Nemzet, 1893. február (12. évfolyam, 3747-3774. szám)

1893-02-01 / 3747. szám

író segélyezésére 400 irtot és egy énekesnő kiképzé­sére 100 irtot.­­ A fővárosi szentszék csakhamar el lesz árasztva a váló felek pőréivel. Az első hónap­ban, január 1-től a mai napig, 25 fél indította meg válóperét. A szentszék első összes ülésén elhatározták, hogy a váló feleket, a főváros nagy kiterjedésére való tekintetből, első kihallgatásra saját plébániáikra s nem a szentszék elé idézik. — Apróság. Érdekes hagyomány. II. Károly an­gol király udvari káplánja, dr. Mayne Gáspár, még a halálos ágyán is megőrizte jó humorát, így szólott vén szolgájához: »Öreg Jánosom, rólad sem feled­keztem meg, rólad is gondoskodtam. Eszembe jutott, hogy te milyen jókat szoktál inni és most is gondos­kodom róla, hogy te ezután is nagyokat ihass. Amit neked hagyományozok, azt a szekrényben megtalál­hatod halálom u­tán, de tied a szekrény is.« Az öreg szolga elérzékenyült, könybe lábbadtak szemei. Persze a káplán halála után első gondja volt, azt a szek­rényt felnyitni és ime ott talált egy besózott herin­­get,amelyre persze jókat lehet inni. — A londoni foglalkozásnélküli munkások. Lon­donból távirják. A rendőrség tilalma és a mun­kavezetők akarata ellenére ma délután körül­belül 2000 foglalkozásnélküli munkás a Tower­ Hillból a City-n át a parlamenti épület felé vo­nult, de a rendőrség szétoszlatta őket. Ez alka­lommal összeütközésre került a dolog és a mun­kások közül többeket letartóztattak. Ezután a tömeg a Trapigar square-re vonult, de a rendőrség ott is megakadályozta a gyülekezést. A Tower­ Hillben megelőzőleg tartott gyűlésen elfogadtak egy rezolucziót, mely kifejezést ad a felháboro­dásnak a fölött, hogy a liberális kormány nem akarta megengedni a békés felvonulást és fel­hívja a munkás szövetkezeteket, hogy minél előbb tömeges felvonulást rendezzenek. — Amerikai párbaj. Pozsony egyik ele­gáns hoteljében ma reggel egy fiatal­ember agyonlőtte magát. Az illető levelet hagyott hátra, a rendőrséghez czimezve, melyben megmondja, hogy Schlegelnek hívják, Békára Vas megyébe való és hogy amerikai párbaj miatt lett ön­gyilkos. — Kikergetett püspök. Monastirból jelen­tik, hogy az ottani bolgárok kikergették a gö­rög püspököt a templomból. — Földrengések. Athénből távirják. Xanta szigetén ma reggel erős földrengés volt. Több ház bedőlt, majdnem az összes többi házak lak­­hatlanokká váltak. Két személy meghalt, szá­mosan többé-kevésbbé megsérültek. Nagy pánik uralkodik. A lökések folyton tartanak. A kor­mány segélyt küldött. — Rómából távírják. Föld­rengés volt tegnap Stromboli szigetén, a­melyet igen heves vulkanikus kitörés követett. — Lesüppedt vasúti töltés. Az aussig-teplitzi vasút dux-presedeni vonalán a bányaművelés kö­vetkeztében a töltés annyira besüppedt, hogy a teherforgalmat egyelőre teljesen meg kellett szüntetni. Az utasoknak át kell szállaniok. — A kolera. Ma délután ismét szállítottak a barak­ kórházba uj beteget. Az illető Berger József napszámos (alföldi­ utcza 16.) A régi bete­gek közül a délután folyamán ötöt gyógyultan bocsátottak el s igy most a beteglétszám négy. — Westinben ma egy asszony halt meg kolera következtében. A Kroellwitzben négy tagból álló család betegedett meg. Hozhatnak, mert kevesen vannak. Kétszáz embert és ezek családját azonban nem lehet koplaltatni azért, mert másik ezer embernek van pénze és nem akar dolgozni. Ez nem igazság. Hát ha a sztrájk, a­mi valószínű­, eltart még egy hétig ? A munkások mint értesülünk, holnap reg­gel tanyáikon ismét értekezleteket fognak tar­tani. Nagyon helyes volna ezekről a külföldi iz­gató munkásokat valamikép eltávolítani. Mert, ha ezek ismét beszél­nek, fölős, hogy a sztrájk még nagyon soká fog elhúzódni. A fegyvergyári sztrájkolok tanyáján. — Saját tudósítónktól. — A külső soroksári­ itt a mai napon is rend­kívül élénk képet nyújtott. Munkáscsoportok hullámzottak ott fel és alá, mindvégig azonban csendesen viselkedtek. A rendőrség, mely a munkások mozgalmát éber figyelemmel kíséri, a legcsekélyebb tüntetést is elnyomja. Az izgatás miatt elfogott Kricka József, Duber József és Tepfel Frigyes külföldi munká­sokat a rendőrség ma délután ismét szabadlábra helyezte, mert az illetők megígérték, hogy