Nemzet, 1892. december (11. évfolyam, 3686-3715. szám)

1892-12-03 / 3688. szám

Országgyűlés. A főrendiház ma rövid ülést tartott, melyen az indemnityt elfogadták. Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök kijelentette, hogy az indem­nity elfogadását nem tekinti a kormány egyház­­politikája iránti bizalom kifejezésének. Beöthy Zsigmond pedig kijelentette, hogy a Schlauch nyi­latkozatát nem tekinti bizalmatlansági nyilatkozat­nak, mert különben ellene szólna. Letárgyalták még Szilágyi Dezső igazságügyminiszternek egy kisebb törvényjavaslatát, melynél Zichy Nán­dor gróf azt hibáztatta, hogy az igazságügymi­niszter nincs jelen. Wekerle Sándor miniszter­­elnök erre rögtön megfelelt s pótolta a gyengél­kedő igazságügyminisztert, ki különben az ülésen később megjelent. A főrendiház ülése decz. 3 án. Ülés kezdete d­­e­ 11 órakor. Elnök: Szlávy József koronaőr. Jegyzők: Gyulai Pál, Rudnyánszky József b., Gál József. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor miniszterelnök, Csáky Albin gr., Fejérváry Géza b., Josipovich Imre, Lukács Béla, Hieronymi Károly. Elnök az ülés megnyitása után felolvastatja az országos ipar­egy­esület jubileumára vonatkozó meghívót. Tudomásul veszik s a főrendek a részvételre a háznagynál fognak jelentkezni. Elnök bemutatja a képviselőház által elfoga­dott javaslatokat. Következik az indemnity tárgyalása. Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök: Nagy­­méltóságú elnök úr és méltóságos főrendek! A törvényjavaslatot, amely a kormánynak három havi indemnitást ad, elfogadjuk; ezzel hazafias kötelességünknek és alkotmányos érzületünknek teszünk eleget. A kormánynak azon törekvéseit, amelyek a hazának kulturális és anyagi téren fel­virágoztatására vannak irányozva, támogatni fog­juk; ne méltóztassék azonban ezt úgy magá­ar, hogy mi a kormány által e házban bejelen házpolitikai programmot is a magunkénak , nők. Ez elveinkkel, álláspontunkkal és vallásunk­kal ellentétben áll. Mindazonáltal ehhez most szó­lani nem fogunk, fentartván magunknak a hozzá­szólást akkorra, amidőn az illető javaslatok napi­renden lesznek. (Helyeslés.) Beöthy Zsigmond: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Megvallom, nem számítot­tam arra, hogy ez indemnitás kérdésében vitában vegyek részt. Úgy tapasztalom egyébiránt, hogy az előttem szólott­­ exczellencziája sem bo­csátkozott az indemnitás kérdésébe, mert ami az óvást illeti, az talán nem foglalja magában a fel­tétlen bizalmatlanságot a kormány iránt, mert ha ezt magában foglalná, hazafiús kötelességemnek ismerném e részben az ellenkező meggyőződést nyilvánítani, de nem látván ebben bizalmatlansá­got, elállok a szótól. A javaslatot a főrendek általánosságban és részleteiben egyhangúlag megszavazták. Következik a telekkönyvi betétek szerkeszté­séről szóló javaslat. Zichy Nándor örömmel üdvözli a javaslatot, de sajnálja, hogy az igazságügyminiszter nincs jelen, mert így a javaslatot nem lehet tárgyalni, tekintettel arra, hogy nincs aki felvilágosítást ad­hasson. