Nemzet, 1893. március (12. évfolyam, 3775-3804. szám)

1893-03-01 / 3775. szám

irányzatok és azok az elemek, melyek az ország valódi érdekével és nyugodt fejlődé­sével ellentétesen csak a léhaságból, terro­rizmusból és izgalomból élnek. Épen ezért képez kedvező és ha tartós marad, nagy jelentőségű fordulatot Ferry megválasztása és beszéde. Az izgalmak és tüntetések, a túlzások és terrorizmus politikájával szem­ben jelenti a nyugodt megfontolás és ko­moly politika győzelmét, melynek első jele volt az a kedvező, de akkor még múlé­­kony hatás, melyet pár héttel ez­előtt Ca­­vaignac beszéde idézett elő a képviselőház­ban. Úgy látszik, hogy a Panama-botrány és azok a szomorú tapasztalatok, melyeket a francziák az ultrák befolyása alatt álló legutóbbi minisztériumokkal és miniszterek­kel csinálták, elég mély benyomást gyako­roltak, hogy a franczia közvéleménynek leg­alább felsőbb rétegei magukhoz térjenek és részint kijózanítólag, részint felrázólag has­sanak. Ezért került felszínre Ferry, ezért mondhatta nyíltan székfoglaló beszédében, hogy az osztraczizmus­nak szabadelvű köz­társaságban és általában szabadelvű ország­ban értelme, helye nincs olyan­­ erő, amilyen Perry, az aktív politikából ki­zárott nem lehet, még tehetségekben oly gazdag országban sem, milyen Francziaor­­szág. De nevezetes Ferry beszéde egyúttal azért is, mert megjelöli az irányt, melyet egyfelől a szenátusnak, másfelől magának az egész franczia közvéleménynek követnie kell. Ferry első­sorban — magával együtt — a szenátust akarja felszabadítani azon terrorizmus alól, mely tétlenségre, hallga­tásra, vagy nagyon jelentéktelen ellenál­lásra kényszeríti azt, azon radikális és chauvinista áramlat ellenében, mely Fran­­cziaország törvényhozásában és politikájá­ban, az utóbbi idő alatt, egész fanatizmus­sal és meggondolatlansággal uralkodott. Vindikálja a szenátusnak az egyenragú tör­vényhozási tényező funkc­ióit és akarja, hogy mérséklő hatása, a józan politika ér­dekében, érvényesüljön. Szigorúan parlamen­táris szempontból nem lehet ennek örülni, de a helyes politika és okszerű alkotmá­nyosság azt föltétlenül megköveteli, mind­addig, a­míg a képviselőház a vakszenvedé­lyek és túlzások tanyája. Abban is igaza van Ferrynek, hogy a köztársaság az ellenkező múltú és gondol­­kozású egyénekkel szemben sem gyakorol­hatja a kizárólagos és csalhatatlan hazafi­­ság­nak azt az osztraczizmusát, melyre a túlzó elemek mindenütt hajlandók. A köz­társaság kapuinak nyitva kell lenniök, hogy befogadják mindazokat, kik bona fide be akarnak menni és közéletében he­lyet akarnak foglalni. A radikális exkluzi­vitás mindenütt csak a jakobinizmus tulaj­dona volt és soha sem vezetett egyébre, mint egy kis csoport terrorizmusára és zsákmánylására. De hát a nagyszájú és kis­­tehetségű hazafiaknak mindenütt az a tu­lajdonságuk és törekvésük, hogy azokat gyanúsítják hazafiatlansággal, kikkel sem jellemben, sem hazafiságban, sem politi­kai érdemekben és tapasztalatokban nem versenyezhetnek, kikkel szemben a szabad­ság és a morál hőseiképen szerepelnek mindaddig, míg a hatalmat kézre nem ke­nték, akkor aztán azt egész durván és minden mérséklet nélkül, teljesen kihasz­nálják. Ha Ferry föllépésének és beszédének hatása is csak olyan rövid életű volna, mint a Cavaignac-é, még akkor is nagy jelentőséggel bírna, mert a második jelen­ség ugyanabban az irányban, ily rövid idő alatt, ami mindenesetre nagy dolog. Is­­merve azonban Ferry tapasztalatait és te­hetségét, látva ama testület elemeit és hangulatát, mely