot tekintették meg, majd pedig a szerb nemzeti banknál tettek látogatást, ahol Sto-

Next