többé vissza sem térnek társaik közé és a holnapi napon elhagyják a fővárost. A munkások azon­ban nem igen állottak helyt szavuknak, mert estefelé ismét kint jártak Erzsébetfalván, hol társaik nagy lelkesedéssel fogadták őket. Hogy a munkások holnap reggel munkába fognak állani, az a hangulat után ítélve, rend­kívül valószínűtlennek látszik. A vezetők nyil­vánosan ugyan folyton azt hangoztatják, hogy ők senkinek sem tanácsolják azt, hogy a mun­kával szüneteljenek, titokban azonban az inga­dozókat is megnyerik a maguk részére, így, fájdalom, csaknem biztosra vehető, hogy a sztrájk egy hétig is el fog húzódni. Hogy mi lesz az eredménye, az egyelőre bizonytalan. Annyi tény, hogy a munkások rendkívül el vannak keseredve, senki sem tudja miért, talán ők maguk legkevésbbé. Vannak köztük olyanok, kik saját vallomásuk szerint, hetenként átlag 85 — 50 frtot kerestek, de ez nekik mind kevés. Többet akarnak s ha esetleg kívánalmuknak ezúttal elég tétetnék is, elegendő volna egyik-másik izgató munkáslap vezérczikke, hogy újból megkezdjék a sztrájkot. A munkások között ma is megjelentek a sztrájkok ismert izgató alakjai, kik a világért sem szalasztanák el a kedvező alkalmat, hogy ha csak rövid időre is, de valamikép szerepel­hessenek. Üres beszédeikkel valósággal elbolondítják azokat a munkásokat, a­kik már esetleg hajlan­dók volnának egy-két napi pihenés után ismét dolgozni. Hogy az ilyen népizgatókat miért hagyják szabadlábon, az szinte érthetetlen. Hisz ezek a legveszedelmesebb örültek, a­kik, amint Kraft Ebing legutóbb kimutatta, a kevésbbé intelligens emberek százában tudnak kárt csinálni. Attól tartunk, hogy a fegyvergyári sztrájk áldozatai főként a magyar munkások lesznek. Ezeknek a szegény embereknek legnagyobb része úgy került be az egész dologba, mint Pilátus a krédóba. »Muszáj« nekik is sztrájkolniok, mert így diktálja ezt a gubacsi csárdában oly sokat hangoztatott kollegialitás. Hogy aztán a nagy kollegialitást az illetők családja bánja meg, az természetes. A sztrájkoló munkások tanyáján járt tudósí­tónknak bő része volt ez állítás valódiságáról meg­győződnie. Szigetrázó jelenetek folynak le ottan. Asszonyok és gyermekek rimánkodnak apjuknak, hogy adjanak nekik kenyeret, mert éhesek. Az izgatók ezeket a szerencsétlen teremté­seket »jobb jövővel« kecsegtetik. És a szegény asszonyok már a mai nap folyamán elmentek napszámba, hogy gyermekeik éhségét csilla­píthassák. Egyébként a gyár kötelessége volna, hogy nyújtson némi segélyt azoknak a munkásoknak, kik munkára jelentkeztek. Ezeket nem lehet fele­lőssé tenni könnyelmű társaik bűneiért,még kevésb­bé pedig büntetni. Dolgozni akarnak és nem hol­ Halálozás. Ratibor herczeg, a porosz urak­ házának elnöke, tegnap este meghalt. Ratibor Viktor, Károly, Mária her­czeg 1818. február 10.-én született, s 1845-ben egybekelt Fürstenberg Mária herczegnővel. Három testvére közül az egyik: Hohenlohe Chlodvig elszászi helytartó, a másik: Hohenlohe Konstantin herczeg, királyunk főudvarmestere, a harmadik: Hohenlohe Gusztáv herczeg pedig bíbornok, s Rómában él. Ő maga a Hohenlohe nevet 1840-ben cserélte föl a Ratibor herczeg czímmel, mikor IV. Frigyes Vilmos porosz király az ő birtokait, Ratibort és Cordeyt herczegséggé emelte. Pék­áry Imre halálával súlyos csapás érte Pekáry Józsefet, a budapesti államrendőrség fő­kapitány-helyettesét. Legidősebb gyermekét ve­szítette a 31 éves fiatal­emberben, a­ki a leg­szebb reményekre jogosítólag kezdette meg pá­lyáját. A mélyen lesújtott család fájdalmát őszin­tén osztják mindazok is, a­kik ismerik a buda­pesti államrendőrség kitűnő helyettes-főnökét. Forinyák Gyula, a honvéd főparancsnok adlá­­tusa, unokaöcscsét gyászolja az elhunyt fiatal­em­berben. A gyászesetet a következő szomorú je­lentés tudatja: Zebegnyei Pekáry József fő- és székvárosi m. kir. államrendőrségi főkapitányi helyettes és neje született Forinyák Jozefín, valamint gyermekei: Géza m. kir. ál­­lamvasuti tisztviselő, ennek neje született Kovácsy Má­ria, Gizella, József m. kir. államrendőrségi fogalmazó­gyakornok, Mária és az összes rokonság nevében is fáj­dalommal teli szívvel tudatják felejthetetlen szeretett fiuk, testvérük, illetve sógora zebegnyei Pekáry Imre fo­lyó hó 31-én, reggeli 8 órakor, élete 