Nemzet, 1892. november (11. évfolyam, 3656-3685. szám)

1892-11-21 / 3676. szám

Fertőtlenítve! A smkkesztöség: JPereneusek-tere, Athenaeum-épület, L emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK egy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) Esti kiadás: 8676. (322.) szám. Budapest, 1892. Hétfő, november 21. KIADÓ-HIVALÁse ?«zeneilek-tere, Athenaeum-épület, föld»»! Előfizetési du : ▲ reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Bt­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra Ifrt 8 hónapra­­ * 8 hónapra­­ 1® * Az esti kiadás postai különküldéséért felül* fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) XI. évi folyam A Wekerle-kabinet programmja. Budapest, nov. 21. Ünnepélyes aktus folyt le ma a képvi­selőházban: az uj kormány jelent meg elő­ször a parlamentben s Wekerle Sándor miniszterelnök előterjesztette a kormány programmját. A kabinet egyes tagjainak népszerűsé­gét s a kormány politikájának helyességét a parlament többsége viharos tüntetésekkel bizonyította. Ünnep volt a mai ülés, de ünnep a mai nap az egész országban is. Egy uj korszak határkövére állva, mu­tatta meg az uj miniszterelnök az utat, me­lyet a magyar nemzet a jövőben meg fog futni s e határkő Wekerle alatt a dicsőség piedesztáljává változott, melyet körülrajon­­gott a zugó helyeslés. A népszerűséget, melylyel Wekerle és egész kabinetje az egész országban bír, kénytelenek voltak még az ellen­zékről is elismerni. S a mai ülés után — az elfogultság minden jogos vádja nélkül állíthatjuk — e népszerűség csak nőni fog, mert a mai ülésen még jobban ki­­dombrodott az új kormány és a szabadelvű­­párt liberális programmja abból a sötét hát­térről, amelyet a nemzeti pártnak most már teljesen leleplezett ultramentán politikája képezett. Legelőször is azt jelentette ki Wekerle, hogy a 67-iki kiegyezés híve az új kormány s azt maradandó alkotásnak tartja. Szólt ezután a véderő kellő érdekeiről s a béke biztosítása tekintetében a külügyek veze­tésére való jogos befolyásról. Kiemelte ezután beszéde elején, hogy a kormány a választások tisztaságára súlyt fektet s ezért a kúriai bíráskodás törvényjavaslatát ismét szőnyegre hozza. Ezután részletes és kime­rítő programmot adott a pénzügyek és keres­kedelem, az igazságügy és a belügy, végül az egyházpolitika tekintetében. E programmot alább közöljük egész terjedelmében s fejte­getésére még számtalanszor vissza fogunk térni. Ez alkalommal csak azt jegyezzük meg, hogy minden egyes pontja általános helyesléssel találkozott s azzal fog találkozni az egész országban. A minta viharzó éljenzés lecsillapult, az ellenzéki pártvezérek közül először is Eöt­vös Károly szólalt föl s kijelentette, hogy az új kormány programmjának számos részé­vel egy­etért s kilátásba helyezte a belügyi politika terén a tárgyilagos kritikát, de megvonta egyszersmind a határvonalat, mely a függetlenségi pártot a kormánytól elvá­lasztja. Komoly politikusra valló nyilatkozat volt az, melyben Eötvös kijelentette, hogy apró akadályokat a kormány liberális politi­kája elé nem gördítenek. Apponyi Albert gróf beszélt ezután s elismerte, hogy Wekerle a népszerűség nagy tőkéjével lép a miniszterelnöki állásba. Kijelentette ezután, hogy a parlamenti re­form érdekében a kúriai bíráskodás törvény­­javaslatát elegendőnek nem tartja s követeli, hogy a közigazgatási törvények együttesen lépjenek életbe. Rendkívüli fontossággal bír, amit az egyházpolitikára vonatkozólag mon­dott. Lehullajtotta ugyanis a leplet, amely­­lyel eddig egyházpolitikai meggyőződését ta­kargatta s elárulta, hogy »a nemzet szabad­elvű vezére« nem hive a kötelező polgári házasságnak, hanem megvárja előbb, hogy melyik egyházpolitikai álláspont fogja őt kormányképessé tehetni az udvarnál. Végül gyanúsítással fejezte be beszédét, bizalmat­lanságát fejezvén ki Wekerle iránt, mert mö­götte »felelősség nélküli titkos befolyások« érvényesülnek. Ugron Gábor pár rövid megjegyzést tett a kormány programmjára, mely termé­szetesen nem elégíti ki őt. Wekerle Sándor miniszterelnök még egyszer fölszólalt és sikerrel verte vissza az ellenzéki próba-csatározásokat. Hozzá méltó önérzettel utasította vissza Apponyi gyanú­sítását, hogy titkos hatalmak befolyásolták őt, midőn a tiszta elvi álláspont alapján állva, alakította meg kabinetjét. A szabad­­elvű párt perc­ekig tartó tüntetéssel kísérte Wekerle­e kijelentését. Majd programmjának egyes pont­jait, melyeket nem teljesen értettek meg az ellenzéki felszólalók, magyarázta meg. Kijelentette, hogy az egyházpolitikai refor­mokat a szükségesség s az állami érdekek megóvása szempontjából vette föl programm­­jába s nem azért, hogy a liberalizmus fényé­ben tetszelegjék s és ezért számított rá, hogy a vallásos béke érdekében minden párt tá­mogatni fogja. Miután még Apponyi válaszolt volna rö­viden, a kabinet bemutatója véget ért . Wekerle miniszterelnök bejelentette, hogy az új kormány ragaszkodik a régebben be­nyújtott törvényjavaslatok tárgyalásához. Országgyűlés. A képviselőház ülése nov. 21-én. Ülés kezdete d. e. 12 órakor. Elnök: Bánffy Dezső b. Jegyzők: Molnár Antal, Széll Ákos, Szederké­nyi Nándor. A kormány részéről jelen vannak : Wekerle Sán­dor miniszterelnök, Tisza Lajos gróf, Lukács Béla, Szilá­gyi Dezső, Bethlen András gr., Josipovich Imre, Csáky Albin gr., Fejérváry Géza b., Hieronymi Károly. Az ülés megnyittatott. A bejelentések alatt lép a terembe Wekerle Sándor miniszterelnök és kíséretében az új kor­mány, melyet a ház viharos éljenzéssel fogad. Elnök: T. ház ! Erzsébet királyné ő felsége legmagasabb nevenapja alkalmából, a ház minden­kor hódolatteljes üdvözletét és szerencsekivánatait szokta ő felsége a királyné előtt kifejezni. Ő fel­sége azonban 1889-ben, tekintettel az akkori gyászra, intézkedést tett, hogy az üdvkivánalmak ily alkalmakkor jövőre elmaradjanak. Mindennek daczára azt gondolom, méltóztatik a t.­ház hozzá­járulni ama javaslatomhoz, hogy Erzsébet királyné ő felsége nevenapja alkalmából jegyzőkönyvileg adassék kifejezés hódolatteljes tiszteletünknek és ragaszkodásunknak. (Általános zajos helyeslés.) Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselő­­ház ! (Halljuk! Halljuk!) Az uj kormány alakítá­sára vonatkozó legkegyelmesebb királyi leiratot azzal a kéréssel vagyok bátor átnyújtani, hogy azt felölve statni méltóztassék. (Halljuk! Halljuk !) Elnök: Fel fog olvastatni a legkegyelmesebb királyi leirat. Molnár Antal jegyző : Kelt Bécsben .. . Károlyi Gábor gr.: Ez a hiba! (Mozgás és zaj jobbfelöl.) Molnár Antal jegyző : (Olvassa) . .. 1892. évi november hó 17-én. Ferencz József, gróf Szapáry Gyula. »Mi Első Ferencz József Isten kegyelmé­ből Ausztriai Császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Ha Magyarországunk és társországai zász­lósainak egyházi és világi főrendeinek és képvi­selőinek, kik az általunk 1892. évi február hó 18-án Budapest fő- és székvárosunkba összehí­vott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üz­­letünket. Kedvelt Híveink! Miután őszintén kedvelt hívünket tekintetes és nagyságos szapári, mura­­szombathi és szécsi-szigeti gróf Szapáry Gyulát saját kérelme folytán (Károlyi Gábor gr.: Ezt már nem hiszem !) (Mozgás és zaj jobbfelől. Felkiáltá­sok : Ez szemtelenség, a királyi leirat olvasása­kor.), magyar miniszterelnöki állásától kegyelme­sen felmentettük, magyar miniszterelnökünkké őszintén kedvelt hívünket, Wekerle Sándort, ez időszerint pénzügyi magyar miniszterünket ne­vezzük ki. (Hosszantartó zajos éljenzés jobb­felől) Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk.« (Éljenzés.) Elnök: Ezen kegyelmes királyi leirat kihir­­dettetvén, javaslom, hogy hódoló tisztelettel mél­­tóztassanak azt tudomásul venni és elhatározni, hogy a/, a szokott módon közöltessék a főrendiház­zal. (Helyeslés.) Ennek értelmében mondom ki a határozatot. Bemutatja gr. Szapáry Gyula miniszterelnök úrnak f. hó 29-én kelt átiratát, mely szerint ő csá­szári és királyi felsége f. hó 17-én kelt legfelsőbb elhatározásával, őt, saját kérelme folytán, a mi­niszterelnöki állástól és a belügyminisztérium vezetésétől legkegyelmesebben fölmenteni mél­­tóztatott. Tudomásul vétetik. Bemutatja továbbá ő felségének legkegyel­mesebb leiratát, melylyel dr. Wekerle Sándor urat (Éljenzés jobb felöl.) magyar miniszterelnökké ki­nevezte és őt a kabinetalakitással megbízta. A kinevezés igy hangzik : Kedves dr. Wekerle ! Önt ezennel magyar miniszterelnökömmé kinevezem és a miniszté­rium alakítása iránti javaslatait elvárom. (Élénk éljenzés jobbfelől.) Elnök: Ezzel kapcsolatban bemutatom ő felsé­gének a kabinet megalakítására vonatkozó elhatá­rozását. Molnár Antal jegyző: (Olvassa.) Kelt Bécsben 1892. november hó 19-én. Ferencz József s. k., dr. Wekerle Sándor. Magyar miniszterelnököm előterjesztésére honvédelmi miniszteremmé b. Fejérváry Gézát, (Élénk éljenzés jobbfelől) vallás­os közoktatás­­ügyi miniszteremmé gr. Csáky Albint (Hosz­­szantartó meg-megújuló éljenzés jobbfelöl) igazságügyminiszteremmé Szilágyi Dezsőt (Él­jenzés jobbfelöl. Hosszantartó derültség a balol­dalon), horvát-szlavon-dalmátországi tárczanél­­küli miniszteremmé Josipovich Imrét (Éljen­zés), földmivelési miniszteremmé gr. Bethlen Andrást (Éljenzés), kereskedelmi minisz­teremmé Lukács Kólát (Éljenzés) újólag kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állá­sukban megerősítem, személyem körüli miniszte­remmé gr. Tisza Lajos országgyűlési képvi­selőt. (Éljenzés jobbfelöl.) Károlyi Gábor gr.: Jesses nu, der Herr von Rück ! (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon. Moz­gás jobbfelöl.) Molnár Antal jegyző:...........belügym­i­niszter emmé Hieronymi Károlyt (Élénk éljen­zés) az állami számvevőszék elnökét, ezen utóbbi állásától való felmentése mellett ezennel kine­vezem és a pénzügyminisztérium vezetésével előterjesztő magyar miniszterelnökömet bizem meg. (Éljenzés.) Tudomásul vétetik. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! (Hall­juk ! Halljuk!) Midőn -az újonnan alakult kormány tagjaival először van szerencsém a t. házban meg­jelenni, engedje meg a t. ház, hogy röviden is­mertessem azokat az irányadó szempontokat, amelyek minket működésünkben vezetni fog­nak. (Halljuk ! Halljuk !) Habár feleslegesnek is látszik az alaptörvényekre való hivatkozás, de akkor, midőn egy nagy, országos párttal állunk szemben, amely politikájának alapjául és kiindulási pontjául e törvények némelyikének megváltozta­tását tűzte ki. (Igaz úgy van szélsőbaloldalon.) szükségesnek tartom mindenekelőtt azt kiemelni, hogy mi az 1867-iki úgynevezett kiegyezési törvé­nyek alapján állunk (Élénk helyeslés jobbfelől. Zaj és nyugtalanság a szélsőbaloldalon.) Azokat nem ideiglenes átmeneti jellegűeknek, hanem ma­radandó alkotásoknak tekintjük, (Élénk helyeslés jobbfelől.) azok által biztosított jogainkat minden irányban fentartani és érvényesíteni kívánjuk. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélsőbalolda­lon.) s az azok által határolt kereteket sem szűkí­teni, sem tágítani nem engedjük. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélső­baloldalon.) Károlyi Gábor gr.: Ezt a mondást Bécsben csinálták ! (ügy van­ a szélsőbaloldalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Az ezen tör­vények által támogatott helyzet adta meg nekünk nemzeti fejlődésünk nyugodalmas alakját. (Helyes­lés, ügy van! és nyugtalanság a bal- és szélsőbal­­oldalon.) Azért ma, midőn immár 25 év tapasztalatai és — merem mondani — sikerei szólnak e tör­vények mellett. (Úgy van! Helyeslés jobbfelől. Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon.) Ezen az alapon kívánjuk közgazdasági és kulturális viszonyaink el­haladását biztosítani; ezen az alapon közintézményeinket a kor igényei­hez és a valódi szükséglet mérveihez átalakítani. (Élénk helyeslés.) de mindig szem előtt tartva azt, hogy csak a szabadelvű iránynak következetes megóvása mellett, (Élénk helyeslés jobbfelől.) si­­kerültne maradandó alkotásokat létesíteni, állami konszolidálásunk és összetartozásunk biztosságát megszilárdítani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) E törvények alapján kívánunk védelmi biztosított­ságunkon és külügyi viszonyaink megszilárdítá­sán munkálkodni; jelesül erőnkhöz és teljesí­tési kép­ességünkhöz képest fogjuk véderőnket tökélyesíteni és törvényadta jogainknál fogva a külügyek vezetésére befolyásunkat oly irányban érvényesíteni, hogy a sikeres fejlődés előfeltétele, a béke megóvassék s hogy érdekeink a külügyek vezetésében is érvényesüljenek. (Élénk helyeslés jobbfelől. Egy hang a szélsőbaloldalon. Ezt mások csinálják meg.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Kérem he­lyettem senki sem csinált soha semmit, én azonban mások helyett már igen sokat csináltam. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Teljesen osztjuk te hát­ az utóbb országos ülések által is helyeselt külügyi politikát, mely a fennálló szerződések alapján, érdekeinknek és a monarkia hatalmi állásának megvédése és a szövetségeseinkhez való lojális ragaszkodás mel­lett­, minden állam irányában a barátságos vi­szonyok ápolását tűzte ki feladatul. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Most, midőn közjogi vi­szonyainkról szólok, tartom szükségesnek fel­említeni azt, hogy a kormány súlyt helyez a parlamentáris élet alapját képező választások tisztaságára; (Hosszan tartó élénk helyeslés és éljenzés.) azoknak szabadságára, mindennemű visszaélések elleni védelmére és ezáltal a nemzet valódi akaratának nyilvánulására. (Hosszas, zajos tetszés és éljenzés.) E politikai czél elérése végett terjesztett elő a kúri­ai bíráskodásra vonatkozó ja­vaslat is s ezért erre nézve a t. ház eldöntését, a sürgősebb teendők végzése után már közelebb szándékunk kikérni. (Élénk helyeslés.) A kormány működésének rövid ismertetése végett 3 csoportban fogom felemlíteni a fon­tosabb teendőket. (Halljuk! Halljuk!) Jelesül szólni fogok először a kormány pénzügyi és gazda­sági tevékenységéről és irányáról, másodszor köz­­intézményeinknek az igazságügyi és belügyi tárc­a körébe eső korszerű átalakításáról és har­madszor az egyházügyi politikáról. (Halljuk! Halljuk!) Hitel- és pénzviszonyaink rendezése, a valuta­szabályozás megkezdett műveletének tökéletes keresztülvitele, a közszolgáltatásra vonatkozó tör­vényeinknek az egyenlő és arányos teherviselés