fölemelte, nem tekinthet­jük ezt a jelenséget múlékonynak, a fran­czia szenátus nem oly izgékony és nem oly szeszélyes, mint a képviselőház, és másfe­lől Ferry sokkal keményebb legény, hogy sem a felkapott zászlót egy könnyen el­elejtse. Nem, most komoly reményünk le­het arra, hogy Francziaországban a mérsé­kelt és józan elemek komoly kísérletet tesznek a politikai vezetésre, és ha ez ne­kik sikerül, akkor megmenthetik a köztár­saságot, melynek vívmányait Ferry lelkesen fölkarolta, ha nem sikerül kísérletük, úgy gyöngeségük vagy esetleg bukásuk még na­gyobb zavarokat fog maga után vonni. Táviratok. Kormányválság Szerbiában, Belgrád, febr. 28. A városban hire jár, hogy a kabinet vasárnap a miniszterek kö­rében felmerült nézeteltérések következté­ben lemondott és nincs kizárva, hogy Bos­­kovics bukaresti követ elnöklete alatt a vá­lasztások idejére átmeneti kormány alakul, melyben a radikálisok is több miniszter által képviselve volnának. Risztics távira­tilag hívta meg Boskovicsot, ki már meg is érkezett. (M. É.) Az olasz bankbotrány, Róma, febr. 28. Miután a Banca Romana múlt szombati közgyűlésén elhatározta a likvi­dálást, a kormány Maruscelli lovagot nevezte ki biztossá. A bank aktívái 110 millió lirára, pasz­­szívái 152 millió lirára rúgnak, úgy, hogy a hiány 42 millió. A Banca Romana ügyében még mindig folytatják a képviselők kihallgatását.­­ Cuciniello igazgató súlyosan megbetegedett. Meg­engedték neki, hogy házi­orvosa hetenkint pár­szor meglátogathassa. Cuciniello biztosan esküdt­szék elé kerül. (W. A.) Az osztrák aranyjáradék. Bécs, febr. 28. A négy százalékos osztrák aranyjáradék tegnapi aláírásának eredménye több mint tízszeres túljegyzést mutat fel. A hitelin­tézet a konzorczium nevében ma a pénzügymi­nisztériumban 30 millió értékű négy százalékos osztrák aranyjáradékra a szerződésszerű opcziót gyakorolta. Gruics Száva nyugdíjaztatása. Belgrád, febr. 28. (Eredeti távirat.) A A »N. Fr. Pr.« jelentése: A régensség ma írta alá a Gruics Száva konstantinápolyi követ nyug­díjaztatására vonatkozó rendeletet. Gruicsot azért nyugdíjazzák, mert radikális programmal föllé­pett képviselőjelöltnek. Elmozdított főkormányzó. Madrid, febr. 28. Miután a Filippinák fő­kormányzója vonakodott lemondását beadni, táv­iratilag mozdították el állásáról. Külük­vi van­­ ......... gémesen. Berlin, febr. 28. A birodalmi gyűlés mai ülésén a külügyi hivatal költségvetését tár­gyalta. Az »Államtitkár fizetése« czíménél Sci­­pio (nemzeti szabadelvű) felvilágosítást kívánt három német alattvalónak Dahomeyben történt elfogatása ügyében.­­ Marschall báró állam­titkár kijelentette, hogy a kiutasítás miatt a kormány nem szólalt fel Párisban, mert háború idején minden nemzetnek joga van a neki nem tetsző személyeket eltávolítani. — Mirbach visszatér a kereskedelmi szerződések kérdésére és hangsúlyozza, hogy a vámok lekötése 12 évre nagyon végzetteljessé válhatik. — Caprivi gróf birodalmi kanczellár utal az ellentétekre, me­lyek az előtte szólók mai nyilatkozatai és a me­zőgazdasági tanács tárgyalásai, valamint a kon­zervatív frakcziók 1892. május 28-án kelt és előtte szóló által is aláirt beadványa közt fen­­forognak. A mezőgazdasági tanács kijelentette, hogy a mezőgazdaság fejlődésének első érdeke a stabilitási viszony. Ez érdeknek sok évi szerző­dések által eleget tettek. A kérdéses beadvány­ban az mondatik, hogy a differenc­iális vám je­lentékenyen károsítaná a keleti tengeri városo­kat és a keleti tartományokat. Előtte szóló február 16-án is