31-ik évében, hosz­­szas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos kimultat. A boldogult hült tetemes folyó évi február hó 2-án délután 1/s3 órakor az üllői-uti kir. magy. egyetem klinika-épületéből a róm. kat. anyaszentegyház szertartása szerint fognak beszen­teltetni és a Kerepesi-ut melletti temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat a belvárosi plébánia-templomban folyó évi február hó 3-án délelőtt 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1893. január hó 31-én. Áldás és béke hamvaira! Dr. Reiner Zsigmondy volt 1848 - 49-iki hon­­védorvos s gyulafehérvári városi főorvos, teme­tése a Teréz-körut 34. sz. házból nagy részvét mellett ment végbe. A gyászoló család tagjain kívül megjelentek: Czorda Bódog volt államtit­kár, Csemeghi Károly kúriai tanácselnök, László Zsigmond, Heim Péter és Alexy Albert min. ta­nácsosok, Kalles Péter és Szánthó Mihály osz­tálytanácsosok, Kelemen Mór és Imling Konrád kúriai bírák, Beksics Gusztáv és Tódor József orsz. képviselők, Rados Gusztáv műegyetemi ta­nár, dr. Pikter Gyula és Dietz Sándor egyetemi tanárok, Szivák Imre, dr. Mészáros Károly, Traj­­ber Vincze és Gruber kir. ügyészek, Géczy kincst. ügyész, Fritz Péter keresk. kamarai titkár stb. Novák Ferencz kir. tanácsos Gyulafehérvár polgármestere, táviratilag fejezte ki város­a rész­vétét. Sachs Salamon, Pécs város legidősebb em­bere, tegnapelőtt elhunyt 105 éves korában. Ti­zennégy nappal ezelőtt meghalt neje 80 éves korában. Az öreg Sachs jó módban élt és sok jót tett. Már 8 év óta fekvő beteg volt. Közegészségügy. Népesedési mozgalom a fővárosban. A lefolyt hé­ten a fővárosban élve született 351 gyermek, elhalt 268 személy, a születések tehát 83 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek között volt 246 törvé­nyes, 105 törvénytelen, nemre nézve 181 fiú, 170 leány. Halva született 12 gyermek, köztük 7 törvényes, 5 tör­vénytelen. A halottak közt volt 140 főnemű­, 128 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 15. Ez év 3 hetében élve született összesen 1074 gyermek, elhalt 718 egyén, a születések többlete tehát 356. Sport. Szki-verseny. Míg nálunk egy-két amateur előszobáját kivéve egyáltalán nem lehet látni a hó meggyőzőjét, a szkit (a­mit talán legjobban gyalog szánkának nevezhetnénk), Ausztriá­ban a szki már annyira meghonosodott, hogy holnapután Mürzzuschlagban már meg is tartják a szki-versenyt. A versenyre képviselőket külde­nek a hadügyminisztérium, a vasúti ezred, a ka­tonai akadémia, a gráczi és budapesti tisztek. A versenyre jelentkeztek norvégek, poroszok, szászok és bajorok. A vadászati kiránduláson, Herczegovinába és a Dalmát szigetekre résztvett Szalay Imre orsz. képviselő, Hámos Aladár, Latinovics Géza ma érkeztek vissza Budapestre. E társaság a múlt hó­ban megkapta a magyar- horvát gőzh­ajózási társu­lat egy kisebb gőzösét, a Sibil­-t, amely régebben a montenegrói fejedelemé volt. A bóra miatt gyakran kellett a társaságnak egyes közbeeső kisebb szigetekre menekülni, mint Luggiu­picolo, Albo, Selvebe stb. s így az eredetileg tervbe vett helyre, Lagostába csak egy hét múlva érkeztek. Innen Metkovicson át Mostárba mentek. A tár­­saság lőtt 12 db őzbakot, 2 zergét, 168 szirti foglyot 20 db erdei, 180 vizi szalonkát, 24 vad­kacsát, 160 szárcsát, 180 vadgalambot, 20 alpesi varjut, 6 dögkeselyűt, 2 nyulat és 24 rigót, ösz­­szesen 798 darabot. Szinh­áz és művészet. — M. kir. opera. A Wagner Niebelung-triló­­giájának első része (azaz a második előadás) ma este fél hét órától fél tizenegyig folyt le az operaházban, igen szép számú közönség előtt. Nagyban és egészben ugyanazon a színvonalon mozgott ez az előadás is (A Walkürök), mint a tegnapi előjáték. Sigmundot Broulik, Yolant Ney, Hundingot Szendrőy (ez utóbbi kiváló hatással) énekelték. A nők közül Szilágyi Bella (Brunhilde), H­i­l­g­e­r­m­­a­n­n Laura (Sieg­­linde) és Henszler Helén (Frid­a) kitettek magukért. Arról, hogy minden részlet elérte volna a tökély netovábbját, persze szó sem le­het, de azt hiszszük, hogy Wagnernek ezt a dal­művét előírás szerint tökéletesen énekelni kívül esik az emberi képességek körén. Az előadáson jelen volt egy páholyban Lassale, a párisi nagy opera első baritonistája is és érdeklődéssel ki­sérte az előadást egész a végéig. Mi pedig örül­tünk a felett, hogy a mi baritonistáinkkal nem kellett előtte szégyent vallanunk. — Munkácsy képe Amerikában. Most árvere­zik el New-Yorkban az Osborne és Thorne féle híres magángyűjteményt, melyben nagyobbára modern franczia mesterek vannak képviselve. Ebben a gyűjteményben volt Munkácsynak »A műteremben« czímű ismeretes festménye, is, mely tizennégy ezer srakon kelt el.