szemmeltartása melletti reformálása s a pénzügyi adminisztrác­ió tökéletesítése képezi a feladatot a pénzügyi tárc­a körében. (Élénk helyeslés.) Állami pénzügyeink konszolidálása adja meg az irányt annak a törekvésnek, hogy az egyensúlyt a fokozottabb igényekkel szem­ben is fenn kell tartani s szabja meg a működés ha­tárát. Ma is azt az elvet valljuk te­hát, hogy pénz­ügyi viszonyainkat konszolidálni, a jövőre mara­dandóan biztosítani nem lehet, hacsak rendszeres közgazdasági intézkedéseket nem teszünk. (Igaz! Úgy van !) Ezért nem fogunk késni erőnkhöz ké­pest áldozatokat hozni, hogy olyan beruházásokat és hasznos kiadásokat hozzunk javaslatba, melyek az anyagi helyzet és az általános jólét emelését czélozzák (Élénk tetszés.) Igyekezni fogunk kereskedelmi összeköt­tetéseinket élénkíteni és állandósítani, kereske­delmi érdekeinket a külállamokkal, lehetőleg a ke­leti államokkal is kötendő szerződések útján, biz­tosítani, tengeri hajójáratunkat fejleszteni, tengeri kikötőink berendezéseit tökéletes­íteni s általában a magyar-horvát tengerpart forgalmát oly színvo­nalra emelni, amely azt, a háttér fontosságánál fogva, úgy a termelés, mint a fogyasztás szempont­­jából, méltán megilleti. (Ellénk helyeslés.) Fo­lyóink egységes tervek szerinti szabályozása, a folyam- és tóhajózás, nemkülönben a csatorna­hajózás fokozatos fejlesztése, mindezeknek a forgal­maknak a vasutak forgalmával való szerves össze­köttetésbe hozatala, a vasúti fővonalak táplá­lása végett vic­inális vasutak létesítése, és a gyári fejlesztés szempontjából nagyobb ipari vágányok létesítésének elősegítése, mind oly fel­adatok, amelyek egymagukban véve a közgazda­ság fejlesztésének talán kisebb tényezői, de együtt­véve mindenesetre hatályos emeltyűjét képezik. (Igaz! ügy van!) Igyekezni fogunk vasutainkat újabb beruhá­zások által tökéletesíteni, azok kezelését és a ta­rifapolitikát olyformán irányítani, hogy vasutaink továbbra is a magyar közgazdaság szolgálatában álljanak. (Helyeslés.) Az iparfejlesztés terén vállvetve a társadalmi tevékenységgel, nagyobb szabású és rendszeres ak­­c­iót óhajtunk kifejteni és új iparágak meghono­sítása, a meglevőknek elősegítése, a házi ipar ter­jesztése és az ipari közigazgatás javítása, másrész­ről pedig az ipari szakoktatás és kiképzésnek fej­lesztése útján óhajtjuk iparunknak nagyobb mér­tékben való el­haladását biztosítani. (Élénk he­lyeslés.) Komoly feladatunkat képezendő a mezőgaz­daság minden ágazatának czéltudatos fejlesztése, (Élénk helyeslés.) az elpusztult szőlőbirtokoknak regenerálása, (Élénk helyeslés.) állategészség­ügyünk rendezése és mindenek felett a régvárt mezőrendőrségi törvény megalkotása, mely azt hi­szem, gazdasági fejlődésünknek nemcsak egyik segédeszközét, hanem igen sokban mellőzhetetlen­­feltételét is képezi. (Élénk helyeslés.) Az igazságügyi politika terén (Halljuk! Halljuk!) a kormány működésének czélpontja és programmja továbbra is az marad, ami volt ed­dig ........(Nagy derültség a bal és szélső bal­oldalon.) Elnök: Csendet kérek ! (Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök : .... a ma­gyar államban a jogegység megalkotása és a jog­­intézményeknek a modern követelmények szerinti átalakítása. (Élénk helyeslés.) Ezt czélozzák az anyagi és alaki jog terén a kodifikálások és jogin­tézményeinknek a nemzeti politika és forgalmi fej­lődés igényeihez mért fejlesztése. (Élénk helyeslés.) Azon javaslatokon kívül, melyek e tekintetben a t. háznak már előterjesztettek és azokon a javasla­tokon kívül, amelyek, habár előterjesztve még nincsenek, de már közkézen forognak; a büntető eljárás teljes szervezetét még a tél folyamán a ház elé szándékozik a kormány terjeszteni. (Élénk he­lyeslés.) Áttérve t.