azt mondta, ha Oroszország mér­sékelt vámot engedélyezne és egyúttal az azonos­ság kimutatása eltöröltetnék, még mindig jobb helyzetben lennénk, mint a mostani viszonyok közt. Barth képviselő (szabadelvű) kérdi, hogy a kormányok, Anglia és az északamerikai Egye­sült­ Államok azon törekvéséhez, hogy a nemzet­közi viszályok fölött egy választott bíróság döntsön, akarnak-e csatlakozni? — Marsh­all K. államtitkár válaszolja, hogy a kormányok e kérdéssel bővebben még nem foglalkoztak, ké­szek azonban a jövőben is egyes kivételes ese­tekben a vitás kérdéseknek választott bíróság által elintézésébe belemenni, mint ez azelőtt is ismételten előfordult, de általános kötelezett­séget előzetesen ez irányban a kormányok nem vállalhattak.­­ Bebel megpendíti az eszmét, hogy az elzász-lotharingiai kér­dés megoldását illetőleg nemzetközi választott bíróság döntsön. A kor­mány úgy látszik, azért ellenzi a nemzet­közi választott bíróságok létesítését, mert at­tól tart, hogy az ily választott bíróságnál szóba jöhetne az elzász - lotharingai kérdés. Hisz vannak emberek, akik azt hiszik, hogy Németország az 1870-ik háborúban nem éppen ártatlan. Általában Németországot tekintik an­nak, a­ki a kötekedést kezdte. A hadsereg újjá­szervezése csak megszilárdította ezt a meggyő­ződést. Praktikus volna hát, ha Németország egyszer bebizonyítaná, hogy békére is tudja nyújtani kezét. Németország kormányának és lakosságának csak javára válnék ez az eljárás. — Caprivi gr. birodalmi kanc­ellár kezdett beszélni és kijelenti, hogy meg van győződve, hogy ha választott bíróság ülne össze és azt határozná, hogy Németország El­zász-L­o­theringiát adja ki, a német nemzet ily bírósági ítéletnek magát soha alá nem vetné, inkább utolsó csepp vérét áldozná fel. (Tetszés.) Baum­­b­a­c­h hangsúlyozza, hogy az elzász-lotherin­­gai kérdést az interpalamentáris kongresszu­sokban nem tárgyalták. Ő személyesen konsta­tálta, hogy a kérdés a békekötéssel el lett intézve és azért tovább nem vitatható. Erre a birodalmi gyűlés elintézte a külügyi hi­vatal költségvetését. Holnap a gyarmatügyi költ­ségvetés tárgyalása lesz napirenden. A belga alkotmány-revízió, Brüsszel, febr. 28. A képviselőház ma meg­kezdte a revízióra vonatkozó törvényjavaslat tár­gyalását. Bernaert miniszterelnök hosszabb visz­­szapillantást vet a belga intézmények történe­tére 1880 óta, valamint azoknak erkölcsi és anyagi állapotára, s kéri a házat, hogy a ne­héz kérdések megoldásában őt támogassák . Bernaert miniszterelnök hangsúlyozta, hogy tel­jes tudatában van a nagy felelősségnek, a­mely a kormányra hárul, mert — úgymond — egész politikai életünk átalakulásáról van szó. 1830 óta az ország nagyot változott. A lakosság 10 százalékkal emelkedett. Az ország keres­kedelme háromszor oly nagy, mint Olasz­országé, és aránylag 6—10-szer oly nagy, mint Francziaország­é. Valamennyiünknek kötelesség­­hű közreműködése következtében az országban soha sem remélt jólét uralkodik. Ha a történe­lem nagyot és dicsőt említ fel I. Lipótról, mit fog majdan szólni II. Lipótról, ki országá­nak a gazdagodásnak uj forrásokat nyitott és tengerentúli nagy birtokokat szerzett számá­ra. Mi pedig az alkotmány kiépítéséhez fo­gunk azon pillanatban, midőn a gyűlölet és fanatizmus vihara dühöng, de reméli, hogy a kamara a megkezdett művet sikeresen fog­ja megoldani Első sorban áll a választói jog kérdése. Janson maga is beismeri, hogy a vá­lasztói jog nem természetszerű, az emberrel vele született jog, hanem társadalmi jog, hogy ez hivatal és