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügy­miniszter : Nagyméltóságú elnök úr és méltóságos főrendek ! (Halljuk!) Mindenek előtt szíves elné­zést vagyok bátor kérni azért, hogy az igazság­ügyminiszter úr, aki köztudomásúlag napok óta nem épen a legjobb egészségben van, valószínűleg ez­által hátráltatva, kellő időben nem jelenhetett meg. De egyúttal bátor vagyok azt is megjegyezni, hogy ez a szakszerű felvilágosítás nyújtását és a tárgyalás egész alaposságát korántsem veszélyez­tetheti, a­mennyiben a kormánynak jelenlévő tag­jai, kikkel egyetértésben terjesztette elő az igazság­ügyminiszter úr a törvényjavaslatot, azon helyzet­ben lesznek, hogy a szükséges felvilágosításokkal szolgálhatnak. Én kérem a nagyméltóságú fő­rendeket, hogy ezen törvényjavaslatot úgy átalá­­nosságban, mint részleteiben elfogadni méltóz­­tassék. Azon fontos érdekek megvalósítása végett, amelyeket a nagyméltósága méltóztatott felemlí­teni, hogy t. i. a telekkönyvi állapotot rendezzük, még­pedig két irányban rendezzük: először, hogy a tényleges tulajdonosra legyenek átírva az ingat­lanok és másodszor, hogy a teherlap, amely hosszú időn át nem rendeztetvén, igen gyakran elévült, fenn nem álló követeléseket tüntet föl, — a valódi telekkönyvi állapotot mutassa. E czél elérése végett már korábban terjesztettek elő javaslatok. Tökéletesebb telekkönyvi állapotot óhajtottunk teremteni az­által, hogy az ne csak a telekkönyvi testet, a birtoktestet tüntesse ki, ha­nem összefüggésbe hozassék a kataszteri adatokkal, úgy, hogy a telekkönyv, mely ma nem szolgáltat biztos támpontot sem a birtok területére, sem jöve­delmező­ségére nézve, amennyiben a kataszteri ada­tokkal kiegészítve ez lehetséges, úgy a birtok te­rületére, mint a kataszteri jövedelemre nézve is közelebbi felvilágosítást nyújtson. E czél el­érése azonban késleltetné egy fontosabb ér­dek megvalósítását, t. i. azt, hogy a birtok­­viszonyok mielőbb rendeztessenek, és azért a törvényhozás által már kétszer helyeselt ki­igazítási mód fentartása mellett — mert a tör­vényhozás azt jóváhagyta először, midőn az erre vonatkozó törvényjavaslat beterjesztetett, másod­szor akkor, midőn az első törvényben megállapí­tott eljárás egyszerűsíttetvén, a gyorsabb eljárás iránt egy novella készült, — mondom: a törvény­­hozás által már kétszer helyeselt kiigazítási mód fentartása mellett egy harmadik szempontot is te­kintetbe veszünk, t. i. ettől az eljárástól el­­ fertőtlenítve ! Selebkesztőség: szerencslek­ tere, Athenaeum-épület, X. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bem­entetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSE BJz mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) Esti kiadás: KUBO-Hrrisjuas­­ Vereneslek­tere, Athenaeum-4ptdl*v «HA**!«® Előfizetési du : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve vagy pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ® AA g hónapra ® * fi hónapra 1B» Az esti feladás postai különküldéseárt felül­twifa!« havonként 35 kr., negyedévenként 1 * óra 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) 3688. (334.) szám. Budapest, 1892. Szombat, deczember 3. XI. évi folyam. tekintve, ama fontos érdek megvalósítását, hog­y a tényleges tulajdonosra írassanak a telekkönyi testek. Ezt czélozza ezen törvényjavaslat, mely ezen az elvi alapon, lehető egyszerűsítések és köny­­nyítések biztosítása mellett, a többszöri átruházá­sok után járó vagyonátruházási illeték mellőzésé­vel készült el. Ezen idokok tekintetbe vételével vagyok bátor kérni a méltóságos főrendiházat, hogy a tör­vényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Felkiáltá­sok : Elfogadjuk!) A javaslatot átalában és részleteiben meg­szavazták.