­­ A magyar zeneiskola növendékei csütörtökön, febr. 2-án, esti 7 órakor előadási gyakorlatot tartanak az intézet váczi­ körút 16. számú helyiségében. A műsor zongora, hegedű és czimbalomszámokat foglal magában. — A nemzeti zenede febr. 2-án este 6 órakor saját helyiségében (Koronaherczeg-utcza 10. sz.) házi hang­versenyt rendez, melynek műsora: 1. Chopin scher­­zója (B-moll) zongorán előadja Skoupil Elza. 2. Beethoven F-dúr szonátája, vadászkürtön előadja Deutsch Vilmos. з. Haydn zongora­hármasa, előadják Haris Ervin (he­gedű), Gobbi Gyula (gordonka), Gráner Antónia (zongo­ra). 4. Schubert szonátájának utolsó tétele zongorán elő­adja Barbar Francziska. 5. Rieding preludium és fugája három hegedűn előadják: Haris Ervin, Kresz Géza és Szigethy Dezső, zongorán kiséri Gráner Antónia. 6. Bach toccata és fugája, zongorán előadja: Lehótzky Laura. 7. Haydn vonós­négyese (E-dur) előadják Mam­­brini Gyula, Sonnenfeld Irén, Danzinger Antal és Répay Andor. 8. Mozart adagiója, Popper gavottéje (D-dur) gor­donkán előadja Gobbi Gyula. 9. Moscheies »Hommage Händel«-je előadják Ipolyi Kornélia és Jakobey Kornélia. Tudomány és irodalom. — Könyv József föherczegről. Tshewrewk István Békés-Csabán Előfizetési felhívást bocsáj­­tott ki, az általa József föherczeg ő fenségéről irt munkájára. Terve szerint kis z­sinoa könyvecs­ke lett volna ez, mely egyik békési nyomdában készül rala. Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése most arról értesít, hogy a sze­rény modorban tervezett könyvből a mai magas müszléssel, egy, hazánkban még alig látott szép könyvet készíttet, méltót ahhoz, kiről szól. A könyv 15 év terjedelemben, nagy 8­ adrót alakban a Franklin-Társulat nyomdájában készül. Több mint 100, hazánk legjelesebb festői által rajzolt illusztráczió lesz benne, azon kívü­l a fenséges úr életnagyságú, Roskovitz által rajzolt helio­gravure- ben készült arczképe, úgyszintén két sa­­játkezűleg írt levél facsimilében lesz mellékelve. E fényesen és díszesen kiállított könyv elegáns félbőr kötésben jelenik meg. Ara mindazonáltal mégis csak 6 írt.­­ A régészeti társulat ma délután 5 óra­kor ülést tartott az Akadémia havi üléstermé­ben, Hampel József elnöklete alatt. Az első fel­olvasó Nagy Géza volt, ki a kunhalmokról, a kunok temetkezéséről értekezett. A kunok a halottakat rendszerint teljes díszben felöltöztet­ve s székre ültetve temették el, a halott mellé temették még pedig élve legkedvesebb lovát és leghívebb szolgáját s föléjök magas halmot emel­tek. A halomra néha emlékoszlopot is helyeztek. Szokás volt a halottat a másvilágra levéllel el­látni, mely bizonyította, hogy megérdemli a tul­­világi jutalmat. A lóval való temetkezés minden a kunokkal rokon népnél el van terjedve. Ha­zánkban a lovas sírok három csoportot képeznek i. m.: a hunkori lovas sírok, melyekben római érmek találtattak, az avarkoriak VII—­VIli. szá­zadbeli bizánczi érmekkel és a pogánymagyar­­koriak IX—X. századbeli érmekkel. Többnyire ezek közé tartoznak az u. n. kunhalmok is. Dr. Posta Béla több érdekes leletet mutatott be az őskorból és a honfoglalás korából. Dr. Szendrey János titkár jelentette meg, hogy a társulat közgyűlése a jövő hó végén lesz s a pénztári jelentést olvasta fel, mely szerint a társulat mai vagyona 10’708 frt s ezzel az ülés véget ért. — A Pallas Nagy Lexikona. A Pallas iro­dalmi társaság nagy vállalatából, melynek czime A Pallas nagy Lexikona, az összes ismeretek en­­cziklopediája, rövid egymásutánban megjelent a 11. füzet (Amerika—András). A díszes füzethez Dél-Amerika politikai térképe van csatolva. Ara 60 fillér. — Humorisztikus naptár. Megjelent a Muskosék naptára 1893-ra czimű humorisztikus naptár negye­dik évfolyama a Pallas kiadásában, számos, nagyrészt illusztrált életézel, adomával. — Vérségi Ferencz élete és munkái. Halmy Gyula irodalomtörténeti tanulmányt adott ki nem­zeti irodalmunk nagyérdemű úttörőjéről. A most meg­jelent értekezés voltaképen csak egy részét öleli fel a Vérségi munkásságának s nagyobb jelentőségű, nyelvtudósi működésének méltatását későbbre ígéri. — A Magyarhoni Földm­ai Társulat febr. 1-én, d. u. 5 órakor a magyar tudományos akadémia földszinti sarok­termében tartja közgyűlését melynek tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentések. 