kötelesség, a­miért is azt kívánjuk, hogy az erre hivatottak bizonyos képzettséggel és függetlenséggel bírjanak. A miniszterelnök ezt rész­letesen indokolja és utal Bebel és más szoc­ialisták által terjesztett tanokra és végül kijelenti, hogy a kormány javaslatai alapján a városokban a sza­vazók száma sokkal inkább szaporodik, mint a 10 foknyi czenzus alapján. Javaslata teljesen megfelel a lakosság óhajainak. A miniszterelnök beszéde csak részben elégítette ki a várakozást. A franczia törvényhozásból. Páris, febr. 28. A képviselőház 337 sza­vazattal 57 ellenében elfogadta a sürgősséget Boissy d’Angles indítványára vonatkozólag, mely szerint a lapok pénzügyi közleményeikért felelőssé tétetnek. — Tirard pénzügyminiszter mi V­­esztette a szenátus elé a költségvetést ^ " a pénzügyi bizottsághoz utasított?1 ,7­., szenátor által látogától szed, felhatároztak’ Tino-tr nv u-u • , 7 .), U , szol° tör­vény 1 avas­­hogy­­­i vettségvetéstől elválasztják. A képviselő­ház tárgyalása alá vette a szenátus által elfoga­dott törvényjavaslatot, mely szerint a gyarmati hadsereg csak önkéntesek kohorzissa,­ vily­ovio katonáknak újból való felvétele által alakítassék. A hadügyminiszter és tengerészügyi miniszter elvben hozzájárultak a javaslathoz, kifejezést ad­tak azonban abbeli aggódásuknak, hogy az e módon toborzottaknak száma nem lesz elegendő és a javaslatot a bizottsághoz visszautasíttatni kívánják. A képviselőház daczára ennek elhatá­rozta, hogy a javaslat részletes tárgyalását meg­kezdi. A képviselőház a gyarmati hadseregről szóló törvényjavaslatot 488 szavazattal 4 ellené­ben elfogadta. Orosz csapatmozgalmak. Pétervár, febr. 28. (Eredeti távirat.) A nemrég felállított három új vártüzérzászlóalj je­lentékeny részét Brzesc erődbe rendelték, ezen­kívül Orosz-Lengyelország több erődjét megna­gyobbítják. (P. C.) Az italmérési adó Angliában. London, febr. 28. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) A »N. Fr. Pr.« jelentése: Az italmérési adójavas­lat még hevesebb ellenállásra talál, mint a home-rule. Olasz földmivelők zavargása. Milano, febr. 28. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Pr.« jelentése: Molinellában (Bologna mellett) szoczialistáktól és bolognai tanulóktól fölbujtogatott 3000 paraszt, halálos fenyegetések közt követelt béremelést a földbirtokosoktól. Mi­vel ezek ezt a követelést nem akarták teljesí­teni, a parasztok beszüntették a munkát. Bolog­nából egy század gyalogság ss több karabiniek­ ment Molinellába, a zavargások meghiúsítására. Hírek. Febr. 28. Adakozások. Baross szobra. A Baross Gábor szobrára újabban adakoz­tak a Nemzet szerkesztőségénél . A csokonyai polgári olvasó kör a Magyar Hírlap révén.............................. 1 pd. . kr. Eddigi gyűjtésünk . . . 8705 frt 07 kr és egy 10 frankos arany. Összesen : 8706 frt 07 kr. és egy 10 frankos arany. Gyümölcsözés végett elhelyeztük a pesti hazai első takarékpénztár részvénytársaságnál. A Nemzet szerkesztősége. Mai számunk mellékletének tartalma a következő: Ismét a zsúfolt lakásokról. — Országgyűlés: A kép­­viselőház ülése február 28-án. — Törvényszéki csar­nok. — Közgazdaság: Közlemények. Budapesti áru- és értéktőzsde. Külföldi áru- és értéktőzsdék Kőbányai sertésüzlet. — Naptár. — Vízállás. __— Időjárási táblázat. — Szinházak és mulatságok. — A király útja. Zürichből távirják. Fe­­rencz József ő felsége ma Münchenből inkognito ide érkezett. A pályaudvaron Przibram lovag osztrák-magyar főkonzul fogadta. Ő felsége rö­vid sétakocsizást tett a városban és másfél óra múlva Territetbe továbbutazott. — Lausanneból távirják. Ferencz József ő felsége délután 4 óra 20 perczkor ideérkezett. A pályaudvaron Erzsé­bet királyné várta egy udvari hölgy kíséretében. A perronon nagyszámú közönség gyűlt össze. A királyné a vonat berobogásakor az udvari sza­lonkocsihoz sietett, amelyből a király kiszállt. Ő felségeik a legszívélyesebben megölelték egymást. 