­­ Az ülés a jegyzőkönyv hitelesítésével vé­get ért. Ülés vége d. e. 3/*12 órakor. Belföld, Budapest, decz. 3. (A valutaszabályo­­z­á­s.) Némely lapoknak az a híre, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök holnap Bécsbe érkezik, hogy a valutaszabályozás és a bankügy kérdésé­ben tárgyalásokat folytasson, mint a M. É. jelenti, alaptalan. Budapest, decz. 3. (Választási mozgal­mak a Lipótvárosban.) A lipótvárosi kaszinónak az V. ker. választók lajstromába felvett tagjai ma d. e. 11 órakor értekezletet tar­tottak. Az értekezleten igen nagy számmal jelen­tek meg az V. kerület választói. Elnökké Gel­­léri Szabó Jánost választották meg, ki meg­nyitván az értekezletet felhívta a megjelen­teket, hogy adják elő nézeteiket. Elsőnek Lé­­grády Károly szólalt fel, ki ismertetve az eddigi mozgalmat, azt indítványozta, hogy a­­megjelentek válaszszanak bizottságot, amelynek feladata a megfelelő jelölt választása legyen. Dr. Komlós Ágost ez indítvány ellen szólott, kifejtve, hogy a kerületnek polgárai már nyilatkoztak és csak arról lehet szó, hogy a felléptetett jelöltek közül melyik mellett foglaljanak állást a kaszinó­ra." Székely Ferencz ugyanily értelemben szó-­­ különösen Krausz Lajos jelöltsége mel­­zállott síkra. Dr. Darvas Fülöp ennek ellen­i Mezei Mór megválasztatása mellett tört zsát, kifejtve, hogy Mezei Mór megfelel­ik a kívánságnak, amelyet a lipótvárosi v... isztek szem előtt tartanak t. i., hogy nem­csak a kereskedelem érdekeit viseli szivén, hanem eddigi tevékenysége biztosíték arra, hogy akarni és tudni fog ez érdekeknek érvényt szerezni. Éle­sen kelt ki az ellen, hogy egyik fővárosi hírlap a Lipótváros választási mozgalmait nevetségessé igyekszik tenni. Zsigmondy Béla, Hüttl Tivadar, Sturm Albert, Nyíri Lajos, Linczer Béla és Haydin Károly felszólalásai után Légrády Károly indítvá­nyát visszavonta és az elnök összegezve az elő­adottakat, kijelentette, hogy a megjelentek a Li­pótváros köreiből kívánnak jelöltet állítani. A sze­mélykérdésre nézve a kaszinó, mint ilyen állást nem foglal.­­ A Friedmann Bernát párt végrehajtó bizottsága ma este 1/27 órakor a Frö­ner szálloda helyiségében ülést tart. Budapest, decz. 3. (Az ev. református egyház zsinata.) Az ev. ref. egyház szükség­leteit és hiányait tárgyaló bizottság jelentése ké­pezte a mai ülés első tárgyát. A bizottság minde­nekelőtt azt indítványozza, hogy a jelentést tegye át a konventhez a 600 frton aluli lelkészi és­­300 frton alul dotált tanítói állások pontosabb össze­állítása czéljából. A bizottság második indítványa az, hogy mondja ki a zsinat, hogy a 600 frton alul javadalmazott lelkészi állomások fölsegélését az egyház első szükségének tekinti s hogy mindazo­kat az állomásokat, amelyek még 600 frton alul fizetik lelkészeiket, megfelelő összeggel segíti. A sorrendnek megállapítását a konventre bízza a zsi­nat. Mind a két indítványt elfogadták, Fejes István egy pótlásával. Ezután az ág. ev. egyházzal közös ügyeket tárgyaló bizottság jelentése került sorra, amelyet zárt ülésben tárgyalt a zsinat. Vidéki élet Zólyom vármegye törvényhatósági bizottsága, mint lapunknak írják, f. bó 2 án d. e. 10 órakor Beszterczebányán a vármegye székházának nagy­termében rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyű­lésen Zsilinszky Mihály főispán elnökölt. A főis­pán meleg szavakban üdvözölvén a nagy számban megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat, mindenekelőtt indítványozza, hogy