4. Dr. Pet­hő Gyula előadása az ősvilági főemlősökről. Közgyű­lés után társas vacsora az István főherczeg-szálló (Ferencz József-tér) földszinti külön helyisé­geiben. — Katolikus Encziklopédia. A G­r­­­f1-féle udvari könyvkereskedés jelenti, hogy Z­o­v­á­n­y­i Mihálynak a »Magyar katolikus egyházi encziklopédia« czimű 300 ívnyi terjedelmű, hat kötetes munkája az ő kiadásában fog megjelenni. A pompás kiállítású díszpéldány előfizetési ára 100 frt. — Az »Élet« czimű folyóirat idei 3-ik füzete a kö­vetkező változatos tartalommal jelent meg: Adorján Sándor : Munkások. — Kada Elek : Kire mit végeztek. (Novella.) — Nonquis : Tudósaink könyvtárai. — Göthe: (Ford. Zoltán Vilmos) Első veszteség. (Költem.) — Irén : Nincsen. (Költem.) — Ete Reiner Zsigmond: A novicius. (Novella.) — Telekes Béla : Megvénült. . . (Költemény.) — Adó János : (Ford. Vikár Béla.) Piros Samu. — Geibel: (Ford. Feleki Sándor) A szerelem. (Költem.) — Erdélyi Zoltán: Egy szó. (Költemény.) — Irodalom: Endrödi Sándor: Heine, Dalok könyve. — Palágyi La­jos : Magányos után. — Kozma Andor: Próza. — Sala­mon Ödön: Józan szerelmesek. — Munkácsi Kálmán: Szürkület. — Tenus Tivadar: Poros akták közt. — Sam­son Himmelstjerna H.: A parasztok és nemesek elzüllése Oroszországban. — Mezőfi Vilmos: Az igazi szoczializ­­mus. — Franz Woenig: Eine Pusztenfahrt. — Beküldött könyvek. — Közgazdaság Kálnoki Henriktől. — A történelmi társulat febr. 4-én (szombaton) d. u. 5 órakor az Akadémia I. em. ülés­termében választmá­nyi ülést tart, melynek tárgyai: A) Folyó ügyek: 1. t­ag-ajánlások. 2. Pénztári havi kimutatás. 3. Az 1892. évi zárszámadás előterjesztése és a számvizsgáló­ bizott­ság jelentése. 4. A gazdasági bizottság véleményes javas­lata az 1893. évi költségvetés tárgyában; a költségvetés megállapítása. 5. Egyéb jelentések. B) Felolvasás: 1. B. Radvánszky Béla: Thurzó lakomái 1603-ban. 2. Jelentés: Báró Walterskirchen ajándékáról. A Kisfal­udy-Társaság 1893. évi köz­gyűlése. I. Tagválasztó-közgyülés: szerdán, február 1-én d. u. 5 órakor az Akadémia képes termében. Tárgyai: 1. Az 1852. évi Lukács Krisztina- és Széher Árpád-pályázatok eldöntése. 2. Uj pá­lyakérdések kitűzése. 3. Az 1892. évi zárszáma­dások megvizsgálása. 4. Az 1893. évi költségve­tés megállapítása. 5. A Kaszelik-alapitvány ka­matai felöl intézkedés. 6. Öt rendes tag válasz­tása. 7. Két levelező tag választása. 8. A február 5-iki ünnepélyes közülés tárgyainak megálla­pítása. II. Ünnepélyes közülés: vasárnap február 5-dikén délelőtt 10 órakor az akadémia díszter­mében. Az ünnepélyes közülés után déli 1 óra­ Egyesületek és társulatok. — Az E. M. K. E. igazgató választmánya február hó 3-ikán — pénteken — délután 4 órakor ülést tart a régi városháza tanácstermében, Dessewffy Aurél gróf elnöklete alatt. — »Az Eötvös-alap országos tanítói egyesület« febr. hó 2-án (csütörtök) d. e. 10 órakor a VI. ker. Andrássy-uti állami felsőbb leányiskola és pole. isk. tanítónőképző-intézet dísztermében — báró Eötvös József emlékezetének tiszteletére és az 1868-ban alkotott népoktatási törvény 25. évfordulójának meg­ünneplésére — közgyűlést tart, melynek sorrendje a következő: A budai »Pedagogium« ifjúságának kar­éneke. Elnöki megnyitó, Zichy Antaltól. Emlék­beszéd báró Eötvös Józsefről, Sebestyén Gyulától. Költe­mény, Pósa Lajostól. Titkári jelentés az »Eötvös-alap« állapotáról. Az »Eötvös-alap« jótéteményeire vonatkozó pályázat kihirdetése. Elnöki zárszó. A budai »Peda­gogium« ifjúságának karéneke. — A »Fővárosi szegény gyermekkert egylet« árvaleány-menháza javára február 18-án a vi­gadó összes termeiben rendezendő hangver­senynek egyik érdekes pontja lesz Szirovatka Károly és Kaczér Margit duó-ja, melylyel a Rantzau opera két főjelenetét fogják a kö­zönségnek bemutatni. Márkus Emilia szavala­tán, Thomann István zongora­játékán kívül még egy művészi meglepetést tartogat a rende­zőség a közönség részére.