4 óra 15 perczkor a felségek a helyi vonattal tovább utaztak Territetbe. — Territetből sür­gönyzik : A király és a királyné ő felségeik este 6 órakor érkeztek ide. Ő felsége udvari szalon­kocsiját a helyi vonathoz kapcsolták. Daczára annak, hogy ő felsége a legszigorúbb inkognitót őrizte meg az egész utazása alatt, nagy közön­ség gyűlt össsze fogadására. A szállodának, a­melyben a királyné szállva van, az igazgatója és egy igazgató tanácsosa hódolatteljesen üdvö­zölték a felségeket. Ő felségeik gyalog mentek a pályaudvarról a szállodába. — Személyi hírek. Stefánia özvegy trón­örökösné ma este 9 órakor visszautazott Mün­chenből Bécsbe. A pályaudvaron Gizella her­­czegasszony és Lipót herczeg jelentek meg bú­­csúzásra. — Viktória angol királynőnél ma délután, két év óta először, hölgyfogadás volt a Buckingham-palotában. A királynőt Frigyes császár özvegye, a walesi herczeg, yorki her­czeg, Keresztély herczeg neje és az udvari méltóságok környezték. A fogadáson Gladsto­ne, Roseberry és Salysburn is jelen voltak. — Ferencz Ferdinánd főherczeg a »Kaiserin Elisabeth« hadihajón Kalkuttába érkezett. — Ferdinád főherczeg, Toscana nagyherczege, péntek délután Berlinbe érkezik s a királyi pa­lotában száll meg. — Tisza Lajos gróf, ő fel­sége személye körüli miniszter holnap Pá­­risba utazik, hogy Munkácsy Mihály műter­mében megtekintse azt a nagyszabású tör­téneti festményt, a melyet a mester a hon­foglalásról az uj országház számára készít. — Batthyányi Tivadar gróf orsz. képviselőt, a fiumei állami tisztviselők fizetésének javítása érdekében tett siker eljárásáért, tegnap este Fiu­méba érkezése alkalmából a tisztviselői kar nagy tüntetéssel fogadta; ma délben pedig Kvassay min. tanácsos vezetése alatt testületileg tisztelgett nála. Kvassay üdvözlő beszédére Batthányi gr. meghatot­tan felelt, elhárítva, garal minden érdemet, azt a parlamentiül és a kormánynak számítva be.­­ A pápa­i““1«TM»- 5»5”Brlbi Swtwk l'X* rt“ °!r , ? r 1 ^ Kultuszminiszter mmi tanácsos, a a , a me yen ■^z’rmos tagja, az itteni katolikus pap­­a -vagy sokaság jelent meg, bevezető ének után IMl prépost és Porsch képviselő beszédet mond­tak. Végül elhatározták, hogy hódoló táviratot külde­nek a pápának. — Rómából távirják. A pápa ma délután 1 órakor Merry del Val spanyol nagykövetet fogadta, a­ki átnyújta a régens -királyné üdvözlő le­velét és ajándékát, egy XV. századbeli szőnyegekből álló gyűjteményt. A pápa teljesen jól érzi magát. — Jókai Mór, lapunk főszerkesztője, mindig gyengélkedik ugyan, de álla­nota annyira javult, hogy elhagyhatta, a szo­bából azonban még nem távozhatik. A költő gyó­gyulásáról különben örvendetes bizonyítékot tesz az, hogy ma már folytathatta rendkívül érdekes és megkapó regényét, a Kroó-t, melynek folyta­tását — több napi megszakítás után — azt hisz­­szük, örömmel veszik olvasóink lapunk tárcza­­rovatában. — Nagy alapítvány az Erzsébet-kórházban. Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügy­­miniszter, ő felsége f. évi január hó 6-án kelt legfelsőbb hozzájárulásával a jövedéki bírság-alap feleslegéből a magyar vörös­ kereszt egyleti Erzsé­­bet-kórház javára 20.000 frtos alapítványt tett. Az egylet igazgatósága ezen alapítványért köte­lezettséget vállalt, hogy az Erzsébet-kórház jelen­legi II. osztályán két ágyat tart fenn a közve­tett adóknál alkalmazott pénzügyi közegek szá­mára oly módon, hogy a két ágyra felvett bete­geket az egylet költségén teljes ellátásban és ápolásban fogja részesíteni és e czímen sem a betegre, sem a pénzügyminisztériumra semmiféle költség nem háramlik. Az ez alapítványi ágyak elnyerése iránt kérvényeket az igényjogosultság megállapítása szempontjából a pénzügyminiszter fogja elbírálni. A magyar vörös­ kereszt egylet igazgatósága feliratilag tolmácsolta köszönetét a miniszterelnöknek ez alapítványért. E felirat megfelelő pontja így hangzik: »Az egyleti igaz­gatóság nagyméltóságod ezen nemeslelkű elhatá­rozásában uj fényes bizonyítékot látja azon ki­­apadhatlan jóindulatnak és kiváló érdeklődésnek, melylyel nagymélt­ a magyar vörös-kereszt egy­let tevékenységét kisérni és emberbaráti czéljait immár egy évtizeden át méltányolni méltóztatik. Legbensőbb örömének és kedves kötelességének tekinti tehát az igazgatóság nagyméltóságodnak az egyletnek ez utóbbi alkalommal tapasztalt kegyes támogatásáért szívből eredő őszinte köszönetét előterjeszteni kérvén nagyméltóságodat, hogy ezt kegyesen fogadni méltóztassék.« — Erre az alapít­ványra vonatkozó részletes hirdetmény legkomolyob fog a »Budapesti Közlöny«-ben közzététetni. — A nagyváradi nőegylet és a belügyminiszter. Nagyváradról távirják. A biharmegyei nőegylet vá­lasztmányának Br. Gerliczyné elnöklete alatt tar­tott mai ülésén a Tisza Kálmánná által gyűjtött 446 új tagból 283-at vettek fel az egyesületbe, a többieket a hiányos aláírás pótlására hívták fel. Hieronymi belügyminiszter ismeretes leiratára, mely­ben egyrészről a békés kiegyenlítést vagy az árva­házi vagyonnak kettéosztását ajánlja, a válaszmány azt határozta: » minthogy az alapszabályok megvál­­toztathatásának jogát az egyesület múlt évi szep­temberben tartott rendkívüli közgyűlésén szabály­szerűen kifogástalanul gyakorolta, a miniszter aján­latát indokoltnak nem tartja, azt el nem fogadja és tisztelettel félreteszi. Feliratilag megkéri a minisz­tert, hogy ez ügyben érdemileg határozni méltóztas­sék.« Ezt az indítványt Gerliczyné elnök tette s a választmány egyhangúlag elfogadta. — Előadás a tiszti kaszinóban. Batta Gyula 6. gyalogezredbeli főhadnagy ma a tiszti kaszinóban előadást tartott, melyben c­áfolni igyekezett némely újabban megjelent szaklapnak amaz állítását, mintha a harczban a legénység ezélzás nélkül a levegőbe lőne. Ha ez állítás igaz volna, feleslegessé válik a legény­séget lövésre oktatni, mert annak hasznát úgy sem veszi. A téves elmélet hamis következtetések által jött létre és ha tételeit elfogadnók, akkor a czélra való lövészet is felesleges és igy megszűnik minden tűzfegyelem és a katona elveszti a háborúban önbi­zalmát. Az előadó a katonának a harczszerű czéllövé­­szetben való alapos kiképzését ajánlja, mert csak kép­zett katonákkal lehet nyugodtan a harczba menni. Az előadást a hallgatóság megéljenezte. — Virág-estély. Gróf Szapáry Gézáné és gróf Károlyi Sándorné, a jótékony nőegy­­let és gyermek­ azilum érdemdús elnöknői, szép ünnepély rendezését határozták el a jövő hét elejére. Virág-estély czímen, a VI—VII. kerületi kör összes termeiben zeneszó mellett esti 7-től 12-ig a főrangú világ fiatal hölgy­tagjai, kik nem rég népviseleti jelmezekben je­lentek meg gróf Wenkheim Frigy­esné bálján, ugyanazon jelmezekben 