­hát a belügyi adminisztráczióra, (Halljuk ! Halljuk!) jelesül a belügyi adminisztrá­c­ió reformálásának kérdésére, az adminisztrá­c­ió tisztasága, annak lehető olcsóvá­ és gyorssá tétele és a közszabadságok megóvása azok a vezérelvek, a­melyek alapján ezt megoldani fogjuk, mindig szem előtt tartva hogy nem­csak a mindennapi élet szükségeit és igényeit kell megóvni, hanem hogy ez nemzeti konszolidá­­cziónknak leghathatósabb eszközét is képezi.(Élénk helyeslés.) Ezért az 1891: XXXII-ik t.-cz. Azon elvi határozmányaiból kiindulva, hogy az admi­nisztráczió államosittassék, fogjuk előkészíteni, és előterjeszteni javaslatainkat és a községi reformból indulva kb. (Helyeslés az egész vo­nalon át) hű és áttekintő képét fogjuk nyújtani reform-javaslataink organikus egészének. (Élénk helyeslés.) Oly fontosnak tartjuk e javaslatokat, oly mélyen nyúlnak ezek bele a közéletbe; olyan vilá­gosaknak, szabatosaknak, könnyen áttekinthetők­­nek és mégis kimerítőknek kell azoknak lenniök, hogy azok szerkesztésére s minél tökéletesebb elő­állítására kiváló gondot kívánunk fordítani és ezért a belügyi tárcza meg­levő erőin kívül, rend­kívüli szakerők alkalmazását igénybe kívárjuk venni. (Általános helyeslés.) Anélkül, hogy az előterjesztendő javaslatok sorrendjére nézve kötelező ígéretet tehetnék, bátor vagyok annyit megjegyezni, hogy az 1891. évi XXXIII. t. sz. 2. §-ában megállapított sorrendtől eltérőleg, már előlegesen is előterjesztjük a köz­­igazgatási bír­óságokról szóló javaslatot, (Általános helyeslés.) és azonnal munkára vétetjük a fegyelmi eljárásról szóló és a tisztviselők szolgálati viszo­nyát szabályozó javaslatokat. (Általános élénk helyeslés.) Minthogy ez utóbbi két javaslatnak részleges intézkedései lényegileg az adminiszti reformjának mikéntjétől vannak feltete, úgy, hogy egyelőre legfeljebb a főbb é­nek törvénybe iktatásáról lehet szó, ez kötelező ígéretet csak az iránt teszünk, ha községekről, a városokról és vármegyékről törvényjavaslatok tárgyalásának folyama fogjuk a szolgálati pragmatikára és a fegyeli járásra vonatkozó javaslatainkat is elő­terj­esz­t Élénk helyeslés jobbfelől.) Áttérve te­hát feladataink harmadik csőd­jára, a vallásügyi politikára. (Halljuk! Hallj mindenekelőtt kijelentem, hogy a valláügyi e­tika terén azon komoly törekvéstől vagyunk hatva, hogy az állam érdekeinek biztosítása­­ lett a vallásos nyugalom és béke meg ne za­vassék. (Általános élénk helyeslés,) hogy két érintő összes közintézményeink aki rendeztessenek be, hogy a vallásos béke­nyugalom állandó megóvásának biztosítékai leg­yek (Élénk helyeslés.) mint már a megelőző­­ mány is kijelentette, a korona legmagasabb jó hagyásával, megállapíttattak azok az elvek, ae­lyek az izraelita vallás törvénybe iktatására vallás szabad gyakorlatára és az általános polg anyakönyvek behozatalára vonatkozó törvény alapját képezik. Károlyi Gábor úr: Hát a kötelező polgári­á­gasság ? Wekerle Sándor miniszterelnök:Egy kis figye­met kérek, és akkor a türelem is feles­leges lesz. (Halljuk. Halljuk!) Azt mondta, hogy a korábbi kormány már ezt kijelentette. Ezt elvek alapján már elkészíttetett az izraelita vall rec­epcziójára vonatkozó törvényjavaslat, és mu­kába vetettek a vallás szabad gyakorlatára és­­ általános polgári anyakönyvek behozatalára vona­tozó javaslatok, úgy, hogy ezeket még a téli ülés­szak folyamán alkotmányos tárgyalás vége képesek leszünk előterjeszteni. (Élénk helye: lés