a megye kö­zönsége az új miniszterelnököt, dr. We­kerle Sándort feliratban üdvözölje, ki már eddig kitűnő hazafisága, lankadást nem ismerő szorgalma és páratlan jelleme és becsüle­tessége által oly nagy érdemeket szerzett drága hazánk közügyeinek előmozdítása körül. E szava­kat a közgyűlés viharos éljenzéssel fogadta. To­vábbá indítványozta a főispán, hogy az uj bel­ügyminisztert Hieronymi Károlyt is feliratban üdvözölje a közgyűlés; végül határozatba ment, hogy a volt minisz­terelnökhöz, gróf Szapáry Gyulához bucsufeliratot küld a közgyűlés. Azután fel­olvasták a belügyminiszter rendeletét a törvény­­hatóságokról szóló 1886. XXI. tcz. némely rendel­kezéseinek módosítása iránt alkotott 1892. évi XXVI. tcz. végrehajtása tárgyában s abból folyó­­lag a törvényhatósági bizottság választott tagjai­nak fele részére s időközben üresedésbe jött egyes tagsági helyekre nézve megejtendő választások elrendelése. A közgyűlés az uj választásokat decz. 14-ére tűzte ki s egyezsmind kijelölte a választási elnököt. A Szliácson tervezett hideg­­vizgyógyintézet felállítása iránt benyújtott kérvénynek, az egészségügyi bizottság és az orvosi vélemény alapján hely nem adatott. A Baross­­szobor-bizottság átirata folytán a tervezett szoborra eszközlendő gyűjtés tárgyában a közgyű­lés akként intézkedett, hogy a gyűjtés a városokban megindíttatik. Táviratok. Wels, decz. 3. A király ma délelőtt 10 óra­kor érkezett ide, Ferencz Salvator főherczeg és neje látogatására. Páris, decz. 3. A Panama-ügyre vonat­kozólag hovatovább több oly jel merül fel, mely azt mutatja, hogy az kormány el­leni egész hadjáratot Constans volt miniszter sugalmazta. A lelep­lezési anyagot a Libre Parole szerkesztője Lesseps Károlytól kapta, hogy a Panama­társaság igazgatóinak figyelmét a vállalat állapotáról elterelje. Martin bankár azt állítja, hogy őt több ízben felszólították, vesz­tegesse meg a képviselőket, de ez soha sem sikerült. Azt mondja továbbá Martin, hogy Reinach nemcsak hogy az összes megbízáso­­kat teljesítette, hanem arról is gondoskodott, hogy a Panama-társaság részvényei a szerint essenek és emelkedjenek, amint a társaság igazgatósága parancsolta. Hir szerint a Libre Parole összes leleplezései hitelesek. (M. E.) Páris, decz. 3. Perier lemondott a kabinetalakításról, mivel a szélső­bal a felajánlott tárczákat nem vállalta el. Carnot különös kérésére azonban újból fog kísérletet tenni ez irányban. (M. É.) _ Páris, decz. 3. Bourgeois vonakodik mi­niszteri kombináczióba lépni. Casimir Pe­rier misziója az új kabinet megalakítása ügyében nagyon nehéznek ígérkezik. Páris, decz. 3. A Panama enquête­­bizottság által kihallgatott egyik tanú kijelentette, hogy bizonyos, a Panama-társa­ságra vonatkozó papírok C o n­s t­a­n­s-nak eladattak. Constans ennek következtében a bizottság elnökéhez levelet intézett, melyben ezt formaszerűen megc­áfolja és sajnálkozá­sát fejezi ki, hogy a köztársaság és az or­szág tekintélyét ily könnyelműséggel csorbítják. London, decz. 3. A Reuter-ügynökségnek je­lentik Tangerből tegnapi kelettel. Tegnap összeütközés volt négy európai és egy benszülött rendőr­őrjárat közt. Egy angol alattvalót agyonlőttek, egy spanyol megsebesült. Ma az itt lakó európaiak gyűlést tar­tottak, amelyen elhatározták, hogy felhívják az európai képviselőket, hogy kormányaiktól nem­zetközi ötcsapat alakítását eszközöljék ki. Brüsszel, decz. 3. Az »Independence Reige« jelenti. A latin érme­unióhoz tartozó álla­mok megbizottjainak tegnapi előértekezle­­t­é­n elismerték, hogy a latin érmeuniónak a bi­zottságban volt tagjai a Rotschild, Spetber és Levy indítványainak tárgyalásánál az unió tagjai által megállapított irányban jártak el és hogy e megbízottak őszinte szerencsekivánatokat érdemel­­nek.Ezután azt a kérdést tárgyalták, vájjon a bizott­ság jelentése következtében szükségessé vált-e,hogy a latin érmeunió megbízottjai programmjukat az ér­tekezlet előtt kifejtsék. E kérdést tagadó értelem­ben döntötték el főleg azon okból, mert az egye­düli pozitív javaslatok, melyek a szavazásból ki­kerülni látszanak, csak mellékes természetűek és nem tetszenek a latin érme-unió összes tagjainak, nevezetesen Olaszországnak nem, mely a 20 frank­nál kisebb papírjegyek bevonását nem ítélheti meg kedvezően. A latin cremunio tagjai tehát, mint ilyenek, a további fejleményekig, úgy mint eddig, várakozó állást fognak elfoglalni. Lüttich, decz. 3. Tilleurben a tegnapi véres összeütközés alkalmával kilencz bányász, több nő és gyermek sebesült meg, négy bányász életét vesztette. A csend­őrök közül többen megsebesültek. A viszály oka egyébiránt már mellőzve van, a munka hétfőn újra megindul. (M. E.) Lüttich, decz. 3. A strike-területen teljesen helyreállt a nyugalom. Ongreeben tegnap este egy egyént fogtak el, aki tegnap dél­előtt a strikeoló munkásokat a csendőrség ellen lázította és a csendőrség vezetőjét baltával fenye­gette. Tilleurben a polgármester parancsára a korcsmákat 7 órakor este zárják be. Bukarest, decz. 3. A képviselőház tegnapi ülé­sén beterjesztették a parlament kezdeményezésébe, kiindult azt az indítványt, hogy a trónörökös részére 300,000 franknyi évi dotáczió engedélyeztessék, és hogy ez az összeg, fele részéig Mária herczegnőre szállhat. A rövid indokolás a fenséges márkapár iránt érzett meleg érzelmeknek ad kifejezést. Az indítvány sürgősségét túlnyomó többséggel elfogadták. — Maioresco képviselő beterjesztette azután, mint a válaszfelirati bizott­ság előadója, a trónbeszédre való válasz tervezetét. A tervezet különösen kiemeli a trónbeszéd ama helyeit, amelyek a trónörökös házasságáról és a király bécsi és londoni látogatásá­ról tesznek említést és konstatálja, hogy az or­szág pénzügyi helyzete nem kedvező. A képviselő­­ház keddig nem tart ülést. Pétervár, decz. 3. Nagy feltűnést kelt, hogy Mecserszki herczeg, a Grasda­­nin tulajdonosa legutóbb a czár által külön kihallgatáson fogadta­tott. E lap ugyanis nemrég czikket közölt, amelynek éle a Francziaországgal való szövetség ellen irányul. (M. E.) Hírek. Decz. 3. A hivatalos lapból. A király adományai. A király é­s a t­a­­ községnek a f. évi szeptember 1-én dühöngött tűzvész által káro­sult lakosai segélyezésére 250 frtot, Mura- Szer­d­a­­h­e­g­y kő­ségnek a f. évi szeptember hó 1-én dühöngött tűzvész által károsult lakosai segélyezére 200 forintot, Német-Guray községnek a f. évi augusztus hó 25-én dühöngött tűzvész által károsult lakosai segélye­zésére 500 frtot adományozott. Kinevezés: A belügyminiszter dr. V­é­g­h Gyulát fogalmazó­ gyakornokká, a kereskedelemügyi miniszter, a Horvát-Szlavónországokban levő államépítészeti hivata­lok személyzeti létszámába Krauss Miksa végzett műegyetemi hallgatót s a horvát szlavón dalmát orszá­gos kormánynál alkalmazott műszaki díjnokot, ideigle­nes minőségű segédmérnökké nevezte ki. Áthelyezés: A budapesti Ítélőtábla elnöke, T­o­­­d­y Zoltán díjtalan joggyakornokot és dr. Kővágó Sán­dor gyöngyösi lakos ügyvédjelöltet a budapesti ítélő­tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki, É­d­e­r Kálmán díjas joggyakornokot pedig a ráczkevei járásbí­róságtól a monori járásbírósághoz helyezte át. Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pischinger Nándort, a vakok budapesti orsz. in­tézete zenekari tanítóját, ezen állásában végleg meg­erősítette. A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegedi ipar- és kereskedelmi kamarának, mely az ottani iparossegédek szakrajztanfolyama és a nőipariskola részére 100—100 frtot adományozott, elis­merő köszönetét nyilvánította. — udvari hírek. A király dobenaui Dobner Ferencz 6. sz. vártüzérezredbeli főhadnagynak, József főherczeg udvartartásába László fő­herczeg mellé nevelői minőségben való beosztását elrendelte, számfelett meghagyva őt a nevezett ezredben; továbbá Z­e­r­b­s Gusztáv 1. oszt. szá­zadosnak, száml.­a vezérkarban, József Ágost főherczegnél teljesített szolgálata alól való felmen­tését elrendelte. — Személyi hir. Székely József betegsége kedvező fordulatot vett, úgy, hogy most már nincs ok az aggodalomra. — A pápa halálhíre. Néhány római esti lap tegnap ismét szenzácziós híreket közölt a pápa egészségi állapotáról. Azt jelentik, hogy a szent atya már halálán van. Többek közt írják, hogy a pápa tegnapelőtt a sixtinusi kápolnában egy jezsu­ita páter prédikáczióját halgatta és e közben hir­telen ájultan összerogyott. Áléit állapotban vitték szobáiba. Azóta csak egyszer tért magához és ek­kor azt mondta: »Legyen meg az Isten akarata!« A láz gyötörte folyvást és ma délben már agóniába esett. A »Neue Freie Presse« tudósítója tudakozó­dott a Vatikánban és megtudta, hogy e hírek csupa koholmányok; a pápa ugyan tényleg könnyen meghűtötte magát, de azért ma délelőtt is fogadta a kihallgatásra jelentkezőket, délután pedig a vatikáni kertben sétált és este szokás szerint va­csoráit. Mindennek daczára a pápa halálának híre egész Rómában elterjedt és nagy izgalmat keltett a lakosság körében. Egyik liberális lap gyászkeret­ben jelent meg, bár hivatalosan kijelentették, hogy a hit alaptalan. — Kitüntetett tábornokok. A király elrendelte, hogy az osztrák-magyar monarkia jelenlegi kato­nai területi beosztásának tíz évi fennállása alkal­mából, az ezen idő alatt hadtestparancsnoki és pa­rancsnokló tábornoki minőségben működő : báró Appel János lovassági tábornoknak, a 15. had­test parancsnokának és szerajevói parancsnokló tábornoknak; báró Schönfeld Antal tábor­szernagynak, a 2. hadtest parancsnokának és bé­csi parancsnokló tábornoknak; valamint herczeg Windisch-Graetz Lajos lovassági tábornok­nak, all. hadtest parancsnokának és lembergi pa­rancsnokló tábornoknak, sikeres működésöknek újbóli hálás elismeréséül, a legf. megelégedés kife­jezése tudtokra adassák; továbbá jelenlegi állomá­sukon teljesített több évi jeles szolgálatuk elisme­réséül : Frigyes főherczeg altábornagynak, az 5. hadtest parancsnokának és pozsonyi parancs­nokló tábornoknak, a katonai érdemkeresztet; báró Wa­ldstätten János táborszernagynak, a 7. hadtest parancsnokának és temesvári parancs­nokló tábornoknak; nagy-óhaji báró S­z­v­e­­­e­­ney Antal lovassági tábornoknak, a 12. hadtest parancsnokának és nagy-szebeni parancsnokló tá­bornoknak ; Krieghammer Ödön lovassági tábornoknak, az 1. hadtest parancsnokának és kra­­kói parancsnokló tábornoknak; rhonfeldi David Emil altábornagynak, Dalmáczia helytartójának és zárai hadparancsnoknak ; valamint Reicher József altábornagynak, a 14. hadtest parancsno­kának és innsbrucki parancsnokló tábornoknak, az 1. osztályú vaskoronarendet — báró Waldstät­ten táborszernagynak a 2. oszt. hadiékítménynyel — díjmentesen adományozta; azután, a knenburgi B­o­­­f r­a­s Arthur altábornagynak a király főhad­­segédének és a katonai iroda főnökének, jelenlegi szolgálati állomásán teljesített jeles szolgálata el­ismeréséül, a Szent István-rend középkeresztjét díjmentesen adományozta. — Két capriccio Heinétől. Philibert Aude­­brand legújabb könyvében (»Petits mémoires du XIX. siècle) megemlékezik első találkozásáról Heinevel, amely 1845-ben történt, s közöl két váz­latot, melyet a nagy költő egy nőnek az albumába irt. A két capriccio igy szól: Az ügyvéd. Az ablaknál álltam s az utczán járókelőket néztem. Egyszerre csak egy ügyvéd haladt el előt­tem, kit a legutóbbi események ostoba véletlene miniszterré tett. Nagy méltósággal lépdelt. Az volt rajta a nevezetes, hogy találja hozzá tapadt bőréhez, két­felől néha-néha fülfúvódott s két oly fekete szár­nyat képezett, mint a bőregéré, vagy a fajdkakasé. Ha most visszagondolok rá, eszembe jut, hogy talán fajdkakas-szárny is volt. Az is fölhívta a figyelmemet, hogy nyakától a hasáig nagy vörös szalag húzódott le, akárcsak annál a madár­nál, amelylyel a jezsuiták ajándékoztak meg ben­nünket. Mint tehát mondom, az illető nagy méltóság­gal, lassan lépdelt. Valahányszor egy volt kollegá­jával találkozott, zavarodottan köszönt neki és monda: »Látja! ezt mégis csak a politikának kö­szönhetem !« * Egy levelész története. A dicsőség! a dicsőség! Azt mondom én nek­tek, annyit sem ér, mint egy három filléres szivar­nak a hamuja. Egy vonás a homokban, egy barázda a vizen, levegőbe kiáltott hang: ez az élet, ez a dicsőség. Van-e joga az embernek hiúnak lenni, ha mindjárt bíborban született s alszik is ? Az ember nem egyéb, mint földi féreg, s is­tennek képzeli magát. Aranynyal födi be bőrét, selyembe öltözködik, gyémántszögekkel vezeti ki c­ipőjét. Márványpalotái vannak, hadseregek őrzik népek hajolnak előtte a földig, hogy szeszélyeit teljesítsék. Mindeki azt hallja tőle: »én vagyok az ur!« Csak a magad levesének vagy az ura, ami a gyomrodban van, de még ezt is ki kell adnod ma­­gadból. Ha megjelenik egy gyöngyvirág, ő veszi el, ha bimbóvá fejlik egy fiatal leány, ő szakítja le. Neki van a legjobb borja. Sétálni megy éjjel, balzsamos tengereken, éjjel, mikor az ég csil­lagokkal van hímezve. Semmi sem vonja ki magát az ő hatalma alól. »Ne várj csak, egy pilla­nat múlva dézsmát fizetsz gőgöd után!« Egy suszter bódéja tőszomszédságában egy kis rém jött a világra. Legfölebb akkora, mint a gombostű feje. Feje olyan, mint a kígyóé, farka mint a krokodilé, oroszlánkarmai és sárkányszár­nyai vannak abból az időből, mikor még repülő sárkányok voltak, azaz a tudósok vízözöne előtt. Az amerikai levelész­et, melyet hajón hoztak át egy pete alakjában, abban a piszokban, melyet valame­­melyik matróz deponált egy elhagyatott zugban. Mi hatja előre ezt a szörnyet, ezt a kígyót, ezt a krokodilt, ezt az oroszlánt, ezt a sárkányt, ezt a legyet ? Nem tudja senki. — Állj, ki vagy! —kiállt a palota