­­ Az országos lelenczház-egyesület igazga­tósága ma Gerlóczy Károly elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen Herzog Péter pénztáros jelenti, hogy daczára, hogy a gyű­jtőívek még be sem kérettek s a beiratkozott tagok díjait sem szedték be, mégis a pénztárban már is 1300 írtnál több folyt be, a­mit az igazgatóság örömmel vett tudomásul. A titkár je­lenti, hogy az egész fővárosi és vidéki sajtó melegen karolta fel az egyesület ügyét, a­minek folytán or­szágszerte megindult a gyűjtés, sőt már több hely­ről azt kívánják, hogy az igazgatóság fiókegyesülete­ket létesítsen. A társadalom érdeklődik az ügy iránt, a­minek egyik jele, hogy a fővárosban s a vidéken is az egyesületen kívül álló körök bált és egyéb mulatságokat rendeznek a lelenczház-egyesület javára. Eddig szétment 14.000 gyüjtöst s az iroda erősen dolgozik, még pedig jó eredménynyel. Elnök kiemeli, hogy az iroda helyisége nem kerül semmibe, s álta­lában a legnagyobb takarékossággal kezdi ez egyesület működését.­­ A magyar vöröskereszt-egylet igazgató vá­lasztmánya tegnap tartotta rendes ülését Csekonics Endre gróf elnöklete alatt. Az elnök bejelentette, hogy az igazgatóság Károly Lajos főherczeg véd­­nökhelyettes leányának, Margit Zsófia főher­­czegnőnek, Albert württembergi herczeggel történt egybekelése alkalmából; továbbá az igazgató választ­mány nagyérdemű tagjának, V­a­s­z­a­r­y Kolos her­­czegprimásnak, bibornokká történt, kineveztetése alkal­mából az egyesület őszinte szerencsekivonatait tolmá­csolta. A herczegprimás ezt a megemlékezést máris megköszönte. Dr. Schwartzer Ottó bemutatta a felsőbb helyről érkezett leiratokat, majd Darányi Ignácz dr. az erzsébetkórházi ügyeket adta elő, melyek közül föl­említendő, hogy az Erzsébet-kórházban az elmúlt évben 983 beteg kezeltetett 27464 napon át; ápolási dí­jakból 67064 frt folyt be. Az első osztályon 437, a második osztályon 546 beteg volt. Vagyontalan bete­gek és különösen szegény tisztviselők kezelésére az egylet 8646 frtot áldozott. A kórházi ágyalap 137099 frtot tesz. A főváros az egyletnek a befizetett csa­tornailletéket 286 frtot az egyletnek segélyképen visszautalványozta. Bejáró orvossá kinevezték dr. Sze­­denits Zoltánt. Zótár Józsefnek, a Ganz-gyár mér­­­nökének, a kórházi fűtőkészülék ellenőrzéséért és fe­­lülvizsgálásáért köszönetet szavaztak. A főgondnok ismertette a kolerajárvány ügyében tett intézkedése­ket s az igazgatóság elhatározta, hogy a fővárosnak a múlt évben a tett ajánlatokat a segédkezésre nézve a folyó évre is fentartja s különösen nagyobb jár­vány esetén kész a fővárosi közkórházakból kétszáz férfi belbeteget gyógykezelés czéljából átvenni. Dr. Schwartzer Ottó jelentést tett az új ápolónői tan­folyam megnyitásáról, a próba ápolónők és rendes ápolónők vizsgálatairól és ez utóbbiak előléptetéséről. Majd bemutatta a háború esetén fentartandó egész­ségügyi intézetekről szóló jelentést, melynek alapján a mozgósításkor szükséges fehérnemű­ek és ágyneműek szállítására nézve 6 évi időtartamra Kunz és Möss­­mer czéggel és a kötszerek és egészségügyi anyagok szállítására nézve Schottola Ernő gyárossal köttetett meg a szerződés, Latinovics János igazgató az egy­kor diszlakoma az István főherczeg szálló első emeleti termében.­ A Kisfaludy-Társaság 1892. évi közülésén megválasztásra ajánl­hatnak a követ­kezők : I. Rendes tagoknak. (Betölthető öt hely.) 1. Gróf Apponyi Albertt szónok. Ajánlja : Ágai Adolf. 2. A­m­b­­r­u­s Zoltán regényíró és műbizáló. Ajánlja: Bartók Lajos. 3. Bársony István tárczaíró. Ajánlja: Váradi Antal. 4. Hegedűs István műfordító és esztétikus. Ajánlják: Szász Károly, Tolnai Lajos. 5. Herczeg Ferencz novellairó. Ajánlja: Vadnay Károly. 6. Jakab Ödön versköltő és elbeszélő. Ajánlják: Bartók Lajos, Degré Alajos, Vadnay Károly. 7. Kiss József versköltő. Ajánlják : Ábrányi Emil, Tolnai Lajo­s. 8. Kozma­­An­dor versköltő és elbeszélő. Ajánlják : Ábrányi Emil, Ágai Adolf, Bartók Lajos, Vadnay Károly, Zichy Antal. 9. Murai Károly szinmi­lió és elbeszélő. Ajánlja: Vadnay Károly. 10. P­a­u­­­e­r Gyula történetíró. Ajánlja : Beöthy Zsolt. 11. P­e­t­e­r­e­i István elbeszélő. Ajánlja : Ágai Adolf. 