jobbfelől.) Ez utóbbi törvényjavaslatbal mely az általános polgári anyakönyvei­ről szól, oly intézkedést szándékszunk fel­venni, hogy addig, míg a polgári anyakönyve általán életbe léptethetők lesznek: a jelenlegi anya­könyvekben az anyakönyv-vezetők az elkereszte­­lési esetben azt is tüntessék ki, hogy az 1868 58. t. sz. szerint az illető elkeresztelt mily val­lásunak tekintendő és amenyiben az anyakönyv vezetők e követelménynek meg nem felelné­nek, az illető helyen a polgári anyakönyvezés azonnal életbeléptethető legyen, viszont e törvény meghozatalával egyidejűleg az 1890. február 26- diki miniszteri rendelet hatályon kivül helyez­tessék. (Mozgás balfelől és tetszés jobbról.) Az egyházpolitikai kérdések negyedikére, a családjog kiegészítő részét képező házassági jogra nézve, az újonnan alakult kormány immár abban a helyzetben volt, hogy a házassági jog alapelveire és ezek közt a kötelező polgári házasságra nézve is egy­hangú megállapodásra juthatott, minélfogva legfel­sőbb elhatározást eszközölt ki annak elvi kijelen­tésére, (Mozgás balfelől. Felkiáltások: Elvi!) hogy a házassági jogra vonatkozólag kidolgozandó és már munkába vett törvényjavaslat a minden állam­polgárok közt kötendő házassági viszonyból eredő jogi kérdések fölötti általános állami bíráskodás és a kötelező polgári házasság alapelvei alapján készíttessék el. (Élénk helyeslés jobbról, mozgás a bal- és szélsőbalon.) Ebből önként érthető te­hát, hogy az nem érintheti Ő felségének azon legmagasabb jogát (Zaj balfelöl. Halljuk. Halljuk a jobboldalon), hogy a kivitelre és egyes részletes intézkedésekre nézve legmagasabb elhatározását akkorra tartsa fenn, midőn a kidolgozott törvényjavaslat eléje terjesztetik. (Nagy mozgás. Derültség és zaj a balol­dalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ezen a házas­­sági jogra vonatkozó törvényes intézkedések által az 1868. Lik­. t.-eznek abbeli rendelkezései, melyek a szülőket azon jogukban, hogy gyerme­keik vallási hovatartozása iránt rendelkezzenek, je­lenleg akadályoznak, hatályon kivül helyeztetnek (Helyeslés.) Ezekben voltam bátor felsorolni nemcsak azokat az elveket, nemcsak azt az irányt, amely a kormányt működésében vezeti, hanem egyúttal je­lezni igen sok tekintetben a megoldásnak miként­jét is. Oly nagy feladat ez, oly tág kört ölel át, oly fontosak és az egész közéletre kihatók ezek a kér­dések, hogy azok sikeres megoldása csak akkor remélhető, ha a törvényhozás minden faktornak és különösen az országgyűlés ezen házának támoga­tására számíthatunk. Engedje meg ezért a t. ház, hogy azzal fejezzem be felszólalásomat, amit és amire számítunk : őszinte támogatást azok részéről akik velünk egy elvi alapon állanak, vagy átalában helyeslik eljárásunkat, tárgyilagos elvbírálást azok részéről, kik külön nézeteket képviselnek. (Hosszan­tartó zajos éljenzés a jobb oldalon.) Eötvös Károly azt a sorrendet követve, melyet a kabinet elnöke felállított, kötelességének tartja kijelenteni, hogy ő és elvbarátai meg nem szűnő buzgalommal törekszenek arra, ezen kabinettel szemben úgy, mint előzőivel szemben is, hogy ha­zánk függetlenségét, úgy amint a nemzet igaz óhaja és igaz érdeke hozza magával és amint ezer­éves jogunkban az már- megállapítva van az al­k■­­to« minden Been lerekviab^ ^ & egy4Wia Általános tetszést aratott az a bejelentése, hogy a tisztviselői fizetések szabályozásáról szóló javaslat azért fog csak a budget után vagy ezzel egyidejűleg tárgyaltatni, mert a vármegyei tisztviselőket is be akarják vonni a javaslatba. A legközelebbi ülés szerdán d. e. 10 óra­kor lesz.

Next