őrsége. — Nem lehet bemenni. — Lehet! — felelt a levelész, — már bent is vagyok a trónteremben. Tízezer katona remegett; a kamarások hátat fordítottak, (arany kulcs volt rajtuk látható); a papok exorcizáltak; a courtisancok legyezőiket mozgatták, az udvari bolond a csörgőjét csörgette. Hiába! A levelész csak megy előre, valamely víg opera dalát zümmögve. Homlokon szúrja a királyt ott, hol koronáját viseli. Ő felsége halott! — Elvégeztem a teendőmet, — mondá a leve­­lész, s elmegy meghalni a szemétbe, ahonnan szár­mazott. Légy hiú, ahogy tetszik, de ne feledkezzél meg a levelészről. — A főváros német környéke. A múlt század kormányainak politikája különböző nem magyar ajkú falvakat telepített le Budapest körül. E falvak gyűrűként veszik körül Magyarország fővárosát és politikai hivatásuk úgy látszik, kezdetben az volt, hogy e nem magyar tenger lassanként elmossa és elfojtsa e falvak által körülvett szigeten a főváros­ban jelentkező magyarságot. E telepítések c­éljá­­val a germanizáló törekvések, úgy látszik, össze­­kötik azon gondolatot, hogy így egykoron a főváros teljesen kivetkőztessék, a szomszédos befolyások folytán magyar jellegéből. E szán­dék nem sikerült, de igen is jelentékeny ha­tásokat eszközölt éppen e falvakra is, a főváros rohamosan haladó magyarrá levése. E falvakat tel­jesen beolvasztani a magyar nemzeti érzésbe és nyelvbe, képezi egyik feladatát az Országos Ma­gyar Iskolaegyesületnek is, mely tervszerűen léte­síti egymás után óvóit — magyarság e fészkeit — e falvakban. Kik ez óvók által elért eredményeket tapasztalták, azok kénytelenek elismerni, hogy az egyesület ez iránya, csendes tevékenysége fölötte üdvös. Sajnos azonban, még sok község várja az egyesület segélyét és hogy e községekben is óvó­kat, gyermekmenhelyeket állíthasson föl az isko­laegyesület, anyagi erejének gyarapítására új ak­­c­iót kezdett. Gerlóczy Károly polgármester és és egyesületi elnök indítványára ugyanis mindjárt válaszadásra is szolgáló levelezőlapokat küldött a főváros tehetősebb polgáraihoz, kérvén ezeknek anyagi támogatását. A levelezőlapon foglalt felhí­vás így hangzik: »T. uram ! Az országos magyar iskolaegye­sület jelszava: »Folyjon minden kirekesztőleg ma­gyar nyelven, mi a nyilvános élet körébe vág.« (Széchenyi I.) Végczélunk: a magyar állam nyelvi egysége, melyre Széchenyi szerint »minden hitű­nek, minden velőnek s minden kebelnek egybe­forrnia kell.« 1884-ben e czélokra alakult egyesü­letünk törekedett támogatni minden mozgalmat, mely a különböző vidékeken nemzetiségünk meg­­izmosítására irányult. Különösen a 21,367 nem magyarajku tanköteles gyermekkel biró, 78 német, szerb, tót, ruthén stb. községekből képződött s Bu­dapestet övedző lánczot igyekezett megtörni. Az egyesülettől felállított s segélyzett 16 óvoda éven­ként egy-egy szemet üt ki e­gyürülánczból és a ma­gyar szívek további jótékonyságától függ e falvak teljes megmagyarosítása. Kérjük e czélra a gazda­gok asztaláról lehulló morzsalékokat, a tehetősebb hazafiak filléreit és hazafias bizalommal fordulunk f­­uraságodhoz, hogy ha e törekvésünket elősegí­teni óhajtja, szíveskedjék a mellékelt levelező-la­pot aláírni s valamelyik rovatának meghagyása, a többinek pedig kitörlése után, hozzám juttatni. Gerlóczy Károly, kir. tanácsos, Budapest I. alpol­gármestere, az országos magyar iskolaegyesület elnöke. E felszólításokból egy-két nap előtt egyelőre

Next