12. R­a­d­ó Antal műfordító. Ajánlják : Ábrányi Emil, Bartók Lajos, Beöthy Zsolt, Endrésdi Sándor. 13. Rákosi Viktor novellairó. Ajánlják: Ábrányi Emil, Bartók Lajos, Berczik Árpád. 14. Szabolcska Mihály versköltő. Ajánlja : Tolnai Lajos. 15. Szüry Dénes tár­czairó. Ajánlják: Ábrányi Emil, Bayer József, Dalmady Győző, Endrődi Sándor, Szász Károly. 16 Temérdek (Jeszenszky Danó) versköltő. Ajánlja: Tolnai Lajos. II. Levelező tagoknak .’„(Betölthető két hely.) 1. Gróf De Gubernatis Angelo olasz irodalomtörténetiró, Fi­renzében. Ajánlja: Beöthy Zsolt. 2. Jones W. Hen­rik angol etnográfus és műforditó, Alfordban. Ajánlja: Beöthy Zsolt. Farsang. — A magyar gazdasszonyok álarczos bálja csütörtökön, február hó 2­&»* i~o~7 a «03000 termeiben. A rendező bizottság élén gróf Batthyány Gézáné védnök, Damjanich Jánosné elnök, Hollán Ernőné és Kármán Lajosné alelnökök állnak s fárad­ságot nem kimérve iparkodnak a különben is jó hirű bál rendezésén. A bál törzsközönsége már megígérte megjelenését. A közönség a virágkínálás, tombolajá­ték s minden egyéb külön jótékonysági vállalkozás terheitől teljesen meg lesz kimérve. Jegyek a na­gyobb szivartőzsdékben s este a pénztárnál kap­hatók. — Gyermek-estély a tisztviselő-telepen. A tiszt­viselő-telepi kaszinó február 2-án saját helyiségeiben gyermek-estélyt rendez. Lesz szavalat, zene, felolva­sás és bű­vészeti előadás. Az estély 6 órakor kez­dődik. — A turista-bál iránt nagy az érdeklődés. A meghívók a napokban már széjjel küldettek, a meny­nyiben valaki tévedésből eddig nem kapott volna s arra igényt tart, szíveskedjék a bál­bizottsághoz for­dulni, mely irodájában (IV. ker. rózsa-tér 5. sz.) na­ponként délután 6—8 óra között hivatalos órát tart. leti pénztárak állapotáról tett­­jelentést, majd javas­latot tett arra nézve, hogy az egyleti alapban, az Erzsébet-kórház ágyalapjában és a tisztviselők és ápolónők nyugdíjalapjaiban levő 422,800 frt n. é. magy. papírjáradék és 29,700 frt n. é. északkeleti vasúti elsőbbségi kötvények 4°/0-ás koronajáradékra cseréltessenek ki, amit az igazgató választmány egy­hangúlag elfogadott. Előadta továbbá a néhai Kutassy János budai lakos hagyatéki ügyét, mely szerint a boldogult vagyona általános örököséül az egyletet ne­vezte ki. Széki­ Antal ügyész felkéretett a további lépések megtételére. Végül Csávossy Béla jegyző a kérvényeket adta elő.­­ A Ferencz­városi társaskör tegnap délután tartotta meg rendes közgyűlését Wagner Jenő dr. elnöklete alatt. A választmány jelentésének és a zár­számadás tudomásul vétele után elfogadták a költség­­előirányzatot, s elhatározták az alapszabályok módo­sítását. A megejtett a tisztújítás eredménye a követ­kező. Elnök: dr. Wagner Jenő, első alelnök: Hor­váth József, második alelnök: Geőcze Tivadar, igaz­gató : Novák Sándor, jegyzők: dr. Paulovics János és dr. Melly Béla, ügyész: dr. Hecht Ernő, pénz­táros : Dlauhy Ágoston, könyvtáros: Kárpáthy Béla. Ezután választottak még 40 rendes és 10 póttagot a választmányba. * KJAJV'ÄJI ViJlVl JUlFILi Igazságügyi kinevezések. A király, mint a »B. C.« értesül, az igazságügyminiszter előterjesztése foly­tán kinevezte: Koncz Albert marosvásárhelyi ítélő­táblái segédfogalmazót az erzsébetvárosi törvényszék­­nez, JYUSSUVK.V. T­’›azló m­ézyváradi ítélőtáblái ››*`*&*­­fogalmazót a hajduszobfoszlói és Pokorny lw.ló kecs­keméti törvényszéki jegyzőt a kunszentmártoni járás­bírósághoz albirákká; megengedte továbbá Bagyik Sándor borosjenői járásbirósági albirónak törvényszéki bírói minőségben a lugosi törvényszékhez és dr. Se­­reghy Mihály halmi járásbirósági albirónak a nagy­­váradvárosi járásbírósághoz leendő áthelyezését. —. Az igazságügyminiszter kinevezte: László Dávid nagy­­igmándi járásbírósági joggyakornokot a szombathelyi törvényszékhez és Makay Károly szatmárnémetii tör­vényszéki joggyakornokot a zalaegerszegi járásbíró­sághoz aljegyzőkké ; végül áthelyezte Mészáros Dániel tiszalöki járásbírósági aljegyzőt a szatmárnémetii tör­vényszékhez. A budapesti kir. ügyészség ügyforgalma leg­újabban annyira felszaporodott, hogy az odatartozó állandó személyzet nem győzi a munkát. E bajon se­gítendő, az igazságügyminiszter Kenedi Imre dr. ko­máromi, Sáry Zsigmond dr. egri és Bárdossy László