10 és 20 kros virág­csokrokat fognak árulni, szabott áron. E szép tisztjekben a polgárság családjaiból felszólítandó fiatal hölgyek fogják őket támogatni. A buf­­fet-et a főrangú hölgyek saját költségükön szol­gáltatják és magyar népviseletű fiatal höl­gyek fogják ott a jótékonyság érdekében pin­­czérnői minőségben megismertetni »a kifogyha­tatlan kenyér és hal« legendáját. Az ünnepélyre, mely a szezon legérdekesebb mozzanatának ígér­kezik, már ma is felhívjuk a közönség figyelmét. — Meggyilkolt plébános. A T. Hírmondónak rettenetes hírt jelentenek Maros-Szt.-Királyról; az ottani plébánost, Árkosi Lászlót, egy Müller Vincze nevű ácsmester baltával agyonütötte az oltár előtt. Az ácsmester régibb idő óta rosz­­szul bánt a feleségével, a­ki megsokallva részeges férjének bánásmódját, a plébánoshoz folyamodott oltalomért. S daczára annak, hogy a szerencsét­len plébános mit sem tehetett az asszony meg­­védelmezésére, az ács akkor támadta meg a plé­v­­i i­­­vart s ott az oltár előtt bánost, amikor ep mise 2011 hogy_aA Waldstein-pörből örökségi vé­rének, gróf Thun Kerbeke kiskorú gyermekeié: javái a^ ,gc|í^*,ez papa jubileuma«. A budapesti egyetem USI karának egyik legnépszerűbb és le tagja, dr. Schnierer Aladár, tegnap ^,­í1 meg szűk családi körben főiskolai jogtanár­ságának 30 éves jubileumát. A jogász fiatalság igazi fiúi szeretettel vonzódik ehhez a nemes szivü, szelíd lelkű jó professzorhoz, kit az egész egyetemi ifjúság nemzedékről nemzedékre csak »Schnierer papá«-nak nevez, ebben a bizalmas elnevezésben fejezve ki meleg vonzódását az ér­demes férfiú iránt, kinek immár 30 éves tanár­sága csendesen, de annál több munkában telt el. Valóban dr. Schnierer Aladárnak munkássága miatt nem volt ideje arra, hogy szerepeljen, ne­vét hangzatossá tegye, az évenkénti világkiállí­tásokon találkozunk nevével a »jelen voltak« között, de neki ott is dolga van, mert a kiállítási súry egyik tevékeny tagja. Man­dátumok után "-a Big az orszá­ga -j megmaradt igazi professzornak, élvén szak­tudományának és a szakirodalomnak. Ez volt egész életében igazi ambicziója. Magas színvo­nalon álló tudományát ismerik mind, kik Schnie­­rerrel a katedrán és a vizsgáló bizottságokban találkoztak. Szakirodalmi művei, különösen a büntető­jogiak kötetekre mennek és a né­met professzorok utolérhetetlen alaposságával vannak megírva. Még azokban a vonal alatti megjegyzésekben is, melyekkel dr. Schnierer kompendiumait kiséri, nagy tudás, éles elme tükröződik vissza. Az ifjúság iránti jó akaratát és barátságát, az ifjú nemzedék hálával és ra­gaszkodással fizeti vissza. Ezt kimutatták iránta ma is, midőn dr. Schnierer a tanterembe lépett, az ifjúság zajos ováczióban részesítette jubile­uma alkalmából. Ad multos annos! — A konvent. A márcz. hó 14-én megnyíló ref. konventet megelőzőleg 11., 12. és 13-án az egyetemes közalap végrehajtó bizottsága tart üléseket a ref. főgimnázium nagytermében, az ez évben kiosztandó segélyek tárgyában. A konvent gyűléseinek tartama alat 15-én délután a prot. irodalmi társaság választ­mánya tartja gyűlését, melyet 16-án ünnepélyes köz­gyűlés követ. Márczius 2-án délutáni 5 órakor a pénzügyi bizottság ülésezik, melyen az 1892. évi számadásnak megvizsgálása s az 1893. évi költség­­vetése kerül tárgyalás alá. — Életmentő. Pozsonyból távirják lapunk­nak, hogy a napokban a Lajta hídon több gaz­dasági akadémiai hallgató álldogált és nézte a jégzajlást. Alant a parton kisebb diákok játsza­doztak és közülök egy Vargha Ferencz nevű másodosztályú tanuló ráállott egy darab jégre, mely beszakadt alatta és a fiú a vízbe merült. Ezt meglátván Deutsch Frigyes első éves gaz­dasági akadémiai hallgató, a fiú után vetette magát és sikerült a saját élete veszélyeztetésé­vel a már fuldokló­­ fiút a partra kihúzni. A halálra vált gyermek aztán csakhamar magá­hoz tért. — »Purim.