dr. szombathelyi kir. alügyészeket két hónapi ideig­lenes szolgálattételre a budapesti kir. ügyészséghez osztotta be. Merénylet az opera főrendezője ellen. Visótzky József volt operaházi munkást, aki ok nélkül való bosszúból nemrég rálőtt Alszeghy Kálmán operai fő­rendezőre, a budapesti törvényszék gyilkosság kísér­letének súlyos bűntette miatt vád alá helyezte. Ez ügyben holnap, szerdán, tartják meg a végtárgyalást. Megtámadott végrendelet czím alatt közöltük pár nap előtt, hogy Kutassy János nyug. főtörvény­széki titkár törvényes örökösödésre hivatott örököseit kizárván hagyatékából, a mellőzött oldalrokonok a végrendeletet megtámadták. A törvényszék az ott ki­hirdetett végrendelet hiteles másolatát most kiadta és abból az tűnik ki, hogy Kutassy tetemes vagyonában azért nem részesítette rokonait, mert ezek már életé­ben hozzá akarva jutni a vagyonhoz, őt gondnokság alá akarták helyeztetni, mint elmezavarodottat, de a bíróságok e kérelmet nem teljesítették. Kutassy hálá­ból vagyonának tetemesebb részét volt ügygondnoká­nak, Vezekényi János fővárosi ügyvédnek, illetőleg gyermekeinek hagyta. Ezen kívül nagyobb összegeket szánt jótékony czélokra is, nevezetesen: a krisztina­városi róm. kát, egyháznak 5000 frtot, a lelencz­­háznak 2000 frtot, a mentőegyesületnek 2000 frtot, tanulóknak ösztöndíjakra 16.000 frtot. A hagyaték fenmaradó részére általános örökösül a vörös­ kereszt­­egyletet nevezte meg, a végrendelet végrehajtójául pedig Szedenics János ügyvédi kamarai alelnököt kérte fel. Reményteljes ifjú. A bécsi rablógyilkosság tudva­levőleg a budapesti törvényszéknek is adott dolgot. Amikor ugyanis Szemerédy Alajos Pozsonyban ön­gyilkossá lett és nyilvánvalónak látszott, hogy ő kö­vette el a rablógyilkosságot a bécsi Stolle-órásbolt­­ban, az a gyanú merült fel, hogy Turnauer Lázár, budapesti utazó zsebtolvaj, c­inkosa volt. Bécsben a múlt év szeptember 16-án történt az eset és a midőn onnan 18-án Turnauer Budapestre jött, itt pár nap múlva elfogták. A megindult vizsgálat során azonban semmit sem lehetett Turnauerre rábizonyítani, bár két bécsi tanú arczkép után őt vélte felismerni annak a fiatal­embernek, akit a gyilkosság órájában a bolt előtt, mintegy őrszolgálaton, járkálni láttak, így a rabló­gyilkosság miatt folyt eljárást megszüntették, de Turnauer mégis a vádlottak padjára került, mert szorultságában, csakhogy a nagyobbik bajból kijus­son, alibijét bizonyítva 27 zsebvágást vállalt ma­gára, a­melyeket akkori vallomása szerint a monarkia különböző városaiban hajtott végre. Ezek tekintetében ma tartották meg a végtár­gyalást a budapesti törvényszék előtt, Baumgarten­ Izidor dr. elnöklete­­alatt. Turnauer Lázár, bár alig 20 éves suhancz, négy ízben volt már a börtönben. Különben műveit fiatal embernek látszik Kifogástalanul öltözködik és választékos nyelven beszél, minden mozdulata el­árulja a mindig elegáns — »nemzetközi zsebkoto­rász «-t. — Elmondja, mint járta be »üzletileg« Sze­ged, Temesvár, Fiume és Becs városát a kritikus időben. Tagadja azonban, hogy azokat a zsebvágásokat elkövette, a­melyekkel a vizsgálat során önmagát vádolta. Elnök: Hát maga e szerint sem nem lopott, sem a rablógyilkosságban részt nem vett ? — (udvariasan és önérzettel) Oh! kérem, hogy is lehet feltenni, hogy a­ki zsebet vág, gyilkolni menjen? (Derültség.) — Aztán miért nem? Mert nincs rá szüksége, ha lophat. — Azt hiszem, hogy inkább rabol és gyilkol az, a­ki lopni szokott, mint más, ki err­e sem képes. —• A zsebtolvaj nem teszi. Gruber kir. ügyész: Meddig volt maga Bécsben ? — Szeptember 10-től 18-ig. — És miből élt ott, ha mestersége után sem látott ? — A nőtestvérem küldött pénzt. A vádlott ezután is megmarad a mellett, hogy a 27 lopást csak azért dikálta be a vizsgálóbírónak, hogy a súlyosabb vádat megdönthesse. A bizonyító eljárás befejezése előtt az elnök megkérdezi még egyszer a vádlottat: — Elkövette hát a lopásokat vagy nem ? — Majd megmondom, ha tanukat méltóztatik állítani. (Nagy derültség.) A törvényszék felmentő ítéletet hozott és Tur­­nauert nyomban szabad lábra helyezte. — A bíróság ítéletének megokolása az, hogy a közvádnak nem azt kellett volna bizonyítania, hogy Turnauer a lopáso­kat beismerte, hanem hogy azokat tényleg el is követte.

Next