« A pesti izr. hitközség dohány­­utczai templomában szerdán, márczius 1-jén a Purim-esti (farsang) istentisztelet 5 órakor, csü­törtökön a reggeli istentisztelet 0/27 órakor, a péntek esti istentisztelet márczius hó 3-án to­vábbi intézkedésig 11fl6 órakor veszi kezdetét. — Bécsben elfogott magyar szökevények. A »M. Ért.« jelenti Bécsből táviratilag. Ma dél­előtt a rendőrség letartóztatott egy Stiegnitz Fülöp Ferdinánd nevű budapesti magántisztvi­selőt és egy vele érkezett szép fiatal asszonyt, kit Budapestről megszöktetett. Az asszony még csak 20 éves és neje ,­egy budapesti hivatalnok­nak. Február 23-án Stiegnitzzel Bécsbe szökött, hol a budapesti rendőrség megkeresésére kinyo­mozták, letartóztatták és az országos törvény­székhez kisérték. A fiatal asszony férje Bécsbe jött, hogy nejét felkeresse. — Botrányos közgyűlés. A kőmüves-kőfaragó- és ácssegédek vasárnap tartották meg a békéltető bizottsági és segélypénztári évi közgyűlésüket, Hor­váth János dr. iparhatósági biztos elnöklete alatt. A közgyűlés meglehetősen zajos volt, mert a segédek — a­kik mintegy háromszázan voltak jelen — egy­mást iparkodtak felülmúlni mindenféle általános pa­naszokkal és a segélypénztár igazgatósága tagjainak gyanúsítgatásával. Midőn pedig a tagok egy része németül kezdett kiabálni, a másik rész ez ellen za­­jongott, a harmadik rész pedig nemzetközinek jelen­tette ki magát. Egy szóval csaknem bizonyosnak látszott, hogy a közgyűlés tagjai hajba fognak kapni. A zaj, lárma, czivódás csaknem egynegyedóráig tartott s már a városháza portása is bejött a terembe és meg­kérdezte az elnököt, hogy ne hivjon-e rendőrt. Az elnök tagadólag intett s még egy darab ideig várako­zott , aztán — megsokalta a dolgot — fölemelkedett a helyéről, jó sokáig csöngetett és beszélni kezdett. A zsivaj erre lecsilapogott. Az elnök kijelentette, hogy az a magaviselet nem méltó az itt összegyűlt segédekhez s csak azért nem hivat rendőrt, mert a tisztességesebbeket kímélni akarja. »A továbbiakat az önök becsületére bízom.« Ezzel fejezte be a sza­vait. »Kidobjuk közülünk a rendetlenkedőket !« ki­áltották többen. Erre aztán helyre állt a rend s a határozatokat meg lehetett hozni. — A kenyérkereső vakok kiállítása bizottsága köszönő feliratot intézett gróf Szapáry Gézánéhoz, a védnökség elfogadását. A bizottság Csáky Albin gróf miniszterhez felterjesztette a kiállítás végleg megállapított programmját jóváhagyás végett. —­ Elhárított közlekedési akadály. A m. kir. ál­lamvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az árvíz által Losoncz és Fülek között oko­zott akadály részben elháríttatván, a forgalom az említett állomások közt már tegnap déltől kezdve átszállással tartatik fenn. Az akadály ma éjfélig tel­jesen elhárítva és a vonatforgalom már holnap reggel­től kezdve akadálytalanul fog lebonyo­­líttatni. — A Választások utóhangja. Székesfehérvárról távírják lapunknak: Székesfehérvárt vasárnap voltak a városi bizottsági tagválasztások. Egyes jelöltek érdekében oly nagy korteskedést űztek, hogy a lakos­ság békés nyugalmát felzavarták. Ennek lehet tulaj­donítani, hogy Antal József földmives, ki a Vízivá­rosban kibukott az ellene állítólag agitált Torster meg

Next